24.hu podcastok

Vajon beválik Madridban Xabi Alonso? Hol lesz Florian Wirtz helye a Liverpoolban? Miért szajkózza azt a magyar közvélemény, hogy Szoboszlainak tartania kell a konkurenciától? Az évadzáró Ziccerben sorra vettük az augusztusban induló új fociszezon legérdekesebb kérdéseit.

Mekkora műkincsgyűjteménytől indul a luxizás és szemben áll-e a lázári dinamizmus az orbáni enerváltsággal? Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Jankovics Márton a Háromharmadban az építési és közlekedési miniszter ellentmondásaival indított, majd a Cser-Palkovics jelenségen át ahhoz a feltevésig jutott, hogy a kormánypártban nem mindenki kötné karrierje végét a miniszterelnök esetleges bukásához.

Ha marad a költekezés, már csak devizaforrásból tud érdemben új finanszírozást bevonni a kormány, a belföldi szereplőktől – a lakosságtól és intézményi befektetőktől – erre csak mérsékelten van módja, ezért törvényszerű, hogy az adósságon belül tovább emelkedjen a deviza aránya, bőven 30 százalék fölé – reagált Zsiday Viktor befektetési alapkezelő a Della podcastban a keddi bejelentésre, amely szerint az idén terv feletti devizakibocsátásra készül az állam. A szakértő szerint a későbbiekben sem lesz más választása a kormánynak, így nem tudja majd tartani magát a 30 százalékos limithez. Nyilvánvalóan a választással áll összefüggésben az extra forrásbevonás: vendégünk szerint az év végén, a jövő év elején indulhat be az osztogatás.

A Ziccer első nyári különkiadásában összeszedtük a modern futball legidegesítőbb trendjeit. A videobíró, a szurkolói mezlevetetés, IShowspeed, vagy a sportrealityk bosszantóbbak?

A húsvéti nagytakarítás nyárról leghamarabb őszre csúszik, Mészáros Lőrinc nyílt levelet ír, fideszes polgármesterek „picsognak”, Orbán Ráhel a cool-ságot definiálja, miközben luxizásról üzengetnek egymásnak miniszterek és a kormány maga sem tudja eldönteni, hogy betiltották-e a Pride-ot. A hét közéleti eseményeit ezúttal Bánszegi Rebeka, Nagy Gergely Miklós és Pető Péter elemezte a Háromharmadban. Kire veszélyes Mészáros Lőrinc fényrelépés, mi köze az emberarcú fideszeseknek a cenzúra törvény elhalasztásához, és hogyan aránylik a NER elitben a Bentley-k száma a valósághoz való viszonyhoz?

Bőséges lesz a gázkínálat 2027 után, és a modellszámítások szerint még olcsóbb is lehet a termék, mint amennyit az oroszoknak fizetünk a 15 éves szerződés alapján. Az energiahordozók európai piacát a következő időszakban alapvetően határozzák meg az Egyesült Államok érdekei. Az USA most már talán azt sem bánná, ha Ukrajna az orosz energetikai infrastruktúrát támadná a légibázisok után. Pletser Tamás iparági elemzővel beszélgettünk a Dellában.

A Ziccer friss adásában a PSG történelmi 5–0-s BL-döntős győzelmét, az Inter taktikai csődjét, Luis Enrique tökéletesre csiszolt gépezetét, Dembélé presszingjét és Sommer gyenge pontjait elemeztük, de szóba került az a kérdés is, vajon elfogadható-e, ha egy klubtulajdonos reptet meccsre újságfőszerkesztőt.

Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben? Áldásként, teherként esetleg semleges jelzőként élik-e meg az „erdélyi író” címkét? De az is kiderül a beszélgetésből, hogy léteznek-e sajátosan erdélyi témák, ügyek, hagyományok vagy írói stílus?

Indonéz tuskóval kezdett Jankovics Márton, Kerner Zsolt, valamint Nagy József, aztán a CPAC budapesti brigádja és Orbán beszéde volt a téma, majd szó esett tízmilliárdról és egy százalékról.

Nincsenek megrendelések, ezért egyre hangosabban zúgolódnak a másod- és harmadvonalbeli kormányközeli társaságokban – mondja a Dellában a jegybank egykori elnöke, aki szerint ezek a cégtulajdonosok simán igazodni fognak az új politikai rezsimhez, ha váltás lesz jövő tavasszal. A Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági elnöke szerint az átláthatósági törvény miatt lesznek, akik megfontolják majd, hogy nyilatkozzanak-e a sajtónak, de a nyilvánosság sérelmén túl az ország hitelminősítése is problematikus lehet.

Gulácsi Péter 2021-es kiállása után sokan remélték, hogy a magyar válogatott kapusának bátor megszólalása fordulópont lehet. Nem lett az. A friss Ziccer-adásban arról beszélgettünk, miért nem lett ebből valódi vita, hogyan kezelte mindezt a magyar közeg – és hogy miért nem akar többet mondani az, aki egyszer már kimondta a lényeget.

A Harcosok Klubjával indította Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Jankovics Márton a beszélgetést az eheti Háromharmadban, hogy aztán a kormány kikényszerítetlen hibáin és a tihanyi beszéd okozta sebeken át Magyar Péter nagyváradi sétájáig, valamint az átláthatóságinak nevezett törvénytervezetnek legújabb fejleményeihez jussanak. Miben hasonlít a Fidesz a Marvel-univerzumhoz, miért pattan minden labdájuk kifelé az utóbbi időben és jelen állás szerint a háború vagy a béke jelent nagyobb veszélyt a kormányra?

„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, munkához is látott. A szerző csaknem egy éven keresztül faggatta a Kossuth-díjas rendezőt, aki mesteréről, Ádám Ottóról, a Madách történetének kezdeteiről, a legnagyobb színészlegendákról, fél évszázadot átölelő és azóta töretlen rendezői pályájáról, de a feledés kegyetlenségéről is mesél a kötetben és a Buksóban egyaránt. Az epizód elején ismét egy olvasót kérdez Nyáry Krisztián, ezúttal Jakabos Zsuzsa olimpikon, Európa-bajnok úszóval beszélget sztereotípiákról, könyvekről, és arról is miért jó választás a Bűn és bűnhődés egy kemény edzőtáborhoz.

Kubatov Gábor és Bognár György vitájától egészen a Magyar Kupa döntőjének részletes elemzéséig jutott a legfrissebb Ziccer, de szó esett a Premier League-et meghódító kontrollmániáról, az UEFA újabb büntetéséről, az MLSZ képmutatásáról és arról is, vajon miért hiszik az emberek csodának azt, amikor egy walesi kiscsapathoz megérkezik egy nagy táska pénz, ami sorozatos feljutásokat ér.

Ez a Vadnyugat – az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint XIX. századi viszonyokat idéz a nagyhatalmak között zajló űrverseny, ahol a zászlójukat elsőként kitűzők akarnak kizárólagos jogot formálni a Hold vagy a Mars hasznosítására. Ferencz Orsolya szerint ebben a versenyben Elon Musk egészségtelenül nagy szerepet játszik.

A média torkára kést helyező szuverenitási törvényről beszélt Nagy Gergely Miklós, Pető Péter, valamint Nagy József a Háromharmadban, érintve Simiont, valamint a kémbotrányt és Magyar Péter egymillió lépését.

Gerendai Károlyhoz fordult tanácsért a Tisza Párt első embere tavaly tavasszal. A gasztrovállalkozó – aki szerint reális esély van a változásra a jövő évi választáson – arról is beszélt a Dellában, hogy miben látja a Tisza hiányosságát.

A Fidesz művi mélasága, Fekete-Győr András és Gyurcsány Ferenc erkölcsi felnövekedése, valamint a román szuverenista szélsőjobb magyar kormánnyal való párhuzamai is terítékre kerültek a nézői kérdések nyomán az eheti Napirend utánban. A mikrofonoknál ezúttal Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Kerner Zsolt foglaltak helyet.

A friss Ziccerben mérlegen a BL-elődöntők és Marco Rossi szerződéshosszabbítása. Miért lett ikonikus párharc a Barcelona-Interből? Van-e följebb az Arsenalnak Artetával? És miért kap ötéves hosszabbítást már a selejtezők megkezdése előtt a kapitány? Aki válaszol: Somos Ákos.

Csütörtök délelőtt Magyar Péter egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amin a honvédelmi miniszter a háború felé vezető út nulladik fázisáról beszél, délután visszavonult Gyurcsány Ferenc a közéletből, Polt Péter a legfőbb ügyészi pozícióból, estére pedig XIV. Leó személyében új pápánk is lett. A szinte egy napba sűrűsödő hét közéleti eseményeiről ezúttal Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Kerner Zsolt értekezett a stúdióban.

Az éves mutatók helyett a jövőben a negyedéves adatokra helyezi majd a kormány a kommunikációs hangsúlyt, így például arra, hogy 2025 utolsó negyedévében beindulhat a magyar gazdaság – mondja a Dellában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint a 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem teljesülhet, a bizalmi indexek alapján még a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját.

Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben. Miért nem túlzás második honalapításnak hívni mégis azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Mit tudunk a pusztítás valós mértékéről? Miért volt még a II. világháború borzalmainál is súlyosabb ez a háború? Egyebek mellett ezekről kérdezi Nyáry Krisztián az éppen most 4 éves Buksó vendégeit A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet szerzőjét, Bihari Dánielt, és egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.

A friss Ziccerben elidőztünk a fantasztikus futballt hozó BL-elődöntőkön, de megpróbáltuk megfejteni azt is, hol jár a magyar nyilvánosság abban, hogy értelmezni tudjuk mindazt, amit a világ legjobb csapatai hétről-hétre a pályára tesznek. David Beckham 50. születésnapja kapcsán föltettük a kérdést, hogy popkulturális ikonnak, vagy futballistának volt-e nagyobb az angol futball fényéből azóta sem vesztő legendája, végül pedig az MLSZ újonnan bemutatott stratégiai anyagán cincáltuk darabokra.

Schmidt Mária Bucsájától a Sztálingrád reptérig járta be témáit a Háromharmadban Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József. Szó esett még egyebek mellett a magyar külügy ukrajnai tárgyalásairól, a repülőrajtot idézőjelbe tevő GDP-esésről, a Tisza-előny dagadásáról és Lázár János fele-feléjéről.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

Megint heveny bírózással indult a Ziccer, de hisztivödröt kiborító Real Madridtól gyorsan Anglia felé vettük az irányt, hogy részletesen megbeszéljük, hova helyezendő a Manchester City-től távozó Kevin De Bruyne a Premier League történetének legjobbjai között. Természetesen megénekeltük Szoboszlai Dominik bajnoki sikerét, de nem mentünk el szó nélkül a Fradiba brutális erővel berobbanó Tóth Alex formája mellett sem. Aki ezúttal segítségünkre volt: Nyúl Krisztián, az MLSZ videóelemzője.

Pontosan 15 évvel a második Orbán-kormány létrejöttét biztosító választási győzelem, de csupán hét nappal a Hont-Orbán derbi után Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Nagy Gergely Miklós utóbbi elemzésével indított az aktuális Háromharmadban. Miért értelmezi újra a Fidesz a nyilvánossághoz való viszonyát, vissza lehet-e csábítani korábban lehazaárulózott szavazókat és mi lenne, ha Magyar Péter nem indulhatna a 2026-os választáson?

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a Dellában Windisch László, aki most először szólalt meg a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

A VAR személyében lelepleztük a hét kamuját, utánamentünk, miért hallgathat a teljes állami médiakonglomerátum egy felcsúti lesgólról, sőt, egészen odáig jutottunk, hogy ha az MLSZ nem veszi komolyan a saját portékáját, akkor nem biztos, hogy nagy baj, ha mi is a helyén kezeljük. Elemeztük a Bodø/Glimt csodálatos EL-menetelését, egy új rovatban ráadásul mindezt ráeresztettük a magyar futball általános közérzetére is. Végül szóba került a Fradi önálló médiaépítése, és egy kellemetlen, mégis fontos kérdés: mi marad a sajtó szerepe, ha normává válik, hogy egy klub csak a saját maga által föltett kérdésekre hajlandó válaszolni?

Orbán Viktor misztikus képességei, Szijjártó Péter gyanús moszkvai utazásai, valamint Donald Trump és Vlagyimir Putyin közös érdekei is előkerültek a nézői kérdésekben, amikre ezúttal a Napirend utánban Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Kerner Zsolt választoltak.

75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű interjúit gyűjti össze. Pál Sándor Attila válogatta és Turi Tímea szerkesztette kötetbe azt a 19 beszélgetést, amelyek között a feltételezett első és a halála előtt készült utolsó is szerepel. Esterházy egyébként épp annyira nem szeretett interjút adni, ahogy kerülte a nosztalgiázást is. Ez a kötet mégsem mentes a nosztalgiától. Vajon kilépett-e mostanra a szerzői purgatóriumból? És egyáltalán mit ért ez alatt a szépirodalmi közeg? Miért volt már életében közéleti szerepvállalásai miatt a kultúrharc egyik főszereplője? Mitől üdítő és sokszor megrázóan izgalmas az Esterházy univerzum? És vajon mi mindennek köszönhető, hogy a Vanni van című interjúkötetet már egy hónappal a megjelenése után újra kellett nyomni? Egyebek mellett erről lesz szó.

A Filéző podcast új, tematikus évadában a legalapvetőbb konyhai alapanyagokat járjuk körbe Saly Noémi gasztrotörténésszel, Tóth Szilárd séffel és Szabó Adrienn dietetikussal. Hatodik, egyben záró epizódunk témája a cukor, ami luxustermékből a mindennapok részévé vált, a világhódításában pedig nagy szerepet játszott a gyarmatosítás korszaka. De vajon milyen formában és mennyiségben káros az egészségünkre?

Magyar Péter harmadik országjárásának eredményeivel indított Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Kerner Zsolt a Háromharmadban, hogy aztán Ukrajna EU-s csatlakozását és Lázár János magányos küldetését érintve ahhoz a dilemmáig jusson, hogy miért játszik rá egy negyedik ciklusát töltő kormány az ellenzéki szerepre. Mit taníthatna a Fidesz a Monty Pythonnak, elkerült-e Őszöd a Balatontól és Cillei Ulrik vagy Kollár Kinga ismertebb a mai Magyarországon?

Először szólalt meg a pedofilbotrány utóéletéről az előző köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, aki a Della adásában kiállt a Pride, egyúttal a szabad véleménynyilvánítás mellett.

Pelek Dáviddal, a Ziccer búcsúzó szerkesztőjével öblítettük le a hét futballeseményeit: beszámoltunk szlovéniai kalandjainkról, szó esett az egy kivételével jó eséllyel már az odavágón eldőlő BL-negyeddöntős párharcokról, a látványosan elfáradó Ancelotti-Madrid kapcsolatról, az Mbappé-problematikáról, de arról is, miért nincs igaza a régi, romantikus futball halálát provokatív, de álságos kijelentésekkel sirató Gary Neville-nek.

A Filéző podcast új, tematikus évadában a legalapvetőbb konyhai alapanyagokat járjuk körbe Saly Noémi gasztrotörténésszel, Tóth Szilárd séffel és Szabó Adrienn dietetikussal. Ötödik epizódunk témája a burgonya, amely ötszáz éve jutott el Európába, és számos tévhit övezi a mai napig.

A 24.hu Kormányinfóról való távolmaradásával kezdett, majd a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok és az eljövendő vámbéke irányába indult Bánszegi Rebeka, Jankovics Márton és Pető Péter a mai Háromharmadban. Mire következtethetünk abból, hogy Orbán Viktor belpolitikai ellenfelekkel foglalkozik? Árthat-e Magyar Péternek a „magyar demokrácia legsötétebb napja" és mi maradt a régi ellenzéknek azon kívül, hogy megválaszthatják a legkedvükre valóbb megsemmisülést?

A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit diktál. A kiadók jogi, etikai és technológiai szabályok lefektetésével igyekeznek loholni utána, kérdés azonban hol és mennyit engedjenek neki, mekkora teret kapjon, miként hat a művészetre, a művészekre vagy éppen az olvasókra? Ezúttal Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó ügyvezetője, Szertics Gergely mesterséges intelligencia kutató, Kellerwessel Klaus költő, szociálpszichológus és MI-kutató volt a Buksó vendége. Nyáry Krisztián előzőleg Schoblocher Barbarával, a Blahalouisiana énekesnőjével beszélgetett Szerb Antalról, zenekari buszban olvasásról és arról is, hogy zenészként miért nem rajong a versek megzenésítéséért.

Olasz ízekkel főzött ezen a héten a Ziccer stábja: Kálnoki Kis Attila és Kele János Kéri András Dániellel, a dubaji Juventus Academy edzőjével elemezte Thiago Motta torinói menesztését, a Juve strukturális és menedzsmentproblémáit, de boncasztalra került Claudio Ranieri csodatavasza, és a tavalyi után újabb meglepetésbefutóra készülő Bologna játéka is.

A Filéző podcast új, tematikus évadában a legalapvetőbb konyhai alapanyagokat járjuk körbe Saly Noémi gasztrotörténésszel, Tóth Szilárd séffel és Szabó Adrienn dietetikussal. Negyedik epizódunk témája a hús, amelyet talán a leghevesebb ideológiai viták öveznek az összes közül. De vajon mióta van ez így, és milyen magyar hírességek voltak vegetariánusok a 19. században?

Az új drogtörvénnyel kezdett Bita Dániel, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József, aztán az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása és a Nemzetközi Büntetőbíróságból való demonstratív kilépés volt a téma.