Podcastok - Szabad Európa

Szavazatszámláló – új podcast a Szabad Európán: hogyan lesz a „legolcsóbb” mandátum a német lista, miért nincs roma képviselet, és hány hely múlhat a határon túli voksokon? László Róbert és Bódi Mátyás számokkal mutatja, kinek kedvez a rendszer – és mit lehetne változtatni.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.

„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”

„Tíz drónnál nincs véletlen” – Sz. Bíró Zoltán szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Béke csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán. A háború lezárásának joga pedig a rendkívüli hősiességet mutató ukránoké - mondja az Oroszország-szakértő.

A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.

Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.

„Rossz ma – de lehet még rosszabb!” Lakner Zoltán szerint ez lett a kormány fő üzenete. Politikai szezonnyitó Elemző: megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el lehet-e hitetni 2025–26-ban, hogy lehet jobb?

„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.

Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.

A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.

Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.

A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.

Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

„Sosem mondták ki a Szabad Európa nevét, csak a hanyatló nyugat propagandájaként hivatkozták” – derül ki az OSA Archivum könyvtárvezetőjével készített interjúból. Az intézmény őrzi a Szabad Európa 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait, például a Magyar Rádió 1956-os tudósításait is.

„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.

Kétes egzisztenciák igyekeztek megroppantani a magyar többpárti demokráciát, mondta a Szabad Európa Rádiónak 1991-ben az egy évvel korábbi taxisblokád idején hivatalban lévő belügyminiszter. Az interjúban szó esik még ügyvédi reklámverséről, a szerelmes levelekről és kedvenc olvasmányairól.

Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Művészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül, mert az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete. A Szelfiben Kováts Adél.

„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.

A közrendet nehezen lehetett fenntartani Magyarországon az utolsó Árpád-házi király uralma alatt és után. Az anarchia és a kiskirályok önkényuralma az ország szélein alakult ki, ahol sűrűbben épületek várak. Ezzel az időszakkal foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1989-es történelmi műsora.

Orbán Viktor beszállt a digitális térbe, mint Vágási Feri az internetbe – csak közben három Bokros-csomagnyi megszorítás nyomja a gazdaságot. Lakner Zoltánnal elemezzük, miért kénytelen már Hatvanpusztáról és Magyar Péterről is beszélni a miniszterelnök.

„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.

A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.

„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.

Öt nappal Orbán Viktor és Magyar Péter nyári beszédei után már kirajzolódik a kampány iránya: osztogatás, ígéretlicit, popkulturális csaták és karakterharc. Vasali Zoltán politológus szerint a fiatalok lojalitása nem pénzen múlik, és a politikai erőt nem szabad összekeverni az agresszióval.

„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.

„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.

Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.

Orbán szerint a Tisza csak egy online párt. De mi történik, ha a „nemlétező” szigetek valódi választói hálózattá válnak? Kormányzás helyett kampány, szakértelem helyett propaganda – Lakner Zoltánnal elemezzük a Fidesz és a Tisza stratégiáját, az Elemzőben.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.

Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.

Hiába hirdetett száznyolcvan fokos fordulatot Vlagyimir Putyinhoz fűzött politikájában Donald Trump és tett hitet Ukrajna támogatása mellett, Oroszországot nem az új nyugati fegyverek fogják megállítani (ha valami megállítja) Ukrajnában – mondták szakértő vendégeink, Demkó Attila és Takács Márk.

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.

Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.

Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.

„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.

Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.

Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.

Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.

Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.

Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” , akivel podcastsorozatunkban beszélgettünk, a Horváth Andrással és Hadházy Ákossal készített interjúk után.

A Fideszben már készülnek az Orbán utáni időkre – állítja Unger Anna az Elemzőben. Belső törésvonalak, kampánypénzszabályok felszámolása, hitelfelvétel és politikai elterelések – meddig tartható még a rendszer, és mi jöhet utána?

Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.

A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.

„Persze, hogy megcsinálnám ma is” – jelentette ki Hadházy Ákos a 12 évvel ezelőtti trafikmutyi leleplezéséről. Podcastsorozatunkban közérdekű bejelentőkkel beszélgettünk, akik kormányzati, önkormányzati, hatósági visszaéléseket tártak a nyilvánosság elé, vállalva a következményeket.