A Szabad Európa budapesti szerkesztősége által készített podcastok a politika, gazdaság, kultúra, egészségügy, oktatás és történelem témájában. Interjúk, riportok, beszélgetések, tudósítások Magyarországról és külföldről.
„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.
A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.
„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.
Öt nappal Orbán Viktor és Magyar Péter nyári beszédei után már kirajzolódik a kampány iránya: osztogatás, ígéretlicit, popkulturális csaták és karakterharc. Vasali Zoltán politológus szerint a fiatalok lojalitása nem pénzen múlik, és a politikai erőt nem szabad összekeverni az agresszióval.
„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.
„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.
Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.
Orbán szerint a Tisza csak egy online párt. De mi történik, ha a „nemlétező” szigetek valódi választói hálózattá válnak? Kormányzás helyett kampány, szakértelem helyett propaganda – Lakner Zoltánnal elemezzük a Fidesz és a Tisza stratégiáját, az Elemzőben.
A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.
Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.
Hiába hirdetett száznyolcvan fokos fordulatot Vlagyimir Putyinhoz fűzött politikájában Donald Trump és tett hitet Ukrajna támogatása mellett, Oroszországot nem az új nyugati fegyverek fogják megállítani (ha valami megállítja) Ukrajnában – mondták szakértő vendégeink, Demkó Attila és Takács Márk.
Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.
Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.
Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?
Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.
A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.
„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.
Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.
Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.
Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.
Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.
Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.
„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.
Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.
Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.
Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.
Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” , akivel podcastsorozatunkban beszélgettünk, a Horváth Andrással és Hadházy Ákossal készített interjúk után.
A Fideszben már készülnek az Orbán utáni időkre – állítja Unger Anna az Elemzőben. Belső törésvonalak, kampánypénzszabályok felszámolása, hitelfelvétel és politikai elterelések – meddig tartható még a rendszer, és mi jöhet utána?
Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.
A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.
„Persze, hogy megcsinálnám ma is” – jelentette ki Hadházy Ákos a 12 évvel ezelőtti trafikmutyi leleplezéséről. Podcastsorozatunkban közérdekű bejelentőkkel beszélgettünk, akik kormányzati, önkormányzati, hatósági visszaéléseket tártak a nyilvánosság elé, vállalva a következményeket.
Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila energetikai szakértő és Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget: a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.
„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.
1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.
A közelmúltban több „közérdekű bejelentő” állt a nyilvánosság elé, hogy a tapasztalt kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket feltárják, vállalva az ezzel járó kellemetlenségeket is. Interjú sorozatunkban arról beszélnek, hogy miért vállalták, hogy kiállnak a nyilvánosság elé.
Mint ördög a tömjén füsttől fél a kormány attól, hogy a hétköznapi problémákról kelljen beszélnie – mondja Lakner Zoltán. Átláthatóságnak álcázott elhallgattatás? Ukrajna mint új Gyurcsány? Magyar Péter mint békehozó? A héten is végigvesszük a belpolitikai fejleményeket Lakner Zoltán politológussal.
Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.
Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.
2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy itthon túl nagy az állam szerepe a gazdaságban. Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója szerint erre példa az, hogy lengyel, cseh és román cégek terjeszkednek Magyarországon, és nem fordítva.
A NER nemcsak politikai rendszer, hanem rend – amitől a káoszt félő társadalom nem tud elszakadni. De mi történik, ha ez a rend megbillen? Orbán Krisztiánnal beszélgetünk a NER felépítéséről, végjátékáról és arról, mi jöhet utána.
IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.
Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.
Ez nem a közélet átláthatóságáról szóló törvény, hanem a demokratikus rend felszámolásának törvénye – mondja Unger Anna a kedden benyújtott szuverenitási törvényről. Szerinte ugyanakkor kontraproduktív az az erőpolitizálás, amit a Fidesz visz, és kezdenek olyan cikivé válni, mint az MSZMP '89-ben.
Mit ér a központosított kultúra, ha a közönség máshová figyel? A NER15 legújabb epizódjában Kristóf Lucával és Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogyan formálta át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a kultúra intézményeit, az oktatást, a tudományt, a nyelvünket.
Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.
Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A borsodi zsákfalu, Teresztenye látszólag a béke szigete. Gyönyörű környezet, madárcsicsergés. Nem csoda, hogy a Sifter család beleszeretett. Nem számoltak azonban azzal, hogy itt nem vehet akárki házat, kétszeres szűrőn kell átjutnia az érdeklődőknek, romának lenni pedig kizáró ok.
Hogyan rendelte alá Orbán Viktor a magyar külpolitikát saját politikai túlélésének, olykor a nemzeti érdek rovására is? A NER15-ben Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER diplomáciája fokozatosan kompromisszumképtelenné, elszigetelve Magyarországot Európában.
A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.
Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.