Podcasts about KULT

Kultūras rondo ceļš šajā sarunā ved cauri Lietuvai, Latvijai, Igaunijai un Somijai līdz pat Norvēģijas ziemeļiem. Jo tās ir valstis, kas apvienojušās jaunā, kopīgā “Dziedāšanas mantojuma ceļā” (Singing Heritage route). Kas ir šis Eiropas mēroga tīkls, kādas dziedāšanas tradīcijas tajā var iepazīt un kā šāds starptautisks kultūras ceļš var paplašināt ne vien tālu tūristu, bet mūsu pašu skatu uz savām un kaimiņu kultūras bagātībām? Par Latvijas līdzdalību un dziedāšanas tradīcijām, kuras ceļā varam iepazīt, kā arī projekta starptautisko dimensiju izzinām kopā ar ceļa veidotājām no Daugavpils Tradīciju mājas - folkloras dziesmu un deju kopas “Svātra” dalībnieciem Sarmīti Teivāni, Anitu Zarāni un Baibu Pankjāni un Latvijas Nacionālā kultūras centra nemateriālā kultūras mantojuma eksperti Gitu Lanceri.   Raidījuma gaitā arī saruna ar vienu no šī „Dziedāšanas mantojuma ceļa” kūrētājiem Igaunijā, vēsturnieku Kristjanu Rabu, kurš ikdienā strādā Igaunijas Nacionālajā muzejā Tartu.

Sie gehört eigentlich zu jedem gemütlichen Kaffeenachmittag dazu – die Eierschecke. Der Kuchenklassiker hat schon viele Jahrhunderte auf dem Buckel und ist immer noch eines der beliebtesten Backwaren in Sachsen und darüber hinaus.

Hosťom epizódy je Pavol Kosnáč z DEKK Inštitútu, ktorý sa venuje sociálnej súdržnosti, náboženstvám, kultom, extrémizmu, paramilitárnym skupinám a tomu, čo drží spoločnosť pokope.Rozprávali sme sa o Slovenských brancoch, sektách, registrovaní cirkví, súdnom znalectve, vojne, patriotizme, polarizácii, sociálnych sieťach aj o tom, prečo ľudia často radšej patria do komunity, než aby hľadali pravdu.Ak sa vám epizóda páči, necenzurovaná verzia s otázkami od patreonov (o 23 minút dlhšia) je na:

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Kaip 1926-aisiais buvo populiarinama naujoji medija – radijas ? Kaip gyventojai sutiko pirmąsias radijo transliacijas iš Kauno?LMTA Klaipėdos fakulteto Árpádo Schillingo studentai kviečia žiūrovus į trečiakursių teatro ir renginių režisūros egzaminų-peržiūrų ciklą „Comedia³“. Apie jaunųjų režisierių iššūkius su kurso vadovu pasikalbėjo Agnė Bukartaitė.Radijo šimtmečio proga Lietuvos paštas ir Lietuvos bankas sukaktį įamžino nauju pašto ženklu bei progine moneta.Vilniuje penktadienį vyks kasmetinis kultūros ir meno festivalis „Kultūros naktis 2026“. Ką šiemet išvys jo lankytojai?35-ąjį veiklos jubiliejų minintis Molėtų krašto muziejus atveria naują interaktyvią ekspozicija „Raktas į Molėtų krašto istoriją“.Gedulo ir vilties dienos išvakarėse prie Viduklės esančiose geležinkelio stoties erdvėse bus pristatyta muzikinė ir vizualinė patirtis – kompozitoriaus Domanto Pūro oratorijai „45-asis šerkšnas“.Ved. Marius Eidukonis

Latvijas politisko teātri papildinās Dailes teātra iestudējums "Rīkojums Nr.2". Aktieri, kuri tikušies ar saviem prototipiem garās sarunās, un aktieri, kuri savus tēlus apzināti veidojuši, ar prototipiem netiekoties. Kā arī tēli, kuru prototipi ir jau miruši. Pirmizrāde šovakar, 12. jūnijā, un, iespējams, viena izrāde būs uz skatuves , otra – zālē. Gaidot pirmizrādi, Kultūras rondo tiekamies ar dramaturgu Matīsu Gricmani un režisoru Valteru Sīli.

I denne episoden tar vi en liten storesøsterprat før sommeren.For selv om vi har kommet langt på mange områder, er det fortsatt overraskende mye tabu knyttet til sex, testing og kjønnssykdommer. Og kanskje er det på tide å snu litt på det.For det er ikke flaut å teste seg. Det er ikke flaut å bruke kondom. Det er ikke flaut å ta ansvar for egen helse.Det som faktisk kan få konsekvenser, er å la være.Vi snakker om hvorfor det fortsatt er så mye skam rundt disse temaene, hvorfor vi mener kondom fortjener et bedre rykte, og hvorfor det å beskytte både seg selv og andre aldri kommer til å være ukult.Vi deler også en anbefaling til deg som synes testing føles stressende, ubehagelig eller upraktisk. Det finnes heldigvis enklere løsninger i dag enn mange er klar over.Dette er en episode vi skulle ønske flere hadde da vi var yngre. En ærlig, ikke småklein og veldig viktig storesøsterprat om sex, ansvar og hvorfor kondom faktisk er ganske kult. Hvis du har mål for sommeren, så starter jobben i helt vanlige dager som denne. Fremtidige deg kommer til å være takknemlig for at du begynte nå. Og om du trenger noen i ryggen, send oss en melding på instagram. Vi er alltid tilgjengelig på våre private kontoer; @siljehv og @coach_ingelaskoglie for en prat! Har du et spørsmål til podcasten eller om ownHER? Send en melding på Instagram @Livsstilsprat eller @ownher.appTusen takk for at du har lyttet til podcasten vår❤️ Husk å følge oss, samt legge igjen en 5-stjerner! Kom gjerne med ønsker om DU har noe du ønsker en episode om!Reklame- Ikke glem vårt samarbeid med fantastiske MMsports. Du kan handle i deres nettbutikk med koden "siljeingela10pt" og få 10% rabatt på alle varer, også salgsvarer (utenom varer fra Optimal recovery). Vi setter stor pris på alle som vil støtte oss ❤️Husk å svar på avstemningen under episoden, om du lytter i spotify!Klem

Unterstützen Sie die Weltwoche mit nur einem Klick: https://www.youtube.com/@die.weltwoche?sub_confirmation=1 Und aktivieren Sie die Glocke, damit Sie keine Sendung mehr verpassen. So helfen Sie mit, unser Programm weiter auszubauen. Herzlichen Dank! ⭐️ Weltwoche daily ohne externe Video-Werbung geniessen? Werden Sie Abonnent! ▶️ https://weltwoche.de/abonnemente/ Sehnsucht nach der Deutschlandfahne: Kult-Moderator Waldemar Hartmann über die Fussball-WM, Björn Höcke und die Bundesrepublik Kostenlos informiert:

Kas ir brīvība un kas ir ilūzija? “Tauriņa efekts” Gļeba Panteļejeva monumentālo jaundarbu izstādē "Monumenti" Mākslas stacijā "Dubulti". Kultūras rondo saruna ar Ģļebu Panteļejevu par mākslinieka vērtību filtru, vērojot pasaulē notiekošo.  Ar jaunām monumentālām skulptūrām un eiforisku instalāciju savu personālizstādi “Monumenti” atklās tēlnieks Gļebs Panteļejevs. Mākslas stacijā “Dubulti” izstāde notiek dramatiskā dialogā starp pirmo un otro stāvu. Par tēlnieku Gļebu Panteļejevu kuratore Inga Šteimane saka: "Daudzviet, kur vien ir jāgodina morāles vērtības – normas, principi, personības – viņa darbi ir neaizstājami. Latvijas 21. gadsimta monumentālā tēlniecība nav iedomājam bez Gļeba Panteļejeva skulptūrām." “Kas ir brīvība un kas ir ilūzija? Pirmajā stāvā būs milzīgs taurenis/tanks – skulptūra “Tauriņa efekts”. Un tieši tā pati forma, bet cits izmērs, pilnīgi cits materiāls būs otrajā stāvā. Viena un tā pati forma iedarbosies absolūti citādi,” skaidro Gļebs Panteļejevs. Gļeba Panteļejeva personālizstāde “Monumenti” Mākslas stacijā “Dubulti” norisināsies no 12. jūnija līdz 2. septembrim.

Send us Fan Mail✈️ Eine kleine Holzklammer sorgt plötzlich für große Diskussionen: Austrian Airlines verabschiedet sich von einem beliebten Detail in der Business Class. Für viele Vielflieger war die Serviettenklammer längst Kult – praktisch, charmant und typisch österreichisch.Warum die AUA die Klammer jetzt streicht, welche Gründe offiziell genannt werden und warum viele Passagiere das Ende dieser kleinen Tradition bedauern – darüber sprechen wir in diesem Video.

Vasaras sākums nozīmē rosīgu laiku putnu bērnistabā. Māju pagalmos var sastapt pirmos mājas strazdu mazuļus, kurus vecāki steidz barot. Taču ir kāds putns Latvijā, kas ir slinks mazuļu aprūpētājs un labprātāk šīs rūpes uzgrūž kādam citam. Par dzeguzi stāsta Latvijas Ornitoloģijas biedrības valdes priekšsēdētājs Viesturs Ķerus. "Dzeguzes kūkošana ir skaļa, skanīga, tīra, skaista skaņa un, iespējams, tāpēc arī dzeguze ir kultūrā svarīgākajām putnu balsīm. No senām tautasdziesmām un ticējumiem līdz Imanta Kalniņa un Māra Čaklā "Dzeguzes balsij". Vienīgais, par ticējumiem runājot, es neieteiktu, it īpaši jauniem cilvēkiem, mēģināt pēc dzeguzes balss prognozēt atlikušo gadu skaitu, jo nu nekas daudz vairāk par 10 parasti nesanāks" par dzeguzi stāsta Viesturs Ķerus.  Kūkotāji ir dzeguzes tēviņi, bet gan tēviņam, gan arī mātītei ir arī dažādi citi saucieni. "Dzeguzes kūkošana ir vispazīstamākā balss, un ar to tēviņš, kā jau visbiežāk putniem ar dziesmām ir, aizsargā teritoriju un piesaista mātītes," turpina Viesturs Ķerus. "Bet, kā mēs zinām, dzeguzes nav piesaistītas ligzdai. Arī viņu pāra attiecības patiesībā nav pāra attiecības. Tēviņš sargā savu teritoriju, un, ja kāda mātīte atnāk, viņš ar to pārojas bet pāri neveidojas. Galu galā par mazuļiem nerūpējas ne tēviņš, ne mātīte. Kāda gan būtu lietderība no šāda pāra?" Zinām, ka dzeguzes dēj olas citu putnu ligzdās, bet ne gluži jebkura cita putna ligzdā. Katrai dzeguzes mātītei ir ģenētiski noteikts, kādas olas viņa dēs. Viņai ir jādēj tāda putna ligzdā, kur puslīdz atbildīs tas olu izskats.  "Kā viņa to nosaka, kurš būs īstais putns, tas man nav īsti skaidrs," atzīst Viesturs Ķerus. "Bet par to, kā atrod ligzdu, ir vismaz versijas. Ir kaut kādi novērošanas posteņi, kur dzegužu mātītes skatās, kas apkārtnē notiek. Un ir pētījumi, kur tuvāk tiem novērošanas posteņiem ligzdās ir biežāk dzegužu olas, tālāk - mazāk. Un arī uztraukuma saucieni palīdz viņām ligzdas atrast, jo mēdz uztraukties putni pie savām likstām, redzot apdraudējumu." Tālāk stāsts ir visnotaļ nežēlīgs. Kad dzeguze ir atradusi ligzdu, viņai ir svarīgi, lai viņas ola šķiltos apmēram tajā laikā, kad būtu normāli tam putnam, kura ligzda izraudzīta, jāšķiļas. Tas nozīmē, ja izraudzītajā ligzdā ir jau mazuļi vai olu attīstība ir tālāk nekā dzeguzei, viņa mazuļus vai olas izsviež ārā, lai tas putns dabūtu dēt pa jaunu. Bet, ja ir pareizā attīstības stadija, tad dzeguze var piedēt savu olu.  "Mazulis, kad izšķiļas, vēl ir pliks un akls, izstumj ārā īstās olas vai mazuļus, ja viņi jau ir uz to brīdi izšķīlušies, un paliek viens pats audžuvecākiem aprūpēšanai. Tad viņš liek lietā visas iežēlināšanas metodes, kas no putnu mazuļiem ir pieejamas, jo putnu mazuļi ar saviem saucieniem, ar savu čīkstēšanu prasa vecākiem barību. Un dzegužu mazuļu saucieni izklausās iespaidīgi, tā ka brīžiem pat vairāki mazuļi čīkstētu pēc barības," stāsta Viesturs Ķerus.  

Petr Korč na zastupitelstvu uvedl, že za nečekaným krokem, který přichází pár měsíců před volbami, stojí skutečnost, že zvažoval kandidaturu v senátním obvodu Frýdek-Místek, kterou ve středu potvrdil.

Kopš Krievijas pilna mēroga iebrukuma Ukrainā drošības jautājumi muzeju vidē ir kļuvuši ne tikai aktuāli, bet eksistenciāli svarīgi. Sarunas par drošību, par pieredzi, veidojot rīcības plānu krīzes un ārkārtas situācijām it īpaši pierobežā Kultūras rondo izvaicāsim muzeju darbiniekus. Diskutē domnīcas "Creative museum" vadītāja Ineta Zelča-Sīmansone, Latvijas Kara muzeja vadītāja Kristīne Skrīvere, Latgales kultūrvēstures muzeja krājuma glabātāja Renāte Vancāne un Ludzas novada domes priekšsēdētājs Edgars Mekšs. Ierakstā uzklausām Viļakas muzeja vadītāju Ritu Gruševu. Domnīca "Creative Museum" sarunu ciklā “Sarunas par drošību” ir apzinājusi un dokumentējusi drošības situāciju muzeju nozarē Latvijā, īpaši Latgales pierobežas muzejos. Intervijas ar muzeju vadītājiem un krājuma glabātājiem lasāmas domnīcas mājaslapā. 17. jūnijā būs cikla noslēguma diskusija.

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Kvantumszámítógépek gazdasági hatása – felkészülés a következő technológiai ugrásra. Ezzel a címmel tart előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának meghívására Botár Benedek, a Quantum Nexus Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, a QNexus Egyesület elnöke és – társelőadóként – Farádi Bálint, a Quantum Nexus Kft. fejlesztési vezetője, tulajdonosa, a QNexus Egyesület alelnöke 2026. június 9-én, kedden. A rendezvény moderátora Pintér Éva, a Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztály elnöke volt.

Featured on CNN Heroes, Founder of Sleep in Heavenly Peace, Luke Mickelson quit his high paying job to create sweet miracles for those in need.

Puzsér Róbert

Puzsér Róbert

No 12. līdz 14. jūnijam Latvijas Nacionālā mākslas muzeja galvenās ēkas Lielajā zālē pirmo un vienīgo reizi būs skatāma multimediāla instalācija “Saulrieta stunda”, kas apvieno Annas Heinrihsones, MAREUNROL'S, Reiņa Sējāna un Jāņa Šipkēvica radošās prakses vienotā telpiskā pieredzē. Kultūras rondo par gaidāmo mākslas notikumu stāsta kuratore Auguste Petre un Rolands Pēterkops (MAREUNROL'S). “Saulrieta stunda” iezīmē pārejas stāvokli – brīdi starp dienas noslēgumu un nākamā cēliena sākumu. Tā ir robežzona, kurā ierastā telpas uztvere mainās: formas kļūst nenoteiktākas, gaisma pieklust, bet uzmanība saasinās. Saulriets instalācijā kļūst par metaforu pasaules trauslumam un tās nepārtrauktajai kustībai, vienlaikus pievēršoties jautājumam – ko nozīmē būt klātesošam pārejas brīdī? Ekspozīcija dekonstruētā veidā savieno visu iesaistīto autoru radošās valodas, veidojot nevis lineāru naratīvu, bet uztveres lauku, kurā skatītājs aicināts pārvietoties starp klātbūtni un atsvešinājumu, troksni un klusumu, autentisko un simulēto. Anna Heinrihsone telpā ienes meža motīvu – vienlaikus kā atspulgu un dziļuma konstrukciju. Savukārt MAREUNROL'S lielformāta skulptūras turpina mākslinieku praksē būtisko interesi par cilvēka attiecībām ar apkārtējo vidi, identitātes konstrukcijām un vizuālās uztveres nestabilitāti. Ekspozīcijā iekļauts arī video darbs “Mežs”, kas pirmoreiz tika izrādīts izstādē “Fieldwork: Invisible Exercises” (Rīgas mākslas telpa, 2023). Skaņas ainavu veido Reinis Sējāns un Jānis Šipkēvics, radot telpā vibrāciju starp trauksmi un meditāciju.

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Aj mladí si chcú dať poradiť! Reláciu Poradňa pre mladých prinášame z nášho éteru aj na podcasty. Zamýšľajte sa spolu s nami nad dôležitými témami, ktoré ako mladí riešime. Moderujú: Monika Gurková, Dave Mega, Gabika Horváthová. 

Lietuvos kultūros taryba (LKT) paskelbė antrojo etapo sričių projektų finansavimo rezultatus. Mažesnis institucijos finansavimas lėmė pokyčius ir LKT finansavime. Kokias tendencijas, skirstant finansavimą kultūros projektams pastebi tarybos vadovė Kristina Mažeikaite?Kauno miesto simbolio – rotušės – atnaujinimo metu didelis dėmesys skirtas žmonėms su negalia: erdvės ir ekspozicijos kurtos taip, kad jas galėtų patirti kuo daugiau lankytojų.Šiandien minime rašytojo, Nacionalinės premijos laureato Juozo Apučio 90-ąsias gimimo metines. Nors kilęs iš Žemaitijos, J. Aputis nuo 1972-ųjų savo dvasine tėvyne pasirinko etnografinį Zervynų kaimą. Rašytoją šiandien prisimename su literatūros kritiku, eseistu Valentinu Sventicku.Pranešta, kad dėl finansų taupymo duris užveria Vienos kamerinė opera. Kuo reikšminga ši institucija buvo operos pasaulyje pasakoja Klaipėdos muzikinio teatro solistė Viktorija Stanelytė-Bakan.Ved. Marius Eidukonis

Packt die Koffer und holt die Sonnenbrille raus, heute wird es exotisch und absolut abenteuerlich! Eva (@czamping) und Inke (@luftschloss_liebe) haben heute ganz besonderen Besuch am Mikrofon: Samy und Gerard, das Gesicht und die Logistik-Power hinter den weltbekannten Peggy Peg Schraubheringen! In dieser Folge lassen wir uns nicht nur hinter die Kulissen ihres internationalen Familienunternehmens entführen, sondern gehen auf große Reise auf die andere Seite der Erde. Erfahrt, warum eine unbezahlte Hostel-Miete der Startschuss für eine große Liebe war, wie man 24/7 Partnerschaft und Business wuppt und warum Australien der ultimative Härtetest für Camper und Heringe ist! ✨ Das erwartet euch in dieser Folge

Latvijas Piļu un muižu asociācijas prezidents Roberts Grinbergs uzskata, ka kultūrvēsturiskais mantojums nav tikai stāsts par pagātni. Tas ir arī par cilvēkiem, kuri šodien glābj, atjauno un piešķir jaunu dzīvi pilīm un muižām, veidojot tās par kultūras, tūrisma un kopienu centriem. Latvijā nav viena precīza skaita, kas atbildētu uz jautājumu, cik pilu un muižu valstī ir bijis. Gadsimtu gaitā tās pārbūvētas, paplašinātas, apvienotas vai zudušas, taču kultūrvēsturiskais mantojums joprojām saglabājas daudzviet Latvijā. Par tā nozīmi, saglabāšanas izaicinājumiem un cilvēkiem, kuri vēsturiskajām ēkām dod otru elpu, intervijā Lienei Jakovļevai stāsta Latvijas Piļu un muižu asociācijas prezidents Roberts Grinbergs. Vēsture nav pagātne – tā ir šodienas stāsts Lai gan no malas var šķist, ka interese par pilīm un muižām saistīta tikai ar pagātnes izpēti, Roberts Grinbergs uzsver – šī joma ir pārsteidzoši dinamiska. «Man tas ir stāsts par to, kā mūsdienu notikumus un procesus ieraudzīt caur vēsturisko notikumu prizmu,» atzīst Roberts Grinbergs. Nesen viņš atgriezies no Vācijas, kur apmeklējis Meklenburgas un Pomerānijas reģiona pilis un muižas. Šādi braucieni ļauj salīdzināt Baltijas un Vācijas pieredzi, vērot līdzīgas attīstības tendences un meklēt kopīgus risinājumus kultūras mantojuma saglabāšanā. No padomju laika posta līdz atjaunošanas stāstiem Daudzas Latvijas muižas un pilis padomju gados tika pielāgotas pavisam citām vajadzībām – tajās ierīkoja skolas, saimniecības ēkas vai citas institūcijas. Tomēr Roberts Grinbergs uzsver, ka daudz kas ir atkarīgs no cilvēkiem. Ja vietējie iedzīvotāji spējuši novērtēt ēku kultūrvēsturisko nozīmi, mantojums saglabājies. Turpretī citviet tas ticis iznīcināts vai zaudēts. Taču arī šķietami pazudušas vērtības mēdz atgriezties. Nereti šķūņos, bēniņos vai saimniecības ēkās tiek atrastas vēsturiskas mēbeles, mākslas darbi vai citi priekšmeti, kas desmitgadēm ilgi bijuši aizmirsti. «Nekas nav zudis. Tas viss vēl ir tepat, tikai dažkārt uz laiku pazudis no cilvēku apziņas,» uzskata Grinbergs. Pēdējo 25 gadu laikā – būtisks izrāviens Latvijas Piļu un muižu asociācija šogad atzīmē 25 gadu jubileju. Atskatoties uz paveikto, asociācijas prezidents secina, ka ceturtdaļgadsimta laikā notikušas ievērojamas pārmaiņas. Divtūkstošo gadu sākumā tikai veidojās izpratne, ka kultūrvēsturiska ēka var kļūt par tūrisma galamērķi. Starp pirmajiem veiksmīgajiem piemēriem Roberts Grinbergs min Kukšu muižu, kas kļuva par vienu no pionieriem kultūras tūrisma un viesmīlības jomā. Vēlāk attīstības impulsu deva arī Rīgas koka apbūves kvartālu atjaunošana, īpaši Kalnciema kvartāls, kas iedvesmoja cilvēkus pievērsties vēsturisko ēku atdzimšanai arī ārpus galvaspilsētas. Par vienu no veiksmīgākajiem jaunākās paaudzes piemēriem Grinbergs sauc Abgunstes muižu, kas pēdējos gados kļuvusi par populāru kultūras un pasākumu norises vietu. Jauna tendence – muižas atjauno draugu kopienas Pēdējos gados parādījusies vēl viena tendence – vēsturisko ēku atjaunošanā iesaistās nevis viens īpašnieks, bet draugu un domubiedru grupas. Šādos projektos cilvēki apvieno resursus un idejas, veidojot koprades telpas, kultūras centrus un dažādus sabiedriskus projektus. «Nav svarīgi, vai tur ir viesnīca, restorāns vai vienkārši dzīvojamā telpa. Galvenais, ka mantojums tiek saglabāts,» uzsver Grinbergs. Kad bijušie skolēni glābj savu skolu Īpaši emocionāli esot stāsti par vēsturiskajās muižās ierīkotajām skolām. Demogrāfisko pārmaiņu dēļ daudzas lauku skolas tiek slēgtas, taču arvien biežāk bijušie skolotāji vai absolventi nevēlas pieļaut, ka viņu skolas ēka aiziet bojā. Viņi iegādājas ēkas, iesaistās to apsaimniekošanā vai palīdz attīstīt tūrisma un kultūras aktivitātes. «Kamēr ir cilvēki, kuriem šīs vietas rūp, tikmēr būs arī nākotne šiem objektiem,» saka Roberts Grinbergs. No Ventspils līdz doktora studijām mākslas vēsturē Pats Roberts Grinbergs sevi dēvē par kurzemnieku ar dziļām saknēm. Viņa dzimtas vēsture saistīta ar Popes muižas apkārtni, taču interese par muižām un vēsturi nav radusies bērnībā. Tieši pretēji – bērnībā viņš Popes muižu uztvēris vienkārši kā skolas ēku. Pēc studijām kultūras vadībā un menedžmentā viņš turpināja izglītību vēsturē, bet šobrīd studē doktorantūrā mākslas vēsturē. «Man ir svarīgi redzēt šo tēmu daudzpusīgi. Muižniecības vēsture nav tikai vēsture – tā ir arī arhitektūra, māksla, mūzika un cilvēku stāsti,» viņš skaidro. Kā divi dzīvokļi Ķengaragā papildināja Rundāles pils muzeju Viens no pēdējo gadu neparastākajiem Roberta Grinberga profesionālajiem stāstiem saistīts ar grāmatu kolekcionāru Konstantīnu Tihomirniju. Pēc kolekcionāra nāves viņa mantinieku rīcībā palika vairāk nekā 6000 vērtīgu sējumu, kas glabājās divos dzīvokļos Ķengaragā. Grinbergs rosināja Rundāles pils muzejam uzsākt sarunas ar ģimeni, un rezultātā visa kolekcija nonāca muzeja krājumā. Pētot grāmatas, atklājās, ka tajās ir ievērojami vairāk Kurzemes hercoga Pētera Bīrona bibliotēkas eksemplāru, nekā iepriekš bija zināms. «Muzejs bija patiesi pārsteigts. Tas bija nozīmīgs papildinājums Latvijas kultūras mantojumam,» viņš stāsta. Vēl daudz kas gaida atklāšanu Roberts Grinbergs ir pārliecināts, ka daudz vērtību joprojām atrodas privātās mājās, bēniņos un šķūņos.  Tieši tāpēc publiskie stāsti par atrastajiem priekšmetiem nereti iedvesmo arī citus pārskatīt ģimenes mantojumu un meklēt vēstures liecības savā īpašumā. Viņš min piemēru par ģimeni Saulkrastos, kas muzejam nodevusi vēsturiskas bīdermeijera mēbeles, kuras gadiem ilgi glabājušās mājās bez skaidras izpratnes par to vērtību. Ne visas muižas sagaida glābējus Tomēr situācija nav tikai optimistiska. Latvijā joprojām ir daudz pamestu un degradētu kultūras pieminekļu. Nereti īpašnieki gadiem gaida iespēju objektus pārdot par ievērojami augstāku cenu, neveicot nekādus saglabāšanas darbus. «Potenciāls ir milzīgs, bet īpašnieki dažkārt gaida labākus laikus. Tā rodas situācija – pašam nevajag, bet citiem arī netiek dota iespēja,» saka Grinbergs. Piļu un muižu festivāls aicina doties ceļā Vasarā Latvijas Piļu un muižu asociācija turpina tradicionālo piļu un muižu apceļošanas iniciatīvu, kas šogad pārtapusi par festivālu. Apmeklētāji tiek aicināti ne tikai iepazīt kultūrvēsturiskos objektus, bet arī veidot foto galerijas un dalīties savos iespaidos. Fotogrāfijās jāfiksē noteikti elementi – piemēram, pils tornis, muižas kaķis, kamīns vai citi organizatoru izvirzītie objekti. «Svarīgi ir vienkārši doties ceļā. Daudzas vietas vēl aizvien gaida savus atklājējus,» saka Roberts Grinbergs. Kultūras mantojums ir cilvēku stāsts Runājot par nākotni, Latvijas Piļu un muižu asociācijas prezidents uzsver, ka kultūras mantojuma saglabāšana nav tikai īpašnieku vai muzeju uzdevums. Tajā var iesaistīties ikviens – arhitekts, vēsturnieks, uzņēmējs vai vienkārši interesents, kurš vēlas palīdzēt ar zināšanām, laiku vai atbalstu. «Varbūt nevajag pašam kļūt par muižas īpašnieku. Pietiek paskatīties apkārt, iesaistīties un palīdzēt saglabāt to, kas mums jau ir,» viņš saka.

Matej Moško je divadelný vedec, estét, dramaturg, programový riaditeľ festivalu Scénická žatva, odborník na LARP a človek, ktorého meno v Lužifčákovi zaznieva podozrivo často. S Gabom sa poznajú ešte z VŠMU, spolu robili v rádiu TLIS rannú šou Ranná nevoľnosť, rôzne projekty, kaviáre, kvízy a dlhý zoznam vecí, ktoré zneli výborne, ale svet na ne zjavne ešte nebol pripravený.V epizóde sa dozviete aj čo je LARP, odkiaľ vznikol, prečo sa pri ňom nie vždy vyhráva, ako fungujú bojovky, gangy, postapo hry aj psychologické LARPy. Matej rozpráva aj o detstve na východe, malej škole so spojenými ročníkmi a študentských časoch, ako funguje Fond na podporu umenia, prečo Matej odišiel z jeho komisií, čo sa podľa neho pokazilo pri novej rade FPU, prečo má štát podporovať kultúru a čo vlastne znamená organizovať Scénickú žatvu, najväčší festival neprofesionálneho divadla na Slovensku.Ak sa vám epizóda páči, necenzurovaná verzia s otázkami od patreonov (o 33 minút dlhšia) je na:

Juozo Miltinio dramos teatre – premjera „Lineino grožio karalienė“. Režisierės Ievos Stundžytės statomas spektaklis kviečia pažvelgti į sudėtingą motinos ir dukros ryšį, kuriame susipina meilės troškimas, neišsipildžiusios svajonės, laisvės ilgesys ir kasdienybėje slypintis smurtas.LRT Klasika tęsia pasakojimų ciklą „100-mečio klausytojai“. Kaunietė Marija Vida Bareišienė jau daugiau kaip 80 metų klausosi Lietuvos radijo. „Tikiu, kad radijas gyvuos dar ilgai, tik nenorėčiau, kad robotai vestų laidas, būtų neįdomu”, – sako pašnekovė.Birželio 5–6 dienomis Vilniaus universitete vyks konferencija „Atverti pamiršta, atrasti paslėpta: Islandija ir Lietuva“, skirta islandų kalbininko, vertėjo ir pirmojo Lietuvos garbės konsulo Islandijoje Jörunduro G. Hilmarssono atminimui. Kartu ši konferencija tampa proga prisiminti ir platesnį Lietuvos bei Islandijos ryšių kontekstą. LRT KLASIKOS studijoje lankosi buvęs Islandijos prezidentas, profesorius Guðni Thorlacius Jóhannesson ir konferencijos organizatorė, VU Filologijos fakulteto Skandinavistikos centro docentė dr. Ieva Steponavičiūtė-Aleksiejūnienė.Rytoj Vilniuje vyks „Pride“ eitynės „Už lygybę!“ – viena didžiausių LGBT bendruomenės ir jos sąjungininkų solidarumo akcijų Lietuvoje. Eteryje pokalbis apie pokyčius „Pride“ kultūroje, kintantį visuomenės požiūrį ir queer bendruomenės matomumą viešojoje erdvėje.Birželio 7 d. LRT KLASIKOS eteryje – išskirtinė radijo teatro premjera „artisté“ (rež. Aleksandras Špilevojus). LRT Radijo šimtmečiui skirtas kūrinys, pagerbiantis ilgametę radijo teatro tradiciją, bus atliekamas gyvai.Ved. Justė Luščinskytė

Nedēļas nogalē jau 54. reizi uz tradicionālo lietišķās mākslas darinājumu gadatirgu cilvēku tūkstošus pulcēs Latvijas Etnogrāfiskais brīvdabas muzejs. Bet tā vien liekas, ka garas automašīnu rindas pie Rīgas robežas muzeja tuvumā, kas senākos laikos bija tikai jūnija gadatirgus pazīme, redzam arvien biežāk. Par to, kā šodien klājas Brīvdabas muzejam, Kultūras rondo runājam ar muzeja vadītāju Zandu Ķergalvi un Etnogrāfiskā Brīvdabas muzeja keramikas krājuma speciālisti Elīnu Guščiku, jo nupat muzejā atklāta izcilā keramiķa Jāņa Krieva darbnīcas simtgadei veltīta izstāde. Arī Brīvdabas muzeja gadatirgus šogad notiks keramikas zīmē. -- Latvijas Etnogrāfiskā brīvdabas muzeja izstāžu zālē atklāta izstāde “Uzmanīgi! Māla trauki. Jāņa Krieva keramikas darbnīcai 100”. Izstāde tapusi sadarbībā ar Tukuma muzeju un Latvijas Nacionālo vēstures muzeju. Izstāde ir veltīta Jāņa Krieva keramikas darbnīcas simtgadei. Latvijas Etnogrāfiskajā brīvdabas muzejā, Tukuma muzejā un Latvijas Nacionālajā vēstures muzejā glabājas lielākās Tukuma keramikas kolekcijas. Izstādē kopumā būs apskatāmi vairāk nekā 450 Jāņa Krieva keramikas darbnīcas un kombināta “Māksla” Tukuma darbnīcas priekšmeti, pēc iespējas pilnīgāk atklājot to veidu, formu, glazūru un ornamentu daudzveidību. Izstādē būs eksponēta arī kafijas servīze no Latvijas Lauksaimniecības muzeja krājuma. Jāņa Krieva keramikas darbnīca darbojās līdz 1945. gadam, kad uz tās pamata tika izveidota PSRS Mākslas fonda Latvijas republikāniskās nodaļas ražošanas kombināta “Māksla” Tukuma keramikas darbnīca. Jānis Krievs līdz 1948. gadam bija arī šīs darbnīcas vadītājs, lielā mērā turpinot 20. gs. 20. – 30. gados aizsāktās keramikas tradīcijas. Izstāde “Uzmanīgi! Māla trauki. Jāņa Krieva keramikas darbnīcai 100” būs apskatāma Latvijas Etnogrāfiskā brīvdabas muzeja izstāžu zālē līdz 16. augustam.

Realitní makléř z Dubaje Adrian Chabada si ve finálovém dílu pořadu Ruže pre nevestu nakonec vybral za partnerku Sabinu a Miška Květinka musela jet domů. Pokud nevíte, o čem je řeč, vězte, že mluvíme o populární reality show, v níž dvacet žen bojuje o srdce jednoho muže. V české variantě tento pořad známe jako Bachelora, ale slovenská mutace přináší ještě o něco explozivnější mix emocí a bizáru. Abychom se na tento fenomém podívali trochu blíže, pozval jsem si do Studia Alarm+ mediální teoretičku Irenu Reifovou, která se na reality shows zaměřuje i ve své akademické práci. Oligarchii se nepřizpůsobíme: https://komunita.denikalarm.cz/

Laidos „MC Merkinė“ pokalbis pristato daugiasluoksnį kultūrinį vyksmą Merkinėje, kuriame persipina istorinė atmintis, šiuolaikinė rezistencija ir tarpdisciplininis menas. Menininkas Algimantas Rokas Černiauskas ir architektūros istorikas dr. Žygimantas Buržinskas aptaria naują muzikinį projektą su Lenkijos kūrėjais, pabrėždami sinagogų erdvės akustiką bei netradicinių instrumentų, tokių kaip grandinės ar šablos, naudojimą. Svarbi laidos dalis skirta „silikato estetikai“ ir sovietinio kolonializmo palikimui, analizuojant, kaip pramoninės medžiagos užgožė „kraujo žemės“ tapatybę po holokausto ir trėmimų.

Sallai Jani a 4F-Club alapítója, aki most már egyáltalán nem pusztán egy régi sikertörténet képviseletében ül be a stúdióba, hanem egy nagyon is mai szándékkal: szeretne Budapesten újra valódi közösségeket összehozni, olyan személyes találkozási pontokat teremteni, ahol az emberek végre nem kijelzőkön keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Találkozásunk apropója éppen ez a gondolat, mert Jani számára a 4F-Club újraindítása jóval több annál, mint hogy időről időre elhangozzanak a régi slágerek. Ő azt szeretné visszahozni, ami a kilencvenes években természetes volt, és ami mára szinte teljesen kikopott Budapestről: azt a klubéletet, ahol egy zenei közeg köré emberek szerveződnek, ismeretségek születnek, beszélgetések indulnak, és ahol nem az online jelenlét helyettesíti a valódi emberi kapcsolatokat, hanem a zene ad okot arra, hogy személyesen is együtt lehessünk. A beszélgetésből kiderül, hogy ez a hiányérzet régóta dolgozik benne. Nem egyszerűen a színpad hiányzott neki az elmúlt huszonöt évben, hanem az a közvetlen kapcsolódás is, amit semmilyen közösségi platform nem tud pótolni. Pontosan látja, hogy ma minden adott ahhoz, hogy elérjük egymást, mégis egyre kevesebb az olyan tér, ahol tényleg találkozunk is, és ő most ezen akar változtatni. Szóba kerül a 4F-Club története is, az indulás legendás időszaka, Som Lajos szerepe, a Balatoni láz berobbanása, és az a két év, amikor szinte megállás nélkül vitték őket országszerte. Ez a múlt azonban azért fontos, mert abból az energiából, abból a közös élményből szeretne valamit átmenteni a jelenbe, ami annak idején valóban embereket hozott össze. A cél az, hogy a régi dalok segítségével újra létrejöjjenek olyan esték, ahol a közönség nem csupán hallgató, hanem része valaminek. Egy hangulatnak, egy beszélgetésnek, egy közösségnek, amelynek a zenekar csak a kiindulópontja. Jani ebben az új időszakban már egészen tudatosan gondolkodik. Új dalokat tervez, élő zenekaros megszólalásban gondolkodik és ezen dolgozik teljes erővel. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Széchenyi Krisztián a történelmi Széchenyi család egyenesági leszármazottja, táncművész, sportoló, kulturális-rendezvényszervező. Érthető módon Krisztián családneve önmagában is súlyt hordoz, de ami igazán érdekes, az az, ahogyan ezt a súlyt ma értelmezi és továbbviszi. Találkozásunk apropója egy készülő, nagyszabású zenés színpadi mű, a „Nemzetébresztő – A legnagyobb magyar” című rockopera, amely Széchenyi István életét, vívódásait és döntéseit állítja középpontba, egy mai, modern megszólalásmóddal. A darab Krisztián ötletéből íródott. Egyenesági leszármazottként számára az alkotói kihívásokon túl személyes, belső ügy is, amely gyerekkor óta formálódik benne. Egy családi találkozó, egy forgatás, egy felismerés indította el azon az úton, amelynek ma is része az a fajta felelősség, amelyet a Széchenyi név jelent. A beszélgetésben szóba kerül, hogyan születik meg egy ilyen volumenű darab. A 2017-ben leírt szinopszisból indulva, éveken át érlelődve jutott el oda, hogy most színpadra állhat. A szövegkönyvet Moravetz Levente jegyzi, a zenét Nagy Zoltán szerezte, a hangzás pedig egy sajátos, szimfonikus rock világot hoz létre, amely egyszerre modern és mély érzelmi tartalmú. A produkció azonban korántsem klasszikus történelmi feldolgozás. Sokkal inkább egy gondolati ív, amely az összetartozásról, az iránykeresésről és arról a belső küzdelemről szól, amely minden korszakban jelen van. Egy olyan világban, ahol egyre nehezebb eligazodni, különös hangsúlyt kap az a kérdés, hogy mi az, amihez vissza lehet nyúlni. A próbák már elindultak, a szereposztás erős, a stáb kiterjedt, és a bemutatók időpontjai is körvonalazódnak. Az első állomás Orfű, július 9-én, ezt követi egy tiszafüredi gálakoncert, majd a tervek szerint egy budapesti bemutató a BOK Csarnokban szeptemberben. Ez az este így egy készülő produkció kulisszái mögé enged bepillantást, miközben egy személyes történeten keresztül beszélünk múltról, jelenről és arról a belső iránytűről, amely nélkül nehéz tartani az irányt. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Baska Balázs festőművész, filmrendező, a DaliGogh Művésztelep vezetője, aki évek óta azon dolgozik, hogy a művészet ne valami távoli, ünnepélyes, megközelíthetetlen világ legyen, hanem valódi találkozási pont, eleven közösség és átélhető tapasztalat mindazoknak, akikben ott van az alkotás iránti vágy. Találkozásunk apropója a nyári DaliGogh Művésztelep két leányfalui alkalma, amelyek közül az első már június 23. és 26. között megnyitja kapuit. Ez az idei nyár egyik legizgalmasabb alkotói vállalása lesz, ahol a festészet, a rajz, a grafika, a fotó és a film egyszerre lesz jelen, és ahol a résztvevők egy inspiráló, sűrű, mégis felszabadító közegben dolgozhatnak együtt. Balázs olyan alkotói teret épített fel, ahol kezdők, újrakezdők, hobbifestők, fiatal pályakezdők és képzett művészek ugyanannak a közösségnek a részei lesznek néhány napra. Ez az a ritka helyzet, ahol nem az számít, ki honnan érkezik, hanem az, hogy mit kezd azzal a figyelemmel, szabadsággal és inspirációval, amit ott kap. Szóba kerül az is, miért lett Leányfalu ennek az egésznek ennyire fontos helyszíne. A Duna közelsége, a nyugodtabb ritmus, a természet jelenléte és az a különös atmoszféra, amely a Ravasz László Emlékház körül kialakul, mind hozzátartozik ahhoz, hogy a résztvevők néhány nap alatt szinte teljesen kiszakadnak a hétköznapokból. Balázs pontosan erről beszél majd, hogyan alakul ki már az első nap végére egy olyan alkotói közeg, ahol az idegenekből egyszer csak közösség lesz. A júniusi művésztelep fókuszában a posztimpresszionizmus, Van Gogh világa, a vadak lendülete, a pop art gesztusai és természetesen a plein air festés áll, miközben minden szaknak meglesz a saját útja és feladatrendszere. A műsorban arról is beszélünk, hogyan fér meg egymás mellett ennyi különböző alkat és tudásszint. Az alkotás közös nyelve sokkal gyorsabban teremt kapcsolatot, mint a hétköznapi helyzetek többsége. Nem véletlen, hogy a csapat jelentős része újra és újra visszajár. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Dorosz Dávid az első regényével azonnal erős visszhangot váltott ki, és most új kötettel folytatja azt a feszült, filmszerű és nagyon is ismerős világot, amelyben a személyes sorsok, a titkok és a jelenkori valóság egyszerre kapnak helyet. Találkozásunk apropója "A hatalom árvái” című új regény, amely több szálon is kapcsolódik a „Mindenki lelép” világához, miközben egy önálló, erős történetként is működik. Dávid ezúttal is olyan figurákat mozgat, akik nagyon közel vannak hozzánk, és éppen ettől lesz igazán nyugtalanító, amit olvasunk. Azt érezzük, hogy ezek az emberek ismerősek, ezek a helyzetek ismerősek, és ettől az egész sokáig velünk marad. A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel egy ilyen regény. Mennyi személyes élmény, mennyi hallott történet, mennyi családi és baráti tapasztalat rakódik bele, és hogyan lesz mindebből olyan próza, amelyet az olvasó tényleg nem tud letenni. Szó esik arról, mennyire fontos számára a helyszín. A Balaton, Veszprém megye, a fiktív kisváros, Árokvár, és közben Bécs is, ahol ma már él, mind hozzátesznek ahhoz a nézőponthoz, amelyből ír. Ez a távolság különös módon közelebb is hozza számára azt, amiről beszélni akar, mert kívülről nézve sok minden élesebben látszik. A műsorban előkerül az írás folyamata is. A napi rutin, a fegyelem, az alfaolvasók szerepe, a szerkesztővel való munka, és az a pont, amikor a történet már nem csak az íróé, hanem elindul az olvasók felé. Dávid nagyon tudatosan építi ezt az utat, és ettől még izgalmasabb látni, hogyan lesz egy ötletből valódi könyv. Közben már a film felé is nyílik az ajtó. A Mindenki lelép filmes előkészítése elindult, készül a forgatókönyv, és ez önmagában is jelzi, mennyire erős vizuális ereje van annak, ahogyan ír. Nem véletlen, hogy ennyien mondják róla, filmszerűen fogalmaz. És természetesen szóba kerül a közönséggel való találkozás is. Könyvhét, dedikálás, színpadi beszélgetés, ahol az olvasók most személyesen is visszajelezhetik neki mindazt, amit ezek a könyvek kiváltottak belőlük. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Tarr Veronika Lotti a budapesti revüvilág egyik különleges, elegáns és tudatosan építkező előadója, olyan énekesnő, aki pontosan tudja, mit jelent nagy ívű dalokat megszólaltatni, színpadon tartani a figyelmet, és közben végig önazonosnak maradni. Találkozásunk apropója az a pályaív, amelyben a popzenei megszólalás, a színészi háttér, a budapesti revüszínpadok világa és az utóbbi időszak új dalai egyszerre rajzolnak ki egy érett, karakteres művészi jelenlétet. Veronica ma már egyértelműen azon előadók közé tartozik, akik hangulatot, stílust és egy saját világot visznek magukkal a színpadra. Az alkotás nála olyan időszakokból indul, amikor az embernek újra kell rendeznie magában mindazt, amin keresztülment. Ezért van súlya annak is, amikor új felvétellel jelentkezik. A Roxette-feldolgozás, az It Must Have Been Love például egy személyes történet újraértelmezése, amelyben a saját életének egy darabját is megmutatja. Szó esik arról is, mit jelent ma dívának lenni Budapesten. Veronika pontosan ismeri azt a közeget, ahol ezek a nagy dalok igazán működnek, és ahol a közönség nem felszínes zajt keres, hanem jelenlétet, atmoszférát és valódi előadói erőt. A műsorban felidézzük azt is, milyen mesterek és példák vették körül az út elején, és hogyan formálódott benne az a fajta belső mérce, amely ma is meghatározza. Nem akar mindenáron jelen lenni, nem akarja a magánéletét kitenni a kirakatba, és nem abból épít ismertséget, hogy minden percét megosztja. Sokkal inkább abból, hogy amikor megszólal, annak súlya van. A teremtés nála messze túlmutat a zenén. Dalok, költészet, videóklip, vizuális világ, sőt az élet más területein is ugyanaz a belső igény vezeti, hogy a semmiből hozzon létre valamit, ami értéket képvisel. És ha ez lakberendezés vagy épp a jog világa – nos, a szélsőségekben is képes elmélyedve alkotni. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Es ist wieder Zeit für unsere monatliche Serien-Vorschau. Welche 10 Starts ihr diesen Juni im Streaming-Bereich nicht verpassen solltet, erfahrt ihr in unserer Übersicht zu den aufregenden Neuerscheinungen bei Netflix, Amazon, Disney+, Magenta TV und mehr. Alle 10 Serienstarts im Juni (mit Timecodes): 00:06:54 – The Terror: Devil in Silver (MagentaTV) - 1. Juni 00:14:07 – Not Suitable for Work (Disney+) - 2. Juni 00:18:02 – Kap der Angst (Apple TV) - 5. Juni 00:24:13 – Teach You a Lesson (Netflix) - 5. Juni 00:26:44 – Harlan Cobens Nur für dein Leben (Netflix) - 18. Juni 00:30:47 – John Sugar S2 (Apple TV) - 19. Juni 00:35:02 – House of the Dragon S3 (Sky, HBO Max) - 22. Juni 00:41:08 – Avatar: Der Herr der Elemente S2 (Netflix) - 25. Juni 00:47:36 – The Bear S5 (Disney+) - 26. Juni 00:53:25 – Leben, Larry und das Streben nach Unglück (HBO Max) - 27. Juni 00:56:40 – weitere Serienstarts & Hörerpost *** Dieser Podcast wird gesponsert von MagentaTV – dem TV- und Streaming-Angebot der Telekom. Abonniere und bewerte Streamgestöber bei der Podcast-App deines Vertrauens! Wenn du mit deiner Meinung im Podcast landen willst, schick uns eine Sprachnachricht oder einen Kommentar per Mail an podcast@moviepilot.de.

Deputātu grūstīšanās galvaspilsētas domē kādā citā kultūrā droši vien nebūtu nekas īpašs, tomēr Latvijā tas šķiet simptomātiski, ja domājam par politisko kultūru pēdējā desmitgadē. Jo tur iesaistīti sociālie mediji. Vai tautas kalpu darbs, atrodoties sociālo tīklu starmešu gaismā, ir labāks un kvalitatīvāks, vai varbūt tas ir ceļš uz populismu un virspusējību? Vai kaut kas būtu jādara? Par to diskusija Krustpunktā. Vērtē Saeimas ētikas, mandātu un iesniegumu komisijas deputāts Edmunds Zivtiņš (Latvija pirmajā vietā), Saeimas ētikas, mandātu un iesniegumu komisijas deputāte Leila Rasima (Progresīvie), politologs Juris Rozenvalds un Latvijas Universitātes asociētā profesore, sociālantropoloģe Aivita Putniņa.  

Der Krieg im Iran, Blasphemie- und Korruptionsvorwürfe drohen Trumps Anhängerschaft vor den Midterm-Wahlen im Herbst zu spalten. Bei den parteiinternen Vorwahlen aber setzen sich Trumps Kandidaten durch – wie zuletzt in Texas. Wird Trumps Macht unterschätzt oder hat er seine Unterstützung vor den Midterms verspielt? Wie fair werden die Wahlen im Herbst? Mit Barbara Lüthi diskutieren im «Club»: - Arnd Henze, Theologe und Journalist «WDR»; - Oliver Nachtwey, Soziologe Autor «Zerstörungslust»; - Isabelle Jacobi, Journalistin «NZZ»; und - Roland Popp, Historiker und Sicherheitsexperte, ETH Zürich.

Akié a kultúra, azé az ország. Ebben a szellemiségben folyt a kultúrharc, a közös képzeletvilágunk átformálása az Orbán-rendszer alatt. De mihez kezd a kulturális elit, valamint a Tisza az új helyzettel. Lesz-e rendszerváltás abban, ahogyan a kultúra eddig működött? Kik, és hogyan tudnak majd élni az új lehetőségekkel? Annyi biztos, hogy a kultúrharc egyelőre a Fideszen belülre költözött: a párt kultúrpolitikusai egymásnak estek, az NKA-botrány, vagyis a Hankó Balázshoz kötődő féktelen, leginkább a Fidesz hatalmon maradását célzó pénzosztogatás pedig teljes megütközést váltott ki. Az is kérdés, hogy a Fidesz csak a hatalmát veszítette el, vagy a kulturális korszak megteremtésének a lehetőségét is, és hogy ezzel később a Tisza akar-e, tud-e élni, és hogy mit jelent mindez az értelmiség, valamint az ország számára. Interjú Kristóf Luca szociológussal, a Kultúrcsaták szerzőjével.Legyél rendszeres támogató! https://cause.lundadonate.org/partizan/adomanyPartizán webshop:https://shop.partizan.hu/—Írj nekünk!Ha van egy sztorid, tipped vagy ötleted:szerkesztoseg@partizan.huBizalmas információ esetén:partizanbudapest@protonmail.com(Ahhoz, hogy titkosított módon tudj írni, regisztrálj te is egy protonmail-es címet.)Támogatások, események, webshop, egyéb ügyek:info@partizan.hu—Csatlakozz a Partizán közösségéhez, értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról!https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatban—Legyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihez—Iratkozz fel tematikus hírleveleinkre!Partizán Szerkesztőségi Hírlevélhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-partizan-szerkesztoinek-hirlevelereHeti Feledyhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledy

Anne Poirier is a best-selling author, nationally recognized body image expert, and certified Intuitive Eating counselor who helps people break free from diet culture, body shame, and the exhausting pursuit of trying to always“fix” their bodies.

Der ukrainische Nazi-Kollaborateur Andrij Melnyk wurde gerade in der Ukraine neu beigesetzt – mit großem, offiziellem Tamtam: Präsident Selenskyj und weitere hohe ukrainische Funktionäre huldigten ihm in inakzeptabler Offenheit. Eigentlich müsste sich umgehend der deutsche „Kampf gegen Rechts“ empören, doch das Gegenteil geschieht: Außenminister Wadephul fordert zusätzliche Milliarden für diese Regierung. Kann man die politischeWeiterlesen

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást. A lopás világrekordja. Az autós üldözés magyar rekordja. A kínaiak hülyét csinálnak Trumpból. Gorka Sebestyén előkerül. A burzsoázia ingyenszórakozása. Zavaros ragadozó madarak: Atlanta Hawks, Indiana Hawks, Atlanta Falcons. 00:00 Tartalomjegyzék. Trump és az adóhivatal,04:58 Kié a lopás világrekodja? Egyetlen ember ritkán tud ennyi kárt okozni. A legkompetenesebb nagyhatalom.10:08 Végre megismerjük a Napkirály udvarát belülről. 13:58 Gorka Sebestyén terrorkoncepciója. Gorka muscle carja.17:18 A fiatalok és a Crowbar. A fiatalok és Corbyn. Hátha Orbábnnak is sikerül! Gwyneth Paltrow és a kelet-európai ultranacionalizmus.24:22 Ahmadinezsád Budapesten. A New York Times cikke. Buda Péter cikke.29:31 Nun András sztorija a svájci alapról. Svájci alap vs. Norvég alap. A Moneyland című könyv.36:21 Új rekord: 100 kilométeres autósüldözés, légveszetten. Sportsérülés podcastban!41:00 Hogy tud csődbe menni egy gerillafőzde?43:00 Kultúrfinanszírozás 2. – Aczél György drift. Népszerű podcastok állami támogatás nélkül. Farhát Ádám feladta. Tehetségtelenség Orbán körül. Lázár János újabb vidéki turnéjának esélyei.48:32 Búcsú a Szuverenitásvédelmi Hivataltól. Szőke Gábor Miklós utolsó állami megbízása.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Kapela Vidiek hrala tento týždeň na podporu nezávislých kultúrnych centier, ktoré sa po zásahoch vlády do ich financovania dostali do existenčných problémov. Spevák Ján Kuric tvrdí, že ide o pomstu kultúre, hoci tá nič zlé neurobila. Za Roberta Fica sa hanbí tak, ako sa slušní Nemci hanbili za nacistov. Myslí si ale, že za Fica môže opozícia, ktorá nevyhrala voľby a nerobí dosť preto, aby ich vyhrala najbližšie. Kauzu okolo telefónu Michala Šimečku ale považuje za totálne nepodstatnú. Kultúru by mali podľa neho podporovať milionári.V podcaste s Jánom Kuricom sa dozviete:– od 1. minúty – že v zápase o kultúrne centrá ide o viac;– po 2:00 – čo urobili umelci vláde, že sa im chce pomstiť;– od 4:00 – či ide o vzburu podpriemerných proti elitám a kto je to elita;– po 5:00 – že za Roberta Fica môže opozícia, ktorá nerobí dosť pre jeho porážku;– okolo 9:00 – že súčasné vedenie nerozmýšľa o ničom inom ako o pomste;– po 12:00 – že Martinu Šimkovičovú volilo veľmi málo ľudí;– od 13:00 – čo by povedal voličovi SNS po koncerte;– po 15:00 – že vedenie ministerstva kultúry nemá víziu a je nekultúrne;– od 16:45 – či sa k nemu sprostredkovane dostali peniaze zo štátneho rozpočtu;– po 19:30 – že sa čuduje pracháčom, prečo kultúru nefinancujú oni;– od 22:00 – že na kultúru treba dávať tak ako dávajú babky v kostole do zvončeka;– po 24:00 – že sa hanbí za Fica tak ako sa Nemci hanbili za nacistov;– od 28:00 – či bude vystupovať pred voľbami na mítingoch;– po 31:30 – že umelci by sa mali aktivizovať stále, nielen pred voľbami;– od 32:30 – že nebude vystupovať kazateľsky;– po 33:00 – čo nové chystá kapela Vidiek;– od 36:00 – či fajčenie škodí zdraviu bolo kázanie alebo irónia;– po 37:00 – že keby nás Rusi napadli, šiel by bojovať;– od 38:00 – v čom je rozdiel, keď je vojna hybridná;– po 39:00 – že naša aj americká opozícia robí málo a či majú ísť na barikády;– od 40:00 – že Šimečkova mama aj telefón sú úplne nepodstatné.

Šla by Katka na kávu radšej s Machalom alebo Oľhom? Kto jej na oslavu narodenín zavolal striptéra? Je podľa nej umelcov v týchto časoch dosť počuť? Zistíte v rozhovore s prvou slovenskou superstar a výbornou speváčkou Katkou Koščovou.

Kapela Vidiek hrala tento týždeň na podporu nezávislých kultúrnych centier, ktoré sa po zásahoch vlády do ich financovania dostali do existenčných problémov. Spevák Ján Kuric tvrdí, že ide o pomstu kultúre, hoci tá nič zlé neurobila. Za Roberta Fica sa hanbí tak, ako sa slušní Nemci hanbili za nacistov. Myslí si ale, že za Fica môže opozícia, ktorá nevyhrala voľby a nerobí dosť preto, aby ich vyhrala najbližšie. Kauzu okolo telefónu Michala Šimečku ale považuje za totálne nepodstatnú. Kultúru by mali podľa neho podporovať milionári.V podcaste s Jánom Kuricom sa dozviete:– od 1. minúty – že v zápase o kultúrne centrá ide o viac;– po 2:00 – čo urobili umelci vláde, že sa im chce pomstiť;– od 4:00 – či ide o vzburu podpriemerných proti elitám a kto je to elita;– po 5:00 – že za Roberta Fica môže opozícia, ktorá nerobí dosť pre jeho porážku;– okolo 9:00 – že súčasné vedenie nerozmýšľa o ničom inom ako o pomste;– po 12:00 – že Martinu Šimkovičovú volilo veľmi málo ľudí;– od 13:00 – čo by povedal voličovi SNS po koncerte;– po 15:00 – že vedenie ministerstva kultúry nemá víziu a je nekultúrne;– od 16:45 – či sa k nemu sprostredkovane dostali peniaze zo štátneho rozpočtu;– po 19:30 – že sa čuduje pracháčom, prečo kultúru nefinancujú oni;– od 22:00 – že na kultúru treba dávať tak ako dávajú babky v kostole do zvončeka;– po 24:00 – že sa hanbí za Fica tak ako sa Nemci hanbili za nacistov;– od 28:00 – či bude vystupovať pred voľbami na mítingoch;– po 31:30 – že umelci by sa mali aktivizovať stále, nielen pred voľbami;– od 32:30 – že nebude vystupovať kazateľsky;– po 33:00 – čo nové chystá kapela Vidiek;– od 36:00 – či fajčenie škodí zdraviu bolo kázanie alebo irónia;– po 37:00 – že keby nás Rusi napadli, šiel by bojovať;– od 38:00 – v čom je rozdiel, keď je vojna hybridná;– po 39:00 – že naša aj americká opozícia robí málo a či majú ísť na barikády;– od 40:00 – že Šimečkova mama aj telefón sú úplne nepodstatné.

Namiesto umeleckých nápadov, detského smiechu pri workshopoch či hudby rozširujúcej obzory - púťače herní, opustené priestory zívajúce až hlasným tichom a kultúrna púšť. Perspektíva krajiny, z ktorej vyženú kultúru. Perspektíva, o ktorej hovoria kultúrne centra, ktoré vďaka škrtom v štátnej podpore bojujú o prežitie.„Čelíme cielenému útoku. Pre odvahu byť slobodnými ostrovmi súčasného umenia, kritického myslenia a občianskej angažovanosti“. A ak ich od financií odstrihol štát v postave ministerky Šimkovičovej a jej ľudí, o peniaze sa teraz uchádzajú v zbierkach.Rok 2025: tridsiatka centier siete Aréna zorganizovalo 5600 podujatí, ktoré navštívilo viac ako 280-tisíc ľudí.Ani nie polovica roku 2026 – mnohé hovoria o existenčnom ohrození.Ak cieľom ich verejnej zbierky bolo 500-tisíc eur, na čo bude postačovať necelých 182-tisíc, ktoré im dalo 3600 darcov?Pozrieme sa na to s Lacom Oravcom z Novej Cvernovky, ktorý je podpredsedom siete pre nezávislú kultúru Anténa.Pripravil Jaroslav Barborák.