Podcasts about viszonyunk

20240319 - 05 Viszonyunk A Takarítónővel - Hallgatói Reakciók by Bochkor

20240319 - 04 Viszonyunk A Takarítónővel by Bochkor

Azt, hogy környezetünk esztétikája jelentős hatással van jóllétünkre, senki sem vitatja. Azonban az, hogy ennek a fenntarthatósági átmenetben milyen szerepe lehet, már nem egyértelmű. Egyrészt a szépség élvezete arra sarkallhat bennünket, hogy megvédjük környezetünket, másrészt azonban a fenntarthatatlan fogyasztói társadalom is a szépség iránti áhítatunkra épít.    Szépnek látjuk az érintetlen környezetet, de az érintetlen környezetben az ember által alkotott építményt is. Élvezzük a szépet, de mivel mindenki a szépet akarja élvezni, akik megtehetik, kisajátítják maguknak. Vagy annyira sokan zarándokolunk el a széphez, hogy már nem lesz szép. A széteső, öregedő szép dolgokat időnként értékeljük, időnként azonban újabbra cseréljük, mert már esztétikai látványnak nem elég jó számunkra. A szépre önkéntelenül is vigyázunk, de amint a szépsége sérül, már nem fordítunk rá kellő figyelmet. Mindez azt jelenti, hogy a széphez fűződő viszonyunk legalábbis ellentmondásos a fenntarthatóság tekintetében. Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Dull Andrea környezetpszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanárával a szépség és fenntarthatóság összefüggéseiről. John de Graaf, amerikai dokumentumfilm-rendező, híres környezetvédő aktivista beszélgetéseiben és írásaiban sokszor emlegeti, hogy hogy a fenntarthatósági átmenetben a szépség (beauty) talán a legfontosabb hívószó lehetne. Abból indul ki, hogy az emberek alaphelyzetből élvezik a szépet maguk körül, és valójában szépnek leginkább azt tekintik, ami közel áll az érintetlen természethez. Így, ha a fenntarthatósági átmenetet a szépség megőrzése, helyreállítása, létrehozása köré építenénk, akkor – ahogy ő fogalmaz – meg tudnánk menteni a világot. Míg ez a keretezés kifejezetten jól hangzik, a szépség iránti igényünk ugyanakkor számos fogyasztással kapcsolatos fenntarthatatlanságot is mozgat. Így nehéz eldönteni, hogy az emberek esztétikához fűződő viszonya vajon hogyan hat a fenntarthatóságra. Mi van az ember által alkotott szépséggel, amit olyan helyekre is építünk, amik önmagukban is gyönyörűek? És azzal, hogy lecserélünk dolgokat, mert azok már nem szépek? Egyáltalán mi miatt látunk szépnek valamit? És a szépséget megélhetjük a virtuális világban is? Hogyan látja mindezt egy környezetpszichológus?

A bolygónk minden nap minden percében ezerbilliónyi digitális jellel lüktet - a közösségi média hírekkel, tweetekkel, posztokkal, ajánlásokkal, reklámokkal, értesítésekkel, megosztásokkal, bejelentkezésekkel diktálja az életünk ritmusát. A lányok a műsorban nemcsak szembenéznek saját gyarlóságaikkal (igen, ők is pózoltak már tengerparton) de megvitatják azt is, hogy a figyelemgazdaság és a kommentkultúra milyen hatással van arra, ahogy magunkat és a minket körülvevő világot látjuk. A LelkEd a Mélylevegő Projekt és a Brain Bar közös pszichoedukációs műsora, ahol újragondoljuk az alapokat, hogy Te is elkezdhesd a saját önismereti utadat. Osszátok meg velünk a gondolataitokat, hiszen a mi podcastünk csak a ti történeteitekkel lehet teljes.  (0:23) Miért van ennyi jegyzetünk ma?   (02:16) Hiperszocializáció - mi ez tulajdonképpen? Jobb, ha tudod, hogy MINDEN befolyásol. (05:46) Viszonyunk a közösségi médiával és kapcsolataink a közösségi médián   (14:17) Paraszociális kapcsolatok - mik is ezek és mik az eredői?  (17:31) ,,Posztolok, tehát vagyok” - kik vagyunk az interneten? (26:25) Homályos ablakok helyett - kipolírozott életeket mutatunk, de miért?   (36:57) Egyféle külső, ugyanolyan vízesések - maximális energiaráfordítással   (41:21) Spirálok a teljesítményszorongás mögött és társas összehasonlítás  (50:50) A figyelemkultúra - miért akarjuk, hogy észrevegyenek? (58:11) A közösségi média hiánya okozta űr - és mivel lehet feltölteni (01:02:15) Na de mi a helyzet a kommentkultúrával? (01:10:10) Teremtsünk biztonságos sarkokat! Kövess minket a közösségi médián is: https://www.instagram.com/melylevegoprojekt/?hl=en   https://www.instagram.com/brainbar/?hl=en 

“Az emberiség napjai megvannak számlálva. A mesterséges intelligencia lesz az utolsó találmányunk, ugyanis a robotok el fognak minket pusztítani.”  - Ez nem pusztán a Terminátor által festett jövőkép, Stephen Hawking is a jelenleg is lázasan folyó kutatások lehetséges kimenetelének látta. Valóban így lesz? Mikor jön el a vég? Ott vagyunk már? Az Index.hu-val közös podcastsorozatunk legfrissebb epizódjában Nagy Ildi és Baranyi Marci ezeket a kérdéseket Kánai András jövőkutatóval vitatják meg.   Ez itt az Ott vagyunk már?, ahol azt vizsgáljuk milyen jövőt ígért a tudomány és mikor valósulnak meg a jóslatai. A sorozatot a Porsche Centrum Budapest támogatja.    Kövesd a Brain Bart   itt: https://www.facebook.com/brainbarofficial itt: https://www.instagram.com/brainbar/ és itt is: https://www.youtube.com/c/brainbar     (0:02) A Terminátor jóslata  (02:57) Viszonyunk a mesterséges intelligenciával  (08:39) Milyen lehet a jövőnk a robotokkal? Meghalad minket az AI?  (13:38) Kánai András, kommunikáció szakember, jövőkutató megérkezik  (16:49) Mit nevezünk mesterséges intelligenciának?  (19:41) Egy tech-romantikus elképzelés az AI-ról  (20:38) Miért nem úgy gondolkodnak a gépek, mint mi?  (23:12) Tud dalokat és verseket írni egy robot?  (26:05) Mikor fognak életre kelni a gépek?  (29:27) Miért emberformájú robotokat gyártunk és milyen következményei lehetnek ennek?  (37:03) Hogy tanul a Google algoritmusa?  (39:44) Elbutítanak minket a gépek, vagy mindannyian cyborgokká fogunk válni?  (44:25) Mikor lesznek robotkollégáink?  Filmek:  Terminátor: https://imdb.to/38OQJI2  WALL-E: https://imdb.to/3vHsQv8 és ahogy az emberek megjelennek benne: Fitless Humans (WALL·E)  Electric Dreams, egy számítógép, egy férfi és egy nő szerelmi háromszöge: https://imdb.to/3yeZu98   I, Robot: https://imdb.to/3kCpcMD   Könyvek:   Mary Shelley: Frankestein- Avagy a modern Prométheusz: https://bit.ly/3ykINZM   Frederik Pohl: Átjáró: https://bit.ly/37e6kAJ   Isaac Asimov: Én, a robot: https://bit.ly/39ppBzJ   Extrák:  Az Amazon szexista algoritmusa: https://reut.rs/3w9V014   Sophia, az első állampolgársággal rendelkező robot a Brain Baron: My Greatest Weakness is Curiosity | Sophia the Robot at Brain Bar  Stephen Hawking, Elon Musk és Bill Gates is óva inti az emberiséget a mesterséges intelligenciától: https://bit.ly/3MR7zos   A hátborzongató völgy, vagy Uncanny Valley jelenség: https://bit.ly/3ORxYEJ   Étterem pincérek nélkül: A restaurant with no waiters or waitresses  Eliza, az első chat program: Before Siri and Alexa, there was ELIZA  Az IBM szuperszámítógép legyőzi Kasparovot, a legnagyobb sakkozót: Deep Blue vs Kasparov: How a computer beat best chess player in the world - BBC News és ahogy Garry Kasparov feldolgozta: Don't fear intelligent machines. Work with them | Garry Kasparov  A mesterséges intelligencia költészetéről: https://bit.ly/3P8BOJN  A Moor-törvény és a jövője: https://bit.ly/3saHpFu   Erik Larson, a mesterséges intelligencia korlátairól a Brain Baron: Brain Bar 2021 - Day 2 Live 

Mindenszentek előtt talán egy kicsit többet gondolkodunk a halálról. Ez azonban az év többi időszakában nincs így. Nyugati társadalmainkban a halál az utolsó tabu, és szinte mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy olyan helyzetben, ahol a halálról kellene beszélni, az emberek kényelmetlenül érzik magukat. Ha azt gondoljuk, hogy ennek a témának nincsen köze az ökológiai problémákra adott válaszainkhoz, tévedünk. Ebben az adásban Köves Alexandra Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával beszélget azokról az összefüggésekről, amelyek a halállal kapcsolatos viszonyunk, a fogyasztási szokásaink, és a fenntarthatóság között léteznek. Ernest Becker antropológus A halál tagadása című könyvében mutat rá először arra, hogy az emberek valójában két külön térben léteznek: a fizikai térben a test sebezhető és múlandó, míg a szimbolikus térben az ember által alkotott jelenségek és történetek élnek, amelyeket akár halhatatlannak is tekinthetünk. Ez a kettősség azt is jelenti, hogy a társadalom szimbolikus tere egyfajta összetett válasz is az emberi mulandóság dilemmájára. Becker munkájának folytatásaként egzisztencialista pszichológusok kutatásaikban arra mutattak rá, hogy ha felszínesen emlékeztetjük az embereket saját haláluk elkerülhetetlenségére, akkor egyfajta rettegéskezelésként (terror management theory) azonnal a szimbolikus tér jelentősége erősödik fel náluk, és elkezdenek komolyan ragaszkodni a társadalmi státuszukhoz, és az általuk ismert kultúrához. Viszont olyan környezetben, ahol mind a társadalmi státusz, mind a kultúra a pozicionális fogyasztást erősíti, a saját múlandóságunkkal való szembesülés – amely a klímaválság kapcsán egyre többször előfordul – így éppen a túlfogyasztás felé tolja a rendszert. Vélhetően a klímatudósok sincsenek tisztában azzal, hogy minden elmúlással fenyegető hír valójában éppen az ellenkező hatást váltja ki egy olyan kultúrában, ahol a halálról nem beszélünk, viszont a rettegésünket a plázában éljük ki. Ebből az ördögi körből azonban lehet kiút. Hogy mi, az a beszélgetésből kiderül. Ebben az adásban – közös kutatásról lévén szó - Köves Alexandra nem műsorvezetőként, hanem beszélgetőtársként van jelen vendégével, Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával.

Elmeséljük Tina hogyan szerette meg a kutyákat és azt, hogy Dani mennyire bízik bennük, talán túlságosan is. Valamit összefoglaljuk, milyen felelősségekkel jár a kutya tartás. --- Send in a voice message: https://anchor.fm/tinitime/message

Zakar Anita műsorvezető és Dr. Domján Mihály pszichológus, családterapeuta beszélgetése A témáról írt blogbejegyzések itt olvashatók: - Szerelem utolsó fillérig https://drdomjan.blog.hu/2018/11/12/szerelem_utolso_fillerig - Miért maradsz benne a rossz kapcsolatban? https://drdomjan.blog.hu/2018/05/17/miert_nehez_a_rossz_kapcsolatokat_feladni Iratkozz fel! A pszichológusi podcastokról írt cikkek: https://felegyhazikozlony.eu/hirek/21257/vesztesegeink-betegsegeink-olykor-a-legnagyobb-tanitomestereink-beszelgetes-dr-domjan-mihallyal https://www.baon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/ingyenesen-elerhetove-tette-eloadasait-a-felegyhazi-pszichologus-3639304/ Amennyiben a blogbejegyzések és a podcast-ek értéket képviselnek számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon -  https://www.patreon.com/drdomjan - meg tudod tenni. Hálásan köszönöm! Web: https://drdomjan.hu Facebook: https://www.facebook.com/dr.domjan Instagram: https://www.instagram.com/dr.domjan Spotify: https://open.spotify.com/show/4HVpq9E2g9GAIEioAvgwTp YouTube: https://www.youtube.com/playlist?list=PL2FlXHb9iN2nfXxbaaBTRSxbTZBSb-3L0 Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/us/podcast/dr-domj%C3%A1n-mih%C3%A1ly/id1507862497?ign-mpt=uo%3D4 Google Podcasts: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy8xNjU2NzA1MC9wb2RjYXN0L3Jzcw== RadioPublic: https://radiopublic.com/dr-domjn-mihly-G2rlZv Breaker: https://www.breaker.audio/dr-domjan-mihaly Overcast: https://overcast.fm/itunes1507862497/dr-domj-n-mih-ly @dr.domjan @zakaranita

Igerész: Máté21,28-32 Lelkész: Komádi Róbert Lejátszás közvetlen fájlból (hiba esetén): https://krek.hu/media/files/igehirdetesek/20191215_11h_KR_Mt_21,28-32_Viszonyunk_az_Atyához.MP3 Becsült hossz: 2692 mp Generálta: ScrapeCast by Fodor Benedek UUID: 6656758f-97b6-4484-ab2b-3f2fa20d1b9d

BESZÉLGETNEK:  Klári, Dani, ÁronTÉMÁK:- Viszonyunk a Valentin naphoz- A 10 legrosszabb szakítós duma- Korrekt szakítós szövegekMP3-ban itt tölheted le:http://www.mediafire.com/file/sc1qb0l88iwe3cf/Prolihisztor+04+-+Valentin+nap%2C+10+legrosszabb+szakítós+szöveg.mp3Kövess minket facebookon is:https://www.facebook.com/ProlihisztorPodcast/

BESZÉLGETNEK:  Dani, ÁronTÉMÁK:- Az értékesítők szerepe és feladata- Meggyőzési technikák- Viszonyunk a reklámhozHa MP3-ban hallgatnád, itt töltheted le:https://www.mediafire.com/?tlgce221q1bdq1aKövess minket facebookon is:https://www.facebook.com/ProlihisztorPodcast/

2013. január 8. - Folytatás – Oltalom, gondviselés – Viszonyunk a halálhoz Összeolvadtság, éretlenség séma 1. – Anya-magzat-kapcsolat

2013. január 8. - Folytatás – Oltalom, gondviselés – Viszonyunk a halálhoz Összeolvadtság, éretlenség séma 1. – Anya-magzat-kapcsolat