Mindent a nőkről

A szilveszteri különkiadásban a magyarországi nőmozgalom epizódjait villantottuk fel korabeli írások, humor és zene segítségével. A műsort a bécsi Orange Rádió magyar adásának meghívott szerkesztőjeként állította össze Elekes Irén Borbála, Wlaschitz Judit segítségével, s később a Civil Rádióban is elhangzott. Szereplők: Frankó Emilia, Horányi Károly, Káspári Jánosné Erzsébet, Sárosi Attila.

Válogatás Dede Franciska, irodalomtörténész Tartsd jól a bestiát! című kötetének szövegeiből, Dede Franciska, Frankó Emília és Magyar Ádám közreműködésével. "A Nyugat első nagy nemzedékének alakja, Ignotus, Emma asszony nevében kiterjedt levelezést folytatott A Hét című folyóirat hasábjain mind az olvasóival, mind a szerkesztőkkel. Emma asszony számos maradandó alkotása közül a legnépszerűbb egészen biztosan az a receptverseny volt, melyet 1901. július 7-én hirdetett meg, kérve Magyarország hölgyeit eredeti, érdekes, nem kimásolt ételleírások beküldésére. A legjobb receptek aztán megjelentek A Hét szakácskönyvében. Dede Franciskát, a Tartsd jól a bestiát! című kötet szerzőjét azonban nem a receptek nyűgözték le. Sokkal inkább maga a verseny. Ez egyfajta társadalmi esemény volt, ami izgalomban tartotta az úri szalonokat, s amelyről a nyáron népszerű fürdőhelyeken Abbáziától Herkulesfürdőig asszonyok százai csevegtek. Minden recepthez levél érkezett, és ezek a levelek rendre megjelentek az újság hasábjain. Az ételleírásokhoz Ignotus-Emma asszony megjegyzést fűzött, a következő levelező pedig reflektált rá: fumigálta vagy lelkesen egyetértett." (A magyarkonyhaonline.hu könyvajánlója)

„A dualizmus korának első felében volt két kifejezetten párkeresésre, házassági hirdetésre szakosodott újság. Mindkettő Hymen címmel jelent meg, az egyik 1874-ben, a másik 1881-ben. Közös volt bennük, hogy az év elején, januárban a farsangi idény kezdetekor indultak, s csupán négy-öt hónapig éltek, hiszen áprilisban, májusban megszűntek. A házassági hirdetések rovatban nemcsak házasságra szóló felhívások jelentek meg, hanem éppúgy akadtak szerelmi kalandra, kitartotti létre szólóak, mint induló vagy megrekedt vállalkozások megsegítését keresőek. A hirdetők tényszerűen ismertették vagyoni helyzetüket, amely meghatározta anyagi elvárásaikat. Az elemzés arra keresett választ, hogy férfiak vagy nők voltak-e többen, melyikük mit akart inkább; számított-e a vallás, lakóhely, életkor. Az 1881-es Hymen első durva feltárása megtörtént. Most a 1874-es újság adataival összevetésben a vizsgálat rámutat a társadalmi változás intenzitására is.” (részlet Fabó Edit: A párkapcsolatok létrejöttének feltételei a Monarchiabeli sajtóforrásokban című tanulmányából) Ezekből a hirdetésekből szemezgetünk szilveszteri műsorunkban. A szövegeket válogatta: Fabó Edit Közreműködők: Frankó Emília, Horányi Károly, Szigeti Márton.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról. A műsor első felében folytatjuk a beszélgetést Wesselényi Polixénáról a műsor második részében pedig bemutatjuk Tutsek Anna írónőt, életét és utazásait.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Majthényi Flóra, író, költőnőről.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Bulyovszky Lilla, színésznőről.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Kunst Irén misszionáriusról.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Molnár Mária, misszionáriusról.

Beszélgetés Petrányi Ilona, irodalomtörténésszel, Bohuniczky Szefi, írónőről, a két háború közötti időszak irodalmi életéről.

Beszélgetés Szőnyi Éva, a Corvinus Egyetem Kutatókönyvtárának vezetőjéel, női könyvtárosokról, György Erzsébet és Csontosi János könyvtáros házaspár életéről.

Beszélgetés Nagy Anikó, könyvtárossal (OSZK), Női Gyűjteményekről, a Magyar Asszonyok Könyvtáráról, Boldizsár Kata Piroska gyűjtéséről.

Beszélgetés Turcsány Péterrel, a Kráter Kiadó vezetőjével, és Kádár Judit, irodalomtörténésszel Kosáryné Réz Lola, írónőről és munkáiról.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján (Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban), női utazókról, I. rész. Wesselényi Polixéna.

Beszélgetés Vámos Éva főmuzeológussal,(Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) a nők helyzetéről, szerepéről a tudományban, a tudományos kutatásban.

Beszélgetés Kiss Csilla, történésszel, a magyar színésznőkről. 18.század.

Beszélgetés Szerényi Ildikó, főlevéltárossal, az Óbudai Kutatóterem vezetőjével, Steinschneider Liliről, az első magyar pilótanőről.

Beszélgetés Dr. Fabó Edit, sajtó- és művelődéstörténésszel, a 19. 20. századi élclapok nőképéről.

Beszélgetés Acsádi Judit, szociológussal(MTA) az 1904-ben alapított Feministák Egyesületéről.

Beszélgetés Árvai Tünde, történésszel az "elfeledett pécsi nők nyomában" című kutatói blogjáról.

Beszélgetés Török Enikő, főlevéltárossal, Gundel Barbaráról, 18. századi első női rézmetszőről.

Beszélgetés Lakner Mónika, muzeológussal (Néprajzi Múzeum), a századforduló idején kibontakozott háziipari mozgalomról, és női szerepvállalásról.

Beszélgetés L. Csorba Csilla, fotótörténésszel (Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója), a magyar fotóművésznőkről.

Beszélgetés Sárdi Margit, irodalomtörténésszel, költőnőkről.

Beszélgetés Czibula Katalin, színház- és drámatörténésszel, Baumberg Gabrielláról, a bécsi Szapphó-ról (Bécs Radio Orange).

Beszélgetés László Zsófia, levéltárossal, Kuzma Margit levelezéséről, "egy középosztálybeli magyar lány neveletetéséről".

Beszélgetés Saly Noémi, irodalom- és Budapest-történésszel, Bródy Sándor feleségéről, Fehér Judit írónőről.

Beszélgetés Kiss Noémi,írónővel Czóbel Minka, költőnőről.

Beszélgetés Géra Eleonóra, az ELTE Történeti Intézetének adjunktusával, a Ganz családról.

Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, kutatóval Veres Pálnéról, az Országos Nőképző Egyesület alapítójáról.

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, doktori disszertációjáról, "a református nő" képéről.

Beszélgetés Kollarits Krisztina irodalomtörténésszel, Tormay Cécile életéről és megosztó műveiről.

Beszélgetés Simon Katalin, levéltáros, doktorjelölttel, San Marco hercegné Nákó Anna Mileváról, az általa alapított Óbudai Irgalom Házáról.

Beszélgetés Rózsafalvi Zsuzsanna, irodalomtörténésszel (OSZK), Karinthy Frigyes első feleségéről, Judik Etelről.

Beszélgetés Fenyves Katalin, művelődéstörténész, kulturális újságíróval, női folyóiratokról és "A Magyar Zsidó Nő" c.-ű folyóiratról.

Beszélgetés Fenyves Katalin, művelődéstörténész, kulturális újságíróval, női folyóiratokról és "A Magyar Zsidó Nő" c.-ű folyóiratról.

Beszélgetés Vojtilláné dr. Salgó Ágnes, könyvtárossal, (OSZK, Régi Magyar Könyvtár) gróf Apponyi Sándorné Esterházy Alexandra, festőnőről

Beszélgetés Kovács Henriett, történésszel (Andrássy Egyetem) Suttner Bertáról, az első női Nobel díjasról, I.rész

Beszélgetés Jobszt Ágnes, sajtó- és művelődéstörténész, Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről.

Beszélgetés Bicskei Éva, művészettörténésszel, az Ámor és Hymen a fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei c.-ű könyvről.

Beszélgetés Kovács Henriett, történésszel (Andrássy Egyetem) Suttner Bertáról, az első női Nobel díjasról, II.rész

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, a "református nő"-ről, nők az egyházban II.

Beszélgetés Kaba Eszter, levéltárossal, munkásnőegyletekről, megalakulásukról

Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, tanár, kutatóval, Női Elsőkről, - Czeke Marianne-ról, az első magyar könyvtárosnőről.

Beszélgetés Magyar Erzsébet, történész, kutatóval, a nádor családokról és nőtagjaikról.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. I. rész.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. II. rész.

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. III. rész.

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin etnográfussal. Nők az egyházban I.

Beszélgetés F. Dózsa Katalin művészettörténésszel. Nők és a divat.

Beszélgetés Fogarasi Klára, etnográfus-, fotótörténésszel a székelyudvarhelyi Kováts fotográfus napfényműtermében készült fényképekről és utóéletükről.

Beszélgetés Dede Franciska irodalomtörténésszel. "Tartsd jól a bestiát!" - egy XIX. századi receptkönyvről.