Podcasts about KULT

Weitere spannende Geschichten findet ihr in der aktuellen Ausgabe 01.2026 von DAMALS - Das Magazin für Geschichte.Folgt uns auf eurer Lieblings-Podcast-Plattform und in den Sozialen Medien:Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/podcast/id1526985154Spotify: https://spoti.fi/2Ek5jIhFacebook: https://www.facebook.com/damalspodcast/Twitter: https://twitter.com/damalspodcastInstagram: https://www.instagram.com/damalsundheute_podcast/ Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Accused, bruised, and running on fumes, Dylan and Greg follow Bullis's final clue into the city's forgotten corners.This is Frozen Moments, the KULTMAS scenario for 2025 that you can find for free from the good people at Helmgast by following this link right here. Frozen Moments was written by Jason Fryer, and was the intro adventure for the 2nd edition of KULT. Music by: Halgrath and Ager Sonus. We have also used the Lovecraftian Compilations by Cryo Chamber. Used with permission by Cryo Chamber.Our Champions of the Red Moon: Martin Heuschober, Simon Cooper, Julia, Bob de Lange, Cameron, Graham Barey, Doug Thomson, Lily, Maciej, Black Templar, Dennis Sadecki and Leonhardt.Web: https://www.redmoonroleplaying.comiTunes: http://apple.co/2wTNqHxAndroid: https://www.subscribeonandroid.com/feeds.simplecast.com/oYuoCFr6Youtube: https://www.youtube.com/RedMoonRoleplayingSpotify: https://spoti.fi/30iFmznRSS: http://www.redmoonroleplaying.com/podcast?format=rssPatreon: https://www.patreon.com/RedMoonRoleplaying

Kultúra má za sebou náročný rok. Mnohé inštitúcie ho zakončili pod vedením dosadeným ministerským duom Martinou Šimkovičovou a Lukášom Machalom. Politické nominácie na čele múzeí tento rok sprevádzali skúsenosti so šikanou na pracoviskách a neodborné zásahy do práce zamestnancov – namiesto vízie systematického rozvoja a zveľaďovania kultúry.V dnešnom podcaste budete počuť Júliusa Barcziho, teoretika umenia, ktorý v rokoch 2014 až 2018 viedol Múzeum Betliar. Barczi je zároveň čerstvým členom iniciatívy Otvorená kultúra, ktorá začína pripravovať plán obnovy a odolnosti kultúry. Aj o ňom sa v rozhovore dozviete viac.Všetky naše podcasty nájdete na jednej stránke tu. Na odber všetkých nových dielov sa môžete prihlásiť cez iTunes alebo Spotify. Sledujte nás aj na facebookovej stránke Podcasty Aktuality.sk.

Kultúra má za sebou náročný rok. Mnohé inštitúcie ho zakončili pod vedením dosadeným ministerským duom Martinou Šimkovičovou a Lukášom Machalom. Politické nominácie na čele múzeí tento rok sprevádzali skúsenosti so šikanou na pracoviskách a neodborné zásahy do práce zamestnancov – namiesto vízie systematického rozvoja a zveľaďovania kultúry.V dnešnom podcaste budete počuť Júliusa Barcziho, teoretika umenia, ktorý v rokoch 2014 až 2018 viedol Múzeum Betliar. Barczi je zároveň čerstvým členom iniciatívy Otvorená kultúra, ktorá začína pripravovať plán obnovy a odolnosti kultúry, aj o ňom sa v rozhovore dozviete viac.Všetky naše podcasty nájdete na jednej stránke tu. Na odber všetkých nových dielov sa môžete prihlásiť cez iTunes alebo Spotify. Sledujte nás aj na facebookovej stránke Podcasty Aktuality.sk.

Gads ir atkal pagājis. Katram tas bijis ar saviem notikumiem bagāts. Arī Latvijas Radio piedzīvots ne mazums jaunumu un izmaiņu. Tāpat kā valstī un tāpat kā pasaulē. Kā ziņas, kas gāzušās mums pāri lielā ātrumā, ir ietekmējušas politiku, ekonomiku, kultūru un sportu. Vai un kas mainījies mūsu drošības sajūtās un vai drīz beigsies karš Eiropā? – to visu vērtējam 2025. gada notikumu apskatā, ko veidojuši Latvijas Radio žurnālisti un eksperti. 2025. gada nozīmīgākais notikums Latvijas politikā bija pašvaldību vēlēšanas Latvijas politikā aizvadīts saspringts un notikumiem bagāts gads, kurā valdošās koalīcijas lemtspēja un stabilitāte regulāri likta uz pārbaudi. Gada sākumu iezīmēja ieilgusī Latvijas Bankas prezidenta ievēlēšana, kam sekoja virkne skaļu lēmumu par vadošu amatpersonu nomaiņu, ministru rotācijas valdībā un asas debates par drošības politiku. Opozīcija vairākkārt izmantoja koalīcijas trauslumu, virzot strīdīgus likumprojektus, kas sašķēla gan politiķus, gan sabiedrību. Savukārt gadu noslēdza ilgas un grūtas budžeta sarunas, kurās atkal aktualizējās jautājums – cik stabila ir valdība un vai tā spēj vienoties ilgtermiņa lēmumos. Arhīvos ieskatījusies Agnija Lazdiņa. Analizē Eduards Liniņš un Andrejs Vasks. 2025. gadā Latvijā bija vērojama viena no augstākajām inflācijām Eiropas valstu vidū Augsta inflācija, nedienas ar nacionālo aviokompāniju „airBaltic”, obligāciju tirgus atdzīvošanās – tie ir tikai daži no 2025. Gada notikumiem ekonomikā. Lai arī tautsaimniecība sākusi atdzīvoties un augt, ekonomisti uzskata, ka attīstība ir salīdzinoši mērena un būtu nepieciešams grūdiens straujākai izaugsmei. Vairāki faktori ļauj cerēt, ka nākamgad ekonomikas izaugsmes ātrums var palielināties. Par gada notikumiem ekonomikā stāsta Sandra Dieziņa. Analizē Aiga Pelane un Jānis Priede. Noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā Šogad noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā. Pārēja notika pakāpeniski, sākot no 2023. gada 1. septembra. Likumprojekta mērķis bija ne tikai valsts valodas stiprināšana, ber arī sabiedrības saliedētības kāpināšana un iekšējās drošības uzlabošana. Vai izdevās panākt šos mērķus un ko par to domā nevalstiskas organizācijas - Mihaila Ņikulkina ierakstā. Analizē Ilze Kuzmina un Mairita Znotiņa. Karš Ukrainā un miera sarunas 2025. gads Ukrainai nāca ar diezgan būtiskām pārmaiņām. Janvārī ASV prezidenta amatā Džo Baidenu nomainīja Donalds Tramps. Vēl pirms ierašanās Baltajā namā viņš bija paspējis izlielīties par kara Ukrainā izbeigšanu vienā diennaktī. Taču Trampa utopiskais priekšvēlēšanu sauklis izčākstēja gaisā tāpat kā diktatora Putina mērķis ieņemt Kijivu trīs dienās. Pirmā Ukrainas un Eiropas atklāsme par to, ka ASV pie varas nākusi absolūti citāda administrācija, bija Zelenska pirmā viesošanās Baltajā namā. Vārdu apmaiņa augstos toņos noslēdzās ar īstermiņa ASV palīdzības apturēšanu Ukrainai. Abu pušu attiecības gan izdevās restartēt. Taču tai pat laikā restartēt Trampam izdevās arī Putina pašapziņu. Aizvadītā gada dinamikā, aplūkojot pušu attiecības un notikumus, ielūkojās kolēģis Rihards Plūme. Analizē Uģis Lībietis un Indra Sprance. "Straume" iegūst Oskaru Latvijas kino triumfs, Ginta Zilbaloža filmai "Straume" iegūstot Oskaru. Pēc desmit gadu pārtraukuma notikušie Skolu jaunatnes dziesmu un deju svētki un Latviešu grāmatas piecsimtgades kulminācijas pasākumi ir būtiskākiem kultūras notikumi 2025. gadā. Notikumus apkopojusi Baiba Kušķe, vērtē Māra Rozenberga un Anda Buševica.  Pludmales volejbolistes izcīna pasaules čempionu titulu Sportā katrs gads ir piesātināts, bet šogad visi galvenie notikumi norisinājās un arī panākumi gūti gada otrajā pusē. Latvijas sportā centrālais notikums 2025. gadā bija Eiropas čempionāta finālturnīrs basketbolā vīriešiem. Turnīrs, kas tika gaidīts ar lielām ambīcijām un sapņiem pacīnīties par godalgām, Latvijas izlasei beidzās jau astotdaļfinālā. Bet spoži panākumi sporta saistās ar pludmales volejbolistu Tīnas Graudiņas un Anastasijas Samoilovas uzvaru, izcīnot pasaules čempionu titulu. Notikumus atgādina Māris Bergs. Analizē Mārtiņš Kļavenieks un Elvis Jansons.

Kultúra má za sebou náročný rok. Mnohé inštitúcie ho zakončili pod vedením dosadeným ministerským duom Martinou Šimkovičovou a Lukášom Machalom. Politické nominácie na čele múzeí tento rok sprevádzali skúsenosti so šikanou na pracoviskách a neodborné zásahy do práce zamestnancov – namiesto vízie systematického rozvoja a zveľaďovania kultúry.V dnešnom podcaste budete počuť Júliusa Barcziho, teoretika umenia, ktorý v rokoch 2014 až 2018 viedol Múzeum Betliar. Barczi je zároveň čerstvým členom iniciatívy Otvorená kultúra, ktorá začína pripravovať plán obnovy a odolnosti kultúry, aj o ňom sa v rozhovore dozviete viac.Všetky naše podcasty nájdete na jednej stránke tu. Na odber všetkých nových dielov sa môžete prihlásiť cez iTunes alebo Spotify. Sledujte nás aj na facebookovej stránke Podcasty Aktuality.sk.

Gads ir atkal pagājis. Katram tas bijis ar saviem notikumiem bagāts. Arī Latvijas Radio piedzīvots ne mazums jaunumu un izmaiņu. Tāpat kā valstī un tāpat kā pasaulē. Kā ziņas, kas gāzušās mums pāri lielā ātrumā, ir ietekmējušas politiku, ekonomiku, kultūru un sportu. Vai un kas mainījies mūsu drošības sajūtās un vai drīz beigsies karš Eiropā? – to visu vērtējam 2025. gada notikumu apskatā, ko veidojuši Latvijas Radio žurnālisti un eksperti. 2025. gada nozīmīgākais notikums Latvijas politikā bija pašvaldību vēlēšanas Latvijas politikā aizvadīts saspringts un notikumiem bagāts gads, kurā valdošās koalīcijas lemtspēja un stabilitāte regulāri likta uz pārbaudi. Gada sākumu iezīmēja ieilgusī Latvijas Bankas prezidenta ievēlēšana, kam sekoja virkne skaļu lēmumu par vadošu amatpersonu nomaiņu, ministru rotācijas valdībā un asas debates par drošības politiku. Opozīcija vairākkārt izmantoja koalīcijas trauslumu, virzot strīdīgus likumprojektus, kas sašķēla gan politiķus, gan sabiedrību. Savukārt gadu noslēdza ilgas un grūtas budžeta sarunas, kurās atkal aktualizējās jautājums – cik stabila ir valdība un vai tā spēj vienoties ilgtermiņa lēmumos. Arhīvos ieskatījusies Agnija Lazdiņa. Analizē Eduards Liniņš un Andrejs Vasks. 2025. gadā Latvijā bija vērojama viena no augstākajām inflācijām Eiropas valstu vidū Augsta inflācija, nedienas ar nacionālo aviokompāniju „airBaltic”, obligāciju tirgus atdzīvošanās – tie ir tikai daži no 2025. Gada notikumiem ekonomikā. Lai arī tautsaimniecība sākusi atdzīvoties un augt, ekonomisti uzskata, ka attīstība ir salīdzinoši mērena un būtu nepieciešams grūdiens straujākai izaugsmei. Vairāki faktori ļauj cerēt, ka nākamgad ekonomikas izaugsmes ātrums var palielināties. Par gada notikumiem ekonomikā stāsta Sandra Dieziņa. Analizē Aiga Pelane un Jānis Priede. Noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā Šogad noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā. Pārēja notika pakāpeniski, sākot no 2023. gada 1. septembra. Likumprojekta mērķis bija ne tikai valsts valodas stiprināšana, ber arī sabiedrības saliedētības kāpināšana un iekšējās drošības uzlabošana. Vai izdevās panākt šos mērķus un ko par to domā nevalstiskas organizācijas - Mihaila Ņikulkina ierakstā. Analizē Ilze Kuzmina un Mairita Znotiņa. Karš Ukrainā un miera sarunas 2025. gads Ukrainai nāca ar diezgan būtiskām pārmaiņām. Janvārī ASV prezidenta amatā Džo Baidenu nomainīja Donalds Tramps. Vēl pirms ierašanās Baltajā namā viņš bija paspējis izlielīties par kara Ukrainā izbeigšanu vienā diennaktī. Taču Trampa utopiskais priekšvēlēšanu sauklis izčākstēja gaisā tāpat kā diktatora Putina mērķis ieņemt Kijivu trīs dienās. Pirmā Ukrainas un Eiropas atklāsme par to, ka ASV pie varas nākusi absolūti citāda administrācija, bija Zelenska pirmā viesošanās Baltajā namā. Vārdu apmaiņa augstos toņos noslēdzās ar īstermiņa ASV palīdzības apturēšanu Ukrainai. Abu pušu attiecības gan izdevās restartēt. Taču tai pat laikā restartēt Trampam izdevās arī Putina pašapziņu. Aizvadītā gada dinamikā, aplūkojot pušu attiecības un notikumus, ielūkojās kolēģis Rihards Plūme. Analizē Uģis Lībietis un Indra Sprance. "Straume" iegūst Oskaru Latvijas kino triumfs, Ginta Zilbaloža filmai "Straume" iegūstot Oskaru. Pēc desmit gadu pārtraukuma notikušie Skolu jaunatnes dziesmu un deju svētki un Latviešu grāmatas piecsimtgades kulminācijas pasākumi ir būtiskākiem kultūras notikumi 2025. gadā. Notikumus apkopojusi Baiba Kušķe, vērtē Māra Rozenberga un Anda Buševica.  Pludmales volejbolistes izcīna pasaules čempionu titulu Sportā katrs gads ir piesātināts, bet šogad visi galvenie notikumi norisinājās un arī panākumi gūti gada otrajā pusē. Latvijas sportā centrālais notikums 2025. gadā bija Eiropas čempionāta finālturnīrs basketbolā vīriešiem. Turnīrs, kas tika gaidīts ar lielām ambīcijām un sapņiem pacīnīties par godalgām, Latvijas izlasei beidzās jau astotdaļfinālā. Bet spoži panākumi sporta saistās ar pludmales volejbolistu Tīnas Graudiņas un Anastasijas Samoilovas uzvaru, izcīnot pasaules čempionu titulu. Notikumus atgādina Māris Bergs. Analizē Mārtiņš Kļavenieks un Elvis Jansons.

Simon Lajos, kulturális szakember, tanár, művészeti menedzser, a Simon Art Management alapítója. Az új évet már a Várkert Bazárban kezdik, méghozzá újévi gálakoncerttel. A beszélgetés egy hosszú és következetes kulturális pálya állomásait járja végig. Simon Lajos több mint három évtizede dolgozik a közművelődés és a színház világában, tanárként indult, majd intézményvezetőként, színházigazgatóként és művészeti menedzserként vált meghatározó szereplővé. Alapító igazgatója volt a Zenthe Ferenc Színháznak, amelyet tizenegy éven át vezetett, és amely rövid idő alatt országos figyelmet vívott ki magának. Szó esik arról az időszakról is, amikor a vidéki színház rendszeresen vitte előadásait Budapestre, többek között a Szkénébe, a József Attila Színházba és a Nemzeti Színházba. A cél akkor is az volt, hogy a vidék értékei megjelenjenek a főváros kulturális vérkeringésében, és valódi párbeszéd alakuljon ki a különböző színházi műhelyek között. A műsorban hangsúlyos szerepet kap a 2023-ban elindított Simon Art Management, amelyet fiával közösen hozott létre. Az iroda tudatosan saját produkciókra épít, élőzenés koncertekre, színházi estekre és emlékkoncertekre, országos és budapesti helyszíneken egyaránt. A közös munka apa és fia között nemcsak szakmai, hanem emberi értelemben is különleges szövetség, ahol a tapasztalat és az új szemlélet egyszerre van jelen. Részletesen szóba kerülnek az aktuális produkciók, köztük a Cserháti Zsuzsa Emlékkoncert, az élő zenekarral megvalósuló operettgála Oszvald Marikával és Peller Károllyal, valamint a Koltai Róbert nevéhez kötődő önálló estek. Simon Lajos szerint az élőzene varázsa pótolhatatlan, még akkor is, ha nagyobb kockázatot és felelősséget jelent a szervezők számára. A jövő is izgalmas lesz. Új színházi bemutatók, különleges koncertprojektek, valamint nemzetközi irányba nyitó zenei kezdeményezések körvonalazódnak, köztük Bartók és Kodály örökségére épülő produkciók, valamint egy nagyszabású, vallásokat összekapcsoló zenei projekt előkészítése. Lajos hitvallása szerint a kultúrát nem egy évre, hanem évtizedekre kell építeni. Minőségben, élő kapcsolatokban, valódi közösségi élményekben gondolkodik, olyan estékben, amelyek után a néző nemcsak szórakozva, hanem gazdagabban tér haza.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Csuja Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész és Lévai Balázs rendező, producer közösen állítják színpadra az Egy életem-sorozat következő műsorát. A MOMkult színpadán december 15-én debütált előadásban Imre saját történetein keresztül mesél a színészet mélyéről, a humor és tragikum határáról, a férfias líráról és az öniróniáról. A produkció nem hagyományos monodráma, hanem egy különleges műfaji kísérlet, ahol a színház, a stand-up és az önvallomás találkozik. Lévai Balázs a koncepció megálmodója és rendezője, aki az Egy életem sorozattal új műfajt teremtett: élő memoárt. Az est során Csuja Imre személyes történetei megelevenednek a színpadon, miközben a közönség maga is része lesz az előadásnak. A színész vallja, hogy a nézők mindig „belerendeznek” a darabba, hiszen a reakcióik adják a pillanat valódiságát. A közönség a humor, a zene és a színészi játék erején keresztül kap betekintést egy életútba, amelyben ott a vidéki indulás, a szinkronmunka első évei, a filmek, a színház, a sikerek és az esendő pillanatok is. Az előadás egyik legkülönlegesebb része, amikor a nézők egy önkéntes segítségével újraszinkronizálnak egy legendás Torrente-jelenetet – Imre ikonikus szerepét újraélve. A darab egyszerre szórakoztató és megható, hiszen minden pillanata azt az üzenetet hordozza, hogy megérte, hogy annak idején nem volt B-terv. Balázs szerint ez az est kulcsgondolata: az alkotói hűség, a szakma iránti elkötelezettség és az életre szóló alázat esszenciája. Az előadás a budapesti premiert követően országos turnéra indul, többek között Székesfehérváron és Kaposváron is látható lesz.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Bodor Géza színész, rendező, producer, a Mondd, hogy Tölgy című előadás állandó művésze, a Hipnotizőr. A beszélgetés apropója a Mondd, hogy Tölgy budapesti bemutatója, amely a Szkéné Színházban indult hódító útjára. Az előadás különleges színházi kísérlet, amelyben a nézők és a színpadon álló Vendégművész ugyanabba az ismeretlenbe lépnek bele. Ez az az este, amelyről a nézőt arra kérik, hogy titkot tartson. Hogy csak az élményről meséljen, a történetről soha. Az egyik színész nem tudja, mi fog történni a színpadon, a másik viszont pontosan tudja, ő teremti meg a varázslat lehetőségét. Minden előadáson más Vendégművész érkezik, akit instrukciók, váratlan helyzetek és egy megrendítő, mégis humorral átszőtt történet vezet végig egyetlen órán át. A szöveg, a zene, a ritmus és a helyszín adott, ugyanakkor teljes szabadságot kap a Vendégművész. A közönség valódi, egyszeri és megismételhetetlen színházi pillanat részese lesz. Az előadás minden este másként szól a színészi létezésről, az identitásról, a manipulációról és az elengedésről. A darabot a kiváló brit színész, rendező és író Tim Crouch hozta létre, aki húsz év alatt több mint négyszáz alkalommal játszotta el a Mondd, hogy Tölgy című előadást Londonban, Európa számos városában, Kanadában és a világ több pontján. A cél minden alkalommal ugyanaz: a színház esszenciájának megmutatása, a színész ösztöneinek felszabadítása. A budapesti változat állandó művésze Bodor Géza, az előadás rendezője Pásztor Edina. Az este kiszámíthatatlan, szenvedélyes, katartikus és végtelenül humoros. Olyan színházi élmény, amely után minden néző egy kicsit máshogy gondolkodik a színpadról és saját magáról is. Ahogy az előadás egyik kulcsmondatában elhangzik, „amikor azt mondom, aludj, újra szabad vagy”.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora

Zipernovszky Kornél zenei szakértő a The Original Golden Voices of Gospel újévköszöntő örömkoncert sorozatáról beszél, amely január 6. és 13. között járja be Magyarországot. A világhírű Dwight Robson baptista tiszteletes és szólistái közkívánatra újra hazánkba érkeznek. A koncertsorozat Budapesten, Szombathelyen, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden szólal meg, és a gospel zene legszebb, legismertebb és legmélyebb dalait hozza el a közönségnek. Az estek középpontjában az öröm, a hit és a közösségi élmény áll, mindaz, ami az új év elején különösen erős jelentést kap. Kornél mesél arról, hogy a gospel műfaja egyszerre zenei és lelki tapasztalat. A kétórás program során az afroamerikai zenei hagyományok kelnek életre, az evangélium üzenetei, a hitből fakadó öröm és a közös éneklés felszabadító ereje. Felcsendülnek olyan klasszikusok, mint a Hallelujah vagy az Oh Happy Day, de ritkábban hallható darabok is helyet kapnak, a Golden Voices of Gospel sodró, hiteles előadásában. Az együttes tagjai az afroamerikai zenei örökség hiteles képviselői. Hangjuk, energiájuk és színpadi jelenlétük világszerte ismert, dolgoznak együtt Michael Jacksonnal, Mariah Careyvel, Stevie Wonderrel és Tina Turnerrel is. Kornél szerint ez a szakmai háttér érezhető minden megszólalásban, a minőség és az őszinteség egyszerre van jelen a koncerten. A gospel jelentése evangélium, örömhír. Ez a zene a közösségből születik, és a közösséghez szól. Élénk ritmusával, érzelmi erejével és spirituális mélységével ma is hat a modern popzenére, és olyan előadókat inspirál, mint Whitney Houston, Beyoncé vagy Stevie Wonder. Az újévköszöntő örömkoncert minden zeneszerető emberhez szól. A zene, a hit és az együttlét ereje közösen teremti meg azt az atmoszférát, amely méltó módon indítja az új esztendőt. A Sláger KULT-ban Zipernovszky Kornél segít eligazodni a gospel világában, és megmutatja, miért válik ez a koncertsorozat az év elejének egyik leglélekemelőbb kulturális eseményévé.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Dr. Hidvégi Máté, biológus mérnök, biokémikus, rákkutató, műszaki biokémiai doktor, a kémiai tudomány kandidátusa, a kémiai tudomány habilitált doktora, címzetes egyetemi tanár, az Avemar feltalálója. A beszélgetés apropója A szerencsés realista című kötet megjelenése, amely a főhős hetvenedik születésnapja alkalmából látott napvilágot. A könyv egyszerre tudományos krónika, személyes memoár és gondolkodást provokáló emberi történet. Egy pálya rajzolódik ki benne, amelynek középpontjában a hiteles kétely, a kitartás és a tudományos makacsság áll. A kötet három nagy egységben követi végig Hidvégi Máté munkásságát. Az első rész a pályakezdést és az Esterin történetét mutatja meg, a második az Avemar megszületésének hosszú és küzdelmes útját, a harmadik pedig a személyre szabott rákvakcinák kutatásának jövőbe mutató lehetőségeit tárja fel. Mindhárom esetben végigkövethető az elutasítás és az elfogadás közti feszültség, valamint az a gondolkodásmód, amely hidat épít a gyógyszerek és az élelmiszerek világa között. A beszélgetésben szó esik az Avemar nemzetközi útjáról, a klinikai vizsgálatokról, a tudományos közeg ellenállásáról és azokról a pillanatokról is, amikor egy kutató munkája váratlan visszaigazolást kap. Felidéződik az a telefonhívás is, amelyben a Nobel díjas James Watson meghívja Hidvégi Mátét előadást tartani a Cold Spring Harbor Laboratoryba, Long Islandre. Ugyanakkor a könyv roppant személyes is. A családi háttér, az édesanya, a Széchenyi nagydíjas Dávid Katalin szellemi öröksége, valamint azok a találkozások, amelyek művészekkel, tudósokkal és közéleti szereplőkkel formálták a gondolkodást. A memoár társszerzője Hidvégi Áron Arnold, aki a főszereplő fia és kérdezőtársa is egyben, és aki az interjúkat filmszerű dramaturgiával szerkesztette egységgé. A mű egyik központi kérdése, hogy miként lehet együtt élni a kudarc realitásával egy olyan területen, ahol a bukás a természetes állapot. A rákgyógyítás, akárcsak az új tudományos elméletek megszületése, folyamatos határhelyzet. A könyv és a beszélgetés is azt vizsgálja, hogyan lehet ebben a közegben megőrizni a józanságot úgy, hogy közben teret kapjon a remény és a csoda lehetősége is.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Gads ir atkal pagājis. Katram tas bijis ar saviem notikumiem bagāts. Arī Latvijas Radio piedzīvots ne mazums jaunumu un izmaiņu. Tāpat kā valstī un tāpat kā pasaulē. Kā ziņas, kas gāzušās mums pāri lielā ātrumā, ir ietekmējušas politiku, ekonomiku, kultūru un sportu. Vai un kas mainījies mūsu drošības sajūtās un vai drīz beigsies karš Eiropā? – to visu vērtējam 2025. gada notikumu apskatā, ko veidojuši Latvijas Radio žurnālisti un eksperti. 2025. gada nozīmīgākais notikums Latvijas politikā bija pašvaldību vēlēšanas Latvijas politikā aizvadīts saspringts un notikumiem bagāts gads, kurā valdošās koalīcijas lemtspēja un stabilitāte regulāri likta uz pārbaudi. Gada sākumu iezīmēja ieilgusī Latvijas Bankas prezidenta ievēlēšana, kam sekoja virkne skaļu lēmumu par vadošu amatpersonu nomaiņu, ministru rotācijas valdībā un asas debates par drošības politiku. Opozīcija vairākkārt izmantoja koalīcijas trauslumu, virzot strīdīgus likumprojektus, kas sašķēla gan politiķus, gan sabiedrību. Savukārt gadu noslēdza ilgas un grūtas budžeta sarunas, kurās atkal aktualizējās jautājums – cik stabila ir valdība un vai tā spēj vienoties ilgtermiņa lēmumos. Arhīvos ieskatījusies Agnija Lazdiņa. Analizē Eduards Liniņš un Andrejs Vasks. 2025. gadā Latvijā bija vērojama viena no augstākajām inflācijām Eiropas valstu vidū Augsta inflācija, nedienas ar nacionālo aviokompāniju „airBaltic”, obligāciju tirgus atdzīvošanās – tie ir tikai daži no 2025. Gada notikumiem ekonomikā. Lai arī tautsaimniecība sākusi atdzīvoties un augt, ekonomisti uzskata, ka attīstība ir salīdzinoši mērena un būtu nepieciešams grūdiens straujākai izaugsmei. Vairāki faktori ļauj cerēt, ka nākamgad ekonomikas izaugsmes ātrums var palielināties. Par gada notikumiem ekonomikā stāsta Sandra Dieziņa. Analizē Aiga Pelane un Jānis Priede. Noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā Šogad noslēdzās pārēja uz izglītību skolās tikai valsts valodā. Pārēja notika pakāpeniski, sākot no 2023. gada 1. septembra. Likumprojekta mērķis bija ne tikai valsts valodas stiprināšana, ber arī sabiedrības saliedētības kāpināšana un iekšējās drošības uzlabošana. Vai izdevās panākt šos mērķus un ko par to domā nevalstiskas organizācijas - Mihaila Ņikulkina ierakstā. Analizē Ilze Kuzmina un Mairita Znotiņa. Karš Ukrainā un miera sarunas 2025. gads Ukrainai nāca ar diezgan būtiskām pārmaiņām. Janvārī ASV prezidenta amatā Džo Baidenu nomainīja Donalds Tramps. Vēl pirms ierašanās Baltajā namā viņš bija paspējis izlielīties par kara Ukrainā izbeigšanu vienā diennaktī. Taču Trampa utopiskais priekšvēlēšanu sauklis izčākstēja gaisā tāpat kā diktatora Putina mērķis ieņemt Kijivu trīs dienās. Pirmā Ukrainas un Eiropas atklāsme par to, ka ASV pie varas nākusi absolūti citāda administrācija, bija Zelenska pirmā viesošanās Baltajā namā. Vārdu apmaiņa augstos toņos noslēdzās ar īstermiņa ASV palīdzības apturēšanu Ukrainai. Abu pušu attiecības gan izdevās restartēt. Taču tai pat laikā restartēt Trampam izdevās arī Putina pašapziņu. Aizvadītā gada dinamikā, aplūkojot pušu attiecības un notikumus, ielūkojās kolēģis Rihards Plūme. Analizē Uģis Lībietis un Indra Sprance. "Straume" iegūst Oskaru Latvijas kino triumfs, Ginta Zilbaloža filmai "Straume" iegūstot Oskaru. Pēc desmit gadu pārtraukuma notikušie Skolu jaunatnes dziesmu un deju svētki un Latviešu grāmatas piecsimtgades kulminācijas pasākumi ir būtiskākiem kultūras notikumi 2025. gadā. Notikumus apkopojusi Baiba Kušķe, vērtē Māra Rozenberga un Anda Buševica.  Pludmales volejbolistes izcīna pasaules čempionu titulu Sportā katrs gads ir piesātināts, bet šogad visi galvenie notikumi norisinājās un arī panākumi gūti gada otrajā pusē. Latvijas sportā centrālais notikums 2025. gadā bija Eiropas čempionāta finālturnīrs basketbolā vīriešiem. Turnīrs, kas tika gaidīts ar lielām ambīcijām un sapņiem pacīnīties par godalgām, Latvijas izlasei beidzās jau astotdaļfinālā. Bet spoži panākumi sporta saistās ar pludmales volejbolistu Tīnas Graudiņas un Anastasijas Samoilovas uzvaru, izcīnot pasaules čempionu titulu. Notikumus atgādina Māris Bergs. Analizē Mārtiņš Kļavenieks un Elvis Jansons.

Halper László jazzgitárossal, zeneszerzővel, a Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjával beszélgetünk a hazai jazzélet aktuális helyzetéről, klubokról, fesztiválokról, vidéki és budapesti játszóhelyekről, valamint arról, hogyan lehet életben tartani egy rétegműfajt szenvedéllyel és közösséggel. Szó esik új lemezekről, Beatles és Hendrix átiratokról, zenetörténeti előadásokról, alkotásról és szakmai alázatról, valamint egy különleges supergroupról is, amely egyetlen dal erejéig legendás zenészeket hozott össze. A legnagyobb videómegosztón már látható / hallható a "Játszani kell" c. dal, amelynek közreműködői: Horváth Charlie-ének; Frenreisz Károly-basszusgitár; Solti János-dob; Halper László-gitár; Stein Ferenc-billentyűs hangszerek; Kollmann Gábor-szaxofon; Bér Zsolt-trombita. Kitérünk a játék örömére, a gyökerekre, az improvizáció szabadságára, és arra, mi az, amit semmilyen technológia nem tud kiváltani, vagyis az élő zenére.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Király Levente író, szerkesztő legújabb könyvével érkezett a stúdióba. Egy különleges kötet kerül a fókuszba, Felülírt sors címmel, amelyben ismert és elismert emberek mesélnek traumákról, veszteségekről, talpra állásról és arról, hogyan lehet a nehézségekből belső erőt építeni.A beszélgetés során szó esik hitről, gondolkodásmódról, a sors alakíthatóságáról, valamint arról, miként válhat egy tragédia akár teremtő erővé is. Levente mesél a könyv születéséről, az abban megszólaló neves személyekről Müller Pétertől Szekeres Pálon át Bagdy Emőkéig, valamint arról a felismerésről, hogy a boldogság nem a problémák elkerülésében, hanem a belső erő megerősítésében rejlik.Az interjúban kitérünk a lelki kapaszkodókra, bölcsességekre, szemléletváltásra és arra, hogyan lehet felállni akkor is, amikor az élet mélyre sodor. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Gada jaukumi, izcēlumi un rūgtumiņš – Kultūras rondo gada satikšanās, izvēloties savas īpašās sarunas un cilvēkus, kuri atstājuši nospiedumus šim gadam. Kopā ar raidījuma veidotājiem studijā aktieris Kārlis Arnolds Avots.

Kondor-Szilágyi Mária művészettörténésszel és kurátorral a Műcsarnok új kiállításáról, Kő Pál Szárnykészítő című életmű tárlatáról beszélgetünk, amely február 15-ig látható, s természetesen exkluzív tárlatvezetésekre is számíthatnak még a látogatók. Szó esik több mint nyolcvan szoborról, kisplasztikáról és monumentális köztéri művekről, a mohácsi emlékhely különleges sírjeleiről, a restaurálásról és az emlékezés erejéről. Megidézzük Kő Pál gondolkodását, a magyar történelem és irodalom hatását, Makovecz Imrével való szellemi kapcsolatát, és azt a folyamatot is, ahogyan egy kiállítás hosszú hónapok munkájával összeáll. Szót ejtünk arról, hogyan formálja a tér az alkotásokat, és hogyan formálnak minket a szobrok, lassan, csendben, mégis maradandóan. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Károlyi László és Takáts Máté a Don't Stop The Queen zenekar kiváló zenészei a stúdióban! Micsoda lendület rögtön 2026 elején! Évindító koncertre készül a csapat, január 9 én az Analog Music Hallban, ahol ezúttal kifejezetten a Queen legnagyobb slágerei kerülnek színpadra.László és Máté mesélnek arról, miért most jött el az ideje egy Greatest Hits estnek, hogyan választanak dalokat a tizennégy stúdióalbumból, és miért fér meg egymás mellett a rajongói kérés, a zenekari kíváncsiság és a szakmai alázat. Szó esik sosem játszott slágerekről, Freddie Mercury örökségéről, a tribute műfaj megítéléséről, élő vokálokról, közös zenélésről, és arról a hitről, hogy ezek a dalok közösségi élményben élnek igazán tovább. Témaként persze nem maradhat ki a szenvedély, az aprólékos felkészülés, a zenészi megszállottság, és az sem, hogyan lehet új lendülettel nekifutni egy évnek a Queen zenéjén keresztül.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

"Brīvība sākas ar grāmatu". Noslēdzot Latvijas grāmatas piecsimtgadi - laiku, kopš iespiesta pirmā grāmata latviešu valodā, Kultūras rondo kopā ar pētniekiem pārrunājam, kas ir tas būtiskākais, ko šis gads atstājis un kādas idejas raisa "Rīgas manifests" jau Jaunajam gadam. 2025. gadā pēc ilga kāpiena kalnā novembrī tika sasniegta kāda virsotne - latviešu grāmatas piecsimtgade. Aizvadītajos gados ar pētniekiem un radio kolēģiem esam pārlūkojuši un stāstījuši, kāds ir bijis laiks kopš 1525. gada, kad iespiesta pirmā grāmata latviešu valodā.  Kopš decembra sākuma Latvijas Nacionālajā bibliotēkā skatāma noslēdzošā norišu cikla "Latviešu grāmatai - 500" izstāde "Brīvība sākas ar grāmatu". Tāpēc šoreiz saruna noris tur. Pārrunājam, ko pieci gadsimti mums atstāja mantojumā un kādas idejas jaunajam gadam raisa "Rīgas manifests. Tiesības uz lasīšanu". Sarunā piedalās Literatūras, folkloras un mākslas institūta vadošais pētnieks, Latvijas Universitātes Humanitāro zinātņu fakultātes prodekāns zinātnes jautājumos, izstādes autors un līdzkurators Toms Ķencis, Latvijas Nacionālās bibliotēkas vadošais pētnieks, viens no izstādes kuratoriem un autoriem Pauls Daija, kā arī Latvijas Nacionālās bibliotēkas Pētniecības un interpretācijas centra vadītāja, viena no "Rīgas manifesta Tiesības uz lasīšanu" autorēm Maija Treile.  Izstādē "Brīvība sākas ar grāmatu" līdzās grāmatniecības retumiem fonā ik palaikam dzirdami katli un ūdens šļaksti, pavāram Ērikam Dreibantam demonstrējot, kā pagatavot senā pavārgrāmatā aprakstīto vērša astes kaula zupu. Tiek lasīts alfabēts un skan dziedājums "Pilna sāp' bij' Māriņ" no albuma "Elgera dziesmas 1621". To papildina fotogrāfa Aļņa Stakles lielformāta kolāža un Lienes Pavlovskas instalācija, kas aicina vērot, klausīties, pētīt un arī baudīt. Tas viss ir stāsts par lasīšanu. "Brīvība sākas ar grāmatu" - tas ir spēcīgs izstādes nosaukuma pieteikums. "Lasīšanas vēsture tā joma, kas grāmatniecības vēsturniekiem vienlaikus pati intriģējošākā un vienlaikus pati visgrūtāk pētāmā. To stāstu ir iespējams izstāstīt dažādos veidos. Mums likās svarīgi parādīt, kā caur lasīšanu sabiedrība kļūst par nāciju, nonākt pie savas valsts. Man liekas, mēs neesam līdz galam novērtējuši, cik ļoti liela loma šajā procesā bija grāmatkultūrai un lasīšanai, " atzīs pētnieks Pauls Daija. "Tāpēc var teikt, ka šī izstāde ir par lasīšanas jaudu un lasīšanas spēku. Mēs izejam cauri dažādām lasīšanas funkcijām piecu gadsimtu garumā. Man liekas, ka tas arī ir svarīgi, ka lasīšana vēsturiski, bet īstenībā arī šodien ir vārds daudzskaitļa formā. Mēs lasām tekstus dažādi. Mēs esam lasījuši tekstus ļoti atšķirīgi un dažādi pagātnē. Te, kur mēs pašlaik stāvam, pie Aļņa  Stakles mākslas darba, mēs redzam to, kā lasīšana iegūst savu jaudu un potenciālu cilvēkiem mainīt sevi un mainīt pasauli. Ir ļoti būtiski tieši šajā izstādes sadaļā redzēt, ka lasīšana nekad nebūtu kļuvusi par tādu spēku, ja tā vienlaikus nebūtu arī bauda."

"Brīvība sākas ar grāmatu". Noslēdzot Latvijas grāmatas piecsimtgadi - laiku, kopš iespiesta pirmā grāmata latviešu valodā, Kultūras rondo kopā ar pētniekiem pārrunājam, kas ir tas būtiskākais, ko šis gads atstājis un kādas idejas raisa "Rīgas manifests" jau Jaunajam gadam. 2025. gadā pēc ilga kāpiena kalnā novembrī tika sasniegta kāda virsotne - latviešu grāmatas piecsimtgade. Aizvadītajos gados ar pētniekiem un radio kolēģiem esam pārlūkojuši un stāstījuši, kāds ir bijis laiks kopš 1525. gada, kad iespiesta pirmā grāmata latviešu valodā.  Kopš decembra sākuma Latvijas Nacionālajā bibliotēkā skatāma noslēdzošā norišu cikla "Latviešu grāmatai - 500" izstāde "Brīvība sākas ar grāmatu". Tāpēc šoreiz saruna noris tur. Pārrunājam, ko pieci gadsimti mums atstāja mantojumā un kādas idejas jaunajam gadam raisa "Rīgas manifests. Tiesības uz lasīšanu". Sarunā piedalās Literatūras, folkloras un mākslas institūta vadošais pētnieks, Latvijas Universitātes Humanitāro zinātņu fakultātes prodekāns zinātnes jautājumos, izstādes autors un līdzkurators Toms Ķencis, Latvijas Nacionālās bibliotēkas vadošais pētnieks, viens no izstādes kuratoriem un autoriem Pauls Daija, kā arī Latvijas Nacionālās bibliotēkas Pētniecības un interpretācijas centra vadītāja, viena no "Rīgas manifesta Tiesības uz lasīšanu" autorēm Maija Treile.  Izstādē "Brīvība sākas ar grāmatu" līdzās grāmatniecības retumiem fonā ik palaikam dzirdami katli un ūdens šļaksti, pavāram Ērikam Dreibantam demonstrējot, kā pagatavot senā pavārgrāmatā aprakstīto vērša astes kaula zupu. Tiek lasīts alfabēts un skan dziedājums "Pilna sāp' bij' Māriņ" no albuma "Elgera dziesmas 1621". To papildina fotogrāfa Aļņa Stakles lielformāta kolāža un Lienes Pavlovskas instalācija, kas aicina vērot, klausīties, pētīt un arī baudīt. Tas viss ir stāsts par lasīšanu. "Brīvība sākas ar grāmatu" - tas ir spēcīgs izstādes nosaukuma pieteikums. "Lasīšanas vēsture tā joma, kas grāmatniecības vēsturniekiem vienlaikus pati intriģējošākā un vienlaikus pati visgrūtāk pētāmā. To stāstu ir iespējams izstāstīt dažādos veidos. Mums likās svarīgi parādīt, kā caur lasīšanu sabiedrība kļūst par nāciju, nonākt pie savas valsts. Man liekas, mēs neesam līdz galam novērtējuši, cik ļoti liela loma šajā procesā bija grāmatkultūrai un lasīšanai, " atzīs pētnieks Pauls Daija. "Tāpēc var teikt, ka šī izstāde ir par lasīšanas jaudu un lasīšanas spēku. Mēs izejam cauri dažādām lasīšanas funkcijām piecu gadsimtu garumā. Man liekas, ka tas arī ir svarīgi, ka lasīšana vēsturiski, bet īstenībā arī šodien ir vārds daudzskaitļa formā. Mēs lasām tekstus dažādi. Mēs esam lasījuši tekstus ļoti atšķirīgi un dažādi pagātnē. Te, kur mēs pašlaik stāvam, pie Aļņa  Stakles mākslas darba, mēs redzam to, kā lasīšana iegūst savu jaudu un potenciālu cilvēkiem mainīt sevi un mainīt pasauli. Ir ļoti būtiski tieši šajā izstādes sadaļā redzēt, ka lasīšana nekad nebūtu kļuvusi par tādu spēku, ja tā vienlaikus nebūtu arī bauda."

Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas, Érdemes és kiváló művész, a Csokonai Nemzeti Színház tagja, valamint lánya, Horváth Julianna, színművésznő, aki ugyancsak a debreceni társulat tagjaként dolgozik, de számos fővárosi kulturális apropót is tartogatnak. Mindig öröm anyát és lányát vendégül látni a stúdióban, főleg, ha példát mutatnak emberi tartásból, egymás iránti alázatból, szeretetből. Két színész, két külön életút, egy közös szakma. Színházról beszélgetünk, hivatásról, mindennapi jelenlétről, közönségről, tapsról, félelemről, örömről, arról a pillanatról, amikor a színész belép a színészbejárón, és kint marad minden más. Szó esik Debrecenről és Budapestről, a Csokonai Nemzeti Színházról, új bemutatókról, Jókai világáról, közös anya lánya szerepekről, próbafolyamatokról, ingázásról, és arról is, hogyan mélyül egy kapcsolat attól, hogy a színpadon és azon kívül is együtt gondolkodnak. Őszinte, részletekbe menő beszélgetés egy szakmáról, amely egyszerre játék, munka, küzdelem és kapaszkodó. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Stāsta mākslas vēsturniece, Latvijas Nacionālā mākslas muzeja izstāžu kuratore Baiba Vanaga; pārraides producente – Inta Zēgnere 1943. gadā, rakstot par gleznotājas Noras Drapčes (1886–1968) personālizstādi Tēlotājas mākslas kooperatīva izstāžu salonā Rīgā, mākslas kritiķis un gleznotājs Oļģerts Saldavs norādījis, ka "Drapče starp latviešu māksliniecēm ir labākā žanriste". Jāatzīst gan, ka latviešu autoriem nereti bija raksturīgi neskatīt visu Latvijas mākslas ainu kopumā, ignorējot citu tautību māksliniekus. Kā zināms, starpkaru laikā vietējās mākslas izstādēs piedalījās gan tāda izcila gleznotāja kā Aleksandra Beļcova, gan arī vairākas vācu mākslinieces, tomēr kritiķim svarīgi bijis izcelt tieši latvietību. Turklāt atbilstoši Noras vēlākā kolēģa, Liepājas pilsētas muzeja direktora Jāņa Sudmaļa vēstītajam, viņas "tēvs bijis latvietis, izglītots cilvēks, rakstījis presē pat filozofiskus apcerējumus, bet māte – vāciete, ģimenes valoda bijusi vācu valoda. Tomēr N. Drapče sevi uzskatījusi par latvieti un uzturējusi ar latviešu sabiedrību ciešus sakarus". Gleznotāja dzimusi Jersikā ķīmiska uzņēmuma vadītāja un līdzīpašnieka Augusta Drapčes un viņa sievas Augustes (dzim. Gērcas) ģimenē. Noras bērnība pagāja Latgales laukos netālu no Līksnas, tāpēc viņa dažkārt dēvēta par pirmo latviešu sievieti gleznotāju no Latgales. Vēlāk Drapču ģimene pārcēlās uz Koknesi, bet Pirmā pasaules kara laikā tēva uzņēmums izputēja. 1910. gadā Nora absolvēja Rīgas pilsētas mākslas skolu, kur mācījās Jaņa Rozentāla vadītajā figurālās glezniecības klasē. Māksliniece Rozentālu atzinusi par nozīmīgāko no saviem skolotājiem, savukārt mākslas vēsturnieks Jānis Siliņš atzīmējis, ka "Rozentāls turējis Drapči par sava kursa labāko skolnieci". 1923. gadā, vēloties turpināt mākslas studijas "slavenāko Berlīnes un Parīzes glezniecības meistaru darbnīcās", Nora pieteicās Kultūras fonda stipendijai un saņēma nepilnu pusi no lūgtās summas – 40 000 rubļu (800 latu). Tādējādi viņa bija pirmā vizuālajā mākslā strādājošā sieviete, kura saņēma Kultūras fonda finansējumu ārzemju komandējumam. Ar stipendijas atbalstu Nora divus mēnešus pavadīja Vācijā un Austrijā, sava pirmā ārzemju ceļojuma laikā gan izbaudot vēsturisko mākslu muzeju ekspozīcijās, gan skatot jaunākās mākslas izstādes, gan arī gleznojot. Regulāru dalību Latvijas mākslas dzīvē Nora uzsāka 1913. gada pavasarī, kad pirmo reizi piedalījās Baltijas mākslinieku savienības izstādē Rīgā. Kopš 1920. gada viņa izstādījās Neatkarīgo mākslinieku vienības skatēs, pirmajos piecos šīs organizācijas darbības gados paliekot vienīgajai dalībniecei sievietei. Vēlāk vienības izstādēs piedalījās arvien vairāk mākslinieču, viņu vidū arī Hilda Vīka, Emīlija Gruzīte, Emma Baltmane, Marta Evane un Marija Dorē-Virsa. Šajā laikā Nora izstādījās arī daudzās citās vietējās mākslas skatēs, bet 1943. gadā sarīkoja savu pirmo personālizstādi, kas vispirms tika parādīta Liepājas pilsētas muzejā un pēc tam aizceļoja uz Rīgu. Lai gan Norai bija latviešu un vācu saknes, tomēr viņas mākslas darbos dominēja latviskas tēmas – vienkāršo Latgales ļaužu portretējumi, lauku darbu un reliģisku ainu attēlojumi, sievietes latviešu tautastērpos, mazpilsētu skati u. tml. Viens no košākajiem darbiem ir latgaliešu pāra portrets "Sveču diena Latgalē", kas 1923. gada rudenī bija eksponēts Neatkarīgo mākslinieku vienības izstādē. Triepienā ekspresīvāka ir Noras kompozīcija "Dārzā" (1923), kur vairākas sievietes attēlotas pieliekušās, ravējot sakņu dārzu. Šis ir viens no darbiem, ko savai kolekcijai tieši no izstādes iegādājās Valsts mākslas muzejs (tagad Latvijas Nacionālais mākslas muzejs). Savukārt gleznā "Ziema", kas 1935. gadā bija skatāma Kultūras fonda II mākslas izstādē, Nora attēlojusi sniegotu lauku mājas pagalmu ar zemnieku pāri, zirgu un suni. Kā noskaidroju, pētot mākslinieces biogrāfiju kolektīvajai monogrāfijai "Perspektīvas. Sievietes Latvijas kultūrā un sabiedrībā. 1870–1940" (izdevis LU Literatūras, folkloras un mākslas institūts, 2025), starpkaru laikā Noras gleznas tikušas atzinīgi vērtētas. Viens no viņas darbiem – kompozīcija "Rucaviete" – bijis novietots sūtņu akreditēšanās telpās Rīgas pilī, un arī kritiķu atsauksmes bijušas lielākoties pozitīvas. Piemēram, rakstnieks Anšlavs Eglītis, 1932. gadā recenzējot Neatkarīgo mākslinieku vienības kārtējo skati, pat norādījis: "Šī izstāde rāda, ka grupas ievērojamākais talants ir Nora Drapče, kuras lielā kompozīcija "Svētdiena Nīcā" atstāj tālu aiz sevis visu grupas biedru gleznas." Līdzīgi viņu jau gadu iepriekš bija izcēlis arī žurnālists Alfrēds Sils, žurnāla "Zeltene" māksliniecēm veltītās sērijas rakstā vērtējot, ka Noru Drapči "patlaban varam uzskatīt par mūsu spēcīgāko un gatavāko gleznotāju-sievieti". Paralēli gleznotājas darbam Nora strādāja par zīmēšanas skolotāju – pirms Pirmā pasaules kara sieviešu komercskolā Daugavpilī un vācu proģimnāzijā Bauskā, vēlāk Ludzas latviešu ģimnāzijā. 1926. gadā viņa pārcēlās uz Liepāju, kur līdzdarbojās Lietišķās mākslas vidusskolas izveidē un mācīja zīmēšanu vairākās pilsētas skolās, bet Otrā pasaules kara laikā devās bēgļu gaitās un dzīves nogali pavadīja Amerikas Savienotajās Valstīs. Nora Drapče beigusi Vilhelma Purvīša vadīto Rīgas pilsētas mākslas skolu, tātad baudījusi līdzīgu izglītību kā vairāki plaši pazīstamie Latvijas klasiskā modernisma pārstāvji vīrieši, kā arī mērķtiecīgi un aktīvi iesaistījusies vietējā mākslas dzīvē gan kā gleznotāja, gan skolotāja, baudot arī kritiķu atzinību, tomēr mūsdienās viņas vārds un darbi zināmi vien ierobežotam mākslas profesionāļu lokam.

A NER megkísérelte kulturális korszakba ágyazni a politikai rendszerét. Na de sikerült nekik? Ezenkívüll olyan kérdésekről beszélgetünk, minthogy jól működő rendszer volt-e a 2010 előtti? Hogyan kellene átalakítani a támogatások rendszerét, hogy igazságos, valóban segítő működése legyen? Kell, hogy az állam elismerje az alkotókat, vagy csak az alkotáshoz kell a körülményeket biztosítania? Vendégünk Fehér Renátó költő, a József Attila Emlékhely intézményvezetője, és Kristóf Luca szociológus.—Támogasd a Partizánt!https://www.partizan.hu/tamogatas—Csatlakozz a Partizán közösségéhez, értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról!https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatban—Legyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihez—Iratkozz fel tematikus hírleveleinkre!Kovalcsik Tamás: Adatpont / Partizán Szerkesztőségi Hírlevélhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-partizan-szerkesztoinek-hirlevelereHeti Feledyhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledyVétóhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelere—Írj nekünk!Ha van egy sztorid, tipped vagy ötleted:szerkesztoseg@partizan.huBizalmas információ esetén:partizanbudapest@protonmail.com(Ahhoz, hogy titkosított módon tudj írni, regisztrálj te is egy protonmail-es címet.)Támogatások, események, webshop, egyéb ügyek:info@partizan.hu

TW: Enfermedad terminal.La sombra de lo que fui es la historia sobre un matrimonio que se marchita por la enfermedad y las consecuencias de esta, saltando entre el pasado antes de empezar el tratamiento y en pleno tratamiento.Claire es diseñadora floral, Evan bombero. Llevan varios años casados y su amor parece no tener fin, o eso creen.Ahora Evan tiene cáncer y Claire comprobará que incluso su amor puede acabar erosionado.¿Qué ves cuando me miras?·Contenido mensual de Kult: https://drive.google.com/drive/folders/1Iqk9t4ufsTuB0jhERW5zuq4qmOhdK-On·Kult: https://www.nosolorol.com/es/144-kult-divinidad-perdida·Claire (Eli): https://bsky.app/profile/aldery.bsky.social·DJ (Iván): https://bsky.app/profile/eldramaster.bsky.social

Ve studiu je s námi režisér, herec, spisovatel, písničkář, učitel autoškoly a pedagog Petr Kult. Je toho opravdu požehnaně, čemu se se svém životě věnuje.

Raidījumā Kultūras rondo dodamies uz Valmieru, lai tiktos ar gleznotāju Māri Čačku un runātu gan par viņa jauno un personisko izstādi "Satelīti" Valmieras muzejā, gan par Čačkas vadītā Daugavpils Marka Rotko muzeja jauno izstāžu sezonu un pārmaiņām, savā paspārnē ņemot arī pilsētas novadpētniecības muzeju. Krāsu prieku un siltumu, ko pašlaik nevaram baudīt Latvijas dabā, šai gadalaikā krietni varam sasmelties vizuālajā mākslā. Gleznotājs Māris Čačka ar krāsām spēlējas lielos laukumos un uz audekla raksta savu dienasgrāmatu. „Mums katram ir savs “visums” – to veido cilvēki, atmiņas, notikumi un sajūtas,” – tā par savu jaunāko personālizstādi „Satelīti” Valmieras muzejā saka mākslinieks Māris Čačka. „Satelīti” ir tie redzamie un neredzamie pavadoņi, kas piepilda mūsu dzīves orbītas, un sajūtas par viņiem Čačka iegleznojis arī savos jaunākajos darbos. Šī izstāde Mārim Čačkam ir ļoti personiska – lai gan pats dzimis Varakļānos un strādā Daugavpilī, kur vada Rotko muzeju, ar Valmieru viņu vieno īpašas saites. Gleznotāja Māra Čačkas izstāde „Satelīti” līdz 12.februārim būs skatāma Valmieras muzejā. Bet Māris Čačka ir ne vien gleznotājs, bet arī starptautisku mākslas projektu un simpoziju kurators un Daugavpils Marka Rotko Mākslas centra – tagad Rotko muzeja – vadītājs. No decembra sākuma līdz 8.februārim Rotko muzejā skatāmas piecas jaunas ziemas sezonas izstādes. Četras no tām šogad mērķtiecīgi atvēlētas kaimiņzemes Lietuvas māksliniekiem – Medai Norbutaitei, Solveigai Gutautei, Diānai Rudokienei un Rokam Dovidēnam, bet piektā tapusi sadarbībā ar Hamburgā bāzēto mākslas konsorciju “Pashmin Art” un pulcē dažādu valstu māksliniekus. 

Ve studiu je s námi režisér, herec, spisovatel, písničkář, učitel autoškoly a pedagog Petr Kult. Je toho opravdu požehnaně, čemu se se svém životě věnuje. Všechny díly podcastu Host ve studiu můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

TW: Enfermedad terminal.La sombra de lo que fui es la historia sobre un matrimonio que se marchita por la enfermedad y las consecuencias de esta, saltando entre el pasado antes de empezar el tratamiento y en pleno tratamiento.Toca ahondar en los vínculos de Claire con las personas que más van a marcarle en esta etapa de su vida: Evan, su madre y cierta auxiliar de enfermería.Discusiones, confesiones y duelo es lo que le espera a Claire.¿A dónde vas cuando cierro los ojos?·Contenido mensual de Kult: https://drive.google.com/drive/folders/1Iqk9t4ufsTuB0jhERW5zuq4qmOhdK-On·Kult: https://www.nosolorol.com/es/144-kult-divinidad-perdida·Claire (Eli): https://bsky.app/profile/aldery.bsky.social·DJ (Iván): https://bsky.app/profile/eldramaster.bsky.social

Raidījumā Augstāk par zemi sasveicinos ar jums pēdējo reizi. Nākamgad raidījums vairs Latvijas Radio ēterā neskanēs, un tā ir mana izvēle. Turpināšu ar jums sasveicināties Starpbrīža kultūras afišā un arī raidījumā Kultūras rondo.  Noslēguma raidījumā, par dažiem, raidījuma Augstāk par zemi 15 gadus ilgajā ceļā satiktajiem.  -- Vilks ķer kazu. Tumsa ķer gaismu. Šis stāsts jo īpaši svarīgs ir Ziemassvētku laikā. Un mēs jau zinām kā tas beigsies. Vilks kazu saplosīs. Nav zināms kā, bet gaisma tomēr atgriezīsies. Tas ir mūžības rits. Kuram līdzās cilvēks savas izvēles izdara ik dienas. Un nekas jau nebeidzas. Beidzas tikai šis projekts: mēģinājums 15 gadus ik nedēļas pabūt kaut pusstundu Augstāk par zemi. Paldies Latvijas Radio 1 direktorei Inesei Matjušonokai, kura nenoraidīja autorraidījuma ideju, paldies Ģirtam Bišam par joprojām neapnikušo raidījuma džinglu, paldies Ingvildai Strautmanei par viņas balsi džinglā. Paldies šī raidījuma skaņu operatoriem – brāļiem Jānim un Valdim Raitumiem, vienmēr ir bijis prieks strādāt ar Aleksi Šaicanovu, arī šī raidījuma skaņu operatoram Rūdolfam Ozolam. Jo īpaši paldies visiem satiktajiem, un visiem klausītājiem. Atvados, līdz no jauna satiksimies!

Kultúrny rok 2025 sa na Slovensku niesol v znamení hlbokého rozporu medzi krokmi ministerstva kultúry a reakciou umeleckej obce. Jana Močková a Oliver Rehák z kultúrnej redakcie Denníka N hovoria, že zatiaľ čo kultúrne inštitúcie čelili personálnym čistkám a finančnej neistote spojenej s ochromením Fondu na podporu umenia, nezávislá scéna prešla do ofenzívy. Vznikli nové projekty, ako napríklad súkromné divadlo v Poprade či „tieňová“ Slobodná národná galéria, ktoré ukazujú životaschopnosť kultúry aj bez štátnej podpory. Mimoriadne úspešný rok zaznamenal slovenský film, ktorý bodoval v kinách aj na medzinárodných festivaloch.

In der Jubiläumsfolge 200 lehnen wir uns zurück, lassen am Stammtisch einmal jegliche Sachlichkeit fallen und unseren persönlichen Geschmäckern freien Lauf. Heute ranken wir die Heim-Trikots des TSV 1860 der letzten 30 Jahre, genauer gesagt aus den Saisons 1994/95 bis 2024/25. Jeder von uns ordnet die Leiberl für sich in fünf vorgegebene Tiers, also Stufen, sodass wir am Ende drei persönliche Tier Lists (Ranglisten) haben. Wir haben insgesamt 15 Trikots aus besagtem Zeitraum vorab ausgewählt und uns dabei am Ranking auf dem Portal https://www.footballkitarchive.com/. Gesetzt waren die zehn von den Usern bestbewerteten Löwen-Heim-Trikots aus besagtem Zeitraum (Stand: 25.12.2025), hinzu wählten wir weitere fünf mit Kult- oder Diskussionspotenzial. Achtung, Vollständigkeit oder gar Objektivität können wir in dieser Runde nicht garantieren ... Für diese spezielle Stammtisch-Folge empfehlen wir Euch den Sprung auf unseren YouTube-Channel, auf dem ihr diese Folge als Video und mit allen Trikots eingeblendet findet.

Dr. Szalay Zsolt Ph.D., tanszékvezető, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológiai Tanszékének vezetője. A beszélgetés apropója a jövő közlekedése, amelyben a mesterséges intelligencia, az önvezető rendszerek és az adatalapú döntések már nem a jövő, hanem a jelen valósága. Szalay Zsolt és kutatócsoportja olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek szó szerint újraértelmezik az autóvezetés fogalmát. A tanszéken született meg az a világszabadalom, amely lehetővé teszi, hogy egy jármű emberi beavatkozás nélkül is irányítható maradjon, még akkor is, ha elveszíti a tapadást. A rendszer képes önállóan korrigálni a mozgást, sőt, extrém helyzetekben, akár megcsúszás vagy driftelés közben is stabil pályán tartani az autót. A fejlesztés lényege, hogy az algoritmus előbb reagál, mint ahogy az ember felismerné a veszélyt, így menthet életeket ott, ahol a reflexek már nem elegendők. A kutatócsoport célja, hogy a közúti biztonság ne csak az új, intelligens járművek privilégiuma legyen. A fejlesztések olyan kiegészítő rendszerekre épülnek, amelyek a régebbi autók számára is elérhetővé teszik a digitális technológia védelmét. A beszélgetésben szó esik az M1–M7 bevezető szakaszán megvalósuló, nagyszabású kutatási programról is, ahol az út mentén telepített szenzorok, kamerák, radarok és lidarok centiméter pontos digitális modellt készítenek a forgalomról. Ez a valós idejű adatáramlás lehetővé teszi, hogy az autók és a közlekedési infrastruktúra egymással kommunikáljanak, és előre jelezzék a kritikus helyzeteket. Dr. Szalay Zsolt szerint a közlekedés jövője nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is. A cél, hogy az ember és a gép közötti együttműködés biztonságos, kiszámítható és kölcsönös bizalmon alapuló rendszerként működjön. „A technológia értelme akkor van, ha az emberért dolgozik, és nem helyette” – fogalmazza meg hitvallását. A magyar mérnöki tudás és a műegyetemi háttér világszinten is komoly visszhangot kapott: a fejlesztéseket több nemzetközi labor követi figyelemmel, és több autóipari partnerrel is együttműködés zajlik.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Veress Kinga a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főmuzeológusa a „Legyen ünnep a földön! – Retró teleink világa” című különleges szabadtéri tárlatról beszél, amely a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható. A Várkapitányság és a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiállítása egészen 2026 elejéig várja a látogatókat, és ingyenesen tekinthető meg. A szabadtéri tárlat tizenhat kivilágítható installációs elemen keresztül idézi meg az 1970-es és 80-as évek téli ünnepeinek hangulatát – a Télapó-várást, a fenyőünnepre készülődést, a szilveszteri házibulik vidámságát és a farsangi felvonulások derűjét.A kiállítás kurátorai, Veress Kinga és Jenei Gabriella a korszak tipikus ünnepi kellékeivel és ikonikus tárgyaival mesélnek arról, hogyan próbálta a Kádár-korszak világi, derűs eseménnyé formálni a hagyományosan vallási gyökerű ünnepeket. A cél az volt, hogy az emberek a közös élményben találjanak örömet, még akkor is, ha a bőség csak a kirakatokban létezett. A tárlat a múzeum gazdag gyűjteményéből válogatott plakátokat, árucédulákat, képeslapokat, játékokat és kártyanaptárakat mutat be. Ezek a tárgyak megidézik a korszak vizuális világát, amikor a reklámok és az üzletek kirakatai a hiánygazdaság közepette is a bőség ígéretét hirdetik. Kinga nem titkolja, hogy a kiállítás célja kettős: a régi idők tanúi számára emlékidézés, a fiatalabb generációnak pedig időutazás. A gömbdíszek, a Remoskában készült karácsonyi menü, a jellegzetes zselés szaloncukor vagy a kristálytálak mind olyan emlékek, amelyek a kor ünnepi hangulatát ma is életre hívják. A szabadtéri térben a látogatók egyszerre élhetik át a nosztalgia és a felfedezés élményét: a fények, a tárgyak és a plakátok nemcsak vizuális, hanem érzelmi időutazást is kínálnak. A tárlat szellemisége szerint az ünnep mindig ott születik, ahol van közösség, derű és emberi találkozás – akár a múltban, akár a jelenben. A retró korszak történetei ma már kulturális örökségként élnek tovább. A kiállítás bemutatja, hogyan lehetett boldognak maradni akkor is, amikor minden hiányzott – kivéve az emberi derűt.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Eszterhai Katalin író és Lajtai György fotóművész, tizenkétszer Emmy-díjra jelölt operatőr évtizedek óta Kanadában élnek, mégis minden munkájukkal a magyar kultúra iránti hűségüket bizonyítják. A beszélgetés egy különleges művészházaspár történetét mutatja meg, akik 42 éve élnek és alkotnak együtt, szavakban és fényekben, könyvben és fotóban. Eszterhai Katalin szavai szerint „ő szavakkal fest, György pedig fénnyel”, és ez a kettősség a mai napig közös erőforrásuk. Katalin legújabb kötete, a Gondolatok szívnek és léleknek, két év munkájának gyümölcse, amelyben több száz rövid esszé és elmélkedés olvasható az emberi kapcsolatok, a szeretet és a hit megtartó erejéről. „Az emberek jórésze nem rossz, csak fáradt” – mondja, és hisz abban, hogy mindenkinek szüksége van egy kézre, egy szóra, egy ölelésre, ami emlékezteti arra, hogy értékes. György közben Székesfehérváron mutatja be új kiállítását, amely január közepéig látogatható a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai galériájában, majd februártól Budapesten, az Aranytíz Kultúrházban lesz látható. A fotók dokumentálás helyett érzéseket közvetítenek – a művész szavaival élve „a képek választják ki őt, és nem fordítva”. A digitális technika szabadságát a klasszikus látásmóddal ötvözi, képei egyszerre fotográfiák és festmények. A beszélgetésben természetesen szóba kerültek György nemzetközi filmes sikerei is. A művész ugyanis operatőrként is hosszú évek óta dolgozik kanadai és amerikai produkciókban, és tizenkétszer jelölték Emmy-díjra. Katalinnal a „Majdnem Eszterházy” című regény új, javított kiadásáról is beszélünk, amelyből az elmúlt években monodráma is született, Ballér Bianka székesfehérvári színművész főszereplésével. A darabot a Vörösmarty Színház mutatta be, a történet pedig a női sors, a hit és a kitartás szívbemarkoló példázata. Katalin és György története a hitről, az alkotásról és az összetartozásról szól. Amellett, hogy egymás múzsái, közben valódi alkotótársak is. „A két szárny biztosítja, hogy az utunk sima legyen fölfelé” – mondják mosolyogva, és az ember elhiszi nekik, hogy ez így is van.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Varga Erika nemzetközi elsősegélynyújtás oktató, a Defibrillátor Plusz ügyvezetője tizenöt éve tanítja a gyerekeket és felnőtteket életet menteni. Karácsony estéjén, amikor minden a szeretetről, az odafigyelésről és a családról szól, Erika arról beszél, hogy az igazi ajándék a felkészültség. „Fontos, hogy tudjuk, mit kell tennünk, ha baj van, mert az élet legváratlanabb pillanataiban nem a pánik, hanem a tudás ment életet.” A családi elsősegélynyújtás oktatások egyre népszerűbbek, ahol már az óvodás korosztály is megtanulja, hogyan hívjon segítséget, mit tegyen, ha valaki elájul, félrenyel vagy rosszul lesz. Erika szerint egy tízéves gyerek is képes életben tartani egy felnőttet, ha tudja, mit kell tennie újraélesztéskor. „A gyerekek mindig figyelnek, még akkor is, ha úgy tűnik, mintha nem tennék. És ha eljön a pillanat, ők az elsők, akik lépnek.” A beszélgetésben elhangzik az is, hogy eddig közel tizenkétezer embernek mutatták meg a segítségnyújtás alapjait. A csapat célja, hogy az elsősegély az iskolai oktatás része legyen. „Akár a testnevelésórákba is beépíthetnénk a kétperces mellkaskompressziót – hiszen ez is mozgás, de közben életeket ment” – mondja Erika. A karácsony üzenetét is elhozta: „Figyeljünk magunkra és egymásra. Ne csak az ünnepen, hanem mindig. Ne terheljük túl a testünket, igyunk elég folyadékot, és ne várjuk meg, amíg baj lesz. Menjünk el szűrésre, kérjünk tanácsot, tanuljuk meg a segítségnyújtást. Mert az élet minden pillanata ajándék.” A Defibrillátor Plusz karácsonyra egy különleges dalt is készített. A videó Facebook-oldalukon látható, üzenete pedig nagyon nemes: ajándékozzunk egymásnak biztonságot.Erika 2026 első napján újra visszatér a Sláger KULT-ba, hogy az új év kezdetén a tudatosságról, a testi-lelki felkészültségről és az egészség megőrzésének mindennapi gyakorlatáról beszéljen.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

1 Film – 2 Generationen Laura (*1994) und Jürgen (*1971) sprechen in dieser Folge über einen Film aus dem Jahre 1950. Es handelt sich diesmal um eine Verfilmung eines Theaterstücks. Darin sehen wir einen liebenswert-schrulligen James Stewart, dessen Freund ein unsichtbarer, 2,10 Meter großer Hase ist... Es handelt sich um MEIN FREUND HARVEY. In Folge 131 klingen wir das neue Jahr etwas brutal ein und widmen uns einem mittlerweile als Kult zu betrachtenden Film.... Feedback wie immer an filmgeschichten@hysterika.de Folge direkt herunterladen

1 Film – 2 Generationen Laura (*1994) und Jürgen (*1971) sprechen in dieser Folge über einen Film aus dem Jahre 1950. Es handelt sich diesmal um eine Verfilmung eines Theaterstücks. Darin sehen wir einen liebenswert-schrulligen James Stewart, dessen Freund ein unsichtbarer, 2,10 Meter großer Hase ist... Es handelt sich um MEIN FREUND HARVEY. In Folge 131 klingen wir das neue Jahr etwas brutal ein und widmen uns einem mittlerweile als Kult zu betrachtenden Film... Feedback wie immer an filmgeschichten@hysterika.de Folge direkt herunterladen

Kuizs Lilla érkezik a Semmi szédítő magasság című graphic novel megjelenése kapcsán érkezett a Sláger KULT-ba, egy teljes egészében kézzel rajzolt, személyes hangú képregényről, amely egy egész generáció kollektív emlékezetét idézi meg. A Semmi szédítő magasság egy fiatal művészeti egyetemista, Matilda történetén keresztül eleveníti meg a kétezres évek elejének vibráló Budapestjét. A Zöld Pardon, a Corvintető, a Kultiplex, a Merlin, a Szimpla világa, az éjszakai 4 6-os villamos, a hajnalig tartó beszélgetések és a koncertélmények adják a történet hátterét. Aki ebben az időszakban volt fiatal, az azonnal ráismer erre a hangulatra, a szabadságra, a bizonytalanságra és az önkeresésre. Lilla saját élményeiből építkezik, Matilda az alkotó alteregója, egy olyan figura, akinek a történetén keresztül kimondhatók azok a kérdések, félelmek és vágyak, amelyekkel egy egész generáció szembesül. A graphic novel egy valóságon alapuló fikció, ahol a helyszínek és az események ismerősek, a szereplők mégis rajzolt alakok, akik egyszerre személyesek és univerzálisak. A történet a felnövés folyamatáról mesél. Vidékről Budapestre költözés, az egyetemista lét szabadsága, a művészvilágba való belépés izgalma, a családi konfliktusok, a szerelmi csalódások és az elismerés keresése mind részei Matilda útjának. A könyv terápiaként is működik, rajzolt formában segít feldolgozni azokat az élményeket, amelyek sokáig kimondatlanok maradnak. A cím egy 30Y dalra utal, és pontosan megragadja azt a korszakot, amikor az élet ritkán mutat szélsőségeket. A mindennapok nem grandiózusak, de telítettek élményekkel. A ZP-s koncertek, a Corvin Tetős éjszakák, a romkocsmák füstös tere, a reggeli előadások előtti kávék adják azt a szabadságérzést, amelyben a fiatalok lassan felnőtté válnak. A képregény Magyarországon egyre fontosabb műfajjá. A graphic novel egyszerre könnyen befogadható és tartalmilag mély, különösen a fiatalabb generáció számára. A női nézőpont pedig ritka és erős hang ebben a formában.A Semmi szédítő magasság megtalálható a könyvesboltok polcain, valamint online felületeken is. Ez a könyv egy személyes és szerethető felnövéstörténet, válasz arra, hogy mit keresnek és mit hiányolnak ma a milleniálok, és hogyan lehet rajzokkal mesélni barátságról, művészetről, szerelemről és szabadságról.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Mažoji studija. Kultūra ir religija

Danyi Lőrinc a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke az év éve egyik legfontosabb eseményéről, az előszilveszteri Zene és Bor Gálaestről beszél.A nagy múltú zenekar idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, és ezt az évet egy igazán méltó, nagyszabású koncert zárja december 30-án a Budapest Kongresszusi Központban. Ez az este egyszerre jubileum, hagyomány és ünnep, hiszen a zenekar immár 29. alkalommal rendezi meg ezt a különleges gálaestet, amely a közönség számára minden évben kiemelt találkozási pont. Lőrinc elárulja, hogy ez az alkalom a zenekar életében mindig többet jelent egy koncertnél. A műsor összeállítása tudatos, figyelembe veszi a hazai és a nemzetközi közönséget is, hiszen az esten rendszeresen jelen vannak külföldi vendégek. A programban a hagyományos cigányzene, a nagy klasszikusok és az újdonságok is helyet kapnak, valamint vendégművészek is színpadra lépnek, köztük operetténekesek. A gálaest egyik különlegessége, hogy a zenekar egy ikonikus feldolgozással is készül, a Queen Bohemian Rhapsody című dala csendül fel a zenekar egyedi hangszerelésében. A több mint száz zenész együttműködése, a vonós hangzás ereje és a színpadi látvány olyan atmoszférát teremt, amely már az első hang megszólalása előtt magával ragadja a közönséget. A beszélgetés során szó esik arról is, mit jelent ma egy ilyen nagy létszámú együttes élén állni. A mindennapi próbák, a szervezési és gazdasági felelősség, a fiatal tehetségek bevonása és a hagyomány folyamatos megújítása mind része annak a munkának, amely a színpadon láthatatlan, mégis elengedhetetlen. A 100 Tagú Cigányzenekar ma is élő közösség, ahol a fiatal zenészek számára rang és lehetőség a tagság, a közönség számára pedig garancia a minőségre.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

Nejvzácnější památkou Nové Paky v Královéhradeckém kraji je klášterní kostel Nanebevzetí Panny Marie. Nepřehlédnutelná stavba v kopcovité novopacké krajině ovlivnila životy lidí ve městě i v okolí a dodnes budí úctu. Tu v poutníkovi ještě umocňuje cesta ke svatostánku po krytém barokním Růžencovém schodišti.

BVB kompakt am Morgen - 26.12.2025 Sicher dir unser Angebot für echte BVB-Fans: Nur 1 Euro für 8 Wochen! Einfach hier entlang: https://www.ruhrnachrichten.de/bvbpodcast Was bewegt dich gerade beim BVB? Schick uns deine Fragen oder Meinungen mit deinem Namen gerne als WhatsApp-Nachricht an 0151 15288444. Dann sprechen wir hier bei uns im Podcast darüber. Zu unseren Beiträgen: Die Luxusmarken der BVB-Profis: https://www.ruhrnachrichten.de/bvb/lamborghini-richard-mille-hermes-die-luxusmarken-der-bvb-profis-w1128814-2001918450/ BVB-Kult-Fan Gerd Szesny: https://www.ruhrnachrichten.de/bvb/mit-bvb-hut-herz-und-haltung-gerd-szesny-ist-kult-w1127995-2001918117/ Das BVB-Team der Ruhr Nachrichten im Netz: ruhrnachrichten.de/bvb YouTube youtube.com/@RuhrNachrichtenBVB09 Facebook facebook.com/BVB.News Instagram instagram.com/rnbvb X x.com/RNBVB Du möchtest deine Werbung in diesem und vielen anderen Podcasts schalten? Kein Problem!Für deinen Zugang zu zielgerichteter Podcast-Werbung, klicke hier.Audiomarktplatz.de ...Dieser Podcast wird vermarktet von der Podcastbude.www.podcastbu.de - Full-Service-Podcast-Agentur - Konzeption, Produktion, Vermarktung, Distribution und Hosting.Du möchtest deinen Podcast auch kostenlos hosten und damit Geld verdienen?Dann schaue auf www.kostenlos-hosten.de und informiere dich.Dort erhältst du alle Informationen zu unseren kostenlosen Podcast-Hosting-Angeboten. kostenlos-hosten.de ist ein Produkt der Podcastbude.

#człowiek #kult #ciało #kultciała #każdy #mybody #cel #motywacja #wartości #życie Zacznij wspierać ten kanał, a dostaniesz te bonusy: https://www.youtube.com/channel/UCUZ9x49ZuhZt1QVJafMy5rA/join

On a snow-choked New Jersey night, a panicked journalist's evidence of police-sanctioned murder drags two reluctant allies into a neon-lit café, a monstrous truth on film, and a justice system that bites back.This is Frozen Moments, the KULTMAS scenario for 2025 that you can find for free from the good people at Helmgast by following this link right here. Frozen Moments was written by Jason Fryer, and was the intro adventure for the 2nd edition of KULT. Music by: Halgrath and Ager Sonus. We have also used the Lovecraftian Compilations by Cryo Chamber. Used with permission by Cryo Chamber.Our Champions of the Red Moon: Martin Heuschober, Simon Cooper, Julia, Bob de Lange, Cameron, Graham Barey, Doug Thomson, Lily, Maciej, Black Templar, Dennis Sadecki and Leonhardt.Web: https://www.redmoonroleplaying.comiTunes: http://apple.co/2wTNqHxAndroid: https://www.subscribeonandroid.com/feeds.simplecast.com/oYuoCFr6Youtube: https://www.youtube.com/RedMoonRoleplayingSpotify: https://spoti.fi/30iFmznRSS: http://www.redmoonroleplaying.com/podcast?format=rssPatreon: https://www.patreon.com/RedMoonRoleplaying

Latgales vēstniecības "Gors" nākotne ir neskaidra. Pašvaldībā tiek domāts par koncertzāles reorganizāciju, pat izskanēja, ka to varētu atdot privātās rokās. Lai to nepieļautu, tiek vākti iedzīvotāju paraksti portālā "manabalss.lv". Tagad Rēzeknes valstspilsētas domes vadība saka, ka "Gors" jāpārņem valstij. Notiekošais liek pārdomāt, kā pašvaldības veido savu kultūrpolitiku, kā izmanto lielos kultūras objektus un cik daudz ir jāiesaistās valstij. Krustpunktā analizē un skaidro kultūras ministre Agnese Lāce, Finanšu ministrijas parlamentārais sekretārs Jānis Upenieks, Latgales vēstniecības "Gors" direktore Diāna Zirniņa, Rēzeknes valstspilsētas domes priekšsēdētājs Aleksandrs Bartaševičs un Liepājas valstspilsētas domes priekšsēdētājs Gunārs Asniņš.