Kibeszélő

A műsor vendége a Soproni Egyetem rektora, akit rögtön azzal szembesítettünk, hogy szerint mennyire súlyos most az aszályhelyzet. Fábián Attila elmondta, hogy az utóbbi öt évben folyamatosan csökkent az átlagos éves csapadékmennyiség, de nem ez az egyetlen probléma. Jelenleg már négy nappal több az nyári időszakok hőhullámmal terhelt napjainak a száma, és megnőtt a szél ereje is, ami szintén szárítja a talajt.

A héten bejelentett, államilag támogatott hitelprogram részleteit beszéltük ki a műsorban Balogh Lászlóval. Az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint az utóbbi évek egyik legjobban célzott és legátfogóbb lakhatási támogatási programja, amely alapvetően megváltoztathatja a kereslet és kínálat viszonyát a piacon. Pozitívumként értékelte, hogy kamattámogatott hitelről van szó, nem vissza nem térítendő támogatásról, így az eladók kevésbé tudják beépíteni a támogatást az árakba.

A múlt hét végén kitört újabb regionális háború, úgy tűnik, egy ördögi spirálba került, miután az izraeli csapásokra Irán válaszul rakétaesőt zúdított izraeli városokra és gazdasági csomópontokra. Erre válaszul már Teheránt és az atomprogramhoz kapcsolódó létesítményeket támadták izraeli harci gépek.

A beszélgetés elején arra kértem Kis Miklós, a Recski Szövetség Egyesület elnökét, hogy mondja el a fiatalabb néző/olvasó korosztály kedvéért, miért is kerültek az emberek a recski kőbányába 1950 és 1953 között úgy, hogy a rokonokat éveken át nem is értesítették tartózkodási helyükről.

A hungarikum, amellyel ma már szívátültetésre várókat is gyógyíthatnak.

A parajdi sóbányát ért katasztrófa okairól, a felelősökről és a helybeliek jövőjéről beszélgettünk.

A beszélgetés elején felidéztük, hogy a helyi önazonosság védelmi törvényjavaslatról május elején vitázott a parlament, a képviselők azonban nem szavaztak róla. A lényege az, hogy ha hatályba lép július 1-jén, akkor onnantól kezdve az önkormányzatok rendeletalkotással önvédelmet gyakorolhatnak, szabályozhatják a településen ingatlant vásárlók számát, sőt meghatározhatják a kívánatos lakosságszámot is.

Reisz András elismerte, hogy meglepően hosszú ideje tart már a hűvös idő, aminek oka, hogy márciusban a sztratoszférában bekövetkezett hirtelen felmelegedés eredményeként a megszokott, hideg poláris örvény felbomlott. Ezzel pedig egy olyan helyzet állt elő, amelyben a meleg levegő felhatolt a Sarkkör irányába, a hideg levegő pedig hosszan elnyúlva elindult Közép- és Kelet-Európába.

A beszélgetést azzal indítottuk, hogy miként lesz valakiből ceremóniamester. Mint kiderült, Zoltán atya – aki esperes, kanonok, jelenleg a terézvárosi Szent Teréz templom plébánosa – ceremóniamesteri szerep hez vezető útja több évtizedes múltra tekint vissza. Már az Esztergomi Szeminárium növendékeként négy éven keresztül felelt a székesegyházban tartott szertartások levezetéséért. 1991-ben szentelt é k pappá, és ugyanabban az évben  augusztusban érkezett – most már – szent II. János Pál pápa Magyarországra. Miután négy évig ő vezette a szertartásokat a székesegyházban, ezért kapta a feladatot, hogy II. János Pál pápa látogatásának szertartásaiban is szolgáljon , akkor már mint felszentelt pap.

A beszélgetést azzal kezdtük Kis-Benedek Józseffel, hogy mi várhat a kémkedés miatt letartóztatásba került nagyszőlősi magyar házaspárra Ukrajnában. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, halálbüntetés nincs a szomszédos országban, de életfogytiglant kiszabhatnak rájuk, mivel ott háborús állapotok vannak.

A beszélgetés apropóját Demkó Attilával az a háromnapos tűzszünet adta, amelyet Vlagyimir Putyin hirdetett meg egyoldalúan május 8-ra, a Győzelem Napjára.

Nemrégiben egy gazdasági konferencián beszélt a vámháború okairól, a lehetséges amerikai elképzelésekről és világgazdaság felforgatásáról Szalay-Berzeviczy Attila, közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke. Ezeket a gondolatait vettük végig és onnan indultunk, hogy a mostani vámháború nem egyedi jelenség az amerikai történelemben. Szalay-Berzeviczy Attila emlékeztetett, hogy hasonló kísérlet már száz évvel ezelőtt is történt a nagy gazdasági világválság idején.

Az új drogtörvény mellett kibeszéltük, hogy miért van több orrcseppfüggő, mint drogfüggő nálunk és miért nem jó kristályt szedni.

Szaértővel néztük meg a járvány eddigi veszteségeit és, hogy mit jelentene még egy madárinfluenza, vagy sertéspestis?

A műsor vendége dr. Rusvai Miklós virológus professzor volt, akivel először azt boncolgattuk, hogy miként jelenhetett meg a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, ahol legutóbb 1973-ban észlelték, a mostaninál jóval kisebb mértékben. A járványtani szakember elmondta, hogy bár Európában évtizedek óta nincs jelen a vírus, azonban nem tűnt el, mert Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is fertőz.

A Balatonnál, a Velencei-tónál és a budapesti agglomerációban is feltételekhez köthetik az ingatlanok adásvételét.

Milyen költséget hárítanakt át a bankok az emberekre? Legyen minden településen ATM és még több készpénzt az embereknek. Szakértőket kérdeztünk!

A filmügyi kormánybiztossal beszéltük át a széria erősségeit és a kapott bírálatokat.

Utána jártunk, hogy miért jön Magyarországra több ezer amerikai katona és tényleg üresek-e az európai fegyverraktárak.

Azt jártuk körbe, hogy csökkenhetnek-e az árak a boltokban és áfacsökkentés helyett miért csak a nyugdíjasoknak jön áfa-visszatérítés.

Három éve kezdődött az orosz-ukrán háború. Szakértőkkel elemeztük, hogy hol tart most a konfliktus és mikor lehet béke.

A beszélgetés apropóját Donald Trump egy nemrégiben tett kijelentése adta, amikor az amerikai elnök felszólította Európát, hogy teljesen mértékben szakadjon le az orosz földgázról és kőolajról és lehetőleg ne trükközzenek árnyékflotta tankerekkel megkerülni a behozatali tiltást. A válaszokért Holoda Attila energetikai szakértőhöz és Yaro Patrice Amerika szakértőhöz fordultunk. Természetesen körbejártuk azt is, hogy mit jelenthet ez a hazai üzemanyag ellátás szempontjából is.

Sághi Attilára azért esett a választás, mert a szakember az elmúlt évtizedek szinte minden nagy állami és/vagy magánprojektjében részt vett, elég ha csak az Operaház, a Vigadó, a Gresham palota, a Szépművészeti Múzeum, vagy éppen a Zene házának felújítására, építésére gondolunk. Nem véletlenül kapta meg 2024-ben az Év Projektmenedzsere díjat.

Mit és miért csinálnak másként a mai fiatalok? Beragadunk-e a mamahotelben? Steigervald Krisztián generációkutató válaszol.

Szakpszichológussal jártuk körbe, mit lehet és kell tennünk a gyerekek felkészítésére mondjuk egy bombafenyegetés esetében.

Megnéztük, mit jeleznek az első nap aláírt rendeletek és mi változhat nagyon gyorsan az Egyesült Államokban.

Január 16-tól már nem tudjuk használni a régi Ügyfélkaput. Kibeszéltük, hogy mit kell tenni, ha továbbra is digitálisan akarjuk intézni ügyeinket.

Miért állítunk éppen fenyőfát és miért kell ajándékot adni? Történésszel kerestük a válaszokat.

A lázadók vezetője normális országot ígér, de csoportja rajta van a brutális terrorszervezetek listáján.

Milyen fizetésemelések jöhetnek jövőre?

Háziorvossal vettük végig, hogy mit tehetünk, ha esetleg covidosan még az influenzát is elkapjuk.

Elértünk a háború 1000. napjához. Szakértővel elemeztük, hogy vajon lesz még rosszabb, vagy látszik már a megoldás.

Megnéztük, milyen tél vár ránk és, hogy mi is okozta nemrégiben a valenciai villámárvizeket és a pusztítást.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket vettük át, azokat, amelyeket a magyar hírfogyasztók is a leggyakrabban tesznek fel, hiszen a tengerentúli voksolás egésze más rendszerű, mint amit például Magyarországon megszoktunk. A válaszokat pedig Magyarics Tamás egyetemi tanár szállította.

Nemrégiben jelentette be az amerikai milliárdos, Elon Musk, hogy már jövőre készen állhatnak robottaxik gyártására és nincs messze az idő, hogy megkezdjék humanoid robotok összeszerelését és tömeges árusítását. Hova vezet ez az iszonyatosan felgyorsult technológiai fejlődés és milyen következményei lesznek az emberiségre nézve. Erre kerestük a választ Szalóczy Zsolt fizikussal.

Párhuzamot vontunk az aktív miniszterelnökként leghosszabb ideje regnáló Orbán Viktor és az őt hajszállal lemaradva követő Tisza Kálmán között.

Már komolyan foglalkozik a kormányzat a lakhatási helyzetet érintő változások kidolgozásával. Nem véletlenül mondta nemrégiben Gulyás Gergely, hogy szó lehet szigorú budapesti Airbnb-kontrollról, a bérleti díjak szabélyozásáról, a kollégiumi férőhelyek számának megemeléséről és általában az építkezés ösztönzéséről. Ennek lehetőségeit jártuk körbe Borsi Lászó tanácsadóval, ingatlanszakértővel.

Először számháborúztunk a MOK elnökével, mert nem volt teljesen világos, pontosan hány ellátóhellyel fut neki október elsejétől Budapest az új ügyeleti rendszernek. Abban megállapodtunk, hogy lesz 15 felnőttek és 3 gyermekek számára kijelölt ügyeleti pont.