MNB Podcast

A mesterséges intelligencia térhódítása miatt lehet, hogy sokan elveszítik állásukat? Melyik munkaköröket érintheti leghamarabb a mesterséges intelligencia? Vannak-e olyan munkakörök, amelyeket jelenlegi tudásunk szerint kevésbé érinthet? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelintézeti Szemle szerkesztője Rippel Gézával az MNB Közgazdasági elemzési főosztályának vezetőjével és Zsinkó Mátéval, az MNB Közgazdasági elemzési főosztály elemzőjével. Az apropót Zsinkó Máté szakmai cikke szolgáltatja, amely a Hitelintézeti Szemle 2025/1. számában jelent meg.

Gőzerővel készül harmadik születésnapjára a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont. Az intézmény jelenleg is különleges kiállításokkal és pro-gramokkal várja látogatóit. Az ország legmodernebb élményközpontja iránt kiugróan magas az érdeklődés. A 2022. március 15-i megnyitó óta több mint 340 ezren keresték fel a Pénzmúzeum interaktív tárlatait, a regisztrációs naptárban pedig közel negyedévre előre foglalt minden időpont. Milyen egyedi programokkal igyekszik elérni a fiatalokat és az időseket a nemrégiben Pénzügyi kultúra nagykövete díjjal elismert intézmény? Hogyan állunk a pénzügyi egészség terén, mit tehet még a Magyar Nemzeti Bank a hazai pénzügyi tudatosság növelése érdekében? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett az MNB-podcast újabb adásában Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás Hergár Eszterrel, a Pénzmúzeum vezetőjével.

Milyen mértékben tudták elősegíteni Közép-Kelet Európa volt szocialista tömbjének felzárkózását az egyes országok jegybankjai? Az időközben az Európai Unió tagjaivá vált államokban milyen lépéseket helyezett leginkább előtérbe a monetáris politika? Összefügghet-e a felzárkózás sikerességével az, hogy egy-egy adott országban mennyire független a jegybank? Milyen tanulságokat vehetnek át a tizenegy új tag-állam erőfeszítéseiből a mostani tagjelöltek? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszél-get Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelinté-zeti Szemle szerkesztője Szapáry Györggyel, az MNB elnöki főtanácsadójával, vala-mint Vonnák Balázzsal, az MNB közgazdasági tanácsadójával. Az apropót az a két szakértő által jegyzett tanulmány szolgáltatja, amely a Hitelintézeti Szemle centená-riumát ünneplő 2024/4. számában jelent meg.

Már az idei ősz sem volt eseménytelen a hazai lakáspiacon. Élénkülő kereslet és az árak lassú emelkedése jelezte: a folyamatok kimozdultak a holtpontról. A jövő év első felében ugyanakkor jelentős mennyiségű tőke, megtakarítás és támogatás segítheti majd az otthonok adásvételét. Fordulat előtt állunk? Beindulhat ismét az új lakások építése? Mi lesz a családot alapító fiatalokkal? Mi kellene ahhoz, hogy az albérletek is olcsóbbak és könnyebben elérhetők legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett az MNB-podcast újabb adásában Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás Banai Ádámmal, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával.

Mitől zöldek a pénzügyek? A zöld beruházások kevésbé kockázatosak? Mi az az ESG? Mennyivel környezettudatosabbak a fiatalok? Ezekről beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás Kim Donáttal, az MNB Fenntartható pénzügyi elemzési osztályának vezetőjével.

Talán nem is nagyon emlékezünk már azokra az időkre, amikor még munkaidőn kívül vagy a hétvégeken nem utalhattunk, ráadásul a pénz útja is nagyságrendekkel hosszabb volt pár másodpercnél. Pedig nem is olyan régen lépett életbe hazánkban az azonnali fizetési rendszer, ami sok mindenben megváltoztatta az életünket. Szeptember 1-én újabb szintet léptünk a kereskedők számára olcsóbb, a vásárlók számára pedig ingyenes lehetőséget biztosító qvik rendszer életbe lépésével. Hogyan alakítja tovább ez a megoldás a digitális fizetéseket? A kártyák után jönnek a QR-kódok? Többek között erről kérdezte Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás podcast-beszélgetésükben Luspay Miklóst, az MNB Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetőjét. A jegybank igazgatójától azt is megtudtuk, hogyan működik majd jövő év közepétől a digitális csalások ellen felállított központi rendszer.

Miképpen lehet a zöld átállásra késztetni a hazai bankokat? Milyen lépésekkel igyekszik elősegíteni a Magyar Nemzeti Bank azt, hogy a pénzintézetek hiteleik és forrásaik minél nagyobb hányadát fordítsák a fenntartható fejlődést segítő beruházások-ra? Milyen eredményekkel és hatással járt a meghosszabbított zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a jegybank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelintézeti Szemle szerkesztője Kim Donáttal, az MNB Fenntartható pénzügyi elemzési osztályának vezető-jével és Várgedő Bálinttal, ugyanennek az osztálynak az elemzőjével. Az apropót az a – két beszélgetőtárs mellett Raciborski Eszter, az MNB felügyeleti tanácsadója által jegyzett – szakmai cikk szolgáltatja, amely a Hitelintézeti Szemle 2024/3. számában, a XXI. század kihívásai rovatban jelent meg.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) 2013 óta az aktuális gazdasági helyzethez igazítva, mindig a kellő időben segítette a hitelezést, a válságkezelést vagy éppen az ingatlanpiac zöldítését. Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Pulai György az NHP program egyes szakaszainak céljairól beszélgettek, és az eredményeket elemezték.

Tavaly az arany világkereskedelmi forgalma minden rekordot megdöntött. De vajon az arany - ami bizonytalan időkben az egyik legelterjedtebb befektetési forma, - mitől lett újra ennyire népszerű? Az arannyal összefüggő trendek okairól és jövőjéről beszélget Kolozsi Pállal Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Hazánk számára kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió jövőjének alakulása. Ezért is érdemes időről-időre áttekinteni az ezzel kapcsolatos, legfontosabb kérdéseket. Vajon milyen irányba, milyen feltételekkel folytatódjon a bővítés? Miként küzdhetők le a jelenlegi tagjelölt államok felvételével jelentkező kihívások? Hogyan tartható fent a közösség pénzügyi stabilitása? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője, a Hitelintézeti Szemle szerkesztője dr. Gottfried Péterrel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjával, valamint dr. Szapáry Györggyel, a jegybank elnöki főtanácsadójával. Az apropót azok a – két neves szerző által jegyzett – szakmai cikkek szolgáltatják, amelyek a Hitelintézeti Szemle 2024/2. számában, a XXI. század kihívásai rovatban jelentek meg.

A mesterséges intelligencia hosszú fejlődési utat járt már be, számos áttörő ered-ménnyel. E trend alól a pénzügyi szektor sem jelent kivételt. Az új technológia al-kalmazására lehetnek példák a különböző mobilfizetési és felhőalapú megoldások. Vajon a kétségtelen előnyök – és az ügyfelek jobb kiszolgálása és védelme – mellett melyek azok a kockázatok a mesterséges intelligencia pénzügyi alkalmazása során, amelyeknek a minimalizálása szükséges? Az előnyök felerősítése és a hátrányok csökkentése érdekében mennyire lehet indokolt egy, a pénzügyi szektorra szabott szabályozói keretrendszer kialakítása? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője dr. Domokos Annával, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs politika és szabályozási főoszt-ályának jogi referensével, illetve Sajtos Péterrel, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó a kettejük által készített szakmai cikk, amely „Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2024/1. számában.

A 2010-es évtized – főképp az időszak elején véghez vitt reformoknak köszönhetően – az elmúlt évszázad legsikeresebb időszakának tekinthető. A kedvező mennyiségi teljesítés ugyanakkor csak a felszín. A hazai gazdaságban – mélyebb dimenziókban – minőségi elmaradások azonosíthatók. Miben ragadhatók meg leginkább a magyar gazdaságban meglévő kettősségek? Miben tapasztalható elmaradás, min kellene javítanunk? Hogyan felelhetnénk meg leginkább napjaink globális kihívásainak? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője Nagy Ágnessel, a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzési főosztályának vezető közgazdasági elemzőjével, illetve Szalai Ákossal, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó Nagy Ágnes szakmai cikke, amely „Kettősségek a magyar gazdaságban – Növekedés és jólét a 21. században” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/4. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

Hova lehet fordulni ha vitánk van a bankunkkal? Milyen helyzetekben tud segíteni az MNB? Mikor éri meg békéltetést kérni a bírósági tárgyalás helyett? Hogyan tudjuk elkerülni, hogy rossz pénzügyi döntést hozzunk? A pénzügyi ismeretterjesztés és a pénzügyi fogyasztóvédelem - mondhatni - kéz a kézben járnak, ezért az MNB ügyfélszolgálata, a Pénzügyi Navigátor tanácsadó hálozata és a Pénzügyi Békéltető Testület is a fogyasztóknak segít. A három terület munkájáról Ráthyné Gál Ildikóval, Pap Judittal és Kovács Erikával beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Jelentős változásokon esett át az elmúlt időszakban a hazai pénzforgalom. Jól jellemzi a folyamatokat az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti arányának változása, amely a 2015-ben mért 13 százalékról 2021-re már 31 százalékra emelkedett. Mit olvashatunk ki az adatokból? Milyen célokat tűzött ki 2030-ra a jegybank új pénzforgalmi statisztikája? Milyen mértékben vehetik át a digitális megoldások a készpénz szerepét? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, az MNB közgazdasági szakértője Deák Viviennel, a jegybank pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és kutatási osztályának közgazdasági elemzőjével, valamint Takács Kristóf osztályvezetővel. Az apropó a két szakértő vendégünk közös szakmai cikke, amely „Új jövőkép a hazai elektronikus pénzforgalomban – a Pénzforgalom 2030 stratégia” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/3. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

Az infláció, a hitelkamatok és a háború okozta bizonytalanság is befolyással van az ingatlanárakra és az építőiparra. Mi történt az ingatlanpiacon? Bekövetkezett a trendforduló? Milyen irányba mozognak a lakásárak, és mi várható az építőiparban? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Banai Ádám az aktuális lakáspiaci folyamatokról beszélgettek.

Az elmúlt évek során jelentős sokkokkal kellett megküzdeniük a magyar háztartásoknak. A Covid-járvány, a megemelkedett infláció és a szomszédunkban kitört háború egyformán újra tervezésre kényszerítette a családokat. A Magyar Nemzeti Bank egy új adatgyűjtési program segítségével járt utána annak, hogy miként változtak tavaly a lakossági megtakarítások. Mit mutatott ki ez a felmérés? Miként hatott a válság a háztartások pénzügyi vagyonára? Milyen befektetés adhat hatásos védelmet az infláció ellen? Ezekről a kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője Briglevics Tamással, a jegybank makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztályának vezető közgazdasági kutatójával, valamint Hegedűs Annamáriával, az adósságfinanszírozási és pénzügyi piac-fejlesztési főosztály elemzőjével. Az apropó a két szakértő vendégünk közös szakmai cikke, amely „A lakossági portfólió változása inflációs környezetben az MNB felmérésének tükrében” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/2. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

Terjed a kiberbűnözés, a csalók pedig mindig újabb és újabb módszerekkel akarják elszedni a pénzünket. Mik a legelterjettebb módszerek ma, és hogyan tudunk ellenük védekezni? Mire figyeljünk, ha telefonon vagy a közösségi médiában próbálnak meg átverni? Milyen új fejlesztések jönnek az azonnali fizetés területén, amik forradalmasíthatják a pénzügyeinket? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás ezekről kérdezi Bartha Lajost, és közösen hívják fel a figyelmet az online csalásokra, hogy minél több ember fel legyen vértezve ellenük.

Kevesebb új kölcsönt vesz fel a lakosság és igényelnek a vállalatok a bizonytalanabbá vált kilátások, az emelkedő kamatok és a dráguló hiteldíjak miatt. Kell-e tartanunk emiatt a gazdaság visszaesésétől, a pénzügyi stabilitás megingásától, vagy csak az ilyenkor indokolt óvatosságnak vagyunk a tanúi? Milyen tartalékokkal rendelkezik a hazai bankrendszer egy esetleges hitelpiaci lejtmenet átvészeléséhez? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Nagy Tamás arról is beszélgetnek, hogy most, 2023-ban miért nem lehet párhuzamot vonni a 2008 utáni hitelkiszáradás eseményeivel. Miért alapvetően más ez az időszak, mint a korábbi?

A mélyből a csúcsra: miközben a globális pénzügyi válság éveiben – 2009-re – Észtország a második legnagyobb visszaesést szenvedte el az Európai Unióban, a következő évtizedben az észt gazdaság fejlettsége az EU-átlaghoz képest 64,2 százalékról 82,3 százalékra emelkedett, ami a második legnagyobb pozitív változás volt a kelet-közép-európai régióban. A kiugrás lehetőségét Észtország a digitalizációban találta meg. Me-lyek az észt digitális csoda titkai? Hogyan lehet ez az ország az Európai Unió Szilícium-völgye a következő évtizedben? Ezekről a kérdésekről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője Szentmihályi Szabolccsal, a jegybank közgazdasági modellezési főosztályának vezető közgazdasági szakértőjével. Az apropó Szentmihályi Szabolcs szakmai cikke, amely „Digitális felzárkózás – Észtország példája” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/1. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

Mi okozta a 70-es évek gazdasági válságát? Milyen sokkokat élt át akkor a világ? Miben hasonlít az akkori és a mostani válság? Mik a tanulságai a hetvenes évek válságkezelésének? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, Lehmann Kristóffal beszélgetnek arról, hogy mika tanulságai a hetvenes évek globélis gazdasági sokk-sorozatának, az akkori válságkezelésnek, és hogy mennyire állítható az akkori eseménysor párhuzamba az elmúlt évek történéseivel.

Grandpierre Attilával múltról, közös jövőnkről, a materializmusról és kimeríthetetlen lelki örökségünkről beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az emberiség annak érdekében, hogy fenntartható pályára állítsa a fejlődést. A világgazdaság által okozott környezeti terhek mégsem csökkentek érdemben. Hogyan segíthet ezen a helyzeten a zöld pénzügyi átállás és az ahhoz szükséges kapacitásfejlesztés? Milyen kihívások előtt állnak ezzel kapcsolatban a piaci szereplők? Ezekről a kérdésekről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője Sárvári Balázzsal, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályának vezető kutatójával. Az apropó Sárvári Balázs szakmai cikke, amely „A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés trendjei és dilemmái” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2022/4. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

2022. március 15-én nyitotta meg a kapuit a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, azóta pedig már rengetegen látogattak el az új látványosságba. A Pénzmúzeum az ország legmodernebb élményközpontja, amely interaktív élményt és kézzelfogható tudást nyújt minden egyes korosztálynak. Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, és Hergár Eszter a Pénzmúzeum eddigi tapasztalatairól, a pénzügyi edukációs tevékenységről, amúzeum látványelemeiről és a jövőbeli tervekről beszélgettek.

A fizetési rendszereket alapjaiban megváltoztató digitalizálásra a Magyar Nemzeti Bank is új szolgáltatások bevezetésével reagál. Mit jelent a digitális jegybankpénz, hogyan vehetné azt igénybe a lakosság? Vezethetünk-e majd folyószámlát az MNB-nél? Ezekre a kérdésekről és a rájuk adott válaszokról beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője Kóczián Balázzsal, a jegybank főosztályvezetőjével. Az apropó Kóczián Balázs szakmai cikke, amely "A lakossági digitális jegybankpénz potenciális előnyei" címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2022/3. számában, a 21. század kihívásai rovatban.

A körforgásos gazdaságban egy ember szemete tényleg egy másik ember kincse lesz? Valóban minden újrahasznosítható? Hogyan lehet áttérni a körforgásos gazdaságra? Jön a közösségi használatú tárgyak ideje? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, Danóczy Bálint és Sajtos Péter arról beszélgetnek, hogy végre szakítani kell a növekedés évtizedes eszméjével, és új, fenntartható közgazdaságot kell teremteni. A gazdaság új éllovasai azok a vállalkozások lesznek, amelyek hozzásegítik a gazdaságot a pazarlás, a környezetterhelés és a hulladék csökkentéséhez.

Hogyan alakultak ki hatalmas tőkekoncentrációk a világban? Mi lesz a vége a globális szinten is egyre növekvő vagyoni egyenlőtlenségnek? Van a társadalmi egyenlőtlenségnek egészséges szintje? A digitalizáció és a robotika segít vagy mélyíti a különbségeket? Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Tóth Ferenc arra keresi a választ, hogy az államok és a jegybankok mit tudnak tenni a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek hatásainak kezelésében.

Kiszámíthatatlan időszakot élünk át, de vajon hogyan tudunk rá felkészülni? Tényleg minden megkérdőjelezhetővá vált, amiben eddig hittünk? És ha igen, tanulhatunk egyáltalán a történelmi tapasztalatokból? A tudományágak mindig lekövetik a világ változásait, de mintha a közgazdaságtan lemaradt volna más tudományágakhoz képest. Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Kolozsi Pál Péter arról beszélgettek, hogy miként tudják a közgazdászok felhasználni a többi tudományág vivmányait és tapasztalatait, és milyen új elméletekhez vezethet ez.

Fontos határidő közeleg, hiszen az adósoknak legkésőbb 2022. július 31-ig kell a nyilatkozatukat megtenniük a hitelintézetek felé, ha maradni szeretnénk a fizetési moratóriumban. Mire számíthat az, aki kéri a moratórium fenntartását, hogyan változnak a költségei? A fizetési moratórium meghosszabbításának gyakorlati tudnivalóiról beszélget dr. Nádra Ildikó felügyeleti szóvivő-helyettes Freisleben Vilmossal, az MNB Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságának vezetőjével.

Hogyan fog hatni a klímaváltozás a fejlett országok gazdaságára? Miként változtatják meg életünket a radikális demográfiai változások? Mi lesz azokkal az országokkal, amelyek egyre jobban eladósodnak? Bodnár Előd, Szentes László és Vonnák Balázs azokról a trendekről beszélgetnek, amik a közelmúlt gyors fejlődését lehetővé tették, de amelyek immáron a hosszútávú gazdasági növekedés korlátait jelenthetik a következő évtizedekben.

Dél-Korea felzárkózásának tanulságai Hogyan vált a múlt század közepén még elmaradott, zömmel mezőgazdasági tevékenységből élő távol-keleti ország mostanra a világ 12. legnagyobb gazdaságává? Milyen felzárkózási úton járt az elmúlt évtizedekben Dél-Korea, melyek ennek az útnak a sikerei, buktatói, tanulságai? Erről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője P. Kiss Gáborral, a jegybank főosztályvezetőjével, valamint Szőke Katalinnal, az MNB közgazdasági elemzőjével a témában – a Hitelintézeti Szemle 2022/2 számában Rák a bálnák között címmel megjelent szakmai cikkük nyomán.

Változásra van szükség a világban, de hogy lesz-e igazi változás, az mindannyiunkon múlik. Fenntarthatósági fordulatra van szükség, amelynek véghezvitele elkerülhetetlenné vált. Ma már a gazdasági fejlődés középpontjában az emberi tudás és a tehetség áll, a digitalizáció pedig új erőforrást teremtett: az adatot. Ráadásul a tudás és az adat a felhasználása során nem csökken, hanem ellenkezőleg: gyarapszik. Bodnár Előd, Nánásy-Kézdy Tamás és Baksay Gergely az MNB új globális vitairatát vette górcső alá, amivel a jegybank ennek az előttünk álló változás katalizátora szeretne lenni.

Mit jelenthet az üzleti szférában, a pénzügyi szektorban vagy a mindennapokban az adatgazdaság kora? Miért létkérdés a gazdasági szereplők számára, hogy megfelelően használják, csoportosítsák korunk új vagyontárgyait, az adatokat, információkat? Eljöhet-e az automatikus hitelügyintézés ideje, amikor egy arra rendszeresített algoritmus dönt majd a kérelmünkről? Többek között ezeket az izgalmas kérdéseket járják körül a beszélgetésben – a Hitelintézeti Szemle 2022. évi tavaszi számának megjelenése alkalmából – a Magyar Nemzeti Banktól Varga Balázs elemző és Palicz Alexandr közgazdasági elemző, akikkel Vonnák Balázs, a jegybank vezető oktatási és kutatási szakértője beszélgetett Nánási-Kézdy Tamás mellett.

Milyen összefüggés mutatható ki a koronavírus járvány és a világ számos pontján jelenleg is tapasztalható magasabb infláció között? Milyen máig érvényes törvényszerűségek állapíthatók meg az elmúlt másfél évszázad áremelkedési hullámainak elemzéséből? Milyen eszközöket alkalmaznak a különböző jegybankok az árstabilitás fenntartása érdekében, sikeres lehet-e az infláció elleni küzdelem? Ezeket az izgalmas kérdéseket járják körül a Hitelintézeti Szemle 2021. téli számának megjelenése alkalmából a Magyar Nemzeti Banktól Felcser Dániel főosztályvezető, valamint Balogh András közgazdasági elemző, akikkel Vonnák Balázs, a jegybank vezető oktatási és kutatási szakértője beszélgetett Nánási-Kézdy Tamás mellett.

Kiknek szól a Zöld Otthon Program? Hogyan fog hatni a lakáspiacra? Milyen sikerei voltak a Növekedési Hitelprogram szakaszainak? Hogyan segítette az HNP Hajrá a válságkezelést? Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás vendége Pulai György volt.

Mi jellemezte a 2008-2009-es válságot? Mit tanult belőle a világ? Miben különbözött a mostani helyzettől? Hogyan kezelték a válságot a jegybankok akkor és most? Ki volt a legsikeresebb? Bodnár Előd és Szentes László vendége Lehmann Kristóf volt.

A világ változhat, az arany nem: e nemesfém mindig örök érték marad. Vajon mennyire lehet érvényes és igaz ez a megállapítás a digitális korszak beköszönte után? Miért szorult háttérbe az arany a múlt században a jegybankok eszköztárában és miért erősödik a szerepe ismét manapság? Átveheti-e a bitcoin valaha is e nemesfém helyét és szerepét? Ezeket az izgalmas kérdéseket járja körül a Hitelintézeti Szemle 2021. őszi számának megjelenése alkalmából Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, akivel Vonnák Balázs, a jegybank vezető oktatási és kutatási szakértője beszélgetett Nánási-Kézdy Tamás mellett.

Mi a célja a jegybank zöld stratégiájának? Hogyan érvényesülnek a zöld szempontok a pénzügyekben és a bankrendszerben? Mi a Zöld Otthon Program célja? Kolozsi Pállal Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás beszélgetett.

Mekkorára nőtt az ország aranykészlete? Miért fektet aranyba az MNB? Mi lehet az arany jövője? Mit jelent az embereknek az arany? Veres Istvánnal Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás beszélgetett mindenről ami arany.

Milyen hitelei vannak a magyaroknak? Hogyan hatott a járvány a hitelekre és a bankrendszerre? Mikor érdemes megkezdeni a törlesztést a hitelmoratórium esetében? Ezekről beszélgetett Vágó Nikolett, Nagy Tamás, Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Hogyan hatott a járvány a lakáspiacra? Miként alakulnak az ingatlanárak és a bérleti díjak? Mi várható az építőiparban? Ezekről és még sok más kérdésről beszélgetett Banai Ádámmal Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.

Minek köszönhető a jelenlegi, szokatlanul magas infláció? Tartós áremelkedésre készülhetünk, vagy egyszeri jelenségről van szó? Mikor térhet vissza az élet a korábban megszokott kerékvágásába? Visszakaphatja-e a tavaly elszenvedett veszteséget az idén várható növekedéstől a magyar gazdaság? Ezekről és még sok más kérdésről beszélgetett Balatoni Andrással Szentes László és Nánási-Kézdy Tamás.

Mennyire tudatosak a magyarok a pénzügyeikben? Hogyan tud segíti az MNB eligazodni a pénzügyekben? Mivel tudjuk felkészíteni a fiatalokat a pénzügyi döntésekre? Hogyan zajlik a gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban? Ezekről beszélgetett Hergár Eszterrel Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.

Mik az alternatívái a készpénznek? Hogyan hatott a járvány a fizetési szokásainkra? Meddig lesz még sárga csekk? Mennyire biztonságosak a digitáis fizetőeszközök? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat Bartha Lajossal Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.

Hogy teljesít Magyarország a járványügyi helyzetben? És a többi európai ország? Mi várható a gazdaságban a járvány után? Hogyan áll a magyar versenyképesség? Teljesülnek-e az MNB versenyképességi javaslatai? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat Baksay Gergellyel Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.

Mit jelent a Geofúzió? Milyen változások jönnek a geopolitikában? Véget ér a Nyugat sikertörténete? És ha igen, mi jön az atlanti korszak után? Tényleg Eurázsia lesz a világ új központja? A nemzetállamokat felváltják a városállamok? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat Csizmadia Norberttel Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.

Mi várható a Biden-kormányzattól? Mik az amerikai társadalom legnagyobb kihívásai? Hogyan alakul az USA adópolitikája? Meg lesznek-e regulázva a Big Tech cégek? Hogyan folytatódik az USA és Kína kereskedelmi háborúja. Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat Banai Ádámmal Bodnár Előd és Nánásy-Kézdy Tamás.

Fáykiss Péter és Gabler Gergely bemutatja a fintech-et és ehhez kapcsolódóan a pénzügyi innovációkban rejlő lehetőségekről és a hatékony bankrendszer előnyeiről beszélget.