Runner’s World Büntetőkör

Folytatjuk Pálinkás Szüts Róberttel. Mennyiben addikció a futás? Hogy volt az, hogy 48 évesen bekattant? Hogy érti, hogy belehalna, ha nem futhatna? Mi a nehezebb: 10 órát futni vagy bulizni vagy betonozni? Egy izgalmas futó, művész, alkotó, munkás a Büntetőkörben.

Pálinkás Szüts Róbert 8 éve kezdett futni, talált új addikciót a kábítószer helyett. Ma már ultrafutó és építőipari munkás. De egyszerre újságíró és műsorvezető is, számos nagyinterjút készített korábban a Runner's World magazinba. És időnként színész, időnként rendezőasszisztens, időnként a Fekete Doboz szerkesztő-riportere, valamint a '80-as években az ellenzéki képzőművész akciócsoport, az Inconnu tagja. Színes szaftos élet a futás szemszögéből.

Megérkezett a beszélgetés második része: Mindent a sportdietetikáról, kalóriaszámlálásról, bodyshamingről, frissítésről, izómítoszról, a zselével való kísérletezésről, ételpazarlásról, falászavarról, verseny közbeni súly- és folyadékvesztésről, ajánlott szénhidrátokról, mennyiségekről és képtelenségekről. VENDÉGEK: Török Éva, a maratonfutó olimpikon Józsa Gábor felesége, táplálkozástudományi szakember (dietetian BSc, nutritionist MSc). Asiama Evelyn sportspecifikus dietetikus, non-diet dietetikus, az intuíciókra támaszkodó táplálkozási szemlélet, avagy antidiéta szemlélet egyik képviselője, az elhíresült 10 pont szerzője.

Mindent a sportdietetikáról, kalóriaszámlálásról, bodyshamingről, frissítésről, izomítoszról, a zselével való kísérletezésről, ételpazarlásról, falászavarról, verseny közbeni súly- és folyadékvesztésről, ajánlott szénhidrátokról, mennyiségekről és képtelenségekről. Vendégek: Török Éva, a maratonfutó olimpikon Józsa Gábor felesége, táplálkozástudományi szakember (dietetian BSc, nutritionist MSc). Asiama Evelyn sportspecifikus dietetikus, non-diet dietetikus, az intuíciókra támaszkodó táplálkozási szemlélet, avagy antidiéta szemlélet egyik képviselője, az elhíresült 10 pont szerzője.

Városiak, kívül tágasabb! Húzzatok ki a fotelből, a lakásból, várnak a hegyek, vár a természet, vár a mozgás. Hiánypótló könyvet írt Tenczer Gábor a Pilisről, a Budai- és Visegrádi hegységről. Hogy ne vesszünk el a turistautak labirintus-szövevényében. Hol vannak még felfedezhető, érdekes helyek? Milyen kincseket rejteget futóknak és túrázóknak a főváros és környéke?

Tenczer Gábor újságíró évtizedek óta fut, túrázik, és írja az egyik legolvasottabb kirándulós-blogot, a Szépkilátást. Tippek és trükkök, sztorik és praktikák a természetjárásról, terepezésről. Miért akar állandóan menni az ember? Milyen a gilisztaleves? És a banánsör? vagy a rohasztott hal? Mi ég le, ha mindened bekented napkrémmel? Céltalanul bóklásszunk vagy tudatosan célratartva?

Miért hagyta abba, miért fordult el a futástól? Mit csinált 17 éven át (1992-2009) futás helyett? Miért tért vissza és hogy kezdett közösséget építeni, edzősködni? Hogyan lehet 50 évesen is új célokat találni a futásban egy profi karrierrel a háta mögött?

1. rész: A Runner's World szerzője és szakértője, a Sanyoszistálló udvarmestere a '80-as évekbeli futókarrierjéről, öt- és tízezer méteres bajnokikról, mezei futásokról, 17 évesen futott maratonról, és mindenféle izgalmas kalandról egészen a hirtelen abbahagyásig. Pezsgő, mély, szellemes beszélgetés lett!

A második részben Nyári Fruzsina, a Fuss babakocsival! egyesület és babakocsi kölcsönző megalapítója és Farkas Árpád & Kóródi Ági, a Kidrunners.hu-tól, a speciális Kidrunner futóbabakocsi hazai forgalmazói szólalnak meg.

Személyes tapasztalatok, élmények, tippek és sok minden más a babakocsi futásról. Az első részben, Birta Brigivel, a Runner's World magazin főszerkesztőjével. 

Itt a Futópletykák második része! Cseke Lilla és dr. Garai Ágnes Szonja. 2021-ben csapatban maratoni OB 3.-ok voltak, most a 100km-es berlini vébén is indulnak. Lilla nyert UB-t pályacsúccsal, volt 2. helyezett is, nyert Korinthosz80, UTT65 és UTT111 versenyeket, és sok magyar bajnokságon állt a dobogón. Ági idén 6h magyar bajnok, de volt 50 és 100km OB-n 3. is.

Cseke Lilla és dr. Garai Ágnes Szonja. 2021-ben csapatban maratoni OB 3.-ok voltak, most a 100km-es berlini vébén is indulnak. Lilla nyert UB-t pályacsúccsal, volt 2. helyezett is, nyert Korinthosz80, UTT65 és UTT111 versenyeket, és sok magyar bajnokságon állt a dobogón. Ági idén 6h magyar bajnok, de volt 50 és 100km OB-n 3. is.

Elit és Speciális. A Suhanj!-ban is és általános iskolában is dolgozó Pausz Tamás (gyógy)testnevelő beszél speciális igényű gyerekek testfejleszteséről. Majd itt lesz egy háromgyerekes szülőpáros, Anikó és István, akik elmesélik, hogy fiaik miket tapasztalnak a drága, budapesti, francia alapítványi iskolában a testnevelés órákon.

Általános iskolában, gimnáziumban és szakmunkásképzőben tanító tesitanárok beszélgetnek a pályáról, gyerekekről, szülőkről, tantervről és minden másról: Petres Margit, Pintér Annamária és Németh Zoltán

Közismert emberek, sportolók, művészek, edzők mesélnek az ő testnevelés órai élményeikről (Lisztes Krisztián, Ferenczi István, Kovács Patrícia, Kádár-Papp Nóra, Nádas Péter, Lőrincz Olivér, Lubics Szilvia, Káldy Zoltán, Józsa Gábor, Kertész István, Mecser Lajos) Valamint itt lesz egy régivágású, susogós-sípos-magázós tesitanár, Őze Tibor, aki több évtized alatt kikristályosodott pedagógiáját osztja meg.

Egykori diákok a testnevelés órákról. Hogy érezték magukat akkor és hogy látják ma? (Vendégek: Vera; valamint Timi és Márton, a BrainBar podcast házigazdái)

A tesi egy Spartathlon-finisher, UB 3. általános iskolai tanár (Hallgató-Csík Ivett) és egy fizioterapueta-gyógytornász (Sinkó Judit, Moove) szemszögéből.

Kilenc részes, szemléletformáló sorozat következik, ami másfél évig készült, sok anyag keletkezett. Ebben körbejárom a testnevelés mai és egykori helyzetét a teljesség igénye nélkül, szubjektívan, de sok oldalt megszólaltva.  Itt a harmadik rész, egy régóta Svédországban élő, háromgyerekes magyar apuka tapasztalataival (Fazekas Árpád).

Kilenc részes, szemléletformáló sorozat következik, ami másfél évig készült, sok anyag keletkezett. Ebben körbejárom a testnevelés mai és egykori helyzetét a teljesség igénye nélkül, szubjektívan, de sok oldalt megszólaltva. Ebben a részben a tesi egy alsós/napközis tanár és egy 1. osztályos tanuló szemszögéből. 

Kilenc részes, szemléletformáló sorozat következik, ami másfél évig készült, sok anyag keletkezett. Ebben körbejárom a testnevelés mai és egykori helyzetét a teljesség igénye nélkül, szubjektívan, de sok oldalt megszólaltva.  A cél: egyéni történeteken, tapasztaltokon át feltárni a testneveléshez való kapcsolatunkat, hozzáállást diák, szülő és tanár részéről. Az adásokban feltűnik sok aktív és nyugdíjas testnevelő, főállású, besegítő, napközis, speciális igényű gyerekekkel foglalkozó, edző, gyógytornász és fizioterapeuta, nő és férfi egyaránt.  Megszólalnak mai és egykori diákok - örömökről, frusztrációkról, vegyes tesis élményekről. Szülők és gyerekek elvárásokról, hozzáállásról. És ne feledjük: sok testnevelő tanár szülő is, tehát látják az érem két oldalát, és elmondhatják: mit várnak el szülőként egy ideális tesitanártól.

Hogy miről beszélget Simonyi Balázs és Mécs László ebben a részben? Arról, hogy a 8000-esek olyanok, mint az ultrafutásban a 24 óra. Arról a paradoxonról, hogy tudatosan szembeszállunk a félelemmel, amit direkt keresünk. Hogy választódik ki az elit elitje? Vajon az öreg hegymászó a jó hegymászó? Lavinaomlásról, isteni nyugalomról, hálózsák nélkül töltött éjszakán nyolcezer méteren, magadra utaltságról, párialétről, kihívásról és a felkészültség csapdáiról.

A Büntetőkör aktuális vendége Mécs László, hegymászó, túravezető. Az első részben kockázatvállalásról, extrémitásról beszélgettünk vele. A hegymászó drogról, ahol nem érzi a kockázatot, ha terepen van. Összehasonlítjuk a futás és a hegymászást: van-e unalom, mi a korszellem, mi a helyzet a komfort- és élménykereséssel, elkényelmesedéssel? Arról, hogy itt is érvényes, hogy itt is érvényes: lefele veszélyesebb, bár gyorsabb, felfele biztonságosabb, de lassabb.

Folytatódik az a sorozat, amiben olyan, a futás határterületén mozgó dolgokat mutatunk be, amiből egy futó sokat tanulhat, kiegészítheti kelléktárát. Volt itt e-sport után és lesz még extrém hegymászás is. De most jöjjön valaki, aki évtizedek óta praktizál a teljesítménytúrázás szakágban. Álló- és tűrőképessége koncentrációja és önfegyelme egészen magasszintű. Pék Ádám begyalogolta magát a hazai ultrafutásba azzal, hogy 2021 karácsonya és szilvesztere között egyedül, kedvtelésre lenyomott egy hatnapos versenyt önmagával. 721 km-t gyalogolt körbe-körbe egy 2700 méteres körön a saját munkahelyén, egy logisztikai telephely aszfaltcsíkján. Ezzel az eredménnyel bármilyen hazai 6 napos ultrafutó-versenyen dobogó közelben találná magát. 2021-ben 4-en futottak nála jobbat a balatonfüredi hatnaposon, és még épp felfért a tavalyi világranglista 9. helyére. Foglalkozására nézve karbantartó, megoldóember és a túrázásban is ezt az elvet képviseli. A legkevesebb energiabefektetéssel szeretne a leghatékonyabb lenni. Legyalogolta a DZD (Dél-Zala Dombjai ultra trail) 300 és 600 kilométeres túrákat, és többször megvolt neki a klasszikus Vadrózsa, Mátra115, Kazinczy200 túra is. A 2. részben a gyaloglás hatásfokáról, ufók hibáiról, határok elmosásáról, a futós-gyaloglós szürkezónáról lesz szó és főleg: a 2021-es hatnapos menet műhelytitkairól.

Pék Ádám begyalogolta magát a hazai ultrafutásba azzal, hogy 2021 karácsonya és szilvesztere között egyedül, kedvtelésre lenyomott egy hatnapos versenyt önmagával. 721 km-t gyalogolt körbe-körbe egy 2700 méteres körön a saját munkahelyén, egy logisztikai telephely aszfaltcsíkján. Ezzel az eredménnyel bármilyen hazai 6 napos ultrafutó-versenyen dobogóközelben találná magát. 2021-ben 4-en futottak nála jobbat a balatonfüredi hatnaposon, és még épp felfért a tavalyi világranglista 9. helyére.Foglalkozására nézve karbantartó, megoldóember és a túrázásban is ezt az elvet képviseli. A legkevesebb energiabefektetéssel szeretne a leghatékonyabb lenni. Legyalogolta a DZD (Dél-Zala Dombjai ultra trail) 300 és 600 kilométeres túrákat, és többször megvolt neki a klasszikus Vadrózsa, Mátra115, Kazinczy200 túra is.Az 1. részben megvilágitja a teljesítménytúrázás világát, mesél a csalóka komfortzóna kifejezésről, és még számos baromi érdekes dologról.

Az e-sportolók rocksztár státuszt élveznek Ázsiában, ott ez a No1 vágyott foglalkozása a fiataloknak. De kik azok az e-sportolók és miért hívják sportnak? A második részben: függőség, gamer házak mint kommunák, az élsportoló e-sportoló meccsnaptára, a kiadók speciális szerepe, kiválthatja-e az öttusában a lovaglást az e-sport, milyen az online és offline dopping, hogy lehet csalni, mi a szülő szerepe a gyerekek játékgépezésében, mi az a gamifikáció?

Az e-sportolók rocksztár státuszt élveznek Ázsiában, ott ez a No1 vágyott foglalkozása a fiataloknak. De kik azok az e-sportolók és miért hívják sportnak? Az első részben: sztereotípiák, miért szkeptikusak az emberek az e-sporttal, mi a különbség egy hagyományos sporthoz képest, miért nem sport hivatalosan az e-sport Magyarországon, mi a ragyogó és sötét oldala az e-sportnak, kik a digitális bennszülöttek, milyen szerepe lehet a testnevelésben, mennyi pénzt generál az e-sport, mért jelentős benne a férfi dominancia, miért hívja elő az ősi vadászó-vetélkedő ösztönöket?

Folytatjuk az idei év két, sok és nagy sikert begyűjtött futójával. Beda Szabi címe közt ott a Szenior Maraton VB 1. hely, Szenior Maraton EB 1. hely, Maraton OB 3. hely 50 km-es OB 1. hely, UB 3. hely, Hegyifutó Maraton OB 1. hely, Terep Ultrafutó OB 1. hely, többszörös Szenior OB és Hosszútávú Triatlon OB (Ironman) 3. hely. 15 éve vegetariánus, és 10 éve vegán. Szabó Sándor az egyik legjobb magyar terepfutó, a WMRA (Hegyi Futás Világszövetsége) világkupa-sorozatában 2021-ben ezüstérmes lett. Mindig ott van az elitben a Skyrunning Vertical vébéken is. A második részben étrendről, edzésről, a versenyzés műhelytitkairól beszélgettünk, előkerültek a futóráncok, no meg a hit és a szeretet, ami a lejtőfutáshoz elengedhetetlen.

Visszatértünk a nyári nagyszünetről! Nem is akármivel: itt lesz két részben Szabó és Szabi. Azaz Szabó Sándor és Beda Szabolcs, az idei év két, kiemelkedően nagyot ment, nem-olimpiai futószámos atlétája. Az egyik aszfaltos, másik terepes, az egyik vegán, a másik húsevő, az egyiknek van edzője, a másik magányos harcos, az egyik 40 fölött van, a másik még a húszas éveit tapossa. Beszélgetünk a kezdetekről, karrierről, atlétikai felfogásról, szponzorációról, versenyszellemről, példaképekről. Szabi idén a 12-24-48h OB címeket is begyűjtötte, Sanyi pedig a WMRA (Hegyi Futás Világszövetsége) világkupa-sorozatában lett ezüstérmes. Mindig ott van az elitben a Skyrunning Vertical vébéken is. Mindkettejük mögött több évtizedes sportolás, több száz trófea és érem van. Szinte mindenben ellentétei egymásnak, ám a futás szeretete, a gyorsaság és nyilván az eredményesség mégis összeköti őket.

Mennyit futnak a focisták? Mik a bírókra vonatkozó fittségi követelmények? Mik a tapasztalatok, mit csinálnának úgy vagy máshogy az utánpótlással erőnlétileg és állóképességileg? Milyen a mai állomány, mi változott? Legitim szabálytalanságról és sportszerűtlenségről, jutalomról és büntetésről. Testről és lélekről, testnevelésről és mentalitásról, profi amatőrizmusról, utánpótlásról, generációs különbségekről. És persze a vírushelyzet, a bezártság szülte új utakról, hatásáról a sportéletre. A végén EB-tippek - direkt csúsztatva, hogy ne befolyásoljon senkit. Vendégek: Kulcsár Katalin jelenleg is aktív játékvezető, és az élsporttól visszavonult, de az amatőr futásba jócskán benne levő egykori labdarúgók: Dombi Tibor, Ferenczi István, Hrutka János és Lisztes Krisztián.

A magyar atlétika élő legendájával átbeszéljük az 1964-es tokiói olimpia maratoni döntőjének mozzanatait. A futókarrier ívét az 1968. évi mexikói olimpiai játékokkal zárjuk. Hősünk tanúbizonyságát adja életrevalóságnak és leleményességnek: miként boldogult a svájci disszidálását követően 29 éven át taxisként. Nagy idők nagy tanúja, aki manapság is, mindennap, végigkocog a déli parton Szárszó környékén.

Szó lesz az aktív profi karrier utáni sportolásról. Miért a futásról? Visszavonulásról és nekikedzésről. Sportoló sporttal vezet le? Sportoló-e a játékvezető? Miértek, motivációk, mozgáskövetelmények profiként és immár amatőrként. A futás terápiás hatásáról, példaadásról. Iramról, nyelvezetről és persze sztorik egymás után. Vendégek: Kulcsár Katalin jelenleg is aktív játékvezető, és az élsporttól visszavonult, de az amatőr futásba jócskán benne levő egykori labdarúgók, akik egyszerre így négyen sosem játszottak együtt hivatalos meccsen: Dombi Tibor, Ferenczi István, Hrutka János és Lisztes Krisztián.

Mindjárt itt a tokiói olimpia (már ha lesz), és hatvan év távlatából elevenítjük fel az 1964-es döntőig vezető utat, a döntőt és az utórezgéseket Sütő Józseffel. Talprasett magyarként átélte a II. világháborút, 56-ot, indult két olimpián, Svájcban kapott politikai menedékjogot. Ma is 6 km-t fut naponta 84 évesen. Szerinte 3 dolog kell a jó maratonhoz: akarata, akarat és akarat. "Nem vagyok tehetséges, csak szorgalmas" - vallotta egykoron a dongalábakkal született Józsi bá, mégis 3x magyar bajnok lett, és övé az olimpiákon elért legjobb magyar maratoni célidő 2:17-tel. Onnantól egyben ez a magyar könnyűatlétika legjobb helyezése az olimpiákon. Józsi bá megosztja a műhelytitkokat az edzésmunka, regenerációt vagy a frissítés kapcsán. Jöjjön a magyar atlétika élő legendája, aki egyszer megetette a szappant Iharossal, és aki ma is olyan penge, mint egykoron.

800 métertől 250 kilométerig terjed a repertoárja. Visszavonulásától a Reuters hírügynökség gazdasági újságírójaként dolgozik. Teljesített 3 Spartathlont, megalapította a Terep100-at. Ott volt a honi ultrafutás kvázi-szervezetté alakulásánál is. Sokat tud, sok mindent átélt és átlát. Az újrakezdésről és ultrákról, közösségről és drogos élményről, ufókról és futóbolondokról. hősképzésről és szponzorációról, vándorlásról és honvágyról. A Büntetőkörben újra: Korányi Balázs olimpikon 800-as, újságíró.

Az Amerikában töltött gyerekkorról, az atlétikára találásról, profi középtávfutásról, műhelytiktokról, a 800 méter örömeiről és kínjairól, doppingról, világversenyekről, 22 éven át fennállt csúcsról, és a párhuzamos karrierről. A Büntetőkörben: Korányi Balázs olimpikon 800-as, újságíró.

Egyszerre hangosbemondók, kommentátorok, adatközlők és statisztikusok, sőt showmanek. Mi a helyzet a piacon, mi van a minőségbiztosítással és exhibicionizmussal, fluktuációval, speaker elődökkel? Beszélünk műhelytitkokról és a speakerkedés hátteréről. Felkészülésről, anyaggyűjtésről, beágyazottságról, saját sportmúltról és -jelenről. A hangi állóképességről és a monopóliumról: hogy lesznek egy verseny örökös hangjai? Sztorik, bakik, izgalmas vagy megható esetek. A Büntetőkörben azok, akik a nagy versenyeknek hangot adnak: Péter Attila, Kozma András, Kandó Tamás és Horváth Joe.

Egyszerre műsorközlők, szponzor szócsövek, szabadtéri ceremóniamesterek. Hangosbemondók ,kommentátorok, adatközlők és statisztikusok, sőt showmanek. Ők azok, akik az elsőnek gratulálnak, az utolsónak szurkolnak. Azt reprezentálják, hogy milyen széles merítésű a speaker-paletta, milyen különböző múlttal, motivációval, hozott anyaggal, habitussal válik valaki futóverseny speakerré: vidéki, pesti, terepes, aszfaltos, veterán és újonc, rendezvényszervező, zenekar menedzser, sportriporter, műszaki ember. A Büntetőkörben a futás magyar hangjai: Péter Attila, Kozma András, Kandó Tamás és Horváth Joe.

Hogyan lesz kora egyik legjobb futójából, egy kétszeres olimpikon, EB-ezüstérmes top atlétából kőműves, ruhatáros, vízóra-leolvasó, vincellér, méhész, országgyűlési képviselőjelölt, de főleg: egy évtizeden át vattacukor árus?! Folytatjuk Mecser Lajossal! Az ő tipikusan magyar története releváns ma is: a tehetség felfedezése, küzdés, szívós munka, siker, gáncsolás adminisztratív úton, karaktergyilkosság, eltiltás, ellehetetlenítés. És még három meglepetésvendéggel is készültünk!

A magyar atlétika egyik utolsó bölénye, mohikánja. A most 78 éves salgótarjáni renegát, Mecser Lajos bá az élő kapocs a nagy (futó)generáció, azaz Iharosék és a jelen közt. A világ tíz legjobb hosszútávfutója közé tartozott. A '60-as években egyeduralkodó volt ötezren, tízezren és mezei futásban. EB ezüstérmes 1966-ban, 22-szeres magyar bajnok, 11-szeres magyar mezei bajnok, 1968-ban akkora országos csúcsot futott, hogy 34 éven át nem tudtak megdönteni. Felállított 6 mérföldös és 3 mérföldös Európa-csúcsot is. Két olimpián vett részt: Tokióban és Mexikóban. És még három meglepetésvendég a műsorban!

Folytatjuk Földingné Nagy Judit és földing Ottó páratlan párosával. A második részben végigelemezzük a Berlinben futott magyar női maratoni csúcsot, beszélünk az amatőr illetve a későbbi profi lét kiteljesedéséről, a fehér majd később a fekete futók dominanciájáról, doppingról, kütyükről, a két futott maratoni olimpiai döntőről, kifáradásról, kiégésről, a pihenés fontosságáról, visszatérésről a második szülés után, erkölcsi kérdésekről és a futás régi és a mai becsületéről - bármennyire is patetikusan hangzik.

Edző és tanítvány, férj és feleség. Egy páros, akik együtt értek el EB bronzérmet 100 km-en, rengeteg OB győzelmet - főleg maratonon. Jutottak ki világversenyekre, két olimpiai döntőre, nyerték meg a Párizsi Maratont vagy a Disney-maratont. A Büntetőkörben Földing Ottó és Földingné Nagy Judit, aki 25 éve tartja a női magyar maratoni (2:28:50) és az egyórás futás (17052 km) csúcsát. A mai napig futnak, kedvtelésből. No meg Judit jó évtizede vezeti a győri Spurit. Az első részben szó lesz többek közt Földingék megismerkedéséről, a futó kezdetekről, a szülés teljesítményére gyakorolt hatásáról, frissítésről és magaslatról, az ultrába fogásról, az első maratontól a profi maratonista szemléletig vezető rögös útról, arról, hogy egyszer jobb az ellenfeleket figyelni, máskor az időeredményre rámenni.

FOLYTATÓDIK A FUTÓS MUPPET-SHOW VIGYÁZAT: SZÓKIMONDÓ SZÖVEGEK! A 2. részben öregedésről és a generációk kikopásáról, éremgyűjtésől és a test rombolásának határáról, a vertikál meredekségéről és mélységeiről, a síkság szépségeiről és a versenyzés mibenlétéről, csalásról és irigységről, a futáshoz szükséges tulajdonságokról és a benne megmutatkozó emberi karakterről, influenszerkedésről és szponzorációról, az előzés élményéről és könnyű léptekről, a futás javító hatásáról beszélgetünk a futóélet két színes egyéniségével: Takács Krisztián Csipivel és Varga József Hundiánnal!

Az egyik 10 éve fut, 10x teljesítette a KÖRT és először a Privát Ultrabalatont. A másik 30 éve fut, állandó válogatott tag a magyar skyrunning csapatban, és számos korosztályos OB-arany valamint mezei vébé 5. hely. tulajdonosa. A Büntetőkörben a börzsönyi kalandor, Takács Krisztián "Csipi" és a két lábon járó tüdő, Varga József "Hundián" - első rész.

A Büntetőkörben a négy legnagyobb magyar amatőr futóversenyszervező: Kocsis Árpád, Zelcsényi Miklós, Csanya és Márkus Öcsi. A beszélgetés folytatódik! Az ország legnagyobb futóversenyeit szervezik, üzemeltetik, most pedig arról meséltek Simonyi Balázsnak a Büntetőkörben, hogy: - Miként élték és élik meg a koronavírus körüli huzavonát emberileg, anyagilag, milyen forgatókönyveik voltak, miként kommunikáltak? Milyen adaptációs készségek kellenek futóktól, szervezőktől? Mennyiben változott a futók hozzáállása, hogyan az új helyzetekhez, ha a szeretett sportjuk űzéséről van szó? Lesz-e szabályzatmódosítás, lehet-e biztosítást kötni koronavírus-lemondásra. Milyen biztonsági intézkedések alakultak ki a versenyeken, milyen alapfelszereltség várható majd a frissítőpontokon, mik lesznek a futóktól elvárt követelmények? - Hogyan tervezzen egy szervező? Miként működik egy engedélykiadás, pályaváltoztatás?

Hogy élték és élik meg a koronavírus körüli huzavonát emberileg, anyagilag, milyen forgatókönyveik voltak, miként kommunikáltak? Milyen adaptációs készségek kellenek futóktól, szervezőktől? Mennyiben változott a futók hozzáállása, hogyan az új helyzetekhez, ha a szeretett sportjuk űzéséről van szó? Lesz-e szabályzatmódosítás, lehet-e biztosítást kötni koronavírus-lemondásra. Milyen biztonsági intézkedések alakultak ki a versenyeken, milyen alapfelszereltség várható majd a frissítőpontokon, mik lesznek a futóktól elvárt követelmények?

Rendszeresen hívták meg a világ nagy maratonjaira, ahol stabil, 2 óra 15 perc körüli maratonokat produkált Tokiótól Londonig, New Yorktól Amszterdamig. Tartósan a világelitben volt, alig 3 percre az akkori világcsúcstól. Itthon 10 évig tartotta a magyar csúcsot 2:12:35-tel, amit csak Szűcs Csaba tudott megdönteni 25 másodperccel 1993-ban, és ez azóta is áll. Hétszer volt országos bajnok ezen a távon 1973 és 1982 között. Ott volt, sőt megnyerte azt a csepeli OB-t, amin Monspart Sarolta első nőként Európából három órán belüli maratont futott. Profi karrierjétől a visszavonulásáig, majd a senior éveiben átélte, hogy a futás kis közösségi versengősdiből hatalmas, divatos tömegrendezvényekké alakul át. A Büntetőkörben a most 73 éves Szekeres Ferenc, azaz minden futó Feri bája.

Tegnap rendezték az év nagy futó eseményét, a Budapest Maratont. Ki is lehetne a Büntetőkör októberi vendége, mint az egyik legerősebb és legsikeresebb magyar maratonista férfi?! Rendszeresen hívták meg a világ nagy maratonjaira, ahol stabil, 2 óra 15 perc körüli maratonokat produkált Tokiótól Londonig, New Yorktól Amszterdamig. Tartósan a világelitben volt, alig 3 percre az akkori világcsúcstól. Itthon 10 évig tartotta a magyar csúcsot 2:12:35-tel, amit csak Szűcs Csaba tudott megdönteni 25 másodperccel 1993-ban, és ez azóta is áll. Hétszer volt országos bajnok ezen a távon 1973 és 1982 között. Ott volt, sőt megnyerte azt a csepeli OB-t, amin Monspart Sarolta első nőként Európából három órán belüli maratont futott. Profi karrierjétől a visszavonulásáig, majd a senior éveiben átélte, hogy a futás kis közösségi versengősdiből hatalmas, divatos tömegrendezvényekké alakul át. A Büntetőkörben a most 73 éves Szekeres Ferenc, azaz minden futó Feri bája.

Amatőr sportolók, civilek mesélnek személyes példákon keresztül a testedzés iránti elkötelezettségük ilyen-olyan formáiról, túlzásaikról, motivációikról - legyen az futás, testépítés, multisport. Céljaikról, amikért sokat tesznek, sportbeli kikapcsolódásukról vagy épp kilengéseikről. Sőt még egy rövid függőséget mérő tesztet is kitöltenek.

Hivatalosan nem betegség, de függőség. Sokan nem tudják, hogy az. Van, aki tagadja, kikéri magának, nem vallja be. Sokakat megbélyegeznek ezzel, mások büszkén vállalják és még mutogatják is. Mennyi az elég, a kevés, a normális, és a sok? Hogyan lehet közérthetően definiálni, feltérképezni és kezelni a testedzésfüggőséget? Hány %-a függő az amatőr sportolóknak? A válaszokat Demetrovics Zsolt addiktológus és klinikai szakpszichológus, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője, egyetemi tanár, és a Pszichológiai Intézet igazgatója és az Addiktológia Kutatócsoport vezetője adja meg.

Folytatjuk a világ egyik legeredményesebb ultramaratoni futójával. Öt világcsúcs, egyéniben nyert 24h és 100 km VB-t és EB-t is. Kétszer választották a világ legjobb ultrafutó nőjének. A második részben megnyitjuk a nagy dossziékat: - Janisz Kúrosz (benne részletesen elemezzük a kúroszi ultrafutás definíciót) - UltraBalaton (hőskori sztorikkal, eredettörténettel) - Futópados világrekordok. A rekordkísérlet amúgy eredetileg a női csúcsra ment rá, de evés közben jön meg étvágy, így hősünk a férfi csúcsot is megdöntötte. Beszélünk az ultrához szükséges erényekről, kellékekről, adottságokról. Hol vannak a teljesítőképesség határai, ha egyáltalán vannak. A sérülésekről, reménykedésről, feladásról és egyéb szívfájdalmakról. Szó lesz Marathon Mamáról is, és arról, hogyan lesz egy vízhólyagból amputáció.

Bérces Edit karrierje során öt világcsúcsot ért el, 100 kilométertől 48 óráig jelenleg is szinte minden rekordot tart. Nyert Bécs-Budapestet, és többször állt a nagyatádi ironman táv dobogóján. Egyéniben nyert 24h és 100 km VB-t és EB-t is, valamint a 2 + 2 arany mellé az évek alatt egy ezüst és egy bronzot is behúzott 24 órán. Kétszer választották a világ legjobb ultrafutónőjének. 2000, 2001, 2002 és 2005 versenyévében az összes versenyen, ahol elindult, első lett. Az első rész a (futó)életpályát mutatja be a csúcsokkal, versenyekkel. A futó önmaga kizsigerelését, a test és elme gyors vagy lassú elégetését. Lesz szó körözős versenyekről és az A-ból B-be tartókról. Miért kell nyelveket beszélni egy futónak? Tényleg ultrasprint a 100 km? Mennyiben párkapcsolati elvárás, hogy a partner képes legyen azonos tempót futni a kedvesével? Mi az igazi ultrafutás? Mennyit lehetett keresni az ultragyőzelmekkel? Szót ejtünk a sajátos táplálkozásról is, csalásokról, doppingról.