Podcastok - Szabad Európa

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.

Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.

Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.

„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.

Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.

Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.

Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.

Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.

Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” , akivel podcastsorozatunkban beszélgettünk, a Horváth Andrással és Hadházy Ákossal készített interjúk után.

A Fideszben már készülnek az Orbán utáni időkre – állítja Unger Anna az Elemzőben. Belső törésvonalak, kampánypénzszabályok felszámolása, hitelfelvétel és politikai elterelések – meddig tartható még a rendszer, és mi jöhet utána?

Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.

A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.

„Persze, hogy megcsinálnám ma is” – jelentette ki Hadházy Ákos a 12 évvel ezelőtti trafikmutyi leleplezéséről. Podcastsorozatunkban közérdekű bejelentőkkel beszélgettünk, akik kormányzati, önkormányzati, hatósági visszaéléseket tártak a nyilvánosság elé, vállalva a következményeket.

Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila energetikai szakértő és Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget: a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.

„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.

1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.

A közelmúltban több „közérdekű bejelentő” állt a nyilvánosság elé, hogy a tapasztalt kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket feltárják, vállalva az ezzel járó kellemetlenségeket is. Interjú sorozatunkban arról beszélnek, hogy miért vállalták, hogy kiállnak a nyilvánosság elé.

Mint ördög a tömjén füsttől fél a kormány attól, hogy a hétköznapi problémákról kelljen beszélnie – mondja Lakner Zoltán. Átláthatóságnak álcázott elhallgattatás? Ukrajna mint új Gyurcsány? Magyar Péter mint békehozó? A héten is végigvesszük a belpolitikai fejleményeket Lakner Zoltán politológussal.

Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.

Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.

2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy itthon túl nagy az állam szerepe a gazdaságban. Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója szerint erre példa az, hogy lengyel, cseh és román cégek terjeszkednek Magyarországon, és nem fordítva.

A NER nemcsak politikai rendszer, hanem rend – amitől a káoszt félő társadalom nem tud elszakadni. De mi történik, ha ez a rend megbillen? Orbán Krisztiánnal beszélgetünk a NER felépítéséről, végjátékáról és arról, mi jöhet utána.

IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.

Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.

Ez nem a közélet átláthatóságáról szóló törvény, hanem a demokratikus rend felszámolásának törvénye – mondja Unger Anna a kedden benyújtott szuverenitási törvényről. Szerinte ugyanakkor kontraproduktív az az erőpolitizálás, amit a Fidesz visz, és kezdenek olyan cikivé válni, mint az MSZMP '89-ben.

Mit ér a központosított kultúra, ha a közönség máshová figyel? A NER15 legújabb epizódjában Kristóf Lucával és Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogyan formálta át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a kultúra intézményeit, az oktatást, a tudományt, a nyelvünket.

Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.

Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A borsodi zsákfalu, Teresztenye látszólag a béke szigete. Gyönyörű környezet, madárcsicsergés. Nem csoda, hogy a Sifter család beleszeretett. Nem számoltak azonban azzal, hogy itt nem vehet akárki házat, kétszeres szűrőn kell átjutnia az érdeklődőknek, romának lenni pedig kizáró ok.

Hogyan rendelte alá Orbán Viktor a magyar külpolitikát saját politikai túlélésének, olykor a nemzeti érdek rovására is? A NER15-ben Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER diplomáciája fokozatosan kompromisszumképtelenné, elszigetelve Magyarországot Európában.

A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.

Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.

A történelem fintora lenne, ha az Orbán-kormány végső soron Trumpba bukna bele, vagyis azokba a gazdasági következményekbe, amelyeket Trump eddigi kormányzása jelent, mondja Lakner Zoltán az Elemző legújabb epizódjában.

Nem várnak támogatást a hivataloktól, felkészültek az önállóságra és keveseknek van esélye a továbbtanulásra - erről beszéltek a Szabad Európa Rádió 1992. május 10-én sugárzott műsorában az érettségiző fiatalok. Pillanatfelvétel az elhelyezkedés 30 évvel ezelőtti kihívásairól.

Hogyan alakította át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar gazdaságot az elmúlt 15 évben? Milyen hatása van a „haverok kapitalizmusának”? Podcastsorozatunkban Brückner Gergely (Telex) és Jandó Zoltán (G7) segít feltérképezni, hogyan lett a gazdaság a hatalom egyik legfontosabb eszköze.

A XIII. század második felére megváltozott az egyházi vezetők kiválasztása, a főpapok közé bekerülhettek a paraszti családból érkezők. Ezt az átalakulást és ennek következményeit mutatja be a Szabad Európa Rádió 1989. június 11-én sugárzott műsora.

Ferenc pápa öröksége: egyház a peremen élőkért. Mi marad Ferenc pápa után? Szőnyi Szilárddal beszélgetünk arról, hogyan reformálta meg a pápa az egyházat szerénységgel, gesztusokkal és társadalmi érzékenységgel.

„Néha maga sem tudta, hogyan jutott oda” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany János alkotói módszeréről a Szabad Európa Rádió 1992. április 26-án sugárzott műsorában. Az interjú második részében szó esik a kapcsos könyvről, az akadémiai főtitkárságról és pesti lakhatásáról.

Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. „Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos ott leszek” – mondja.

„Bár minden korszak igyekezett kisajátítani, a költő azonban mindig kibújt ez alól” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany Jánosról a Szabad Európa Rádió 1992. április 19-én sugárzott műsorában. Beszélgetés a tehetségről, a nyelv szolgálatáról és a szorgalomról.

Marika vagyok, borkóstoló, prezident – tömegek nézik a tévedésből államfővé vált, a kamera mellett álló Tónival társalgó Marika videóit. A Szelfiben a karaktert alakító Rainer-Micsinyei Nórával beszélgettünk többek között arról, hogy eljöhet-e a pillanat, amikor az ember már nevetni sem tud.

Tizenöt évvel ezelőtt szerezte meg először a kétharmados hatalmat a Fidesz. A Fidesz győzelme után Orbán Viktor meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mostanra a Fidesz teljesen átalakította a demokratikus intézményrendszert, új alkotmányt írtak, a független intézményeket elfoglalták.

Többszörös garanciákat építettek törvényeikbe a nyugati országok, hogy garantálják a közpénzből finanszírozott elektronikus médiumok függetlenségét – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992. május 11-én sugárzott körképében. A fő kérdés mindenhol: ki és hogyan válthatja le a szervezet elnökét.