POPULARITY
Categories
106 episodes with Kar
61 episodes with Kar
60 episodes with Kar
27 episodes with Kar
44 episodes with Kar
17 episodes with Kar
22 episodes with Kar
32 episodes with Kar
22 episodes with Kar
28 episodes with Kar
31 episodes with Kar
20 episodes with Kar
27 episodes with Kar
15 episodes with Kar
13 episodes with Kar
14 episodes with Kar
14 episodes with Kar
10 episodes with Kar
14 episodes with Kar
224 episodes with Kar
22 episodes with Kar
14 episodes with Kar
10 episodes with Kar
9 episodes with Kar
20 episodes with Kar
11 episodes with Kar
13 episodes with Kar
16 episodes with Kar
12 episodes with Kar
7 episodes with Kar
5 episodes with Kar
13 episodes with Kar
7 episodes with Kar
7 episodes with Kar
14 episodes with Kar
13 episodes with Kar
13 episodes with Kar
9 episodes with Kar
7 episodes with Kar
5 episodes with Kar
116 episodes with Kar
114 episodes with Kar
6 episodes with Kar
8 episodes with Kar
8 episodes with Kar
10 episodes with Kar
10 episodes with Kar
10 episodes with Kar
6 episodes with Kar
11 episodes with Kar
94 episodes with Kar
6 episodes with Kar
5 episodes with Kar
4 episodes with Kar
13 episodes with Kar
8 episodes with Kar
8 episodes with Kar
6 episodes with Kar
6 episodes with Kar
4 episodes with Kar
8 episodes with Kar
5 episodes with Kar
5 episodes with Kar
10 episodes with Kar
5 episodes with Kar
7 episodes with Kar
5 episodes with Kar
8 episodes with Kar
4 episodes with Kar
3 episodes with Kar
9 episodes with Kar
3 episodes with Kar
4 episodes with Kar
4 episodes with Kar
6 episodes with Kar
3 episodes with Kar
3 episodes with Kar
8 episodes with Kar
3 episodes with Kar
6 episodes with Kar
3 episodes with Kar
3 episodes with Kar
2 episodes with Kar
56 episodes with Kar
3 episodes with Kar
3 episodes with Kar
4 episodes with Kar
4 episodes with Kar
4 episodes with Kar
4 episodes with Kar
8 episodes with Kar
3 episodes with Kar
3 episodes with Kar
51 episodes with Kar
5 episodes with Kar
5 episodes with Kar
6 episodes with Kar
4 episodes with Kar
3 episodes with Kar
3 episodes with Kar
2 episodes with Kar
2 episodes with Kar
43 episodes with Kar
2 episodes with Kar
2 episodes with Kar
3 episodes with Kar
2 episodes with Kar
3 episodes with Kar
Úlfur Ágúst er einn af helstu sóknarmönnum FH auk þess að vera einn af fjölmörgum fyrirliðum Duke háskólans í norður Karólínu í Bandaríkjunum.Við ræddum saman um líf fótboltamannsins í Bandaríkjunum, möguleikann á að spila í MLS, Coach K og marg fleira. Eðaldrengur.Njótið vel!
Ne tik Maironis žavėjosi Medvėgaliu, Žemaitijos kalvų karaliumi, kurio archeologinį ansamblį sudaro net 7 kalvos. Žavėjosi ir kryžiuočiai šio kalno grožiu ir didybe. Apie ką kalbėjome kalno viršūnėje? Sužinosite laidoje. Karūžiškės dvaro savininkas Antanas Ivinskis ir prigimtinės žemdirbystės bei raitininkystės tradicijų puoselėtojas Marijus Čekavičius, du žemaičiai, diskutuos dėl vietovardžių, aplankysime Medvėgalio atšlaitėje Karūžiškių dvaro kapines, partizanų žeminę – Vlado Montvydo-Žemaičio vadavietę ir perskaitysime akmenyje iškaltus jaunos partizanės Irenos Petkutės-Neringos žodžius – ATIDUOK TĖVYNEI, KĄ PRIVALAITremtinės, tautos kančių metraštininkės Dalios Grinkevičiūtės namas-muziejus duris atvėrė Laukuvoje. Kultūrinės veiklos vadybininkė Elena Jankauskienė.Vytogalos kaime, Šilalės krašte, atstatytoje troboje ir klėtelėje įkurtas lakūno Stasio Girėno gimtinės muziejus. Kaip iš varganos lūšnos išėjusiam jaunuoliui pavyko „prasimušti į žmones“ Amerikoje? Mintimis dalijasi muziejininkė Lina Gudeliūnienė.Marijus Čekavičius nuo Kražių, Skurzdelynės vienkiemyje, puoselėja prigimtinę žemdirbystę, tęsia raitininkystės tradicijas. Su žemaitukais ir raiteliais žada pasiekti Vilnių.Ved. Jolanta Jurkūnienė
Los sistemas alimentarios de los Pueblos Indígenas son una esperanza frente a las crisis alimentarias globales, pues estos sistemas promueven y conservan la diversidad, son respetuosos con la Madre Tierra, no agotan los recursos naturales, no usan agroquímicos, aseguran una alimentación más rica en nutrientes y una mejor salud. En el marco del Día de la Gastronomía Sostenible te invitamos a aprender y reflexionar sobre este tema a través de voces de personas Indígenas que envían su palabra desde México, Guatemala, Colombia y Brasil. Puedes escuchar, descargar y compartir este programa de forma gratuita. Música de introducción: - Burn Your Village to the Ground” de The Halluci Nation. Derechos de autor, propiedad de The Halluci Nation. Usada bajo su permiso. Música de fondo: - “Cocolmeca” de la Banda de Tlayacapan Brígido Santamaría. Derechos de autor, propiedad de la Banda de Tlayacapan Brígido Santamaría. Usada bajo su permiso. - “El buen vivir” de Batz Q'ojom. Derechos de autor, propiedad de Batz Q'ojom. Usada bajo su permiso. - Cantos del pueblo Indígena Pataxó grabados por Cultural Survival en el Valle de Jequitinhonha, Brasil, en febrero del 2025. - “Son de mama Kar” de Erick de Jesús “Ocelotl”. Derechos de autor, propiedad de Erick de Jesús “Ocelotl”. Usada bajo su permiso. - Música y ambientes sonoros de uso libre. Entrevistados: - Joel Aquino Maldonado, profesor zapoteco, oriundo de Yalalag, Oaxaca, México. Entrevista realizada en el 2017 por la Comisión de Medios de la Comunidad de Milpa Alta, México. - Verónica Villa Arias, integrante del grupo ETC. Entrevista realizada en 2018 por el equipo de producción del programa “Voces y Cantos de la Tierra Viva”, México. - Willy Barreno, chef maya de Guatemala. Entrevista realizada en junio de 2025 por Cultural Survival. - Benilda Tumiña Calambás, integrante del Jardín Botánico Las Delicias, Colombia. Entrevista realizada en junio de 2025 por Cultural Survival. - Murhilo Juruna, joven Indígena integrante del movimiento “Slow Food”. Entrevista realizada en febrero de 2025 por Cultural Survival. Voces: - Guadalupe Pastrana, nahua, Cultural Survival, México. - Edison Andrango, kichwa otavalo, Cultural Survival, Ecuador. Guión, producción y edición: - Guadalupe Pastrana, nahua, Cultural Survival, México. Imagen: - Cultural Survival. Enlaces: - Página del Jardín Botánico Las Delicias. https://www.facebook.com/Jardin.Botanico.Delicias/?locale=es_LA Esta es una producción de Radio de Derechos Indígenas. Nuestros programas son gratuitos para escuchar, descargar y difundir.
The ASX 200 started strong but as news of the Israeli attack came through, we turned negative. The index fell 18 points to 8547 (0.2%) for a gain of only 31 points this shortened week. Performing much better than the US which had futures off between 1.5-1.8%. Stand-out sectors were not unexpectedly gold miners and oil and gas stocks. Crude and bullion jumping on the Iranian news. NST up 5.1% and EVN rising 5.5% with BGL up 4.3%. Resources generally were flat, BHP down 2.6% with FMG slightly firmer. MIN took a breather and PLS rose 0.4%. LYC rallied 3.8% on rare earth promise, WDS showed a clean pair of heels up 7.4% with STO up 3.7% and KAR the real star up 10.9%. Uranium stocks fell on attack news. Industrials slid, banks off slightly, CBA down 0.7% with the Big Bank Basket down to $281.21 (-0.5%). Other financials slipped, GQG down 1.4% and XYZ down 2.4%. Insurers gained a little, REITs fell, GMG bucked the trend up 0.2%. Tech stocks fell in sympathy with Nasdaq futures. XRO down 0.4% and WTC falling 2,4% with the index down 1.7%. Retail stocks dropped 24.7% on AX1 earnings warning, JBH fell 1.8% and travel stocks down, QAN off 4.9%. In corporate news, Brookfield sold a large parcel of its DBI holding, the stock falling 6.2%. Nothing on the economic front. Asian markets down on war worries. Japan down 0.9%, HK off 0.7% and China down 0.6%.10-year yields falling to 4.16%.Want to invest with Marcus Today? The Managed Strategy Portfolio is designed for investors seeking exposure to our strategy while we do the hard work for you. If you're looking for personal financial advice, our friends at Clime Investment Management can help. Their team of licensed advisers operates across most states, offering tailored financial planning services. Why not sign up for a free trial? Gain access to expert insights, research, and analysis to become a better investor.
Svetu, ki ga s prostim očesom ne opazimo, vladajo izredno prilagodljiva bitja - bakterije. Čeprav gre za enocelične in mikroskopsko majhne organizme, jih ravno ta navidezna preprostost žene k neverjetni iznajdljivosti, ko pride do prilagajanj na različne naravne okoliščine. Ena izmed prilagoditev, ki bakterijam omogoča, da se oprimejo različnih površin, povežejo z drugimi bakterijami, se medsebojno sporazumevajo in ščitijo pred neugodnimi razmerami v okolju, je biofilm. Natančno organiziran in kompleksen preplet lepljivih, skorajda želejastih snovi in bakterij. Kar je za bakterije obrambna struktura, nam marsikdaj povzroča preglavice - od jutranjih oblog na zobeh, bolnišničnih okužb do kontaminacij pri denimo predelavi mleka. Ko se torej bakterije znajdejo v okolju, kjer je preživetje oteženo, se ne umaknejo, temveč izgradijo nekakšen zaščitni plašč. Kje iskati snovi, ki lahko to kompleksno bakterijsko strukturo, ki je odporna na vročino, razkužila in celo antibiotike, uničijo? In kako poustvariti razmere, da bodo bakterije takšno strukturo oblikovale tudi v laboratoriju? S takšnimi in podobnimi vprašanji se pri svojem delu srečuje doktorica Nika Janež, raziskovalka na Odseku za biotehnologijo Instituta “Jožef Stefan”.
The ASX 200 gave up strong early gains closing down 27 at 8565 (0.3%). US futures and lack of detail weighing on sentiment as Asian markets generally weaker. Banks slid slightly, CBA down 0.5% with NAB down 0.2% and the Big Bank Basket down to $262.66 (-0.5%). MQG whacked 1.6% with insurers also under pressure. REITs mixed, GMG off 1.2%. Industrials generally lower, ALL off 1.6% with retail down, led by SUL off 1.6% and BAP falling 2.7%. Travel stocks also under pressure, CTD down 3.1% and WEB off 2.8%. Fast food falling, DMP down 4.9%. REA fell 1.1% and TWE down 1.3% with TLS up 1.0% as defensives back in focus. In resources, gold miners back in demand, GMD up 6.0% and NEM up 3.0%. The Three Iron Ore amigos all down, BHP off 1.8% with FMG off 3.4%. Lithium stocks back under pressure, MIN off 7.6% and PLS falling 6.0%. Rare earth giant LYC rose 0.8%. Oil and gas stocks gave up strong early gains as the crude price fell back, KAR up 2.0% and BPT bouncing 2.4%. Uranium ok, nothing spectacular, DYL up 1.1% and PDN up 0.8%. In corporate news, CTT fell 31.2% on a trading update and a large line of stock going through. MVF rose 9.1% as its CEO resigned. COH up 0.7% after downgrading its earnings outlook. Nothing on the economic front today. Asian markets weaker, Japan off 0.6% and HK off 0.9. China unchanged.Want to invest with Marcus Today? The Managed Strategy Portfolio is designed for investors seeking exposure to our strategy while we do the hard work for you. If you're looking for personal financial advice, our friends at Clime Investment Management can help. Their team of licensed advisers operates across most states, offering tailored financial planning services. Why not sign up for a free trial? Gain access to expert insights, research, and analysis to become a better investor.
Začetek poletja bo vroč, ker se bodo morala plemena Evrope, z njimi pa tudi Slovani pod Alpami odločiti, kaj storiti glede oboroževanja. Zaveze in pa čezatlantski diktati so jasni; izdatke za oboroževanje je treba dvigniti, ker so grožnje miru, stabilnosti in blaginji vseprisotne in stalne. V Sloveniji smo obljubljali dvig izdatkov zadnjih nekaj desetletij, ampak ker se naš odstotek v kumulativi Natovih bilijard pozna bolj malo, so nas pustili pri miru. Zdaj pa je Putin odnesel šalo in naši odstotki gredo najprej proti obljubljenima dvema, nato pa še višje, višje in višje.Levica se je ostro uprla načrtovanemu povečanju izdatkov za obrambo. Kar je povzročilo pričakovano krizo; desnica si mane roke, da bo koalicija razpadla zaradi pušk, levica pa se je razcepila na Levico in Kordiša. Poslanec Vatovec je, ob pomislekih levice, ki bi lahko pripeljali celo do referenduma, najmanj pa do javne razprave, modro pripomnil, da bi bilo »bolje vlagati v ljudi, kot v orožje«. Ampak saj prav v tem je kleč in v nadaljevanju bomo popravili ali vsaj dopolnili poslanca Vatovca. Ko vlagamo v orožje, vlagamo v ljudi. V prenesenem in neprenesenem pomenu besede. Recimo; naboji oziroma vsa municija so kupljeni z namenom, da jih vložiš v ljudi. Ljudi pri tem malo zaboli, nekateri posledično celo umrejo, ampak to ne spremeni dejstva, da je orožje namenjeno ljudem, bolj kot je to javno zdravstvo, dolgotrajna oskrba in šolstvo. Orožje kupujemo izključno za ljudi in toliko bi pri Levici že lahko vedeli. Seveda za ljudi, ki so ali pa bodo naši sovražniki; ki so danes naši sosedje, morebiti ga kupujemo za migrante, ali pa za drugače misleče Slovence, ampak kupujemo ga za ljudi. Za ljudi na drugi strani, za ljudi, pred katerimi se bomo pravično branili in s tem branili Slovenijo, tisočletna ognjišča in tralala in hopsasa, ampak naše nove bleščeče puške bodo namenjene ljudem. Malo je problematično, da kljub njihovim Vatovcem tudi naši sovražniki kupujejo orožje za ljudi, se pravi za nas. Torej je po logiki oboroževalcev in obramboslovcev in vojakov vseh sort edina rešitev, da si mi nakupimo več orožja od sovražnika. Zato gremo na dva odstotka BDP, čez čas na tri, čez čas na pet in nekoč bomo za orožje dajali sto odstotkov BDP in takrat bomo, za to ni treba biti preveč pameten, zaprepaščeno ugotovili, da ti niti 100 odstotkov BDP-ja za obrambo ne nudi absolutne varnosti. Ali daš za obrambo vse odstotke, ali pa nobenega; ljudje bodo umirali. Jasno, takšno razmišljanje uniformiranci in njih apologeti kmalu razglasijo za naivni pacifizem, lasten srednješolcem in tistim, ki uživajo konopljino zel. Ampak dejansko ni pacifizma, oziroma mirovništva nihče – razen mirovniškega gibanja tik pred zoro slovenske osamosvojitve – v praksi nikoli preizkusil. To poskuša zdaj doseči Levica s široko javno razpravo – ki se bo izjalovila, ker javne razprave niso nikoli široke, ali pa s posvetovalnim referendumom. Ki se bo pa tudi izjalovil, ker so slovenski referendumi molilni mlinčki, ne pa instrument demokratičnega dialoga. Danes, ko mediji tekmujemo v kataklizmičnih prerokbah, ko diktatorji uspevajo bolje kot jesenske gobe, ko so ljudje bolj poneumljeni kot kadarkoli v zgodovini, se je boriti proti oboroževanju naivno. Zato seveda Levici ne bo uspelo in gre pri pozivu o zamrznitvi obrambnih sredstev samo za politično manifestacijo načelnosti, ki pa na koncu ne bo ustavila drvenja odstotkov navzgor. Je pa zrnce razuma v poslančevi misli, da je treba vlagati v ljudi, namesto v oborožitev. Toda vlagati kaj? Edino, česar se lahko domislimo, je, da bi vlagali v človekovo zavest; se pravi, da razprava o oboroževanju z ministrstev, kjer imajo radi smodnik, preide v ministrstvo za šolstvo in kulturo. Če bi nam uspelo predrugačiti zavest ljudi, da ob namišljeni ali dejanski ogroženosti orožje ni prva misel in reakcija, in če bi se takšne akcije lotili še kje po svetu, bi nam morebiti uspel civilizacijski preboj. Da pa ne gre za naivno in brezpredmetno sanjarjenje, dokazujejo nekatere države na svetu, ki so se vojski in s tem odstotku BDP-ja odrekle, ali pa tiste, ki sicer namenjajo sredstva za obrambo, niso pa bile v zadnjih desetletjih, ali celo stoletju zapletene v noben vojaški konflikt. Jih je malo, ampak nekje je treba začeti.
Zdravo. Od dileme, ali pojesti sirov žepek, nas hitro katapultira v časovno-prostorsko superpozicijo, zato se sprašujemo, ali je ta Schrödingerjev ponedeljek v resnici torek, sreda, četrtek, petek ali mogoče celo vikend!? Ali je ponedeljek in hkrati ni ponedeljek?! Če je temu tako, svetujemo, da namesto v službo zavijete na Brnik in odletite neznano kam, ter nam od tam pošljete kartico na naš dobro znani naslov! Kar se 6. knjige tiče, se 10. poglavje nadaljuje: poštna ladja uBid pripelje zadnji paket, Thor poizkusi z drugim udarcem, Trillian omedli, Artur pa ostane Artur. Za poslušalce in poslušalke ustanovimo platinasti oz. diamantni klub.
Matyó Rózsa ünnepe 2017-ben Mezőkövesden. Hármas matyó lakodalom az előadás címe és Molnár János rendezte. A produkcióban felléptek a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, a Matyó Népi Együttes, a Százrózsás Néptáncegyüttes, a Rozmaring Néptáncegyüttes, a tardi Cseppecskék és a Gyöngykaláris Néptáncegyüttes, a szentistváni Karító Néptáncegyüttes, Indre Andrea és Vargáné Pap Edina népdalénekesek, valamint Mezőkövesd, Tard és Szentistván pávakörei. Molnár János mezőkövesdi néptáncos és vőfély 1989-ben kezdte néptáncos pályafutását az akkori mezőkövesdi Petőfi Sándor általános iskolában, 1992-től a mezőkövesdi Rezeda gyermek táncegyüttesben táncolt. 1997-2006 között a Matyó Néptáncegyüttes tagja volt, majd 2006-tól a Mezőcsát Népi Együttesben folytatta táncos tevékenységét. Emellett vezeti a mezőkövesdi Rozmaring Együttest is. Vőfélyként is tevékenykedik és fontosnak tartja a hagyományok megőrzését és átörökítését a fiatalabb generációk számára. János koreográfusként is aktív. A matyó népművészet 2012-ben az Unesco szellemi kultúrális világörökségei listájára került fel. Ezen alkalomból minden évben megrendezésre kerülő Matyó Rózsa gálaünnepség "Hármas matyó lakodalom" című előadásának ő volt a műsor rendező-koreográfusa. Az oktatás terén is elkötelezett a matyó hagyományok ápolása iránt; a Szent István Katolikus Általános Iskolában ő tartja a néptánc órákat. A tánc mellett biológia-fizika-tánc és drámapedgógia szakos tanár volt. Podcast adás János a néptáncos útjáról: https://youtube.com/live/LLILxJgFyHM Hármas matyó lakodalom https://youtu.be/jmLSAV_wimo#Matyó #néptánc #néphagyományAz adás fejezetei:0:00 Mindjárt kezdünk0:41 Beköszönés2:00 Matyó Rózsa ünnepe 2:30 Az előadás struktúrája3:50 Mezőkövesd, Szentistván és Tard 4:45 Főpróba8:00 A story10:00 Gyerekjátékok15:00 3 Települes20:00 Vőfélyek30:00 3 menyasszony, 3 vőlegény, 3 vőfély40:00 Mezőkövesd, Szentistván és Tard 50:00 Háromnapos lagzi55:00 Vőfély es a popcorn1:02:00 Elköszönés ---------------------------
Kitap 1 (ing)Kitap 2 (tr)Kitap 3 (tr)Sokratik Sorular PDFChatGPT soruları:Bu durumun tam tersi ne olurdu? – Bir durumu ya da argümanı tersine çevirmek, farklı perspektifler kazanmanızı sağlar.Bu görüş, ne tür bir çıkar sağlıyor? – Hangi değerler veya çıkarlar bu düşünceyi savunmayı tetikliyor olabilir?Buna tamamen katılmasam da, savunulan görüşün güçlü yönleri nedir? – Karşıt görüşleri anlamak ve takdir etmek, daha yapıcı bir tartışma ortamı yaratır.Bu konuya dair göz ardı ettiğimiz temel bir faktör var mı? – Tartışmanın gölgede kalan, belki de önemsenmeyen unsurlarına dikkat çekmek faydalıdır.Bu durumu daha geniş bir bağlama yerleştirsek, ne gibi çıkarımlar yapabiliriz? – Küresel, tarihsel veya daha geniş bir toplumsal bağlamda bir durumu ele almak, derinlemesine analiz yapılmasına olanak tanır.Bu durumda, en büyük risk nedir? – Kararların ve düşüncelerin olası olumsuz sonuçları üzerine düşünmek, daha dikkatli ve sorumlu bir yaklaşım gerektirir.Eğer bu düşünceyi sadece mantıklı bir şekilde savunmamız gerekseydi, nasıl savunurduk? – Duygusal veya ideolojik etmenlerden bağımsız bir mantıklı savunma yapmayı düşündürür.Bu görüş, insan doğasıyla ne kadar uyumlu? – İnsan psikolojisini ve doğasını göz önünde bulundurmak, felsefi derinlik kazandırabilir.Birinin bu görüşe katılmasının ardında ne tür bir yaşam deneyimi olabilir? – İnsanların düşünce biçimlerinin kişisel geçmişlerinden nasıl etkilendiğini anlamak, empati kurmayı sağlar.Gerçekten de bu çözüm, uzun vadede gerçekten etkili olabilir mi? – Kısa vadeli çözümlerin yanıltıcı olabileceğini göz önünde bulundurmak, daha derin bir perspektif sunar.Bu önerilen çözüm, en çok kimlere yarar sağlar? Kimler zarar görebilir? – Farklı sosyal grupların çıkarlarını incelemek, daha adil ve dengeli çözümler üretmeye yardımcı olabilir.Bu görüş, hangi varsayımlar üzerine inşa ediliyor? – Temel inançlar veya kabuller üzerine düşünmek, daha sağlam ve tutarlı argümanlar üretmeye yönlendirir.Bu fikir sadece teorik mi, yoksa pratikte de uygulanabilir mi? – Gerçek dünya uygulamaları, soyut düşüncelerle yüzleşmeye olanak tanır.Bu durumu kabul edersek, bundan sonra ne yapmalıyız? – Somut adımlar ve pratik sonuçlar üzerine düşünmek, tartışmayı daha verimli hale getirebilir.Eğer bu görüşün geçerliliği sınanırsa, hangi kriterlerle ölçmeliyiz? – Ölçülebilir kriterler ve somut veriler, tartışmaların daha objektif hale gelmesini sağlar.Bunun karşısındaki düşüncenin savunucusu olsaydım, nasıl bir argüman kurardım? – Empati kurarak karşı görüşü anlamak, daha adil bir tartışma ortamı oluşturur.Bu argüman ne kadar genellenebilir? Her durumda geçerli mi? – Her durum için geçerli olup olmadığına dair bir sorgulama, sağlıklı bir tartışmanın temelini atar.Bunu savunmak, belli bir ideolojiye ya da dünya görüşüne hizmet ediyor olabilir mi? – İdeolojik etkilerin farkında olmak, daha bilinçli bir şekilde tartışmayı yönlendirebilir.Bu düşünceyi ne kadar 'kesin' kabul etmemiz gerekir? – Mutlak doğrular yerine, olasılıkları ve belirsizlikleri tartışmak daha esnek bir yaklaşım yaratır.Bu durum, bizim için hangi ahlaki sorumlulukları doğuruyor? – Ahlaki sorumlulukları tartışmak, kişisel değerlerin tartışmaya dahil edilmesini sağlar.
Százmillióért rendelt titokzoknit, úszógumit, naptejet, diótörőt saját logóval az Alapjogokért Központ Balásy Gyula cégétől Karácsony: Zászló zászló, szabadság, szerelem Rekorderedménnyel zárta az évet a Novák család magánklinikája Óriási távozási hullám az Origónál – még Kovács András is elhagyja a lapot Ha megvakulsz, se látod elsőre, hogy mitől független Szkibáné Teliska Éva Oroszok ezrei rohanták meg Afrikát – így nyaral az elit Ha most örülnek Orbán Viktorék, akkor azt korán teszik Magyarország fenntartja a behozatali tilalmat az ukrán termékekkel szemben Három különleges dízelmotor, amit még 2025-ben is szabad imádni Csodaterméket árul az Aldi: nem megy ki a divatból - imádják a vásárlók Horvátországban 220 kamerával figyelik az erdőket Ezt látni kell! Djokovics és Szabalenka táncpárbajt rendezett Fellélegezhet a fehérvári focicsapat, az MLSZ meghosszabbította a pénteken lejáró nevezési határidőt Fokozódik a hőség, szombaton már másodfokú figyelmeztetés érvényes több vármegyében A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.
Százmillióért rendelt titokzoknit, úszógumit, naptejet, diótörőt saját logóval az Alapjogokért Központ Balásy Gyula cégétől Karácsony: Zászló zászló, szabadság, szerelem Rekorderedménnyel zárta az évet a Novák család magánklinikája Óriási távozási hullám az Origónál – még Kovács András is elhagyja a lapot Ha megvakulsz, se látod elsőre, hogy mitől független Szkibáné Teliska Éva Oroszok ezrei rohanták meg Afrikát – így nyaral az elit Ha most örülnek Orbán Viktorék, akkor azt korán teszik Magyarország fenntartja a behozatali tilalmat az ukrán termékekkel szemben Három különleges dízelmotor, amit még 2025-ben is szabad imádni Csodaterméket árul az Aldi: nem megy ki a divatból - imádják a vásárlók Horvátországban 220 kamerával figyelik az erdőket Ezt látni kell! Djokovics és Szabalenka táncpárbajt rendezett Fellélegezhet a fehérvári focicsapat, az MLSZ meghosszabbította a pénteken lejáró nevezési határidőt Fokozódik a hőség, szombaton már másodfokú figyelmeztetés érvényes több vármegyében A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.
Vitézy Dávid politikai válaszokat vár Karácsony Gergelytől, miután az állam inkasszált 10 milliárd forintot a főváros számlájáról. Emellett a BKV-botrányról is kérdeztük a Podmaniczky Mozgalom vezetőjét, aki azt állítja, nem emlékszik, hogy tényleg beszédet mondott-e a Nagymesterként ismert, korrupcióval vádolt Fuzik Zsolt születésnapján 2016-ban.–MESÉLD EL KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK!Most a te történetedre vagyunk kíváncsiak. Írd meg nekünk, mit jelent számodra a Partizán! ✍️ Mi az ősélményed velünk?✍️ Melyik adás volt rád a legnagyobb hatással?✍️ Hogyan formálta a gondolkodásodat, világlátásodat?✍️ Miért tartod fontosnak, hogy a Partizán létezzen? Írj levelet a partizan@partizanmedia.hu email címre, küldj üzenetet vagy hangüzenetet Instagramon vagy Facebookon.–FOLYTASD KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK!Május végén újabb módosítóval szigorították a cenzúratörvény-javaslatot! Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné a kormány által listázott szervezetektől!A Partizán függetlenségét és fennmaradását mindig is a közösség biztosította – ezt az összefogást lehetetleníti el a kormány a cenzúratörvénnyel. Június elejéig maradt időnk összegyűjteni teljes 2026-os költségvetésünket, csatlakozz te is a Partizán támogató közösségéhez!https://2026.partizan.hu
Előben jelentkezett a HetiVálasz, Stumpf András és Zsuppán András kérdezték a főpolgármestert csődről, korrupcióról, politikáról. Karácsony Gergely elmondta: bár nem ért egyet ezzel, lehet, hogy a fővárosi frakciók egységének megteremtéséhez bele kell majd mennie kevésbé alkalmas politikai kinevezettek cégvezetői megbízásába is. Mint mondta, nem akarja most élezni a helyzetet Vitézy Dáviddal, de azért elárulta, mi volt az a pont számára, amely nagyon megnehezíti a Podmaniczky frakció vezetőjével való együttműködést.
Saját lábukon állnak, és tovább gazdagodnak – így teljesítettek az Orbán család cégei 2024-ben Nagy Márton szerint Karácsony Gergely hazudik Még gyengébb motorokat kaphatnak az esztergomi Suzukik! Akik ellentartottak az átláthatósági törvénynek a Fidesz és a Kdnp soraiban Pünkösd: bejelentették nyitvatartásukat a nagy boltok – ezt lépi a Lidl, a Spar, a Tesco, az Auchan és a többiek Megjelentek az első cirill betűs eurók Tovább tart a szócsata az elvett milliárdokról – megjött Nagy Márton kontrariposztja Három nap alatt háromszor lőttek a segélyre váró tömegbe – sok a halott A magyar médiahelyzet tarthatatlan – Az EFJ budapesti közgyűlésen ítélte el az Orbán-kormány folyamatos támadásait a független sajtó ellen Állóhelyek bevezetése a repülőgépeken: megszólalt a Wizz Air, az EasyJet és a Ryanair Ősszel indul a kötelező sorkatonai szolgálat Horvátországban Nem álom többé? Luka Modric megállapodott a Milannal Világszenzáció a Roland Garroson Megérkeztek a hivatalos számok, tényleg hideg volt a május? A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.
Saját lábukon állnak, és tovább gazdagodnak – így teljesítettek az Orbán család cégei 2024-ben Nagy Márton szerint Karácsony Gergely hazudik Még gyengébb motorokat kaphatnak az esztergomi Suzukik! Akik ellentartottak az átláthatósági törvénynek a Fidesz és a Kdnp soraiban Pünkösd: bejelentették nyitvatartásukat a nagy boltok – ezt lépi a Lidl, a Spar, a Tesco, az Auchan és a többiek Megjelentek az első cirill betűs eurók Tovább tart a szócsata az elvett milliárdokról – megjött Nagy Márton kontrariposztja Három nap alatt háromszor lőttek a segélyre váró tömegbe – sok a halott A magyar médiahelyzet tarthatatlan – Az EFJ budapesti közgyűlésen ítélte el az Orbán-kormány folyamatos támadásait a független sajtó ellen Állóhelyek bevezetése a repülőgépeken: megszólalt a Wizz Air, az EasyJet és a Ryanair Ősszel indul a kötelező sorkatonai szolgálat Horvátországban Nem álom többé? Luka Modric megállapodott a Milannal Világszenzáció a Roland Garroson Megérkeztek a hivatalos számok, tényleg hideg volt a május? A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.
Mai adásunkban terítékre kerül a fizetésképtelenség szélére került főváros - itt lesz velünk Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Érkezik a Momentum bilincsbe vert lenti aktivistája, utána pedig Puzsér Róbert és Lampé Ágnes, akik tüntetést szerveznek a cenzúratörvény ellen. Megszólal továbbá Molnár Csaba volt rendőrtiszt, végül pedig az online bosszúpornó-botrányról beszélgetünk. –MESÉLD EL KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK!Most a te történetedre vagyunk kíváncsiak. Írd meg nekünk, mit jelent számodra a Partizán! ✍️ Mi az ősélményed velünk?✍️ Melyik adás volt rád a legnagyobb hatással?✍️ Hogyan formálta a gondolkodásodat, világlátásodat?✍️ Miért tartod fontosnak, hogy a Partizán létezzen? Írj levelet a partizan@partizanmedia.hu email címre, küldj üzenetet vagy hangüzenetet Instagramon vagy Facebookon.–FOLYTASD KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK!Május végén újabb módosítóval szigorították a cenzúratörvény-javaslatot! Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné a kormány által listázott szervezetektől!A Partizán függetlenségét és fennmaradását mindig is a közösség biztosította – ezt az összefogást lehetetleníti el a kormány a cenzúratörvénnyel. Június elejéig maradt időnk összegyűjteni teljes 2026-os költségvetésünket, csatlakozz te is a Partizán támogató közösségéhez!2026.partizan.hu–
Frankfurt'ta yaşayan sanatçılar Özlem Günyol ve Mustafa Kunt ile İzmir Karşıyaka Vapur İskelesi için 'Kendine Ait Bir Oda' davetiyle kamusal alanda sanat projelerini konuşuyoruz.
O česko-slovensko-irácké umělkyni Karímě Al-Mukhtarové se často hovoří jako o jedné z nejvýraznějších umělkyň své generace. Ve své tvorbě pracuje s neobvyklými materiály a citlivě propojuje svůj vnitřní svět s okolní realitou, přičemž často čerpá z různorodých kulturních a duchovních vlivů. Právě o těchto inspiracích, své cestě do Beninu a propojování tradic, spirituality a umění jsme s ní mluvili v pořadu Hergot!.
O česko-slovensko-irácké umělkyni Karímě Al-Mukhtarové se často hovoří jako o jedné z nejvýraznějších umělkyň své generace. Ve své tvorbě pracuje s neobvyklými materiály a citlivě propojuje svůj vnitřní svět s okolní realitou, přičemž často čerpá z různorodých kulturních a duchovních vlivů. Právě o těchto inspiracích, své cestě do Beninu a propojování tradic, spirituality a umění jsme s ní mluvili v pořadu Hergot!.Všechny díly podcastu Hergot! můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.
Čebelarstvo ima v Sloveniji dolgo tradicijo. Prve zapise o dajatvah v obliki panjev zasledimo v urbarjih iz 13. stoletja. Čebelnjake v podobi hišk je v Slavi Vojvodine Kranjske omenil Janez Vajkard Valvasor. Temelje modernega čebelarstva pa je s svojim čebelarskim znanjem in inovacijami v 18. stoletju postavil Anton Janša - cesarica Marija Terezija ga je imenovala za prvega državnega učitelja čebelarstva na Dunaju. Zato ni nenavadno, da je bila prav Slovenija pobudnica za razglasitev svetovnega dneva čebel, ki ga praznujemo 20. maja, prav na dan rojstva Antona Janše. Inovativne pristope v čebelarjenju, s pomočjo pametnih panjev in posebnih spletnih aplikacij, razvijajo tudi partnerji v čezmejnem projektu Bee2gether. Nekaj takšnih panjev imajo tudi v Vipavski dolini. Bogdan Bóne svoje čebelarsko znanje predaja učencem na Osnovi šoli Dobravlje. Preden odpre panj, si vsi nadenemo čebelarske klobuke, sam pa si roke namaže z eteričnim oljem timijana: "Timijan jim smrdi." Čebelarski krožek na šoli v Dobravljah poteka vse od leta 1976. Kar nekaj učencev se je za ta predmet odločilo zaradi družinske povezanosti s čebelami. Na šoli so dobro založeni s čebelarsko opremo, lani so v okviru kohezijskega projekta Bee2gether prejeli tudi poseben pametni panj. Pametni panj je opremljen s senzorji, ki zaznavajo težo, število preletov čebel, odstotek vlage ter temperaturo okolja in temperaturo v panju. Ti podatki so potem vidni v aplikaciji v realnem času, možen je pa tudi statistični pregled za neko želeno časovno obdobje, tako lahko čebelar spremlja stanje svojega panja. Aplikacija pa omogoča še eno pomembno možnost, in sicer da čebelarja obvešča ob kakšnih izrednih dogodkih. Na primer: če pade teža v panju pod določeno mejo ali če temperatura v panju naraste, dobi čebelar obvestilo, da se v panju dogaja nekaj sumljivega. Oddaja je nastala v okviru projekta Kohezija za vse: brez meja, ki se izvaja s finančno podporo Evropske unije. Za njeno vsebino je odgovoren izključno Radio Koper. Oddaja ne odraža nujno stališč in mnenj Evropske unije.
It's crucial that Kris and Kourt ~Katch~ us all up on everything in the Kar-universe. Kris and Kourt are back in studio to discuss, numero uno…Kris' new do. She must be busy because she's also debuting a rejuvenated face too. Kris talks her new hair and face and keeps all the big wigs in the know about Kim's big court case in Paris. Kourtney explains what she meant by calling the education system “dated.” School is like so early 2000's. Plus why she holds her son Rocky for 3-5 hours during nap time. Find the full episode on the Big Wig YouTube and find them on Tiktok, & Instagram. Follow Anna & Dre, your biggest wigs!
2025. május 29., csütörtök 6:30-8 óra ÉBRESZTŐ TÉMA: Hova futhat ki Trump vámháborúja, meddig mehet el az elnök? "A világ legnagyobb exportpiacaként Amerika előnyös alkuhelyzetben van, és Washington jelentős engedményekre számíthat a számottevő exporttöbblettel rendelkező partnereitől nemcsak a vámok, de a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok leépítésében is. Biztos továbbá az is, hogy a világtörténelem legkiterjedtebb, legszélsőségesebb és alighanem legrombolóbb vámpolitikai akciójának vagyunk a szemtanúi és potenciális elszenvedői." A bíróság felfüggesztette Trump vámjait. Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza NÉVNAPOK, ESEMÉNYEK, SZÜLETÉSNAPOSOK, LAPSZEMLE, TŐZSDEI HELYZETKÉP BUDAPEST, TE CSODÁS: Hírek a fővárosból és környékéről Mára megúszta az inkasszót a főváros A banki munkaidő végéig nem inkasszózták a 10,2 milliárd forintot - mondta a 444-nek Karácsony sajtófőnöke. Telex: Budapest döntött: eredménytelenek a BKK és BKV cégvezetői pályázatok, elítélik az ellehetetlenítési törvényt Egy hónapon át a Nyugati közlekedését is érinti a rákosrendezői pályakarbantartás | MÁV-csoport Különleges trolibuszok érkeznek Budapestre – egyenesen Nápolyból - Infostart.hu Bejelentették: változás jön a budapesti közlekedésben - Portfolio.hu Geotermikus forradalom zajlik Magyarországon - a Budapest Airport is földhőprojektet indított - Világgazdaság Esti sétákkal készülnek a Fővárosi Állatkertben: így mutatják be a kulisszatitkokat LAPSZEMLE Tényleg egy egyszeri utalvánnyá fokozzák le az Orbán Viktor által az időseknek beígért áfa-visszatérítést | hvg.hu NULLADIK FAKTOR: Hogyan növeljük a biztonságtudatosságot? A "nulladik faktor" az egyik legfontosabb, ha IT biztonságról beszélünk. A legtöbb CIO/CISO ha tehetné, biztonságtudatosabb felhasználókat választana, mint bonyolult védelmi rendszerek bevezetését. Azonban ez az egyik legnehezebb feladat egy vállalat számára. Mit jelent pontosan az, hogy valaki "biztonságtudatos"? Hol kezdődik ez a gondolkodásmód – otthon vagy a munkahelyen? Milyen lehetőségei vannak egy cégnek, hogy növeljék a biztonságtudatosságot a munkavállalók között? A jelszavak témája már unalmasnak tűnhet, de mégis újra és újra gond van velük. Miért ennyire nehéz betartani az alapvető szabályokat – és mit tehet egy cég, hogy ezen javítson? Hogyan lehet mérni, vagy ellenőrizni, hogy ténylegesen javult-e a biztonságtudatosság egy szervezeten belül? + Utolsó kérdés: Hol lehet többet megtudni? biztonsagosfelho.hu , leírások, webinár regisztráció Angyal Dániel, a Scirge (szkördzs) társalapítója HETI ALAPOZÓ: Jelenlegi politika hatása a fenntartható fejlődés kapcsolt befektetésekre Az elmúlt időszak politikai változásai hogyan érintették ezt a szektort? Európában mi a helyzet? Orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó fejlemények hogyan érintik ezt a szektort? Jelenlegi ESG trendek mennyire támogatják a szektort? Portfoliókezelői szemmel a jelenlegi trendek miként befolyásolják a befektetési döntéseket/eszköz kiválasztást? Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfólió menedzsere
A pályatanácsadás gazdasági hasznai - ezzel a címmel szervezett online szakmai rendezvényt a Közgazdasági Szemle folyóirattal és a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) Pályaorientációs Szakosztályával együttműködve a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya 2025. május 29-én, csütörtökön. A rendezvény apropóját Borbély-Pecze Tibor Borsnak, az MPT alelnökének a Közgazdasági Szemle 2025. áprilisi számában megjelent tanulmánya adta.A rendezvény kezdetén s szerző, Borbély-Pecze Tibor Bors, az MPT alelnöke, az MPT Pályaorientációs Szakosztályának elnöke mutatta be a tanulmány főbb megállapításait. Felkért hozzászólók: Kálmán Judit, a BCE Társadalom- és Politikatudományi Intézetének adjunktusa és László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának emeritus professzora. A beszélgetést Bihari Ildikó, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézetének egyetemi adjunktusa moderálta. Az érdeklődőket Halm Tamás, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője köszöntötte.
Yetkili Biri'nin bu bölümünde Prof. Dr. Emre Alkin ile “Şirketler Neden Batar?” sorusunun peşine düşüyoruz! Pandemiden bugüne, konkordatodan iflasa, aktif-pasif dengesinden kontrolsüz büyümeye kadar birçok şirketin neden sürdürülebilirlik krizine girdiğini masaya yatırıyoruz. Alacaklarını tahsil edemeyen, nakit akışını yönetemeyen, teknolojik dönüşüme ayak uyduramayan, yanlış borçlanan ve hatalardan ders almayan şirketlerin nasıl çöktüğünü tüm boyutlarıyla ele alıyoruz.
Online seznamování vyžaduje stejnou opatrnost jako setkání tváří v tvář. Jindřich Karásek, etický hacker a výzkumník kyberbezpečnosti, zdůrazňuje, že nikdo není imunní vůči romantickým podvodům nebo šíření intimních fotek. Triky jsou stále sofistikovanější. Podvodníci často využívají falešné identity, vyvíjejí nátlak na rychlé sblížení a jejich cílem mohou být nejen peníze, ale i citlivé informace.Všechny díly podcastu Balanc můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.
Online seznamování vyžaduje stejnou opatrnost jako setkání tváří v tvář. Jindřich Karásek, etický hacker a výzkumník kyberbezpečnosti, zdůrazňuje, že nikdo není imunní vůči romantickým podvodům nebo šíření intimních fotek. Triky jsou stále sofistikovanější. Podvodníci často využívají falešné identity, vyvíjejí nátlak na rychlé sblížení a jejich cílem mohou být nejen peníze, ale i citlivé informace.
Svipmynd Víðsjár er af bókinni Götuhorni; Skáldtextar innblásnir af íslenskri myndlist, sem var gefin var út af Listasafni Íslands og Reykjavík bókmenntaborg UNESCO. Á blaðsíðum birta 15 rithöfundar texta sem þeir skrifa út frá listaverkum í safneign Listasafns Íslands. Textarnir eru í mörgum mismunandi stílum og túlka, prjóna við, líkja eftir og/eða greina listaverkin. Götuhorn er því skemmtilegt bland í poka af listaverkum og textum sem fara sínar eigin leiðir í samskiptum við verkin. Í svipmyndinni heyrum við frá fjórum rithöfundum sem skrifuðu í bókina, þeim Maríu Elísabetu Bragadóttur, Karólínu Rós Ólafsdóttur, Jóni Kalmani Stefánssyni og Margréti Bjarnadóttur.
Miért balos Zágráb és Fiume, miért jobbos Dalmácia és Szlavónia, miért nyugatos a horvát szélsőjobboldal és miért lehet Isztriában akár horvátellenes hangokkal is nyerni? Miért van ennyi regionalista párt országszerte? Májusban önkormányzati választásokat tartottak délnyugati szomszédunknál, ennek kapcsán beszélte át Techet Péter és Bukovics Martin az ottani politikai térképet Dubrovniktól Csáktornyán át Vukovárig. Ha Horvátországban nyaralsz és tudni akarod, milyen közéletet figyelnek ott a helyiek, ez a te műsorod.0:00 Intro 00:50 Most akkor Horvátország Közép-Európa vagy a Balkán része? 08:00 Miért szavaznak totál eltérően a horvát régiók? 10:10 Szlavónia: a jobboldal egykoron multikulturális bástyája 13:35 Közép-Horvátország: a baloldal és a szélsőjobb erős bástyája 16:55 Muraköz: Csáktornya, a liberálisok fellegvára 17:30 Isztria: ahol név szerint ismerik egymást a jobbos szavazók 18:35 Dalmácia: a horvátok Debrecene 19:20 Miért van Horvátországban ennyi regionalista párt? 26:40 Újrázik a főpolgármester Zágrábban, de a kihívója izgalmasabb 35:15 Zágrábban még van MIÉP, és szeretik a muszlimokat 40:48 Tomislav Tomašević, Zágráb Karácsony Gergelye 47:30 A Thompson-jelenség: a horvát mélyállam nemzetépítő projektje 55:35 Oda a vörös FiumeIratkozzatok fel a Gemišt hírlevelére! https://www.gemist.hu/aboutÉs pár cikk, amiről a podcastban szó volt, ahol utánaolvashatsz mindennek részletesebben:Az önkormányzati választás eredményei https://www.gemist.hu/i/151922980/zagrab-marad-voros-zold-fiume-is-de-ott-kicsit-maskepp-isztria-meg-mar-nem-az-isztriaiakeMiért hagyta nyerni a horvát államfőt most télen fő ellenfele, a miniszterelnök? https://www.gemist.hu/p/borzalmas-hetek-honapok-evek-evtizedekÍgy indult el a regnáló államfő miniszterelnök-jelöltként https://www.gemist.hu/p/akinek-nem-mondhatjak-ki-a-nevetA horvát Trump https://www.gemist.hu/p/a-horvat-trumpTíz tanulság egy horvátországi nyaralás után: https://www.gemist.hu/p/tiz-tanulsag-egy-horvatorszagi-nyaralas Semmi Makarska: kontinentalna Hrvatska, avagy útitippek https://www.gemist.hu/p/semmi-makarska-kontinentalna-hrvatska
Teden gibanja se ne bi mogel začeti ob primernejšem času. Kajti prejšnji teden so v Ljubljani zastavili novo avtobusno in železniško postajo. Nekateri so se razjezili, ker so v časovno kapsulo v temeljih zakopali madžarske časopise in s tem napovedali madžarsko okupacijo; kar pa za nas, ki spremljamo predvolilne ankete, tako ali tako ni nič novega. Drugi se jezijo, ker bo padla stara avtobusna in železniška postaja, mi, kot apologeti krute realnosti, pa se sprašujemo, čemu bo Ljubljani avtobusna in železniška postaja? Namreč; avtobusi in vlaki v Ljubljano sicer vozijo, prispejo pa bolj redko. Če pa že prispejo, je potovanje zelo zanimivo. Vstopiš v Mariboru na vlak, v Ljubljano pa prispeš z avtobusom, oziroma se na poti zgodi nešteto kombinacij med obema vrstama prevoza. Ampak lepo po vrsti in predvsem – kar je nujna lastnost tako za medije kot za prometno infrastrukturo – potrpežljivo.Če bi šli do samih temeljev ustavnih kategorij, je ena izmed glavnih gotovo tista, ki govori, da se suverena država razprostira po bolj ali manj povezanem, enotnem nacionalnem ozemlju. Kar pa Slovenija trenutno ni. Enotni sploh nismo, povezani pa še manj. Razen v reklamah za telekomunikacije. Kot primer povezanosti vzemimo potovanje med Mariborom in Ljubljano kot najbolj usodnosti in zgodovinskih bremen polno pot, kar jih lahko opraviš na Slovenskem. Le malo zaostaja potovanje med Ljubljano in Koprom, na stopničkah pa je tudi letošnjo sezono še potovanje med Ljubljano in Novim mestom. Ampak nazaj na Štajersko, ko gremo gledat, kaj delajo; gledat, kaj delajo ljubice tri. Prva betonira, asfaltira, razširja in obnavlja predore ter viadukt pri Tepanju. Med Slovenskimi Konjicami in Celjem. O cestnem prometu na Slovenskem ne bomo preveč razpredali, razen da bi morali biti vsi domači uporabniki avtocestnega omrežja v Sloveniji upravičeni do vsaj ene delnice Luke Koper. Kajti vozniki smo de facto talci tega podjetja, a o tem kdaj drugič. Dejstvo je, da je pred predoroma in viaduktom gneča, ki jo Dars rešuje, a rešiti je ne more. »Potovanje se podaljša za …,« je milozvočna skovanka naših radijskih programov, žal pa so edino, kar se podaljšuje, t. i. Ostržkovi atributi. Nos, ušesa in izrastek nad trtico. Potovanje na tem odseku se ne podaljšuje, ker potovanje stoji. Trajanje je odvisno od sreče, ker okoliščin ni mogoče predvideti, saj se pri Domžalah na štajerski avtocesti redno in vsakodnevno, mogoče celo večkrat na dan, zaletijo. Tako je najhitrejše cestno potovanje za teh ušivih sto trideset kilometrov dve uri, najdaljše pa štiri ure. Na normalen dan. »Druga mi piti da,« da lahko gremo na železnico. Ali pač na avtobus, kajti slovenski železničarji delček južne železnice obnavljajo trideset let, medtem ko so pred več kot stoletjem porabili dvajset let, da so jo z rovačami in samokolnicami zgradili v celotnem obsegu trase med Dunajem in Trstom. Kakorkoli; najnovejši prispevek k polževim vlakom je avtobus, ki nekoliko razbije enoličnost potovanja. Da pa se ne bi potniki preveč navadili tudi na avtobusno etapo železniškega prevoza, jih železničarji mečejo z vlakov na različnih postajah. Zidani Most, Celje ali Pragersko so priljubljene okrepne postaje, kjer zmedeni potniki iščejo avtobuse in nato po desetih kilometrih nazaj vagone. Ali povedano še drugače … če hočeš iz Ljubljane v Maribor in obratno, imaš brez prestopanja in brez avtobusnega prevoza na voljo komaj kakšen vlak. Po navadi mednarodni. Seveda to stanje velja ob neupoštevanju dnevnih zamud, ki so edina stalnica slovenskih železnic. In če se človek usaja, mu železnice ukinejo železniško postajo, ministrica pa pove, da bo nova ljubljanska železniška postaja prekrasna. Ampak današnji pamflet nima nobenega namena kritizirati infrastrukturnih stranpoti slovenskega razvojnega modela. Povsem jasno in glasno pa se sprašujemo, ali smo suverena država, če ne zmoremo omogočiti dostojne, enaindvajsetemu stoletju primerne pretočnosti ljudi, blaga in storitev znotraj naše države. Pa ne samo znotraj države. Priti iz Maribora v Ljubljano je enak podvig, kot priti iz Šiške v BTC ali kaj podobnega. Ni, da se ne trudimo – vsako leto se infrastrukturna znanost oplemeniti z novimi strokovnjaki, z novimi inštituti, agencijami in podobnim; trideset let intenzivno razmišljamo, vlagamo denar, edini in ultimativni razsodnik vseh teh naporov, potovalni čas, pa se ni skrajšal. Na cestah ostaja enak zadnjih trideset let, na železnicah zadnje stoletje. Tako je Slovenija še vedno zaprta v meje zgodovinskih dežel in naivno je pričakovati, da se bomo infrastrukturno razdruženi uspeli združiti duhovno.
Ime tedna je postal Edo Terglav, selektor slovenske hokejske reprezentance, ki si je na svetovnem prvenstvu v Stockholmu s pomlajeno ekipo šele po dvajsetih letih in tretjič v zgodovini zagotovila obstanek v elitni diviziji. Kar sedem hokejistov je bilo sploh prvič del članskega svetovnega prvenstva, za več kot ducat članov pa je bilo to prvo prvenstvo skupine A.Kandidata sta bila še: Simon Kenda, programski vodja festivala Jazz Cerkno, glasbenega dogodka, ki se je s pomočjo lokalnih entuziastov v 30 letih vztrajno utrjeval in širil mednarodne zvočne meje. Ljubiteljem svobodnjaškega in nekonvencionalnega jazza je z uporom do enoznačnosti vedno ponudil vpogled v najnovejše dogajanje na slovenski in mednarodni jazzovski sceni. Rado Likon, direktor fotografije in snemalec, ki je bdel nad postopkom digitalne restavracije filma Poletje v školjki. Mladinska klasika iz 80. let prejšnjega stoletja v režiji Tuga Štiglica je svojo premiero v osveženi preobleki doživela štiri desetletja pozneje, kot del projekta Naši filmi doma, ki ga v sodelovanju s Cankarjevim domom organizira Slovenski filmski center. Foto: Aleš Fevžer
2025. május 26., hétfő 6.30-8 óra NÉVNAPOK, ÉVFORDULÓK, HÍRES SZÜLETÉSNAPOSOK, JELES NAPOK. LAPSZEMLE és TŐZSDEI HELYZETKÉP BUDAPEST, TE CSODÁS: Hírek a fővárosból és környékéről A vízvisszatartás lesz a békásmegyeri Gőtés-tó rendezésének első számú célja; Karácsony Gergely szerint vagy a Fidesz oligarchái járnak jól, vagy a buszok Budapesten; Feloszlik az egyik legnépszerűbb magyar zenekar – ekkor lesz búcsúkoncert. ÉBRESZTŐ TÉMA: Hatalmas verseny a bankok között a fiatalokért Egészen komoly kedvezményekkel csábítják magukhoz a nagykorúvá váló diákokat a hazai bankok, de már a gyerekekért is küzdenek egymással és a Revoluttal. Ennyire ragaszkodnak már a fiatalok is az egyszer kiválasztott bankjukhoz, hogy megéri sok tízezer forintért behúzni őket? Hol vannak most a legjobb ajánlatok a behúzós kedvezményeken túl? Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő. HETI KITEKINTŐ: MNB-kamatdöntés és inflációs adatok Szeptember óta változatlanul 6,5% a hazai alapkamat és várhatóan most sem változtat rajta az MNB Monetáris Tanácsa. Bár a csökkenő európai infláció és bérdinamika miatt az EKB a korábban vártnál mélyebbre, 1,5-1,75%-ig csökkentheti az euró alapkamatot, az új amerikai adminisztráció vámháborúja és költségvetési tervei miatt a hosszú futamidejű kötvények hozamai ismét érdemben emelkedtek a fejlett piacokon, ráadásul a gyors ukrajnai békébe vetett hit megingása csökkenti a régiós eszközök iránti étvágyat. Tardos Gergely, az OTP elemzési központ vezetője.
Kā sadzīvot ar pagātnes traumām? Karš, genocīds, kad viena ļaužu grupa nacionalitātes, reliģijas vai varas vārdā iznīcina citus, ir dzīva un aktuāla brūce arī mūsdienu pasaulē. Šovasar Sabiles Mākslas, kultūras un tūrisma centrā skatāma laikmetīgās dzejas personālizstāde “Pārejošā iznīcība”, kuras autors emets ezells atgriežas pie dzimtas saknēm. Viņa dzimtai piederīgos 1915. gadā cara valdība no Sabiles deportēja uz Krievijas vidieni, uzskatot ebrejus par politiski neuzticamiem. Raidījumā Augstāk par zemi stāsts par šovasar Sabiles Mākslas, kultūras un tūrisma centrā skatāmo laikmetīgās dzejas personālizstādi “Pārejošā iznīcība”. Izstādes autors emets ezells jau apzinīgā vecumā uzzinājis līdz tam noklusētās savas dzimtas vēstures lappuses. Viņa senči pirms Pirmā pasaules kara dzīvoja Sabilē, līdz 1915. gadā cara valdība šo ģimeni masu deportācijās pārveda uz Krievijas vidieni. Deportācijas, karš, genocīds - kad viena ļaužu grupa, nacionalitātes, reliģijas vai varas vārdā iznīcina citus, ir dzīva un aktuāla brūce arī mūsdienu pasaulē. Kā vārdā vara toreiz pārvietoja cilvēkus, izpostot viņu dzīves vidi, iznīcinot valodu, tradīcijas? Kāda izskatās Sabile? Un ko iesākt ar nesadziedināmām pagātnes traumām? Jau trešo gadu emets ezells vasarās brauc uz Latviju, apmetas Pedvāles mākslas parka Starptautiskajā mākslinieku rezidencē, kur veic kultūras pētījumus un kā mākslinieks strādā ar šīm tirdošajām tēmām. Šovasar viņš ar izzināto un piedzīvoto gatavs dalīties Sabiles Mākslas, kultūras un tūrisma centrā skatāmajā izstādē.
V tem tednu želimo poslušalce s ciklom sedmih novih radijskih pravljic tudi spomniti na pomen čebel za človekov obstoj na tem planetu, hkrati pa razpreti pahljačo pravljic, ki jih skriva resnično samosvoja knjižna zbirka Čebelica. Peta v nizu sedmih je slovenska ljudska pravljica: Zlato kralja Matjaža. Zgodba o tem, da do skritega bogastva pod goro pride le tisti, ki se pred sivim skalovjem znajde na zadnji dan starega leta. Pa še sam ne ve, kdaj in kako. Takšne in drugačne gore se nam odprejo, ko se vse silnice poravnajo tako, da je prav. Kar je redko, ko pa se zgodi, je neopisljivo. Pripovedovalka: Barbara Cerar. Slovenska ljudska pravljica, Anja Štefan. Avtor idejne zasnove cikla Čebelice in režiser oddaj: Klemen Markovčič. Tonski mojster: Urban Gruden. Glasbena oblikovalka: Darja Hlavka Godina. Urednica oddaje Lahko noč, otroci!: Alja Verbole. Urednica Uredništva izobraževalnega, otroškega in mladinskega ter dokumentarno-feljtonskega programa: Špela Šebenik. Posneto v studiu 02 Radia Slovenija, maj 2025.
A "Média és valóság viszonya a 21. században" című kurzusunk utolsó alkalmának felvétele 2025 május 21-én.Kurzusvezető: Balázs Zsuzsanna - újságíróA kerekasztal résztvevői: Bánszegi Rebeka, a 24.hu közéleti-politikai újságírójaKálmán Attila, az Investigate Europe oknyomozó újságírójaTőke János, a Szabad Magyar Szó szerkesztőjeTeczár Szilárd, a Lakmusz főszerkesztőjeAz újságírói kerekasztal eredetileg a Média és valóság a 21. században kurzus záró, értékelő beszélgetése lett volna. Időközben azonban a magyarországi sajtóval nagyot fordult a világ, így az újságírók beszélgetését újraterveztük, és önálló eseményként is meghirdetjük. A közéleti átláthatóságról szóló törvénytervezet árnyékában a meghívott újságírókkal csak érintőlegesen fogunk beszélni a sajtó globális válságáról. Ehelyett tágabb perspektívában, a magyar határokon túl is kiterjedt tapasztalatokkal bíró újságírókkal fogjuk vizsgálni az aktuális magyar és régiós nyomást, ami az újságírásra nehezedik. Beszélünk arról, hogyan jutottunk el az elsősorban a 2010-es sajtótörvénnyel kezdődő, majd a gazdasági kivéreztetéssel folytatódó magyarországi sajtóviszonyoktól a május 14-én napvilágra került ügynöktörvényig. A Magyarországon és Romániában is dolgozó Parászka Boróka és a Vajdaságban a Szabad Szó című közéleti lapot szerkesztő Tőke János segítségével kitekintünk arra, hogy vannak-e a magyarországihoz hasonló törekvések a demokratikus viszonyok határait ugyancsak feszegető szomszédos országokban, Romániában és Szerbiában. Ennek különös jelentőséget adhat, hogy május 18-án lezajlik a romániai választások második fordulója. Határon túli magyar újságíró résztvevőink pedig segíthetnek megérteni, milyen közönsége van az anyaországi sajtónak a határon túli magyarság körében. A 24.hu közéleti-politikai újságírója, Bánszegi Rebeka első kézből tud majd beszélni arról, milyen tapasztalatokat gyűjtött magyarországi újságíróként a romániai választásokon. Egyúttal érzékeltetni tudja, milyen hatással van a kiszámíthatatlanság egy klasszikus „napilapos” működésű szerkesztőség életére. Kerekasztalunk másik két résztvevője, Kálmán Attila, az Investigate Europe uniós oknyomozó műhely újságírója, valamint az adatújságírás egyik hazai zászlóvivője, a Lakmusz főszerkesztője, Teczár Szilárd segítenek értékelni, hogy a Halász János egyéni indítványára benyújtott ügynöktörvény hogyan befolyásolhatja Magyarország uniós tagságát, és megvizsgáljuk azt is, teremthetnek-e az uniós szervek jogkört arra, hogy – amint azt Karácsony Gergely főpolgármester indítványozta – hatékonyan és gyorsan beavatkozzanak a magyarországi sajtószabadság védelmében. Megvizsgáljuk, hogyan erősödtek meg az újságírói együttműködések az Európai Unióban, miért támogatják az uniós hivatalok pályázatok kiírásával a tagállamokban működő szabad sajtót. Van-e ennek a finanszírozási formának hatása a tagországok médiájának működésére, és van-e – legalább részben – igazság a kormány azon vádjaiban, hogy ez beavatkozást jelent a sajtó és azon keresztül a közélet működésébe. Hogyan értelmezhető egyáltalán a globális gyakorlatban az a kitétel, hogy nem befolyásolhatja egy sajtótermék a közéleti diskurzust, amikor annak végső soron, akárcsak Orwell 1984, vagy Huxley Szép új világ című regényének, alapvető lényege, hogy azt befolyásolja?https://biboszabadegyetem.org/kurzus/media-es-valosag-viszonya-a-21-szazadban/
Reggel jelent meg egy cikk a 444-en arról, hogy a BKV vezérigazgatója és a BKV-ba beépült számlagyáras bűnszervezet vezetője szoros baráti, emellett privát üzleti kapcsolatban is állnak. Délután Karácsony Gergely főpolgármester közleményben követelte, hogy a BKV-vezér tisztázza magát, Magyar Péter pedig Bolla Tibor menesztését követelte. A Partizán vendége a tényfeltáró cikksorozat szerzője, Ács Dániel.Csatlakozz adód 1%-ának felajánlásával!https://szja.partizan.huNév: Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért AlapítványAdószám: 19286031-2-42Visszatért az amerikánós trió – kövesd mostantól a BIRODALOM adásokat kéthetente szerdánként a legfrissebb világpolitikai történések elemzéséért!Támogatás—A mögöttünk álló közösség biztosítja kérdéseink valódi erejét, fennmaradásunkat és függetlenségünket. Az alábbi módokon tudod támogatni munkánkat:Iratkozz fel!Értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról, maradjunk kapcsolatban:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatbanLegyél rendszeres támogatónk!Szállj be a finanszírozásunkba közvetlen támogatásal:https://cause.lundadonate.org/partizan/supportLegyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihezTematikus hírleveleink—Szerdánként külpolitika: Heti Feledy hírlevélhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledyPéntek Reggel, a Partizán hírháttér podcastjának levele: https://pentekreggel.huSzombaton Vétó hírlevél:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelereYouTube: https://www.youtube.com/@PartizanmediaFacebook: https://facebook.com/partizanpolitika/ Facebook Társalgó csoport: https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo Instagram: https://www.instagram.com/partizanpolitika/TikTok: https://www.tiktok.com/@partizan_mediaPartizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/További támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatas
Jautājums, vai kara darbība ietekmē laikapstākļus, protams, ļoti aktuāls kļuva pēc Krievijas iebrukuma Ukrainā. Karš norisinās jau ceturto gadu. Katru dienu redzami kadri ar sprādzieniem, degošām degvielas un naftas bāzēm, no kurām gaisā paceļas milzu dūmu mutuļi, kas dažkārt ir saskatāmi pat meteoroloģiskajos satelītos, ne tikai augstas izšķirtspējas, ko lieto militārām vai dabas katastrofu novērtēšanas vajadzībām. Tas, protams, liek uzdot jautājumu, par to, kā tas ietekmē vidi? Skaidrs, ka kara darbība videi ir graujoša. Piesārņojums gan ūdeņos, gan augsnē ir tik liels, ka vajadzēs daudzus gadus, lai šīs vietas atjaunotu. Krievijas armija uzspridzināja arī Kahovkas ūdenskrātuves dambi un vairāk nekā divu tūkstošu kvadrātkilometru lielā ūdenstilpne izzuda, kardināli mainot vidi. Šo stāstu no Ukrainas ir ļoti daudz, bet šoreiz nošķirsim ietekmi uz vidi no tiešas ietekmes uz laikapstākļiem. Laikapstākļus ietekmē fizikāli procesi, taču kā parasti, tie ir savstarpēji saistīti, mijiedarbojas un ķēde ir tik gara, lielākoties līdz galam neizzināma, jo jebkurai stihijai vai vētrai mēs varam izsekot tikai nelielu pēdējo posmu no tās izcelsmes ceļa. Parasti, kad Latvijā ir kādi neparasti laikapstākļi, jautā, no kurienes tie? Piemēram, šis aukstuma vilnis maijā. Nedēļām ilgi mūsu reģionā valda ziemeļvēju plūsma, to rada paaugstināts spiediens uz rietumiem no Latvijas virs Atlantijas okeāna un pazemināts spiediens virs Skandināvijas austrumiem un Krievijas. Šāda situācija ir klasiska aukstuma viļņiem mūsu reģionā, nekas neparasts, bet kāpēc tieši tagad tāda ir izvērtusies, tālāk jau šķetināt ir sarežģīti. Tāpēc par tūlītēju kara ietekmi runājot, jāsaka - karš Ukrainā neatstāj nekādu, vismaz kaut cik nomērāmu ietekmi uz laiku ne Latvijā, ne lielākoties arī pašā Ukrainā. Jautājums parasti ir par lielajiem ugunsgrēkiem, dūmu mutuļiem, vai tie tiešām neietekmē laikapstākļus? Ne tik ļoti, lai tas būtu pamanāmi. Piemēram, pēc kādām lielām kaujām, bobardēšanām vai naftas rezervuāru degšanas nav manāms, ka tuvākā vai tālākā apkārtnē izmanās temperatūra vai citi atmosfēras parametri. Te noder ļoti vienkāršs salīdzinājums. Kad tiek uzspridzināta kāda degvielas noliktava, tur sadeg vairāki miljoni litru naftas produktu. Bet kaut vai Latvijā transporta vajadzībām vienas dienas laikā tiek iztērēts jeb sadedzināts 3-4 miljoni litru dīzeļdegvielas un benzīna. Ukrainā, rupji rēķinot, iedzīvotāju skaits ir aptuveni 20 reižu lielāks, tātad normālos apstākļos, kad saimnieciskā darbība norit kā ierasts, visticamāk, šis rādītājs arī būtu proporcionāli līdzīgs – dienā transportā vien tiktu sadedzināti ap 60-80 miljoniem litru naftas produktu. Tas ir vairāk, nekā vairumā šo degošo degvielas rezervuāru, ko mēs video kadros no kara zonas redzam. Tas nozīmē, ka rēķinot tīri fizikāli, cik daudz siltuma no sadegšanas un cik daudz gāzu nonāk atmosfērā, neiegūstam pēkšņu, ļoti ievērojamu palielinājumu. Mēs nemanāmi sadedzinām daudz vairāk. Ir pētīts, cik daudz Krievija patērē degvielu un aplēses ir dažādas, robežās no 9 līdz 15 miljoniem litru dienā, bet Ukrainas patēriņš ir starp 3 un 4 miljoniem litru dienā. Arī sprādzieni paši par sevi lielākoties neizdala tik lielu siltumenerģijas daudzumu, lai ietekmētu gaisa temperatūru. Šeit atkal var veidot salīdzinājumu ar redzamo, iespaidīgo sprādzienu, kas izdala ap vienu gigadžoulu siltuma, bet, piemēram, lai apkurinātu 60 kvadrātmetru dzīvokli visu apkures sezonu, vajadzīgs pat 30 reižu vairāk enerģijas. Parēķinām, cik miljoni kvadrātmetru ik ziemu ir jāpkurina, cik tur aiziet daudz siltuma gaisā, bet to tā, ka piekurinām savas telpas, ārā siltāks uzreiz nekļūst. Vēl arī stāsts par ziņu, kas aplidoja Latviju pagājušajā nedēļā, ka gaidāmā vasara Baltijā būs viena no karstākajām pēdējās desmitgadēs, temperatūra pārsniegs +34 grādus. Toms Bricis ir izsekojis, ka šī ziņa nāk no poļu meteoroloģijas entuziastiem. Uzreiz jāsaka, lai kāda būs vasara, šīs ziņa līdz Latvijai nonāca sagrozīta, ar piefantazētiem elementiem un droši ticamu prognožu tik ilgam termiņam tāpat nav.
Jaukais laiks, garās brīvdienas, vasaras tuvošanās - viss mudina doties dabā un Latvijā dabas tūrisms pēdējos gados kļuvis īpaši populārs. Laivošana, pastaigas pa dabas takām un mežiem; purvu laipas un jūras piekraste - šobrīd dabā gājēji ir sastopami visur. Taču, ko tas nozīmē pašai savvaļai un kā mēs varam prātīgi organizēt šo tūrismu plūsmu tā, lai cilvēks atpūties un daba paliek netraucēta? Raidījumā Zināmais nezināmajā vērtē Andris Klepers, Vidzemes Augstskolas asociētais profesors, tūrisma speciālists, un Agnese Balandiņa, Dabas aizsardzības pārvaldes Ķemeru Nacionālā parka dabas centra vadītāja. Saistībā ar raidījuma pirmās pusstundas tematu par kara ietekmi uz vidi, Andris Klepers atzīst, ka tas ietekmē gan tūristu izvēli ceļot uz Latviju, gan arī mūsu pašu izvēles un iespējas ceļot Latvijā. Karš visdažādākās pakāpēs ietekmē to, kur un kuri cilvēki var ceļot un atpūsties. "Diemžēl šī tēma ir aktuāla jau vairākus gadus. Lielākoties tūristi no tālajām valstīm, kuri tik labi nepārzina situāciju, atliek savus braucienus, nemaz tik ātri neizlemj braukt uz Latviju. Drošības jautājums ir pirmajā vietā, pirms domāt, vai savvaļa šeit ir tas, kas mudina apmeklēt Latviju," atzīst Andris Klepers. "Vēl Latvijas simtgadē daudz aktivitātes notika gar Latvijas robežu, gan ar velosipēdiem, gan skriešana un dažādas mazas koncertprogrammas, tagad gan Baltkrievijas, gan Krievijas robežjoslā, visur, kur ir vajadzīgas atļaujas, nav tik vienkārša ceļošana," turpina Andris Kleperis Tāpat militāro poligonu teritorijā, ja notiek mācības, nav iespējas ne ogot, ne sēņot. Neskatoties uz to, daļa cilvēku tomēr mēģina to ignorēt.
Če želi stremuh v našem javnem prostoru razburkati mnenja, mora očitno prvorazredno temo označiti za drugorazredno. To storimo, in se osončimo v slavi. Zato trdimo, da je pretekli referendum drugorazredna tema. Drugorazredna tema sta tako njegova premisa, njegova izvedba in njegove posledice. Kajti tisti, ki zdaj na veliko analizirajo, kaj pomeni 25 odstotkov udeležbe in devetdesetodstotna zavrnitev ter vpliv poziva k bojkotu, se ne zavedajo žalostnega dejstva slovenske demokratične tradicije; ali je vlada pozivala k bojkotu, ali pa bi ljudi z golažem vabila na volišča … Število udeležencev referenduma bi bilo do volivca enako. In zato je referendum drugorazredna tema, ker o njem razpravlja in razmišlja petindvajset odstotkov prebivalstva in sto odstotkov medijev. Prvorazredne pa so tiste teme, o katerih razpravlja petinsedemdeset odstotkov prebivalstva in nobeden medij. Takšna tema je prvorazredna in prvorazredna tema tega tedna, tega meseca in tega leta je kurilna sezona. Mogoče bizarno, mogoče obstransko, a kurilna sezona se dotika velike večine prebivalstva; o njej razmišljamo več in globlje kot o penzijah umetnikov, povzroča nam več skrbi kot pota in stranpota predsednika vlade; na naše dojemanje, ne le trenutka, temveč civilizacije kot take, pa ima večji vpliv kot demokratični ustroj. Torej lepo po vrsti, kot so pojemajoči energenti v vrsti. Za merjenje kurilne sezone imamo dve možnosti. Prva je napredna, ko so naše kurilne naprave opremljene z digitalijami, ki nam vestno in vsakodnevno beležijo porabo energije, ki gre za ogrevanje. Beležijo tudi vklop in izklop ogrevanja in nam, kot slaba vest, očitajo našo grdo razvado, ki je potreba po toplem domu. Druga metoda je klasična in se imenuje »položnice«. Obstaja tudi tretja metoda, ki se meri v kubičnih metrih drv, a ker je les kot kurivo preganjan, se ji bomo izognili. In kaj nam torej sporočajo merske enote o letošnji kurilni sezoni? Uradno se je leta 2024 začela 15. septembra, neuradno pa v prvih delih oktobra – odvisno, na katerem koncu temperaturno različne dežele živite. In še kar traja. Kajti pogoj za končanje kurilne sezone je, da je zunanja temperatura v prvi polovici leta ob 21. uri tri dni zapored višja ali enaka 12 stopinj Celzija. Kar pa se po večini države, da o višje ležečih predelih ne govorimo, še ni zgodilo. Oziroma, če smo čisto natančni: načrtovalce kurilnih sezon sta letos povsem zmedla april in maj, ki sta obrnila svoji vlogi. April je pogoje za konec kurilne sezone že uvedel, maj pa jih je preklical. Se pravi, da letošnja kurilna sezona z vzponi in padci traja že osem mesecev, kar sta dve tretjini leta. In glede na vremensko napoved se še ne misli končati. Če bi živeli na Islandiji, v polarnem krogu, sredi skandinavskega obilja, ali na Patagoniji, bi bilo normalno. V zmernem podnebnem pasu, ki zadnje čase iz sebe spravi le še kakšno nevihto, pa je čudno. In zdaj še pihanje na dušo teoretikom zarot … Kako je mogoče, da je naše podnebje vedno toplejše, da rušimo temperaturni rekord za temperaturnim rekordom, kurilna sezona pa se podaljšuje? Odgovoriti je mogoče brez poglobljenega klimatološkega védenja. Nekdanji jutranji januarski ekstremi, ko je šlo do minus dvajset, so se danes sploščili čez več mesecev na jutranjih plus pet. Tako smo statistično sicer toplejši, a bivalni prostori brez kurjave ostajajo hladni. In sedaj k praktičnim vidikom. Ni malo upravnikov kurišč, ki jim te dni žugajo z uprav, zbornic in direktoratov, da so ognje pogasili in ventile privili. Nimamo konkretnih podatkov, a kar veliko število javnih uslužbencev te dni preživlja s kaloriferji pod pisalnimi mizami. Gre za alternativno ogrevanje, ki takoj izniči energetsko varčevanje v velikih sistemih; ampak ko človeka zazebe v noge, se ne more učinkovito spopasti z vsem tem papirjem. Ali z učenci v razredu, ali z bolniki v čakalnicah. In tako naprej in tako nazaj. Kurilna sezona ima mnoge multiplikativne učinke, kajti dokler so radiatorji topli, je prepovedano razmišljati o sadikah paradižnika, ledeni možje in ljudske vraže so še enkrat več premagali sodobno znanost, mediji pa se delajo, kot da se ne dogaja nič nenavadnega. In analizirajo referendume. In zdaj zaključek, ki natančno pojasni, čemu je energetski lobi temna sila, ki resnično vlada v tej in mnogih drugih državah. Paničen prehod na elektriko, ki je predstavljena kot primarni energent prihodnosti, ne povzroča le mrkov, kot je bil tisti iberijski. Na površje spravlja druge sorte kapitalistov, kot so to bili naftni milijonarji. Električarji se zdijo mnogo bolj agresivni, mnogo bolj neizprosni in presneto prepričljivi … Kajti zavedati se moramo za nas bolečega, za električarje pa zmagovalnega dejstva. Kot zahodna civilizacija smo postali temperaturno razvajeni, kar pomeni, da se bodo letos – v tistem trenutku, ko se bo ugasnilo ogrevanje – prižgale klime.
Hétfő reggel jelent meg a cikkünk arról, hogy Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója nem az a szürke vállalatvezető, akinek látszik, hanem szoros szálak fűzik ahhoz a számlagyáras bűnszervezethez, ami beépült a közlekedési vállalatba.A bizonyítékokat látva délutánra már minden politikai párt Bolla távozását, követelte, végül Karácsony Gergely főpolgármester be is jelentette a vezérigazgató felmentését.Ács Dániellel, a cikk szerzőjével beszéltük át az ügy részleteit.See omnystudio.com/listener for privacy information.
Med vsemi pomembnimi maji, ki se imajo zgoditi v petem mesecu leta, je prišel in neopaženo odšel tudi četrti maj. Ujet med delom in zmago je njega dni označeval smrt Josipa Broza - Tita. In kar je bilo letos četrtega maja še posebej zanimivo: kljub nedelji, ko mediji sami po sebi niso najbolj dejavni, smo njegovo smrt prvič kolektivno prezrli. Večina spletnih medijev in portalov, ki se hvalijo, da so dejavni štiriindvajset ur na dan, sedem dni v tednu, so o Titovi smrti molčali, nekaj drugih medijev ga je pospravilo ob konec novičarskega bloka pred šport in vreme. In zdaj se upravičeno sprašujemo, kaj naj bi pomenila takšna ignoranca do Tita? Oziroma kaj nam govori o Titu, o času in o nas. Poskusimo. Tito je kot človek, kot voditelj in kot simbol prehodil ves krog. Od obskurnosti nikogar v zgodnjem dvajsetem stoletju do ene osrednjih figur istega stoletja, od objokovanja konec osemdesetih let do vnovične obskurnosti v prvi polovici enaindvajsetega stoletja. Takšna je usoda tako diktatorjev kot herojev in v zgodovini je bila videna že ničkolikokrat. Letošnja Titova smrt v medijih je poglavje zase. Če bi pred 45 leti kdo problematiziral ali, nezamisljivo, ignoriral Titovo smrt, bi bil v Jugoslaviji postavljen pred zid; celo v tujini so bili uvodniki spoštljivi, kar je posledično pripeljalo do ikoničnega pogreba, ki je danes zasenčil tako njegove diktatorske kot tudi herojske dosežke. Zatem je Titova smrt vijugala po luknjasti cesti zgodovine. Prva leta smo poslušali sirene pet minut pred petnajsto uro, ko so te utihnile, so se začela dve desetletji dolga prerekanja o tem, ali je bil heroj ali zločinec. Medtem smo dobili izjave in zgodbe stranskih likov, kot so kuharice, zdravniki, žene in ljubice. Potem še nekaj malega o otrocih in potomstvu, dokler ni vse potihnilo. Do 4. maja 2025, ko se ga večina nekdanjih jugoslovanskih medijev ni spomnila niti z generičnim zapisom. Tisti, ki so se ga, pa so pod novičko komaj nabrali nekaj deset komentarjev, kajti, kot vemo, šele komentarji opolnomočijo spletni medij. Kar pa je zanimivo … Medtem ko smo Titovo smrt zatajili, pa imamo prav te dni veliko veselje z obletnico konca druge svetovne vojne. Vsakomur, ki ima vsaj malo uvida v dogajanje pred osemdesetimi leti, je jasno, da je o drugi svetovni vojni, sploh pa o njenem koncu na našem območju, nemogoče govoriti, ne da bi se kot ključno figuro sočasno obravnavalo Tita. Hočemo povedati, da smo Tita kot človeka vrgli na smetišče zgodovine, njegov čas, njegovo epoho, če hočete, pa smo z veseljem obdržali. Zakaj je tako, je mogoče razložiti na dva načina: ali je človek še bolj zapleten in kompleksen kot njegov čas in kot tak prezahteven za vsakdanjo medijsko reciklažo ali pa smo iz njega iztisnili vse, kar se je dalo, medtem ko obdobje še skriva nekaj soka, s katerim se lahko osveži dnevna politika. Titova simbolna smrt, ki jo doživljamo z medijsko ignoranco 45 let po dejanski smrti, pa ima še eno, recimo ji izobraževalno noto. Čeprav je pozabljen, se osrednji igralci današnje slovenske politike neposredno napajajo pri njem. Ali ideološko ali s slogom vladanja so zdajšnje slovenske politične elite še vedno vezane na Tita. Tudi tisti, ki danes besnijo proti krivicam in zablodam socialističnega ali pač komunističnega repertorija, dolgujejo svoj raison dʼêtre Josipu Brozu. Čeprav pozabljen, vpliva na naša življenja zdaj in tukaj veliko bolj, kot si želimo ali upamo priznati. In s tega stališča je zanimivo še nekaj. Številni se sprašujejo, kdaj bomo presegli slovenske politične razkole, kdaj bodo politični dejavniki, ki nas obvladujejo že trideset let, končno pozabljeni. Z letošnjo Titovo medijsko smrtjo smo dobili odgovor. Na Kučana in Janšo bomo pozabili leta 2070.
Following the tracks of Kar and her friends, our heroes venture into the depths of an ancient barrow. Will they find what fates befell the children or succumb to the dangers of the tomb? Tune in now! Website: hideouslaughterpodcast.com Patreon: patreon.com/hideouslaughter Ko-Fi: https://ko-fi.com/hideouslaughterproductions BESTOW CURSE RSS: https://feed.podbean.com/bestowcurse/feed.xml Etsy: https://www.etsy.com/shop/HideousLaughterPod Discord: https://discord.gg/ruG6hxB Email: thehideouslaughterpodcast@gmail.com Twitter: @laughterhideous Facebook/Instagram: @hideouslaughterpod Reddit: reddit.com/r/HideousLaughter Produced by Allard LaRue @ Lossless Productions Theme Song By Dark Fantasy Studio
Nad Frekvenco X bo tokrat oblačno nebo. A ti oblaki ne bodo iz vodne pare, ampak iz tisočev strežnikov. Kar navadili smo se reči, da je nekaj shranjeno v oblaku, pa bolj redko pomislimo, kaj oblak sploh je. Razmislili bomo torej o shranjevanju podatkov, delovanju strežniških centrov, nadzorom nad njimi, njihovo fizično lokacijo in predvsem porabo energije. Veliki podatkovni centri bodo namreč do leta 2030 porabili dvakrat več električne energije kot danes - pa že danes največji med njimi porabijo toliko energije, kot je proizvede NEK. V Frekvenci X torej tudi o vplivu vaših starih elektronskih sporočil na okolje. Gosti: dr. Matej Huš, Kemijski inštitut dr. Jan Jona Javoršek, vodja Centra za mrežno infrastrukturo IJS Anton Ujčič, vodja Službe za informacijsko varnost pri Ministrstvu za digitalno preobrazbo
"Książkę Kary Swisher pt. "Burn book. Technologia i ja: historia miłosna. Bez cenzury o Musku, Zuckerbergu, Gatesie i innych z Doliny Krzemowej" połknąłem w jedną wolną sobotę, tak jest pasjonująca, a z drugiej strony napisana w przystępny, atrakcyjny sposób. To wartka narracja, pełna barwnych, często zabawnych anegdot oraz wyrazistych, nierzadko bardzo złośliwych portretów. Miałem wielką ochotę spotkać Karę, ale spotkała mnie kara od losu, Swisher nie przyjechała do Polski, zrezygnowała z zaplanowanej wizyty w naszym kraju. Jednak Fatum nie okazało się aż tak złośliwe jak Swisher, ponieważ trafił mi się bardzo dla mnie interesujący i inspirujący wywiad z Tomaszem Brzozowskim z wydawnictwa Insignis. Nakładem tej oficyny ukazał się przekład książki "Burn book". Zamiast z samą autorką, rozmawiałem więc o niej, o jej autoportrecie: dziennikarki, mocnej kobiety, charyzmatycznej i bardzo barwnej postaci." - fragment bloga Bogdana Zalewskiego
A mesterséges intelligencia tulajdonképpen egy közös tanulási folyamat, nekünk az a fontos, hogy mindig a hallgató előtt járjunk egy órával – foglalja össze az AI rohamos fejlődését Margitay Tihamér, az ELTE Gazdaságtudományi Karának dékánja a Mérlegen friss adásában. Az intézmény idén indított üzleti képzést a mesterséges intelligenciáról, céljuk pedig az, hogy diákjaik az MI helyes használata által váljanak jobb szakemberekké. Iratkozz fel a Mérlegen csatornájára! Spotify: http://tiny.cc/MerlegenSpotify Apple Podcasts: http://tiny.cc/MerlegenApple Hallgasd meg a HVG többi podcastját! Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC 00:00 Intro 01:13 Bűnözés Disneylandben 06:10 Ára van annak, ha udvariaskodunk a ChatGPT-vel 09:10 Támogatott tartalom – A stúdióban Dalos- Kovács Gabriella, a 4iG Csoport AI Officer and Strategist-je 16:54 Az ELTE mesterségen intelligencia-képzéséről 24:46 Meglepő elemek a „There is an AI for that” oldalon 32:06 Miért hazudik a ChatGPT? 38:05 Milyen etikai kérdések merülnek fel az AI használatával kapcsolatban? 42:22 A gyakorlatban az üzleti élet mely pontjain tud leginkább segíteni az AI? 49:30 Sok idő és energia jól használni, miért éri meg mégis? 1:02:51 Mennyire kell vigyázni az érzékeny céges adatokkal? 1:06:08 Várhatóan milyen irányokba fog fejlődni a jövőben az AI? 1:13:37 Tanácsok azoknak, akik sosem használták, de érdeklődnek
Karşınızda biri var, samimi sohbet başlatmak istiyorsunuz ama birkaç cümleden sonra ne oluyor? Sohbet tıkanıyor. Şimdi ne desem diyorsunuz, konuşacak aklınıza konu gelmiyor. Ortam bir anda buz kesiyor. İster yeni tanıştığınız biri olsun, isterseniz de uzun yıllardır tanıdığınız biri olsun, sohbeti koyulaştırmak istiyorsanız ilacınız bilardo yöntemidir!
Letos mineva sto let od prelomnega trenutka, ko je nemški fizik Werner Heisenberg izpeljal zakone moderne kvantne fizike. Kar se je začelo kot abstraktna teorija za razlago skrivnostnih pojavov, je v desetletjih preraslo v temelje sodobnih tehnologij. Tokrat smo potovali v svet fotonov in elektronov in ta svet je precej drugačen od tega, ki smo ga vajeni in kot ga spontano razumemo. Če se nam zdi, da je v našem svetu vse obstaja na določenem mestu ob določenem času, je ta svet, kvantni svet, kot mu pravimo, zavit v meglo verjetnosti. Slišati je zapleteno … in najbrž je res kaj na tem. Frekvenca X je bila ob Kvantnem dnevu na Inštitutu Jožef Stefan, da vso to zapletenost vsaj malo razblini. Gostje: dr. Lev Vidmar, Institut "Jožef Stefan" in Fakulteta za matematiko in fiziko v Ljubljani, dr. Lara Ulčakar, Institut "Jožef Stefan" in Fakulteta za matematiko in fiziko v Ljubljani, dr. Anton Ramšak, Institut "Jožef Stefan" in Fakulteta za matematiko in fiziko v Ljubljani, dr. Andrej Zorko, Institut "Jožef Stefan" in Fakulteta za matematiko in fiziko, dr. Rok Žitko, Institut "Jožef Stefan" in Fakulteta za matematiko in fiziko v Ljubljani, Martin Kerin, študent Fakultete za matematiko in fiziko v Ljubljani, Robert James Sunderland, arhiv na Inštitutu Nielsa Bohra, dr. Anton Zeilinger, Univerza na Dunaju, Janez Dovč, fizik, skladatelj, multiinstrumentalist, dr. Peter Jeglič, Institut "Jožef Stefan", dr. Matej Huš, Kemijski inštitut, Iris Ulčakar, Institut "Jožef Stefan" dr. Martin Rigler, Aerosol Poglavja: 00:01:14 Kaj je kvantna znanost? 00:06:14 Kaj je kvantna prepletenost? 00:09:42 Kako študentje razmišljajo o kvantni fiziki? 00:15:21 Zgodovina kvantne mehanike 00:33:00 Slovarček izrazov iz kvantne fizike 00:47:30 Kaj pomeni biti fizik? 00:57:26 Uporaba kvantne fizike v glasbi 00:59:46 Eksperiment, kvantno kriptiranje in teleportacija 01:16:20 Kje se uporabljajo kvantne tehnologije? 01:25:01 Kakšna je vloga slovenskih fizikov v svetu kvantne fizike
Aplink Tauragę spiečiasi darbštūs, kūrybingi ir racionalūs svajokliai.Kęstutis Plyskaitis kaldintomis skulptūromis gražina Tauragę ir kraštą. Skalsaus pokalbio užsukime į kalvio dirbtuvę. Apie ką? Meninė kalvystė. Mokymai – šaudymas pistoletu. Savanoriška parama Ukrainos frontui.Vakar vadovas mažmeninėje prekybos įmonėje, šiandien – kvapų kūrėjas ir ne tik... Alius Verumbickas išleido poezijos rinkinį.Norvegiška patirtis perkelta į Eičius? Vidury girios šaknis įleido Eičių bendruomenės Karšuva pirmininkas Simas Gaidelionis su žmona Ieva. Žygeiviams Eičių kaimas tikras atradimas! Jame prasideda Simo kuriamos trasos po Karšuvos girią. Kas mėgsta iššūkius, miške gali apsigyventi kupole. Ieva tikra svajoklė! Susapnavo, kad Eičių vandens bokšte įkurs viešbutį.Ved. Jolanta Jurkūnienė
Di bûletena îro de: Opozisyon ji bo rojavayê Sydney daxuyaniyeke fonê ya bi mîlyonan dolar dide… Hukûmeta Kar 120 milyon dolar ji bo xizmetên nû yên jidayîbûnê veberhênan dike… Du zilam li qada krîketê ya Melbourne (MCG) hatin girtin, piştî ku hate îdiakirin ku wan çek ji ewlehiyê derbas kirine, ew nûçeyana û nûçeyên din di bûletenê de hene.
It's April Fools day which means we want to talk about one of the dumbest battles in World History... War has always been a chaotic, messy endeavor -- and, sometimes, it's downright ridiculous. In this week's special two-part series Ben joins the badass dudes from Ridiculous History to talk about the bizarre turn of events that led to the Battle of Karánsebes. In part one, Ben introduces the gang to the legendary 'enlightened despot,' Joseph II, a guy who, diplomatically put, took self-confidence to a whole new (and possibly undeserved) level.
© 2020-2025 Ivy Podcast Discovery LLC
