Podcastok - Szabad Európa

„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.

1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.

A közelmúltban több „közérdekű bejelentő” állt a nyilvánosság elé, hogy a tapasztalt kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket feltárják, vállalva az ezzel járó kellemetlenségeket is. Interjú sorozatunkban arról beszélnek, hogy miért vállalták, hogy kiállnak a nyilvánosság elé.

Mint ördög a tömjén füsttől fél a kormány attól, hogy a hétköznapi problémákról kelljen beszélnie – mondja Lakner Zoltán. Átláthatóságnak álcázott elhallgattatás? Ukrajna mint új Gyurcsány? Magyar Péter mint békehozó? A héten is végigvesszük a belpolitikai fejleményeket Lakner Zoltán politológussal.

Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.

Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.

2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy itthon túl nagy az állam szerepe a gazdaságban. Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója szerint erre példa az, hogy lengyel, cseh és román cégek terjeszkednek Magyarországon, és nem fordítva.

A NER nemcsak politikai rendszer, hanem rend – amitől a káoszt félő társadalom nem tud elszakadni. De mi történik, ha ez a rend megbillen? Orbán Krisztiánnal beszélgetünk a NER felépítéséről, végjátékáról és arról, mi jöhet utána.

IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.

Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.

Ez nem a közélet átláthatóságáról szóló törvény, hanem a demokratikus rend felszámolásának törvénye – mondja Unger Anna a kedden benyújtott szuverenitási törvényről. Szerinte ugyanakkor kontraproduktív az az erőpolitizálás, amit a Fidesz visz, és kezdenek olyan cikivé válni, mint az MSZMP '89-ben.

Mit ér a központosított kultúra, ha a közönség máshová figyel? A NER15 legújabb epizódjában Kristóf Lucával és Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogyan formálta át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a kultúra intézményeit, az oktatást, a tudományt, a nyelvünket.

Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.

Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A borsodi zsákfalu, Teresztenye látszólag a béke szigete. Gyönyörű környezet, madárcsicsergés. Nem csoda, hogy a Sifter család beleszeretett. Nem számoltak azonban azzal, hogy itt nem vehet akárki házat, kétszeres szűrőn kell átjutnia az érdeklődőknek, romának lenni pedig kizáró ok.

Hogyan rendelte alá Orbán Viktor a magyar külpolitikát saját politikai túlélésének, olykor a nemzeti érdek rovására is? A NER15-ben Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER diplomáciája fokozatosan kompromisszumképtelenné, elszigetelve Magyarországot Európában.

A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.

Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.

A történelem fintora lenne, ha az Orbán-kormány végső soron Trumpba bukna bele, vagyis azokba a gazdasági következményekbe, amelyeket Trump eddigi kormányzása jelent, mondja Lakner Zoltán az Elemző legújabb epizódjában.

Nem várnak támogatást a hivataloktól, felkészültek az önállóságra és keveseknek van esélye a továbbtanulásra - erről beszéltek a Szabad Európa Rádió 1992. május 10-én sugárzott műsorában az érettségiző fiatalok. Pillanatfelvétel az elhelyezkedés 30 évvel ezelőtti kihívásairól.

Hogyan alakította át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar gazdaságot az elmúlt 15 évben? Milyen hatása van a „haverok kapitalizmusának”? Podcastsorozatunkban Brückner Gergely (Telex) és Jandó Zoltán (G7) segít feltérképezni, hogyan lett a gazdaság a hatalom egyik legfontosabb eszköze.

A XIII. század második felére megváltozott az egyházi vezetők kiválasztása, a főpapok közé bekerülhettek a paraszti családból érkezők. Ezt az átalakulást és ennek következményeit mutatja be a Szabad Európa Rádió 1989. június 11-én sugárzott műsora.

Ferenc pápa öröksége: egyház a peremen élőkért. Mi marad Ferenc pápa után? Szőnyi Szilárddal beszélgetünk arról, hogyan reformálta meg a pápa az egyházat szerénységgel, gesztusokkal és társadalmi érzékenységgel.

„Néha maga sem tudta, hogyan jutott oda” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany János alkotói módszeréről a Szabad Európa Rádió 1992. április 26-án sugárzott műsorában. Az interjú második részében szó esik a kapcsos könyvről, az akadémiai főtitkárságról és pesti lakhatásáról.

Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. „Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos ott leszek” – mondja.

„Bár minden korszak igyekezett kisajátítani, a költő azonban mindig kibújt ez alól” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany Jánosról a Szabad Európa Rádió 1992. április 19-én sugárzott műsorában. Beszélgetés a tehetségről, a nyelv szolgálatáról és a szorgalomról.

Marika vagyok, borkóstoló, prezident – tömegek nézik a tévedésből államfővé vált, a kamera mellett álló Tónival társalgó Marika videóit. A Szelfiben a karaktert alakító Rainer-Micsinyei Nórával beszélgettünk többek között arról, hogy eljöhet-e a pillanat, amikor az ember már nevetni sem tud.

Tizenöt évvel ezelőtt szerezte meg először a kétharmados hatalmat a Fidesz. A Fidesz győzelme után Orbán Viktor meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mostanra a Fidesz teljesen átalakította a demokratikus intézményrendszert, új alkotmányt írtak, a független intézményeket elfoglalták.

Többszörös garanciákat építettek törvényeikbe a nyugati országok, hogy garantálják a közpénzből finanszírozott elektronikus médiumok függetlenségét – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992. május 11-én sugárzott körképében. A fő kérdés mindenhol: ki és hogyan válthatja le a szervezet elnökét.

A magyar filmek miatt lépett erre a pályára, lenyűgözték a Filmszemléken látott alkotások. Második nagyjátékfilmje, a Sünvadászat éppen ennek a szakmai mustrának, a tizenkét évnyi kihagyás után idén újra jelentkező Magyar Filmszemlének a nyitófilmje volt. Schwechtje Mihály rendezővel beszélgettünk.

Trump bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot hozott a világra, ez viszont Európa megerősödését is elhozhatja, erős, megbízható globális hatalommá válhat, mondja Győrffy Dóra közgazdász.

„Ma az egyetem egy olyan óraszerkezet, amelyből a csavarokat kiszedték, (...) de az összerakás nem történt meg” – mondja a történész az 1992-es interjúban a felsőoktatás akkori átalakításáról. „A modernizáció elindult, de a tervekből csak kevés valósult meg működőképes formában” – fogalmazott.

„A valódi változást az éri el, ha közösen kiállunk valamilyen rendszerszintű változásért„ – ez a fő célja a Közélet Iskolája Alapítványnak. A Szelfi vendége a szervezet igazgatója, Fernengel Ági volt, aki szerint a smúzolás, egyéni kijárás helyett a közös problémamegoldás lenne a jó stratégia.

Az MNB-botrányban nem talál bűnbakot a kormány. Még az Orbán-kabinet sem képes arra, hogy Magyar Péter vagy Brüsszel nyakába varrja – véli Lakner Zoltán politológus, aki elmondja a véleményét a kullancsokról, a poloskákról, a zebrákról és a szerinte színtelen-szagtalan köztársasági elnökről is.

Nem kérhetnek minket arra, hogy ne ünnepeljük meg az egyenlőséget, hogy ne ünnepeljük meg azt, hogy mi magyarok ennyire sokszínűek vagyunk, mert ez is Magyarország része, mondja Kanicsár András, LMBTQ újságíró a Pride betiltásáról.

Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.

Joghallgató, környezetvédő, évek óta segíti az Aligai Fürdőegyesület munkáját, elképesztő tapasztalatai vannak abban, hogyan próbál lenyomni egy-egy gigaberuházást a kormány a helyi önkormányzatok, és rajtuk keresztül a civilek torkán a Balatonnál vagy épp Sukorón. A Szelfi vendége Horváth Bence.

Az európai parlamenti szavazásokat vizsgálva jól látszik, hogy koránt sincs egység a Patrióták Európáért-frakciót alkotó pártok között. Épp a Fidesz az, amelyik legtöbbször másként szavaz, mint a szövetségesei – mondja a Political Capital két elemzője, Hunyadi Bulcsú és Molnár Csaba.

Neve évtizedeken át összefort a nyelvműveléssel, a nyelvi hagyományok ápolásával és a köznyelvvel kapcsolatos állásfoglalásokkal. Édes anyanyelvünk című rádióműsora évtizedeken át futott, és ő vezette az első betelefonálós magyar tévéműsort is, amelyben szintén a nézők nyelvi kérdéseire válaszolt.

A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Erről nem lehet lemondani - mondja Molnos Péter művészettörténész.

A gyülekezési szabadság jogát, már a Kádár-rendszer utolsó napjaiban visszaszerezte a magyar társadalom, ezt vette most el a Fidesz – mondja Unger Anna politológus. Az Elemzőben beszéltünk poloskázásról, a nemzeti szimbólumok visszafoglalásáról és arról, hogy mit üzen a Matolcsy leszámolás.

Ha csak tizedével lesz kevesebb kanadai turista idén az Egyesült Államokban, mint általában, az az amerikai idegenforgalomban 140 ezer ember állásába kerül. Mi értelme lehet Trump vámháborújának? Lehet-e ellene eredményesen védekezni? Deák András Györgyöt, az NKE kutatóját kérdeztük.

A politikai erőszak bármilyen legitimációja politikai vezetők részéről utcai erőszakhoz vezethet, és ebben a retorikában vagyunk a Fico-merénylet óta Szlovákiában, vagy a poloskázással Magyarországon, mondja Feledy Botond, külpolitikai szakértő.

Az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a Magyar Péter ünnepi beszédének képi, nyelvi világa és az öltözete is szokatlan a baloldali, liberális közegben. Autentikus jobboldali vezetőként lépett fel. Orbán szónoklatából hiányoztak a szakrális elemek, a „poloskázás” pedig elő volt készítve.

A Háziorvosok Online Szervezete nem vett részt a március 8-i demonstráción, szerintük az ilyen megmozdulások ellehetetlenítik a kormánnyal folytatott párbeszédet. Az általa alapított szakmai szervezet strukturális és finanszírozási változásokat szeretne. A Szelfi vendége dr. Békássy Szabolcs.

Nem a kiskereskedők nyerészkedése miatt magasak az árak, hanem többek között azért, mert a kormány adóemelései begyűrűztek a költségekbe – mondja Madár István. A közgazdásszal beszéltünk az ígéretek fedezetéről, a béke hatásairól és arról, hogyan kellene átalakítani a magyar gazdaság szerkezetét.

Európának mindenképp több pénzt kell áldoznia a saját védelmére, és ebben már részben Ukrajna katonai-védelmi ipari támogatása is benne van, azaz Orbán Viktor állításával szemben nem kellene kétszer költeni – mondja brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán.

Visszaesett a Tesla eladása Európában – a jelek szerint már a politikai alapú értékválasztás is beleszólhat az autópiac alakulásába. Segít-e a Tesla európai kálváriája a Volkswagenen? Kell-e még az európai vevőknek Alfa Romeót gyártani? Várkonyi Gábor autókereskedelmi szakembert kérdeztük.

Orbán szerint a jövő nem Európában van, de ha ez azt jelenti, hogy a mi jövőnk Hszi Csin-ping alattvalóinak és Putyin alattvalóinak a jelene, akkor köszönjük szépen, ebből a jövőből nem kérünk – mondja Lányi András. Interjú az átalakuló világrendről, erkölcsről és az értelmiség feladatáról.

Az állami gondozásból kilépő fiatalok legalább öt százalékának nincs hová mennie. Ez olyan, mintha minden gimnáziumi évfolyamban lenne olyan gyerek, aki otthontalanná válik, amikor nagykorú lesz – mondja az Utcáról Lakásba! Egyesület két alapítója. Bende Anna és Kovács Vera volt a Szelfi vendége.