Podcastok - Szabad Európa

A Mandák-házban Budapesten, a Józsefvárosban sok mindenki kérhet, kaphat vagy adhat segítséget. Itt lakik Bolba Márta lelkész is a családjával. A Szabad Európa podcastjában beszélt többek között az eldurvult közéletről és az egymás méltóságát tiszteletben tartó társadalmi összefogás fontosságáról.

Aggódnunk kell-e tavaink csökkenő vízszintje és a több helyen tiltakozásokat kiváltó mederkotrások miatt? Ezekről a problémákról is kérdeztük Kun Zoltánt, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökét és Réder Ferenc biológus mérnököt.

Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya és a forradalmi Budapest rendőrkapitánya 1992-ben kilépett a három éve, még a rendszerváltás előtt alakult Történelmi Igazságtétel Bizottságból. Döntésük egy hosszú vitát követett, erről készült a Szabad Európa Rádió akkori műsora.

Minden héten egy nő, minden hónapban egy gyermek hal meg családon belüli bántalmazás miatt szakmai becslések szerint. Miközben sokszor évekig húzódnak az ügyek, az áldozatok nem kapnak időben segítséget, vagy ha kapnak is, az segítségnek nem nevezhető a szakember szerint. "Ha egy bántalmazott gyereket kiemelnek otthonról, elszakítják az édesanyjától is és gyermekotthonba teszik, miközben a bántalmazó megússza egy felfüggesztettel, az nem segítség, hanem súlyos traumatizálás" - mondja Fügedi Orsolya, a Fehér Gyűrű Egyesület vezetője.

Orbán végítéletet, Magyar megbékélést kínál. Lakner Zoltán szerint '56 újrakeretezése, az orosz párhuzam kerülése és a „Fidesz vagy háború” mantra nem hoz trendfordulót. A Tisza a hétköznapi gondokra, konkrét vállalásokra épít – és ezzel ma erősebb érzelmi kötést hoz létre.

2026-ban minden szavazat számít, ezért a legkisebb visszaélés is döntő lehet. A szakértők szerint a valódi csalás nem az urnánál történik, hanem nap mint nap: a nyilvánosság torzításában, az állam és a párt összemosásában. A Szavazatszámlálóban most a választási trükkök nyomába eredünk.

Költő, író, forgatókönyvíró, slammer és Sophie Hard néven rapper. Generációja hangjának tartják, bár az életkori kategóriákat nem szereti. Több regénye és verseskötete megjelent, a legutóbbi, a Nyelni az SZFE beszántásáról szól – és nem csak erről. A Szelfi vendége Kemény Zsófi.

Gyermekvédelem, adórendszer, orosz függőség, kormányzó képesség felmutatása, és elszámoltathatóság, ezek mind szóba kerültek a másfél órás interjúban, és azt is megtudhatják, mit lép Magyar Péter, ha Varga Judit a 12. kerületben indulna el képviselőnek.

Bíró-Nagy András szerint 2026-ban még kérdés, hogy a „pénztárca” vagy a „biztonság” kerete uralja a kampányt. A háború–migrációs félelem kopik, a szuverenitás inkább bázismegtartás. A döntést az állam teljesítménye és az uniós pénzek sorsa billentheti el.

Korábban ferences szerzetes, rádiós szerkesztő, műsorvezető, zenekritikus és zenetörténész: a Szelfi vendége Bősze Ádám volt. Előadásaival (pl. Mozart bikiniben, Nagy zenészek, nagy szerelmek) a klasszikus zenét, és általában a zenét népszerűsíti, sokak számára „fogyasztható” módon.

Álszponzorálás zajlik a magyar fociban, a támogatók politikai jópontokat, állami megrendelést várnak el a szponzorálásért cserébe, nem sportteljesítményt. Becsey Zsolttal, a Fidesz volt EP-képviselőjével, korábbi államtitkárával beszélgettünk fociról és közpénzekről.

Lakatos Ádám, 18 éves, állami gondozásban felnőtt aktivista szerint a gyermekvédelem nem védelem, már „gyerekmegőrző sem”. Konkrét bántalmazásokról, eltűnő hivatalos papírokról, széteső ellátásról beszél. Szerinte a felelősségre vonást politikai kapcsolatok fékezik.

Nem betegség, hanem állapot, így nem is gyógyítható. A Down-szindróma a leggyakoribb kromoszómarendellenesség, nagyjából minden 600. gyermek érintett. Milyen sors vár rájuk? Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy teljes életet élhessenek? A Szelfiben Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány vezetője.

Megint a lényeg sikkad el: az állami gondozott gyerekek védelme, mondja Lakner Zoltán, akivel beszéltünk még a megtorlás-logikáról, a Semjén-ügyről, az állam működésének totális csődjéről, és a Nagy Márton klánról is.

Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.

Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.

Sokak szerint a magány korunk pestise, számtalan betegségért felelős jelenség. A WHO szerint a magányosság minden hatodik embert érinti a világban, évente csaknem egymillió ember idő előtti halálát okozva. A Szelfi vendége Albert Fruzsina szociológus volt, aki ezt a témát kutatja. 

IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.

Több mint kétszázötven egyetemista önkéntes, hetente félszáznál több kórházi látogatás. Több mint 14 éve kezdték az amigók, mára ott vannak mindenütt, ahol gyermekonkológia működik, és azon túl is számos helyszínen, hogy közös játékkal, tanulással segítsék a gyerekek gyógyulását.

Szavazatszámláló – új podcast a Szabad Európán: hogyan lesz a „legolcsóbb” mandátum a német lista, miért nincs roma képviselet, és hány hely múlhat a határon túli voksokon? László Róbert és Bódi Mátyás számokkal mutatja, kinek kedvez a rendszer – és mit lehetne változtatni.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.

„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”

„Tíz drónnál nincs véletlen” – Sz. Bíró Zoltán szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Béke csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán. A háború lezárásának joga pedig a rendkívüli hősiességet mutató ukránoké - mondja az Oroszország-szakértő.

A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.

Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.

„Rossz ma – de lehet még rosszabb!” Lakner Zoltán szerint ez lett a kormány fő üzenete. Politikai szezonnyitó Elemző: megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el lehet-e hitetni 2025–26-ban, hogy lehet jobb?

„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.

Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.

A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.

Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.

A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.

Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

„Sosem mondták ki a Szabad Európa nevét, csak a hanyatló nyugat propagandájaként hivatkozták” – derül ki az OSA Archivum könyvtárvezetőjével készített interjúból. Az intézmény őrzi a Szabad Európa 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait, például a Magyar Rádió 1956-os tudósításait is.

„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.

Kétes egzisztenciák igyekeztek megroppantani a magyar többpárti demokráciát, mondta a Szabad Európa Rádiónak 1991-ben az egy évvel korábbi taxisblokád idején hivatalban lévő belügyminiszter. Az interjúban szó esik még ügyvédi reklámverséről, a szerelmes levelekről és kedvenc olvasmányairól.

Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Művészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül, mert az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete. A Szelfiben Kováts Adél.

„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.

A közrendet nehezen lehetett fenntartani Magyarországon az utolsó Árpád-házi király uralma alatt és után. Az anarchia és a kiskirályok önkényuralma az ország szélein alakult ki, ahol sűrűbben épületek várak. Ezzel az időszakkal foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1989-es történelmi műsora.

Orbán Viktor beszállt a digitális térbe, mint Vágási Feri az internetbe – csak közben három Bokros-csomagnyi megszorítás nyomja a gazdaságot. Lakner Zoltánnal elemezzük, miért kénytelen már Hatvanpusztáról és Magyar Péterről is beszélni a miniszterelnök.

„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.

A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.

„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.

Öt nappal Orbán Viktor és Magyar Péter nyári beszédei után már kirajzolódik a kampány iránya: osztogatás, ígéretlicit, popkulturális csaták és karakterharc. Vasali Zoltán politológus szerint a fiatalok lojalitása nem pénzen múlik, és a politikai erőt nem szabad összekeverni az agresszióval.

„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.

„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.

Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.

Orbán szerint a Tisza csak egy online párt. De mi történik, ha a „nemlétező” szigetek valódi választói hálózattá válnak? Kormányzás helyett kampány, szakértelem helyett propaganda – Lakner Zoltánnal elemezzük a Fidesz és a Tisza stratégiáját, az Elemzőben.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.

Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.

Hiába hirdetett száznyolcvan fokos fordulatot Vlagyimir Putyinhoz fűzött politikájában Donald Trump és tett hitet Ukrajna támogatása mellett, Oroszországot nem az új nyugati fegyverek fogják megállítani (ha valami megállítja) Ukrajnában – mondták szakértő vendégeink, Demkó Attila és Takács Márk.

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.