Podcastok - Szabad Európa

Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.

Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.

Sokak szerint a magány korunk pestise, számtalan betegségért felelős jelenség. A WHO szerint a magányosság minden hatodik embert érinti a világban, évente csaknem egymillió ember idő előtti halálát okozva. A Szelfi vendége Albert Fruzsina szociológus volt, aki ezt a témát kutatja. 

IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.

Több mint kétszázötven egyetemista önkéntes, hetente félszáznál több kórházi látogatás. Több mint 14 éve kezdték az amigók, mára ott vannak mindenütt, ahol gyermekonkológia működik, és azon túl is számos helyszínen, hogy közös játékkal, tanulással segítsék a gyerekek gyógyulását.

Szavazatszámláló – új podcast a Szabad Európán: hogyan lesz a „legolcsóbb” mandátum a német lista, miért nincs roma képviselet, és hány hely múlhat a határon túli voksokon? László Róbert és Bódi Mátyás számokkal mutatja, kinek kedvez a rendszer – és mit lehetne változtatni.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.

„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”

„Tíz drónnál nincs véletlen” – Sz. Bíró Zoltán szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Béke csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán. A háború lezárásának joga pedig a rendkívüli hősiességet mutató ukránoké - mondja az Oroszország-szakértő.

A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.

Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.

„Rossz ma – de lehet még rosszabb!” Lakner Zoltán szerint ez lett a kormány fő üzenete. Politikai szezonnyitó Elemző: megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el lehet-e hitetni 2025–26-ban, hogy lehet jobb?

„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.

Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.

A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.

Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.

A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.

Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

„Sosem mondták ki a Szabad Európa nevét, csak a hanyatló nyugat propagandájaként hivatkozták” – derül ki az OSA Archivum könyvtárvezetőjével készített interjúból. Az intézmény őrzi a Szabad Európa 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait, például a Magyar Rádió 1956-os tudósításait is.

„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.

Kétes egzisztenciák igyekeztek megroppantani a magyar többpárti demokráciát, mondta a Szabad Európa Rádiónak 1991-ben az egy évvel korábbi taxisblokád idején hivatalban lévő belügyminiszter. Az interjúban szó esik még ügyvédi reklámverséről, a szerelmes levelekről és kedvenc olvasmányairól.

Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Művészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül, mert az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete. A Szelfiben Kováts Adél.

„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.

A közrendet nehezen lehetett fenntartani Magyarországon az utolsó Árpád-házi király uralma alatt és után. Az anarchia és a kiskirályok önkényuralma az ország szélein alakult ki, ahol sűrűbben épületek várak. Ezzel az időszakkal foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1989-es történelmi műsora.

Orbán Viktor beszállt a digitális térbe, mint Vágási Feri az internetbe – csak közben három Bokros-csomagnyi megszorítás nyomja a gazdaságot. Lakner Zoltánnal elemezzük, miért kénytelen már Hatvanpusztáról és Magyar Péterről is beszélni a miniszterelnök.

„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.

A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.

„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.

Öt nappal Orbán Viktor és Magyar Péter nyári beszédei után már kirajzolódik a kampány iránya: osztogatás, ígéretlicit, popkulturális csaták és karakterharc. Vasali Zoltán politológus szerint a fiatalok lojalitása nem pénzen múlik, és a politikai erőt nem szabad összekeverni az agresszióval.

„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.

„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.

Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.

Orbán szerint a Tisza csak egy online párt. De mi történik, ha a „nemlétező” szigetek valódi választói hálózattá válnak? Kormányzás helyett kampány, szakértelem helyett propaganda – Lakner Zoltánnal elemezzük a Fidesz és a Tisza stratégiáját, az Elemzőben.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.

Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.

Hiába hirdetett száznyolcvan fokos fordulatot Vlagyimir Putyinhoz fűzött politikájában Donald Trump és tett hitet Ukrajna támogatása mellett, Oroszországot nem az új nyugati fegyverek fogják megállítani (ha valami megállítja) Ukrajnában – mondták szakértő vendégeink, Demkó Attila és Takács Márk.

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.

Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.

Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.

„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.

Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.

Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.

Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.

Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.