Podcasts about amerik

matemanus.hu00:00:20 - Tihanics Norbert filmrendezővel Matézunk00:03:05 - Érkezés Brazíliába00:03:45 - Buenos Aires és magyar vonatkozása00:05:07 - Latin amerikai kultúrsokk?00:05:55 - Igazi Latin-Amerika00:06:55 - Buenos Aires vs. Argentína többi része00:08:30 - Jujuy és Salta - Argentína őslakosokkal lakott része00:10:47 - Melyik tartományban isznak a legtöbb matét?00:12:20 - Megszólal a cumbia csengőhang00:12:45 - Argentína nagyon sokszínű00:14:05 - Koka levél fogyasztás É-Ny Argentínában?00:17:45 - Buenos Aires veszélyes?00:19:45 - Illegális kakasviadal Kolumbiában00:20:15 - A kedvesed, hogyan mutatta meg neked a matét?00:22:10 - A növény lehűti a vízhőmérsékletet. Kínos nekem.00:23:06 - Megszeretted a Matézást?00:25:56 - Argentin higénia és hús00:29:01 - Após, Anyós járt már Magyarországon?00:29:46 - Hova szoktak utazni az argentinok és a Tihanics Norbert? :)00:31:51 - Kolumbia a kedvenced?00:34:00 - Veszélyes állatok Dél-Amerikában? És oltások00:38:33 - Misionesi magyarok - avagy Norbert dokumentumfilmje00:41:15 - Argentínában élő magyarok00:43:35 - Argentin és más dél-amerikai országok távolsági buszai00:44:10 - Bolíviai emberek különlegessége00:45:00 - Haagels vlog és a bolíviai félelem00:47:33 - Az európai ember videózik00:49:15 - Ősi hagyományok és katolicizmus00:51:10 - Szent Brochero atya és cordobai zarándéklot01:00:20 - Saját matézási szokásaid01:02:30 - Tererézési szokások01:05:13 - Magyar kaják a maté mellé?01:06:01 - Melyik argentin kaja hiányzik?01:07:10 - Argentin éjszakai élet01:08:05 - Vallásosság

Három szín, amiknek a szétválasztás helyett inkább össze kellene kötni minket Börtönből üzentek a hat éve eltűnt maglódi luxusautó-szerelő, Pintér Gyula családjának Szilágyi Áron: Aki a pénz vagy a hírnév miatt választaná a vívást, azt őszintén eltántorítanám Több mint egymillió dokumentumot vizsgálnak felül az Epstein-ügyhöz kötődően Amerikában Visszatérhetett leégett otthonába a legendás kéziedző – Így telnek most Németh András nyugdíjas napjai Visszatér a napsütés az év utolsó napjaira A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Három szín, amiknek a szétválasztás helyett inkább össze kellene kötni minket Börtönből üzentek a hat éve eltűnt maglódi luxusautó-szerelő, Pintér Gyula családjának Szilágyi Áron: Aki a pénz vagy a hírnév miatt választaná a vívást, azt őszintén eltántorítanám Több mint egymillió dokumentumot vizsgálnak felül az Epstein-ügyhöz kötődően Amerikában Visszatérhetett leégett otthonába a legendás kéziedző – Így telnek most Németh András nyugdíjas napjai Visszatér a napsütés az év utolsó napjaira A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Holch Gábor eredetileg két évre szeretett volna Kínába költözni, aztán több mint két évtized lett belőle. Hosszú évekre Sanghaj lett bázisa: itt építette fel vállalkozását is, amely vezetési tanácsadással foglalkozik. És bár nemrégiben hazaköltözött Budapestre, ügyfelei továbbra is nyugati és keleti világcégek vezetői, akiknek segít eligazodni más kultúrákban – de olykor saját magukon is. Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek kungfu filmekről és disztópikus társadalmi technológiákról, egy 25 milliós metropolisz bezárásáról és arról, miért gondolja úgy a kínai vezetés, hogy sikerült összehangolniuk a kapitalizmus eszköztárát a szovjet operációs rendszerrel?

Raidījumā Globālais latvietis. 21. gadsimts dubultportretā divi latvieši, kuru dzimtene ir Amerika, bet Latviju viņi sauc par Tēvzemi. Andra un Pauls Berkoldi, rakstniece un režisore, dziedātājs un diriģents, abi līdz šim bijuši ļoti aktīvi Dienvidkalifornijas latviešu biedrības dalībnieki, kā arī ir gruntīgi latvieši, dzīvojot Amerikā. Par sajūtu, ko nozīmē būt latvietim Amerikā, par latviešu kopienu Dienvidkalifornijā, arī par pārmaiņām pašu dzīve saruna ar Andru un Paulu viņu īsā ciemu reizē Latvijā.

Elhallgatott történelem, örök sebek | Mező Gábor New Yorkban ep. 294   Mi történik akkor, amikor egy egész nemzetet évtizedeken keresztül hallgatásra kényszerítenek? Mi marad ki a tankönyvekből, a „hivatalos" történetmesélésből, és miért élnek tovább ezek a sebek generációkon át?   A MÓKA Podcast legújabb epizódjának vendége Mező Gábor újságíró, kutató, aki New Yorkban beszél arról, hogyan vált sportújságíróból a kommunista diktatúra, az állambiztonság, az ÁVH, a propaganda és a kollektív traumák egyik legismertebb kutatójává.   Ebben az adásban szó esik arról, hogy:  • hogyan élte túl a kommunista rendszer saját bűneit,  • miért maradt el a valódi elszámoltatás a rendszerváltás után,  • és hogyan hat mindez a mai fiatal generációk gondolkodására Magyarországon és Amerikában egyaránt.   Mező Gábor személyes hangon mesél arról is, milyen lelki terhekkel jár olyan témákról írni, mint a politikai pszichiátria, a délvidéki népirtás, a Gulág, vagy a szovjet hadsereg által elkövetett tömeges nemi erőszak. Ezekről a történetekről hosszú ideig nem lehetett beszélni, pedig szinte minden magyar családban jelen vannak.   Az adás egyik legerősebb gondolata, hogy a történetek kimondása önmagában terápia. Nem bosszúról, nem revansról van szó, hanem arról, hogy egy nemzet csak akkor tud továbblépni, ha végre nevén nevezi a múltját.   Különösen izgalmas része a beszélgetésnek, amikor Mező Gábor az amerikai fiatalokról beszél. Arról, miért lehet vonzó számukra a szocializmus és a kommunizmus eszméje egy olyan országban, ahol ezeknek nincs megélt történelmi tapasztalata. Miért veszélyes az idealizált múltkép, és mit tanulhatna Amerika Közép- és Kelet-Európa tapasztalataiból.   Szó esik:  • az egyetemek és értelmiségi hálózatok szerepéről,  • a propaganda „becsomagolt" üzeneteiről,  • és arról, miért fontos, hogy a magyar diaszpóra megszólaljon ezekben a kérdésekben.   Az epizódban Mező Gábor a jövőről is beszél. Egy olyan animációs sorozat tervéről, amely rövid, érthető formában mutatná be a 20. századi magyar történelem legsötétebb fejezeteit a fiatalabb generációknak. Mert a történelem nem attól ismétli önmagát, hogy beszélünk róla, hanem attól, ha nem.   Ez az adás nem könnyű, nem „háttérzaj", viszont őszinte, mély és gondolkodásra késztet. Ha érdekel a kommunizmus valódi arca, a kibeszéletlen magyar traumák története, vagy az, hogy miért nem mindegy, mit gondolnak a fiatalok a múlt rendszereiről, akkor ezt az epizódot érdemes végighallgatni.https://www.facebook.com/mezogaborhalozat   Mező Gábor oldalai: https://www.youtube.com/@hamis_gulyas https://www.youtube.com/@apolip https://youtube.com/playlist?list=PLMdU8ly_7MYFnendiJaac-NIgXSVVB28d&si=Pm4VQbiSowu3Rfu2     Mező Gábor, MÓKA Podcast, kommunizmus Magyarországon, ÁVH, állambiztonság, rendszerváltás, kollektív trauma, transzgenerációs trauma, magyar történelem, Gulág, szovjet megszállás, propaganda, kommunizmus Amerikában, magyar diaszpóra New York, szocializmus kritikája, történelmi emlékezet    

André Rieu: A zenéből arénát teremtő hegedűművész titka Hamarosan már csak a YouTube-on lesz látható az Oscar-gála Superman '2': Megvan, ki alakítja a film főgonoszát! 5 karácsonyi hagyomány a világ körül, amit otthon is bármikor kipróbálhatunk 3 rénszarvast néz egymillió finn Gombos Edina elárulta: ilyen valójában a karácsony Amerikában A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

André Rieu: A zenéből arénát teremtő hegedűművész titka Hamarosan már csak a YouTube-on lesz látható az Oscar-gála Superman '2': Megvan, ki alakítja a film főgonoszát! 5 karácsonyi hagyomány a világ körül, amit otthon is bármikor kipróbálhatunk 3 rénszarvast néz egymillió finn Gombos Edina elárulta: ilyen valójában a karácsony Amerikában A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Carry-trade devizaként most a forintra igaz a lépcsőn megy fel és lifttel jön le mondás. Mai adásunkban virtuálisan Dél-Amerikába utazunk. A 2024-es év kutyái innen (is) nagyon jól teljesítettek az idén. A helyszín geopolitikai jelentősége is egyre nagyobb, a hosszú éveken alvó üzemmódban lévő Egyesült Államok újra érvényesíteni szeretné a Monroe-doktrínát, ami ugye arról szólna, hogy Amerika az amerikaiaké. Az AI-infrastruktúra beruházási őrület kapcsán egyre több a piaci kérdőjel. A befektetők ugyanis nem szeretik azt, hogy az eddigi „asset-light” monopóliumok limit nélkül ruháznak be.Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül: https://www.concordeblog.hu/Kövess bennünket minden csatornánkon:https://www.linkedin.com/company/concordecsoport/https://www.instagram.com/concordecsoport/https://www.facebook.com/concorde/https://www.youtube.com/@concorde_csoport

Év végi mérleg , New York belülről Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában ep. 293   Ebben az epizódban Patkós Attilával ketten beszélgetünk arról, milyen New Yorkban élni magyarként, nem turista szemmel, hanem belülről. Ez nem egy „Amerika álom" epizód, és nem is egy panaszkodós műsor. Inkább egy hosszú, őszinte beszélgetés arról, hogy mit ad ez a város, mit vesz el, és miért marad mégis itt az ember.   Szóba kerül minden, ami mostanában foglalkoztatja az itt élőket, és ami az európai, magyar hallgatóknak egyszerre megdöbbentő, vicces és tanulságos.   Beszélünk a New York-i mindennapok abszurditásáról, ahol lassan mindenhez applikáció kell. Parkoláshoz, munkához, közlekedéshez, borravalóhoz, sőt néha már egy pohár kólához is. Megnézzük, hogy ez valódi fejlődés-e, vagy csak túlbonyolított élet.   Előkerül a borravaló-kultúra, ami Amerikában már nem udvariasság, hanem elvárás. Hol a határ a köszönet és a kényszer között, és miért néznek rád furcsán, ha nem nyomsz rá automatikusan a 25–30%-ra.   Hosszabban beszélünk a New York-i munkahelyi kultúráról, az „everyone is amazing" világáról, ahol mindenki kedves, mosolyog, majd egyik napról a másikra eltűnik. Összehasonlítjuk ezt a magyar mentalitással, őszinteséggel, direkt kommunikációval.   Külön blokkot kapnak a lakások, amiket látni kell, hogy elhidd. Konyhában zuhany, hálóban hűtő, kreatívan értelmezett szobák, és horror alaprajzok. Olyan történetek, amiken a magyar hallgatók egyszerre nevetnek és szörnyülködnek.   Beszélünk a biztonságérzetről New Yorkban, a metróról, az utcai jelenetekről, az ICE raid-ekről és arról, hogy mi az, amit kívülről túlreagálnak, és mi az, amit nem vesznek elég komolyan. Nem hírekből, hanem saját tapasztalatból.   Fontos téma a side hustle kultúra is. New Yorkban szinte mindenkinek van második, harmadik élete. Zenész, Uber-sofőr, DJ, csomagkihordó, alkalmi munkák. Szóba kerül, hogy ez szabadság vagy kényszer, és kinek való ez az életforma.   Nagyon emberi rész a barátságok New York módra. Gyors kapcsolódások, még gyorsabb eltűnések. Miért működik ez így egy ekkora városban, és mi hiányzik ebből egy magyar szemének.   Az epizódban kitérünk a zenei életre, zenekarokra, stúdiózásra, jammelésre, arra, hogy miért nem lehet levetkőzni azt, ami igazán belülről hajt. Arról is beszélünk, hogy mikor jön rá az ember, akár 50–60 évesen, hogy mit nem kellett volna abbahagynia.   Szóba kerül a foci és a világbajnokság, a New York-i páholyárak abszurditása, a sport üzleti oldala, és az is, hogyan próbálják az amerikaiak „amerikaisítani" a focit. Innen kanyarodunk vissza a magyar kötődéshez, a magyar tévécsatornákhoz, a honvágyhoz, és ahhoz, mi marad meg az emberben itthonról.   Az epizód egyik fontos gondolata a hiteles információ hiánya. Miért lenne fontos, hogy a külföldre költöző magyarok valós, használható tudást kapjanak bankról, munkáról, lakhatásról, nem legendákat és Facebook-kommenteket.   Ez a beszélgetés nem ad kész válaszokat, de jó kérdéseket igen. Olyanokat, amiket sokan feltesznek maguknak Európában, amikor Amerikáról, New Yorkról, kivándorlásról, újrakezdésről gondolkodnak.   Ha érdekel, milyen New York valójában egy magyar szemével, akkor ez az epizód neked szól.  

Tomáš Hudák je stand-up komik, glosátor aj spisovateľ. Je súčasťou Silných rečí, veľkej skvelej partie stand-up komikov na Slovensku. Takisto účinkuje v relácii SEDEM na Tv JOJ, najznámejšej relácii, kotrá glosuje udalosti uplynulých dní. Práve mu vyšla kniha Amerikánci, ktorá stavia príbeh na historických presných udalostiach slovenských migrantov v Pittsburghu.

Kaotikus volt és még nem vagyunk a végén. De beszélnünk kell Donald Trumpról. A mögötte lassan repedező MAGA-táborról, a megjelenő antiszemitizmusról, a politikai gyilkosságról. Az éledező demokratákról, fals reményekről. A keresztényistákról, a techoligarchiáról. És a háborúkról. Azokról, amikben az Egyesült Államok érintett és amit még elindíthat. Az utódlásról, hiszen beindult az erőközpontok között a mozgolódás. Vendégünk Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, Világ rovatunk vezetője.

Pāvests mirušo piemiņas dienā svin Svēto Misi kapsētā. Bahreinā jauna svētvieta. Teherānā viena metro stacija veltīta Jaunavai Marijai. Amerikā jauni cilvēki vairāk apmeklē baznīcu. Pāvests uzrunā jauniešus, uzsverot izglītības nozīmi

Jau šonedēļ, 12. decembrī, sāksies labdarības maratons "Dod pieci!", bet arī kopumā Ziemassvētku laikā daudz vairāk uzmanības pievēršam labdarībai, palīdzībai citiem. Tuvojoties svētkiem, mēs ikviens gribam atvērt savu sirdi un palīdzēt tiem, kuriem dzīvē  klājas grūtāk. Dažādu labdarības projektu atbalstītāju vidū redzam arī diasporas organizācijas. Nule kā Londonas latviešu biedrība "Giving for Latvia" ir uzsākusi ziedojumu vākšanu, lai palīdzētu sarīkot jau sesto bērnu mentālās veselības nedēļu "Runā ar mani". Tā notiek Latvijā, bet pieejama latviešiem visā pasaulē. Šādi projekti, protams, ir daudz un dažādi. Neatsverams ir arī Amerikā dzīvojošo latviešu ieguldījums, visdažādākos projektus atbalstot, kas ir saistīti ar laba darīšana un ziedošanu, un par labdarību diasporā ar skatu, kas vērsts uz Latviju, šodien Tāpēc raidījumā Globālais latvietis. 21 gadsimts lūkojam izzināt, kāda ir diasporas organizāciju motivācija vākt ziedojumus dažādu projektu atbalstam Latvijā? Un kas ir būtiskākās tēmas, ko latviešiem ir vēlme atbalstīt, dzīvojot ārpus Latvijas? Par labdarību, palīdzību un atbalstu sarunājas Ziedot.lv vadītāja Rūta Dimanta, biedrības "Debesmanna" vadītāja Iveta Parravani un biedrības "Giving for Latvia" valdes locekle Aija Bruno, kuras ir no Lielbritānijas, kā arī Amerikas latviešu apvienības (ALA) Labdarība Latvijā nozares vadītāja Diāna Kārkliņš un Ņujorkas latviešu organizāciju padomes priekšsēdētāja Anita Batarags.

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást. Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban. 00:23 Mohamedek között fagyláros havában. Black novemberre Alza-napok. Ez már a copywritereknek is sok.06:21 Keith Richards és a beat-generáció Marrakesben. Egykor érdekes helyek elturistásodása. Rövidnadrágban 20 fokban.12:47 A Docker robogó. Marrakes gyalog. Marrakes szezonon kívül.16:50 Bipoláris állapotok és stabilitás.20:29 A marokkói-amerikai kapcsolatok dicső múltja. Igazság és hitelesség Marokkóban.23:04 Olvasói levél: Siralomház. A Kisfogház Emlékhely.26:40 Olvasói levél: Kálmán László nyelvészeti elvei. Nádasdy Ádám és a szép napot. Fejes László és a hanti nyelv.32:17 Nem nyelvészet, stílus! Van, ami műveletlenség. Aki nem tud liberálisul, ne beszéljen liberálisul. Tamás Gáspár Miklós, mint stílusrendőr.40:30 Olvasói levél: jobbra tartás és kategorikus imperatívusz. Amikor Barangó keresztényeket irtott karácsonykor. A hat ember, aki élőben hallotta. Barangó: Nincs mentségem. M. Giorgio Richárd. XIV. Leó és a palesztin állam. A katolikus egyház baloldalisága Észak- és Dél-Amerikában.47:05 A nemzetközi tusfürdő-maffia.50:05 A marokkó.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar zseni testvérpár, akik átírták az elektronikus zenét: Végtelen Zene – Koblicska Örs ep. 290   Ebben a MÓKA-epizódban valami egészen különlegeset hozunk: a Végtelen Zene című film rendezőjét, Koblicska Örsöt, aki nem egyszerűen dokumentumfilmet forgatott. Ő egy magyar zseniális testvérpár, Szalay András és Szalay Sándor életét és örökségét vitte vászonra; két olyan alkotót, akik szó szerint átírták az elektronikus zene történetét.   Szalay András a legendás pedálok és szintetizátorok feltalálója, akinek fejlesztéseit a világ legnagyobb zenekarai használják. Szalay Sándor pedig a tudomány felől érkezik, a John Hopkins Egyetem professzora, és az egyik legizgalmasabb magyar agy a világűrkutatás és mikroelektronika területén. A testvérekről a filmben elhangzó történetek tényleg filmbe illők: ZX81 számítógépből épített hangszer, világmárkák által használt pedálok, és olyan találmányok, amelyekbe még a Muse és a Neo is beleszerettek   .   A beszélgetés mélyen belemegy Örs kreatív filozófiájába • hogyan hallgatja le a valóságot • hogyan találja meg az emberi „frekvenciát" a kamerán keresztül • hogyan épít vizuális világot a történet köré • miért nehéz, mégis gyönyörű dokumentumfilmet készíteni egy magyar zseniről Amerikában   És ami igazán különleges:

"Tad veltīsim vaļas stundu stāstam, un lai šis stāsts izglīto mūsu varoņus." Šis Platona epigrāfs ievada Donnas Tartas "Slepeno vēsturi". Tā jau ir otrā tikšanās ar šo autori latviešu lasītājam, pirms tam bija Silvijas Brices tulkotais "Ciglītis". Amerikāņu rakstnieces Donnas Tartras romāni pie mums nonākuši apgrieztā secībā, jo "Ciglītis" ir viņas jaunākais romāns, bet "Slepenā vēsture" – pirmais (1992.) Kā saka pati autore, "Slepenā vēsture" nemeklē atbildi uz jautājumu "Kas to izdarīja?", jo tas ir skaidrs jau no pirmajām lappusēm. "Slepenā vēsture" mēģina noskaidrot, kāpēc tas tika izdarīts? Vienkāršais Kalifornijas puisis elitārā Jaunanglijas koledžā vēl elitārākā kompānijā apgūst sengrieķu valodu un antīkās pasaules noslēpumus. No angļu valodas "Slepeno vēsturi" tulkojusi Karīna Tillberga, izdevusi "Zvaigzne ABC". Tulkotāja raksta: "..ne vienmēr pretenciozas intelektuālas noslieces un ārēja izsmalcinātība biedrojas ar cilvēcību un augstiem ētiskiem principiem."   Raidījumu atbalsta:

Ha már 20 perc alatt nem vesznek tőle az új kollekciójából, akkor már úgy érzi kudarcot él meg. 2-3 perc alatt elfogynak a Niki's Tiki bögréi egy-egy új kollekció piacra kerülésekor (drop). Bánfi Nikit már korábban bemutattuk egy interjúnkban. Tiki bögréket árul Amerikába, de azóta már Európában és Ausztráliában sőt Magyarországon is vannak vásárlói. Egy egy utánkövetéses podcast adás lesz, ahol elmeséli hogy szerezte meg az első millióját, hol tart most a vállalkozása, hogy tud eladni több százezer forintért egyetlen bögrét. Niki igazi példakép számomra is. Azt csinálja, amit szeret, abból keres pénzt, ami a hobbija. A BinX nemcsak a kedvező utalásokat hozta el számunkra, hanem támogatta ezt a vállalkozói utánkövetést is! https://binx.hu/?utm_source=Minner&utm_medium=Youtube&utm_campaign=q4(0:00 Az első milliómat ebből szereztem (1:55) Művészet(2:34) Tiki bögrék Amerikába(3:54) Műhely megnyitása, mi történt a korábbi interjú óta(8:20) A tiki bögrék és miért olyan drága? (10:08) Nincs marketing költsége (11:50) A legdrágább termék, prémium árazás(15:20) Bankköltségek(19:08) TikTok sikerek(21:04) Kudarc: Művészként jobb egyedül? (22:47) Megszállottnak kell lenni(24:56) Nagy siker: 29 amerikai államban ott a bögréje(28:12) Tervek, mi lesz a következő években További hírekért és izgalmas üzleti tartalmakért irány a Minner: https://minner.hu/#minner #podcast #hírek

Reagált a győri rendőrség Magyar Péter gyűlésének bekamerázására Orbán Viktor: Személyfüggő a megállapodás az amerikai szankciók alóli mentességről Török Gábor: fordulóponthoz érkezett a kampány, megváltozhatnak az erőviszonyok Nyugdíj utalás 2025 december: hamarabb érkezik a decemberi nyugdíj, itt a hivatalos dátum Már Amerikában is úgy látják: bárki nyeri a választást, jövőre költségvetési megszorításokra lesz szükség Orbán Viktor a győri háborúellenes gyűlésen: Nem azért állunk ki a békéért, mert rendes emberek vagyunk, hanem mert veszély van Egyetlen nap haladékot sem kaptak az amerikai szankciók alól Szerbiában Tartósan kettéosztanák a Gázai övezetet, a palesztinoknak nem lesz újjáépítés? Szerbiai Kőolajipari Vállalat – Itt a vége, nincs halasztás Csődbe ment Ukrajna, bár még mindig nem úgy – már kilátásbesorolást se kap, de EU-pénzt igen Villámrecept: Csokis muffin liszt és finomított cukor nélkül Négyet kapott a Fradi, ikszelt a Paks, megszakadt az Újpest veretlen sorozata Az Mlsz betiltotta a szurkolói koreográfiát a magyar-ír vb-selejtezőn Két horgász eltévedt a balatoni tejködben, vízimentőknek kellett kimentenie őket A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Reagált a győri rendőrség Magyar Péter gyűlésének bekamerázására Orbán Viktor: Személyfüggő a megállapodás az amerikai szankciók alóli mentességről Török Gábor: fordulóponthoz érkezett a kampány, megváltozhatnak az erőviszonyok Nyugdíj utalás 2025 december: hamarabb érkezik a decemberi nyugdíj, itt a hivatalos dátum Már Amerikában is úgy látják: bárki nyeri a választást, jövőre költségvetési megszorításokra lesz szükség Orbán Viktor a győri háborúellenes gyűlésen: Nem azért állunk ki a békéért, mert rendes emberek vagyunk, hanem mert veszély van Egyetlen nap haladékot sem kaptak az amerikai szankciók alól Szerbiában Tartósan kettéosztanák a Gázai övezetet, a palesztinoknak nem lesz újjáépítés? Szerbiai Kőolajipari Vállalat – Itt a vége, nincs halasztás Csődbe ment Ukrajna, bár még mindig nem úgy – már kilátásbesorolást se kap, de EU-pénzt igen Villámrecept: Csokis muffin liszt és finomított cukor nélkül Négyet kapott a Fradi, ikszelt a Paks, megszakadt az Újpest veretlen sorozata Az Mlsz betiltotta a szurkolói koreográfiát a magyar-ír vb-selejtezőn Két horgász eltévedt a balatoni tejködben, vízimentőknek kellett kimentenie őket A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Ne tikai pie mums Latvijā un Baltijā, bet arī citviet Eiropā turpinās ļoti silts rudens. Latvijā pagājušajā nedēļā – 7. novembrī – tika reģistrēts +15 grādu siltums. Un tas ir viens no vēlākajiem datumiem rudenī, kad bijusi tik augsta gaisa temperatūra. Zināmi vēl tikai daži gadījumi vēsturē. Nesenākais no tiem 2022. gadā, kad gan Rīgā, gan Mērsragā bija +15 grādi, un tas notika 12. novembrī, kas ir visvēlākais datums ar +15 grādiem. Šonedēļ siltuma rekordi birs Eiropas centrālajā un rietumu daļā. Ceturtdien un piektdien daudzviet Francijā prognzēti +20, +25 grādi, kas pat Francijā novembra vidū nav ierasti. Bet līdz +15, +20 grādiem silts būs Vācijā un pat daļā Polijas, Čehijā, Austrijā un Ungārijā. Tikmēr Atlantijas okeāna otrā krastā – Amerikā – daudzviet atnākusi ļoti agra ziema. Gan Kanādas, gan ASV austrumu štatos iestājies sals, snieg un puteņo. Īpaši stipru snigšanu piedzīvojuši reģioni Lielo ezeru tuvumā, kur veidojās ezera efekta sniega mākoņi. Līdzīgi kā pie mums Rīgas līcis mēdz burtiski ražot intensīvus nokrišņu mākoņus, kad pie mums ieplūst auksts gaiss, tas pats notiek virs Lielajiem ezeriem starp ASV un Kanādu. Vsivairāk uzsnidzis uz dienvidiem no Mičiganas ezera – Indianas štatā – ap 30 cm sniega. Aukstā gaisa masa aizplūdusi pat tik tālu uz dienvidiem, ka Floridā uzstādīti aukstuma rekordi. Štata ziemeļos temperatūra pat noslīdējusi mazliet zem nulles, līdz -2…-3 grādiem, kas saulainajai un siltajai Floridai nav bieža parādība pat ziemas mēnesis, kur nu vēl novembra vidū. ASV Nacionālās Okeāna un atmosfēras pārvalde lēš, ka šis ir lielākais aukstuma vilnis pēdējo gandrīz 30 gadu laikā, bet atsevišķās vietās var tikt uzstādīti lokālas nozīmes rekordi ar lielāko aukstumu pēdējo 60 gadu laikā.  * Latvijā, patriotu nedēļā, laiks pie mums vienmēr ir pelēcīgs, vēss un drūms un noteikti gribētos vairāk svētku brīvdienu labā laikā, vienlaikus, manuprāt, lieliski ir arī tas, ka novembra valsts svētku laikapstākļi ir radījuši spēcīgas asociācijas un tikai papildina svētku sajūtu. Paliekot pie pamata 15 svētku dienām gadā, ir viena lieta no statistikas, ko gribas pateikt uzreiz – vienīgā no visām svētku dienām, kad vēsturiski Latvijas teritorijā nekad nav bijis sals, ir Jāņi – 24. jūnijs. Pat ne Līgo diena, jo 23. jūnijā ir bijuši gadījumi, kad temperatūra ir mīnusos. Rekords ir 1977. gada Līgo dienas rīts Stendē ar -1,5 grādiem. Un te cilvēki noteikti atcerēsies, ka arī Jāņu rītā, 24. jūnijā ir bijusi salna un tā ir tiesa, ir bijuši gadi un pēdējais visspilgtākais bija 1992. gads, kad salna zāles augstumā bija daudzviet Latvijā. Jāņu rītā nebija rasas, zāle bija sasalusi kraukšķīga, bet 2 metru augstumā, kur mēra gaisa temperatūru, minimums bija Zosēnos: +0,7 grādi. Vēsturiskajā bezslanu periodā, kas ir no jūlija pirmās puses līdz augusta vidum, kad Latvijā tiešām nav pat salnu, svētku mums nav. Kurus no svētkiem statistiski var saukt par saulainiem, siltiem un kurus pavisam noteikti ne? Uz šo jautājumu pat bez klimatisko datu analīzes mēs katrs vairāk vai mazāk varam atbildēt. Tātad Līgo diena, Jāņi, protams, vairumā gadījumu ir vairāk vai mazāk vasarīgi un tad ir svētki, kuros var būt gan vasarīgs siltums, gan sniegs un tādi ir gan 1. un 4. maijs, gan, protams, Lielā Piektdiena un Pirmās un Otrās Lieldienas, kas var iekrist datumos no marta beigām līdz aprīļa beigu daļai. Bet ir vēl divas svētku dienas, ko cilvēki piemirst, ka vispār tie ir, tā sauktie, sarkanie datumi. un tā ir Mātes diena – maija otrā svētdiena. Jo, tā kā tā ir svētdienā, tad lielākā daļa cilvēku nebauda īpašās svētku dienas privilēģijas darbā. Un vēl Vasarsvētki, kas arī ir mainīgos datumos no 10. maija līdz 13. jūnijam, bet arī vienmēr svētdienā. Šos un Pirmās Lieldienas, kas ir svētdienā es tomēr no statistikas celtu ārā, jo tās tomēr nav klasiskas svētku brīvdienas, kad cilvēkiem tiek dots vairāk brīva laika svinēšanai un atpūtai. Noņemot šīs trīs dienas nost mums ir 12 svētku brīvdienas, no kurām stabili divas ir vasarīgas. Ja paveicas, tad maija svētki un Lieldienas, tad var iekrist līdz 6 svētku brīvdienā ar labu laiku. Pārājās – 18. novembris, trīs Ziemassvētku brīvdienas, Vecgada diena un Jaungada diena labākajā gadījumā ir ar sauli, bet biežāk tomēr tumšas un pat Ziemassvētku laiks arvien biežāk ir bez sniega. Klimatiskie dati rāda, ka 1. un 4. maijā iespējamība, ka diena ir saulaina, ir 70 procenti, savukārt novembrī vai decembrī 20-30 procenti. Turklāt, ja maijā diena ir saulaina, tad saule var spīdēt līdz 16 stundas, tad novembrī un decembrī, pat ja visa diena ir ar skaidrām debesīm, tās ir tikai 6–7 stundas. Bet šajā diskusijā par svētku brīvdienas statusa atņemšanu 1. maijam, bieži dzird argumentu, ka Darba svētki ir Padomju laika mantojums un to vajag atmest. Šis komentārs no manis ne par kllimatu vai laikapstākļiem, bet tomēr aicinu atcerēties, ka 1. maijā ne visi svin Darba svētkus un arī es personīgi šo dienu vispār nesaistu ar darba svētkiem, bet kā ierakstīts arī likumā – Latvijas Republikas Satversmes sapulces sasaukšanas diena. Tā ir diena, kad Latvijā sāka strādāt pirmais demokrātiski ievēlētais parlaments. Un, manuprāt, tas ir gana nozīmīgs notikums demokrātiskai valstij. Protams, var diskutēt, vai tam vajag svētku brīvdienu, bet to Darba svētku argumentu gan var mierīgi atmest.  Mēs pavisam noteikti neeam rekordisti Eiropā un pat Lietuvā ir par vienu brīvdienu vairāk, nekā mums, bet viņiem arī ir tās brīvdienas, kas vienmēr iekrīt svētdienā – Mātes diena un viņiem arī jūnija pirmā svētdiena – Tēva diena. Vēl, starp citu, mīts, ka lietuviešiem kā katoļiem Jāņi nav brīvdiena. Nav tiesa. Viņiem Līgo diena nav brīva, bet 24. jūnijs ir gan. Un atšķirībā no mums, lietuviešiem ir divas brīvidneas kārtīgā vasarā – 6. jūlijs – Karaļa Mindauga kronēšanas diena un 15. augusts – VIssvētākās Jaunavas Marijas debesīs uzņemšanas diena, vienlaikus tie, kas nav katoļi to svin kā Zemes mātes dienu pēc pagānu tradīcijām kā viduspunktu starp vasaru un rudeni. Un vēl interesanti, ka lietuvišiem novembrī ir divas brīvdienas pēc kārtas – 1. novembrī Visu svēto diena un 2. novembris – Mirušo piemiņas diena, ko mēs saucam par svecīšu vakaru. Igauņiem savukārt ir tikai 12 svētku dienas. Bez 23. un 24, jūnija Igaunijā vēl ir Neatkarības atjaunošanas diena 20. augustā. Bet, kas interesanti, ka 23. jūnijs nav Saistīts ar vasaras saulgriežiem un Līgo pagānu tradīcijām. Tā ir Uzvaras diena. Un uzvaras diena, kas ir svinama arī Latvijā. Igauņiem 23. jūnijs ir brīvs par godu uzvarai Cēsu kaujā 1919. gadā, kad iaguņu un latviešu karavīri plecu pie pleca cīnījās pret Vācu karspēku. Un uzvarēja. Rekordisti svētku brīvdienu skaitā Eiropā ir Austrija. Bet ne visa Austrija. Tur atkarībā no federālās zemes ir 13–18 svētku brīvdienas. Intersanta šķiet Malta. 14 brīvdienas. Ļoti vidēji uz pārējo Eiropas valstu fona, bet liekot kopā ar klimatiskajiem un meteoroloģiskajiem datiem kaut kā likās, ka viņiem daudz brīvdienu vasarīgā laikā, bet skaidrs, ka Maltā vienkārši laiks ir vasarīgāks. Viņiem 8 no svētku brīvdienām sanāk tādā laikā, kas mums saucams par vasarīgu. Brīvības diena 31. martā, kad Maltu pameta britu karspēks1979. gadā, Lieldienu brīvdienas, darba svētki 1. maijā, sacelšanās pret britu koloniālistiem 7. jūnijā, tad viņiem brīva ir Pēterdiena 29. jūnijā, Marijas debesīs uzņemšanas diena 15. augustā, vēl ir vairāku vēsturisku uzvaru svinības 8. septembrī, tad galvenā Natkarības diena 21. septembrī, kad arī Maltā vēl valda vasara. Ja runājam par ziemeļniekiem, viņi tiešām ir strādīgāki un viņiem ir vismazāk svētku brīvdienu – Islandē tikai 10, Zviedrijā un Norvēģija 12, Somijā 13. Un vasaras brīvdienu ziņā Norvēģijā ir visbēdīgāk. VIņiem nav Jāņu vai cita veida Vasaras saulgriežu brīvdienu. Kaut cik siltajā gada daļā ir 1. maijs, 17. maijs – Konstitūcijas diena un tad ir trīs kristiešu brīvdienas, no kurām viena vienmēr ir svētdienā un tās ir, es nebiju pārliecināts par precīziem nosaukumiem latviešu valodā, bet tās ir 39. diena pēc Lieldienām, tātad arī kaut kad aprīļa beigās vai maijā un vēl 49. un 50. diena pēc Lieldienām, kas sanāk ne vēlāk kā jūnija vidus, kad daļā Norvēģijas vēl mēdz pa reizi snigt. Rezumējot var teikt, ka mūsu svētku brīvdienu komplekts ir tuvs Ziemeļvalstīm, bet tomēr mums ir mazliet vairāk brīvdienu. Gribētu mums brīvu 21. augustu, jo tie 1991. gada notikumi šķiet svarīgi mūsu vēsturē. 11. novembris ir ar ļoti jaukām tradīcijām un tad noteikti patritisku noskaņu ir vairāk, bet labums ir tas, ka – tā kā 11. novembris nekad nav bijis brīvdiena, mēs esam iemācījušies to svinēt bez papildu bīvā laika. Un 11. novembris, manuprāt, ir tādi ļoti latviski svētki, jo ja mēs te Rīgā vēl pulcējamies pie Prezidenta pils un kopīgi dedzam sveces, daudzi jo daudzi, arī rīdzinieki, kas nenāk uz Krastmalu, iededz sveci logā un svarīgākais ir pārdomas, ko dod šī diena un vakars. Un tādā ziņā man šīet, ka 11. novembris ir pašpietiekams, bet 21. augustu varētu iedzīvināt, ka ļoti jaukus, brīvības svinēšanas svētkus ārā, ar plašākām dažādu aktivitāšu iespējām. Bet katram noteikti savas domas un argumentu jau ir daudz un dažādi.  Teiktu, ka nav slikts mūsu svētku brīvdienu komplekts. Nav kā maltiešiem, kas var rīkot festivālus visu cauru vasaru, bet tam jau mēs ņemam atvaļinājumus.

Amerikázott ma Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József; aztán a tiszáztak, esett szó áradásról és szivárgásról. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Të ftuar në “Live From Tirana” me Ronaldo Sharkën, kanë qenë Ervin Toro, një shqiptar i suksesshëm në Amerikë, si dhe Bruno Shemsho, për të folur për markën e veshjeve ‘Shq1pe', mjaft e njohur në SHBA por jo vetëm. Si lindi ideja e këtij biznesi me identitet shqiptar?

Pagājušajā reizē raidījumā Divas puslodes runājām par Savienoto Valstu prezidenta Donalda Trampa turneju pa Āzijas valstīm, piebilstot, ka priekšā ir gaidītākā tikšanās ar Ķīnas prezidentu Sji Dziņpinu. Kādi ir šīs tikšanās rezultāti un ko tas nozīmē pārējai pasaulei un mums visiem? Cita vērā ņemama ziņa saistās ar Nīderlandi. Tur notika ārkārtas parlamenta vēlēšanas, un to rezultāti ir citādi nekā vēl pirms gada. Labējai Brīvības partijai, kuras rīcība izprovocēja šo notikumu, vēlētāju izvēli ir likusi vilties. Iespējams, ka ārkārtas vēlēšanas būs arī Serbijā. Tur pēc ļoti plašiem protestiem prezidents Aleksandars Vučičs meklē iespējas mazināt sabiedrības neapmierinātību. Serbijā šajās dienās pieminēja traģēdijas gadadienu, kad Novisadas pilsētā sabruka dzelzceļa nojume, nogalinot 16 cilvēkus. Notikumus komentē Latvijas Transatlantiskās organizācijas ģenerālsekretāre, Latvijas Universitātes pasniedzēja Sigita Struberga, Latvijas Universitātes pasniedzējs politologs Andis Kudors un Latvijas Ārpolitikas institūta pētniece Una Aleksandra Bērziņa-Čerenkova. Un vēl viens temats. Savienotajās Valstīs 4.novembrī vairākos štatos, arī Ņujorkā, cilvēki devās pie vēlēšanu urnām. Rezultāti nav Donaldam Trampam labvēlīgi. Ko tas liecina par noskaņojumu Amerikā? „Lielo zēnu” skaidrošanās Pagājušajā ceturtdienā, 30. oktobrī, pienāca globāli sengaidīts notikums – prezidentu Donalda Trampa un Sji Dziņpina tikšanās, pirmā Savienoto Valstu līdera otrās kadences laikā. Aizvadītie mēneši, kas pagājuši abu superlielvaru tirdzniecības kara apstākļos, padara šo samitu nozīmīgu ne tikai Vašingtonai un Pekinai, ciktāl šī cīkstēšanās ekonomiski iespaido visu pasauli. Abu šīs pasaules vareno samits notika Dienvidkorejas pilsētā Pusanā un noslēdza Baltā nama saimnieka iespaidīgo piecu dienu Austrumāzijas tūri. Tās laikā viņš apmeklēja Malaiziju, kur piedalījās ASEAN organizācijas samitā, pēc tam viesojās Japānā un Dienvidkorejā. Kas attiecas uz Trampa un Sji tikšanos, eksperti atzīmē, ka tā bijusi pat pārsteidzoši īsa – vien stunda un četrdesmit minūtes; un tas, visdrīzāk, liecinot, ka runāts tikai par to, par ko jau iepriekš panāktas principiālas vienošanās. Kopumā sarunu rezultāts tiek raksturots kā „pamiers” tirdzniecības karā ar termiņu uz vienu gadu. Savienotās valstis piekritušas samazināt uz pusi to tarifa daļu importam no Ķīnas, kas tika noteikta kā sankcija par Ķīnā ražotās narkotiskās vielas fentanila kontrabandu uz Savienotajām Valstīm. Savukārt Pekina apņēmusies aktīvāk apkarot šo kontrabandu. Kopējais tarifs Ķīnas ražojumu importam tādējādi samazināsies no 57 uz 47 procentiem. Ķīnas tarifs amerikāņu preču importam 32 procentu apmērā paliks nemainīgs. Pekina piekritusi neieviest ierobežojumus piecu retzemju elementu eksportam uz ASV, kamēr ierobežojumi septiņām citām šīs kategorijas izejvielām, kas noteikti jau iepriekš, paliek spēkā. Tāpat Ķīna apņēmusies atsākt amerikāņu sojas pupiņu importu. Savukārt no prezidenta Trampa puses esot saņemti Pekinai cerīgi signāli, ka iespējama ierobežojumu mīkstināšana mākslīgā intelekta attīstībai svarīgo jaunākās paaudzes mikroshēmu eksportam uz Ķīnu; šos ierobežojumus noteica prezidenta Baidena administrācija. Protams, ne mazāka interese kā par tirdzniecības karu aizvadītās tikšanās sakarā ir interese par karu tiešā nozīmē – kā jau notiekošu, tā iespējamu. Kas attiecas uz iespējamu Ķīnas iebrukumu Taivānā, tas, kā pēc tikšanās apgalvoja Donalds Tramps, sarunās neesot pat pieminēts. Par Krievijas agresiju pret Ukrainu gan esot runāts, pie tam Ķīnas līderis solījis sastrādāties ar Vašingtonu, lai vairotu miera iespējamību. Grūti gan spriest, kā tas varētu izpausties. Tiek lēsts, ka gandrīz visas abu karojošo pušu kaujas lidrobotiem izmantotās mikroshēmas un optiskais kabelis ir ražots Ķīnā, Pekina patiešām varētu būt vienīgais spēks šai pasaulē, kas varētu reāli pieslāpēt karadarbību, pārtraucot šo sastāvdaļu piegādi karojošajām pusēm. Nekas gan neliecina, ka tā varētu notikt. Vēlēšanu rezultāti Nīderlandē Kārtējām parlamenta vēlēšanām Nīderlandē bija jānotiek 2028. gadā, taču premjerministra Dika Shofa vadītās koalīcijas valdības izjukšana šī gada jūnijā un citas koalīcijas izveides neiespējamība noteica to, ka nīderlandiešu elektorātam jau otro reizi pēc kārtas bija jābalso ārkārtas vēlēšanās. Demisionējušo kabinetu bezpartejiskā premjera Shofa vadībā izdevās izveidot gandrīz astoņus mēnešus pēc iepriekšējām vēlēšanām, kurās izcilus panākumus guva radikāli labējā, populistiskā „Partija brīvībai” ar Gērtu Vildersu priekšgalā. Koalīciju ar šiem radikāļiem piekrita veidot konservatīvi liberālā „Tautas partija brīvībai un demokrātijai”, lauku labējo populistu partija „Zemnieku pilsoņu kustība” un kristīgi demokrātiskā partija „Jaunais sociālais līgums”. Tomēr mērenāko koalīcijas partneru nostādnes izrādījās grūti savienojamas ar Vildersa partijas pieeju imigrācijas jautājumos, kas paģērēja pilnīgu moratoriju patvēruma meklētāju uzņemšanai. Šajās vēlēšanās labējo radikāļu cerības nepiepildījās – vairāk nekā ceturtdaļa vēlētāju balsu un, attiecīgi, 11 no 37 deputātu mandātiem „Partija brīvībai” gājuši zudībā. Vietu skaita ziņā Vildersa partiju panākusi kreisi centriskā, sociālliberālā partija „Demokrāti 66”. Ļoti nozīmīgi savas pozīcijas parlamentā uzlabojusi arī konservatīvā partija „Kristīgi demokrātiskais aicinājums”, un divas galēji labējās partijas – „JA21” (saīsinājums no nosaukuma „Pareizā atbilde – 21”) un „Forums demokrātijai”. Daļu mandātu zaudējot, tomēr lielāko partiju pirmajā četriniekā joprojām ir „Tautas partija brīvībai un demokrātijai” un agrākā eirokomisāra Fransa Timmermansa vadītā „Zaļo kreiso” un „Darba partijas” alianse, nozīmīgākais kreisais spēks parlamentā. Tā kā Nīderlandes vēlēšanu sistēma neparedz balsu skaita slieksni iekļūšanai parlamentā, tur ir vēl astoņas mazākas partijas ar mandātu skaitu no viena līdz četriem. Visloģiskākais koalīcijas modelis būtu plaša ap centru veidota kombinācija, kurā centriskie „Demokrāti 66” vienotos ar labējākajām partijām Kristīgi demokrātiskais aicinājums un Tautas partija brīvībai un demokrātijai no vienas, un kreiso Darba partijas un Zaļo kreiso aliansi no otras puses. Tomēr savilkt kopā šī politiski visai plašā spektra daļas nebūt nav vienkāršs uzdevums, tāpēc valdības izveide atkal var prasīt vairākus mēnešus. Eiropas Savienības paplašināšanās „telesamits” 4. novembrī Briselē risinājās savdabīgs notikums – telekanāls „EuroNews” bija pulcinājis uz samitu telekameru priekšā sešu Eiropas Savienības kandidātvalstu vadītājus, kā arī Eiropadomes priekšsēdētāju Antoniu Koštu un eirokomisāri paplašināšanās jautājumos, Slovēnijas pārstāvi Martu Kosu. Kandidātvalstis klātienē pārstāvēja Moldovas prezidente Maija Sandu, Serbijas prezidents Aleksandars Vučičs, Ziemeļmaķedonijas premjerministrs Hristijans Mickoskis un Melnkalnes ārlietu un Eiropas lietu vicepremjers Filips Ivanovičs, savukārt Ukrainas prezidents Volodimirs Zelenskis un Albānijas premjerministrs Edi Rama pieslēdzās samitam tiešsaistē. Notikums bija salāgots ar Eiropas Komisijas ziņojuma par kandidātvalstu iestāšanās procesa virzību publiskošanu, un tajā telekameru fokusā nonāca kandidātvalstu specifiskās problēmas, kuras citādi grūti izlobāmas no politisko dokumentu sausajām rindām. Protams, ar citiem nesalīdzināmas tās ir Ukrainai, kuras vēlme pievienoties Eiropas Savienībai bija galvenais iemesls Krievijas agresijai, kuru Ukraina izmisīgi atvaira jau divpadsmito gadu. Prezidents Zelenskis uzrunāja samita dalībniekus tiešsaistē no kādas nekonkretizētas vietas frontes tuvumā un veltīja nīgrus vārdus Ungārijas premjeram Viktoram Orbanam, kurš deklarējis, ka bloķēs Ukrainas iestāšanās centienus. Kremļa tieksmes taranēt iestāšanās procesu sajūt arī Moldova, kuru Krievija cenšas visiem līdzekļiem iekšēji destabilizēt un panākt sev draudzīgu spēku nākšanu pie varas. Par netīkamu ārējo ietekmi samitā runāja arī Ziemeļmaķedonijas premjers Mickoskis, kurai iestāšanas procesā apšaubāmas prasības izvirza tās savienībā jau esošā kaimiņvalsts Bulgārija. Tomēr vislielāko ievērību samitā izpelnījās par tā „melno avi” dēvētais Serbijas līderis Aleksandars Vučičs. Viņam nācās atbildēt uz daudziem neērtiem jautājumiem, sākot ar Serbijas īpašajām attiecībām ar Maskavu, beidzot ar protestiem, kuri viņa valstī nenorimst nu jau gadu. Protestu galvenā tēma ir korupcija, taču arī autoritārisma iezīmes pastāvošajā varā. Attiecīgi tiek pieprasīta ne vien korumpantu saukšana pie atbildības, bet arī ārkārtas parlamenta vēlēšanas un, tā kā starp protestētājiem ir īpaši daudz studentu, finansējuma palielināšana augstākajai izglītībai. Prezidents Vučičs šai situācijā turpina manipulēt, gan aizvācot no amatiem dažus korupcijā vainotos, gan sūtot pret demonstrantiem policiju un ar dažādiem sitamajiem bruņotus huligānus, kas, savukārt, izraisa protestētāju pretreakciju. Pēdējais vardarbības uzliesmojums bija augustā, kad sadursmēs un policistu brutālos uzbrukumos cieta vairāki desmiti cilvēku un demonstranti izdemolēja un aizdedzināja prezidenta Vučiča vadītās Serbijas progresīvās partijas, citu varas partiju un valsts institūciju birojus.

Grath tűzről pattant témával tért vissza Japánból, mert a tűzoltás történetéről hozott érdekességeket. Leginkább a XVIII-XIX. századi Amerikáról, Boston és New York környékéről, amit a korábbi adásaink után nyugodtan nevezhetünk Bármimegtörténthetisztánnak is. Mert volt idő, amikor arrafelé dohányozni csak az utcán volt tilos, a tűzoltóktól jobban kellett félni, mint a rendőröktől, a biztosítótársaságok pedig saját tolvajokat szerződtettek. Szerencsére a 18-as karikát most megúsztuk, mert amikor többször is megduzzadt bőrtömlők kerültek szóba, Mazur és Stöki példás önuralmat tanúsított. Viszont az adás eleje kicsit viháncolós lett, mert hosszú idő után először találkoztunk a felvételen, reméljük, ez nem gond.

Trump hadihajói már Venezuela partjainál vannak, Argentínában hitelekkel, Brazíliában pedig vámokkal áll ki a szövetségesei mellett. De vajon mi a közös szál mindezekben és hogyan lép a sztoriba Kína? A Birodalom ezúttal a modern birodalmi logikák működését elemzi Dél-Amerikában – olajról, lítiumról, drogpolitikáról és geopolitikai határvonalakról.Kérdéseitek a birodalom[kukac]partizan.hu címre várjuk!—A közösség lehetőség, a közösség felelősség.Támogasd a Partizánt!https://cause.lundadonate.org/partizan/adomany—Iratkozz fel!Értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról, maradjunk kapcsolatban:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatban—Legyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihez—Iratkozz fel tematikus hírleveleinkre!—Heti Feledyhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledy—Vétóhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelere—https://www.youtube.com/@Partizanmediahttps://facebook.com/partizanpolitika/ https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo https://www.instagram.com/partizanpolitika/https://www.tiktok.com/@partizan_mediaPartizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/További támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatasÍrj nekünk:Ha van egy sztorid, tipped vagy ötleted: szerkesztoseg@partizan.huBizalmas információ esetén (ahhoz, hogy teljesen anonim módon tudj írni, regisztrálj te is egy protonmail-es címet): partizanbudapest@protonmail.comTámogatások, események, webshop, egyéb ügyek: info@partizan.hu

Zsiros Patrik Los Angelesből New Yorkig   Mi történik, ha egy magyar vízilabdázó úgy dönt, hogy az álmait követve Amerikába költözik? Hogyan lehet sportösztöndíjjal bejutni egy egyetemre Los Angelesben, majd eljutni egészen New Yorkig, ahol ma pénzügyi elemzőként dolgozik? A MÓKA Podcast ezen epizódjában Zsiros Patrik meséli el kalandos útját Budapestről az Egyesült Államokig.  

Majdnem zsidó – Virág Gulyás története antiszemitizmustól aktivizmusig | MÓKA Podcast Amerikából   Mi történik, ha egy magyar balettintézeti növendék egyszer csak zsidó ügyekért kezd el kiállni Amerikában? Hogyan lesz valaki a saját előítéleteiből építkező, elismert közéleti szereplő? És milyen lehet zsidónak tűnni, de nem annak lenni – miközben az egész világ az identitásodról vitázik?   Ebben az őszinte és sokszor provokatív beszélgetésben Virág Gulyás volt a vendégem – aktivista, előadó, blogger, a „Majdnem Zsidó” („Almost Jewish”) brand megalkotója, aki ma New Yorkban él, de Budapesten kezdte pályafutását klasszikus balett-táncosként.  

00:00:00 - Tegnapi Mafia stream és a Ghost of Yotei premier00:02:34 - Game Pass áremelés és játékok árai00:18:24 - Van lehetőség szelektálni az előfizetések közül?00:23:50 - Megadóztatják a nem USA-ban készült filmeket Amerikában?00:29:11 - Színészek bérei és filmek árai00:32:58 - Mennyi pénzünk van?00:35:15 - Gen Z00:37:25 - Érzelmekben való mélyre utazás és a real emberek00:42:19 - Megoldódnak a dolgok00:46:04 - TheVR Gaming TikTok csatorna00:47:53 - AI színészek00:48:58 - Mikrotranzakciók és skinek filmekben?00:51:47 - Romantika a filmekben és a HH hátterében00:57:05 - Befejezés

Vērtību jautājumi raisa diskusijas un domstarpības, kādus šķeļ, citus vieno. Par konservatīvo un liberālo, par spēju vienoties, pieņemt citam citu vai šaut nost, kā to dara Amerikā. Krustpunktā intervija ar teologu, domātāju, kopienas "Elizeja" dibinātāju Induli Paiču.  

E ftuar në “Live From Tirana” me Ronaldo Sharkën, ka qenë Shqipe Hysenaj, për të folur për udhëtimin e saj të fundit në Shtetet e Bashkuara të Amerikës, planet e saj të ardhshme, por dhe mbi jetën private…

Szebeni Tamás, aki gyakran az RTL műsorainak kölcsönzi a hangját, ezúttal velünk beszéli ki New York hírességeinek lakásait. Nemcsak a híres lakókról mesél, hanem arról is, milyen érzés magyarként az amerikai nagyvárosban élni.  

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást. Koncepció-világrekord Budapesten! Mozgalom az érintőképernyőmentes közlekedésért. AI-pilótajáték: Tibuszerné a kanyarban sincs. HDMI a Thunderbolthoz, Display port a DVI-hoz. Mikor ér véget az őrület? Semjén elszabadul, ellenzéki pizzagate. 00:25 Program október 12-re. Pogi Challenge. Futóverseny sísáncra. Fröccsverseny Mészöllyel. 04:04 Gyerekek írjatok! 05:27 Budapesten dőlt meg a koncepció-világrekord. Mondj egy magas hangrendű szupermarketláncot! 08:51 Mileit kisegíti Amerika. Karina Milei korrupciós balhéja. 13:23 Amerika valamit mindig kér. Milei kriptobalhéja. A vám mint adó. 19:29 Argentína és Magyarország súlya Amerikában. Bede Márton nem tudja mi Louisiana és Washington államok fővárosa. 22:35 Az AI-buborék dagasztásának állása. Az OpenAI-Nvidia-Oracle-körforgás. Sose fog ez megtérülni. 29:24 Az AI összefoglalja a csetet. A Tribuszerné ehhez képest fenntartható. Miért adnák el kínaiak a Tiktokot? 33:44 A dátumprobléma. A videócsatlakozó-probléma. 39:31 ChatGPT és száraz chili. 42:05 Az érintőképernyős autók problémája. 46:39 Flipperinfláció. Billiárd időseknek. 49:45 A rendőrség Lázár ellen. Lázár, a vesztes. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Raidījumā pievēršamies tam, kas notiek Ņujorkā, ANO Ģenerālajā asamblejā. Par organizācijas jubileju gan īpaši nerunāsim, bet nepārprotami lielie kari joprojām ir uzmanības centrā. Te īpaši jāpiemin Palestīna - virkne valstu šajās dienās paziņojušas, ka atzīst Palestīnas valstiskumu. Otrs lielais temats ir Krievijas izaicinošā uzvedība. Vakar daudzus kārtējo reizi pārsteigusi Donalda Trampa mainīgā retorika, savukārt NATO apsprieda, ko darīt ar Krievijas lidaparātiem, kas arvien biežāk pārkāpj NATO valstu robežas, turklāt pieaug dažādi cita veida sabotāžas gadījumi.  Tāpat pēdējās dienās daudz runāts par vārda brīvību Savienotajās Valstīs pēc konservatīvā aktīvista Čārlija Kērka noslepkavošanas. Šis ir īpaši jūtīgs temats. Arvien biežāk medijiem nākas apsvērt, ko darīt, lai arī saglabātu raidīšanas licenci, bet nepazaudētu savu izteikšanās brīvību. Aktualitātes pasaulē komentē Latvijas Radio Ziņu dienesta vadītājs, Latvijas Ārpolitikas institūta pētnieks Uģis Lībietis, Eiropas kustības Latvijā prezidents Andris Gobiņš un Latvijas Sabiedriskā medija korespondente ASV Ina Strazdiņa. Palestīnas valstiskums bez ASV atbalsta “Palestīnas atzīšana ir dāvana „Hamās”,” – tā 23. septembrī no ANO tribīnes teica ASV prezidents Donalds Tramps par vairāku valstu lēmumu atzīt Palestīnas valsti ANO Ģenerālās asamblejas laikā. Kopumā Palestīnu šobrīd atzinušas vairāk nekā 150 pasaules valstis, un pēdējās dienās šim sarakstam pievienojušās Francija, Lielbritānija, Austrālija un Kanāda, kā arī virkne mazāku Eiropas valstu. Lai arī šis lēmums ir skaļš un arī vēsturisks, tomēr šie paziņojumi ir dziļi simboliski un saistīti ar arvien sarežģītāko civiliedzīvotāju situāciju Gazas joslā. Šo lēmumu mērķis ir nodrošināt, ka divu valstu risinājums turpina dzīvot. Izraēla uz šiem lēmumiem reaģēja nikni. Starp Telavivas amatpersonu paziņojumiem bija dzirdamas gan frāzes par to, ka nekādas Palestīnas nebūs, gan draudi anektēt Rietumkrastu kā atbildi šiem Rietumvalstu lēmumiem. Donalds Tramps turpina atbalstīt Izraēlu, kamēr eiropieši saka, ka Izraēlas stratēģija Gazā ir izgāzusies un cenšas parādīt diplomātiju kā alternatīvu scenāriju, lai pieliktu punktu gadu desmitu ilgajam konfliktam Tuvajos Austrumos. Jāpiebilst, ka šo soli atbalsta arī virkne arābu valstu, kas aicina „Hamās” teroristus nolikt ieročus un atdot tos Palestīnas pašpārvaldei. Par spīti arābu valstu atbalstam, analītiķi šo Francijas prezidenta Emanuela Makrona vadīto soli pretēji ASV vēlmēm sauc par riskantu.  Krievijas provokācijas rietumos pieaug Lai gan nav nekādu šaubu, ka Krievija kā ANO Drošības padomes pastāvīgā locekle nekad neļaus pieņemt kādus sev neizdevīgus lēmumus, tomēr Igaunija pirmo reizi vēsturē pirmdien, 22. septembrī, lūdza padomei izskatīt Krievijas rīcību, tai pārkāpjot Igaunijas gaisa telpu. Pagājušās nedēļas nogalē trīs Krievijas iznīcinātāji vairāk nekā 10 minūtes lidinājās Igaunijas teritorijā, nereaģējot uz Igaunijas gaisa satiksmes kontroles brīdinājumiem. Dažas stundas vēlāk divi iznīcinātāji ļoti zemu pārlidoja Polijas urbšanas platformu Baltijas jūrā, kas gan atrodas ārpus Polijas robežām. Otrdien pēc Igaunijas lūguma tika sasaukta NATO sēde, lai konsultētos par tālāko rīcību. Arī turpmāk ikviens lidojošs objekts, ja tas pārkāps valsts robežu, tiks notriekts – tā par savu izlēmību rīkoties paziņojis Polijas premjers Donalds Tusks, gan piebilstot, ka lidojums pār urbšanas platformu ir mazliet atšķirīgs stāsts. Tikmēr NATO konsultācijas vakar nekādu lielāku skaidrību nav viesušas. NATO turpināšot reaģēt uz Krievijas izaicinājumiem, citēju – „mūsu izvēlētajā veidā, laikā un jomā". Ko tas nozīmē, tas joprojām ir interpretācijas jautājums. Tiesa, ASV prezidents Donalds Tramps 23. septembrī presei atzina, ka, viņaprāt, NATO vajadzētu notriekt tās lidmašīnas, kas ielidojušas NATO valstu gaisa telpā.   Pēdējo nedēļu notikumi raisa arvien lielākas bažas par iespējamu vairāk vai mazāk negribētu, bet militāru sadursmi ar Krieviju. Tajā pašā laikā arvien biežāk var prognozēt provokācijas, kurās tiešā veidā vainot Krieviju nebūs iespējams, jo pirms tam jāveic izmeklēšana. Pirmdienas vakarā tika apturēta Kopenhāgenas lidostas darbība, bet otrdien no rīta to pašu piedzīvoja Oslo. Abu valstu lidostas teritorijā uzradās vairāki lielāka izmēra droni, kuri tur lidinājās, paralizējot lidmašīnu satiksmi. Šobrīd nav nekādu pārliecinošu pierādījumu, ka aiz šiem notikumiem stāv Krievija, tomēr līdzšinējie notikumi liek domāt tieši par šo. ASV vārda brīvības tumšā diena Vārda brīvība ASV bija viens no bieži piesauktajiem argumentiem pagājušajā gadā, kad abas partijas cīnījās par vēlētāju balsīm prezidenta un parlamenta vēlēšanās. Republikāņi un Donalds Tramps nekautrējās ar pārmetumiem demokrātiem, ka tie ierobežo noteiktu viedokļu paušanu, un virknei mediju, ka tie izplata melus un noklusē netīkamus viedokļus. Amerikā, atšķirībā no Eiropas, mediju polarizācija vienmēr ir bijusi normāla politikas sastāvdaļa, tāpēc arī pārmetumi plašsaziņas līdzekļiem, kas simpatizē pretējās nometnes politikai, nav nekas jauns. Tomēr pēdējā laika notikumi Savienotajās Valstīs ir līdz šim sen nepieredzēti. Amerikāņi vienmēr lepojušies, ka viņu valstī cenzūra nepastāv, un ikviens, tajā skaitā prezidents, ir kritizējams un parodējams, biežāk pat vairāk nekā citi. Tāpēc ziņas, ka valdošā vara varētu aizslēgt kādu no medijiem vai raidījumiem, daudziem liekas kaut kas ārpus pieņemamā. Vēstījums, ka viena no nacionālajām televīzijas kompānijām ABC pārtrauc Amerikā populāra šova rādīšanu, jo raidījuma vadītājs bija negatīvi izteicies par valdošo MAGA (Make America Great Again) kustību, daudzviet tika uztverta ar lielu satraukumu. Šī nav pirmā reize kopš Trampa nākšanas pie varas, kad runa ir par kāda raidījuma slēgšanu vai finansējuma atņemšanu medijiem. Taču šoreiz rezonanse izrādījās īpaši liela. Runa ir par Džimija Kimela vakara sarunu šovu, kurā raidījuma vadītājs bija vairakkārt kritiski izteicies par konservatīvo amerikāņu reakciju uz Čārlija Kērka slepkavību. Kimels ēterā sacīja, ka MAGA aktīvisti mēģina uz šīs slepkavības rēķina sev nopelnīt politisko kapitālu. Pēc raidījuma Federālās komunikāciju komisijas priekšsēdētājs Brendans Kars paziņoja, ka ABC filiālēm, kas pārraida Kimela šovu, tiks anulēta licence. Dažas stundas vēlāk uzņēmums "Nexstar", viens no valsts lielākajiem ABC filiāļu staciju īpašniekiem, paziņoja, ka Kimela šovu savās stacijās neraidīs. Un pēc tam raidstacija izplatīja paziņojumu, ka šovs tiek atcelts vispār. Lēmums izraisīja plašu reakciju. Vairāk nekā 430 kino, televīzijas un skatuves zvaigznes, kā arī komiķi, režisori un rakstnieki parakstīja Amerikas Pilsonisko brīvību savienības atklāto vēstuli, kurā Kimela šova apturēšana tika atzīta par ASV vārda brīvības tumšāko dienu. Starp parakstītājiem ir tādas Holivudas zvaigznes kā Merila Strīpa, Roberts De Niro, Bens Afleks un Toms Henkss. Acīmredzot, televīzijas kompānija šādu reakciju negaidīja. Pirmdien ABC paziņoja, ka atsāks Kimela šova pārraidīšanu. "Mēs pēdējās dienas esam aizvadījuši izsvērtās sarunās ar Džimiju, un pēc šīm sarunām esam nonākuši pie lēmuma otrdien atsākt viņa šovu,"  tā teikts paziņojumā presei. Vakar, 23. septembrī, šova pirmajam raidījumam pēc atgriešanās bija pievērsta milzīga uzmanība. Tajā pašā laikā virkne vietējo filiāļu joprojām ir atteikušās translēt šovu savā programmā, tā vietā izvēloties rādīt kaut ko neitrālāku.

Ikgadējā Zinātnieku nakts šogad aicina atklāt sevī pētnieka gēnu un piedalīties dažādu augstskolu un institūtu sarūpētajās aktivitātes. Vienlaikus iegūti jaunākie monitoringa dati par sabiedrības uzticēšanos zinātnei. Ko liecina šis pētījums, kāda ir zinātnieku saziņa ar sabiedrību un kādas atziņas ir pašiem pētniekiem par komunikāciju ar sabiedrību?  Raidījumā Zināmais nezināmajā analizē Latvijas hidroekoloģijas institūta pētniece, Jūras monitoringa nodaļas Hidrobioloģijas laboratorijas vadītāja Iveta Jurgensone, Izglītības un zinātnes ministrijas Augstākās izglītības, zinātnes un inovāciju departamenta direktore Liene Levada, Latvijas Biomedicīnas pētījumu un studiju centra pētnieks Jānis Ķimsis un Latvijas Universitātes Cietvielu fizikas institūta Mikro un nanoierīču laboratorijas zinātniskais asistents Edmunds Zutis. -- 26. septembrī vairāk nekā 30 norises vietās visā Latvijā notiks Zinātnieku nakts 2025 aktivitātes, sniedzot iespēju iepazīt zinātni aizraujošā un ikvienam saprotamā veidā. Pasākumu vadmotīvs šogad ir “Atklāj sevī pētnieka gēnu!”, tā aicinot ikvienu apmeklētāju atklāt sevī zinātkāri, ielūkoties zinātnes pasaulē un piedzīvot radošas aktivitātes. Daudzveidīgi notikumi norisināsies visā Latvijā, tostarp Rīgā, Jelgavā, Ventspilī, Valmierā, Rēzeknē, Cēsīs, Liepājā, Daugavpilī un citviet. Ikvienam apmeklētājam būs iespēja viena vakara laikā kļūt par pētnieku – eksperimentēt, ieklausīties pieredzes stāstos un uzdot jautājumus, ielūkoties laboratorijās, satikt zinātniekus klātienē, kā arī piedalīties daudzveidīgās darbnīcās un citās aktivitātēs. Zinātnes šovi, kas šokēja un biedēja pasauli laikā, kad zinātnes pamatprincipi tikai veidojās "Rīgā bija Herdera institūtā starp diviem pasaules kariem, kurā arī bija fantastiski interesantas publiskas lekcijas, piemēram, Makss Planks, kvantu fizikas pamatlicējs, ir bijis Rīgā un runājis ar Rīgas sabiedrību Melngalvju namā. Es domāju, ka arī Latvijā zināšanu popularizēšanas tradīcijas ir gana senas," sarunu aizsāk Mārcis Auziņš. Ierakstā ne tikai stāsts par eksperimentiem dabas zinībās, konkrēti – fizikā, bet arī par humanitārās jomas lekcijām ne tik senā pagātnē un arī šodien.  Turpinot renesanses un apgaismības laikmetā radušos eksakto un humanitāro jomu veidošanos, ko šodien saprotam ar vārdu „zinātne”, 18. – 19 gadsimtā uzplauka zinātniskās biedrības, tika izdoti attiecīgo jomu žurnāli un  izsmalcinātai un izglītotai publikai tika piedāvāta iespēja klausīties publiskas lekcijas fizikas, ķīmijas, filozofijas, literatūras un citās  nozarēs. Protams, ka  dabas zinātņu lekcijās notika arī dažādu eksperimentu demonstrēšana. Stāsta Latvijas Universitātes profesors, fiziķis Mārcis Auziņš. Un stāstu viņš aizsāk par laiku 19. gadsimta 20. gados, kad Londonas Karaliskajā institūtā notiek elektrības paraugdemonstrējumi.   Trešdienā pārlūkojam grāmatu plauktu. Šoreiz par interesantu populārzinātnisku lasāmvielu stāsta Rīgas Stradiņa universitātes Vides veselības un darba drošības institūta direktors Ivars Vanadziņš. Viņš izvēlējies grāmatu, kas viņu ietekmēja vēl studiju laikā, Semjuela Šema (Samuel Shem) darbu "Dieva dziednīca" ("The House of God"). Stāsts par kādu izdomātu slimnīcu Amerikā, par jauno rezidentu dzīvi.

Sheena Bathory kis testvére? Szabó Frigyes judo és BJJ Amerikában   Új epizód a MÓKA Podcastban – Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában! Vendégünk ezúttal Szabó Frigyes, magyar judoka és brazil jiu-jitsu versenyző, aki Pécs melletti családi edzőteremből jutott el a világversenyekig, majd Amerikáig. Egy történet, ahol a sport, a kitartás és a család egyszerre írja meg az élet legnagyobb küzdelmeit.   Frigyes édesapja Szabó Ferenc híres judoedző volt, aki saját házukban alakította ki az edzőtermet. Nemcsak Frigyes, hanem az összes testvére tatamira állt – köztük nővére, Szabó Franciska, akit a világ már Sheena Bathoryként ismer a Power Slap és MMA világából. A család valóban „sportvállalkozás”: a gyerekkori edzések, a vasárnapi ebéd közbeni versenyelemzések és az edzőtáborok mind azt mutatják, hogy a küzdősport több, mint hobbi – ez maga az élet.   A beszélgetés során szóba kerülnek:  • hogyan lett Frigyesből fekete öves judoka,  • miként élte meg a versenyek világát, ahol Európa Kupán ezüst- és bronzérmet is szerzett,  • miért költözött Amerikába, és hogyan találta meg ott a helyét a brazil jiu-jitsuban,  • milyen különbségek vannak judo és jiu-jitsu között, és miért gondolja, hogy utóbbi akár egy életen át űzhető,  • mennyibe kerül egy nemzetközi versenyen való részvétel, és miért drágább a judo, mint a BJJ.   Természetesen nem maradhatott ki a testvéri szál sem:  • hogyan emlékszik vissza, amikor Franciska edzőként kísérte el egy Európa Kupára, ahol ő ezüstérmet nyert,  • milyen érzés számára látni, hogy nővére más utat választott, és a Power Slap világában arat sikereket,  • miként segítik és inspirálják egymást sportoló testvérként,  • és mit tanult ő Franciskától, valamint mit adhatott ő vissza neki a közös edzések és élmények során.   Frigyes őszintén mesél arról is, hogyan alakult az élete Amerikában: hogyan lett judoedző és úszómester, milyen kihívásokkal nézett szembe az új környezetben, és hogyan találta meg a magyar közösséget. Megtudhatjuk, miért fontos számára, hogy a sporton keresztül ne csak győzelmeket, hanem értékeket is közvetítsen.   Instagram: @szabo_frigyes   Ez az epizód különösen azoknak ajánlott, akik szeretik a küzdősportokat, érdeklődnek a magyar sportolók külföldi sikerei iránt, vagy egyszerűen inspirációt keresnek egy olyan ember történetében, aki a tatamiról indult, és most Amerikában is építi karrierjét és életét.  

Vigvári Vendel, a Ferencvárosi Torna Club (FTC-Telekom) és a magyar vízilabda-válogatott egyik legtehetségesebb és legígéretesebb játékosa. Vendel fiatal kora ellenére már világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes, Magyar Kupa- és Bajnokok Ligája-győztes, valamint a Fradi egyik kulcsembere. 2001-ben született Budapesten, balkezes játékosként a kapás oldalon játszik, és mindössze 23 évesen már ott van a világ vízilabda-elitjében.   Ebben a különleges adásban megtudhatjuk, hogyan lett egy sport iránt rajongó kisfiúból a világ egyik legerősebb vízilabdaklubjának meghatározó játékosa. Vendel mesél gyerekkori példaképeiről – köztük Benedek Tiborról, akivel személyesen is dolgozhatott –, valamint arról, hogyan inspirálták a legendás Varga testvérek. Elárulja, hogyan hatott rá az, hogy családja mindig sportközpontú volt, és miként motiválja őt a testvéri kapcsolat: öccsével, Vigvári Vincével mindketten vízilabdázók, és bár rivális csapatokban játszanak, egymást folyamatosan jobb teljesítményre ösztönzik.  

A magyar filmrajongók számára minden ősszel kihagyhatatlan élmény a Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol nagyvásznon, gyakran teltházas vetítéseken nézünk meg egy csomó szuper régi filmet, illetve új dokumentumfilmet. A Filmklub podcast legújabb adásában Varró Attilával, a Filmvilág szerzőjével és Barkóczi Jankával, a fesztivál programkordinátorával vesszük sorra az idei kínálatot, és ajánlunk több mint két tucat remek alkotást a szeptember 16. és 21. között zajló rendezvény programjából.Érdemes minél több vetítésre beülni: akár olyan filmekre, amelyekről még sosem hallottatok, akár olyanokra, amelyeket már láttatok korábban. A fesztivál különleges varázsa, hogy itt egyszerűen nem lehet melléfogni – ezek a filmek azért maradtak fenn, mert valóban időtállóan jók.Az egyes vetítések helyszínéről és időpontjáról a BKFM honlapján tudtok informálódni.00:00 - Cold open00:55 - Bevezető02:23 - Írta: Joe Eszterhas35:24 - Furcsa láng - Magyar noir45:44 - Gaumont 13055:33 - Játék iskoláskorúaknak56:39 - Ingrid és Roberto57:51 - Lumiere! - A kaland folytatódik59:41 - Makk Károly 1001:00:46 - Festő a vásznon - Vértes Marcell 1301:03:17 - Sztárvendégek1:07:56 - Filmkoncertek1:09:42 - Nyitott archívumok1:11:41 - Cindokk Megtalált történetek1:14:06 - Noir városok1:15:37 - Gyilkos dallam1:17:54 - BónuszjelenetKészítette: Varga FerencZene: Hegyi OlivérEz az adás a Budapesti Klasszikus Film Maraton támogatásával jött létre.

Tudtad, hogy nem csak Észak-Amerikában élnek indiánok, hanem… Magyarországon is? Adásunk róluk szól: megismerjük a magyar indiánozás úttörőit; egy érdekes elmélet nyomába eredünk (Xantus János lenne Old Shatterhand?); bemutatjuk, hogyan üldözte a kommunista hatalom a magyar indiánokat és persze Cseh Tamás sem maradhat ki az epizódból.  Források: Indiánok a Duna partján - Baktay Ervin indián könyve Fehér Szarvas: A ​Szikláshegyek varázslója című könyv Cseh Tamás: Hadiösvény című könyve Kovai Melinda: Az “Indiánok” fedőnevű ügy című tanulmánya https://mesecentrum.hu/leporolo/minden-sors-egy-konyvvel-kezdodik.html https://ujforras.hu/csendes-toll-pannon-indianok-olvasmanyelmenyeik-visszapillantotukreben-xantus-baktay-cseh-tamas/ PIM kiállítás online tárlatvezetés: https://www.youtube.com/watch?v=S1Wn8sb7m8g&t=3s https://index.hu/kultur/2013/08/30/indian/ https://bakonybel.hu/index.php?p=adatlap&kategoria=popularis_hir&id=9207 https://www.valaszonline.hu/2022/08/26/winnetou-vita-karl-may-b-szabo-janos/ https://index.hu/kultur/multkep/2021/08/04/nemzeti-fototar-indian-indiantabor-cseh-tamas-bakonybel-baktay-ervin//1000 https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/04/08/baktay_ervin_es_a_dunai_indianok https://ujforras.hu/fozy-vilma-xantus-janos-volt-e-old-shatterhand/ https://www.masodikvh.hu/erdekessegek/szellemiseg/1456-hitler-es-winnetou Dunai, bakonyi indián tábor rövid videó: https://www.youtube.com/watch?v=B-sacj2i5Qk A sápadtarcú varázsló című film: https://www.youtube.com/watch?v=etvrYQc7Zkg Cseh Tamás eldobja a botját: https://www.youtube.com/watch?v=OM8TKRViQLk Az epizód indexképének forrása: https://alfahir.hu/sites/default/files/kepek/2018_11/indian.jpg Ha szeretnél havi extra tartalmakat kapni tőlünk, akkor gyere a Patreon oldalunkra és válaszd ki a neked megfelelő támogatói szintet. https://www.patreon.com/hihetetlentortenelem Kiemelt Patreon támogatóink: Busa-Fekete Róbert, Lovas Gabriella Elérhetőségek: E-mail cím: hihetetlentori@gmail.com Facebook oldalunk linkje Spotify linkünk . Hirdetés és együttműködés: hallgatom@betonenetwork.hu www.betonenetwork.hu

Egy magyar srác Alaszkából jelentkezik – Hazai Tamás Péter elképesztő kalandja Amerikában!   Ebben az epizódban egy igazán különleges vendéget köszöntünk: Hazai Tamás Pétert, aki élete első amerikai útját nem New Yorkban vagy Miamiban kezdte, hanem egyből Alaszkában landolt. De nem turistaként, hanem dolgozni ment! A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakos hallgatója a South Western Advantage diákprogram keretében három hónapot töltött az Egyesült Államokban – és nem is akárhol: házról házra járt Alaszkában, hogy tanulást segítő könyveket és applikációkat áruljon.   Ez az adás egy személyes és őszinte beszélgetés, amely túlmutat a nyári munkán: szó van önismeretről, komfortzóna-elhagyásról, amerikai kultúráról, és arról, hogy mit tanulhat egy magyar egyetemista a világ másik végén. Péter elmeséli, hogyan vásárolt magának 700 dollárért egy Mercury Sable-t, hogyan kellett nap mint nap felkelni 6:59-kor, és miként tanulta meg értékelni az apró dolgokat a pozitív gondolkodás révén.    

Ez New York! Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában ep. 278   Ebben a rendhagyó adásban Patkós Attila és Kiss Péter vendég nélkül ültek mikrofon mögé, de így is több témát érintettek, mint egy heti híradó. A beszélgetés úgy indul, mint egy sima „kettőnk közt” felvétel, de hamar átalakul egy vadregényes, sztorikkal, filozofálással és őszinte vallomásokkal teli podcasttá.  

Mókus, hamis Rolex, Harlem és a magyar rap hőskora – Animal Cannibals Amerikában   Ebben a MÓKA Podcast epizódban két ikonikus magyar figura, Qka MC és Ricsipí, vagyis az Animal Cannibals, mesélnek az első amerikai útjukról.   Hogyan jutottak be Amerikába? Miért kellett CD-t feláldozni a vízumért? Milyen volt Harlem a '90-es évek végén? És hogyan lehetett 10 dollár alatt teljes ruhatárat vásárolni New Yorkban?   Ez a rész egy időutazás a magyar rap fénykorába sok nevetéssel, emlékezetes sztorikkal és kulturális különbségekkel. A fiúk mesélnek arról is, hogy:  • hogyan lett a MÓKA Podcast neve a „Jó ebédhez szól a nóta” mintájára  • milyen volt a 9/11 tragédiát élőben követni New Yorkból  • hogyan vette le egy mókus a hamis Rolexet a Fehér Ház előtt  • miért szerettek a kínai negyedben vásárolni  • és mit tanultak az ottani magyar diaszpórától   A podcast során kiderül, hogy magyarokként hogyan lehet boldogulni Amerikában, és hogy egy rapduó hogyan válik nemcsak előadóvá, hanem kultúraközvetítővé is.   Ez az epizód nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos is. Tele nosztalgiával, valós sztorikkal és magyar büszkeséggel.  

Chris Ratay: 1539 nap alatt a Föld körül - Chris Ratay Guinness-rekorder motoros kalandjai   Chris Ratay neve sokak számára ismerős lehet: ő az a magyar származású világutazó, aki feleségével együtt motorral járta körbe a világot, több mint 101 000 mérföldet megtéve, 50 országon át, 6 kontinensen. Az utazásból nemcsak Guinness-rekord született, hanem életre szóló élmények és inspiráló történetek is.   Chris és Erin 101 322 mérföldet (kb. 163 061 km) tett meg motoron, miközben körbetekerték a Földet 50 országon keresztül, 6 kontinensen át, mintegy 1 539 nap alatt, és 44 000 mérfölddel meghaladták az akkori rekordot a „Longest Motorcycle Ride by a Couple” kategóriában. Ez a teljesítmény egy különleges Guinness World Record®.   A honlapjukon további részleteket is megtalálunk: az utazás eredetileg 15 hónapra volt tervezve, de végül több mint négy évig tartott. A rekord elismerésének egyik külön érdekessége, hogy a „Couple” (pár) kifejezést ők javaslatára „Team” (csapat) formára módosították – hogy inkluzívabb legyen kategóriára alkalmazott megnevezés.  

Július 27-én Donald Trump skóciai golfklubjában megszületett az Egyesült Államok és az Európai Unió vámmegállapodása. Az egyezség Európa-szerte vitákat váltott ki, ellenzői szerint Európa behódolt Amerikának, míg mások szerint a megállapodás betarthatatlan ígéretekkel van tele, az Unió csupán eljátssza a behódolást, színjátékkal húzza az időt a következő amerikai választásig.A Partizán stúdiójában Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélünk arról, hogy melyik álláspont állhat közelebb az igazsághoz, és természetesen arra is kitérünk, milyen hatással lesznek a vámok az európai és a magyar gazdaságra.—A Partizán közössége bebizonyította azt, amiben sokan kételkedtek: a cselekvésnek van értelme, az összefogás meghozza az eredményét. A törvény elnapolásában elévülhetetlen érdemei vannak ennek a közösségnek.De ne feledd: bár ez egy fontos siker, egyelőre csak időt nyertünk!Folytatjuk közös történetünk!https://2026.partizan.huMaradjunk kapcsolatban!—A mögöttünk álló közösség biztosítja kérdéseink valódi erejét, fennmaradásunkat és függetlenségünket. Az alábbi módokon tudod támogatni munkánkat:Iratkozz fel!Értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról, maradjunk kapcsolatban:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatbanLegyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihezTematikus hírleveleink—Szerdánként külpolitika: Heti Feledy hírlevélhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledyPéntek Reggel, a Partizán hírháttér podcastjának levele: https://pentekreggel.huSzombaton Vétó hírlevél:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelereA Partizán Podcast oldalait itt találod: YouTube: https://www.youtube.com/@PartizanPodcastFacebook: https://www.facebook.com/partizanpodcast/A Partizán videóit itt tudod megnézni:https://www.youtube.com/c/@PartizanmediaTovábbi támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatas

1996-ban tragikus véget ért egy rendkívüli vállalkozás: egy hétéves amerikai kislány, Jessica Dubroff – apja és repülésoktatója kíséretében – megkísérelte átrepülni az Egyesült Államokat, hogy korát meghazudtoló teljesítményével ifjúsági világrekordot állítson fel. A háromfős csapat azonban alig negyedórával a felszállás után lezuhant az egymotoros Cessna típusú géppel, és mindannyian életüket vesztették. A történet tragikus iróniája, hogy Jessica apja – akinek egész életét a beteljesületlen pilótaálmok árnyékolták be – gyermeke révén próbálta megvalósítani mindazt, amit ő maga nem tudott elérni. Amint a kislány betöltötte hatodik életévét, apja pilótaképzésre íratta be, majd alig néhány hónap múlva grandiózus tervvel állt elő: lányával együtt akarta átszelni Amerikát, miközben az utazásukat a televíziók élőben közvetítik. Ez az ambíció hajszolta őket végül a pusztulásba. A megrendítő esemény az egész amerikai közvéleményt felkavarta. Bill Clinton, akkori amerikai elnök kezdeményezésére törvény született, amely 16 éves kor alatt megtiltotta a repülőgép vezetését. Friderikusz Sándor 1996-ban a tragédia után több aspektusból is körüljárta az esetet: beszélgetett Jessica édesanyjával, Lisa Blair Hathaway-jel, valamint Fülöp András repülésoktatóval és Kígyós Éva klinikai szakpszichológussal a teljesítmény- és a szenzációhajszolás olykor végzetes ösztöneiről.Hogyan támogathatja a munkánkat? - Legújabban már a Donably felületen is támogathat bennünket, itt ÁFA-mentesen segítheti munkavégzésünket: https://www.donably.com/friderikusz-podcast - De lehet a patronálónk a Patreon-on keresztül is, mert a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat: https://www.patreon.com/FriderikuszPodcast - Egyszerű banki átutalással is elismerheti munkavégzésünk minőségét. Ehhez a legfontosabb adatok az alábbiak: Név: TV Pictures Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081 Közlemény: Podcast-támogatás Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number): HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000 BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB Akármilyen formában támogatja munkánkat, nagyon köszönjük!Kövessenek, kövessetek itt is:youtube: https://www.youtube.com/c/FriderikuszPodcastFacebook: https://www.facebook.com/FriderikuszPodcastInstagram: https://www.instagram.com/friderikuszpodcastAmazon Music: https://music.amazon.com/podcasts/a159b938-d63e-4927-9e9b-bea37bc378d3/friderikusz-podcastSpotify: https://spoti.fi/3blRo2gYoutube Music: https://music.youtube.com/playlist?list=PLu6L9HlV4-KuNOYy_rS97rP_Q-ncvF14rApple Podcasts: https://apple.co/3hm2vfiDeezer: https://www.deezer.com/hu/show/1000256535