Podcasts about amerik

00:00:00 - Csakrák00:01:27 - Biztos, hogy valaki próbálta már00:02:52 - Mihez kezdene egy gazdag ember, ha leszegényedne?00:05:45 - Meglepően sikeres (egyedi) projektek00:14:51 - Választási lehetőségek és döntésképtelenség éttermekben00:24:47 - Új felismerések00:26:14 - Scrub Daddy, Ultra Derm és “csodatermékek”00:32:25 - Új dolgot kell kipróbálni?00:36:54 - Kellemes csalódások00:37:55 - Brownie vaníliafagyival00:38:58 - A cukor mindent megszépít?00:43:51 - Sajttorta a New York-i Juniors étteremben00:47:37 - Feltüntetik Amerikában a máshol tiltott összetevőket?00:52:46 - Hipnotizál az étel, vagy csak élvezet enni?00:56:30 - Eltűnt robotporszívó00:58:23 - Befejezés

A Titok, a siker és a teremtő gondolatok ereje – Szilágyi Ildikó - Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában Podcast   Hogyan lesz egy debreceni nyelvtanárból nemzetközi mindset (siker gondolkodás)-mentor? Mi a valódi „Titok”, és hogyan alakíthatod a gondolataiddal az életedet – nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is?   Mai vendégem Szilágyi Ildikó, aki az élete minden szakaszában – tanárként, tévésként, hálózati vezetőként, majd Bob Proctor közvetlen mentoráltjaként – ugyanazt a kérdést kutatta: hogyan tudok önmagam fejlesztése által másoknak többet adni?   A beszélgetés során szó lesz:  • hogyan teremtheted újra magad 40 fölött is,  • miért fontos, hogy ne csak kívánj, hanem higgy is,  • mi a legnagyobb tévhit a vonzás törvényéről,  • hogyan épített Ildikó egy bőségre épülő közösséget,  • és miért fontos, hogy „kell az eső, hogy nőjenek a virágok.”  

Par viņiem jau raksta "Hoolywood News", "Fold", "Deadline" un citi kinoapskatnieki. Nupat no Ņujorkas prestižā Traibekas festivāla atgriezušies brāļi Lauris un Raitis Ābeles, kur pirmizrādi piedzīvoja viņu jaunākā animācijas filma "Dieva suns. Saruna ar brāļiem par kailumu, par skatiem, kas domāti tikai pieaugušajiem, par Hitlera līdzinieka spīdzināšanu, par Robertu De Niro un galu galu galā, kāpēc Amerikā nevajadzētu runāt filmas budžetu, ja tas nepārsniedz miljonu. Brāļu Ābeļu provokatīvā animācijas filma savij vēsturiskus faktus ar krāšņiem fikcijas elementiem – tās sižets balstīts zināmākajā vilkaču prāvā Ziemeļeiropā. Izaicinošā Dieva suņa jeb vilkača mistērija veidota rotoskopijas tehnikā, sākotnēji filmējot ainas ar aktieriem – režisoru Regnāru Vaivaru, ekspolitiķi Eināru Repši, aktierus Agati Kristu, Jurģi Spulenieku,Kristianu Kareļinu u. c. –, kuri vēlāk animēti un iedzīvināti gotiskā detektīva žanra un komiksa aprisēs. Filmas pirmizrāde Latvijā gaidāma rudenī "Riga IFF" atklāšanā.  

Raidījumā pievēršamies mūsdienām, vēsturei un grābekļiem, kurus, cenzdamies apiet, tomēr saminam. Drīz būs aizvadīts pusgads kopš Donalds Tramps sācijs savu otro prezidentūru ASV. Pa šo laiku Amerikas tēls, starptautiskās attiecības, ekonomika un sadzīve sagriezusies teju kājām gaisā. Aizvien biežāk mediju komentāru slejās redzam ASV salīdzinājumus ar nacistiskās Vācijas situāciju pagājušā gadsimta trīsdesmitajos gados. Vai tie ir nekorekti pārspīlējumi, vai tomēr noskaņa liek vilkt paralēles ar to, kādā pasaulē dzīvojām pirms nepilniem simts gadiem Eiropā? Raidījumā Zināmais nezināmajā analizē vēsturnieks, Latvijas Universitātes Filozofijas un socioloģijas institūta vadošais pētnieks Kaspars Zellis un žurnāla „IR” komentētājs Pauls Raudseps. Kaspars Zellis: Ja man jāraugās uz ASV un jāvelk paralēles ar nacistisko Vāciju, es teiktu, ka redzu gan kopīgas iezīmes, gan arī atšķirības. Sākšu ar atšķirībām.  Galvenā atšķirība ir tā, ka atšķirībā no Hitlera, kam bija ļoti izteikta ideoloģiska partija, ideoloģiska programma, kur bija viss salikts pa plauktiņiem, Amerikā mēs šādu ideoloģiju neredzam. Tur ir ļoti patmīlīgs, ļoti egocentrisks un kaprīzs cilvēks, kura iedomām, kura vēlmēm tiek pakļauta visa globālā sistēma.  Otra lieta, kas varētu būt atšķirīgi, ir tas, ka ASV kontekstā mēs īsti arī neredzam milzīgu sabiedrības atbalstu, ja neraugāmies uz vēlēšanām. Ja raugāmies uz kopīgajām iezīmēm, kas visvairāk izsauc pārdomas, ir Trampa retorika. Un šī Trampa retorika, kas ir balstīta gan uz manipulācijām, gan uz meliem, gan uz ienaidnieku, iekšējo un ārējo, meklēšanu, ļoti spēcīgi atgādina Hitlera Vāciju.  Tāpat šis jau hrestomātiskais sauklis: "Padarīsim Ameriku atkal diženu!" Tas ir savdabīgs eskeipisms, kas raksturīgs visām autoritārajām kustībām, kuras saredz kaut kādu skaisto pagātni, kad valsts bija dižena. Te mēs varam vilkt paralēles arī ar Putina Krieviju, kas redz to diženumu Padomju Savienībā vai vēl kaut kur citur. Vai kādā citā valstī, kur ir autoritārie līderi, viņi pagātni iztēlojās kā tādu zelta laikmetu, kuru varētu atkal radīt. Tiek izmantoti vēstures naratīvi, tiek izmantota pagātne, lai radītu šo "jauno realitāti". Pauls Raudseps: Runājot par līdzīgiem procesiem, kādi notika Itālijā pagājušā gadsimta 20. gados, Vācijā - 30.gados, protams, tas, kas ir kopīgs visām šīm kustībām, ir apgalvojums, ka mēs esam tikuši pazemoti, kāds ārējais ienaidnieks mums uzbrūk, ir padarījis mūs vājus un mums ir atkal jāatgūst šis diženums. To teica gan Musolīni, gan Hitlers, to tagad teica Tramps. Es nepārspīlētu Hitlera un Musolīni ideoloģisko bāzi. Ja skatās, ko viņi rakstīja savas karjeras sākumā un ko beigās, tur daudz pa vidu mainījās. Galvenais dzinulis bija mazāk ideoloģisks, kā emocionāls, tiekšanās pēc varas. Šī arī ir lieta, kas ir kopīga visām šīm kustībām.  Protams, arī jaunāko tehnoloģiju izmantošana, lai manipulētu ar cilvēku prātiem. Hitlers ļoti efektīvi izmantoja savulaik radio. Tramps ļoti efektīvi izmanto sociālos medijus. Jautājums - vai Tramps ir fašists? Piemēram, Kamala Harisa pagājušā gadā priekšvēlēšanu kampaņas laikā teica - jā, Tramps ir fašists. Par to jau bija diezgan plašas diskusijas Amerikā jau pirms tam, arī tad, kad viņš pirmo reizi kandidēja un bija prezidents. Ļoti daudzi dažādi eksperti un vēsturnieki, un politologi ir iesaistījuši šajā diskusijā. Latvijā labi zīnāmais Timotijs Snaiders saka: jā, Tramps ir fašists. Tā saka Timotijs Snaiders, kas, es domāju, ir ļoti iecienīts vēsturnieks Latvijā. Citi arī ir pievienojušies šim viedoklim, citi atkal saka, ka tomēr ir atšķirības. Es teiktu, ka šobrīd, vērtējot fašisma pazīmes, Tramps ir tādā kā fašisma priekškambarī, jo ļoti daudzas lietas ir līdzīgas.  Viena lieta, lai gan viņš par to ir runājis, bet vai tiešām tās runas pāries darbos, tas ir liels jautājums. Gan Hitleram, gan Musolīni bija būtiska vardarbība, militārā ekspansija kā nācijas varēšanas un vīrišķības un atdzimšanas pierādījums. Hitleram tas bija ļoti izteikti, bet Musolini to arī darīja Ziemeļāfrikā un Albānijā. Tramps pirmās prezidentūras laikā par militāru ekspansiju nerunāja, mēs zinām tagad, ka viņš ir sācis teikt, ka Kanāda būtu jāpievieno, Panama, tad Grenlande. Vai tas tiešām rezultēsies kādā rīcībā, tas ir liels jautājums. Bet sevišķas nozīmes piešķiršana vardarbībai kā nācijas atdzimšanas apliecinājums, es domāju, tas ir viens ļoti svarīgs fašisma elements, kāpēc mēs atšķiram, fašismu no vienkārša autoritārisma. Ulmaņa [Kārļa] režīms bija autoritārs, tas nebija fašistisks, jo, par spīti tam, ka mēs dzirdam to vārdu no dažādiem kaimiņu valsts kara propagandistiem un arī dažkārt uz vietas, tas nebija fašistiski, jo nebija militarizācija un iedoma, ka iekarosim kaut kādas kaimiņzemes, lai parādītu savu varēšanu, bet īstam fašismam tas ir ļoti raksturīgi.  Tas arī tiek izdalīts kā atsevišķa kategorija, jo tā varam mēģināt saprast, kāda varētu būt rīcība nākotnē. Šobrīd, protams, ceram, ka Tramps tā nedarīs, bet zināmas pazīmes ir. Līdz šim, es domāju, tas, ka slieksnis nav pārkāpts.   Zinātnes ziņas Kā runāt ar vakcīnu skeptiķi: pētījums atklāj, kas darbojas. Aizvien aktuālāks jautājums ir, kā runāt ar vakcīnu skeptiķiem, un tieši tam vietnē “Nature” sniegtas dažas pētnieku rekomendācijas. Labākais laiks, lai redzētu Piena Ceļu, strauji tuvojas! Vietnē “Live Science” atklāts, ka strauji tuvojas tas brīdis, lai Piena Ceļu labi saskatītu. Ko dinozaurs ēda pirms 100 miljoniem gadu - liecības saglabātas fosilizētā laika kapsulā. Joprojām mūsdienās varam atklāt daudz interesantu faktu par dinozauriem un arī atrast liecības. Austrālijā ir atrasta aizvēsturiska laika kapsula no dinozaura gremošanas trakta. ASV Pārtikas un zāļu pārvalde apstiprinājusi laboratorijā audzēta laša izmantošanu uzturā. Attīstoties tehnoloģijām, pamazām pieejamāka kļūst laboratorijā audzēta pārtika. Nupat ASV Pārtikas un zāļu pārvalde pirmo reizi devusi zaļo gaismu laboratorijā audzētas zivs, precīzāk, laša produkta, lietošanai uzturā.    

Minden előzetes várakozásra rácáfol majd a John Wick ötödik része Égő ejtőernyővel ugrott ki egy helikopterből Tom Cruise a Mission: Impossible forgatásán 'Hatalmas lett a hátsóm': Sydney Sweeney közel 15 kilót hízott az új szerepe miatt Lukács Peta: Ebből a gitárból csak egy van a világon Werner Herzog '74 telén átgyalogolt Münchenből Párizsba beteg szerelméhez 3 helyszínen 187 kiállító 148 standdal és több, mint 1100 dedikálással szolgál a 96. Ünnepi Könyvhét Doechii kemény politikai üzenettel robbant a Bet Awards színpadán - Trumpot és az elnyomást bírálta beszédében Könyvajánló: Callie Hart – Quicksilver Így viseli Homonnay Zsolt, hogy fiai Amerikában élnek Így lett a trauma bestseller: 8 nő, aki megírta a kimondhatatlant és könyvével millióknak segített Beleolvasó – Berka Attila: Gryllusok – Egy család történetei A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Az univerzum óriásaiból még többet fedeztek fel Sorra tartóztatják le a kínai kutatókat Amerikában Az OpenAI igazgatója szerint a ChatGPT nem is olyan környezetszennyező Trump rábólintott: jöhetnek a szuperszonikus gépek Ismét vészfoltozni kell a Windows-zal működő gépeket, de azonnal Elvileg megvan a Nord 5 és Nord CE5 dátuma Az év játéka is lehet a Clockwork Revolution Felzabálja az AI a híroldalak organikus forgalmát Magyar villám- és lidércvadászokat keresnek az űrállomás programjához Mi-vel indít új korszakot a fenntarthatósági törekvések támogatásában és az energiamenedzsmentben a Schneider Electric Ismét elhalasztották Kapu Tibor indítását - nincs is új időpont A Trump és Musk közötti konfliktus miatt veszélyben az xAI Mesterséges intelligencia által irányított Gripen harci gépet teszteltek élő pilótával szemben A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Minden előzetes várakozásra rácáfol majd a John Wick ötödik része Égő ejtőernyővel ugrott ki egy helikopterből Tom Cruise a Mission: Impossible forgatásán 'Hatalmas lett a hátsóm': Sydney Sweeney közel 15 kilót hízott az új szerepe miatt Lukács Peta: Ebből a gitárból csak egy van a világon Werner Herzog '74 telén átgyalogolt Münchenből Párizsba beteg szerelméhez 3 helyszínen 187 kiállító 148 standdal és több, mint 1100 dedikálással szolgál a 96. Ünnepi Könyvhét Doechii kemény politikai üzenettel robbant a Bet Awards színpadán - Trumpot és az elnyomást bírálta beszédében Könyvajánló: Callie Hart – Quicksilver Így viseli Homonnay Zsolt, hogy fiai Amerikában élnek Így lett a trauma bestseller: 8 nő, aki megírta a kimondhatatlant és könyvével millióknak segített Beleolvasó – Berka Attila: Gryllusok – Egy család történetei A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Az univerzum óriásaiból még többet fedeztek fel Sorra tartóztatják le a kínai kutatókat Amerikában Az OpenAI igazgatója szerint a ChatGPT nem is olyan környezetszennyező Trump rábólintott: jöhetnek a szuperszonikus gépek Ismét vészfoltozni kell a Windows-zal működő gépeket, de azonnal Elvileg megvan a Nord 5 és Nord CE5 dátuma Az év játéka is lehet a Clockwork Revolution Felzabálja az AI a híroldalak organikus forgalmát Magyar villám- és lidércvadászokat keresnek az űrállomás programjához Mi-vel indít új korszakot a fenntarthatósági törekvések támogatásában és az energiamenedzsmentben a Schneider Electric Ismét elhalasztották Kapu Tibor indítását - nincs is új időpont A Trump és Musk közötti konfliktus miatt veszélyben az xAI Mesterséges intelligencia által irányított Gripen harci gépet teszteltek élő pilótával szemben A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

2025. június 10., kedd 9-10 óra MESÉL A MÚLT: A 70 éve elhunyt Wulff Olaf Richárdról kellett volna beszélgetnünk Katona Csaba történésszel, ehelyett Frederick Forsyth-ról emlékeztünk meg, akinek halálhírét menedzsere, Jonathan Lloyd jelentette be hétfőn. TŐZSDENYITÁS: Kedves Hugó, az Equilor Befektetési Zrt. üzletkötője számolt be nekünk a nyitást követően kialakult árakról, hírekről. KULTMOGUL: A Magyar Táncművészeti Egyetem nemzetközi balettversenye, az évről évre megrendezésre kerülő Budapest Ballet Grand Prix a világ minden tájáról fogadja tehetséges fiatal táncművészek jelentkezését, hogy próbára tegyék kiválóságukat, tehetségüket és elhivatottságukat, és számos lehetőséget kínál nekik, hogy előre haladjanak táncművész karrierjükben. Japántól Amerikáig a szakmai iskolákból és együttesekből érkező versenyzők három korcsoportban hozzák ki magukból a legjobbat, klasszikus és kortárs táncban egyaránt. A megmérettetésről Nagy Tamás balettművésszel, a Budapest Ballet Grand Prix versenyigazgatójával, Harangozó Gyula díjas táncművésszel, a Magyar Táncművészeti Egyetem Művészeti Tanácsának elnökével, egyetemi docenssel beszélgettünk.

A Budapest Pride megnyitójának apropóján olyan filmeket veszünk sorra, melyekben a queer tapasztalat nemcsak identitás, hanem társadalmi szerep is – és bizony, ez a szerep sokáig a komód alsó fiókjában lapult a tiltott könyvek között. Mert míg a "Van, aki forrón szereti" című klasszikusban Tony Curtis és Jack Lemmon parókát ölt és „nőnek látszik”, addig a "Madárfészek" már azt mutatja meg, hogyan lehet egy transzgresszív családmodellből polgárilag elfogadható esküvői performansz. De a queer film nem csak habkönnyű komédiák terepe – elérkezik a kamaszkor kínja is, ahol a "C.R.A.Z.Y." és a "Szólíts a neveden" a vágy első, zavarba ejtő fellángolásait mesélik el, némi diszkóval és David Bowie-val. A "coming of age" itt tapasztalat: hogyan lehet felnőni egy világban, amely nem biztos, hogy visszatekint. De ha meg is teszi, hogyan kell megtenni az első, bizonytalan lépéseket? És mit kezdjünk a tükörképünkkel, ha nincs hozzá egy támogató családi háttér? A "Távol a mennyországtól" és "A boldogító nem" már a felnőtt lét keserű kompromisszumairól szólnak, ahol a homoszexualitás nem cool, hanem tabusított trauma. Vissza lehet-e bontani egy majdnem zenitre ért életet, hogy a mindig is vágyott irányba állítva újrakezdjük? A "Túl a barátságon" pedig két cowboy tragédiája, és egy olyan Amerikáé, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha a hegyekben nemcsak juhokat legeltetnek, hanem érzelmeket is. Ennek betetőzése a "Milk", amelyben Harvey Milk városházi képviselő története nem a „meleg hős” hollywoodi prototípusa, az identitás már politikai tetté válik. A beszélgetés során a hollywoodi kánonba befurakodó másság nyomait kutatjuk: hogyan lesz a szekrényből kilépő figurákból társadalmi kísérlet. Aki pedig szerint „ez az egész túl van tolva”, annak ajánljuk a műsort terápiás céllal.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Emailben kommunikált egymással Jeszenszky Géza és Jeszenszky Zsolt 44 milliárd veszteség az akkumulátorgyárakban Cinthya Dictatorban felment a pumpa Alex miatt Sikeresen fizettet az egészségért a kormány Kétkerekű oroszoktól retteghet Ukrajna Hiányzó milliárdok: a védelem felemészti az ukrán költségvetést, adóemelés is jöhet Állandósuló élboly, Amerikában versengő kezdők – itt a legforróbb magyar startupok 2025-ös listája Mindenki rosszul tudja, mire való az apró zseb a farmernadrágon - nem öngyújtótartónak készült Trump végighallgatta Putyint a hétvégi légi csapások után 240 km/h egy háromhengeres Toyota Yarisban? Látványos videón a bizonyíték! Ronaldo góljával fordított Münchenben, döntős Portugália az NL-ben! Károlyi Andrea: Életemben nem dolgoztam 38 fokkal tetőzhet a hőség A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Emailben kommunikált egymással Jeszenszky Géza és Jeszenszky Zsolt 44 milliárd veszteség az akkumulátorgyárakban Cinthya Dictatorban felment a pumpa Alex miatt Sikeresen fizettet az egészségért a kormány Kétkerekű oroszoktól retteghet Ukrajna Hiányzó milliárdok: a védelem felemészti az ukrán költségvetést, adóemelés is jöhet Állandósuló élboly, Amerikában versengő kezdők – itt a legforróbb magyar startupok 2025-ös listája Mindenki rosszul tudja, mire való az apró zseb a farmernadrágon - nem öngyújtótartónak készült Trump végighallgatta Putyint a hétvégi légi csapások után 240 km/h egy háromhengeres Toyota Yarisban? Látványos videón a bizonyíték! Ronaldo góljával fordított Münchenben, döntős Portugália az NL-ben! Károlyi Andrea: Életemben nem dolgoztam 38 fokkal tetőzhet a hőség A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Stāsta Latvijas Nacionālā arhīva Dokumentu preventīvās saglabāšanas departamenta direktore Inga Šteingolde Latvijas Nacionālā arhīva dokumentu krājums ļauj izsekot papīra mūžam astoņu gadsimtu garumā – gandrīz no tā pirmsākumiem Eiropā līdz mūsdienām, kad to nomaina elektroniskie dokumenti. Pirmo papīru izgatavoja Ķīnā jau mūsu ēras 105. gadā. Piecus gadu simtus vēlāk recepte ar mūku starpniecību aizceļoja uz Koreju un Japānu, bet 8. gadsimtā izgatavošanas mākslu iekaroja arābi, uzvarot kaujā un sagūstot ķīniešu amatniekus. Papīra izgatavošanas pirmsākumi Eiropā saistāmi ar arābu iekarotajām teritorijām Itālijā un Spānijā ap 12.–13. gadsimtu. Itāļu Fabriano un spāņu Ksativas pilsētu ļaudis joprojām sacenšas par pirmo papīrdzirnavu īpašnieku statusu Eiropā. Sākotnēji papīra ieviešana Rietumu zemēs, nomainot pergamentu, bija lēna. Kristīgā baznīca norādīja, ka tā izgatavošanas māksla aizgūta no musulmaņu zemēm – svešas reliģijas, un sauca to par "sātanu materiālu". Tikai pēc 15. gadsimtā atklātās grāmatu drukāšanas tehnikas izplatības papīrs pēkšņi piedzīvoja savu uzvaras gājienu Eiropā un tā ražošana strauji izplatījās līdz pat ziemeļiem Skandināvijā un aiz okeāna Amerikā. Svētos rakstus šādi varēja pavairot un, lētāk nekā no ādas izgatavotā pergamenta iesējuma veidā, izplatīt sabiedrībā. Vienlaicīgi ar kristīgo literatūru papīru sāka izmantot gan rakstvedībā, gan filozofiskās un zinātnes literatūras radīšanā. Visstraujāk  papīrdzirnavu attīstība notika Holandē, tās meistari ražoja dažādus papīra veidus un eksportēja tos pa jūras un sauszemes ceļiem uz daudzām Eiropas valstīm. Papīru izgatavoja no balinātām un samaltām linu vai kaņepju lupatu šķiedrām, smeļot tās ar metāla stiepļu sietiem koka rāmī, un stiprībai un tintes raksta noturībai iemērcot dzīvnieku līmes šķīdumā. Tāpēc radies termins "roksmēluma" papīrs. Kā meistara vai īpašnieka piederības zīmi sietā iepina smalku stiepļu zīmējumu – ūdenszīmi – iniciāļus, simbolus vai ģerboņus, tā ļaujot noteikt papīra izcelsmi. Latvijas Nacionālā arhīva Latvijas Valsts Vēstures arhīvā pirmie papīra dokumenti datēti ar 14. gadsimtu, piemēram, Tērbatas rātes raksti Rīgas rātei (attēlā) vai Rīgas rātes raksts Lībekas rātei par tirdzniecības ar Krievzemi aizliegumu. Līdz pat 19. gadsimta sākumam papīru ražoja papīrdzirnavās no lupatām – drēbēm, zvejas tīkliem, virvēm, maisiem, kuras savāca no iedzīvotājiem. Lielu daļu Vēstures arhīva fondu veido tieši šādi papīra dokumenti. Pazīstamākie no tiem ir Rīgas rātes, Kurzemes hercogu, Kurzemes bruņniecības, muižnieku dzimtu rokraksti – protokoli, vēstules, ceļojumu apraksti, līgumi, reģistri, kartes. Lai iegūtu biezāku papīru vai kartonu iesējumu vākiem, roksmēluma papīru līmēja vairākās kārtās. Piemērs tam ir divās kārtās salīmētā droši datētā Tobāgo karte, kuru zīmēja kāds no Kurzemes hercoga Jēkaba sūtītajiem pirmajiem kolonistiem, kas Tobāgo ieradās 1654. gada maijā. Atbraucēji salu nosauca par Jauno Kurzemi (Neew Coerlande). Rīgas rātes dokumenti no tās pirmsākumiem līdz 19. gadsimta sākumam rakstīti uz iepirkta papīra, visbiežāk Holandes meistaru radīta, ko varam noteikt pēc ūdenszīmju  kataloga datiem. Latvijas teritorijā pirmās papīrdzirnavas uzceltas tieši Kurzemes hercogistes laikā Tomē 17. gs otrajā pusē. Ūdens darbināja dzirnavu ratu, kas, savukārt, nodrošināja stampu darbību lupatu mīcīšanai. Kopumā Latvijas teritorijā līdz 19.gadsimta beigām darbojās ap 20 šādu ražotņu, celtas pie Daugavas, Gaujas, Lielupes un Ventas pieteku krastiem – Popē, Vilcē, Rendā, Carnikavā, Iecavā, Zasulaukā un vislielākās – Līgatnē. Šajās dzirnavās papīra smelšanai lietoja gan iepirktus sietus ar Holandes meistaru ūdenszīmēm, gan uz vietas darinātus, kurus iespējams identificēt pēc zīmējumiem – ģerboņiem, iniciāļiem, uzrakstiem. Tā, piemēram, Zasulauka paīrdzirnavās ūdenszīmē attēlots Rīgas ģerbonis, bet Vilcē – ģerbonis un uzraksts "Wiltzen". Viduslaiku roksmēluma papīru ir viegli atpazīt pēc sieta nospieduma līnijām, bieži nevienmērīga blīvuma lējuma un ūdenszīmes, ko labi saredzam aplūkojot pret gaismu. Ūdenszīmju noteikšanai interneta pārlūkā atrodamas vairākas datubāzes, bet Latvijas teritorijas papīrdzirnavu ūdenszīmes apkopojis un manuskriptā aprakstījis ilggadējais arhīva darbinieks un pētnieks Georgs Jenšs (1900–1990). Viduslaikos gatavotais roksmēluma papīrs ir ilgmūžīgs materiāls, jo izgatavots no dabīgām sastāvdaļām – augu šķiedrām un dzīvnieku līmes. Gadsimtu gaitā tas izturējis gan viduslaiku aukstās ziemas, gan kara laikus. Tā saglabāšana un restaurācija, salīdzinot ar mūsdienu rūpniecisko papīru, ir krietni patīkamāka.

Divas trešdaļas valsts iedzīvotāju vismaz reizi gadā atvēl kādu lielāku vai mazāku naudas summu labdarībai.  Vai Latvijā varam runāt par zināmu ziedošanas kultūru? Varbūt visu nosaka labs mārketings? Par to interesējamies raidījumā Kā labāk dzīvot. Vērtē platformas "Time to Wish" pārstāvis Edgars Zaharovs, "Ziedot.lv" pārstāve Ilze Ošāne un Veterinārārstu biedrības Mazo dzīvnieku veterinārārstu sekcijas pārstāve Lita Konopore. "Latvijā ir ziedošanas kultūra," apstiprina Ilze Ilze Ošāne. "Ziedod.lv" novērots, ka Latvijas sabiedrība ziedo visu gadu, neatkarīgi no sezonas. Ziemassvētku laikā ir vairāk labdarības akciju un tās ir pamanāmākas, bet cilvēki ziedo visa gada laikā. "Ir cilvēki, kas katru mēnesi veic ziedojumus. J ja izskan kādi aicinājumi palīdzēt, cilvēki labprāt atsaucas un ziedojumu apjoms pieaug. Ziedošanas kultūra ir izveidojusies stabila un katru mēnesi cilvēki izvēlas ziedot līdzekļus," gandarīta Ilze Ošāne. Amerikāņu meteorologs un matemātiķis Edvards Lorencs, aprakstot Haosa teoriju, ietvēra tajā koncepciju "Taureņa efekts". Tā būtība - pat niecīgākās izmaiņas sistēmā var izraisīt milzīgas pārmaiņas kādā citā vietā. Šī ideja iedvesmoja Olgu Kazaku pirms 16 gadiem izveidot labdarības biedrību "Taureņa efekts", lai palīdzētu bērniem, kas dzīvo bērnunamos. Laika gaitā organizācijai radušies arī citi darbības. Ierakstā uzklausā biedrības dibinātāju Olgu Kazaku. Savukārt "Time to Wish" ir jauna platforma, kas veidota, lai satiktos tie, kas vēlas ziedot, un tie, kam ir vajadzības. Organizācija ievieto informāciju par lietām, kas ir vajadzīga, un pat norādes, kur to var iegādāties, ja vajadzīga lieta ir specifiska. Naudas sadalījums labdarībai šobrīd veidojas šādi - lielākais apjoms ir ziedojumi Ukrainai, tad palīdzība dzīvniekiem, slimiem bērniem un palīdzība senioriem.  "Ja skatāmies labdarībā top trīs jomas - tie ir smagi slimi bērni, seniori un dzīvnieki," norāda Ilze Ošāne. "Attiecīgi cilvēki, kas izvēlēsies ziedot dzīvnieku aizsardzība, patversmēm un dzīvniekiem, viņi visdrīzāk neziedos bērniem un senioriem, kā arī otrādi. Ja tev ģimenē ienāk bērns, tu noskaņoties, ka vairāk vēlies palīdzēt šai sociāli jutīgai grupai - smagi slimiem bērniem, jo tu no savas perspektīvas skati, ka man ir mans mazulītis un es zinu, cik grūti ir, ja viņš saslimst, apstājas visa dzīve. Tāpat mums visiem ir mammas, tēti, kas nonāk vecumā, un tad uzreiz empātiski jūti, kā tas ir, kad manam tuviniekam vai kaimiņu vecmāmiņai nav savi bērni un mazbērni, kas var palīdzēt viņai trūkumā. Savukārt jaunie cilvēki, kuriem vēl nav bērnu, tie ir ārkārtīgi izteikti dzīvnieku cilvēki, vai arī, ja tev ģimenē ir suns, kaķis, tad tuvojas absolūts arī dzīvnieku patversmes ziedotājs, jo tu zini, kā tas ir, tu izlaid caur savu ģimeni, caur savu perspektīvu." Edgars Zaharovs stāsta par kādu sadarbības veidu, kas palīdz piesaistīt atbalstu labdarbības organizācijā. "Ir vēl viens interesants veids, kas pie mums tiek mazāk izmantots, bet Amerikā ļoti izplatīts, ka sabiedrībā plaši pazīstamas personas, īpaši iInfluenceri kļūst par kādas organizācijas vēstnieku. Viņi uzņemas atbildību par kādu organizāciju. Kāds influenceris kļūst par kādas organizācijas vēstnieku, uzrunā savus sekotājus, saka: dārgie draugi, es draudzējos ar suņu patversmi, ar bērnu organizāciju, palīdzēsim viņiem kopīgiem spēkiem!" stāsta Edgars Zaharovs. "Viņš aizbrauc, palīdz uztaisīt bildes vai vēl kaut ko. Jo bieži vien ir brīnišķīga organizācija, rūpējas par dzīvniekiem, bet viņiem nav viegli izveidot saturu sociāliem medijiem. Viņi nav profesionāļi tajā jomā, viņi ļoti labi rūpējas par dzīvniekiem, bet viņi nemāk veidot interneta kontentu tik labi, ka to māk darīt influenceri."

2025. június 02., hétfő 8-9 óra ADÓVILÁG 1: A világűr adózása Felpörgött a harc a Földön túli világért, az olyan koprodukciók, mint a Nemzetközi űrállomás ideje lejárt, az USA és Kína mellett India és Japán is a saját projektjein dolgozik és az unió is próbál legalább egy kis részt kihasítani. Műholdak és űrszemét mindenhol, magántőke Musk magánérdekei mentén előtérben Amerikában. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője, adótanácsadó partnere. ADÓVILÁG 2: Harc a világűrért Holdbázis, űrverseny, Artemis misszió, Elon Musk és a Starlink, NASA, Kína és Európa, de a japánok és az indiaiak is megjelentek a kihívók között. Űrpolitikai konfliktusok. Feledy Botond, külpolitikai szakértő. ARANYKÖPÉS: "A törvények (...) fabatkát sem érnek a gonosztevőkkel szemben, a hatalmasokig nem ér el a kezük, a szerencsések kibújnak alóluk, a szerencsétlenek pedig, akiknek úgysincs semmijük, nem ijednek meg a pallostól." - 1740-ben ezen a napon született Donatien Alphonse Francois de Sade márki, francia író és arisztokrata.

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást. 00:31 Élő sold out, mörch még van. 01:46 Popzenészek a homloktérben. Caramel, a Carson Coma és Halott Pénz kiállásocskája. Az MTA gyávasága. Beton.Hofi ki van állva. 05:44 Idős punkok Palesztináért. Let's Start a War (Said Maggie One Day). Punk szlávul. 09:06 Pogány Indulót anyukája vitte haza a szegedi borfesztiválról. Pogány Induló vs. drogügyi kormánybiztos. 12:35 BSW vs. Fankadeli Feri. 16:33 Keleti sün Budaörsön. Milyen a sünszar? A madáritatás visszatér, macskával. 23:01 Feljutott a Barcika. Kubatov Gábor hálótársai: kupa és Borzi Vivien. A keletmagyar futball felemelkedése. 27:21 Miért oszlott fel az XL Sisters? Amikor a fiatal Uj Péter megismerkedett a fiatal Winkler Róberttel. XL Sisters a Wikipedián. 33:44 Winkler Róbert a 22. században. Appterror a világban. 36:57 Az év zsidózása. Bóka János, az antiszemitizmus-cár. 41:05 TACO. Musk ennyi volt. A Tesla zuhanása. 45:36 A gazdag emberek kultusza Amerikában, az értelmiség kultusza Magyarországon. Nagy Ervin vs. Nagy Márton. Kárt azért sikerült okozni.Attachments areaPreview YouTube video XL Sisters - Nagy Test, Nagy ÉlvezetXL Sisters - Nagy Test, Nagy Élvezet See omnystudio.com/listener for privacy information.

A 72. adás vendége Díner Tamás fotográfus, az egyik legkülönlegesebb ember, akivel  valaha találkoztam. Kisvárdán született, gyermekkorát Észak-Kelet Magyarországon töltötte, majd Budapestre költöztek, ahol tanulmányait egy fotó-optikai szakközépiskolában végezte.Az Ofotértnál és a Látszerész Ktsz.-nél, majd később londinerként is dolgozott, mígnem rátalált igazi szenvedélyére, a fotográfiára. Autodidakta módon, koncertek fotózásán keresztül sajátította el a műfajt, számos híres portrét készített zenészekről, énekesekről és színészekről. Közel 200 lemezborítót köszönhetünk neki. Karriere során több újságnak és magazinnak dolgozott riporterként, képszerkesztőként, eközben bejárta Párizst, Angliát és Amerikát is. Három könyve jelent meg: a Világképeim; Beszédes kép, képes beszéd; illetve Felejthetetlen kortársaim, utóbbinak készülőben van a folytatása is. .Az adást a boldogság témájával indítjuk, körüljárva, hogy Tamás életében melyek az örömforrások és honnan szokott erőt meríteni. Ezután ismerjük meg részletesen az élettörténetét, melyek tele voltak kihívásokkal és izgalmas fordulópontokkal. Beszélgetünk a zene világáról, a jazz-ről és a lemezborítókról; a zseniális Fodor Ákosról, sőt, a podcast története során először még a legendás Proust-kérdőívbe is belekóstolunk. Mindezt persze kiegészítik Tamás egyedülálló történetei és izgalmas elkalandozásai, melyekhez jó utazást és legfőképp jó szórakozást kívánok!--------FONTOS:A wopcast-et támogathatod Patreon-on és egyszerű utalással is..Patreon:https://www.patreon.com/wopcast.Az utalás ide érkezhet:Kocsány Kornél - CIB Bank10700495-62634067-51100005--------Díner Tamáshttps://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%ADner_Tam%C3%A1shttps://dinertamasfotostudio.hu/https://recorder.blog.hu/2016/07/28/_aki_a_kamera_elott_van_az_is_egyuttmukodo_legyen_diner_tamas_fotorecorder_2_reszhttps://youtu.be/UWzIgjuc0A4?si=tPBt13tt2CpilN51https://youtu.be/94NzEqoSES4?si=nreQI1KFoRPxugSB--------A Tamás által ajánlott fotográfusok:.Pete Turnerhttps://www.peteturner.com/https://www.instagram.com/pete_turner_estate/.Stekovics Gáspárhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Stekovics_G%C3%A1sp%C3%A1rhttps://www.facebook.com/gaspar.stekovics.Baricz Katihttps://katibaricz.blogspot.com/https://hu.wikipedia.org/wiki/Baricz_Katalin--------A wopcast, a wonderzofphotography és a wonderzofpainting:https://www.facebook.com/wopcastforlifehttps://www.facebook.com/wonderzofphotographyhttps://www.instagram.com/wopcast_hunhttps://www.instagram.com/wonderzofphotographyhttps://www.facebook.com/wonderzofpaintinghttps://www.instagram.com/wonderzofpaintingwww.youtube.com/@wopcast--------Ha bármi kérdésetek, kérésetek lenne, keressetek bátran awonderzofphotography@gmail.com emailcímen vagy közvetlenül bármelyikközösségi médiás felületen.--------Műsorvezető: © Kocsány Kornélhttps://linktr.ee/kornelkocsanyArculatfelelős: © Kocsány Ákoshttps://linktr.ee/wyldebeest

Jau labu laiku analītiķi, politiķi, žurnālisti un faktiski jebkurš interesents sekojis līdzi tam, kā attīstās situācija Amerikas Savienotajās Valstīs pēc Donalda Trampa atkārtotās ievēlēšanas prezidenta amatā. Jaunās pilnvaras Trampam ļāvušas sevi spilgti apliecināt gan ārpolitikā, gan momentāni iedarbināt virkni procesu iekšpolitikā, par ko daļa priecājas, bet daļa ir ārkārtīgi satraukusies. Šo satraukto prātu vidū ir arī zinātnieki. Visai drīz pēc ASV prezidenta Donalda Trampa atkārtotas stāšanās amatā tūkstošiem pētnieku ASV pilsētās un arī Eiropā tikušies mītiņos ar saukli "Stand Up for Science" ("Iestājieties par zinātni"). Viņi pauduši protestu ASV administrācijas darbībām, samazinot zinātnisko darbaspēku un izdevumus pētniecībai. Vai ASV administrācija baidās no zinātniekiem un kuras zinātņu nozares varētu ciest visvairāk? Vai tas varētu sekmēt to, ka zinātnieki pamet ASV? Un cik liela zinātnes un akadēmiskā brīvība ir tepat Eiropā? Raidījumā Zināmais nezināmajā diskutē Rīgas Stradiņa universitātes Sociālo zinātņu pētniecības centra vadītāja Ieva Puzo, Latvijas Ārpolitikas institūta pētnieks, Delavēras universitātes doktorants Toms Rātfelders un Latvijas Universitātes pēcdoktorants, starpdisciplinārs matemātiķis, Latvijas Universitātes Klīniskās un profilaktiskās medicīnas institūta pētnieks Jānis Lazovskis. Dienā, kad skan raidījums, kļuva zināms, ka ASV varas iestādes apturējušas studentu vīzu noformēšanu. Visiem trim sarunas dalībniekiem ir pieredze saistībā ar darbu vai mācībām ASV. Ieva Puzo ir ieguvusi maģistra grādu Kalifornijas universitātē Berklijā, Amerikas Savienotajās Valstīs un pēc tam arī doktora grādu Pitsburgas universitātē. 2017. gadā viņa atgriezās Latvijā un uzsāka darbu Rīgas Stradiņa universitātē. "Sajūtas ir ļoti dažādas šobrīd, bet galvenokārt milzīga nožēla par to potenciālo, tām trakajām lietām, kas jau ir sākušās un kas vēl varētu arī notikt zinātnes vidē Amerikas Savienotajās Valstīs. Arī tāpēc, ka Pitsburgas universitāte, kur ieguvu doktora grādu, bija pirmā, kas šī gada sākumā paziņoja, ka šogad neuzņems doktorantūras studentus. Tai sekoja vēl citas. Bet tā bija tāda pirmā skaļāka zīme arī man, kas parādīja, kā procesi mainās, universitātes ļoti sāks pielāgoties. Tās lietas, ko mēs iepriekš tvērām kā pašsaprotamas, domājot par akadēmisko brīvību visdažādākajās tās izpratnēs, par kaut kādu institūciju attiecībām ar štatiem, ar federālo varu ASV, ka tās patiešām ļoti krasi mainīsies un noteikti ietekmēs arī to, kā vispār zināšanas tiek radītas ASV un citviet pasaulē," vērtē Ieva Puzo. "Es vairāk kā politologs skatos. Redzu, ka zinātne kā tāda arī ir viens no ASV varas eksportiem pasaulē, jo daudzi cilvēki dodas uz ASV ar mērķi iegūt zināšanas, jo ASV ir labs finansējums, viss ļoti ērti, infrastruktūra, var iegūt labas zināšanas, programmas ļoti kvalitatīvas, un pēc tam cilvēki aizbrauc atpakaļ uz savām mītnes zemēm ar labu iespaidu par Amerikas Savienotajām Valstīm kopumā. Bieži šie cilvēki veido eliti šajās valstīs, kas attiecīgi nāk ar pozitīvu noskaņojumu pret Amerikas Savienotajām Valstīm, kas savukārt nozīmē: ja Amerikai, teiksim, kaut ko vajag panākt starptautiskajā vidē, to var izdarīt daudz vieglāk, jo Amerikai uzreiz ir sabiedrotie, cilvēki, kas ir pozitīvi noskaņoti pret Amerikas Savienotajām Valstīm. Ja šāds finansējums zūd, tad šāds eksports mazinās, attiecīgi tas arī mazina ASV spēku starptautiskajā sistēmā," analizē Toms Rātfelders. Jānis Lazovskis ir ieguvis doktora grādu ASV Čikāgā un piekrīt kolēģu teiktajam. Šobrīd ASV strādā un mācās vairāki viņam pazīstami cilvēki. Kad minējis viņiem, ka būs šāda diskusija, un lūdzis komentārus, vairāki lūguši neminēt vārdus, jo viņiem ir satraukums, ka var vērsties pret starptautiskajiem studentiem. "Līdz šim tas ir bijis balstīts tajā, ja izsaka atbalstu Palestīnai, bet kopumā ir sajūta, ja kaut ko pateiks, kas valdībai nepatiks, tad var ļoti viegli studentus izspert ārā no valsts," bilst Jānis Lazovskis. "Tas ir, no vienas puses, neaptverami, kā tāds slikts sapnis, ko gaidām, kad tas beigsies. Protams, no ārpuses ir viegli to tā uztvert. Tiem, kuri dzīvo un strādā Amerikā, tā ir ikdiena, un tas ir noteikti daudz, daudz grūtāk." '"Mums pirms diviem mēnešiem izraidīja no universitātes astoņus studentus. Nebija nekād paziņojuma, vienkārši universitātes Starptautisko lietu departaments skatījās tā saucamos "service record", respektīvi, kur ir informācija par studentu failiem, un ierauga, ka vīza ir atņemta. Principā students ir nostādīts fakta priekšā," stāsta Toms Rātfelders. "Mums universitātes vadība teica: ja kaut ko tādu ierauga, mēģināsim ātri ziņot, mēģināsim ātri monitorēt, lai mēs nebraucam uzreiz projām, jo ir iespēja dabūt universitātes apmaksātu juridisko pakalpojumu. Tā ir realitāte, ar ko jāsaskara, ja tu vēlies palikt ASV, ja tu vēlies savu akadēmisko karjeru saistīt ar Amerikas Savienotajām Valstīm. Ļoti ātri viss var mainīties un tev var vienā brīdī vienkārši nākties samainīt visus dzīves plānus." Tas neattiecas tikai uz studentiem, bet arī uz universitāšu darbiniekiem, norāda Ieva Puzo. Kāpēc Amerika sāka šādi uzvesties pret saviem zinātniekiem un studentiem? Toms Rātfelders norāda, ka jāņem vērā politiskais konteksts saistībā ar Izraēlas - Palestīnas konfliktu, bet laika gaitā tas jau ir attīstījies, ja sāc kaut ko publiski teikt, rakstīt, uzstāties, kas ir pretrunā ar ASV valdības oficiālo nostāju ne tikai Palestīnas jautājumā, arī citos jautājumos, automātiski valdība var pateikt, ka tu esi nevēlams cilvēks šai valstī un tev ir jādodas projām. Tāpēc tev ir jābūt ļoti uzmanīgam. Kuras zinātņu nozares varētu ciest vairāk?  "Viens no uzbrukuma pirmajiem upuriem ir, protams, visas tās jomas vai tie zinātnieki, kas darbojās virzienā, lai veidotu iekļaujošāku sabiedrību, lai mēs veidotu, piemēram, veselības pakalpojumus, kas pieejami visdažādākajām cilvēku grupām. Šīs jomas arī ātri vien kļuva par uzbrukumu upuri un ātri vien parādījās šie 40 vārdi, ko pētnieki nedrīkst iekļaut savos Nacionālā zinātnes fonda un Nacionālā veselības institūta projektu pieteikumos. Šo vārdu saraksts iekļauj, piemēram, tādus vārdus kā sievietes. Tad mēs saprotam, kas ir tas, pret ko notiek šī vēršanās," komentē Ieva Puzo. "Jā, tas vairāk skar noteiktas sociālās zinātnes, humanitārās zinātnes, tomēr tas tiešām skar visdažādākās zinātnes nozares, milzīgas pētnieku grupas. Mani ļoti pārsteidza, ka tajā brīdī, kad šis 40 vārdu saraksts izskanēja, es novēroju kaut kādās "Facebook" grupās, kur pētnieki pulcējas un apspriežas, ka pirmā reakcija bija - hei, mums ir nevis jāprotestē, bet mums ir jāpielāgo savi pētījumu pieteikumi, mums ir jāizņem šie vārdi un tie ir jāaizstāj ar citiem. Un tā ir bīstama tendence, manuprāt, ko es, šķiet, negaidīju no ASV kolēģiem, no vienas puses. No otras puses, tas man tikai nostiprināja pārliecību, ka tas, kas notiek tagad, ir kaut kāda iepriekšējo procesu intensificēšanās un pastiprināšanās. Kā ik trešdienu piedāvājam ielūkoties kādā iedomātā grāmatu plauktā. Šoreiz kādu pērli no Rīgas Stradiņa universitātes Anatomijas muzeja plaukta ir gatava izcelt muzeja vadītāja Ieva Lībiete. Viņa stāsta par grāmatu, kas visvairāk ietekmējis to, kā pati saprot medicīnas vēstures gaitu. Tā arī grāmata, kas ietekmējusi veidu, kā medicīnas vēsturi viņa pasniedz studentiem. Tā ir kanādiešu autores - ārstes-hematoloģies, medicīnas vēsturnieces un medicīnas vēstures profesores Žaklinas Dafinas grāmata "Medicīnas vēsture: skandalozi īsa iepazīstināšana" (Jacalyn Duffin. History of Medicine: A Scandalously Short Introduction).  

Lehet-e visszaút a NER-nek abból az utcából, ahová egyre radikálisabb döntések mentén jutott? Mit tanult valójában a hatalom 2006-ból? A Political Capital ügyvezető igazgatóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte. Iratkozz fel a Fülke csatornájára! Spotify: tiny.cc/FulkeSpotify Apple Podcasts: tiny.cc/FulkeApple Hallgasd meg a HVG többi podcastját: Spotify: tiny.cc/HVGpodcastokSpotify Apple Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokApple SoundCloud: tiny.cc/HVGpodcastokSC 00:00 Intro 01:18 Végállomás az erőszak? – Robogunk az orosz expresszen 30:09 Durva forgatókönyvek – lesz választás jövőre? 35:03 Huxit (?) 41:37 Bízni Amerikában nem kell félnetek jó lesz

19 évesen 50 dollárral New Yorkban - Kirilla Lilla - MÓKA Podcast  ep. 264   Mi történik, ha 19 évesen két bőrönddel, három kabáttal, telefon nélkül, 50 dollárral a zsebedben megérkezel New Yorkba? Ha Kirilla Lillának hívnak, akkor túlélés lesz belőle – és egy életre szóló kaland.   Lilla, vagy ahogy mostanában sokan ismerik: Valid with an Accent, őszintén mesél amerikai útjának kezdetéről: hogyan lett au pair, milyen megalázó és sokszor traumatikus helyzeteken ment keresztül az első családnál, és hogyan menekült el Massachusettsből Long Islandre – gyakorlatilag önmagát mentve meg. Szó esik a diszkriminációról, kulturális különbségekről, a babysitter világ kizsákmányoló oldaláról, és arról, hogy mennyi az annyi – konkrét számokkal.   De ez csak a kezdet! Lilla története nemcsak bátorító, de elképesztően inspiráló. Modellkedésbe kezdett New Yorkban, megtanulta, hogyan találja meg önmagát egy olyan világban, ahol a nők testét gyakran áruként kezelik. Elindította saját podcastjét is, Valid with an Accent címmel, amelyben amerikai kultúráról, identitásról, kapcsolati játszmákról és női önismeretről beszél.   A MÓKA Podcast e heti epizódjában nemcsak egy megélt amerikai álmot hallasz, hanem megtudod: miért fontos a belső hangra hallgatni, mit jelent túlélni nőként egy idegen világban, és hogyan lesz a sebekből erő.   És persze nevetünk is – mert azért mégiscsak MÓKA Podcast.  

Podcast Mosdósi Csabával és Vereskuti Bálint. Vereskuti Bálint a családjában apai ágon dédnagyapja felvigyázó illetve állomásfőnök volt a nyugatiban. Anyai ági nagyapja nagybátyját a celldömölki bombázásban találta el egy repesz, amikor a mozdonyokat mentették. Az egyetem után már tanársegéd voltam és doktori iskolát is elkezdte, amikor a Gysev-nél beülhetett tanfolyamra 2007 tavaszán. Onnan 2011 februárjában került Ausztriába, ahol pár év mozdonyvezetés után vasútüzemi, rid és más vizsgákat is letett. A mozdonyvezetést pár évre irodára cserélte: diszpozíció, magyar üzletfelekkel kapcsolattartás, oktatás. 2010 óta újra sínen van. Hobbiként a saját kezűleg épített 3d nyomtatóval szeret kreativkodni.Mosdósi Csaba több generációs vasutas családból származik. Nagyapja, édesapja, édesanyja, nagybátyai és az öccse is a vasúton dolgozott. Már kiskorában a kanizsai fűtőházban ismerősként mozgott. 2003 óta vezet mozdonyt, Ausztriában 2015-ben kezdte a szakmát. Több éven keresztül küzdősportoltam: judo, aikido, iaido, kendo. Régen maketteket épített, főleg repülőgépeket és tankokat. Már 30 éve rajong a metálzenéért, nagyon sok fesztiválon és koncerten vett részt. Szabad idejében a legjobb és legszebb hobbi az utazás.#mozdony #vasút #vonat Korábbi vasutas téma a csatornánDr. Magyarics Zoltán: Szakíró szemével a vasút - vonatok és vonatozás Ausztráliától Amerikáig https://youtu.be/eK6t8znArMMDr. Magyarics Zoltán: Repüléssel kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt időszakban & a regionalbahn.hu https://youtu.be/IjQepwWjG8MPodcast Kuhár Bencével: https://youtube.com/live/arVpk_McnoE0:00 Beköszönés2:20 Vasutas család, Csaba már 22 éve mozdonyvezető4:30 Bálint 18 éve mozdonyvezetö7:30 Magyarország vs Ausztria12:40 Vasutas közösség20:00 Csaba balesete24:00 Külfüldre kimenni26:00 Ausztriába kerülés, Csaba28:00 Ausztriába kerülés, Bálint33:00 Kemény helyzetek munka közben, balesetek36:00 Öngyilkosok39:00 Infrastruktúra különbség a két ország között 43:00 Sebesség különbseg: Magyarország vs Ausztria48:00 Utasbarát szolgáltatás53:00 Közösségi közlekedés55:00 Digitalizáció hatása a vasúti munkára1:02:45 Fejlesztések1:10:00 Munkaerőhiány1:17:00 Lok 1216 - kedvenc vonat típus1:23:00 Elköszönés-------------

7 perces álló ovációval ünnepelték Joaquin Phoenix új filmjét Cannes-ban A melós: Statham már a nyugdíjra gyűjt Tíz moslék film, amiről most bevalljuk: imádjuk őket 16 évvel a halála után új technothrillerrel robbant be a könyvpiacra Fatia Negráról lekerül az álarc Békéscsabán A pesti romkocsmák mélyére kísér el a Romokból "Az én világom a film, főleg az, amiben harcolni kell" – Amerikában építhet karriert a Hunyadi-sorozat fiatal tehetsége Matt Damon: "Egy hűséges fickóról nincs mit címlapra tenni" 13 fun fact a 25 éves Gladiátorról, ami a kolosszális rajongókat is fixen felcsigázza 11 érdekesség a Halló, halló!-ról, amit valószínűleg te sem tudtál Sakamoto Kenshirô: Toé táblái 1. - Az animák könyve A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

7 perces álló ovációval ünnepelték Joaquin Phoenix új filmjét Cannes-ban A melós: Statham már a nyugdíjra gyűjt Tíz moslék film, amiről most bevalljuk: imádjuk őket 16 évvel a halála után új technothrillerrel robbant be a könyvpiacra Fatia Negráról lekerül az álarc Békéscsabán A pesti romkocsmák mélyére kísér el a Romokból "Az én világom a film, főleg az, amiben harcolni kell" – Amerikában építhet karriert a Hunyadi-sorozat fiatal tehetsége Matt Damon: "Egy hűséges fickóról nincs mit címlapra tenni" 13 fun fact a 25 éves Gladiátorról, ami a kolosszális rajongókat is fixen felcsigázza 11 érdekesség a Halló, halló!-ról, amit valószínűleg te sem tudtál Sakamoto Kenshirô: Toé táblái 1. - Az animák könyve A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Már meghallgatható a Portfolio Checklist extra szombati adása. A mai műsorban Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával és az Igazgatóság elnökével beszélgettünk a cég nemzetközi terjeszkedésről, a terveikről és a szoftverfejlesztés kihívásairól. A műsort a Gloster Nyrt. támogatta. Címlapkép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Mit csinálsz, ha hét év után szabadulsz a gulágról, majd lenyúlsz egy nőt a férjétől, de éppen kitör az ötvenhatos forradalom? Például Amerikába mész kertészkedni, de Birgés Jánosnál ez csak a kezdet volt. Egy robbanékony ember elképesztő életútja gyanús halálesettel, szenvedélybetegséggel és egy nagy balhéval, ami nem került fel az FBI dicsőségfalára.

Krievijas un Ukrainas potenciālās sarunas Turcijā. Tramps devies uz Tuvo Austrumu reģionu. Izraudzīts jaunais pāvests. Kardinālu Robertu Frensisu Prevostu turpmāk pazīsim kā pāvestu Leonu XIV. Aktualitātes analizē Latvijas Ārpolitikas institūta direktors Kārlis Bukovskis un politologs Andis Kudors. Prezidenta Trampa "zelta maršruts" 13. maijā Savienoto Valstu prezidents Donalds Tramps uzsāka savu pirmo nozīmīgo ārvalstu turneju, ierodoties Saūda Arābijas galvaspilsētā Rijādā. Faktiskais Saūdu monarhijas valdnieks – kroņprincis Muhammeds – sagaidīja nozīmīgo viesi pie lidmašīnas trapa. Laikam gan nav otra valsts galvas, kuru ar pašreizējo Baltā nama saimnieku saistītu tik ilga savstarpēja politiska un finansiāla atbalsta vēsture. Tramps amortizēja amerikāņu likumdevēju niknumu pret Muhammedu pēc publicista Džmala Kašogi noslepkavošanas, kam pavēli diezgan nepārprotami bija devis kroņprincis, savukārt pēc 2021. gada 6. janvāra Kapitolija demolēšanas, kad Trampu klans ASV biznesa aprindās bija kļuvis par izraidītajiem, Saūdu karaļnams ar gatavību iesaistījās daudzmiljonu kopprojektos. Prese prezidenta tūres sakarā uzskaita viņa ģimenes biznesa intereses visās apmeklējamajās valstīs, kamēr Baltais nams steidz noliegt jebkādas aizdomas par interešu konfliktu. Biznesa sakari, investīcijas – tāds ir tūres pamatakcents. Avioindustrija, kodolenerģētika, mākslīgais intelekts, militārā ražošana. Delegācijas sastāvā ir Īlons Masks un vēl pāris desmiti nozīmīgu investīciju, digitālo tehnoloģiju u.c. kompāniju vadītāju. Šodien, 14. maijā, Rijādā Trampam cita starpā paredzēta tikšanās ar jauntapušā Sīrijas režīma līderi Ahmedu aš Šarā, kuram prezidents, visdrīzāk, pavēstīs par Asada diktatūras laikā noteikto sankciju mīkstināšanu. Tālākais Baltā nama saimnieka ceļš vedīs uz Kataru, kuras varasvīri esot sadomājuši uzdāvināt viesim jaunu prezidenta aviolaineri, iekārtotu ar austrumu šeiha cienīgu vērienu un stilu. Šī ekstravagantā velte jau sacēlusi pamatīgu troksni Amerikā, jo opozīcijas un arī dažu valdošās partijas pārstāvji to uzlūko kā klaju korupciju. Visbeidzot pēdējais plānotais vizītes punkts ir Apvienotie Arābu emirāti. Tā vien šķiet, ka Tramps apzināti met līkumu reģiona sāpīgajiem krīžu punktiem. Viņa maršrutā nav Izraēlas, kuras problemātika šķiet teju pagaisusi no Ovālā kabineta dienaskārtības. Nav plānota arī pietura Omānā, kur jau kādu laiku risinās Savienoto Valstu un Irānas delegāciju sarunas par Irānas kodolprogrammas likteni. Tiesa, kad aktualizējās iespēja, ka ceturtdien, 15. maijā, Stambulā varētu tikties Volodimirs Zelenskis un Vladimirs Putins, Tramps izteicās, ka arī varētu tur iegriezties un piebiedroties sarunai. Tomēr pagaidām nekas neliecina, ka minētā karojošo valstu līderu tikšanās tiešām varētu notikt. Izaicinājumu domino Kā zināms, pirms t.s. Uzvaras dienas svinēšanas Krievijā tās vadonis Vladimirs Putins nāca klajā ar priekšlikumu trīs dienu ilgai uguns pārtraukšanai, uz ko no Kijivas sekoja atbilde, ka neredz tam jēgu. Tā vietā Ukrainas prezidents Volodimirs Zelenskis ierosināja noslēgt trīsdesmit dienu pamieru, kas būtu reāls pamats miera sarunu uzsākšanai. Tomēr Kremlim šobrīd acīmredzot šķiet parocīgāk turpināt karadarbību, tai skaitā Ukrainas civiliedzīvotāju slepkavošanu. 10. maijā Kijivā ieradās četru Ukrainas sabiedroto – Francijas, Lielbritānijas, Polijas un Vācijas – valdību vadītāji, un šīs tikšanās rezultāts bija sestdien izskanējusī kategoriskā prasība Krievijai: līdz pirmdienas vakaram pārtraukt uguni vai arī rēķināties ar jaunām nopietnām sankcijām. Par šo pozīciju telefoniski esot informēts arī prezidents Tramps, kurš tai piekritis. Kremļa reakcija bija prognozējama – runasvīrs Dmitrijs Peskovs intervijā telekanālam CNN paziņoja, ka viņa valdība nepakļaušoties kādiem ultimātiem. Tomēr svētdienas, 11. maijā, vakarā sekoja Maskavas atbildes gājiens – Vladimirs Putins nāca klajā ar ierosinājumu bez iepriekšējiem nosacījumiem sākt tiešas sarunas starp Krievijas un Ukrainas pārstāvjiem. Sarunām būtu jāsākas 15. maijā Stambulā, pie kam Krievija tās traktē kā turpinājumu 2022. gadā notikušajam sarunu posmam, kurā Kremlis faktiski izvirzīja Ukrainai kapitulācijas prasību. Ar līdzīgiem uzstādījumiem plānoto sarunu sakarā jau nācis klajā Krievijas ārlietu ministra vietnieks Sergejs Rjabkovs. Tomēr arī Putina sarunu piedāvājums nepalika pēdējais. Gluži kā domino spēlē puses liek galdā arvien jaunus priekšlikumus, un pirmdien prezidents Zelenskis paziņoja, ka labprāt tiksies ar Putinu, ja vien Krievijas diktators pats ieradīsies Stambulā. Izpaužoties šai ziņai, par savu iespējamo klātbūtni izteicās arī prezidents Tramps. Jau iepriekš tika pieteikts visai respektabls Savienoto Valstu delegācijas sastāvs – uz Stambulu plāno doties valsts sekretārs Marko Rubio un īpašie sūtņi Stīvs Vitkofs un Keits Kellogs. Šobrīd gan nekas neliecina, ka Putins tiešām būtu gatavs rīt ierasties Turcijā, savukārt prezidents Zelenskis paziņojis, ka ar kādu zemāka ranga Krievijas pārstāvi sarunas nevedīs. Habemus papam 8. maijā biezu baltu dūmu vērpetes no Siksta kapelas skursteņa pavēstīja, ka Romas Katoļu baznīcas galva, 267. pēc skaita, ir izraudzīts. Par jauno pontifiku kļuvis kardināls, kura vārds nefigurēja iepriekš publiskotajos ticamāko kandidātu sarakstos – Roberts Frensiss Prevosts, līdzšinējais Vatikāna Latīņamerikas lietu komisijas un Bīskapu lietu dikastērijas, respektīvi, par bīskapu iecelšanu atbildīgās institūcijas vadītājs. Turpmāk mēs viņu pazīsim kā pāvestu Leonu XIV. Viņš ir pirmais Romas pāvests, kurš dzimis Savienotajās Valstīs un ir ASV pilsonis, otrais pēc sava priekšgājēja pāvesta Franciska, kurš dzimis Jaunajā pasaulē, un otrais, kuram dzimtā ir angļu valoda. Dzimis Čikāgā 1955. gadā, lielu līdzšinējā mūža daļu priesteris Prevosts pavadījis Dienvidamerikas valstī Peru, vispirms astoņdesmito gadu otrajā pusē vairākus gadus kalpodams kā Svētā Augustīna ordeņa misionārs, bet no 2014. līdz 2023. kā Čiklaijo provinces bīskaps. Starplaikā viņš darbojās minētā ordeņa amatos dzimtajā Čikāgā, līdz 2001. gadā tika ievēlēts par ordeņa galvu – ģenerālprioru. Kā zināms, savu amata vārdu pāvesti izvēlas paši, un izvēles motīvs parasti ir kāda priekšgājēja personība, kas jaunajam pontifikam šķiet iedvesmojoša un atdarināšanas cienīga. Kā var lasīt medijos, Leonam XIV tāds ir pirmām kārtām 19. gadsimta pēdējās desmitgadēs valdījušais Leons XIII – pāvests, kurš tiecās tuvināt katoļu baznīcu sava laika sociālo problēmu risināšanai. Aktīvi oponēdams tolaik popularitāti gūstošajam marksismam, Leons XIII tajā pat laikā aicināja apzināties zemāko šķiru ļaužu cilvēcisko vērtību, pieprasīja cieņpilnu attieksmi pret ikvienu sabiedrības locekli, kļūdams par vienu no kristīgās demokrātijas virziena idejiskajiem pamatlicējiem. Sagatavoja Eduards Liniņš.

Times Square-től a Lélek Mélyéig - Nádas Barbara - MÓKA Podcast  ep. 261  

Dekouvri istwa ekstraòdinè Wildine Aumoithe—yon jèn fanm Ayisyèn-Amerikèn ki kenbe 2 rekò mondyal Guinness kòm fanm pi kout ki pa ka deplase ak pi kout modèl pwofesyonèl nan mond lan.Nan entèvyou sa a, li pataje istwa li: kòman li adapte nan yon mond ki pa fèt pou li, kijan li antre nan domèn fashion ak kontni kreyatif, epi kijan li itilize reyalite li pou enspire lòt moun.Wildine ap etidye graphic design, li deja defile nan New York Fashion Week, li sonje vizit li nan Ayiti, epi li di li ouvè pou parèt nan videyo mizik ayisyen.Li rakonte pasyon li pou mizik (li te chante nan yon gwoup), lanmou li pou Bedjine, K-Dilak, Misty Jean, ak J-Beatz, epi rèv li pou bay yon TEDx Talk sou mode ak enklizyon.

Lieldienu svētdienā pāvests Francisks uzrunāja tūkstošus, kas bija pulcējušies Svētā Pētera laukumā Vatikānā. Jau nākamajā rītā, 21. aprīlī, pasauli aplidoja ziņa, ka savā astoņdesmit devītajā mūža gadā katoļu baznīcas galva devies mūžībā. Sarunas par uguns pārtraukšanu Ukrainā nevedas. Aktualitātes analizē politologs Arturs Bikovs un Nacionālās aizsardzības akadēmijas pasniedzējs Jānis Kapustāns. Sede vacante Lieldienu svētdienā pāvests Francisks uzrunāja tūkstošus, kas bija pulcējušies Svētā Pētera laukumā Vatikānā. Varēja cerēt, ka pontifiks, kurš ziemas beigās vairāk nekā mēnesi pavadīja slimnīcā, cīnoties ar abpusēju pneimoniju un elpceļu infekciju, ir atlabis. Tomēr jau nākamajā rītā, 21. aprīlī, pasauli aplidoja ziņa, ka savā astoņdesmit devītajā mūža gadā katoļu baznīcas galva devies mūžībā. Vēsturē viņš paliks kā pirmais pāvests, kurš dzimis Amerikā un Dienvidu puslodē, pirmais pēc teju trīspadsmit gadsimtu pārtraukuma, kurš nav dzimis Eiropā, kā arī pirmais, kurš piederējis Romā ne pārāk ieredzētajam Jezuītu ordenim. Nācis pasaulē kā itāliešu imigrantu atvase Argentīnas galvaspilsētā Buenosairesā, Horhe Mario Bergolio vidusskolā ieguva ķīmijas tehnologa specialitāti, bet deviņpadsmit gadu vecumā, sajutis sevī priestera aicinājumu, iestājās jezuītu koledžā un trīs gadus vēlāk arī ordenī. Ar darbību ordeņa struktūrās, tālāko izglītošanos un pedagoga darbu ordeņa pārraudzītajās mācību iestādēs saistījās viņa mūža nākamās pāris desmitgades, līdz 1992. gadā viņš tika iecelts par Buenosairesas palīgbīskapu. 1998. gadā, iepriekšējam Buenosairesas arhibīskapam beidzot savas šīs zemes gaitas, Bergolio ieņēma viņa vietu, kurā sabija līdz 2001. gadam, kad toreizējais pāvests Jānis Pāvils II iecēla viņu kardināla kārtā un uzticēja vairāku kongregāciju vadību. Kā vēstījuši avoti Vatikānā, kardināls Bergolio bijis otrs nopietnākais pretendents jau 2005. gada konklāvā, kurš galu galā tomēr izraudzījās par pontifiku Jozefu Aloīzu Racingeru, pāvestu Benediktu XVI. Visbeidzot, kad 2013. gada februārī Benedikts atkāpās no amata, par viņa varas mantinieku kļuva Horhe Bergolio, pieņemdams Fanciska vārdu, tā godinot pieticības, pazemības un visaptverošas mīlestības sludinātāju Svēto Francisku no Asīzes. Arī pats pāvests Francisks sava pontifikāta laikā iemantojis ievērību ar vienkāršību un pieticību ikdienā un ārējās izpausmēs. Viņa nonākšana katoļu baznīcas hierarhijas virsotnē apliecināja pārmaiņas, kuras modernajā pasaulē piedzīvo baznīca, kļūdama globālāka un daudzveidīgāka. Viņš pats centās iet vidusceļu starp tradicionālistisko un reformisko ievirzi. Nu pasaules mediji piesauc tos, kuri varētu stāties viņa vietā, un lēš, vai turpinājums saistīsies ar Franciska iesākto piesardzīgo pārmaiņu attīstību, vai ar pagriezienu atpakaļ konservatīvajā virzienā. Ar pirmo variantu saista pirmām kārtām aizgājušā pāvesta līdzstrādniekus no Vatikāna aprindām – kardinālus Pjetro Parolinu, Mateo Dzupi, Žoze Tolentinu Mendosu, arī Jeruzalemes latīņu patriarhu Pjerbatistu Picabellu, ar otro – gvinejiešu izcelsmes kardinālu Robēru Sarā, bet jo sevišķi Ungārijas primasu, kardinālu Pēteru Erdē. Aizkaitinātie miera baloži 18. aprīlī, runājot ar žurnālistiem pēc sarunām Parīzē, kurās piedalījās Savienoto Valstu, Francijas, Lielbritānijas, Vācijas un Ukrainas pārstāvji, ASV valsts sekretārs Marko Rubio paziņoja, ka ja miera sarunu procesā nebūs drīza progresa, amerikāņi ir gatavi atteikties no tālākas līdzdalības. Prezidentam Trampam esot gana daudz rūpju citur pasaulē. Līdzīgā garā tai pašā dienā izteicās arī pats Baltā nama saimnieks. Nekas gan netika teikts par militāro atbalstu Ukrainai, taču daudzi uzskata, ka šāda amerikāņu „atmešanās”, lietojot kāršu spēlmaņu terminoloģiju, pēc noklusējuma nozīmētu arī palīdzības izbeigšanu. Parīzē amerikāņu puse likusi priekšā ukraiņiem savu miera risinājuma ietvaru, kura detaļas gan joprojām paliek publiski nezināmas. Tomēr neoficiāli medijos nonākusī informācija liecina, ka priekšlikumi ietver karadarbības apturēšanu pie esošās frontes līnijas, amerikāņu veto Ukrainas iestājai NATO un Krimas atzīšanu par Krievijas sastāvdaļu. Par pēdējo Ukrainas prezidents Volodimirs Zelenskis jau paziņojis, ka viņa valsts neatzīs Krimu par Krievijai likumīgi piederošu. Šī Ukrainas pozīcija, kas ir pilnīgi pamatota no starptautisko tiesību viedokļa, visdrīzāk ir iemesls, kāpēc ne Marko Rubio, ne prezidenta Trampa sūtnis sarunām ar Krieviju Stīvs Vitkofs neieradīsies uz sarunu raundu, kas šodien, 23. aprīlī, paredzēts Londonā ar Savienoto Valstu, Lielbritānijas, Francijas, Vācijas un Ukrainas līdzdalību. Vašingtonu šeit pārstāvēšot prezidenta Trampa sūtnis sarunām ar Ukrainu Keits Kellogs. Kā izdevumam „Financial Times” atzinis kāds anonīms Baltā nama administrācijas pārstāvis, pret Kijivu šobrīd tiek vērsts pamatīgs spiediens, lai tā piekāptos, un Donalds Tramps tad varētu rotāties ar miera nesēja lauriem. Taču amerikāņu aizkaitinājums par miera procesa bremzēšanos, acīmredzot, atstājis zināmu iespaidu arī uz Putinu, kurš nevēlas, lai Tramps pavisam atmestu ar roku savai miera baloža misijai. Ar šādiem apsvērumiem būtu skaidrojama Kremļa Lieldienās izsludinātā trīsdesmit stundu uguns pārtraukšana, kas gan Krievijas izpildījumā nozīmējusi tikai pauzi artilērijas apšaudēs, mazāk kājnieku uzbrukumu, bet joprojām aktīvus lidrobotu triecienus pa ukraiņu pozīcijām. Kā turpinājums ir Krievijas vadoņa Putina šīsnedēļas  paziņojums, ka Kremlis būtu gatavs tiešām sarunām ar Ukrainu. Uz to prezidents Zelenskis atbildējis, ka Ukraina ir gatava sarunām jebkurā formātā, bet tikai pēc tam, kad tiks pārtraukta uguns frontē. Sagatavoja Eduards Liniņš.   

⁠Odkaz na celý díl⁠Viktor Tauš filmem a představením Amerikánka zvedl téma ústavní péče. Popisuje příběhy dětí, které vyrůstají v dětských domovech. Do podcastu jsme ho pozvali společně s ředitelkou nadace Sirius, Danou Lipovou, která se problematikou náhradní péče odborně zabývá. Aby mohlo být dítě adoptováno, musí být soudem rozhodnuto, že je právně volné, že v původní rodině už není šance na zlepšení situace. Jak k takovému závěru bezpečně dojít? Zároveň existují data, že největší šanci na úspěšné osvojení má dítě do dvou let, rychlé jednání je tedy také důležitý faktor.Jak dnes funguje ústavní péče a proč není víc pěstounských rodin, když víme, že fungují lépe než ústavy? Těžké, ale důležité téma. Partnerem podcastu je advokátní kancelář ROWAN LEGAL a provozovatel zdravotnických zařízení PENTA HOSPITALS a PENTA FUND.

Anikó Gulyás a Kürtős Chimney Cake & Bread alapítója és tulajdonosa, aki 2015-ben hozta létre vállalkozását Sarasotában, Floridában. Gyermekkorában Magyarországon gyakran fogyasztott kürtőskalácsot, és miután ikreket szült, szeretett volna családjának is bemutatni ezt a hagyományos édességet – egy szeletet a magyar otthonból, Amerikában.   Mivel az Egyesült Államokban nem talált hasonló terméket, saját maga kezdte el készíteni a kürtőskalácsot, először otthon a családnak, majd hamarosan a helyi piacokon is árusítani kezdte. Így született meg a Kürtős Inc., amely mára Sarasota egyik legkülönlegesebb és legszeretettebb gasztrovállalkozása lett, édes és sós verzióban is kínálva a kürtőskalácsot – sőt, különleges szendvicsek, reggelik és fagylaltos desszertek is készülnek belőle.   Anikó a budapesti Vendéglátóipari és Idegenforgalmi szakközépiskolán, majd szálloda szakon szerzett főiskolai diplomát. Sarasotán szállodai menedzsment gyakorlatot kapott.    Azonban a kürtőskalács iránti szenvedélye és a családja iránti elkötelezettsége új irányt adott életének: vállalkozó lett Amerikában, egy olyan országban, ahol kevés ember hallott korábban erről a hagyományos magyar finomságról.   Azóta rengeteg sikert elért: a helyi sajtó rendszeresen ír róla, szerepelt a FOX 13 és az ABC7 csatornák műsoraiban, megnyerte a Best Creative Sandwich díjat, és egyre több amerikai vendég rajong a kürtőskalácsért, amit Anikó a saját két kezével és szívével készít nap mint nap. Emellett hű maradt magyar gyökereihez – büszkén képviseli hazánkat, miközben példaképpé vált más külföldön élő magyar nők számára is.   Ebben a beszélgetésben Anikó őszintén mesél az amerikai álomról, a nehézségekről, a kihívásokról, és arról, hogyan lehet anyaként, bevándorlóként, vállalkozóként helytállni egy idegen országban – miközben egy szelet Magyarországot csempész minden kürtőskalácsba.   Ha érdekelnek az inspiráló magyar történetek külföldről, ez az epizód neked szól.

Neiecietībai pret citas rases, tautības, reliģijas pārstāvjiem, pret citādajiem nav tikai lokāls raksturs, tā ir pasaules mēroga problēma. Kā izpaužas rasisms mūsdienu sabiedrībā un kā ar to cīnīties, vērtējam raidījumā Kā labāk dzīvot. Sarunājas Domeniko Graciozo, gvatemalietis, kurš Latvijā dzīvo jau vairāk nekā 15 gadus, Lingita Lina Bopulu, latviešu valodas skolotāja, pasniedzēja, kura nāk no jauktas ģimenes, kurā mamma ir no Latvijas, bet tēvs ir no Kongo, un meksikānis Havjers Garsija. Lingita Lina Bopulu ir baušķeniece un bieži saņem jautājumu - cik ilgi tu dzīvo Latvijā; no kurienes tu esi atbraukusi? "Un tad es parasti mēdzu jokot - es esmu no Bauskas. Tā jau arī ir, ja man Rīgā jautā, no kurienes esmu atbraukusi, esmu atbraukusi no Bauskas. Tagad jau es dzīvoju un strādāju Rīgā, bet dzimusi un augusi esmu Bauskā," par sevi stāsta Lingita Lina Bopulu. "Šobrīd esmu latviešu valodas skolotāja, gan ar bērniem skolā strādāju, gan arī ar pieaugušajiem dažādos valodu mācību centros, mācu latviešu valodu pārsvarā ārvalstu bērniem un arī pieaugušajiem, kuri nāk no dažādām valstīm. Man ir studenti no Baltkrievijas, Indijas, Vācijas, Polijas, Sīrijas, Vjetnamas un dažnedažādām valstīm. Un arī mans mērķis ir gan palīdzēt apgūt valodu, gan ieinteresēt par valodu un kultūru, gan arī emocionāli kaut kādā ziņā palīdzēt, jo es diemžēl zinu, kā tas ir, ka dažreiz varbūt cilvēki tevi negrib pieņemt kā savējo," atklāj Lingita Lina Bopulu. "Tā ir savā ziņā mana lielākā problēma, jo es arī esmu vienmēr centusies būt latviskāka par latvisku, varbūt arī tāpēc, ka man vienkārši ir bijis jāpierāda. Mans bakalaura grāds ir baltu filoloģijā, maģistra grāds - komunikācijas zinātnē, tomēr es arī cenšos runāt par latviešu valodu, piedalos dažādās konferencēs pasaulē. Esmu arī bijusi Amerikā un arī strādājusi ar diasporu dažādās valstīs, jo man ir svarīgi arī kaut kādā ziņā pierādīt, ka es esmu latviete, jo patiesībā man nav citas dzimtenes. Citreiz cilvēki saka: brauc uz savām mājām, bet es pirmo reizi sava tēva dzimtenē biju 19 gadu vecumā. Bieži vien cilvēki teica pirms tam - brauc uz savām mājām, un man bija tāds - uz Bausku? Tikai stundu 10 no Rīgas ar autobusu! Tā es smējos. Es esmu no Bauskas." Ja reizēm ir situācijas, ka cilvēki saka - brauc mājās, tad ir jāizkopj kaut kādi aizsardzības mehānismi, stratēģijas, kā reaģēt, jo tas ir saistīts ar nezināšanu un neizpratni, visticamāk. "Es ļoti bieži reaģēju ar kādu joku, kā jau es minēju, ka manas mājas ir Bauskā. Man arī citreiz ir jautāts, man šķiet, ka tas bija pagājušā gadā par Lieldienām. Man jautāja, vai manā kultūra svin Lieldienas? Es ar joku atbildu, protams, ka svin un es krāsoju olas, stāstu par visām latviešu tradīcijām. Cilvēkus pretī - tiešām?  Es saku - jā! Un tiešām jūsu kultūrā tā ir? Es saku - jā, manā latviešu kultūrā tā ir. Cilvēks pretī - kā latviešu kultūrā?  Es domāju, ka šeit arī varbūt ir tā atšķirība manā personīgajā pieredzē, tā kā esmu dzimusi šeit, es tiešām arī uzskatu sevi par latvieti, kā daļu no šīs sabiedrības, un ja man kāds saka - brauc mājās un jautā par manu kultūru, es arī atbildu par latviešu kultūru, jo tā arī ir mana kultūra," atzīst Lingita Lina Bopulu. "Es par tēva kultūru diemžēl zinu ļoti maz, jo tēvs aizbrauca uz dzimteni, kad man bija divarpus gadu, līdz ar to es tā arī uzskatu un arī atbildu par Latviju, par latviešu valodu, latviešu kultūru." Lingita Lina Bopulu ir studējusi arī Itālijā, Amerikā, Zviedrijā, un arī šajās zemēs, ja kāds jautā, no kurienes viņa ir, atbild - no Latvijas. "Ja man saka - brauc mājās, mana pirmā doma ir, ka man jābrauc uz Latviju, nevis uz kādu citu vietu. Tādā brīdī es neuztveru to personīgi, ja man pasaka - tu neesi itāliete. Jā, es neesmu itāliete, jo esmu latviete. Ja man kāds Latvijā pasaka, ka tu neesi latviete, tomēr es to uztveru diezgan personīgi, jo man nav nevienas citas dzimtenes," bilst Lingita Lina Bopulu. "Varbūt tas ir mīnuss vai citreiz arī pluss, ka tiešām man to atšķirību var redzēt. Tā kā mans tētis ir pavisam tumšas ādas krāsas un mamma ir ļoti gaiša, tas es esmu, kā saku, saulaini brūna pa vidu. Bet nereti kāds mani nosauc par melno un citādos ne pārāk jaukos vārdos. (..) Es esmu šeit dzimusi un augusi, un ja man kāds pasaka, ka neesmu, tad protams, man sāp par to sirds. Ja man kāds Itālijā pasaka, ka es neesmu itāliete, protams, ka tas varbūt kaut kā nav patīkami, bet jā, es neesmu itāliete, jo esmu latviete. Un ja man kāds jebkurā citā valstī jautā, no kurienes es esmu, es saku, ka esmu no Latvijas. Ja man Latvijā kāds jautā, no kurienes esmu, saku, ka esmu no Bauskas, un tad man patīk skatīties cilvēku reakciju."  

Ukrainiečiai nelaisvėn paėmė 2 Kinijos piliečius, kovojusius Rusijos pusėje, teigia Ukrainos prezidentas Volodymyras Zelenskis.Jei JAV prezidentas Donaldas Trumpas įvykdys savo grasinimą, kiniškos prekės importuojamos į Ameriką gali būti apmokestintos 104 proc. muitu.Ukrainos prezidentas praneša, kad jo šalies kariuomenė nelaisvėn paėmė du Kinijos piliečius, kovojusius Rusijos kariuomenės gretose prieš Ukrainą.Seimas sudarė specialiąją komisiją dėl socialdemokrato Arūno Dudėno teisinės neliečiamybės atėmimo. Prokuratūra nori Seimo nariui pateikti įtarimus dėl sukčiavimo, dokumentų klastojimo ir disponavimo suklastotu dokumentu bei piktnaudžiavimo einant Ukmergės rajono savivaldybės tarybos nario pareigas 2019–2023 m. Komisija sudaryta po to, kai A. Dudėnas nesutiko, kad jo imuniteto klausimas būtų svarstomas supaprastinta tvarka – nesudarius komisijos.Kita istorija susijusi su išlaidomis parlamentinei veiklai. Naujienų portalas „Delfi“, išanalizavo parlamentaro veiklai apmokėti skirtas ataskaitas, pranešė, kad dalis naujojo Seimo narių naudojosi pavežėjų paslaugomis vėlų vakarą ar paryčiais, taip pat šventinėmis dienomis, pavyzdžiui konservatorius Matas Maldeikis Naujųjų metų naktįuž parlamentines lėšas keliavo 4 kartus.Seimas po svarstymo pritarė, kad dar metams turi būti pratęstos nacionalinės sankcijos rusams ir baltarusiams, numatant papildomus sugriežtinimus. Parlamentarai pritarė, kad kaip ir rusų, taip ir baltarusių prašymai gauti laikinus leidimus gyventi Lietuvoje nebebūtų priimamii. Taip pat priitarta, kad leidimai laikinai gyventi Lietuvoje būtų naikinami tiems rusams ir baltarusiams, kurie dažniau nei kartą per tris mėnesius vyksta į Rusiją ar Baltarusiją. Išimtys būtų taikomos, pavyzdžiui, vilkikų vairuotojams, kurie per minėtas valstybes vyktų tranzitu.Tęsiantis diskusijoms dėl valdančiųjų siūlomų mokestinių pakeitimų, profsąjungos sako, kad visuotinis nekilnojamojo turto mokestis neigiamai paveiktų labiausiai pažeidžiamas visuomenės grupes. Verslai sako iš esmės pritariantys, kad siekiant surinkti daugiau lėšų į biudžetą, pokyčių mokesčių sistemoje neišvengiamai reikia. Savo ruožtu premjeras patikina, jog galutinius sprendimus dėl mokesčių valdantieji priims pasibaigus diskusijoms su visuomene ir visomis suinteresuotomis grupėmis.Panevėžyje – patekti į miesto istoriją vertas įvykis. Ne vieną dešimtmetį panevėžiečių laukta naujoji autobusų stotis pagaliau atvėrė duris. Šiandien jau išriedėjo ir pirmieji autobusai.Minint tarptautinę romų dieną pokalbis apie problemas ir romų kultūros sklaidą.Ved. Agnė Skamarakaitė

Donald Trump szerda éjjeli vámintézkedéseiről Bod Péter Ákos egyetemi tanárt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét kérdeztük, aki szerint az amerikai elnök új vámrezsimje a világgazdaság egészére kiható fordulat lehet, az intézkedés ráadásul nem csupán gazdasági lépés, hanem politikai üzenet is, amely új pályára állíthatja a globális kereskedelmet. Főbb részek: Intro – (00:00) Tényleg lehúzzák az USA-t? – (01:38) Mire jók a vámok? – (04:41) Mi lesz az életszínvonallal Amerikában? – (09:07) Az Áfa is vám? – (14:02) Hogy hat Magyarországra – (17:29) Kereskedelmi arbitrázs jöhet? – (20:44) Milyen stratégiát lehet követni? – (24:50) Mi lesz, ha elpattan az infláció? – (27:18) Alkalmazkodhatunk könnyebben? – (31:31) Borító: Portfolio See omnystudio.com/listener for privacy information.

Tévhiteket és a valóság a bevándorlásról Jakab Melinda ep.256   Ebben az izgalmas epizódban vendégünk Jakab Melinda, magyar származású bevándorlási ügyvéd, aki évek óta segíti az Amerikába érkező magyarokat abban, hogy sikeresen navigálják végig az amerikai bevándorlási rendszer útvesztőit. Melinda a Jakab Law Firm alapítója és vezetője, irodái Miamiban és Washington D.C.-ben találhatók, és kifejezetten bevándorlási joggal foglalkozik.   Podcastünk során nem csupán azt tudhatjátok meg, honnan érkezett Melinda, és milyen út vezetett oda, hogy ma már sikeres ügyvédként dolgozik Amerikában, hanem azt is, hogy milyen akadályokkal kellett szembenéznie, és kik voltak azok a meghatározó emberek, akik példaképeiként támogatták karrierjében.   Melinda részletesen beszél a jelenlegi amerikai bevándorlási helyzetről, különösen most, hogy Donald Trump visszatér az Egyesült Államok elnöki székébe. Szó lesz a Green Card Lottery-ról (Zöldkártya-lottó), az újonnan beharangozott Trump Gold Cardról, valamint arról, hogy ezek a lehetőségek mit jelenthetnek a magyarok számára. Tisztázzuk azokat a gyakori félreértéseket is, amelyek a bevándorlási folyamat körül keringenek, illetve megbeszéljük, mi várhat egy olyan személyre, aki jelenleg illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és hogyan tudná rendezni helyzetét.   Melinda megosztja velünk azt is, hogy mi a legnehezebb az amerikai bevándorlási rendszerrel való találkozás során magyar ügyfelei számára, milyen kategóriákban érdemes gondolkodniuk azoknak, akik hosszabb távra tervezik a kiköltözést, valamint gyakorlati tanácsokat ad azoknak a magyar fiataloknak, akik most szeretnék elindítani amerikai életüket.   A podcast második felében különleges, kreatív kérdések segítségével közelebb kerülünk Melinda személyiségéhez is. Kiderül, hogy ha könyvet írna az életéről, vajon mi lenne az első mondat? Milyen magyar ételek hiányoznak neki leginkább Amerikában, és melyik amerikai finomság nélkül nem tudna már élni? Mi az az egyetlen tulajdonság, amely szerinte nélkülözhetetlen minden bevándorlónak Amerikában?   Beszélgetünk arról is, hogyan reagálna, ha Donald Trump kérne tőle tanácsot bevándorlási kérdésekben, és milyen magyar hagyományokat őriz még mindig aktívan az Egyesült Államokban. Melinda elmeséli a legfurcsább, legviccesebb bevándorlási esetét, és azt is megtudhatjátok, hogy melyik magyar hírességet képviselné legszívesebben egy bevándorlási ügyben.   Végül Melinda azt is megosztja velünk, mi lenne az első dolga, ha egy napra ő lenne Amerika bevándorlásügyi minisztere, valamint arról is hallhattok, hogy milyen amerikai szokást nem tud megszokni magyarként.   Ez az epizód különösen érdekes lehet mindazok számára, akiket érdekel az amerikai élet, a magyarok sorsa Amerikában, vagy akár saját bevándorlási terveket szövögetnek. Inspiráló történetek, hasznos jogi információk és szórakoztató anekdoták várják a nézőket!   Kövessétek Melindát Instagramon: @melindamiami   Iratkozzatok fel csatornánkra további érdekes beszélgetésekért, és ne felejtsetek el kommentben jelezni, hogy milyen témákról hallanátok még szívesen!   Köszönjük, hogy velünk tartotok! mj@jkblawfirm.com 202-972-0270 786-673-1461 703-789-3714   1629 K Street Suite 300 NW Washington DC 20006   66 West Flagler street suite 900 Miami FL 33130 jkblawfirm.com     [YouTube](https://bit.ly/MOKAPodcatsSign) [Apple Podcast](https://bit.ly/moka2021) [Spotify](https://bit.ly/MOKAPodcast) [Google Podcast](https://bit.ly/MokaGoogle) [Deezer](https://bit.ly/MokaDeezer) [LibSyn](https://bit.ly/MokaLibsyn) [Facebook](https://bit.ly/MokaFB) [X]: @MokaPodcast [Instagram] @mokapodcastusa   #donaldtrump #bevándorlás #illegálisbevándorlás #túltartózkodás #amerikaiügyvéd

Két humorista, egy Amerika, és egy rakás gyorsétterem: Sipos Orsolya & Török Ádám ep.255 Ebben a adásban két fergeteges humorista, Török Ádám és Sipos Orsolya vendégeskedtek nálunk – vagyis inkább mi vendégeskedtünk az ő történeteikben, amelyek ezúttal nemcsak a színpad körül forogtak, hanem az amerikai eljegyzésük, egy országon átívelő gyorsétterem-missziójuk és Ádám híresen kancsal tekintete körül is.

„S režisérem Viktorem Taušem už spolupracuji víc než 20 let. A na poslední formě divadelní inscenace Amerikánky, kterou nakonec uvidí divák, se pracovalo asi osm let, na filmové podobě pět,“ přibližuje Jan Kadlec, production designer snímku, který ovládl Ceny filmové kritiky včetně ceny za nejlepší snímek roku. Sám je autorem scény, kostýmu a plakátu k filmu, ale i k inscenaci divadla Jatka78.

Mi az a reprodukálhatósági krízis, és miért súlyos válságtünet a tudomány világában? Hogyan segíti elő a tudományfinanszírozás és a szakfolyóiratok rendszere a hibás vagy kifejezetten kamu tanulmányok tömegének megjelenését, és miért mérgező ez a szó elvont és szó szerinti értelmében is?Ebben az epizódban a Svájcban dolgozó, neves orvoskutatóval, Szabó Csabával beszélgetek a tudományt aláásó bóvligyárakról, „adatmasszírozásokról”, csúsztatásokról és csalásokról, az opioidválság kialakulásáról, gyanús csodaszerekről és gyógyító mérgekről, az életről meg mindenről.

Hurrikán Menekülttábor és Egy Magyar Kaland Amerikában Palkó Dániel ep. 254  Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában - MÓKA Podcast   Ebben a podcast epizódban egy igazán inspiráló történetet osztunk meg veled. Palkó Dániel életútja a kihívásokkal teli kezdetektől a nemzetközi sikerekig vezet, és tele van fordulatokkal, szenvedéllyel és elhivatottsággal. Elmeséli, hogyan alakult át élete azután, hogy nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, és miként talált rá a fotózás és videózás világára. Az évek során nemcsak szakmailag fejlődött, hanem a közösségi munka és a magyar identitás megőrzése is központi szerepet kapott az életében.   Beszélünk arról, hogy milyen szerepet játszott a Hungary Helps Programban, amely Magyarország nemzetközi humanitárius segélyezési kezdeményezése. Dániel projekt asszisztensként, a kommunikációs stábban dolgozott a szervezetben, amely a világ különböző pontjain élő üldözött keresztény közösségeket segíti. Az önkéntesség és a közösségi szolgálat mindig is közel állt hozzá: menekülttáborokban járt, árvízvédekezésben vett részt, és amikor Amerikába érkezett, a helyi magyar közösség támogatásában is aktívan részt vállalt. Floridába egy hurrikán közepén érkezett, de ez sem tántorította el attól, hogy beilleszkedjen és továbbvigye a magyar közösségek erősítését.   Cserkészmúltja és közösségi szerepvállalása is meghatározó. Már Magyarországon is aktív tagja volt az újpesti 1918. sz. Xántus János Cserkészcsapatnak, ahol először médiafeladatokkal foglalkozott, majd őrsvezetőként, rajparancsnokként, végül csapatparancsnokként tevékenykedik. Az Egyesült Államokban sem szakadt el ettől a világtól, hiszen a Külföldi Magyar Cserkészszövetség ösztöndíjasa lett, és a helyi magyar cserkészet életébe is bekapcsolódott 2024 nyarán. Ezáltal nemcsak a magyar közösségek életét gazdagította, hanem értékes tapasztalatokat is szerzett arról, milyen magyarként külföldön élni és a gyökereket megőrizni.   Emellett saját YouTube-csatornát is indított, ahol bejárja a világot és magyarokat keres, hogy megoszthassák történeteiket. A dokumentálás, a vizuális történetmesélés és az emberi sorsok bemutatása mindig is fontos volt számára, ezért dolgozik egy különleges dokumentumfilmen is, amely apja életét mutatja be. Az édesapja kamionsofőrként dolgozik, és Dániel elkísérte egy hosszú útra, hogy megörökítse mindazt, amit egy fuvarozó élete jelent.   Ha kíváncsi vagy arra, milyen kihívásokkal néz szembe egy magyar fiatalember, aki Amerikában, Floridában segíti a Kőrösi Csoma Sándor Programon keresztül a helyi diaszpórában élő magyarokat, hogyan lehet egy közösséget összetartani több ezer kilométer távolságban, és milyen kalandokba keveredett útja során, akkor ez az epizód neked szól! Ne hagyd ki, mert ez egy olyan történet, amely inspirálhat, elgondolkodtathat, és közelebb hozhat a világban élő magyarokhoz.  

Fluent Fiction - Hungarian: Choosing Love Over Ambition: A Budapest Tale Find the full episode transcript, vocabulary words, and more:fluentfiction.com/hu/episode/2025-03-12-22-34-02-hu Story Transcript:Hu: Zoltán a kora reggeli fények között sétált a Buda-hegyekben elterülő lakóparkban.En: Zoltán walked through the residential park spreading across the Buda hills in the early morning light.Hu: A tavasz első jelei virágoztak a fákon, és az egész táj nyugalmat árasztott.En: The first signs of spring bloomed on the trees, and the whole landscape exuded tranquility.Hu: Budapest varázslatos látképe bontakozott ki a távolban.En: The magical view of Budapest unfolded in the distance.Hu: Zoltán emlékei itt, a gyerekkori otthona körül, úgy szálltak fel, mint az égő gyertyák fénye a március 8-i Nők Napjára készülve.En: Zoltán's memories here, around his childhood home, rose like the light of burning candles in preparation for March 8th, Women's Day.Hu: Lassan lépkedett, és gondolkodott.En: He walked slowly and pondered.Hu: Új lehetőség Amerikában vagy új élet Krisztinával?En: A new opportunity in America or a new life with Krisztina?Hu: Ez volt a kérdés, amely szívében kavargott.En: This was the question that swirled in his heart.Hu: Krisztina, az a lány, akit mindig is kedvelt, most újra belépett az életébe.En: Krisztina, the girl he had always liked, had reentered his life.Hu: Krisztina, aki a saját egyszerű boldogságával tükröt tartott Zoltán lelke elé.En: Krisztina, who with her simple happiness, held up a mirror to Zoltán's soul.Hu: Aznap este Krisztina meghívta Zoltánt egy teára az otthonába.En: That evening, Krisztina invited Zoltán over for tea at her home.Hu: Beszélgettek, nevettek, és Zoltán úgy érezte, mintha minden gond elillanna.En: They talked, laughed, and Zoltán felt as if all his worries disappeared.Hu: Előkerültek a régi fényképek, a közös kalandok emlékei.En: Old photographs emerged, memories of shared adventures.Hu: Az idő lassan múlt, az utcán már csend honolt.En: Time passed slowly, and silence settled on the street outside.Hu: Az ablakból nézték a várost.En: They watched the city from the window.Hu: Krisztina halkan megszólalt.En: Krisztina spoke softly.Hu: „Zoltán, tudod, mit jelentett mindig is számomra a Nők Napja?” – kezdte Krisztina.En: “Zoltán, do you know what Women's Day has always meant to me?” Krisztina began.Hu: – „Nem csak a virágokról van szó, hanem arról, hogy emlékezzünk rá, mi a fontos az életben.”En: “It's not just about the flowers, but about remembering what is important in life.”Hu: Zoltán szíve gyorsabban kezdett verni.En: Zoltán's heart began to beat faster.Hu: Krisztina szavai mélyen megérintették.En: Krisztina's words deeply touched him.Hu: A városra nézve már nem a lehetőségeket látta, hanem azt, hogy mi is igazából az ő otthona.En: Looking at the city, he no longer saw opportunities but realized what truly was his home.Hu: László ajánlata a távoli országot jelentette a karrierjével, míg Krisztina szeretete valódi otthont kínált.En: László's offer represented a distant country with his career, while Krisztina's love offered a true home.Hu: Másnap reggel, Nők Napján, Zoltán egy csokor virággal a kezében állt Krisztina ajtaja előtt.En: The next morning, on Women's Day, Zoltán stood in front of Krisztina's door with a bouquet of flowers in hand.Hu: Megnyomta a csengőt, és amikor Krisztina kinyitotta az ajtót, Zoltán nyugodt hangon megszólalt.En: He rang the doorbell, and when Krisztina opened the door, Zoltán spoke in a calm voice.Hu: „Krisztina, úgy döntöttem, hogy maradok.En: “Krisztina, I've decided to stay.Hu: Az igazi boldogságot itt találtam meg veled, nem egy távoli karrierben.”En: I found true happiness here with you, not in a distant career.”Hu: A Buda-hegyek csendes utcáin Zoltán megtalálta a választ.En: In the quiet streets of the Buda hills, Zoltán found the answer.Hu: Nem a világot kell meghódítani ahhoz, hogy igazán sikeres legyen az ember.En: One does not need to conquer the world to be truly successful.Hu: Néha egy egyszerű döntés, egy este otthon a barátokkal, a gyerekkori emlékek a fontosak.En: Sometimes, a simple decision, an evening at home with friends, childhood memories are what matter.Hu: És most Zoltán a legnagyobb ajándékot adta magának: a lehetőséget, hogy boldogságot találjon ott, ahol mindig is ott volt, nála, Krisztinánál.En: And now, Zoltán gave himself the greatest gift: the chance to find happiness where it had always been, with him, with Krisztina. Vocabulary Words:residential: lakóbloomed: virágoztakexuded: árasztottlandscape: tájunfolded: bontakozottpondered: gondolkodottswirled: kavargottmirror: tükrötadventures: kalandoksettled: honoltbouquet: csokordoorbell: csengőtconquer: meghódítanisigns: jeleiemerged: előkerültekfaint: elillannatranquility: nyugalmatmemories: emlékeksoftly: halkanopportunities: lehetőségeketdeeply: mélyenrepresented: jelentetteoffer: ajánlatdistant: távoliquiet: csendessuccessful: sikeressettled: honoltgift: ajándékotflowers: virágokcareer: karrier

Borics Ádám: A Magyar Harcos, Aki Meghódította Amerikát!

Pesszimizmussal, katasztrófahangulattal, a nyugati értékrend teljes összeomlásáról szóló hírekkel, az önkény világméretű rémképeivel, háborús jóslatokkal van tele a világ. Az eddig Amerikán élősködő, gyenge Európai Unió megbukik, és nagyon úgy tűnik, hogy a nagyok és erősek ismét felosztják egymás közt a világot, uralmuk alá hajtva a kicsiket. És ha bárhol ellenállás ütné fel a fejét, háború következik, előbb csak a 80 éves béke szigete Európában, később nyilván az egész világon. A Föld és lakóinak nagy pechje, hogy két súlyosan korlátolt ember irányítja a világ két hatalmát, két óriás fegyverarzenál felett rendelkezve. Ahogy azt egy brit elemző megjegyezte: "Az emberiség jelenleg a demokráciából az idiokráciába vezető úton halad". Tehát volt miért újra meghívni podcastunkba Buda Péter biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértőt, aki ezúttal majd két teljes órában elemzi a világban nagy hirtelen kialakult káoszt.Hogyan támogathatja a munkánkat? - Legújabban már a Donably felületen is támogathat bennünket, itt ÁFA-mentesen segítheti munkavégzésünket: https://www.donably.com/friderikusz-podcast - De lehet a patronálónk a Patreon-on keresztül is, mert a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat: https://www.patreon.com/FriderikuszPodcast - Egyszerű banki átutalással is elismerheti munkavégzésünk minőségét. Ehhez a legfontosabb adatok az alábbiak: Név: TV Pictures Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081 Közlemény: Podcast-támogatás Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number): HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000 BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB Akármilyen formában támogatja munkánkat, nagyon köszönjük!Kövessenek, kövessetek itt is:youtube: https://www.youtube.com/c/FriderikuszPodcastFacebook: https://www.facebook.com/FriderikuszPodcastInstagram: https://www.instagram.com/friderikuszpodcastAnchor: https://anchor.fm/friderikuszpodcastSpotify: https://spoti.fi/3blRo2gYoutube Music: https://music.youtube.com/playlist?list=PLu6L9HlV4-KuNOYy_rS97rP_Q-ncvF14rApple Podcasts: https://apple.co/3hm2vfiDeezer: https://www.deezer.com/hu/show/1000256535

Trump beiktatása óta tornádóként megy végig a világpolitikában, felrázva ezzel globális a jól megszokott globális törésvonalakat. De történik-e valódi változás a világrendszerben vagy csak egy új formát öltenek a meglévő erőviszonyok? Vendégeinkkel megpróbáltunk utánajárni:Mészáros R. Tamás újságíróPap Szilárd István politikai szerkesztő, Partizán Támogasd te is a Partizán munkáját!https://cause.lundadonate.org/partizan/supportPéntek Reggel, a Partizán hírháttérpodcastja: https://pentekreggel.huIratkozz fel a Partizán hírlevelére:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-feliratkozasIratkozz fel a Heti Feledy hírlevélre:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledyYouTube: https://www.youtube.com/@PartizanmediaFacebook: https://facebook.com/partizanpolitika/ Facebook Társalgó csoport: https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo Instagram: https://www.instagram.com/partizanpolitika/TikTok: https://www.tiktok.com/@partizan_mediaPartizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/További támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatas

Kultúrrész! Három filmet néztünk meg, egy testhorrort, egy erotikus (ál)thrillert meg egy romantikus vígjátékot, amikben az a közös, hogy a főszereplő színésznő már nem babapopsi kinézetű, és a történetek eköré a Hollywoodban kevéssé népszerű téma köré szerveződnek. Persze mindegyik a maga módján. A nagy kérdés, hogy ez jó-e nekünk, nőknek, bármilyen életkorban is vagyunk éppen. BŐVEBBEN: 00:01:12 - Jó dolog öregedni? 00:02:02 - Nóra elöregedett, Zsuzsi simán balfasz. Dóri meg pofátlanul fiatal. 00:05:02 - Mikortól izgi az Airfryer? 00:06:47 - Mi köze A szernek, a Jókislánynak és a Bridget Jones legújabb részének egymáshoz? Hát persze, hogy az öregedés! 00:14:47 - Mennyire gyomorkímélő mozi A szer? 00:21:22 - Nem biztos, hogy fel tudunk állni a felvétel után (spoiler: sikerült). Öregszünk mi is, de bízunk benne, hogy 50 évesen nem lesz vége az életnek. 00:22:22 - Mi is az a retinol? És mennyit költünk rá? 00:26:15 - Itt az ideje a szexről beszélni. 00:28:14 - Ha erotikus thrillerre vágysz, akkor nem a Babygirl (Jókislány) a te mozid. 00:36:37 - Van joga egy 50-es nőnek kísérletezni a szexben? 00:43:15 - A szex még akkor is lehet ciki, ha Nicole Kidman vagy. 00:45:22 - Zsuzsi bevallja, hogy nem szereti a vígjátékokat… de Nóra szerint a Bridget Jones-on is lehet sírni, sőt! 00:51:11 - Ez a Bridget Jones már csak nyomokban hozza azt, amit várunk tőle. Meg egy csomó érdekes témát nem bontanak ki a filmben… 00:55:07 - Ami a leginkább életszagú volt a filmben, az a SZŐRANYÁK ábrázolása. 00:59:40 - Ebből a filmből még azt is megtudhatjuk, hogy mit nem oké hallani egy baráti beszélgetésben vagy a nőgyógyászunknál. 01:01:51 - Egy nő addig érdekes, amíg termékeny. A filmekben is. 01:09:15 - Végre megtudhatjuk, hogy Nóra szerint mi kell a tökéletes karácsonyhoz! Fontos linkek az adáshoz: Nicole Kidman disznót vág Grafikon: Oscar-győztes nők és férfiak életkora Amerikában van külön intézet, ami a nők korával foglalkozik, dedikáltan A filmekben megjelenő nők korával foglalkozó tanulmány És csak hogy lássuk, mi a helyzet idehaza: korfa (kimutatás a magyar filmekben szereplő nők reprezentativitásáról - furcsa mód - nincs) Ezt írtuk a Jókislányról, ezt pedig a Bridget Jones negyedik részéről. Címlapkép: Kiss Bence/444See omnystudio.com/listener for privacy information.

01:35 Előbb van az akció, utána nézik meg, mi volt a hatása. Move fast, break things. Az Uber sem foglalkozott azzal, hogy törvényeket sért. Fake it, till you make it. 04:35 Nincs mesterterv. Valami irányvonal van Trump fejében talán. A MAGA mozgalom négy ága. 07:20 A technolibertáriusok Muskkal az élen le akarják építeni az államot, és digitális megoldásokkal helyettesíteni, amit lehet. Az AI megold mindent. 12:20 Trump már negyven éve azt gondolja, hogy Amerikán csak nyerészkednek a szövetségesei. 17:00 Ilyen eszközökkel csak rombolni lehet. Ebből egyensúlyi helyzet, stabil rendszer nem lesz. A globalizáció törékeny, és össze is fogják törni. 19:30 Az új világban kisebb lesz a jólét, az erősebbek többet A kisebb országoknak kevesebb lapot osztanak. 21:00 Túléli-e a NATO? Az oroszok tesztelik majd, működik-e még az ötös cikkely. 24:20 Merz talán már úgy kalkulál, hogy Trump nem tartaná az ötös cikkelyt. Honnan lesz pénz európai védelmi rendszerre? 27:00 Az amerikai szó egyre súlytalanabb. 29:00 Csak az európai légvédelmi rendszer 500 milliárd euróba kerülne. 31:25 Jelenleg egyetlen európai hadsereg képes megállítani az oroszokat: az ukrán. Magyarország védelmét Ukrajna biztosítja. 33:30 Az európai fegyverkezési program berúgná a gazdasági konjunktúrát. 39:20 Az oroszok szerint nekik joguk van a mi sorsunkba beleszólni. 40:30 Az is csak illúzió, hogy Trump mindig valami nagyon ravasz terv alapján tárgyal. Sokszor bénázik. 42:00 Ennek az ember a fejében 1987 óta ez a lemez forog. 43:10 JD Vance: Az nem demokrácia, ahol nem lehet uszítani. 45:20 Eddig Kína a legnagyobb nyertes. 47:30 Az amerikaiak iránti bizalom megrendült, európai fejekben újra megfordulhat, hogy Kínával kéne kooperálni. A spanyolok már föl is vetették. 50:00 Ukrajna után mennyire kell attól félni, hogy eladják Tajvant? 52:00 Az USA egyértelműen a plutokratikus irányba indult, Elon Musk vezetésével. 53:15 Tényleg azt gondoljuk, hogy Trump tudta, mi az az USAID, mielőtt Musk kinyírta? 54:00 Trump nem tisztel tekintélyt, szabályt, törvény, tudást. A felkészítő anyagokat sem olvassa el. 57:30 Ebből nem lesz autokrácia. 59:30 Lehet nekünk ebből bármi jó? Miért tette ilyen fontosnak Orbán Viktor a magyar közvélemény számára Trump győzelmét? 61:00 Amerika a harmadik legnagyob exportpiacunk. A padlón lévő magyar iparba még belerúg az amerikai vám. 64:00 Egyetlen dolgot kaphat Trumptól: szabadabb kezet a kritikus hangok elhallgattatására. 68:00 A Trump-féle plutokrácia csak mélyíti a válságot. 69:00 Autokratikus válasz az elmagányosodásra: sérelemközösség. Haragudni valakikre. 71:00 Feladat: az európai életmód megmentése. Itt ne lehessen uszítani. Ne lehessen minden tech cégnek hozzáférése minden adathoz. 72:00 A plutokratikus rend szükségszerűen átmeneti. See omnystudio.com/listener for privacy information.