Csillagvizsgáló

A tartalomból: A C/2022 E3 (ZTF) üstökös érkezése /// A (Tejútrendszer) végső határ(a) /// Kína bajban a Marson – A Zhurong és Tianwen-1 sem válaszol /// A Tibeti fennsíkot benövik a távcsövek /// Szellemes kép az ESO 60. születésnapjára a VLT-vel (Kúp-köd, NGC 2264) /// Heteken belül megtudjuk, ki a négy hun, aki orbitra kerülhet /// Egy távcső, ami nem hagyja, hogy belenézzünk (Unistellar: Equinox-2) /// Jupiter méretű, fénysebesség tizedével haladó űrhajók gravibábjai nyomában /// Az élet hiányának nyomában az Enceladus vízgejzírjein át /// Programajánló: Égi látványosságok (Mars, Jupiter, Vénusz, ZTF) /// A Szegedi Csillagvizsgáló téli különleges alkalmai /// Újabb pályázati lehetőség a Szegedi Csillagvizsgálóban /// MANT – ESA pályázatíró workshop /// A hónap pillanatai: András dolgos, és kevésbé dolgos pihenő időszaka Bakonybélben és Zalában /// Barna befejezi az Expanse sorozatot (a könyveket), és izgalmas esszéket bírálhatott

A 2022-es esztendő legfontosabb csillagászati-űrkutatási történései egy top10(+3) listába szedve, bő lére eresztve, megvitatva, elmagyarázva.

A tartalomból: Miért készült ez a videó Darmstadtban? /// Csillagkeletkezés molekulafelhőkben /// Így fúj kifelé egy protocsillag az ALMA szerint /// Galaxiskeletkezés szimulációja /// Többescsillagok 1.: egy millió fedési kettősből hány lehet hármas? /// Többescsillagok 2.: egy kettős cefeida, ami régen három csillag volt /// Pulzáló szubtörpék nyomában /// Egy hármas exobolygórendszer a Cheops-szal /// Bárium-csillagok: azok meg micsodák? /// Évadzáró gondolatok

A tartalomból: Visszatért az Orion, és nem csak az, amelyik telente szokott /// A japánok “pónilova” már a Hold túloldalánál jár /// Kereskedelmi holdjáróra fel! /// Ősi marsi cunamik nyomai a vörös homokban /// Kicsit kicsi, kicsit kocka, de a mienk – Az MRC-100 útnak indul /// Fémfenyőerdő a sivatagban? – Épülnek a SKA rádiótávcsövek /// Értem én fúzió, de mitől megy? – Mérföldkő az energiakutatásban /// James Webb percek: Megtalálták a legtávolabbi galaxist (már megint) /// Titáni felhők a James Webb és a Keck szemén keresztül /// Új csillagokra bukkant A JWST a Déli Gyűrűs-ködben /// Az ikonikus Teremtés oszlopai James Webb színekben /// Programajánló: Rajz- és cikkíró-pályázat a Szegedi Csillagvizsgálóban /// Tündöklő Mars, határozott Jupiter, és hanyatló Szaturnusz /// Quadrantidák – Az év első meteorraja jan. 3-4. éjjelén tetőzik /// Utazó Planetárium és MCSE stand a GOBuda Mallban (dec. 17.) Közönségkérdések: Mi a helyzet a Föld mágneses tengelyének átfordulásával? /// Hogy lehet egy fler hőmérséklete nagyobb, mint a csillagmagé? A hónap pillanata(i): András megy, utazik, előad, terraformál… 1000 feliratkozó!!! /// Barna már a jövő évet tervezi, Csillagok Alatt 2023 ON!

A Magyar Titok a 2022-es Csillagok Alatt rendezvénysorozathoz kapcsolódó, kéthetente jelentkező csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészthető mélységben és stílusban. A premierek történetében immáron másodszor élő adást sugárzunk, a kommentekben érkező kérdéseket pedig utólag válaszoljuk meg. A műsor keretében ismertetjük az IAU NameExoWorlds 2022 felhívás nyomán megszületett magyar javaslatot egy exobolygó és központi csillagának elnevezésére!

A Hold körül köröz a NASA űrhajója, díjakat kaptak magyar csillagászok, valami kígyózik a Napon és Kína egyre többet költ alapkutatásra - csupa érdekes dologról lesz szó a Csillagfényben eheti epizódjában, de legtöbbször mégis csak a közeledő Mars került szóba.

Kiss László gyűtésében és tolmácsolásában ismét itt vannak a legfrissebb magyar vonatkozású csillagászati eredmények: kisbolygók, változó csillagok, egy különleges szupernóva-maradvány és még megannyi érdekesség, mindez közérthető magyarázattal tálalva.

A tartalomból: Fekete lyuk a “szomszédunkban” /// A Tejút legősibb bolygómaradványa /// ALMÁval a víz nyomában távoli galaxisok vidékén /// James Webb percek – A bujkáló törpegalaxis /// Utolsó kép a NASA Insight szondájától /// Magyar a Holdon… 2036-ban… reméljük… /// Gyilkos aszteroida tart a világűr felé /// Sarki fény harmadjára idén, megy a munka a Nap 25. ciklusában /// Leonida-kitörés vagy köd és felhő lesz a szombat hajnali program? /// Programajánló: MCSE járdacsillagászat az MTA előtt /// MANT Műholdas rádiófrekvencia-igénylés workshop /// Elstartolt az Artemis-1, decemberben tér vissza /// Mars ki az ég alá! Mars fenn az égen! /// A hónap pillanata(i) /// Nézői kérdések: Interferometriával a csillagfelszín nyomában /// RR Lyrae csillagokról dióhéjban /// Haló, meg tudná mondani, hogy mi az a fényes gyűrű a Hold körül?

A tartalomból: Arecibo a síron túlról figyelmeztet aszteroidákra /// Pillecukor exobolygó /// Kvarkcsillag vagy sem? /// Amikor a Nap tényleg ránkmosolygott /// James Webb percek – A Teremtés oszlopai és “valami” galaxisok /// Összeállt a Mennyei Palota /// A legnagyobb megfigyelt kráterkialakulás… szerencsére a Marson /// Közönségkérdések /// Programajánló /// A hónap pillanata

A Magyar Titok csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészhető mélységben és stílusban Kiss László akadémikus csillagász tolmácsolásában.

Tíz hír az elmúlt hetekből, tíz izgalmas (vagy éppen kijózanító) magyarázat csillagászok tolmácsolásában. Miért mentik meg a Hubble Űrtávcsövet és miért nem az Arecibo Rádiótávcsövet? Mit derítettünk ki a Mars magjáról? És mekkorát szólt a DART szonda aszteroida-eltérítése? A Csillagfényben c. műsorunkban rendre azokat a csillagászati híreket elemezzük, amelyek a hazai mainstream médiában is helyet követeltek maguknak. Ezúttal sem hiányozhatnak az állandó rovatok, mint, a nézői kérdések megválaszolása vagy a személyes csillagászati pillanatunk az utóbbi hetekből.

A Magyar Titok a 2022-es Csillagok Alatt rendezvénysorozathoz kapcsolódó, kéthetente jelentkező csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészthető mélységben és stílusban. Ezúttal a legtöbb tárgyalt cikk a galaxisok centrumában található szupernagy tömegű fekete lyukakhoz és azok megfigyelhetőségéhez kötődik.

A Csillagfényben c. műsorunkban rendre azokat a csillagászati híreket elemezzük, amelyek a hazai mainstream médiában is helyet követeltek maguknak. Az utóbbi hetek a James Webb Űrtávcső okozta ámulatban teltek, de ezzel párhuzamosan egyre több kattintásvadász cím is megjelent: tévesek az exobolygó-modellek, nem volt Ősrobbanás és még a Neptunusz is gyanúsan halvány. Megnéztük, hogy van-e ezekben bármiféle igazság?

A Magyar Titok a 2022-es Csillagok Alatt rendezvénysorozathoz kapcsolódó, kéthetente jelentkező csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészthető mélységben és stílusban. Ezúttal többek között a szupernóvák, a mesterséges intelligencia és csillagokkal teli csodálatos képek voltak a fókuszban.

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászat legújabb eredményeit hozza közelebb a hallgatósághoz. A legutóbbi műsor sem múlt el űrtávcsöves adatok feldolgozása és exobolygószat nélkül, de a hazai nukleáris asztrofizika legfrissebb eredményei talán még az ínyenceknek is tartogathat újdonságokat.

Véget ért az idei Egy Hét a Csillagok Alatt programsorozat, itt az ideje, hogy mérleget vonjunk, beszámoljunk és meséljünk - mert rengeteg klassz dolog történt csillagászati bemutatók címén.

Kontextus nélkül a tartalomból: Avi Loeb, Artemis, sarki fény, zene, kolbász. Újra jelentkezik csillagászati és űrkutatási hírműsorunk, a Csillagfényben, amelyben az elmúlt hetek sajtóban is nagyobb visszhangot kapott aktualitásait gyűjtjük össze rövid magyarázattal kísérve. Helyet kapnak továbbá a nézőközönségtől érkezett kérdések, és sorra vesszük az előttünk álló időszak fontosabb eseményeit.

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászat legújabb eredményeit hozza közelebb a hallgatósághoz.

Hatodik alkalommal jelentkezik a Csillagfényben című, csillagászati-űrkutatási hírműsorunk. Az utóbbi hetek eseményei közül beszélünk többek között a “világpusztító” napkitörésről, a méltatlanul kevéssé megénekelt FRB-kről, az orosz-amerikai űrkonfliktusról, valamint, most már hivatalosan is bevezetjük a James Webb-perceket.

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászat legújabb eredményeit hozza közelebb a hallgatósághoz. Az aktuális műsor azonban kicsit máshonnan indít, hiszen a James Webb Űrtávcső első felvételei megkerülhetetlenek voltak – de természetesen itt is felbukkannak magyar szálak.

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászat legújabb eredményeit hozza közelebb a hallgatósághoz. A legfrissebb adag igen csak változatos lett, a friss cikkek ugyanis kísérleti asztrofizikától egészen az űrtávcsöves megfigyelésekig számos területet lefednek.

Ötödik alkalommal jelentkezik a Csillagfényben című, csillagászati-űrkutatási hírműsorunk. Az utóbbi hetek eseményei közül szóba kerül egyebek mellett egy szóba került a James Webb Űrtávcső, a Bennu kisbolygó, a James Webb Űrtávcső, becsapódások Földön és Holdon, valamint röviden kitérünk a James Webbre is...

Negyedik alkalommal jelentkezik a Csillagfényben című, csillagászati-űrkutatási hírműsorunk. Az utóbbi hetek eseményei közül szóba kerül egyebek mellett egy minden korábbinál gyorsabban növekvő fekete lyuk, a minden korábbinál részletesebb csillagkatalógus és a minden korábbinál nagyobb hajnali érdeklődést ki váltó bolygófüzér is.

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászati eredményeket boncolgatja. A tartalomból: Asztrometria: a legősibb mesterség /// A Tejút kémiai térképezése /// Kettőscsillagok a Gaia adataiban /// Fiatal csillagok katalógusa /// Csillagok: mekkorák, milyenek, milyen idősek? /// A Naptól forróbb csillagok rezgései /// Klasszikus pulzálók 1: cefeidák /// Klasszikus pulzálók /// A Gaia és az asztrometria jövője

A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászati eredményeket boncolgatja. A legutóbbi műsorban akad egy kis csavar: magyar csillagászok vizsgálódásairól lesz szó, azonban egy hosszú élménybeszámolóba ágyazva, egy meteorkitörés megfigyelésétől Texas és Arizona államok csillagászati jelentőségű helyszíneinek meglátogatásáig.

Rendszeresen jelentkező csillagászati és űrkutatási hírműsorunkban az elmúlt hetek sajtóban is nagyobb visszhangot kapott aktualitásait gyűjtjük össze rövid magyarázattal kísérve. Helyet kapnak továbbá a nézőközönségtől érkezett kérdések, sorra vesszük az előttünk álló időszak fontosabb eseményeit, és egy kis személyes élményt is csempészünk a műsorba a Hónap Pillanata rovatban.

A Vándorcsillagokban szeretnénk a csillagászati bemutatóhelyeket, kutatóintézeteket górcső alá venni, és alaposan körbejárni, hogy hol milyen módon kapcsolódnak emberek a csillagos égbolthoz. Utazóműsorunk legelső adásában összegyűjtöttük az országban zajló csillagászati táborok javát.

Kiss László akadémikus értő tolmácsolásában kerülnek terítékre az elmúlt két hét magyar vonatkozású csillagászati publikációi.

Kiss László akadémikus értő tolmácsolásában kerülnek terítékre az elmúlt két hét magyar vonatkozású csillagászati publikációi.

Rendszeresen jelentkező csillagászati és űrkutatási hírműsorunkban az elmúlt hetek sajtóban is nagyobb visszhangot kapott aktualitásait gyűjtjük össze rövid magyarázattal kísérve. Helyet kapnak továbbá a nézőközönségtől érkezett kérdések, sorra vesszük az előttünk álló időszak fontosabb eseményeit, és egy kis személyes élményt is csempészünk a műsorba a Hónap Pillanata rovatban.

Folytatódik a hazai vonatkozású csillagászati publikációk bemutatása, Dr. Kiss László tolmácsolásában. Exobolygók, exoholdak, a jövő rádiótávcsövének koncepciója és még sok minden más az asztrofizika élvonalából.

A Csillagok alatt - Magyar Titok egy újonnan induló és a tervek szerint kéthetente jelentkező csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészthető mélységben és stílusban - mindezt Kiss László akadémikus tolmácsolásában.

A Csillagfényben egy újonnan induló és a közeljövőben rendszeresen jelentkező csillagászati és űrkutatási hírműsor, amelyben az elmúlt hetek sajtóban is nagyobb visszhangot kapott aktualitásait gyűjtjük össze rövid magyarázattal kísérve. Helyet kapnak továbbá a nézőközönségtől érkezett kérdések, sorra vesszük az előttünk álló időszak fontosabb eseményeit, és egy kis személyes élményt is csempészünk a műsorba a Hónap Pillanata rovatban.

Az utolsó, Top10-es műsor után egy kicsit mi is elengedtük magunkat és beszélgettünk mindenféléről, ami akár csak mérsékleten köthető a csillagászathoz: scifiről, technológiáról, a tudomány működéséről, a mögöttünk hagyott évről és a közeljövő terveiről. Bónusz: bocsánatkérés az összes fekete mcskától.

Az Androméda Webcast évadzáró műsorában 2021 legfontosabb csillagászati és űrkutatási történéseire tekintettünk vissza. Felfedezések és kutatások, elindulások és megérkezések, Naprendszeren belül és kívül egyaránt - tíz plusz egy sztori amire érdemes lesz emlékezni a mögöttünk hagyott esztendőből.

Podcast-trilógiánkat Andy Weir idén megjelent regényével zárjuk, amelyben nem csak a főhős jut messzire, de az író által kidolgozott jellegzetes stílus is.

Folytatva Andy Weir regényeinek feldolgozását, a Holdra visz az utunk, de ennek nem mindenki örül egyformán.

Andy Weir korunk egyik legnépszerűbb és legjobb sci-fi írója, pedig mindössze három regényt adott ki eddig. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy podcast-trilógiában foglalhatjuk össze az író munkásságát - kezdve Mark Watney túlélő-naplójával, A Marsival.

Semmi sem tart örökké, még egy csillag élete sem. Bizonyos esetekben azonban a csillaghalál nem a fúziós láng kihunyásával, hanem kataklizmikus erejű robbanással járnak. Ezek a szupernóvák, az Univerzum legenergikusabb jelenségei, amelyek nem csak az egykori csillagot és annak környezetét semmisítik meg, de építenek is: új kémiai elemeket gyártanak le, összesöprik az útjukba kerülő csillagközi gáz, csillagkeletkezést indítanak be vagy éppen fekete lyukakat hizlalnak. Nem utolsósorban pedig kozmikus fáklyaként mutatják meg számunkra az Univerzum méreteit - sőt, annak állandóan gyorsuló növekedését is.

Többszöri csúszás és tíz milliárd dollár elköltése után végre indulásra kész a James Webb Űrtávcső. A gyakran Hubble-útódként is emlegetett űrteleszkóp azonban bizonyosan meg fogja szolgálni az árát - már ha a decemberi 18-i indítását követően gond nélkül megérkezik a másfél millió km-re lévő állomáshelyére.

Kétségkívül a Hubble Űrtávcső a modern csillagászat legnagyobb hatású műszere. Több mint három évtizedes működése során a csillagászat minden területén úttörő eredményeket szállított, a naprendszerbeli égitestek megfigyelésétől kezdve az Univerzum gyorsuló tágulásának kimutatásáig. Az Androméda Podcast aktuális műsorában nem csak a Hubble kalandos történetét és legnagyobb felfedezéseit beszéljük át, de megvitatjuk azt is, hogy mi lesz az űrtávcső sorsa a jövőben.

Idén második alkalommal szerveztük meg az 'Egy hét a csillagok alatt' országos kezdeményezést azzal a céllal, hogy minél többen élhessék át a csillagos égbolt megfigyelésének élményét. A podcast során mesélünk a kezdetekről, az idei programsorozat lebonyolításáról, és beszélgetünk a távcsöves bemutatókkal kapcsolatos személyes élényeinkről is.

Csillagképek, ködök, galaxisok, meteorok és megannyi látványosság az égen. De hogyan figyeljük meg ezeket az objektumokat, jelenségeket? Ehhez nyújtunk segítő kezet következő podcastünkben.

Ötvenkét éve az egész világ ünnepelte az emberiság egyik legnagyobb tudomány-technikai bravúrját, ma már azonban leggyakrabban a hoaxok és összeesküvés-elméletek kapcsán kerül szóba. Vajon az emberek többsége elfogadja a Holdra szállás tényét, és ha igen, miért nem?

Az éjszakai eget kémlelő szemek mind gyakrabban pillanthatnak meg több tucat libasorban vonuló fénypontot. A SpaceX Starlink-műholdjai ezzel a látványos jelenséggel vonultak be a köztudatba, kevésbé közismert azonban, hogy milyen globális hatásai lehetnek a sok tízezer műholdból felépülő megakonstellációknak. Realitás-e, hogy éveken belül gyökeresen meg fog változni az égbolt nyugodt képe? Van-e félnivalójuk az amatőrcsillagászat szerelmeseinek? Mit fognak kezdeni a kutatók a csillagászati felvételeken a műholdak által húzott fényes csíkokkal? És mi lesz a Föld körül megnövekedett műholdforgalommal? Mindezen kérdésekre igyekszünk csillagászati és űrkutatási szempontból egyaránt objektív válaszokat adni röpke két órában.

Miért nem nyelnek el mindent a fekete lyukak? Mi történik egy űrhajóból kieső asztronautával? Eltalál minket a következő erre járó aszteroida? - Csak pár alapvető kérdés, amelyek sokakban felmerülnek. Az Androméda Webcast soron következő adásában a leggyakoribb csillagászati és űrkutatási kérdéseket vesszük sorra, amelyeket nem csak a kommentszekciókban és a csillagvizsgálókban, de odahaza is feltesznek nekünk.

Az emberes űrrepülés 60. évfordulója alkalmából kivételesen nem a múltra tekintünk vissza, hanem egy rendhagyó fordulattal inkább a jövő kihívásait vesszük számba. Ehhez napjaink egyik (ha nem a) legjobb űrutazós sci-fijéhez, az Expanse-hez nyúlunk. Rövid történetismertetés után belemélyülünk a természettudományos és társadalmi kérdésekbe, amelyeket James S. A. Corey könyvei és a belőlük forgatott filmsorozat igyekszik a valóságtól a lehető legkevésbé elrugaszkodva végigvezetni. A webcast során az űrutazás rengeteg nyitott kérdéséről, a természeti törvények által felállított akadályokról, no meg a nagy ismeretlenről fogunk beszélgetni.

A csillagászati hírek gyakran visszaköszönő kliséje amikor egy jelenség akár "földönkívüli élet nyomaira is utalhat". De vajon hány felfedezés kapcsán merült fel akárcsak félig komoly opcióként az idegen élet jelenléte vagy egy civilizáció hatása? Beszélgetésünk során végigvesszük azokat az eseteket, amikor néhány kutató már ténylegesen a földönkívüli élet közvetett felfedezését vizionálta (mindannyiszor alaptalanul), az első pulzár megfigyelésétől egészen az csillagközi térből érkező 'Oumuamua látogatásáig.

Csillagászati Nobel-díj ugyan nincs, a legrangosabb tudományos elismerés fizikai kategóriájában azonban gyakran díjaztak csillagászati vonatkozású eredményeket. Száz éve ehhez még egy ballonos repülés során végzett kísérletsorozat is elégséges volt, manapság már óriási detektorok több éves méréseire alapozva lehet kifürkészni az Univerzum titkait. A második Csillagász Podcast során sorra vesszük azt a bő tucatnyi felfedezést a csillagászat és kozmológia területéről, amelyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díjjal tüntetett ki, mindegyik esetében közérthető magyarázattal és rengeteg érdekességgel szolgálva az úttörő kutatási eredményekről.

Az év gégéhez közeledve végigvettük 2020 legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eseményeit egy top10-es lista keretében.

Februárban három szonda is érkezett a vörös bolygóhoz, podcastünk harmadik adásának idejére a Perseverance rover pedig már le is szállt a Jezero-kráterben. A Mars gépesített meghódítása azonban nem most kezdődött; a '70-es évektől tucatnyi űrszonda, leszállóegység és rover tanulmányozta a bolygó felszínét, légkörét, történetét és immáron az esetleges élet nyomait is. Beszélgetésünk során végigvettük a legérdekesebb küldetéseket a szovjet csoszogó robottól egészen a Perseverance landolásáig, sőt, kicsit még a Mars-kutatás jövőjébe is betekintettünk.