Emberemlékezet

Mindenhol lázadtunk 56-ban. Még Kárpátalján is, a szovjet-ukrán bilincsekben is. Magyar kutatók elképesztő eredményeit tárjuk a hallgatók elé 1956 kárpátaljai titkairól.

Más volt a titkos parancsban és más a falragaszokon. Kárpátalja ezer éven át Magyarország része volt, s ez a természetes állapot állt helyre 1939-ben, de csak kicsit több mint öt évre. A szovjet-orosz-ukrán új világ kényszermunkával tört be Kárpátaljára.

A XX. században a kihalás szélére került ezeréves örökségünk. Kevés biztosat tudunk őseink vadászkutyáiról, de az biztos, hogy már a honfoglalók is nagy becsben tartották őket. Mindennapos használatuk azonban kikopott az életmódból, s ez megkérdőjelezte létüket is.

Számtalan kisebb-nagyobb sérülés érte kalandos élete során a magyar Szent Koronát. Sorra vesszük a sérüléseket, de közben kipillantunk a Szent Korona eredetére és jelképrendszerére is.

Mindannyiunkban van tűz. A közösség, a segítés tüze. S ha ez van, mehetünk is a tényleges tüzeket oltani, amelyeket a bombák, a robbanólövedékek és a nyomukban járó pusztulás gyújtott Budapest ostroma idején.

1939 ősze. Lengyelország megszűnt – legalábbis látszólag. Egyek felét a nemzetiszocialista Németország foglalta el, másik felét a szocialista Szovjetunió. De mégis működött a földalatti lengyel állam, s ennek az államnak sokat segítettünk mi, magyarok. Ezt a segítséget elemezzük a tátrai futárok példáján keresztül.

Miért kapja meg egy magyar ember halála után 63 évvel az egyik legmagasabb finn kitüntetést? Mit kellett tennie ezért a budapesti ostrom alatt? Rejtély és emberségből példa 1945-ből.

Találkozhattunk volna vele az utcán. Talán találkoztunk is. A „boldog békeidőkben” kezdte diplomáciai pályáját, de itt volt velünk a következő század végéig. Hevesy Pál Ferenc József diplomatája volt. Beszélgetés róla és egy elképesztően tehetséges családról.

Mi kell ahhoz, hogy egy ember rátaláljon a hivatására, arra, amiért született a földre? És a kérdés, ami ezzel rokon: vajon hány könyvespolcon férhet el egy Braille írással nyomtatott Biblia? Miközben a kérdésekre válaszolunk, középosztálybeli hölgy története bukkan elő a feledés homályából.

1956 magyar forradalma címlapsztori volt, méghozzá hosszú ideig. Többet szerepeltünk ekkor a nyugati újságok címlapjain, mint az előző 150 évben összesen. 56 nyugati sajtóját elemezzük.

Ha nincs az a nürnbergi bombatámadás, akkor katonatisztként szolgált volna. De amikor az amerikaiak lerombolták a német várost, a bombák a lelkében robbantak. A robbanások messzire röpítették: túl Európán és túl a befogható anyagi világon.

Átvitte a dinasztiát a királyságból a demokráciába. Hagyatéka most itt van Budapesten. Olyan hagyaték ez, amely nemcsak nekünk és az egykori monarchia népeinek, de az egész világ tudományosságának érdekes, mert a hosszú XX. század szellemtörténeti és történelmi összegzése is.

Beszélgetés azokért a százezrekért - apákért, anyákért, lányokért, fiúkért, férjekért és feleségekért -, akik elmentek egy „kis munkára” és soha nem tértek vissza.

Az 1963-as kádári amnesztia utána a forradalom igazi mozgatói börtönben maradtak. Kiket engedtek ki? Erről szól a beszélgetés.

Csak egy „kis munka”, „malenkij robot”. Sokszázezer magyar összességében sokmillió évi munkája gazdagította a Szovjetuniót.

Salgótarján, 1956. Fordulópont a kádári politikában. Amikor halottakon taposva akarnak békét teremteni Moszkva küldöttei. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.

Tabudöntögető beszélgetés a Nyugati téri sortűzről, amikor Kádárék már elég erősnek érzeték magukat, hogy a szovjet tankokkal maguk mögött szembe forduljanak a nemzettel. A beszélgetéssel M. Kiss Sándorra is emlékezünk.

A Székely hadosztály rövid története a hősies önfeláldozás és a kormányzati bénultság története, amikor vezetői szembe fordulnak a nemzet akaratával. De ki és miért tette tönkre a Székely hadosztálynak küldött ágyúkat?

Észak-Erdély visszatérése részleges gyógyír volt a trianoni sebre. Ezek az évek a megmaradást jelentették és jelentik az ottani magyar közösségek számára.

Trianon okait kutatjuk. Milyen belső és külső okai voltak annak, hogy – pedig megtehettük volna - nem védtük meg országunkat?

Nagy Imre nem a forradalom miniszterelnöke volt, hanem miniszterelnök a forradalom idején. Miként igyekeztek az akkor hatalom lévő szocialisták 1989-ben mégis megteremteni a Nagy Imre mítoszt?

Amikor Isten a generális. Az Őrvidéket és Nyugat-Magyarországot felszabadító Rongyos Gárda története. Kétezer magyar ember a világ ellen – és győznek. De eléggé kiaknáztuk-e a győzelmüket?

Az első világháborúban Magyarország sok embert vesztett, de a románok, szerbek sokkal többet. Számokban: Magyarország: 6%, Románia: 9%, Szerbia:14,5%. Nálunk volt az erő, a hadianyag, a kisebb veszteség. Miért tudták mégis elvenni Magyarország egy részét?

Vajon vannak-e a magyar történelemben olyan mintázatok, amelyeknek megjelenésére minden korban bizton számíthatunk? Mi köti össze a dualizmus időszakát a Horthy korral? Melyek a közös jellemzői Tisza Kálmán és Bethlen István országvezetésének?

A Felvidék felét két hét alatt felszabadította a Tanácsköztársaság északi hadjárata során a magyar hadsereg, s ezzel bizonyítást nyert, hogy a történelmi Magyarországot meg tudtuk volna menteni, ha méltó vezetők vannak a nemzet és a hadsereg élén. De vissza kellett vonulnunk – mert a vezetők nem voltak méltók a nemzethez.

Ahogy a magyar néphumor a három vezető politikusra (Kádár János, Apró Antal, Dögei Imre) utalva mondta, „Kádár apró dögei” szorították Magyarországot az 1956-os forradalom leverése utáni terror idején. Kik voltak ők és mit tettek? M. Kiss Sándor történész előtt is tisztelgünk a beszélgetés újraközlésével.

Egymillió magyar emberből álló közösséget ziláltak szét a csehszlovák hatóságok 1918 után, mégpedig a nemzetközi „közösség” és 1945 után főként a Szovjetunió cinkos asszisztálásával, néha közreműködésével.

Nem a semmiből termettek itt 1956-ban a sortüzeket vezénylő, magyarokat ölő pufajkások. Itt voltak előtte is, csak más gúnyában. M. Kiss Sándor történész előtt tisztelgünk a beszélgetés újraközlésével.

Recsken nem egyszerűen tábor volt, hanem megsemmisítő tábor. A kőfejtőben a munka eredményességét nem tonnákban, hanem emberéletekben mérték.

Hogyan ferdített a nemzetközi sajtó a holocaust ügyében a második világháborúban? Miért és hogyan vette át a nemzetközi lapok egy része sokáig a nemzetiszocialista narratívát?

Jónak lenni jó. De háborúban, különösen a második világháborúban miként lehetséges ez? A magyar katonák Volhíniában embereket mentettek. Mindez leginkább az ukrán és a lengyel történelem része, de az ott állomásozó magyar csapatokon keresztül már a miénk is.

Sokat beszéltünk már a szovjet hadifogolytáborok borzalmairól. Most nyugatra nézünk, a francia, angol, amerikai táborok életét mutatjuk be egy magyar vezérkari tiszt naplóján keresztül.

Bármilyen furcsa is, ma sem tudjuk, hogy a legtöbb magyarországi településen mikor és hogyan ment át a második világháborús front. Rövidesen azonban mindannyian a magyar történelem második világháborúról szóló könyvének szerkesztői lehetünk. Készül ugyanis a második világháborús front átvonulásáról az adatbázis, térképpel, adatokkal, s ehhez mindannyian hozzátehetjük a saját történeteinket.

Milyen keresztény meggyőződés, milyen útmutatás, milyen evangéliumi igazság volt Mindszenty József történelmi tettei mögött? Egyszerre mutatjuk meg a lelki embert és a történelmi személyiséget.Vendég: Soós Viktor Attila történész (NEB) és Marton Zsolt váci megyéspüspök

Abban az évben nem történt semmi. Megállt az idő. Előszörez jut eszünkbe 1975-ről. De tényleg nem történt semmi? Ők voltak a legnagyobblélekszámú nemzedék, a Ratkó-unokák: abban az esztendőben 194 ezer gyermekszületett. De mi a nemzedéki élményük? Ezt járjuk körbe.

Mi érdekelte a kommunista állambiztonságot a szocializmus alkonyán, 1987-89-ben? Ez is kiderül a napi operatív jelentésekből. Elsősorban a megalakuló pártokra és az egyházakra figyeltek. Alkony ide vagy oda, a megfigyelési rendszer működött ugyanúgy, mint évtizedekkel korábban.

Amikor az állam az egész nép ellen védte magát. 1945-ben kezdődik a kommunista államvédelem kialakítása, megnézzük a kezdetet és a véget.

Igazságtétel? Talán, nyomokban. Bosszú? Igen, meglehetősen. Joguralom? Semmiképpen. A népbíróságokat elemezzük.

1945. Régebben felszabadulásnak kellett nevezni. Ahogy erre válaszolva a pesti vicc mondta: tatárdúlás, törökdúlás, feszabadúlás. Erről az időről beszélgetünk.

1916-ban Románia hadüzenet nélkül, meglepetésszerűen megtámadta addigi szövetségesét, Ausztria-Magyarországot. Az erdélyi betörést a pár hét után ellentámadásba átmenő magyar-osztrák-német-bolgár csapatok elhárították, Bukarestet és Románia nagy részét elfoglalták. A román állam függésbe került, különbékét kellett kötnie, hadserege romokban volt és veszteségei nagyok voltak.

Vendég: Gulyás László történész1918 őszén bőven volt magyar erő, katona, hadianyag, a katonákban elszántság ahhoz, hogy visszaverjük a ránk törő gyenge, felszereletlen, vezetetlen és gyakorlatlan cseh, román és szerb „hadsereget”. Mi hiányzott? A vezetés, hiszen az alkalmatlan Károlyi Mihály és társulata kezében volt a hatalom. Sokéves kutatás összegzése: Trianon elkerülhető lett volna, ha a magyar katonákat a határra vezényli a kormány.

Göncz Árpád 1998-ban magyar állami kitüntetést adományozott Lazar Brankovnak, a Rajk per egyik vádlottjának, aki részt vett az 1944-es délvidéki magyarirtásban.

Korsós József vezérkari századost kísérjük el a naplója segítségével Felvidék visszatérésétől Székelyföldön át az amerikai hadifogságig.

Sokat beszélünk azokról a lelkipásztorokról, akiket beszerveztek a kommunizmus idején és azokról is, akik ellenálltak. De van egy vakfoltunk: azok, akik végezték a dolgukat, őrizték a hitet és nem kerültek az állambiztonság látókörébe.

Amikor sárga csillaggal a mellén kiszolgálta az elegáns férfiakat az erre az időre kinyittatott boltjában, aligha gondolta Stemmer Ödön antikvárius, hogy éppen két vezető nemzetiszocialista vásárol tőle erotikus nyomatokat 1944 tavaszán a németek által megszállt Budapesten.

Orvosok a frontvonalban. A Semmelweis Egyetem klinikáin az orvosok és ápolók folyamatosan dolgoztak akkor is, amikor bombák hullottak vagy utcai harcok dúltak az épület környékén a második világháború után.

1991: A hidegháború vége Magyarországon és a világon is. De hogyan alakult ki a hidegháború és mit jelentett ez az időszak Magyarországon. Milyen hidegháborús kényszerek vezették a magyar „politikát” ebben az időben és mi az, ami már nem volt kényszer, mégis megtette az ország kommunista vezetése Kádár idején?