Podcasts about KULT

Kone kiekvienas aštresnis įrašas socialiniuose tinkluose sulaukia daugybės reakcijų. Deja, ne visos jos – tikrų žmonių nuomonės. Dažnai komentuoti supuola botais vadinamos fiktyvios paskyros, tyčia kuriamos tam, kad paveiktų piliečių nuomonę. Neseniai policija išardė Vilniuje veikusį botų fermų tinklą ir įspėjo, kad Lietuvoje gali veikti apie pusę milijono fiktyvių paskyrų.Kas ir kaip mus kiršina socialiniuose tinkluose? Ir kaip kovoti su botais?Laidoje dalyvauja Kultūros viceministras Viktoras Denisenko, Seimo narė Daiva Ulbinaitė, Debunk.org vyriausioji analitikė Laima Venclauskienė, sociologė, Pilietinės visuomenės instituto ekspertė Rūta Žiliukaitė, Delfi „Melo detektoriaus“ redaktorė Aistė Meidutė ir „Cybernews“ vyriausioji redaktorė Jurgita Lapienytė.Ved. Liepa Želnienė

An intro on next week's guest on Kult of Kindness Podcast, Michael McAdams.

Šogad darbu uzsākusi jauna mākslas grāmatu izdevniecība "Entropy.press", ko dibinājušas vizuālā māksliniece Katrīna Marta Riņķe un grafikas dizainere un tēlniece Anna Priede. Diezgan ambiciozs solis Latvijas nelielajā mākslas grāmatu tirgū Par laikmetīgās mākslas dokumentēšanu un aktīvu līdzdalību procesos Kultūras rondo saruna ar Katrīnu Martu Riņķi. "Vairāki iemesli, un arī ļoti konsekvences izvēles, kuru rezultātā un pāris sarunu ietekmē, kā arī mēnešiem garās pārdomās pēc maģistra studiju beigšanas es sapratu, ka vēlos izveidot kaut ko, kas ir ļoti augstu pievienoto vērtību," tā par izvēli veidot izdevniecību atklāj Katrīna Marta Riņķe. "Ja man ir jātērē sava enerģija un jāieliek savs radošais gars, vai arī domas kaut kur, tad es vēlos, lai tas ir kaut kas, kas pienes ļoti augstu vērtību ne tikai man, bet arī citiem. Man bija sajūta, ka, to darot Latvijas kontekstā vai ļoti mazā cilvēku grupā, kas nav varbūt Rietumeiropa vai cita veida apstākļi, kur kultūra un literatūra jau ir ļoti bagāta un pieejama, ka tam būtu daudz augstāka vērtība. Tas ieguldījums tad būtu nopietnāk novērtēts un tam būtu lielāka nozīme." Kāda ir tā niša, ko jūs ieraudzījāt mākslas grāmatu ainavā? Kas jūs ar Annu arī iedrošināja spert šo soli un saprast,- jā, mēs varam pienest kaut ko savu?  Katrīna Marta Riņķe: Nav tā, ka Latvijā nebūtu mākslas grāmatu izdevniecības vai vietas, kur apskatīt, izlasīt mākslas grāmatas. Bet mēs pamanījām, ka Latvijā nav vietu, kas būtu tikai un vienīgi uz to vērstas - uz mākslas grāmatām. Ne tikai vietējiem darbiem, bet arī ārzemju mākslas grāmatām. Tāda veida pieejamības nav. To es ļoti novērtēju un izjutu studiju laikā Ģentē, ka man bija pieeja mākslas grāmatu bibliotēkai, kur es varēju izlasīt Marka Rotko vēstules un dienasgrāmatas draugiem, arī Donalda Džada, mākslinieka, gleznotāja, pierakstu un citu pasaulē ievērojamu cilvēku domas. Tāda veida dokumentēšana vai pieeja mākslinieka redzējuma izprašanai bija man ļoti nozīmīga. Mēs runājam par to ar Annu. Arī citi draugi arī tika iesaistīti, Aleksejs Muraško, kas ir grāmatu dizaineris, kas arī ļoti atbalsta šo izdevniecību un kuram ļoti rūp grāmatas un to dizains un kvalitāte. Arī arhitekts, mākslinieks Pauls Rietums sākotnēji bija iesaistīts sākumā. Tā pamazām šī ideja apauga. Protams, tas balstījās arī uz manu izvēli pārcelties uz Latviju un tad pievērsties lietām, kas man ir svarīgas. Man ir jāpateicas arī Jūlijai Berkovicai no ISSP un Kamilai Kūnai, kuras arī palīdzēja man veikt šīs izvēles un pievērsties tam, kas ir nozīmīgs un svarīgs. Izdevniecības veidotāju mērķis ir dokumentēt laikmetīgās mākslas un citu radošo sfēru norises, kā arī veicināt mākslas izdevumu pieejamību Latvijā un Baltijā. "Entropy.press" meklē jaunas un neierastas publikāciju formas un aicina autorus iesniegt grāmatu manuskriptus vai uzmetumus vizuālajā mākslā, fotogrāfijā un grafikas dizainā. Izdevniecība aicina māksliniekus iesniegt grāmatu manuskriptus vai uzmetumus kādā no trīs kategorijām: vizuālajā mākslā, fotogrāfijā vai grafikas dizainā. Pieteikumā jāiekļauj: īss projekta apraksts; manuskripts, uzmetums vai koncepcija; radošās darbības CV un kontaktinformācija. Manuskriptam vai uzmetumam nav noteikta formāta vai apjoma — var iesniegt tekstus, attēlu sērijas, maketa skices, vizuālas koncepcijas, grafiskus paraugus u.c. Svarīgi, lai materiāli žūrijai ļautu saprast izdevuma ieceri un struktūru. Konkurss neparedz finansiālu balvu, tā mērķis ir veicināt jaunu, inovatīvu un eksperimentālu mākslas publikāciju tapšanu Latvijā, atbalstot māksliniekus un mākslas grāmatu dizainerus, kuri pēta grāmatu kā mediju. Plānots, ka izdevniecība ar atlasītajiem autoriem vienosies par tālāku sadarbību un publikācijas procesu, noslēdzot atsevišķu līgumu. Konkursa termiņš — 2026. gada 23. janvāris. Pieteikumu iesniegšana un konkursa nolikums — "Entropy.press" mājaslapā. "Es sagaidu, ka mākslinieki nenoslinkos, saņemsies un sagatavos PDF dokumentu un piedāvājumu, kas dot viņiem iespēju izmantot "Entropy.press" kā audeklu vai mediju, lai pastiprinātu savu radošo darbību. Ne tikai atskatītos uz to, kā izskatās viņu darbi varbūt plašākā kontekstā, bet arī atskatītos uz to, kas ir bijis ļoti labs un foršs un varbūt ko ir iespējams attīstīt, un tā rezultātā dokumentēt lietas, kas ir svarīgas, un dokumentēt darbus, vārdus, tekstus," vērtē Katrīna Marta Riņķe. "Ļoti daudzi mākslinieki arī raksta, par to runā muzeja darbinieki Elita Ansone, Māra Lāce. Daudzi mākslas vēsturnieki, kritiķi ir teikuši, ka ir daudz skaistu tekstu mākslā no māksliniekiem arī Latvijā. Bet šī problēma netiek risināta. Šis ir mēģinājums to risināt, publicējot dzīvo mākslinieku vizuālos teksta, fotogrāfijas, grafiskā dizaina, glezniecības darbus." Izklausās ļoti apņēmīgi, bet arī ārkārtīgi darbietilpīgi. Vai nav bail, žargonā runājot, aplauzties? Katrīna Marta Riņķe: Tieši tāpat kā kandidējot uz priekšsēdētājas amatu Cēsu novada Jauniešu domē. Tas ir diezgan traks gājiens. Varbūt ne visi to varētu uzņemties vai izdarīt. Sliktākais gadījums būtu nemēģināt un padoties, un to es neredzu kā iespēju. Labāk ir mēģināt.   

Kodėl senieji Indijos gydytojai klausdavo savo paciento apie tai, ką jis sapnavo? Kaip sapnus aiškina Rytų Azijos kultūros ir ką apie juos žino modernus šių dienų mokslas? Mokslininkai vis daugiau sužino apie žmogaus miegą, tačiau sapnų klausimas vis dar išlieka paslaptingas, nors į šį kiekvienam pažįstamą reiškinį įvairios kultūros gilinasi tūkstantmečius. Pokalbis su indologu, filosofu, Vilniaus universiteto Azijos ir transkultūrinių studijų instituto prof. Audriumi Beinoriumi.Ved. Ignas Klėjus.

Deutsch Anita színésznő, a Budafok Bornegyed művészeti vezetője. Budafok neve egyre inkább összefonódik a kulturális élményekkel, a hagyományőrzéssel és a bor szeretetével. A Bornegyed program célja, hogy újra életre keltse a főváros borvidéki arcát, és megmutassa, mennyi történet, érték és közösség rejlik a pincék mélyén. Anita gyerekkora óta kötődik a kerülethez. Azt mondja, Budafokon minden sarkon valamilyen izgalmas történet várja az embert. A 120 kilométer hosszú pincerendszer, többek között a Záborszky pincében őrzött kulturális kincsek, a Törley pezsgő múltja, a régi borvidék hangulata, a helytörténet élő rétegei. Ezeket hozza közel minden hónap első szombatján a Budafoki Pincejárat, ahol borászok tartják a sétákat, élőzene szól, és olyan helyek nyílnak meg, amelyek mögött évtizedek történetei húzódnak. Persze Anita a kulturális projektek mellett színészként is aktív. Három produkcióban játszik párhuzamosan, köztük a frissen bemutatott Meztelen igazság című zenés darabban, amely országszerte állva tapsoló közönséget vonz. Óriási művészi bravúr, hogy két teljesen különböző szerepet is eljátszik benne, váltott előadásokban, ami elképesztő színészi és fizikai koncentrációt igényel. Azt mondja, próba közben nem hitte volna, hogy megugorja, de a siker olyan élményt adott, amelyből azóta is erőt merít.Szó esik arról is, hogyan viselte a Barátok közt hatalmas ismertségét. Arról, milyen érzés volt úgy bekerülni a sorozatba, hogy akkor még nem volt közösségi média és minden lépésüket árgus szemekkel figyelték a bulvárújságírók. Milyen volt, amikor az egész Campona bevásárlóközpontot le kellett zárni, mert a rajongók özöne ellepte a helyszínt. És hogyan lehetett volna erre felkészülni?„Sehogy” – árulja el. A sorozat egyszerre hozott népszerűséget és sok tanulságot, és ma is hálával beszél róla.A pályáról, az önmenedzselésről is őszintén beszél. Azt mondja, a mai világban egy színésznek már nem elég jó művésznek lenni. Jelen kell lenni, telefonálni kell, építeni kell a saját marketinget. Ő viszont mindmáig azt érzi, hogy magát nem tudná ajánlani, még akkor sem, ha pontosan látja, mennyire működik ez másoknál.Anita tehát napjainkban hidat épít a múlt és a jelen között. A Bornegyed videósorozatai, helytörténeti kiadványai, ifjúsági zenei tehetségkutatója mind arról szólnak, hogy Budafok élő, pezsgő kulturális tér legyen.Ahogy fogalmaz, „mindegy, hogy a színpadon állok vagy egy pincejáratot szervezek, a lényeg ugyanaz, hogy kapcsolatot teremtsek emberek között, és valami olyat adjak, ami megmarad.”A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Rátz Eszter üzleti pszichológus, „Az Elindító” megálmodója fiataloknak és pályakezdőknek segít megtalálni a saját útjukat, valódi önismeretre és tudatos döntésekre építve. Eszter éveken át dolgozott HR-esként nagyvállalatoknál, ahol azt tapasztalta, hogy a fiatal generáció nagy része nem tudja pontosan, merre induljon el, vagy mit szeretne kezdeni a diplomája után. Innen született az ötlet, hogy létrehozza az Elindítót, egy olyan komplex karriertámogató programot, amely nemcsak a pályaválasztást, hanem a személyiségfejlődést is segíti.„Sokan befejezik az egyetemet, de nem tudják, miért vágtak bele, és mi lesz velük utána. Én abban segítek, hogy megtalálják, mi motiválja őket valójában” – fogalmaz a pszichológus. Az Elindító a pszichológia és az üzleti világ határán működik: személyiségtesztekkel, egyéni konzultációkkal és gyakorlati tanácsokkal mutatja meg, hogyan lehet tudatosan építeni a karriert és az önbizalmat. A program egyre több egyetemen is teret kapott, Eszter rendszeresen tart előadásokat Budapesten és vidéki intézményekben is, ahol a hallgatókat a kommunikáció, az önismeret és a munkahelyi pszichológia témáival ismerteti meg. Az egyik legnépszerűbb előadása a „Sötét triád” jelenségről szól, amelyben a nárcizmus, a pszichopátia és a manipuláció pszichológiai hatásait mutatja be a mindennapi életben.A fiatalok mellett Eszter cégeknél is dolgozik, hiszen – ahogy mondja – a tudatos vezetői hozzáállás és az emberi oldal megértése hosszú távon a siker záloga. Az Elindító program nemcsak a fiataloknak, hanem a vezetőknek is útmutató lehet, hogy hogyan alakítsanak ki támogató, inspiráló munkahelyi légkört.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

No 29. novembra līdz 7. decembrim Rīgā un citviet Latvijā norisinās 30. starptautiskais literatūras festivāls "Prozas lasījumi", kuru šogad caurvij jautājums "Kā tev iet?". Par "Prozas lasījumu" pirmsākumiem pagājušā gadsimta 90. gados un par festivāla nozīmi pašreiz tā 30. jubilejā Kultūras rondo vaicājam rakstniekiem Ievai Melgalvei, Osvaldam Zebrim un  Arno Jundzem. Rakstniece Ieva Melgalve ir viena autorēm, kas iekļuva “Prozas lasījumu” konkursa finālistu pulkā un viņas stāsts jau izskanēja lasījumos vakar, 30. novembrī. Rakstnieks Osvalds Zebris šogad darbojas konkursa žūrijā un ir arī autors īsfilmai par “Prozas lasījumu” vēsturi. Arī rakstnieks Arno Jundze ir “Prozas lasījumu” žūrijā, vada Latvijas Rakstnieku savienību, kas organizē "Prozas lasījumus".  Jubilejas gadā festivāls piedāvā gan klasiskos prozas pasākumus, gan intrigu, kino elementus un notikumus dažādās kultūrtelpās. Jau tradicionāli decembra sākums Latvijas kultūras dzīvē saistās ar Prozas lasījumiem, kas no neliela Andreja Upīša dzimšanas dienai veltīta lasījumu vakara pārtapis literatūras festivālā. Nedēļas laikā norisināsies dažādi pasākumi, kuros ar savu jaunāko darbu vai tā fragmentu lasījumiem uzstāsies dažādu paaudžu rakstnieki. Prozas lasījumi notiek arī reģionāli – jau aizvadīti Vidzemes Prozas lasījumi, bet decembrī gaidāmi Latgales un Kurzemes Prozas lasījumi, kā arī Tukuma prozas fermentācijas finālistu lasījumi. Visi reģionālo lasījumu laureāti piedalīsies arī festivāla pasākumos Rīgā.  

Varga Gabriella színművész a Penelopeia címszerepében ejti rabul újra a közönséget. No és a szakmát is, nem véletlenül kapott az alakításért Őze Lajos-díjat. A darabot Balázs Zoltán rendezésében játssza a Maladype Színház a METTRIN Művészeti Központban, ahol az intim tér és az összművészeti formavilág egészen különleges atmoszférát teremt. Margaret Atwood regényének színpadi adaptációja a női sorsok, a hűség és az emberi kitartás mélyrétegeibe enged bepillantást, miközben Atwood világát egyszerre jellemzi a költőiség és a nyers őszinteség. Gabriella elárulta, hogy ez a szerep igazi életpróba volt számára. „Meg kellett érni rá, lelkileg és szakmailag is. Tizenöt évvel ezelőtt még nem tudtam volna eljátszani Penelopét, most viszont már minden rezdülésében értem.” A felkészülés három hetet vett igénybe, a próbafolyamat alatt pedig a színésznő szó szerint éjjel-nappal dolgozott.Korábban a „Nem félünk a farkastól” beugrása volt az a pont, ahol végleg legyőzte a saját félelmét. Ott kezdődött el az a belső folyamat, amely most ebben a szerepbe csúcsosodott ki. Olyan önbizalmat és szabadságot kapott, amelyet addig nem ismert, és ez vitte tovább a Penelopeiához is. A beszélgetésben szót ejtünk arról, milyen szintű koncentrációt és precizitást igényel egy ilyen előadás, ahol minden szó, minden hangsúly és mozdulat fontos jelentést hordoz. Szó lesz a blackout pillanatáról, arról, hogyan tudott visszaülni a belső vonatra, és arról is, mit tesz hozzá ehhez a darabhoz a rendező, Balázs Zoltán sajátos színházi nyelve.Az előadásban Varga Gabriella mellett Bajkó Edina és Orbán Nelli remekelnek. No és persze a rendező úr is ott van a háttérben. „Zoli mindig ott van, világít, instruál, figyel. A darab minden alkalommal formálódik, mert a színház élő anyag. A tizedik előadás után mondta először, hogy most már valóban összeállt.”A darab különleges kihívása, hogy a szöveg egyetlen lendületből épül, és a három nő szinte megállás nélkül tartja fenn a feszültséget. Gabriella szerint ez a folyamatos jelenlét a legnagyobb kihívás: „A közönség nem látja, ha hibázunk, de a színész tudja, hogy egyetlen pillanatnyi kiesés is elég, hogy elveszítsd a fonalat. Ez pszichésen óriási koncentrációt igényel.”A műsorból az is kiderül majd, hogy a művésznő ma már szabadúszóként dolgozik. „Soha nem voltam még szabadúszó. A Bárka Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulati tagsága után most először vágtam bele, és bár nehéz, felszabadító is. A biztonsági háló eltűnt, de kinyílt a tér. Rájöttem, hogy magamnak kell felépítenem mindent, amit korábban a színház intézett helyettem. Mégis érzem azt, hogy minden, amit az elmúlt 25 évben megtapasztaltam, most ér össze. Nőként, emberként, színészként. Most lettem készen igazán azokra a szerepekre, amelyek tényleg kihívások.” A Penelopeia előadásai legközelebb 2026 tavaszán, márciusban és áprilisban láthatók majd újra a Mettrinben, és a közönség már most várja a folytatást.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Baranyi Norbert, Gróf István és Simon Péter, a Reckless Roses zenekarból a Guns N' Roses örökségét viszik tovább csapattársaikkal hitelesen, szenvedéllyel és a klasszikus korszak energiájával. A beszélgetés apropója a zenekar december 6-i koncertje az Instantban, ahol a formáció a Guns N' Roses negyvenedik évfordulóját ünnepli. Az est különleges zenei utazás lesz, hiszen minden korszakból megszólalnak ikonikus dalok, sőt olyan szerzemények is, amelyeket az anyazenekar soha nem adott elő élőben. A Reckless Roses 2012-ben alakult, azóta Európa-szerte koncerteznek, és mára a kontinens egyik legelismertebb Guns N' Roses tribute zenekarává váltak. A zenekar tagjai szerint a siker titka az, hogy nem egyszerűen feldolgoznak, hanem újraélik a legendát: a színpadi energiát, a hangzást, a szabadságot és azt a rock and roll életérzést, ami a nyolcvanas évek végének Los Angelesét jellemezte. A banda most különleges műsorral készül: minden korszakból válogatnak, a setlist folyamatosan változik, és – ahogy ők mondják – mindig az aktuális hangulat dönti el, mi szólal meg a következő pillanatban. Az ünnepi koncerten a zenekar a saját jubileumát is megünnepli, hiszen a Reckless Roses mára saját közönséget épített ki, amely ugyanazzal a szenvedéllyel követi őket, mint a Guns N' Roses rajongói annak idején. A tagok a Sláger KULT-ban arról is beszéltek, milyen érzés ennyi évet együtt tölteni, miként élik meg a zenekari élet hullámvölgyeit, és hogyan tartják életben azt az energiát, ami a rockzenét igazán élővé teszi. Mint mondják, a színpadon minden este más, mert a zenéjükben a spontaneitás és a szabadság ugyanúgy jelen van, mint az eredeti bandánál.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Petki Ildikó, gyermek-, kamasz- és ifjúsági coach évek óta dolgozik azért, hogy megvédje a bántalmazott gyerekeket, és újra biztonságot teremtsen számukra. Legutóbbi emlékezetes videója, amelyben egy gyermek bántalmazási ügyében vállalta a kiállást, több mint kétszázezer embert ért el. Azóta is minden erejével azon dolgozik, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a félelmeikkel, és hogy a felnőttek is felismerjék, mikor kell cselekedni. Ahogy fogalmaz, „a gyerekeknek nincs hangjuk, ezért nekünk kell megszólalnunk helyettük.”A beszélgetésben arról is mesél, hogyan jelenti be az ilyen eseteket, hogyan vonja be a családsegítőket és a hatóságokat, és milyen nehézségekkel jár, ha a bántalmazás forrása maga a szülő. Tapasztalata szerint a gyerekek sokszor jobban megnyílnak egy idegennek, mint otthon, mert érzik a bizalmat és a megértést. A Ráday utcai főhadiszállásán most egyre több a kliense; ahol nemcsak gyerekek, hanem szülők is fordulnak hozzá tanácsért. Azt mondja, „a legtöbb családi krízis kommunikációs zavarokból fakad. Ha ezt rendbe tesszük, a gyerek is megkönnyebbül, a szülő is újra kapcsolódni tud.”Ildikó hisz abban, hogy a gyógyulás kulcsa az őszinte párbeszéd. Szerinte a gyerekeknek újra meg kell tanítani, hogyan fejezzék ki az érzéseiket, a szülőknek pedig, hogyan hallgassák meg őket. A közösségi médiát veszélyes terepnek látja, mert a túl sok inger és a torz minták miatt egyre több fiatal szenved szorongástól, depressziótól vagy önértékelési zavaroktól.Most egy új, országos információs platformot is tervez, ahol bárki megtudhatja, hová fordulhat segítségért, hogyan ismerheti fel a bántalmazás jeleit, és milyen lépéseket tehet. A weboldalon külön „safe point” rovat is lesz, ahol elérhetők lesznek a segélyszervezetek és a bejelentési lehetőségek.Ahogy ő fogalmaz, „a félelem csendet szül, a csend pedig újabb sebeket. Én abban hiszek, hogy ha beszélünk, akkor már félig gyógyulunk.”Ildikó a felnőttekkel is dolgozik: kommunikációs tréningeket tart, cégeknél és vezetőknél segíti a belső harmónia és a családi egyensúly helyreállítását. Hisz abban, hogy minden változás egy döntéssel kezdődik. Azzal, hogy valaki kimondja: „segítségre van szükségem”.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Erdős Róbert, operaénekes november 29-én, szombaton 18 órakor a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lép színpadra a Szent István Filharmonikusokkal. A koncert címe „Stephanus 2. – Őszinte vallomások, elsöprő szenvedélyek”, és november 29-én, szombaton 18 órakor kerül sor a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A közönséget ezen az estén a romantika legmélyebb és legőszintébb zenei vallomásai várják. A programban Gustav Mahler és Giacomo Puccini művei hangzanak el, két zeneszerzőé, akik a XX. század hajnalán még a romantikus érzelemvilág legmélyebb rétegeit kutatták. Két zenei univerzum, amely a szerelemről, a szenvedésről és a hitről mesél. A koncert első felében Mahler Egy vándorlegény dalai (Lieder eines fahrenden Gesellen) hangzik el, benne a „Mikor kincsem esküszik”, a „Mentem reggel a réten át”, a „Hordok egy tüzes pengét” és a „Szerelmem kék szép szeme” című dalokkal, Erdős Róbert bariton szólista előadásában. A zenekart Ménesi Gergely vezényli. A műsor második felében Puccini monumentális Messa di Gloria című korai egyházi remekműve csendül fel, amelyben Papp Balázs tenor, Erdős Róbert bariton és Bán Balázs basszus énekes szólistaként lép színpadra.Közreműködik a Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató Záborszky Kálmán) és a Szent István Szakgimnázium Női- és Férfikara (karigazgatók Soltész Éva és Safarek Krisztián). Az est címe, „Őszinte vallomások, elsöprő szenvedélyek”, pontosan kifejezi azt a zenei és lelki ívet, amely Mahler és Puccini világát jellemzi. Mahler finom lírája, emberi vívódása és az élethez való rajongó ragaszkodása találkozik Puccini liturgikus erejével és szenvedélyes dallamvilágával. Ahogy Erdős Róbert fogalmaz, „Mahlernél minden hang egy életpillanat, Puccininál minden szó ima. E két világ között énekelni olyan, mintha a föld és az ég között állna az ember.”A koncerten felcsendül Mahler V. szimfóniájának Adagiettója is, amelyet a zeneszerző Alma Schindler iránti szerelme ihletett. Ezen az estén a zene a lélek színpada lesz – az emberi szenvedély és a hit legőszintébb vallomása.A Szent István Filharmonikusok ezzel az esttel is megerősítik küldetésüket: híd lenni a klasszikus értékek és a kortárs közönség között.Róbert számára ez a fellépés különleges mérföldkő, hiszen novemberben ünnepelte 30. születésnapját, és kislánya alig két hónapos. Ahogy fogalmaz, „a zene most minden eddiginél több életet ad”, és a koncertek számára nem csupán fellépések, hanem hálaadás-pillanatok. Az énekes a Szent István Filharmonikusokat az alma materének nevezi, hiszen tanulmányait is ott kezdte, Záborszky Kálmán igazgatósága idején, és azóta is baráti, mentori kapcsolat fűzi a karmesterhez. A közös munka most új szintre lép, hiszen a Mahler-dalciklusban az emberi szenvedély, a veszteség és a megnyugvás története szólal meg.Róbert a beszélgetésben elárulja, hogy az éneklés nemcsak hivatás, hanem teljes testi-lelki jelenlét. „Az egész testem hangszer, a levegőtől a csontrezgésig minden dolgozik bennem, amikor megszólal a zene.”Elmondása szerint a bel canto technika fegyelem, türelem és állandó fizikai edzettség kérdése. Minden egyes hang mögött ott van az évek munkája, a koncentráció és a hit, hogy a művészet az emberi lélek legnemesebb kifejezése.A koncertre készülve most Mahler és Puccini világa tölti ki napjait, miközben a család és az oktatás is fontos része az életének. A művész jelenleg a Brassói Egyetem doktorandusza, és folyamatosan koncertezik itthon és külföldön. Ahogy ő mondja, „minden színpadon ott van a haza is, mert a magyar zenei hagyomány a világban is otthon van.”Róbert hite szerint a művészet nemcsak szórakoztatás, hanem küldetés. „A közönség és a zeneszerző között mi vagyunk a híd, az üzenet átadói. Ez felelősség, de minden pillanatát ajándéknak érzem.”A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Petrovits Ákos, a Várkapitányság program és protokoll irodavezetője és rendezvény igazgatóhelyettesével az Advent a Budavári Palotanegyedben 2025 programsorozatról beszélgetünk. A Budavári Palotanegyed és a Várkert Bazár idén is különleges adventi eseményekkel készül. A programok az ünnep legszebb pillanatait idézik meg: nagy koncertek, családi események, adventi séták, irodalmi estek, iparművészeti vásárok és szabadtéri kiállítások várják a látogatókat. Minden adventi hétvégén fellobban egy újabb gyertya lángja, hogy a várakozás időszaka egyre fényesebb és meghittebb legyen. A november 11-i sajtótájékoztatón Sikota Krisztina, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese mutatta be az idei különlegességeket. Kiemelte a Mikulásváró családi napot, ahol a Kolompos együttes zenés műsora és egy bábelőadás várja a gyerekeket, valamint az adventi vasárnapok ingyenes kézműves foglalkozásait, ahol közösen készíthető el az adventi koszorú. A De la Motte Beer-palotában december 12-14. és 19-21. között rendezik meg az iparművészeti vásárt, ahol kortárs tervezők és díjnyertes művészek alkotásaiból válogathat a közönség. Az adventi séták sorában a Sisi karácsonya különleges program, amely Erzsébet királyné ünnepeit idézi meg, míg a Legyen ünnep a Földön! Retro teleink világa című szabadtéri kiállítás a Glorietthez vezető rámpán várja a látogatókat. A koncertkínálat idén is gazdag: Szebényi Dániel november 29-én mutatja be új albumát a Várkert Bazárban, másnap Sárik Péter és Koszorus Krisztina (Koszika) közös estjén a jazz és a népzene találkozik. Decemberben érkezik a Budapest Bár duplakoncertje, a Honeybeast különleges ünnepi estje, valamint Soltész Rezső, Zóra, a StEfrem Férfikar, az Ivan and The Parazol, a Modern Art Orchestra, majd a Random Trip előszilveszteri szuperkoncertje. Az év utolsó napján a Be Massive elektronikus partijával zárul az ünnepi időszak. A Halászó gyerekek teraszán ünnepi díszek, forró italok és karácsonyi ételek várják a látogatókat, a betlehem és az óriásfenyő pedig meghitt hangulatot teremt. A rendezvénysorozat célja, hogy a Budavári Palotanegyed a karácsonyi időszakban is a találkozások és az ünnepi közösségi élmények helyszíne legyen.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Németh Gábor hegedűművész, az Anima Musicae Kamarazenekar kiválóságával a Für Anima című est apropóján beszélgetünk.November 30-án, vasárnap 19.00 órakor a Nádor Teremben kortárs magyar zeneszerzők egyedi hangjai szólalnak meg, ahol a fiatal alkotók friss energiája és a tapasztalt mesterek kiforrott zenei világa találkozik. A koncerten Dukay Barnabás, Varga Judit, Lázár Dániel és Mester Dávid művei csendülnek fel, a karmesteri pultnál pedig Horváth Balázs és Dukay Barnabás áll. Az Anima Musicae 2010-ben alakult, és azóta több mint száz magyar mű bemutatását vállalta. A zenekar számára a kortárs zene nem pusztán előadás, hanem közös gondolkodás: személyes párbeszédek, inspiráló együttműködések és új zenei utak felfedezése. A Für Anima sorozat 2015-ben indult, és mára a hazai zenei élet meghatározó kezdeményezésévé vált, amelyért az együttes Artisjus-díjat is kapott. A koncertprogram a kortárs zene sokszínűségét mutatja be: a klasszikus forma finom újragondolásától a merész hangzáskísérletekig minden darab más-más zenei világot tár a hallgatók elé. A művek között helyet kap Varga Judit Black and White című kompozíciója, Dukay Barnabás Áthaladva határokon, erdőkön, mezőkön, havasokon az Égi Magasokba című darabja, valamint Mester Dávid Suite Antique és Concerto for Flute című művei, utóbbi szólistája Győri Noémi fuvolaművész. Az est különlegessége, hogy a zenekar minden évben kizárólag számára írt új magyar műveket mutat be, ezzel támogatva a fiatal zeneszerzőket és biztosítva a kortárs zene folyamatos jelenlétét. Az Anima Musicae missziója, hogy a klasszikus gyökerekből kiindulva új zenei nyelveket fedezzen fel, és közel hozza a közönséghez a kortárs alkotásokat.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Farkas Tamás, koreográfus, néptáncpedagógus, a Duna Művészegyüttes új előadásának koreográfusa és egyik ötletgazdája. November 28-án a Nemzeti Táncszínházban mutatják be a Partium - Az Értől az Óceánig című produkciót, amely a történelmi Partium területének kulturális sokszínűségét, táncait, zenéit és irodalmi örökségét idézi meg. Az előadásban autentikus néptánc, kortárs mozgás és élő zene fonódik össze, miközben Ady Endre, Arany János, Szilágyi Domokos, Dsida Jenő és Tóth Árpád versei hangoznak el Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész előadásában. A darab több mint egy évnyi előkészítő munka eredménye. Az előadásban megjelennek Sárréti és Szilágsági magyar, Keményfoki román, Nadabi román és cigány, Mácsai cigány, Vingai bolgár táncok, Máramarosi hucul táncok Vipcse faluból, valamint Nagylak és Arad környéki szlovák táncok és énekek. A koreográfia valós gyűjtésekre épül, amelyek közül sok Farkas Tamás személyes terepmunkájából származik. Az alkotás célja, hogy a Kárpát-medence közös kulturális örökségét magas művészi szinten mutassa be, és közel hozza egymáshoz az egykor összetartozó közösségek világát.Tamás szerint a próbák utolsó napjai mindig a legfeszültebbek, de egyben a legihletettebbek is. „Ilyenkor a feszültség és az öröm egyszerre dolgozik bennünk, minden mozdulatban ott van a felelősség és a hála. A premier pillanata mindent igazol.”A koreográfus számára ez az előadás különösen személyes ügy, hiszen családja anyai ágon Arad megyéből, Kisiratosról származik. Ahogy fogalmaz, „a Párciumban minden út haza vezet, és a tánc most visszavisz oda, ahonnan elindultam.”Az előadásban Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője a rendező, Farkas Tamás pedig koreográfusként, rendezői munkatársként és ötletgazdaként jegyzi a produkciót. A bemutató után már most biztos, hogy januárban újra látható lesz a darab, és a tervek szerint 2026-ban elindulhat a Partium-turné is, amely visszaviszi a művet a szülőföld városaiba, Aradra, Nagyváradra, Szatmárra, Kolozsvárra és Máramarosba. A próbafolyamat során a zenekar, a tánckar és a kreatív csapat szorosan együtt dolgozott, hogy létrejöhessen egy valódi összművészeti előadás. A mozgás, a próza, az élő zene és a vetített látvány egysége egy különleges kulturális utazásra hívja a közönséget. Ahogy Tamás mondja, „a tánc mindig a lélek nyelve, és ha őszintén szól, akkor a néző minden szavát érti.”A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Megyeri Gabriella Diósjenőn a közösségépítés és a kultúra összefonásával valósít meg példamutató civil kezdeményezéseket.A Jenői Fények projekt keretében elkészült egy különleges hangoskönyv, amely helyi szerzők meséit és ringatóverseit gyűjti össze. A felolvasók között ott van Oszter Alexandra is, aki a Diósjenői Gyilkoskút legendáját meséli el, míg a zsűriben Dr. Harmath Artemisz, a Petőfi Kulturális Ügynökség szaktekintélye segítette a munkát. A projekt célja, hogy a helyi közösség saját történetein, meséin és hagyományain keresztül fedezze fel újra identitását és értékeit. Gabriella és csapata civilként, szervezet alapítása nélkül dolgozik. Saját erőből, felajánlásokból valósították meg a pályázatokat, amelyekhez illusztrációs versenyt is hirdettek gyerekeknek. A legjobb alkotások a Diósjenői Fények YouTube-csatornán is megtekinthetők, ahol a „Diósjenői Esti Mesék és Ringatóversek” című album már elérhető.A projekt nemcsak kulturális, hanem közösségi misszió is. Diósjenőn ma közel háromezer ember él, és a helyi kezdeményezések célja, hogy a kultúra a mindennapok részévé váljon. A programból megszületett a Jenő Fényei-díj, amellyel minden évben a település közösségéért végzett alkotói munkát ismerik el. A civil fórum további tervei között szerepel egy mesekönyv megjelentetése és a helyi illusztrációs anyagok bemutatása. „Nem kultúrát akarunk teremteni, hanem közösséget, amely együtt tanul, alkot és ad tovább értéket” – fogalmazott Gabriella.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Ezúttal egy rendkívül személyes, érzelmekkel teli világ nyílik ki előttünk, ahol Kozso és kedvese, Ági közös történetei, a festészet mélységei és egy nagyszabású kiállítás előkészületei bontakoznak ki a mikrofon előtt. Ketten együtt nyitnak ki egy olyan ajtót, amely mögé eddig csak kevesen láthattak. A beszélgetés apropója az első magyarországi KozsoArt kiállítás, amely november 21-től december 12-ig látogatható a Próféta Galériában. És bizony, ez hatalmas pillanat, mert a főhős elmondása szerint eddig is a festészet volt az első helyen Kozso életében. A zene is fontos volt, de a vászon volt az egyes kategória, ahogy ő mondja. A galériában harminc különleges alkotás várja a látogatókat. Szürreális világok, ahol minden részlet mögött külön történet ered. Kozso úgy mesél ezekről a képekről, mintha nem is rajzolta, hanem átélte volna őket. Azt mondja, a festés nála más dimenzió, ilyenkor eltűnik az idő, és csak az ösztön marad, a lilaköd, amelyben napokra elvonul. Ági kurátorként gondozza ezt az egészet, és olyan természetességgel beszél a képek lelkéről, mintha mindig is erre a kiállításra készültek volna. Vannak olyan festmények, amelyeket külföldi tulajdonosoktól kértek vissza, hogy itthon is láthatóak legyenek. A japántusokkal készült alkotások pedig külön terembe kerültek. A kiállítás minden nap látogatható a Gellért téren, 12.00 és 19.00 óra között. Kozso pedig minden kedden és csütörtökön 17.00 és 19.00 óra között személyesen is ott lesz, hogy találkozzon a látogatókkal, válaszoljon a kérdésekre. Ha érdekel a szürreális képvilág, a japántus finomsága, a kézzel tapintható érzelmek, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy arra, milyen a Szomorú szamuráj lelke, aki hároméves kora óta fest, akkor ezt a tárlatot látnod kell!A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Péter Szabó Szilvia énekesnő és Vicsápi Natália önismereti tanító közös könyvvel lépnek a nyilvánosság elé. A „Tükröm, tükröm” című kötet két nő találkozásának lenyomata, egy barátságé, amely a rajongásból indult, és közös alkotássá nőtte ki magát. Szilvia a zene világából, Natália a vállalkozói és önismereti útról érkezett – az ő történetük arról szól, hogyan lehet a veszteségből erőt, a fájdalomból új kezdetet formálni. A beszélgetésben felidézik, hogyan adott erőt Natáliának a NOX ikonikus dala, az Eskü, amikor élete legnehezebb időszakát élte, és hogyan vált ez a dal később több ezer ember lelki kapaszkodójává az önismereti programjain. Ahogy Szilvia fogalmazott: „A daloknak sorsa van. Van, ami akkor születik meg igazán, amikor már évtizedekkel később találkozik a megfelelő emberrel.” A könyv – amely december 16-án mutatkozik be Budapesten, az FSZEK Ötpacsirta Szalonban – két életút párhuzamát mutatja meg. Őszinte vallomás arról, hogyan lehet felismerni a tükörben önmagunkat, és hogyan tanulhatunk a hibáinkból. A két szerző célja, hogy a történetek által másokat is bátorítsanak az önreflexióra, az újrakezdésre és a szeretetre. Ahogy Vicsápi Natália mondja: „A legnagyobb szabadság az, amikor már nincs takargatnivaló. Amikor bele mersz nézni a tükörbe, és azt mondod, ez is én vagyok.”A könyv előrendelhető a https://natimethod.hu/tukromtukrom oldalon, az első ezer példány dedikáltan, mindkettőjük aláírásával érkezik az olvasókhoz, ami pillanatok alatt elfogyott. A premier után a szerzők országos könyvtárturnéra indulnak, hogy személyesen is találkozzanak azokkal, akik az önismeret útján keresik a kapaszkodót. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Seime kelią skinantis įstatymo pataisoms, kurios palengvintų LRT vadovo atleidimo tvarką, LRT žurnalistai ir darbuotojai kartu su kitais žiniasklaidos atstovais pradeda savaitę truksiančias protesto akcijas.LRT KLASIKOS organizuotą šiuolaikinės lietuviškos dramaturgijos konkursą laimėjo Tadas Zaikauskas su radijo serialu „Šeimos vakarienė“.Šiaulių valdininkai nusprendė naikinti istorinę miesto savivaldybės pastate esančią „Liaudies namų“ salę ir paversti ją sandėliu. Kultūros atstovai tikina, tokiam sprendimui nepritariantys, nes tai vienintelė salė susijusi su miesto savivalda, lietuviškojo teatro ištakomis.Ved. Marius Eidukonis

Stāsta Jāzepa Vītola Latvijas Mūzikas akadēmijas profesore, JVLMA Muzikoloģijas katedras Etnomuzikoloģijas klases vadītāja, Zinātniski pētnieciskā centra vadošā pētniece Anda Beitāne; raidījuma producente – Maruta Rubeze Laikā, kad notiek diskusijas par dažādu pieminekļu nojaukšanu, pārvietošanu vai pārzāģēšanu, šķiet pamācoši atcerēties Johana Gotfrīda Herdera (Johann Gottfried Herder, 1744-1803, vācu dzejnieks, teologs, filozofs, cita starpā arī jēdziena "tautasdziesma" – Volkslied – radītājs) pieminekļa stāstu, ko pirms kāda laika publicējām grāmatā, tulkojot tās nosaukumu no angļu valodas: "Pieredze un ekspektācijas: "Nākotne no pagātnes" mūzikas radīšanā", kurā iekļauti dažādu valstu etnomuzikologu raksti. Viena no šīs grāmatas tēmām bija saistīta ar Herdera vārdu. Izrādās, ka citzemju tradicionālās mūzikas pētniekiem Rīga visupirms asociējas tieši ar Johanu Gotfrīdu Herderu, kurš šeit dzīvoja un strādāja laikā no 1764. līdz 1769. gadam. Herdera krūšutēls, visnotaļ nemanāms un tūristu pūļu neieskauts, stāv Herdera laukumā blakus Rīgas Domam. Tas izgatavots Minhenē, kopējot Johana Nepomuka Šallera (Johann Nepomuk Schaller) 1850. gadā darinātās pilna auguma skulptūras krūšutēla daļu, kas atrodas Svēto Pētera un Pāvila baznīcas priekšā Veimārā (Asmuß, 1871, 78; Spārītis, 2005, 103). Rīgas krūšutēla postamentu veidoja arhitekts Heinrihs Karls Šēls (Heinrich Karl Scheel), un tas bija izgatavots no tolaik populārā čuguna ar piemiņas uzrakstiem visās pusēs. Atsaucoties uz Ojāru Spārīti, iniciatīva uzcelt Herderam veltītu pieminekli Rīgā radās pēc Rīgas vaļņu nojaukšanas 1863. gadā un Rīgas Doma rekonstrukcijas darbu uzsākšanas. Pieminekļa atrašanās vieta tika izvēlēta, balstoties uz aptuvenu informāciju par to, ka Herders varētu būt dzīvojis vienā no mājām, kas robežojās ar laukumu. Pieminekļa svinīgā atklāšana notika simboliskajā 1864. gada 25. augustā, tieši 100 gadus pēc dienas, kad Herders ieradās Rīgā (Spārītis, 2005, 102–103). Pārdzīvojis evakuāciju Pirmā pasaules kara laikā un Otro pasaules karu, Herdera piemineklis tika demontēts 20. gadsimta 50. gadu vidū kopā ar citiem pieminekļiem, kas nepatika okupācijas režīmam. Postaments tika izkausēts, bet krūšutēlu izglāba cilvēki, kuri strādāja Rīgas Valsts vēstures muzejā, ko šodien pazīstam kā Rīgas vēstures un kuģniecības muzeju, un kas joprojām atrodas blakus piemineklim Herdera laukumā. Vēlāk tas tika pārvietots uz Rīgas Ārzemju mākslas muzeju (Vilciņa 2005). 1959. gadā tika plānota Vācijas Demokrātiskās Republikas līderu – Valtera Ulbrihta (Walter Ulbricht) un Oto Grotevola (Otto Grotewohl) – vizīte Padomju Savienībā. Ziņas par šīs delegācijas otro dienu, kas tika pavadīta Rīgā, kur apsveikuma uzrunu teica PSRS kompartijas vadītājs Ņikita Hruščovs, atrodamas laikraksta "Neues Deutschland" 1959. gada 11. jūnija numura pirmajā lappusē ("Stern un Pogrombka", 1959). Viesiem tika gatavota īpaša programma, kuras ietvaros tika nolemts katram gadījumam steigšus atjaunot Herdera krūšutēlu tā sākotnējā vietā, jo viesi varētu uzzināt, ka viņu nacionāli nozīmīgai personībai šeit bijis piemineklis, ko viņi, iespējams, varētu vēlēties aplūkot. Tā raksta šo notikumu lieciniece Rita Vilciņa, piebilstot, ka tas bija liels trieciens tiem, kuri šo pieminekli tikai pirms dažiem gadiem bija noņēmuši, un atbildīgajai personai Kultūras ministrijas Muzeju, mākslas un pieminekļu aizsardzības pārvaldē neatlika nekas cits, kā pēkšņi saslimt. Vilciņai, kura tikko bija pabeigusi vēstures un filozofijas studijas Latvijas Universitātē un sākusi strādāt šajā pārvaldē, tika uzticēts rūpēties par pieminekļa restaurāciju (Vilciņa, 2005). Kā viņa raksta savās atmiņās, ministrijā bija zināms, ka Herdera krūšutēls nav iznīcināts, citādi to nebūtu iespējams atjaunot tik īsā laikā. Problemātiska bija postamenta atjaunošana. Laika trūkuma dēļ nebija iespējams izgatavot precīzu 1864. gada oriģināla kopiju. Vilciņa atceras kultūras ministra vietnieka teikto: "Par uzraksta valodu viss skaidrs – tikai latviešu valodā. Kāpēc rakstīt vāciski, ja nav uzraksta krievu valodā?" (Vilciņa 2005, 123). Tādējādi uz jaunā granīta postamenta bija un ir lasāms pavisam īsi: "Johans Gotfrīds Herders 1744–1803". Šo stāstu noslēgšu ar brīnišķu Ritas Vilciņas citātu: "Postamenta izkalšana notika Rīgas uzņēmumā "Granīts", kur vajadzēja nogādāt arī krūšutēlu. Herdera galvu kara laikā bija skāruši vairāki šāvieni. Likvidēt bojājumus un piestiprināt postamentam krūšutēlu arī bija "Granīta" meistaru uzdevums. Lai pārvestu pieminekļa krūšutēlu no Aizrobežu mākslas muzeja uz darbnīcu, man iedeva ministra personīgo automašīnu "Volga". Kad piebraucu pie Rīgas pils, kur atradās muzejs, pa kāpnēm pretī ar Herderu rokās jau nāca direktora vietnieks zinātniskajā darbā Miķelis Ivanovs. Tālāk es ar Herderu rokās braucu uz darbnīcu. Karā cirstās brūces tika sadziedētas, postaments izgatavots un Johans Gotfrīds Herders atkal stāvēja savā vēsturiskajā vietā Rīgā. Nebija nedz svinīgas atklāšanas ar ziediem un mūziku, nedz informācijas presē. Piemineklis klusējot tika noņemts, klusējot – uzlikts." (Vilciņa, 2005, 124) Avoti Ahmedaja, Ardian and Anda Beitāne, 2023. "Latvia, Riga and JVLMA as Spaces of Musical Experience and Expectation". In Experience and Expectation: The Future From the Past" in Music Making. Ardian Ahmedaja and Anda Beitāne (eds.). Riga: Musica Baltica. 15-30. Asmuß, A. 1871. "Der Herder-Platz in Riga". In Album von Riga. I. Fünfundzwanzig Stahlstiche aus den funfzehn Jahrgängen des Rigaschen Almanachs. Riga: Backer. Harrison, Hope M. 1988. "The Berlin Crisis and the Khrushchev-Ulbricht Summits in Moscow, 9 and 18 June 1959." Introduction, translation, and annotation. Cold War International History Project. Bulletin 11 (Winter 1998). 204–217. Stern, Heinz and Willi Pogrombka. 1959. "Wir stehen fur unsere Freunde ein!" Neues Deutschland. 1959. gada 11. jūnijs.  Spārītis, Ojārs. 2005. "Johana Gotfrīda Herdera piemineklis Rīgā. Vēstures un semantikas aspekti. Das Johann-Gottfried-Herder-Denkmal in Riga. Seine historischen und semantischen Aspekte". In Herders Rīgā. Herder in Riga. Ilze Ščegoļihina (ed.). Riga: Rīgas Doma eveņģēliski luteriskā draudze, Rīgas vēstures un kuģniecības muzejs. 97–116. Vilciņa, Rita. 2005. "Kā atjaunoja Herdera pieminekli Rīgā. Atmiņas. Wie das Herder-Denkmal wiederhergestellt wurde. Errinerungen". In Herders Rīgā. Herder in Riga. Ilze Ščegoļihina (Ed.). Rīga: Rīgas Doma eveņģēliski luteriskā draudze, Rīgas vēstures un kuģniecības muzejs, 122–128.

Po "Juodojo penktadienio" prasideda kalėdinių siuntų pikas. Pasirūpinti į užsienį siunčiamomis kalėdinėmis dovanomis gyventojai raginami jau dabar. Ką žmonės įsigudrina siųsti dovanų į užsienį? Pokalbis siuntų tarnybos darbuotojomis.Atšalus orams gyventojai aktyviai skiepijasi nuo gripo ir kitų ligų. Nacionalinis kraujo centras šiuo laikotarpiu sulaukia ypač daug klausimų, ar skiepai nėra kliūtis kraujo donorystei. Pokalbis su Nacionalinio kraujo centro direktoriumi D. Gutauskausku.Naujausi mokslo tyrimai atskleidžia, kas vyksta žmonių smegenyse įsimylėjus.Raseinių raj. Pramedžiavos kaimo gyventojas, buvęs mokytojas Jonas Vaičaitis prieš 17 metų uždarytos mokyklos pastate įkūrė muziejų? Ką jame galima pamatyti?Artėjant žiemos šventėms, šalies paramos organizacijos pradeda tradicines kalėdines akcijas ir ragina gyventojus nelikti abejingais.Kultūros dirbtuvės „Šilainių sodai“ įkūrėja Evelina Šimkutė atsisakė priimti prezidento Gitano Nausėdos apdovanojimą. Apie tai - VU TSPIMI politologės Ievos Petronytės-Urbonavičienės komentaras.Ved. Rūta Kupetytė

O tohtoročných Divadelných oceneniach sezóny sa s reportérkou dennika SME, Soňou Jánošovou a kultúrnou redaktorkou Denníka N Janou Močkovou rozprával Braňo Bezák.

Krišjāņa Valdemāra jubileja šogad kā Latvijas nominācija tiek daudzināta UNESCO svinamo gadadienu kalendārā. Kultūras rondo no jauna mēģinām saprast Krišjāņa Valdemāra nozīmi Latvijas kultūrvēsturē un arī mūsdienās.  Ēdolē, Tērbatā (Tartu) un Rīgā svin un atceras Krišjāni Valdemāru viņa 200. gadadienā. Starp vācbaltu un krievu kultūrām, viņš pie savas istabas durvīm Tērbatas universitātē uzliek uzrakstu „Latvietis”. Un raksta hrestomātiskos vārdus: „Latvji, brauciet jūriņā, Zeltu vediet sētiņā”. Top lasīšanas pulciņi, avīzes, jūras skolas, kā arī „Baltijas jūras izsmelšanas biedrība”. Kultūras rondo tikai daži akcenti Krišjāņa Valdemāra darbībā un stāsts par to, ko varēs ieraudzīt izstāde Rīgas vēstures un kuģniecības muzeja  izstādē „Krišjānis Valdemārs. Latvietis. Ledlauzis” un Ēdolē topošajā izrādē. Studijā vēsturniece, ekspozīcijas „Krišjānis Valdemārs. Latvietis. Ledlauzis" veidotāja Rīgas vēstures un kuģniecības muzejā Nadīna Rode, bibliokuģa „Krišjānis Valdemārs” dalībnieks, Valdemāra pētnieks Gints Šīmanis, grāmatas „Krišjānis Valdemārs. Dzīves hronika” sastādītājs Edmunds Krastiņš un aktrise Zane Jančevska, kas Ēdolē iestudē izrādi „Valdemārs Ēdolē”. -- Par Krišjāni Valdemāru saruna arī raidījumā Augstāk par zemi.  

Alytaus Jurgio Kunčino viešoji biblioteka šiuos metus baigia ypatingai – su rekordiniais lankytojų skaičiais, sėkmingais projektais ir augančiu bendruomenės susidomėjimu. Apie tai radijo stoties FM99 studijoje kalbėjo bibliotekos vadovė Vida Grišmanauskienė ir Jaunimo erdvės vyresn. bibliotekininkė Viktorija Juškienė, kurių teigimu, biblioteka šiandien yra gerokai daugiau nei vieta knygai pasiimti.

„Utenos radijas" švenčia savo veiklos 20-ies metų jubiliejų.Mantas Balakauskas apžvelgia Džeko Gilberto poezijos knygą „Didžiosios ugnys".Šiauliuose neseniai atnaujintas geležinkelio muziejus, įkurtas dar 1971 m. rugsėjo 4 d., minint Šiaulių geležinkelio stoties 100-ąsias metines.Beveik metai kaip kultūros atašė misiją Danijoje, Švedijoje ir Suomijoje vykdo Gabrielė Žaidytė. Ką pavyko pasiekti per metus ir kas laukia ateityje?Trys mūsų šalies tyrėjos, daktarės Mažena Mackoit-Sinkevičienė ir Rūta Ubarevičienė bei magistrė Greta Striganavičiūtė – šių metų konkurso „Moterims moksle“ nugalėtojos.„Kultūrinis pažinimas tebėra vienas efektyviausių būdų išsiugdyti etinį ir politinį jautrumą, be kurio demokratinė visuomenė negali gyvuoti", - sako Londono universiteto instituto Paryžiuje (ULIP) direktorius ir Europos literatūros profesorius dr. Benas Hutchinsonas.Ved. Marius Eidukonis

CONTENT WARNUNG SIEHE UNTEN ANMERKUNG: Es ist leider eine Zoom-Aufnahme mit schlechter Qualität. Aber der Vollständigkeit halber wird sie dennoch veröffentlicht, damit ihr nichts verpasst. China, Ende 1925 und vielleicht das Ende der Welt. Unsere Investigatoren befinden sich in Shanghai, doch die Gruppe hat sich stark verändert. Ihre Recherchen brachten sie zu Jack Brady, dessen Freundin Choi Mei Ling vermisst wird. Er weiß vieles über den Kult und alles, was während der Expedition vor sich gegangen ist, doch seine Sorge bringt ihn dazu, überstürzt zu handeln. Nach einigem Gerangel und seltsamen Vorgängen befindet sich nun Hong Shi im Körper Jack Bradys, dessen Geist gefangen in Hong Shis Körper im Hotelzimmer verweilt. Ihre Hinweise sind nun die 7 kryptischen Bücher, die von Mu Hsien übersetzt werden und natürlich Ho Fang, der Mann der Geschäfte. Wieder im Hotel und wieder sichtlich schockiert sind: Fin Edwards, gespielt von Gregor und  Xi Ling Qirui gespielt von Simon, Li Jun, gespielt von Korn und Hong Shi, gespielt von Manu. -- CONTENT WARNUNG: Wir möchten euch darauf hinweisen, dass die in diesem Podcast dargestellten Ereignisse, Charaktere und Szenarien rein fiktiv sind und ausschließlich der Unterhaltung dienen. Unsere Spielrunde ist geprägt von Offenheit und Inklusivität. Wir sind bestrebt, eine einladende und respektvolle Atmosphäre für alle Zuhörerinnen und Zuhörer zu schaffen. Sollten im Verlauf des Spiels Äußerungen oder Darstellungen vorkommen, die heutzutage als problematisch eingestuft werden könnten, so dienen diese ausschließlich der authentischen Darstellung der historischen Epoche und sind nicht Ausdruck unserer persönlichen Ansichten oder Werte. Wir nehmen unsere Verantwortung als Schöpfer von Inhalten ernst und sind uns der Sensibilität solcher Themen bewusst. Daher möchten wir betonen, dass jegliche potenziell problematischen Inhalte kritisch betrachtet und im Kontext der Spielwelt und ihrer Zeit behandelt werden. Unser Ziel ist es, ein spannendes und zugleich respektvolles Spielerlebnis zu bieten. Vielen Dank für euer Verständnis und viel Spaß beim Zuhören! -- Regelsystem: Horror Core 1.0 (auf Patreon verfügbar) Podcast | Rollenspielpodcast (neomancerrpg.wixsite.com) https://www.patreon.com/1W3Rollenspieler Music by: Tabletop Audio - Ambiences and Music for Tabletop Role Playing Games Cover by Gemini

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Facebook: www.facebook.com/petofiradio/ Instagram: www.instagram.com/petofiradio/

Jauna kultūras telpa Reformātu baznīcā. Pirmajā adventē tā kļūs par mājvietu multimediālai gaismas izrādei "Interlude". Sastapsies māksla, tehnoloģijas un dievnams. Kultūras rondo saruna ar idejas autoru, viedo tehnoloģiju uzņēmuma "Solavi" vadītāju Intu Bērziņu un multimediju mākslinieku, vizuālā koncepta autoru Māri Kalvi. Reformātu baznīcas majestātiskās telpas atdzīvojas meditatīvā multimediju ceļojumā, kur Kaspara Zemīša ģitāras un Valsts Akadēmiskā kora “Latvija” trīsdimensiju skanējums saplūst ar Māra Kalves mākslas projekcijām. Izrādes skaniskais pamats ir Kaspara Zemīša Mesa ģitārai un korim "Mana lūgšana", kuru viņš diriģenta Māra Sirmā aicināts savulaik rakstīja Valsts akadēmiskajam korim "Latvija". Mesa skanēs digitālā atskaņojumā, skaņu režisors Ernests Ansons veido telpisku skaņu.  "Unikāli ir tas, ka ieraksts, ko izmantosim, tika veikts tieši šinī telpā," papildina Māris Kalve. Māris Kalve stāsta, ka izrādē saplūst gan filmētais materiāls, gan 3D animācija, klasiskā animācija un mākslīga intelekta algoritmi. "Kopumā vizuālā valoda ir konservatīva, jo man vadmotīvs ir mūzika, kas pasaka priekšā gan kompozīciju raksturu, gan dinamiku. Gan pati telpa, Reformātu baznīca, ir pateicīga šādam žanram, jo ir nepārsātināta ar arhitektoniskiem interjera elementiem, ir pietiekami askētiska. Mums ir kur izvērsties." Ints Bērziņš atzīst, ka bijis liels izaicinājums tieši Vecrīgā atrast pietiekami askētisku telpu, kur izvērsties un projicēt. "Mēs, tehnoloģiju cilvēki, sakām, lai redzētu gaismu, ir vajadzīga tumsa. Līdz ar to šo telpu vajadzēja aptumšot. Mēs esam to "uzlabojuši" ar dažādiem akustiskiem aizkariem, ar gaismu izolējošiem aizkariem un tehnoloģijām," papildina Ints Bērziņš. Baznīca ir Lutera akadēmijas pārziņā un piekrita un atbalstīja ieceri. "Mēs vēlējāmies atdzīvināt šo telpu," turpina Ints Bērziņš. "Netālu ir Rakstniecības muzejs. Jāatzīst, ka daudz esot Mārstaļu ielā 6, blakus mājā praktiski, gandrīz nepamanīju, ka blakus ir Reformātu baznīca, majestātiska, skaista, grezna. Tas ir vēl viens iemesls vietas izvēlei - atdzīvināt, padarīt to dzīvu. Jo šī māja turpat bija un gaida, kad cilvēki tur atgrieztos. Ar ierakstu studiju "Melodija" tur bija koncerti, ieraksti, bet šobrīd tā ir vairāk neizmantota. Akadēmija bija ļoti priecīga, ka varam atdzīvināt."       

Horváth János önmagát színészként, humoristaként és íróféleként aposztrofálja. No meg…komédiásként, mutatványosként.Találkozásunk apropója egy különleges visszatérés: a Jappán, az ikonikus retro útikalandkönyv újrakiadása, amelyet Badár Sándorral közösen írt. A műfajteremtő kötet 20 évvel első megjelenése után születik újjá, most új előszóval, új borítóval, de ugyanazzal a szellemmel, amely annak idején közönségkedvencé tette. A történet 1987-be repít vissza, amikor két fiatal karatéka Szentesről elindult Tokióba – földön, vízen, levegőben. A kaland ma már kultikus, egyszerre stand-up, útinapló és színház az életből. Ahogy János fogalmaz, „új köntös, régi tartalom egy új világban”. A beszélgetésben arról is mesél, hogyan lett a könyvírás közben stand-up, hogyan találták ki Badárral a „stand-up könyv” műfaját, és miért fontos számára, hogy a humor mindig természetes maradjon. „A komédiás soha nem játszik, csak adja magát” – vallja, és ez a hitelesség a könyv lapjairól is átjön. Szóba kerül a barátság is, ami évtizedek óta köti őket össze. Egy kapcsolat, amelyben az idő nem számít, csak az összhang. „Ha most kellene három percen belül színpadra lépni, menne” – mondja János. Akkor is, ha már egy éve nem beszéltek. És ha már színpad: a színész, aki karatésként és harcművészet-oktatóként is aktív, ma is minden hajnalban edz. Mert ahogy fogalmaz, „én ezt már nem akarom, hanem a kötelesség akarja”. A fegyelem, a mozgás, a keleti filozófia és a humor nála egyensúlyt alkot – a test és a lélek természetes összhangját.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Lelles kā viens no protestu kultūras simboliem ir Latvijas Leļļu teātra jaunākās izrādes pusaudžiem un pieaugušajiem „Nē! Nē! Nē!” centrā. Ar to leļļu teātrī debitē jaunā režisore Veronika Abdul-Visocka, aicinot paskatīties uz lellēm ne vien kā uz bērnu rotaļlietām, bet kā uz figūrām, caur kurām ļaudis gadsimtiem ilgi protestējuši pret netaisnību. Šī ir arī Latvijas Leļļu teātrī spēlējošās poļu aktrises Malgožatas Apses pirmā monoizrāde. Izrādes ritmu aktrise Malgožata Apse pavisam burtiski uzdod uz bungām, kas ir viens no pazīstamākajiem protestu skaņas simboliem. Bungu balss ir skaļāka par cilvēka balsi, bet lelle var pacelties virs pūļa un pateikt to, ko nevar cilvēks. Lelles šajā izrādē rauga izstāstīt pašas savu vēsturi, kas sniedzas tālu ārpus rotaļlietas statusam un aicina aizdomāties, ka arī karnevāls savulaik bija protesta forma. „Es varu izmantot savu nezināšanu arī kā spēku,” saka režisore Veronika Abdul-Visocka, kurai šī ir debija leļļu teātra žanrā. Viņa šogad ieguvusi maģistra grādu Amsterdamas Mākslu universitātes Teātra un dejas akadēmijā, un savu pirmo izrādi Latvijas Leļļu teātrī izmantojusi kā iespēju paraudzīties uz lellēm un leļļu teātri no malas. Izrāde “Nē! Nē! Nē!” tiek ieteikta skatītājiem no 16 gadu vecuma, bet tā nav veidota specifiski pusaudžu auditorijai. Izrāde Latvijas Leļļu teātra Kamerzālē priekškaru vērs 28. novembra vakarā, ik reizi atklājot protesta leļļu vēstures stāstu pavisam nelielai 25 skatītāju auditorijai.

Latvijā pēdējos gados redzam arvien vairāk iebraucēju no citām kultūrām. Un aktuāls ir jautājums, cik veiksmīgi imigranti integrējas mūsu sabiedrībā? Kā neuzkāpt uz grābekļiem, kas bijuši citām Eiropas valstīm, kur izveidojušas lielas un noslēgtas imigrantu kopienas. Protams, ātrā atbilde būtu – nelaist nevienu iekšā, bet realitāte ir sarežģītāka. Gan tādēļ, ka esot Eiropas Savienībā, durvis aizvērt pavisam neizdosies, turklāt arī pašiem ir demogrāfijas un tālāk gaidāmas darbaspēka problēmas. Tādēļ par integrāciju jādomā būs. Par to būs diskusija raidījumā Krustpunktā. Diskutē Kultūras ministrijas valsts sekretāres vietniece starptautisko lietu, integrācijas un mediju jautājumos Zane Vāgnere, Latvijas Darba devēju konfederācijas ģenerāldirektors Kaspars Gorkšs, Kultūras un mākslas institūta vadošā pētniece Maija Spuriņa, Saeimas Pilsonības, migrācijas un sabiedrības saliedētības komisijas sekretārs Ingemārs Līdaka un Saeimas Pilsonības, migrācijas un sabiedrības saliedētības komisijas deputāts Andrejs Judins.  

Sintija Kampāne-Štelmahere ir dzejniece un literatūrkritiķe. Publicējusies izdevumos “Domuzīme”, “Konteksts”, “Punctum” un “Strāva”. Tagad klajā nācis viņas debijas krājums “dārzs”. Kultūras rondo tiekamies ar autori. “Sintijas debijas krājums liek noticēt liriskās dzejas dzīvotspējai, smalkajam sīkstumam un spēkam.,” atzīst krājuma redactors Arvis Viguls. "Man ir dārzs," sarunā atklāj Sintija Kampāne-Štelmahere, kura savam krājumam devusi nosaukumu "dārzs".  "Dārzs, kurā ir sapnis par dārzu. Nav klasicisma jeb perfektais dārzs, turpina Sintija Kampāne-Štelmahere. "Mans dārzs nav ļoti sakopts. Tas ir dārzs, kurā var priecāties arī par savdabīgo, kur ienāk daba. Mans dārzs ir tādas, kas robežojas ar dabu, ar laukiem. tas nav gluži pilsētas dārzs, tas ir vairāk lauku dārzs."  

Stāsta muzikologs, Mākslas zinātņu doktors, bijušais Latvijas Radio ģenerāldirektors (1992‒1995) Arnolds Klotiņš Atbilstoši globalizācijai, pirms trīsdesmit gadiem Eiropas valstīm bija jāslēdz līgums ar aizokeāna partneriem par tirdzniecību. Tie gribēja, lai arī kultūras produkcijai tiktu piemēroti parastie komerciālie noteikumi – tātad, lai tiktu atceltas pieļaujamās svešas kultūras produktu kvotas un lai tiktu aizliegta vietējās kultūras dotēšana. Tādā gadījumā pār Eiropu gāztos Holivudas filmu un citas turienes audiovizuālās produkcijas plūdi. Arī latviešu mūzika tiktu izspiesta no Latvijas Radio programmām. Rietumeiropas prese jau skaidri apzinājās draudus savu tautu kultūrām, ja kultūra tiktu pielīdzināta parastai precei. Te nu nevarējām klusēt arī mēs. Kopā ar Latvijas Radio starptautisko sakaru daļas vadītāju, angļu filologu Aivaru Ginteru parakņājāmies ārzemju presē un publicējām, tā sakot, savas aizstāvības rakstu.         Citējām pat Francijas prezidentu Fransuā Miterānu, kurš rakstīja: "Uz spēles ir mūsu nāciju kultūras identitāte, katras tautas tiesības uz savu pašas kultūru. Ja kāda sabiedrība grasās atdot citiem līdzekļus, ar kuriem tai sevi garīgi jāpārstāv, tad tā būs paverdzināta sabiedrība. (..) Bet Francija un, ceru, visa Eiropa pašreizējās tirdzniecības sarunās aizstāvēs kultūras izņēmumstāvokli (..) Mēs Eiropu neizveidosim, ja zaudēsim Eiropas mūzikas pašas tēlus." Taču 1993. gada beigās Radio kultūras tiesības tika apdraudētas ne vairs ārēju, bet gluži vienkārši Latvijas iekšējo apstākļu dēļ. Joprojām nācās cīnīties par trešās jeb Kultūras programmas eksistenci. Radio budžeta samazināšana par 15 procentiem no 1. oktobra ļāva apmaksāt šīs ultraīsviļņu programmas dzirdamību ne vairs visā Latvijā, bet tikai Rīgā un 90 kilometru rādiusā ap to. Tas bija izraisījis klausītāju neapmierinātību un pārmetuma vēstules, adresētas, protams, manai šajā situācijā nevarīgajai personai. Kāda ventspilniece rakstīja: ""Jaukāku" dāvanu Starptautiskajā mūzikas dienā (1. oktobrī) provinces melomāni laikam gan nevarēja gaidīt. Cik ciniskam gan jābūt cilvēkam, kurš tā vienkārši nolemj, ka kultūra provincē ir pārāk liels greznums un nevajadzīga izšķērdība, un tik precīzi izvēlas datumu, kad šo kultūras caurulīti aizgriezt pilnīgi." Ko uz to atbildēt? Lai nevienam neliktu vilties un cerot uz nākamā gada budžeta iespējām, tad nu šis "ciniskais cilvēks" riskēja un solīja, ka 1994. gadā trešo programmu ultraīsviļņos atkal padarīsim dzirdamu visā Latvijā.     Mūs visvairāk aizstāvēja Eiropas Raidorganizāciju savienība, saukta EBU. Tās prezidents uzsvēra, ka gan komercraidītājiem, gan mums kā sabiedriskajiem raidītājiem ir vienā un tai pašā telpā jācīnās par klausītājiem, lai gan mūsu mērķi ir atšķirīgi. Komerciālā raidīšana ir bizness, bet sabiedrisko raidītāju uzdevums ir sniegt klausītājiem pilnu informācijas un zināšanu spektru. Viņš norādīja uz šīs problēmas sevišķo saasināšanos Austrumeiropā, tātad arī Latvijā, un uzsvēra: "Tur trūkst pietiekamu valsts ienākumu, lai finansētu tos uzdevumus, kas ir tik svarīgi tieši šajā nacionālās identitātes atjaunošanas periodā (..). Ir nepieciešams radīt drošību (..) nacionālajiem medijiem, kas kalpotu nacionālai vai reģionālai videi, citādi identitātes, tradīcijas un valodas izzudīs, sajauksies internacionālā putrā." Lieki teikt, ka šie vārdi vēl vairāk nekā iedrošinājums mums, bija nepieciešami mūsu valdībai, negribīgajai mūsu sabiedriskā radio finansētājai. Svarīga Radio saite ar ārpasauli, kā minēju, bija klausītāju vēstules. Viņu iebildumi pret izklaides mūzikas uzkundzēšanos citiem raidījumiem palīdzēja cīnīties pret iesīkstējušos estrādes mūzikas kultu. Kāds sadusmots klausītājs rakstīja: "Notiek vērtīga radio lekcija, intervija. Bet – to pārtraukt pa vidu ar estrādes gabaliem, kas sabojā interesanto labsajūtu un interesi – tas ir uzbāzīgs huligānisms. Tas neaudzina, bet posta." Lieta tā, ka toreiz estrādes dziesmiņu mānija Radio tik tiešām bija fatāla. Reiz kāda redaktore man rādīja sabiedriski politiska raidījuma plānu, kas sākās ar banālu dziesmu par mīlestību. Jautāju: vai tad pēc tam, kad pieteikts nopietns raidījums, klausītājam tiešām būtu jākavē vairākas minūtes, klausoties kaut ko pavisam citu? "Jā," bija atbilde, bez dziesmas politiska raidījuma klausītājs jutīsies vīlies... Šādu aplamību izskaušana bija lēna un grūta. Taču šodienas Radio ir sasniedzis līmeni, kur manis stāstītais ir noiets etaps, tāpēc stāstam par senām problēmām lieku punktu.

Latvijā pēdējos gados redzam arvien vairāk iebraucēju no citām kultūrām. Un aktuāls ir jautājums, cik veiksmīgi imigranti integrējas mūsu sabiedrībā? Kā neuzkāpt uz grābekļiem, kas bijuši citām Eiropas valstīm, kur izveidojušas lielas un noslēgtas imigrantu kopienas. Protams, ātrā atbilde būtu – nelaist nevienu iekšā, bet realitāte ir sarežģītāka. Gan tādēļ, ka esot Eiropas Savienībā, durvis aizvērt pavisam neizdosies, turklāt arī pašiem ir demogrāfijas un tālāk gaidāmas darbaspēka problēmas. Tādēļ par integrāciju jādomā būs. Par to būs diskusija raidījumā Krustpunktā. Diskutē Kultūras ministrijas valsts sekretāres vietniece starptautisko lietu, integrācijas un mediju jautājumos Zane Vāgnere, Latvijas Darba devēju konfederācijas ģenerāldirektors Kaspars Gorkšs, Kultūras un mākslas institūta vadošā pētniece Maija Spuriņa, Saeimas Pilsonības, migrācijas un sabiedrības saliedētības komisijas sekretārs Ingemārs Līdaka un Saeimas Pilsonības, migrācijas un sabiedrības saliedētības komisijas deputāts Andrejs Judins.  

"Stranger Things" wird mega gehyped und ist schon jetzt Kult. Doch was macht eine Serie zur Kultserie? Von "Gilmore Girls" bis "Lost": Wir checken, wie Serien große Fanbases vereinen und ob das auch neuen Produktionen gelingen kann.**********In dieser Folge mit: Moderation: Anke van de Weyer Gesprächspartnerin: Simone Schlosser**********Ihr könnt uns auch auf diesen Kanälen folgen: TikTok und Instagram .

Rīgas laikmetīgās mākslas telpā aplūkojama mākslinieka Leonarda Laganovska izstāde "Tīrs griezums", kurā iekļauti gan pēdējo divu gadu laikā tapušie darbi, gan arī tāda Latvijas mākslas vēsturē hrestomātiska parādība kā “Filmas beigas” – glezna, kas 80. / 90. gadu mijā bija arī viens no laikmeta beigu simboliem.  Kultūras rondo par mākslinieku toreiz un tagad saruna ar gleznotāju Leonardu Laganovski un izstādes kuratoru Artūru Virtmani. Leonarda Laganovska izstāde "Tīrs griezums" aplūkojama līdz 2026. gada 11. janvārim.

Und nun spricht die Königin. Basti wird von "Sex and the City" und Ofenkartoffeln gejagt und Özcan braucht keine Straffung - nirgendwo. Der Brabak oder BuB-Kult wird ins Leben gerufen. Kult - keine Sekte und die Jungs begreifen: Unsere Emotionale Aura ist wie Sperrmüll! Es geht außerdem um Film-Flops und Fernsehen an sich und wird auch ernst beim Thema Mobbing.+++ Weitere Infos zu unseren Werbepartnern findet ihr hier: https://linktr.ee/Bratwurstundbaklavapodcast ++++++ Unsere allgemeinen Datenschutzrichtlinien finden Sie unter https://datenschutz.ad-alliance.de/podcast.html ++++++ Wir verarbeiten im Zusammenhang mit dem Angebot unserer Podcasts Daten. Wenn Sie der automatischen Übermittlung der Daten widersprechen wollen, klicken Sie hier: https://datenschutz.ad-alliance.de/podcast.html +++Unsere allgemeinen Datenschutzrichtlinien finden Sie unter https://art19.com/privacy. Die Datenschutzrichtlinien für Kalifornien sind unter https://art19.com/privacy#do-not-sell-my-info abrufbar.

Celé PREMIUM VIDEO nájdeš tu

Už dva roky kultúrnu politiku na Slovensku určujú Martina Šimkovičová a Lukáš Machala. Jana Močková a Oliver Rehák z kultúrneho oddelenia Denníka N urobili v rozhovore s Braňom Bezákom odpočet ich činnosti aj toho, ako sa kultúrna obec bráni.

Minister vnútra Matúš Šutaj Eštok prehral súd s čurillovcami a zaplatiť im musí viac ako stotisíc eur. Šéf Hlasu prehral súd kontumačne, pretože si nevšímal dobrovoľne aktivovanú elektronickú schránku. Exminister zahraničných vecí Miroslav Lajčák podľa e-mailov z amerického kongresu priamo komunikoval so sexuálnym predátorom Jeffreym Epsteinom, konsolidácia zníži disponibilné príjmy domácností v budúcom roku o 376 eur a po nehode vlakov pri Pezinku skončilo celé vedenie železníc. Sobotným Dobrým ránom vás sprevádzajú Zuzana Kovačič Hanzelová a Jakub Filo. Otázky do nasledujúcej epizódy Dobrého rána sobota nám zasielajte na e-mail dobrerano@sme.sk, ideálne vo forme hlasovej správy. Do predmetu napíšte Otázka do sobotného Dobrého rána. Zdroje zvukov: Instagram/Otvorená Kultúra, Youtube/SME, Youtube/Smer - Sociálna Demokracia, Youtube/Matúš Šutaj Eštok, 360tka – Všetky podcasty denníka SME nájdete na⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠sme.sk/podcasty⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ – Odoberajte aj audio verziu denného newslettra⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ SME.sk⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ s najdôležitejšími správami na⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ ⁠⁠⁠⁠sme.sk/brifing⁠⁠⁠See omnystudio.com/listener for privacy information.

Mit ihrer ersten Single hatte Harriette Pilbeam 2018 noch aus ihrem Schlafzimmer heraus unsere Herzen erobert. Es folgte der klassiche Aussie-Popstar-Weg: Support für Kylie Minogue, Umzug nach London, geglätteter Sound. Jetzt wirds mit prominenter Schützenhilfe von Jay Som sonnig aber wieder rauher.

Minskui teigiant Lietuvai pateikus pasiūlymus dėl padėties pasienyje normalizavimo, premjerė Inga Ruginienė sako sulaukusi oficialaus Minsko laiško su prašymu pradėti derybas.Grėsmės dėl į Lietuvą vykstančios migracijos iš Vidurinės Azijos šalių didėja, sako Seimo Nacionalinio saugumo ir gynybos komiteto pirmininkas Rimantas Sinkevičius. Pasak jo, reikia koreguoti esamus įstatymus, jog būtų galima užkardyti galimas problemas ateityje.Premjerė Inga Ruginiene ir kultūros bendruomenės atstovai susitiko aptarti kitų metų kultūros sektoriaus finansavimo perspektyvų. Kultūros bendruomenė nerimauja, kad artimiausius trejus metus valstybės biudžete kultūrai skirtas finansavimas nuosekliai mažėja, o tai pasak jų, kelia grėsmę kultūros ateičiai Lietuvoje. Premjerė daugiau pinigų nežada.Jungtinių Valstijų mokslininkai Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centrui perdavė Rusijos Vladimiro kalėjime kalintų asmenų kartoteką. Šiame kalėjime buvo kalinama ir apie aštuoniasdešimt politinių kalinių iš Lietuvos.Kauno „Žalgirio“ krepšininkų galimybės dvigubą savaitę Eurolygoje?Ved. Liepa Želnienė

11 listopada. Polskiego patriotyzm analizujemy przez pryzmat literatury i kultury masowej, w tym piosenek zespołu Kult i Lao Che oraz wierszy poetów takich jak Cyprian Kamil Norwid, Antoni Słonimski, Zbigniew Herbert, Julian Tuwim i Wisława Szymborska. Z prof. Piotrem Śliwińskim, kierownikiem Zakładu Poetyki i Krytyki Literackiej Uniwersytetu im Adama Mickiewicza w Poznaniu rozmawiamy o złożonej, często sprzecznej relacji Polaków z ojczyzną, oscylującej między miłością a odrazą, krytycyzmem a naiwnym optymizmem, a także dylematami emigracji, gotowości do walki i ryzyka cynicznego patriotyzmu.

Words from the guest of Kult of Kindness for November, Dr. William Bruno's e-book, Longevity Blueprint. Get yours today.https://www.williambrunomd.com/wp-content/uploads/2025/06/Yellow-and-White-Simple-Modern-Social-Media-Marketing-Blueprint-eBook-Cover.pdf

Ebben a különleges epizódban Péterfy Bori mesél a Árulók – Gyilkosság a kastélyban kulisszatitkairól, a játékról, ami egyszerre volt pszichológiai kísérlet, színház és érzelmi hullámvasút  . Bori őszintén beszél arról, hogyan élte meg az árulói szerepet, milyen volt hazudni mások szemébe, és hogy mit tanult saját magáról, miközben a „gyilkos nő" szerepében lavírozott stratégiák, félelmek és bizalom között .  

1. Premiér odkázal KDH, že ho koalícia s ním zahubí. 2. Inšpekcia vo veci čurillovcov opäť porušovala zákon. 3. Kultúru ďalej likvidujú bagrom.