Édesanyám főztje

Milyen ételt készítsünk a kerekrépából? Az elmúlt évek egyik legsikeresebb, a Miklósfai répafesztivál répafőző versenyének győztese osztja meg velünk a győztes recepteket - édes és sós falatok, hagyományos és szokatlan ételek. | Szerkesztő: Pál Amanda

Nyilvánvaló szójáték az „Ételérzés” kifejezés. Ám aki ezt választotta saját védjegyének valóban az élet egyik, ha nem e legfontosabb színhelyének gondolja a konyhát. Fontos számára megtervezni a menüt, illetve, hogy a fogások változatosak legyenek méghozzá a valós egészségtudatosság jegyében. Ismereteit, módszereit szívesen adja át másoknak is, ahogy ő mondja - kicsit átírva a közismert hasonlatot -: nem halat ad, hanem halászni tanít. Terei-Vígh Krisztina volt a vendégem. Szeretnék kipróbálni, milyen a zabkása rizottó, a rántott csirkemell fokhagymás paradicsomos tésztával, vagy az avokádós tojáskrém? Keressék a recepteket a világhálón! | Szerkesztő: Nagy György András

Genovai töltött dagadó, nápolyi pizza, milánói kotlett. Azt biztosan mindenki eltalálta, hogy olasz ételekről van szó. Mai vendégünk, Dorogi Katalin újságíró, volt rádiós, nyelvtanár és műfordító szereti Itáliát, az ottani ízeket, s maga is örömmel készít hasonló fogásokat. A felsoroltak azonban nem az ő receptjei, hanem abból a könyvből származnak, amit ő ültetett át magyar nyelvre. Ez pedig a Ferenc pápa asztalánál című kötet. | Szerkesztő: Nagy György András

Egy lelkes és elhivatott kerekrépa rajongó Vadkertiné Tóth Mariann, aki az utolsók között ismeri a miklósfai kerekrépa savanyításának titkát. Mi is ez a zöldség, hogyan savanyítják - Zalában az Őrségben és miben különbözik más módszerektől a miklósfai technológia? | Szerkesztő: Pál Amanda

Szabolcsnak anyakönyvezték, méghozzá Hajdú-Biharban. Amíg jogászkodott, addig természetesen így használta a nevét. De aztán történt valami. Mondhatni hirtelen feltűnt a videómegosztó csatornákon. Előbb egy csapat tagjaként, majd aztán szólóban. Elég sok mindent és elég sok mindenkit megfőzött. A leírásokat betartja, de a sablonokat kerüli. Talán ez is az oka annak, hogy a becenevén vált közismertté, mondhatni ez a védjegye. Tehát a vendégem: Máté Szabi, aki egyébként minden ötletet szívesen vár, hallgatótól, nézőtől, hogy aztán megcsinálja, levideózza és megmutassa! | Szerkesztő: Nagy György András

Esténként primadonna csillogó sminkben lenyűgöző kosztümökben - másnap reggel pedig kovászt etet, kenyeret dagaszt és másoknak is megtanítja, hogyan tegyenek frissensült cipót az asztalra. Ősi gabonákról, a színpad és a kovászolás energiájáról is beszélgettünk Palotás Ágnes operett és musicalszínésszel, a Kenyérművésszel. | gasztronómiai magazinműsor | Szerkesztő: Pál Amanda

Szerkesztő: Pál Amanda

Egy édesanya, aki óvónő, és ha kell, akkor a legkisebbeket is meg tudja ismertetni a dédmamák fortélyival. Világhálós konyhanaplójának elnevezése játékosságot tükröz: ÍZcsiklandozó. A műsor egyik házigazdája, Nagy György András Tripsánszki Évához ment vendégségbe. | Szerkesztő: Nagy György András

Egy nemrégiben megjelent kötet címe: "Ferencesek főztje - Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből" - sokat elárul. Bár a barátok konyháján született barokk kori receptekből már jelent meg kisebb gyűjtemény, most a teljes kéziratot feldolgozták a szakemberek, mi több az ételeket el is készítették. Mondhatni erre, hogy ez kissé síkos pálya. Ám az egyik alkotó előtt ez korántsem volt ismeretlen. Szőcs Előd ugyanis annak idején jégkorongozóként vált ismertté, csak aztán lett hivatásos vendéglátó. Bizonyos értelemben mindig kimagaslott társai közül, mostanában a hagyományok mellett már a kertet is ápolja. Interjú közben egy dombtetőről nézte a csíkcsomortáni tájat, igaz ezt annak érdekében tette, hogy jó legyen a térerő. Nagy György András felvétele az Édesanyám főztjében. | Szerkesztő: Nagy György András

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Talán elárulhatok annyi vállalati titkot, hogy itt a katolikus rádióban az agapék alkalmából van lehetőségünk megismerni azt, hogyan készítenek egy-egy fogást a kollégák, vagy családtagjaik. Nem ritkán az is előfordul, hogy valami különösen jól sikerül. Ha pedig már ennek a gasztronómiai magazinnak az a címe, ami, akkor most valóban egy édesanya következik. Életútja talán nem átlagos és alkotni nemcsak a konyhában szokott. Vendégem Radetzky Jenőné, akit kézműves körökben sokan úgy ismernek, hogy Csilla. | Szerkesztő: Nagy György András

260 ezer kézzel készített töltött batyu és két év nyitvatartás után Ji Yicheng-gel és Lopatto Mariaval, a Zhu and Co tulajdonosaival beszélgettünk. A köztévé kínai és orosz híradójának munkatársai még pandémia idején nyitották meg a kis bisztrót, ahol Ji szülei töltött tésztáit kóstolhatjuk. Mennyi gasztrorégió van Kínában? Melyik levestől érezzük magunkat boldogabbnak? Egyebek mellett ezek a témák is szóba kerültek. | Szerkesztő: Pál Amanda

Mit keres két kiskutya a konyhában? Természetesen hókiflit süt! Nyilvánvaló, hogy ez egy mese! Igazából ma még nem is olyan magától értetődő, hogy egy gyerekeknek szóló történet - egy szépen illusztrált könyvecske - az ételkészítésről szól. Pedig…Ezt sem lehet elég korán kezdeni. Ráadásul mi felnőttek néha nem is gondoljuk, hogy a közös élmények mennyire számítanak. Hogy mesét olvasunk, hogy együtt játszunk, hogy közösen készítünk valamit. Hogy az ember - még, ha gyerek is - néha csak úgy előveszi kedvenc receptjeinek egyikét, és nekilát. Formázunk, formálunk és formáltatunk. A kötet szerzője Bánfalvi Ildikó volt a vendégem. | Szerkesztő: Nagy György András

Változatosság és egyensúly jellemzi ennek a hatalmas, sokszínű országnak, és nálunk kevéssé ismert, érdekes, kifinomult kultúrának a konyhaművészetét. Az irániak nem arabok! Akkor mik? Ez is kiderül a műsorból, meg az is, mi az a dough, a zereshq polo, vagy a zeytoon parvardeh (a fotón). Utóbbinak a receptje is elhangzik a műsorban. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egy író; két "főzőskönyv"; és sok recept: ételek és életek összecsengése. Ha valaki azt olvassa, hogy: „Hallom, ahogy Nagymamám levegőt vesz, és azt mondja, szinte szerelmes suttogással a hangjában, mintha élete titkát árulná el, hogy tudjam meg, neki a világon a legkedvesebb étele a töltött báránycomb” – akkor nem pusztán a konyhatechnikára gondol. Az ízek és az emlékek összeforrnak, ahogy nálam egy régi családi összejövetelen mondjuk a saját háján sül (lekarikázott hagymával) a kacsamáj, s ha valaki félrenéz egy pillanatra akkor a tányérjába méregerős zöldpaprikát márt a tréfacsináló. Dragomán György egyforma átéléssel tálalja a gyömbérszörpöt, a parasztkenyeret, a finn lazaclevest, a rántottcsirkét, a libacombot vagy a sült céklát. A József Attila-díjas művésszel telefonon teremtettem kapcsolatot. | Szerkesztő: Nagy György András

Erdélyi fejedelmi szakácskönyv a 17. századból, 1800-as évek úri konyhája és a Hungária Nagyszálló konyhafőnökének különlegességei - innen válogatott György Sándor. | Szerkesztő: Pál Amanda

Két könyv, egy főzőműsor, sok-sok étel és még több recept, valamint vízparti élet- és akcióképek. Olimpiák vannak a háta mögött - riporterként. Ténylegesen is űz sportot és néha cápákat. Szereti a halat. Védi, telepíti, népszerűsíti – és szívesen elkészíti és fogyasztja. A halászlét bográcsolta már szinte az összes lehetséges változatban – és a megszorítás csak azért, mert állandóan keresi az új ötleteket. Nem idegenkedik az ezen a területen szokatlannak tekinthető fűszerektől, vagy attól sem, hogy körtével, egresszósszal, vagy tejszínes eperöntettel kínáljon egy uszonyost a vendégeinek. Az Édesanyám főztjét saját televíziós felvétele előtt a Halimádó, vagyis Andrejszky Zoltán látta vendégül. | Szerkesztő: Nagy György András

A dunaharaszti svábok történetéről, hagyományairól, ételeiről beszélgettünk a Dunaharaszti Sváb Tájházban Heincz Márta Gondnokkal, Ambrus Jakabné Leéb Anna nénivel és a német nemzetiségi önkormányzat elnökével, Gerber Ferenccel. A Schneeball receptje: 35 dkg liszt, 6 tojássárga, 5 evőkanál (ek) bor vagy 2 ek rum, 1 ek cukor. Összegyúrjuk, kinyújtjuk, majd 10x12 cm-es téglalapokra vágjuk. A téglalapokat középen 3 csíkkal berádlizzuk. Kézzel gömbökre formázzuk, betesszük a gömb alakú, nyeles schneeball-sütőbe, és forró zsírba eresztve kisütjük, majd fahéjas porcukorral hintjük. Hájas "pogácsa": 1 kg liszt, 1/2 kg háj, 3 ek ecet, 3 tojássárga, 1 kávéskanál só, 2 ek cukor, 2 ek rum, 1,5 dl víz A hájat az ecettel habosra keverjük. Hozzákeverünk 25 dkg lisztet. A maradék (75 dkg) lisztet a többi hozzávalóval rétestészta keménységű tésztává gyúrjuk. Kinyújtjuk, majd a hájas anyagot 3 részletben rákenjük és meghajtogatjuk. Újra kinyújtjuk, majd kb. 7x7 cm-es négyzetekre vágjuk, lekvárral, dióval megtöltjük, kettéhajtjuk. 200 °C-on 15 perc alatt készre sül. Porcukorba hempergetjük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

„A közös étkezés olyan jelképes cselekedet, amely egyértelműen életigenlő vallásos jeleket és értékeket hordoz. Megmutatja és elárulja, milyen kötelék fűz minket a mellettünk ülőkhöz” – nyilatkozta Ferenc pápa, aki egyébként maga is szeret főzni. Hasonló gondolatok jegyében született a rádiónkban már bemutatott Így főznek a magyar katolikusok c. kötet, és persze azzal is, hogy megmutassa az egyház egy talán kevésbé ismert oldalát: milyen amikor püspökök, papok, szerzetesek vagy világi hívők fakanalat ragadnak, és arra a közösségre gondolnak, amelynek az étel készül. Karácsonyi különkiadásunk címe az is lehetne, hogy Így főz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A kötet képein kötényben látható beszélgetőtársaimmal még tavaly külön-külön találkoztam. Egyikük az MKPK elnöke, Veres András, aki az albumban szabolcsi töltöttkáposztát készít, a másik pedig a történészként is ismert titkár, Tóth Tamás, aki ott egy hóvirágtortát mutat be. Szeretetben eltöltött időt kívánok mindenkinek az ünnepi és a hétköznapi asztaloknál még idén, és az elkövetkezendő Újévben is az Édesanyám főztje teljes stábja nevében. És persze maradjanak velünk 2023-ban is! | Szerkesztő: Nagy György András

Szerkesztő: Pál Amanda

Hogyan lesz egy - mondjuk így - átlagos háziasszonyból, családanyából az év női bloggere? Vagy ahogyan városában mondják: Makó büszkesége? Miként válik egy bevallottan amatőr a házipékek útmutatójává lett alapkönyv szerzőjévé? Honnan a mai napig lángoló sütőszenvedély? Miért kell népszerűséget kelteni a kelttésztának? Miért tölt valaki sok-sok időt azzal, hogy bíbelődik a kovásszal, vagy éppen mások sikertelen - netán sikértelen – kísérleteit megszemlélve segít a hibák kijavításában? Beszélgetőtársamat a legtöbben úgy ismerik, hogy Limara. A választott név persze nem teljesen véletlen, ha úgy tetszik akkor a hivatalos okmányokban szereplő rövidítése. Tóthné Libor Máriát otthonában hívtam fel. | Szerkesztő: Nagy György András

Csupa szív, sok humor, hatalmas tudás és műveltség, de amely mellett meg tudott maradni a lefegyverző természetesség és a józan ész. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mesél a gyermekkor ízeiről, a paraszti élet egyszerű és egészséges vallásosságáról, az édesanya, a nagymama főztjéről. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az Istennel való kapcsolat, a mély lelkiség ugyanúgy ez emberlétünk része, mint az, ha valaki szeret enni, illetve főzni- ez a gondolat ragadt meg bennem, miután befejeztem a beszélgetést mai összeállításunk főszereplőjével. Volt falusi káplán, püspöki titkár és római diák is. Most úgy érzi jó helyen van. Ha nehézségei támadnak, tudja kire kell bízni a megoldást: „Most se hagyj el Istenünk, kegyelmeddel légy velünk, irgalmadat terjeszd fölénk újra”. A győri egyházmegyei napok keretében Bodó Zoltán mosonmagyaróvári plébános vendége voltam. | Szerkesztő: Nagy György András

Régimódi vendéglátás, családias pékség, ahol a zavarba ejtően sok péksütemény mellett a fő ihlet a jó kenyér íze. Huczka Balázzsal a Kisperec Kézműves Sütöde megálmodójával beszélgettünk. | Szerkesztő: Pál Amanda

Zizi kalandjai. Lehetne ez egy - ahogy mondani szokás – "popkulturális" alkotás címe is. Ám természetesen egy gasztroblogról van szó. Az első szó a szerző becenevéből adódik, a második pedig valóban felfedezésre hívja azokat, akiknek a kizárólag növényi alapú táplálkozás exkluzív területnek számít. Valójában persze mindenkihez szól, aki szereti a finomat. Nem feltétlenül szükséges egy életforma mellett letenni a garast, nyugodtan lehet pusztán csak szemezgetni az ötletekből. Maga a szerző azt vallja, hogy egy olyan ízvilágot tapasztalt meg, amelyről korábban nem is álmodott. Visszatekintve: kiskorától tudatosan építette a nem pusztán fogyasztói kapcsolatát az ételekkel, s miután diplomás élelmiszeripari mérnök lett, már úgy folytatta tanulmányait, hogy az új kihívásoknak is megfeleljen. Mai beszélgetőtársammal, Nagy Zitával, lakóhelyén, egy fővároshoz közeli településen ültünk be egy kávézóba. | Szerkesztő: Nagy György András

Ebben a 2018-ban készült műsorban libából készült ínyenc recepteket hallhatnak Litauszky Zsolt séftől, Jérome Szkuta francia séftől, és Arany János költőtől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

„Az jó gazda asszonyt illető, házi szükségrevaló, hasznos könyv” „A szakácsmesterségnek rövid leírása” „Confectumok készíttésének módja” „Állatokat és embereket gyógyító fortélyok” Néhány cím abból a könyvsorozatból, amely a kéziratban megmaradt régi receptgyűjteményeket dolgozza fel. Egy egyetemén például régi költőkkel és nőírókkal, vagy Mikes Kelemen törökországi leveleivel foglalkozó szakember kezdte böngészni az olykor nehezen olvasható sorokat – és mondhatni, hogy rákapott az ízére. Ez bizony az a világ, ahol tikmonnyal, tengeriszőlővel, vagy borzsufával dolgozhat az ember. Nádmézzel édesíthet, és szárasztóládát használhat. Netán árpaszalmát vághat apróra, ahhoz a keverékhez, amelyben a narancs sokáig frissen tartható. Beszélgetőtársammal, S. Sárdi Margittal egy különleges helyen tudtunk találkozni. | Szerkesztő: Nagy György András

Életforma, egészségmegőrzés, baráti beszélgetések és formálódó közösség - Téglásy Flórával és Dohoczki Tamással, az újlipótvárosi Lényeg zöldség - és gyümölcslé bár tulajdonosaival beszélgettünk. | Szerkesztő: Pál Amanda

Bő húsz éve döntött úgy a Pékek Világszövetsége, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. Ennek az élelmiszernek a fontosságát, jelentőségét, tényleges és szimbolikus értékét valószínűleg senkinek sem kell külön bemutatni. Például a magyar nyelv életnek is hívja. Az ünnep mögött egyébként ott a segítő szándék, hogy mindenkinek valóban meglegyen a mindennapi – és esetleg a rávaló. Beszélgetőtársam a sütés minden csínját-bínját ismeri, s példamutató szakmai pályafutásáért Életműdíjat is átvehetett. 1950-ben született Baranyában, Nagyszénáson, karrierje az orosházi kenyérgyárban indult, folyamatosan képezte magát, s amikor már lehetett, saját céget alapított. Gyenge Katalint a hazai Pékszövetség egyik tanácskozása előtt kérdeztem. | Szerkesztő: Nagy György András

"Az idén legteljesebb demokrácia jegyében folyt le a hagyományos Ottó vacsora a Vigadó összes termeiben, frakk nélkül, rendjelek és nagyszalagok nélkül. (…) először történt meg az is, hogy hölgyek is részt vettek a vacsorán. (…) 1203-an koccintották össze poharaikat a 19 éves kis király egészségére”. Így tudósított a Nemzeti Újság az 1931 novemberében megrendezett hagyományos Ottó vacsoráról. Az 1920-as évek elejétől kezdve a legitimista csoportok minden év november 20-án, Habsburg Ottó születésnapján szentmisét mondattak az akkor még gyermek trónörökös tiszteletére, amit nagyszabású vacsora követett 1924 és 1939 között. Kik vettek részt az eseményen? Mit szólt hozzá az ünnepelt? Milyen politikai viharokat kavart a rendezvény? Mi volt a menü? És milyen ételeket, italokat kedvelt leginkább maga Habsburg Ottó? A trónörökös alakját és az Ottó vacsorákat Vitos-Merza Beáta levéltáros és Fejérdy Gergely történész, a Habsburg Ottó Alapítvány munkatársai segítségével idézzük fel. (Fotók: Habsburg Ottó Alapítvány) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

„Az országos nőképző főzőiskolájáról igen sok szó esett már, vagyis igazán fölösleges dolog ezeket a dicséreteket szaporítani. Akik már voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy megkóstolták a próbaebédeket, amelyekre lekötelező szeretetreméltósággal szokták meghívni a társaságos élet előkelőségeit, édes melankóliával gondolnak vissza a pezsgős káposztára. A tanfolyam eredménye mindig ugyanaz, az étel mindig egyformán kitűnő, csak éppen a kisasszonyok változnak, azok a bájos és kedves úrileányok, akik egy-egy ilyen alkalommal az érettségi vizsgálat egy nemén mentek keresztül. A patriarkális hagyományok szerint maguk szolgálnak föl és ahogy főkötősen, fehér kötényben ott sürögnek-forognak a terített asztal körül: az ember meg szeretné csókolni az előzékeny tündérujjakat és a legmegrögzöttebb agglegény szíve is hevesebb dobogásnak indul” – Ezt a beszámolót közölte 1899-ben egy népszerű magyar lap. Sokat változott azóta a világ és itthon közben pár évtized kimaradt a főzőiskola-történelemből. Amikor 2006-ban elindult egy hasonló kezdeményezés, akkor a szakhatóságok sem igen tudták, hogy az ilyesmit eszik, avagy isszák, mert ugye itt tulajdonképpen mindenki magának készít ételt. Igazság szerint kellet egy kis jóindulat is hivatalos helyekről a starthoz. Bizonyos szempontból furcsa szituáció ez a mai napig, hiszen az embereket arra kell megtanítani, hogy saját maguknak ne okozzanak csalódást a konyhában. A főnök – azaz az iskolaigazgató – bevallottan egy hobbiszakács, akinek küldetéstudata van, ráadásul olyan szakember, aki gazdasági területről evezett át, tehát tudja, hogy a versenyt no meg az élet hozta viharokat is ki kell állni. Beszélgetőtársam Kócsa László. | Szerkesztő: Nagy György András

Mit tehet az, aki szeret enni, élvezi az ízeket, de egy nap kiderül, hogy amit eszik, az beteggé teheti? Kemencei Mónika az autoimmun betegsége miatt kezdett alternatív megoldásokkal kísérletezni a konyhában. Most a terézvárosi Drumf étterem egyik tulajdonosaként a kollégáival együtt egy olyan helyet működtet, ahol az is jót ehet, aki bármit megehet. | Szerkesztő: Pál Amanda

A konyhafőnök szóról az átlagembernek az jut az eszébe, amit erről a szakmáról a sajtó megmutat. Mai vendégünk inkább megmutatja maga. Ha kell, például akkor a régi és rossz menzai emlékeket felülíró módon készíti el a vendégnek a tökfőzeléket. Általában jellemző rá, hogy a hagyományokhoz ragaszkodva nyitott az új utakra. Letette már névjegyét Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Tállyán és Sopronban - és letette egy regionális alapokon nyugvó kézműves konyha alapjait. Csomós Andrással beszélgettem. | Szerkesztő: Nagy György András

A Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész mesél a gyermekkor ízeiről, és azokról a különleges ételekről, amelyeket a nagy családi ünnepeken készít. Receptekkel! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szezonzárás pedig nincs - bármelyik évszakban bejárhatja a levegőt az utánozhatatlan illat. A szalonnázás, kürtőskalácsozás, bográcsozás hazai hagyományaihoz lassan csatlakozik a grillezés is. Vannak, akik még ennél is tovább lépnek és a füstön sütés lassú tűzön műfaját űzik - távlatokat nyitva a parázs és a hús varázslatos kapcsolatában. A felfedezőutat megkezdők között ott vannak a Nyáspolgárok – vagyis egy csapat és egy blog – akik tesznek is érte, hogy lelkesedésük és nyugalmuk másokra is átragadjon. Az Édesanyám főztjét Adorjányi Máriusz látta vendégül. | Szerkesztő: Nagy György András

Békés megyétől Anglián keresztül, Budapesten át Vácig tart Fodor József története - hogyan, milyen élmények hatására készülnek az ételek a kis hamburgerezőben? | Szerkesztő: Pál Amanda

Séf, gasztronómia tanácsadó, szakoktató, könyvszerző, rádiós és tévés műsorvezető. Kiskorában még űrhajós, mozdonyvezető, vagy legalább benzinkutas szeretett volna lenni. Annyiban leszállt a földre, hogy nagyon is tudatosan tervezi meg mit és hogyan főz. Közben persze átnyergelt egy másik járműre, a gépkocsira, amivel az országot járja bemutatóról bemutatóra, versenyről versenyre. Ma természetesen nem az üzemanyagot osztja, hanem a szakmai tapasztalatait adja tovább fiataloknak és idősebbeknek, kezdőknek és haladóknak. De lehet, hogy ezzel sokan feltankolnak egy talán messzibbre vezető útra. Ő maga is távolabbra tekint, mondhatni szárnyal, ha a mesterségről van szó – közben pedig úgy büszke a szakmájára, hogy előre sorolja az alázatot. Beszélgetőpartneremet jellegzetes – mondhatni - egyenruhájában ismerte meg az ország, de ma már, ha civilben érkezik, akkor is tudja mindenki, kicsoda Bede Róbert. A kép forrása: bederobert.hu | Szerkesztő: Nagy György András

Török András is jogi és banki területen kezdte a pályáját, de fokozatosan erősödött benne a meggyőződés, hogy máshol találja meg az igazi harmóniát. Kitanult szakácsnak, majd péknek, sokat dolgozott másoknál, hogy elsajátítsa a szakma csínját-bínját, két éve pedig feleségével és két kisgyermekével letelepedett és saját pékséget nyitott Kővágóörsön, ahol maga gyúrja a sokféle kovászos kenyér, édes és sós és péksütemény tésztáját. Igazi reggeliző helyet álmodtak meg, ahol helyi termelőkkel partnerségben kínálnak a reggeli mellé házi sajtot, szalámit, lekvárt, szörpöt, de akár még borokat is. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sokan gondolják úgy, hogy az evés és az ivás nem pusztán az éhség és a szomjúság csillapítása. Azt szinte természetesnek vesszük, hogy a Biblia úgymond táplálkozáshoz kötődő jelenetei túlmutatnak önmagukon: a mannától és az egy tál lencsétől kezdve a víz borráváltoztatásán és az ételszaporításon keresztül az utolsó vacsoráig és így az eucharisztiáig. A hétköznapokban viszont sokkal nehezebb a dolgok mögé látni – már az is fejtörést okozhat, valójában miért is szeretünk egy ételt? Mi formálta az ízlésünket és az ízlelésünket? Milyen háttérkapcsolat lehet a táplálék valamint a gondolataink-érzelmeink között? Ha megfelelő marketingfogással fogalmazok, akkor azt mondom, hogy a magyar gasztropszichológia atyja hasonló problémákat feszeget, egyben meg– vagy feloldási lehetőségeket is kínálva. Ő maga egyébként némi előzetes tapasztalatszerzéssel jutott el a diplomáig, ám a főzés nem volt a batyuban. Szakemberként több területen is kipróbálta magát. Erre a korszakra esnek az apás szülés, vagy a hospice mozgalom kezdetei. Üdvözlöm Önöket a lelkeket zenével elvarázsló Máry Szabó Eszter nevében is. Nagy György András vagyok. A sok-sok szállal Debrecenhez kapcsolódó Forgács Attilát kérdeztem. /A portré Simon Gábor felvétele/ | Szerkesztő: Nagy György András

A tradíciók továbbéléséről, az otthon édességeinek ízéről, az újra süthetetlen receptekről és a konyha-munka egyensúly eltalálásáról is beszélgettünk Komárominé dr. Kucsák Monikával. | Szerkesztő: Pál Amanda

Sok embert leültettünk már képzeletbeli asztalunkhoz. Most a nyári válogatásban két korábbi vendég találkozik a rádiós technika segítségével. Az egyikük egy Budapestet otthonául választó, eredetileg szabadkai horvát, a másik egy Vajdaságban élő, ám Ausztriában is tanult magyar. Az egyik egy közismert turisztikai vezető, gazdasági szakember, aki ma már nyugdíjas, a másik egy világbajnok ezüstérmes szakács, aki diplomás muzsikus és egyben kelebiai plébános. Mindketten sajátos ízeket hordoznak. Tehát akiket majd felváltva hallanak: Marin Skenderovic és Paskó Csaba. | Szerkesztő: Nagy György András

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Gyermekként még Erikának szólították – és akkoriban válogatós volt. Ételrepertoárja folyamatosan bővült. A felfedezésben kellően óvatos, a fűszerezésben időnként kísérletező. Két évtizede tanít filozófiát a felsőoktatásban. Szerinte fontos a fiatalokat önálló, kritikai gondolkodásra nevelni, ugyanakkor helyes irányt is mutatni. Az „Így főznek a magyar katolikusok” című kötetben a rakott káposzta receptjét és elkészítési módját osztja meg az olvasókkal. A borsikafű természetesen nem maradhat ki belőle! Az Édesanyám főztje ma Petres Lúcia domonkos rendi nővérhez látogatott el. Ő a könyvben az egyik képen bordó kötényben látható, ami kissé eltér a domonkos nővérek habitusától, de a fehér szerzetesi ruhát, így lehet megvédeni a konyhai munka esetleges következményeitől. Kép: Petres Lúcia az "Így főznek a magyar katolikusok" fotóján | Szerkesztő: Nagy György András

Szerkesztő: Pál Amanda

Ha azt mondom, hogy Bűvös szakács, akkor régi hallgatóink egy része felkapja a fejét - hiszen ez a téma már volt! Ez így van! Csakhogy annak idején a vírushelyzet kellős közepén a szerző- és házaspár egyik tagjával, Molnár B. Tamással beszélgettem. Most elérkezett az idő, hogy találkozzam a sokak szerint konyhatörténelmet író cikksorozat és blog másik felelősével is. A szakma igazi fordulópontként tartja számon 2007. júniusát- akkor jelentek meg ugyanis azok a sorok, hogy „vendéglátásunk és gasztronómiánk valaha az ország vonzereje volt, ma nem az. Szeretnénk, ha ismét azzá válna.” A szavakat tettek támasztották alá. A róluk kialakított képbe belefér a leszámolás a tévhitekkel és a hazugságokkal, a fanatizmusig fokozott szenvedély, a mindenek felett elvárt minőség, aztán a fiatalok képzésének újragombolása, a hagyományőrzés modern szemlélete, no meg persze, hogy a meleg mellé kapnak azért hideget is. Az Édesanyám főztjében ma Bittera Dóra a vendégem. | Szerkesztő: Nagy György András

Csepregi-Lőrincz István és Anikó többdiplomás, városi értelmiségi házaspár. Egyszercsak úgy döntöttek, nem várnak a nyugdíjig, hanem régi álmukat beteljesítve falusi gazdálkodásba kezdenek. A Kaposvártól dél-nyugatra fekvő, apró Somogy megyei faluban, Kutason építgetik birtokukat, és itt készítik savanyúságaikat, lekvárjaikat, befőttjeiket, szörpjeiket, összesen 51 félét, kizárólag a maguk nevelte alapanyagokból és csakis vegyszermentesen. A gazdálkodás örömeiről, nehézségeiről, terveikről beszélgetünk - receptekkel fűszerezve. És még az is kiderül, mi a kerékrépa. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Búbos túró, fumu, kaszakőpogácsa, zuzorka, gömbölő krumpli – csak néhány azon elnevezések közül, amelyek a vasi, zalai paraszti ételekről írt könyvben olvashatók. Megtalálható itt a dödölle is, aminek egyébként a szerző, Prikryl József külön kötetet szentelt. A Venesz-díjas mesterszakács a magyar szakmai Oscar-nak tartott elismerésnél talán büszkébb arra, hogy szakmája és hobbija ugyanaz: a főzés. Bár az itteni ízekbe gyakorlatilag már felnőtt fejjel kóstolt bele, fiatalon elkötelezte magát a hagyományőrzés és az értékmentés mellett. Szinte néprajzosként indult gyűjtőkörútra és emellett bújta a szakkönyveket. Ő maga is példázza, hogy a földrajzi és a gasztronómiai régiók nem a szokványos módon kapcsolódnak össze. Az egyházmegyei napok keretében így nála, a szomszédvár Nagykanizsa egy társasházi konyhájában ültünk le beszélgetni. A beszélgetésben emlegetett lakodalmi cukorperecről annyit elárulok, hogy egyik összetevője a jó erős pálinka. Magát a süteményt pedig annak idején az esküvőre induló násznép a borosüvegek nyakára tette, de aztán persze a menyegzői tányérokon is kínálták. | Szerkesztő: Nagy György András

Magyarországi zsidó gasztronómiatörténeti kiállítás apropóján beszélgettünk Saly Noémivel - a tárlat egyik kurátorával - egyebek mellett a szakácskönyvekből megismerhető társadalmi változásokról, egykori fővárosi disznó- és libatoros lakomákról. | Szerkesztő: Pál Amanda

"Imádom a technikás dolgokat, talán ezért is sütök hosszú évek óta lassan elkészülő, sokak által macerásnak gondolt kovászolt kenyereket” – írja magáról. Hogy ezt teszi, nem véletlen, ugyanis minden ételhez igyekszik egy történetet párosítani. Az internetes konyhanapló mellett sorban születnek a könyvei, most is éppen dolgozik egyen. Azt hirdeti: nem kell, hogy a főzés stresszel járjon; sőt ha valaki csak egy kicsit hajlandó beletanulni, már jobban jár, mintha rendel vagy vesz magának egy nem feltétlenül egészséges készételt. Az üveges/zacskós/fagyasztott változat persze olykor jól jöhet, de nem sokkal több idő az igazi – a végeredmény pedig magáért beszél. Aztán ráadásnak ott a családtagok és a barátok hálája. Hozzáteszi: mindenki bátran ragadjon fakanalat – és többé nem unatkozik! Ahogy írja: „Egy kerti sütögetésnek az a fő célja, hogy együtt legyünk és, hogy mindenki egyformán jól szórakozzon, beleértve a házigazdát is!” Mai vendéglátónk Déri Szilvia, a Házisáfrány blog gazdája, aki bátran bevallja, hogy szerelme és szakterülete ugyanaz: a gasztronómia. Kép: Az egyik kenyérfajta (forrás: Déri Szilvia) | Szerkesztő: Nagy György András