Emberemlékezet

Az állambiztonság természetszerűen megfigyelte, megkörnyékezte a külföldön élő, „marslakóknak” nevezett világhírű magyar tudósokat. Igyekeztek bennük a legrosszabbat, a kikezdhetőt megtalálni. De mi a beszélgetésben – miközben elemezzük ezt a helyzetet – megtaláljuk a legjobbat is. Azt, hogy miért lettek világhírű tudósok, mit adott ehhez a magyar iskolarendszer és az általuk nagyon szeretett és ismert magyar kultúra.

Máig hatnak…. Folyamatosság van a Rákosi rendszer ávója, a Kádár rendszer kultúrairányítói és a rendszerváltoztatás megmondóemberei között. Ávós tisztből kiadóigazgató, humorista, lemezgyári vezető lehetett, s hatásukat bőven a rendszerváltoztatás után is érezhettük. Sajnos. És sokáig nem derült fény a múltra. No de most….

Magyarirtás a Délvidéken 1944-45-ben, Nyugat-Bánságtól Bácskán, Szerémségen, Drávaszögön át Közép-Horvátországig, Fiuméig, Dubrovnikig és Muravidékig hatvanezer áldozattal. S ami ezt kíséri: több mint 200 haláltábor, ahol gáz helyett éhezéssel és járvánnyal irtottak. És a jelen: az áldozatok kárpótlása, az utódok igazságkeresése szinte lehetetlen.

Egy azok közül, akik országot faragtak a trianoni torzóból. De nem akárki: ő vitte át a magyar tudományt a túlsó partra. Klebelsberg munkatársa, a budapesti olimpia egyik első említője, a tudós, az MTA elnöke, aki nagy stadiont is akart építeni az olimpiai cél érdekében a magyar fővárosban.

Volt mit újraírni a magyar történelemkönyveken. A történelem identitásképző tantárgy. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek reálisan lássák a történelmi folyamatokat és tényeket, de szeressék a hazájukat. Miként szolgálják ezt a célt az új történelemkönyvek?

Brutális elnyomás, rabszolgasors a cseheknél, vagyonvesztés, kitelepítés, teljes megfosztás az állampolgári jogoktól – ez várt a magyarokra Benes csehszlovák elnök rendszerében 1945-ben és utána. A párizsi béke pont olyan volt, mint a trianoni: bennünket nem kérdeztek meg, velünk nem tárgyaltak. Így alakult ki a felvidéki határ.

Lehetett volna másként is – és rajtunk is múlt. Akárcsak a Trianon előtti két esztendőben, úgy a második világháború idején is rajtunk is múlt, hogy milyen lett a román-magyar határ. Ha nem lépünk be a háborúba, ha idejében kilépünk belőle…. mind-mind lehetőség volt az 1945-öt megelőző időben, hogy megoldjuk a Trianonban Károlyi Mihályék bűnéből keletkezett problémát.

Soha nem éltünk ilyen jól és biztonságban, mint ma. Van nyugdíjunk, társadalombiztosításunk, ami a 19. század végén nem volt. De miért nincs annyi gyermekünk, mint akkor? Miként függ össze a demográfiai tél a civilizációnkkal? Milyen folyamatok zajlottak Magyarországon az elmúlt évszázadokban, s különösen a 20. században? Elemzünk.

Ismerősek a módszerek a 21 század elejéről? A német nemzetiszocialista sajtó 1941-től elítélő hangnemben írt arról, hogy a magyar kormány nem tett a németeknek megfelelő zsidóellenes lépéseket, nem vezetett be a birodalomnak megfelelő jogszabályokat, menekültpolitikát, s nem vett részt teljes erejével a szovjetellenes háborúban. Vagyis azt kifogásolták, hogy Magyarország védi saját állampolgárait és a magyar érdekeket. A sajtónyomás nagy volt és a magyar kormány pontosan tudta, hogy a német sajtóból a német kormány, vagyis Hitler személyesen mond rólunk véleményt.

A második világháború előtt, alatt és után komoly szerepet játszó magyar tudósok életútját elemezzük, megkeresve a közös pontokat a neveltetésben, a magyarországi iskoláztatásban, a sorsban, a tudósi karrierben.

Az asszimilációról beszélgetünk és a közös nemzeti célokról. Arról, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében miként fogtak össze teljesen különböző származású, társadalmi helyzetű nők azért, hogy Magyarországot felemeljék porba sújtott állapotából. Révay Mór Jánosné életútja.

Gönczi Ferencet a Tóth Ilona perben ítélték halálra. A semmiért, ahogy „vádlott”társait is. Ha tett valamit Gönczi, az az embermentés volt, hiszen mentősként dolgozott az egész forradalmi időben 1956-ban. Pere példa arra is, hogy az ávó 1956 után, a Kádár rendszerben is dolgozott.

Az 1920 utáni politikai elit nagy érdeme, hogy tagjai országot faragtak a trianoni torzóból. Hogy kik voltak hathatós segítőtársaik? Például a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége.

Újra a csendről beszélünk. A lakótelepek és parkolók alatt lévő tömegsírok csendjéről. Európa utolsó nagy etnikai tisztogatása volt a délszláv háborúk előtt az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás. A legutóbbi időkig a csend nyomta el a sikolyokat.

A manapság Apró villaként ismert Sebestyén villa története nem elszigetelt eset, hanem a rendszer maga. A pártállamban a másoktól elrabolt vagyonokat adták a pártvezetőknek. Aztán a rendszerváltoztatás után meglehetősen olcsón megvásárolhatták az elrabolt vagyont.

A II. világháború idején a lágerekben és más helyeken szerepet vállalt kápók helyzetét elemezzük a háború utáni népbírósági perek tükrében.

Az elfelejtett béke – a közbeszéd Trianonról szól sokat, miközben az annál is kedvezőtlenebb (területben, kisebbségi jogokban) párizsi békéről kevés szó esik. Most alaposan elemezzük a téma szakértőjével.

Hogyan lesz az 1994-es sikertelenségből 1998-as siker? A magyar polgári együttműködés történetét elemezzük a rendszerváltoztatás előtti időktől, majd a Batthyány Lajos Alapítvány 1991-es létrehozásától 2002-ig, de kicsit kitekintünk 2010-ig is.

Ötszáz év szuverenitásküzdelmeit elemezzük, 1526-tól, s kipillantunk régebbi korokba is. Mi az, ami állandó a magyar történelemben? Mi az a harc, amit minden nemzedéknek meg kell vívnia? Milyen közös vonásai vannak szuverenitásküzdelmeinknek és miként függ ez össze a mélyen a lelkünkben és történeti alkotmányunkban gyökerező magyar demokratikus hagyománnyal?

Csak a rendszerváltoztatás után kapott magyar állampolgárságot, s maga is menekült volt. Hontalan. Mégis megtalálta a hazáját, itt, Budapesten, Magyarországon. Többszázan köszönhetik neki az életüket. Ara Jeretzian regényes története Konstantinápolytól Budapesten át Bécsbe és vissza.

Tárnák mélye helyett a pincebörtönök mélyén. Hogyan reagált a pártállam a természeti katasztrófákra, bányaomlásokra? Miért sejtettek mindenhol szabotázst?

1989. Románia összeomlik. Egymásra lőnek a különböző fegyveres csoportok. Ki kivel van? Ki tudja? S volt-e magyar beavatkozás?

Felvidéket maroknyi cseh légiós kezdte megszállni 1918-ban. Könnyedén visszaűzhetők voltak a határ mögé, ahonnan jöttek. De Károlyiék nem tűzparancsot, hanem visszavonulási parancsot adtak a magyar csapatoknak, a hadsereget pedig leszerelték. A cseh megszállással pedig eljött a felvidéki magyar városokban, például Pozsonyban is, a sortüzek ideje.

Károlyi Mihály és „tudós” csapata. Miért vezettek országvesztéshez Jászi Oszkár gondolatai és az ezek nyomában járó politikai tevékenysége? Hogyan készítették elő a belső Trianont?

Mérnökök rács mögött és az ávó celláiban. Bányászperek, ötvenes évek.

A Kárpát-medencében az ezer éves magyar jelenlét szobrokban, emlékekben is kifejeződött. Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, amely ne kapcsolódna a történelmünkhöz. Nem csoda, ha 1918 után elkezdődött az emlékek irtása. Ezzel párhuzamosan persze a megszállók konstruáltak maguknak új „történelmet”.

Két név, amely nagyjaink mellett örökre megmarad az emlékezetünkben: Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost. A trianoni szerződés aláírói. Aláírták, mert kellett. De rögtön utána kijelentették, hogy ezt soha, egy magyar sem fogja magára nézve kötelezőnek tartani. No de hol van az aláírás tolla?

Tűzzel-vassal. Joggal-jogtalansággal. Megtöréssel-megalázással. Mindegy hogyan, csak eltűnjenek az önállóan gazdálkodók a faluról. Mert a tulajdon, az önálló gazdálkodás az autonómia alapja. Ezt pedig a kommunizmus nem tűrhette. A kulákperek anatómiája.

Ha nem sikerül a párt által kitűzött termelési cél, annak csakis az imperialista ármány lehet az oka. Ez a kiindulópontja a Rákosi korszak nagy bánya-pereinek.

Wilson mint varázsszó, Wilson mint mákony. 1918 magyar elemzéséből nem maradhatnak ki a wilsoni pontok. De miért hittünk neki? Ez itt a kérdés!

Miért történt meg Trianon? Bűneink miatt? Az események elkerülhetetlen láncolata miatt? Vagy azért, mert a döntő pillanatban – hogy erősebb szót ne használjunk - alkalmatlanok jutottak kormányrúdhoz?

Ember maradt az embertelenségben, mégis embertelen körülmények között pusztult el. Sokan köszönhetik neki az életüket, és ő utolsó óráiban, a szovjet munkatáborban tartott istentiszteleten is szolgált. Magyar hőst mutatunk be, aki, mint minden önállóan, magyar módon gondolkodó ember, a nemzeti szocializmussal és a szovjet szocializmussal is szembekerült.

Azokra emlékezünk, akik nélkül nincs ma magyar Sopron, s persze eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történt volna, ha 3 évvel korábban, 1918 őszén-telén nem szerelik le a hadsereget, s az egész ország egy nagy Rongyos Gárdává változva védte volna meg a magyar területeket a rátörő román, cseh és szerb csapatoktól. Erő és siker 1921-ből.

A Kárpát-medencében számos magyar egyetemi-felsőoktatási város volt. Pozsony és Kolozsvár is, például. A professzorok egy szál ruhában menekülhettek, könyvtárukat, jegyzeteiket, tudományos munkásságukat ott kellett hagyniuk a megszállók parancsára. No de a halálból miként lett feltámadás a nagyívűen gondolkodó Klebelsberg Kunó vezetésével?

1919-ben az Erdélyt tűzzel-vassal megszálló román csapatok húsvét hetének nagypéntekjén bestiális körülmények között végeznek ki több mint száz köröstárkányi és kisnyégerfalui lakost: férfiakat, nőket, gyerekeket is. Az árvákat felnevelte a falu. Az áldozatoknak pedig csak 80 év elteltével állíthattak emléket a megmaradtak utódai.

Románia, évtizedeken át: amikor gyerekeket is beszerveztek, hogy jelentsenek tanáraikról, társaikról, szüleikről. S a beszervezők köztünk éltek a romániai „rendszerváltoztatás” után is. Bennünket persze elsősorban Erdély érdekel: miként működött ez a magyar közösségben?

A csendről beszélünk. A csendről, mint történelemi tényezőről. Az elhallgatásról és az elhallgattatásról is, de arról is, hogy miért nem mondja el igazán dicsérendő tetteit számos embermentő.

Nem érte meg a rendszerváltoztatást, amiért annyit dolgozott. Mikortól? Már a német megszállás idején is 1944-ben, aztán 1945-től a szovjet megszállás idején folyamatosan, töretlenül. Vajon mekkora lelkierő kellett ahhoz, hogy a nyílt tárgyaláson visszavonja az ávó verőlegényei által kicsikart vallomásait? És mi következett utána, amikor újra magára maradt az ávóval a pincék mélyén?

A háborúnak törvényszerűen ki kell törnie – ez volt a közfelfogás még egyházi körökben is az első világháború előtt. S ha szinte mindenki így gondolkodik, a háborúnak bizony ki kell törnie. De miként ütközött össze ebben az időben a szociáldarwinizmus és a kereszténység? Vagy nem is ütközött össze?

Amikor az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi nagykövete megérkezett Budapestre, kijelentette, hogy Amerika 100 éve Magyarország barátja és az is marad. Ezt a száz év barátságot elemeztük.

A kivándorlók két nemzedék múlva elvesznek az anyaország számára – ez a Romániába az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kivándorolt magyarok sorsának legfőbb tanulsága. No de miért vándoroltak ki a magyarok saját országukból idegenbe? Ezt is igyekszünk megérteni.

Szerov tábornok a KGB alapító vezetője 1954-től. A magyar forradalom egyik ellensége. Most jelent meg a naplója, benne sok Magyarországra vonatkozó feljegyzéssel. No de miért vezet naplót egy titkosszolgálati tábornok? És tényleg benne van minden titok?

A délszláv háború magyar lapjait lapozzuk fel a magyarok lakta Szentlászló ostromát idézve.

Veszprémy László Bernát könyve alapján beszélünk arról, hogy Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel, vagy válasszák az ellenállás útját? Mit tudtak a zsidó vezetők Auschwitzról? Kiváltságos helyzetben voltak-e? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? Kényes kérdésekre érdekes válaszok.

Könyves Kálmán létrehozta, a szocialisták megszüntették – a kezdetet és a végpontot tekintve így foglalható össze röviden a magyar tengeri flotta történelme. De részletesen is megnézzük, hogy mi vezetett a magyar tengeri flotta 2004-es megszüntetéséhez.

A politikai rendszerváltoztatáshoz elegendő hat hónap. A gazdasági rendszerváltoztatáshoz kell hat év. A szellemi rendszerváltoztatáshoz hatvan év szükséges. Félidőn túl vagyunk. Mennyit változott a magyar társadalom értékrendje 1989-től mostanáig?

Hazajöhet-e a Szent Korona abba az országba, amelyet megszállva tartanak a szovjetek? Ez volt az amerikai magyar emigráció egyik legfontosabb kérdése a hetvenes években.