Podcasts about amerik

Reagált a győri rendőrség Magyar Péter gyűlésének bekamerázására Orbán Viktor: Személyfüggő a megállapodás az amerikai szankciók alóli mentességről Török Gábor: fordulóponthoz érkezett a kampány, megváltozhatnak az erőviszonyok Nyugdíj utalás 2025 december: hamarabb érkezik a decemberi nyugdíj, itt a hivatalos dátum Már Amerikában is úgy látják: bárki nyeri a választást, jövőre költségvetési megszorításokra lesz szükség Orbán Viktor a győri háborúellenes gyűlésen: Nem azért állunk ki a békéért, mert rendes emberek vagyunk, hanem mert veszély van Egyetlen nap haladékot sem kaptak az amerikai szankciók alól Szerbiában Tartósan kettéosztanák a Gázai övezetet, a palesztinoknak nem lesz újjáépítés? Szerbiai Kőolajipari Vállalat – Itt a vége, nincs halasztás Csődbe ment Ukrajna, bár még mindig nem úgy – már kilátásbesorolást se kap, de EU-pénzt igen Villámrecept: Csokis muffin liszt és finomított cukor nélkül Négyet kapott a Fradi, ikszelt a Paks, megszakadt az Újpest veretlen sorozata Az Mlsz betiltotta a szurkolói koreográfiát a magyar-ír vb-selejtezőn Két horgász eltévedt a balatoni tejködben, vízimentőknek kellett kimentenie őket A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Reagált a győri rendőrség Magyar Péter gyűlésének bekamerázására Orbán Viktor: Személyfüggő a megállapodás az amerikai szankciók alóli mentességről Török Gábor: fordulóponthoz érkezett a kampány, megváltozhatnak az erőviszonyok Nyugdíj utalás 2025 december: hamarabb érkezik a decemberi nyugdíj, itt a hivatalos dátum Már Amerikában is úgy látják: bárki nyeri a választást, jövőre költségvetési megszorításokra lesz szükség Orbán Viktor a győri háborúellenes gyűlésen: Nem azért állunk ki a békéért, mert rendes emberek vagyunk, hanem mert veszély van Egyetlen nap haladékot sem kaptak az amerikai szankciók alól Szerbiában Tartósan kettéosztanák a Gázai övezetet, a palesztinoknak nem lesz újjáépítés? Szerbiai Kőolajipari Vállalat – Itt a vége, nincs halasztás Csődbe ment Ukrajna, bár még mindig nem úgy – már kilátásbesorolást se kap, de EU-pénzt igen Villámrecept: Csokis muffin liszt és finomított cukor nélkül Négyet kapott a Fradi, ikszelt a Paks, megszakadt az Újpest veretlen sorozata Az Mlsz betiltotta a szurkolói koreográfiát a magyar-ír vb-selejtezőn Két horgász eltévedt a balatoni tejködben, vízimentőknek kellett kimentenie őket A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Ne tikai pie mums Latvijā un Baltijā, bet arī citviet Eiropā turpinās ļoti silts rudens. Latvijā pagājušajā nedēļā – 7. novembrī – tika reģistrēts +15 grādu siltums. Un tas ir viens no vēlākajiem datumiem rudenī, kad bijusi tik augsta gaisa temperatūra. Zināmi vēl tikai daži gadījumi vēsturē. Nesenākais no tiem 2022. gadā, kad gan Rīgā, gan Mērsragā bija +15 grādi, un tas notika 12. novembrī, kas ir visvēlākais datums ar +15 grādiem. Šonedēļ siltuma rekordi birs Eiropas centrālajā un rietumu daļā. Ceturtdien un piektdien daudzviet Francijā prognzēti +20, +25 grādi, kas pat Francijā novembra vidū nav ierasti. Bet līdz +15, +20 grādiem silts būs Vācijā un pat daļā Polijas, Čehijā, Austrijā un Ungārijā. Tikmēr Atlantijas okeāna otrā krastā – Amerikā – daudzviet atnākusi ļoti agra ziema. Gan Kanādas, gan ASV austrumu štatos iestājies sals, snieg un puteņo. Īpaši stipru snigšanu piedzīvojuši reģioni Lielo ezeru tuvumā, kur veidojās ezera efekta sniega mākoņi. Līdzīgi kā pie mums Rīgas līcis mēdz burtiski ražot intensīvus nokrišņu mākoņus, kad pie mums ieplūst auksts gaiss, tas pats notiek virs Lielajiem ezeriem starp ASV un Kanādu. Vsivairāk uzsnidzis uz dienvidiem no Mičiganas ezera – Indianas štatā – ap 30 cm sniega. Aukstā gaisa masa aizplūdusi pat tik tālu uz dienvidiem, ka Floridā uzstādīti aukstuma rekordi. Štata ziemeļos temperatūra pat noslīdējusi mazliet zem nulles, līdz -2…-3 grādiem, kas saulainajai un siltajai Floridai nav bieža parādība pat ziemas mēnesis, kur nu vēl novembra vidū. ASV Nacionālās Okeāna un atmosfēras pārvalde lēš, ka šis ir lielākais aukstuma vilnis pēdējo gandrīz 30 gadu laikā, bet atsevišķās vietās var tikt uzstādīti lokālas nozīmes rekordi ar lielāko aukstumu pēdējo 60 gadu laikā.  * Latvijā, patriotu nedēļā, laiks pie mums vienmēr ir pelēcīgs, vēss un drūms un noteikti gribētos vairāk svētku brīvdienu labā laikā, vienlaikus, manuprāt, lieliski ir arī tas, ka novembra valsts svētku laikapstākļi ir radījuši spēcīgas asociācijas un tikai papildina svētku sajūtu. Paliekot pie pamata 15 svētku dienām gadā, ir viena lieta no statistikas, ko gribas pateikt uzreiz – vienīgā no visām svētku dienām, kad vēsturiski Latvijas teritorijā nekad nav bijis sals, ir Jāņi – 24. jūnijs. Pat ne Līgo diena, jo 23. jūnijā ir bijuši gadījumi, kad temperatūra ir mīnusos. Rekords ir 1977. gada Līgo dienas rīts Stendē ar -1,5 grādiem. Un te cilvēki noteikti atcerēsies, ka arī Jāņu rītā, 24. jūnijā ir bijusi salna un tā ir tiesa, ir bijuši gadi un pēdējais visspilgtākais bija 1992. gads, kad salna zāles augstumā bija daudzviet Latvijā. Jāņu rītā nebija rasas, zāle bija sasalusi kraukšķīga, bet 2 metru augstumā, kur mēra gaisa temperatūru, minimums bija Zosēnos: +0,7 grādi. Vēsturiskajā bezslanu periodā, kas ir no jūlija pirmās puses līdz augusta vidum, kad Latvijā tiešām nav pat salnu, svētku mums nav. Kurus no svētkiem statistiski var saukt par saulainiem, siltiem un kurus pavisam noteikti ne? Uz šo jautājumu pat bez klimatisko datu analīzes mēs katrs vairāk vai mazāk varam atbildēt. Tātad Līgo diena, Jāņi, protams, vairumā gadījumu ir vairāk vai mazāk vasarīgi un tad ir svētki, kuros var būt gan vasarīgs siltums, gan sniegs un tādi ir gan 1. un 4. maijs, gan, protams, Lielā Piektdiena un Pirmās un Otrās Lieldienas, kas var iekrist datumos no marta beigām līdz aprīļa beigu daļai. Bet ir vēl divas svētku dienas, ko cilvēki piemirst, ka vispār tie ir, tā sauktie, sarkanie datumi. un tā ir Mātes diena – maija otrā svētdiena. Jo, tā kā tā ir svētdienā, tad lielākā daļa cilvēku nebauda īpašās svētku dienas privilēģijas darbā. Un vēl Vasarsvētki, kas arī ir mainīgos datumos no 10. maija līdz 13. jūnijam, bet arī vienmēr svētdienā. Šos un Pirmās Lieldienas, kas ir svētdienā es tomēr no statistikas celtu ārā, jo tās tomēr nav klasiskas svētku brīvdienas, kad cilvēkiem tiek dots vairāk brīva laika svinēšanai un atpūtai. Noņemot šīs trīs dienas nost mums ir 12 svētku brīvdienas, no kurām stabili divas ir vasarīgas. Ja paveicas, tad maija svētki un Lieldienas, tad var iekrist līdz 6 svētku brīvdienā ar labu laiku. Pārājās – 18. novembris, trīs Ziemassvētku brīvdienas, Vecgada diena un Jaungada diena labākajā gadījumā ir ar sauli, bet biežāk tomēr tumšas un pat Ziemassvētku laiks arvien biežāk ir bez sniega. Klimatiskie dati rāda, ka 1. un 4. maijā iespējamība, ka diena ir saulaina, ir 70 procenti, savukārt novembrī vai decembrī 20-30 procenti. Turklāt, ja maijā diena ir saulaina, tad saule var spīdēt līdz 16 stundas, tad novembrī un decembrī, pat ja visa diena ir ar skaidrām debesīm, tās ir tikai 6–7 stundas. Bet šajā diskusijā par svētku brīvdienas statusa atņemšanu 1. maijam, bieži dzird argumentu, ka Darba svētki ir Padomju laika mantojums un to vajag atmest. Šis komentārs no manis ne par kllimatu vai laikapstākļiem, bet tomēr aicinu atcerēties, ka 1. maijā ne visi svin Darba svētkus un arī es personīgi šo dienu vispār nesaistu ar darba svētkiem, bet kā ierakstīts arī likumā – Latvijas Republikas Satversmes sapulces sasaukšanas diena. Tā ir diena, kad Latvijā sāka strādāt pirmais demokrātiski ievēlētais parlaments. Un, manuprāt, tas ir gana nozīmīgs notikums demokrātiskai valstij. Protams, var diskutēt, vai tam vajag svētku brīvdienu, bet to Darba svētku argumentu gan var mierīgi atmest.  Mēs pavisam noteikti neeam rekordisti Eiropā un pat Lietuvā ir par vienu brīvdienu vairāk, nekā mums, bet viņiem arī ir tās brīvdienas, kas vienmēr iekrīt svētdienā – Mātes diena un viņiem arī jūnija pirmā svētdiena – Tēva diena. Vēl, starp citu, mīts, ka lietuviešiem kā katoļiem Jāņi nav brīvdiena. Nav tiesa. Viņiem Līgo diena nav brīva, bet 24. jūnijs ir gan. Un atšķirībā no mums, lietuviešiem ir divas brīvidneas kārtīgā vasarā – 6. jūlijs – Karaļa Mindauga kronēšanas diena un 15. augusts – VIssvētākās Jaunavas Marijas debesīs uzņemšanas diena, vienlaikus tie, kas nav katoļi to svin kā Zemes mātes dienu pēc pagānu tradīcijām kā viduspunktu starp vasaru un rudeni. Un vēl interesanti, ka lietuvišiem novembrī ir divas brīvdienas pēc kārtas – 1. novembrī Visu svēto diena un 2. novembris – Mirušo piemiņas diena, ko mēs saucam par svecīšu vakaru. Igauņiem savukārt ir tikai 12 svētku dienas. Bez 23. un 24, jūnija Igaunijā vēl ir Neatkarības atjaunošanas diena 20. augustā. Bet, kas interesanti, ka 23. jūnijs nav Saistīts ar vasaras saulgriežiem un Līgo pagānu tradīcijām. Tā ir Uzvaras diena. Un uzvaras diena, kas ir svinama arī Latvijā. Igauņiem 23. jūnijs ir brīvs par godu uzvarai Cēsu kaujā 1919. gadā, kad iaguņu un latviešu karavīri plecu pie pleca cīnījās pret Vācu karspēku. Un uzvarēja. Rekordisti svētku brīvdienu skaitā Eiropā ir Austrija. Bet ne visa Austrija. Tur atkarībā no federālās zemes ir 13–18 svētku brīvdienas. Intersanta šķiet Malta. 14 brīvdienas. Ļoti vidēji uz pārējo Eiropas valstu fona, bet liekot kopā ar klimatiskajiem un meteoroloģiskajiem datiem kaut kā likās, ka viņiem daudz brīvdienu vasarīgā laikā, bet skaidrs, ka Maltā vienkārši laiks ir vasarīgāks. Viņiem 8 no svētku brīvdienām sanāk tādā laikā, kas mums saucams par vasarīgu. Brīvības diena 31. martā, kad Maltu pameta britu karspēks1979. gadā, Lieldienu brīvdienas, darba svētki 1. maijā, sacelšanās pret britu koloniālistiem 7. jūnijā, tad viņiem brīva ir Pēterdiena 29. jūnijā, Marijas debesīs uzņemšanas diena 15. augustā, vēl ir vairāku vēsturisku uzvaru svinības 8. septembrī, tad galvenā Natkarības diena 21. septembrī, kad arī Maltā vēl valda vasara. Ja runājam par ziemeļniekiem, viņi tiešām ir strādīgāki un viņiem ir vismazāk svētku brīvdienu – Islandē tikai 10, Zviedrijā un Norvēģija 12, Somijā 13. Un vasaras brīvdienu ziņā Norvēģijā ir visbēdīgāk. VIņiem nav Jāņu vai cita veida Vasaras saulgriežu brīvdienu. Kaut cik siltajā gada daļā ir 1. maijs, 17. maijs – Konstitūcijas diena un tad ir trīs kristiešu brīvdienas, no kurām viena vienmēr ir svētdienā un tās ir, es nebiju pārliecināts par precīziem nosaukumiem latviešu valodā, bet tās ir 39. diena pēc Lieldienām, tātad arī kaut kad aprīļa beigās vai maijā un vēl 49. un 50. diena pēc Lieldienām, kas sanāk ne vēlāk kā jūnija vidus, kad daļā Norvēģijas vēl mēdz pa reizi snigt. Rezumējot var teikt, ka mūsu svētku brīvdienu komplekts ir tuvs Ziemeļvalstīm, bet tomēr mums ir mazliet vairāk brīvdienu. Gribētu mums brīvu 21. augustu, jo tie 1991. gada notikumi šķiet svarīgi mūsu vēsturē. 11. novembris ir ar ļoti jaukām tradīcijām un tad noteikti patritisku noskaņu ir vairāk, bet labums ir tas, ka – tā kā 11. novembris nekad nav bijis brīvdiena, mēs esam iemācījušies to svinēt bez papildu bīvā laika. Un 11. novembris, manuprāt, ir tādi ļoti latviski svētki, jo ja mēs te Rīgā vēl pulcējamies pie Prezidenta pils un kopīgi dedzam sveces, daudzi jo daudzi, arī rīdzinieki, kas nenāk uz Krastmalu, iededz sveci logā un svarīgākais ir pārdomas, ko dod šī diena un vakars. Un tādā ziņā man šīet, ka 11. novembris ir pašpietiekams, bet 21. augustu varētu iedzīvināt, ka ļoti jaukus, brīvības svinēšanas svētkus ārā, ar plašākām dažādu aktivitāšu iespējām. Bet katram noteikti savas domas un argumentu jau ir daudz un dažādi.  Teiktu, ka nav slikts mūsu svētku brīvdienu komplekts. Nav kā maltiešiem, kas var rīkot festivālus visu cauru vasaru, bet tam jau mēs ņemam atvaļinājumus.

Mindig kérte, hogy az o betűre tegyék ki az ékezeteket, mert őt úgy hívják 5 könyv, ami nélkül Jennifer Garner nem tudna élni Tömeghisztéria alakult ki Amerikában a Starbucks új bögréje miatt Már holnap nézheted: Eszelős animációs Batman-vígjátéksorozat jön a streamingóriás platformjára! A széria legjobb eredményével nyitott a Predator: Halálbolygó Exkluzív interjúk az X-Faktor kiesőivel: Nem szavaztak tovább, pedig rohadtul megérdemeltem volna! Agyvérzése óta nehézségekkel küzd Stellan Skarsgård "Ülve, cigivel, szívből" - Ajsa Luna újra megszólalt a Himnusz-botrány után A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Mindig kérte, hogy az o betűre tegyék ki az ékezeteket, mert őt úgy hívják 5 könyv, ami nélkül Jennifer Garner nem tudna élni Tömeghisztéria alakult ki Amerikában a Starbucks új bögréje miatt Már holnap nézheted: Eszelős animációs Batman-vígjátéksorozat jön a streamingóriás platformjára! A széria legjobb eredményével nyitott a Predator: Halálbolygó Exkluzív interjúk az X-Faktor kiesőivel: Nem szavaztak tovább, pedig rohadtul megérdemeltem volna! Agyvérzése óta nehézségekkel küzd Stellan Skarsgård "Ülve, cigivel, szívből" - Ajsa Luna újra megszólalt a Himnusz-botrány után A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Amerikázott ma Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József; aztán a tiszáztak, esett szó áradásról és szivárgásról. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Zaklatásba kapcsolt a kormányzati nyilvánosság. Megfélemlített civilek. Jön a 14. havi nyugdíj? Orbán Viktor (is) Amerikában. Súlyos botrányba keveredett Semjén ortodox cimborája. Ezek voltak a november 6-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatták őket: Csintalan Sándor, Szalma Botond, Dévényi István és Reichert János. A műsorvezető Pörzse Sándor volt.November végén ismét Kötöttfogás Extra lesz, jelentkezzen nézőnek:

Të ftuar në “Live From Tirana” me Ronaldo Sharkën, kanë qenë Ervin Toro, një shqiptar i suksesshëm në Amerikë, si dhe Bruno Shemsho, për të folur për markën e veshjeve ‘Shq1pe', mjaft e njohur në SHBA por jo vetëm. Si lindi ideja e këtij biznesi me identitet shqiptar?

Pagājušajā reizē raidījumā Divas puslodes runājām par Savienoto Valstu prezidenta Donalda Trampa turneju pa Āzijas valstīm, piebilstot, ka priekšā ir gaidītākā tikšanās ar Ķīnas prezidentu Sji Dziņpinu. Kādi ir šīs tikšanās rezultāti un ko tas nozīmē pārējai pasaulei un mums visiem? Cita vērā ņemama ziņa saistās ar Nīderlandi. Tur notika ārkārtas parlamenta vēlēšanas, un to rezultāti ir citādi nekā vēl pirms gada. Labējai Brīvības partijai, kuras rīcība izprovocēja šo notikumu, vēlētāju izvēli ir likusi vilties. Iespējams, ka ārkārtas vēlēšanas būs arī Serbijā. Tur pēc ļoti plašiem protestiem prezidents Aleksandars Vučičs meklē iespējas mazināt sabiedrības neapmierinātību. Serbijā šajās dienās pieminēja traģēdijas gadadienu, kad Novisadas pilsētā sabruka dzelzceļa nojume, nogalinot 16 cilvēkus. Notikumus komentē Latvijas Transatlantiskās organizācijas ģenerālsekretāre, Latvijas Universitātes pasniedzēja Sigita Struberga, Latvijas Universitātes pasniedzējs politologs Andis Kudors un Latvijas Ārpolitikas institūta pētniece Una Aleksandra Bērziņa-Čerenkova. Un vēl viens temats. Savienotajās Valstīs 4.novembrī vairākos štatos, arī Ņujorkā, cilvēki devās pie vēlēšanu urnām. Rezultāti nav Donaldam Trampam labvēlīgi. Ko tas liecina par noskaņojumu Amerikā? „Lielo zēnu” skaidrošanās Pagājušajā ceturtdienā, 30. oktobrī, pienāca globāli sengaidīts notikums – prezidentu Donalda Trampa un Sji Dziņpina tikšanās, pirmā Savienoto Valstu līdera otrās kadences laikā. Aizvadītie mēneši, kas pagājuši abu superlielvaru tirdzniecības kara apstākļos, padara šo samitu nozīmīgu ne tikai Vašingtonai un Pekinai, ciktāl šī cīkstēšanās ekonomiski iespaido visu pasauli. Abu šīs pasaules vareno samits notika Dienvidkorejas pilsētā Pusanā un noslēdza Baltā nama saimnieka iespaidīgo piecu dienu Austrumāzijas tūri. Tās laikā viņš apmeklēja Malaiziju, kur piedalījās ASEAN organizācijas samitā, pēc tam viesojās Japānā un Dienvidkorejā. Kas attiecas uz Trampa un Sji tikšanos, eksperti atzīmē, ka tā bijusi pat pārsteidzoši īsa – vien stunda un četrdesmit minūtes; un tas, visdrīzāk, liecinot, ka runāts tikai par to, par ko jau iepriekš panāktas principiālas vienošanās. Kopumā sarunu rezultāts tiek raksturots kā „pamiers” tirdzniecības karā ar termiņu uz vienu gadu. Savienotās valstis piekritušas samazināt uz pusi to tarifa daļu importam no Ķīnas, kas tika noteikta kā sankcija par Ķīnā ražotās narkotiskās vielas fentanila kontrabandu uz Savienotajām Valstīm. Savukārt Pekina apņēmusies aktīvāk apkarot šo kontrabandu. Kopējais tarifs Ķīnas ražojumu importam tādējādi samazināsies no 57 uz 47 procentiem. Ķīnas tarifs amerikāņu preču importam 32 procentu apmērā paliks nemainīgs. Pekina piekritusi neieviest ierobežojumus piecu retzemju elementu eksportam uz ASV, kamēr ierobežojumi septiņām citām šīs kategorijas izejvielām, kas noteikti jau iepriekš, paliek spēkā. Tāpat Ķīna apņēmusies atsākt amerikāņu sojas pupiņu importu. Savukārt no prezidenta Trampa puses esot saņemti Pekinai cerīgi signāli, ka iespējama ierobežojumu mīkstināšana mākslīgā intelekta attīstībai svarīgo jaunākās paaudzes mikroshēmu eksportam uz Ķīnu; šos ierobežojumus noteica prezidenta Baidena administrācija. Protams, ne mazāka interese kā par tirdzniecības karu aizvadītās tikšanās sakarā ir interese par karu tiešā nozīmē – kā jau notiekošu, tā iespējamu. Kas attiecas uz iespējamu Ķīnas iebrukumu Taivānā, tas, kā pēc tikšanās apgalvoja Donalds Tramps, sarunās neesot pat pieminēts. Par Krievijas agresiju pret Ukrainu gan esot runāts, pie tam Ķīnas līderis solījis sastrādāties ar Vašingtonu, lai vairotu miera iespējamību. Grūti gan spriest, kā tas varētu izpausties. Tiek lēsts, ka gandrīz visas abu karojošo pušu kaujas lidrobotiem izmantotās mikroshēmas un optiskais kabelis ir ražots Ķīnā, Pekina patiešām varētu būt vienīgais spēks šai pasaulē, kas varētu reāli pieslāpēt karadarbību, pārtraucot šo sastāvdaļu piegādi karojošajām pusēm. Nekas gan neliecina, ka tā varētu notikt. Vēlēšanu rezultāti Nīderlandē Kārtējām parlamenta vēlēšanām Nīderlandē bija jānotiek 2028. gadā, taču premjerministra Dika Shofa vadītās koalīcijas valdības izjukšana šī gada jūnijā un citas koalīcijas izveides neiespējamība noteica to, ka nīderlandiešu elektorātam jau otro reizi pēc kārtas bija jābalso ārkārtas vēlēšanās. Demisionējušo kabinetu bezpartejiskā premjera Shofa vadībā izdevās izveidot gandrīz astoņus mēnešus pēc iepriekšējām vēlēšanām, kurās izcilus panākumus guva radikāli labējā, populistiskā „Partija brīvībai” ar Gērtu Vildersu priekšgalā. Koalīciju ar šiem radikāļiem piekrita veidot konservatīvi liberālā „Tautas partija brīvībai un demokrātijai”, lauku labējo populistu partija „Zemnieku pilsoņu kustība” un kristīgi demokrātiskā partija „Jaunais sociālais līgums”. Tomēr mērenāko koalīcijas partneru nostādnes izrādījās grūti savienojamas ar Vildersa partijas pieeju imigrācijas jautājumos, kas paģērēja pilnīgu moratoriju patvēruma meklētāju uzņemšanai. Šajās vēlēšanās labējo radikāļu cerības nepiepildījās – vairāk nekā ceturtdaļa vēlētāju balsu un, attiecīgi, 11 no 37 deputātu mandātiem „Partija brīvībai” gājuši zudībā. Vietu skaita ziņā Vildersa partiju panākusi kreisi centriskā, sociālliberālā partija „Demokrāti 66”. Ļoti nozīmīgi savas pozīcijas parlamentā uzlabojusi arī konservatīvā partija „Kristīgi demokrātiskais aicinājums”, un divas galēji labējās partijas – „JA21” (saīsinājums no nosaukuma „Pareizā atbilde – 21”) un „Forums demokrātijai”. Daļu mandātu zaudējot, tomēr lielāko partiju pirmajā četriniekā joprojām ir „Tautas partija brīvībai un demokrātijai” un agrākā eirokomisāra Fransa Timmermansa vadītā „Zaļo kreiso” un „Darba partijas” alianse, nozīmīgākais kreisais spēks parlamentā. Tā kā Nīderlandes vēlēšanu sistēma neparedz balsu skaita slieksni iekļūšanai parlamentā, tur ir vēl astoņas mazākas partijas ar mandātu skaitu no viena līdz četriem. Visloģiskākais koalīcijas modelis būtu plaša ap centru veidota kombinācija, kurā centriskie „Demokrāti 66” vienotos ar labējākajām partijām Kristīgi demokrātiskais aicinājums un Tautas partija brīvībai un demokrātijai no vienas, un kreiso Darba partijas un Zaļo kreiso aliansi no otras puses. Tomēr savilkt kopā šī politiski visai plašā spektra daļas nebūt nav vienkāršs uzdevums, tāpēc valdības izveide atkal var prasīt vairākus mēnešus. Eiropas Savienības paplašināšanās „telesamits” 4. novembrī Briselē risinājās savdabīgs notikums – telekanāls „EuroNews” bija pulcinājis uz samitu telekameru priekšā sešu Eiropas Savienības kandidātvalstu vadītājus, kā arī Eiropadomes priekšsēdētāju Antoniu Koštu un eirokomisāri paplašināšanās jautājumos, Slovēnijas pārstāvi Martu Kosu. Kandidātvalstis klātienē pārstāvēja Moldovas prezidente Maija Sandu, Serbijas prezidents Aleksandars Vučičs, Ziemeļmaķedonijas premjerministrs Hristijans Mickoskis un Melnkalnes ārlietu un Eiropas lietu vicepremjers Filips Ivanovičs, savukārt Ukrainas prezidents Volodimirs Zelenskis un Albānijas premjerministrs Edi Rama pieslēdzās samitam tiešsaistē. Notikums bija salāgots ar Eiropas Komisijas ziņojuma par kandidātvalstu iestāšanās procesa virzību publiskošanu, un tajā telekameru fokusā nonāca kandidātvalstu specifiskās problēmas, kuras citādi grūti izlobāmas no politisko dokumentu sausajām rindām. Protams, ar citiem nesalīdzināmas tās ir Ukrainai, kuras vēlme pievienoties Eiropas Savienībai bija galvenais iemesls Krievijas agresijai, kuru Ukraina izmisīgi atvaira jau divpadsmito gadu. Prezidents Zelenskis uzrunāja samita dalībniekus tiešsaistē no kādas nekonkretizētas vietas frontes tuvumā un veltīja nīgrus vārdus Ungārijas premjeram Viktoram Orbanam, kurš deklarējis, ka bloķēs Ukrainas iestāšanās centienus. Kremļa tieksmes taranēt iestāšanās procesu sajūt arī Moldova, kuru Krievija cenšas visiem līdzekļiem iekšēji destabilizēt un panākt sev draudzīgu spēku nākšanu pie varas. Par netīkamu ārējo ietekmi samitā runāja arī Ziemeļmaķedonijas premjers Mickoskis, kurai iestāšanas procesā apšaubāmas prasības izvirza tās savienībā jau esošā kaimiņvalsts Bulgārija. Tomēr vislielāko ievērību samitā izpelnījās par tā „melno avi” dēvētais Serbijas līderis Aleksandars Vučičs. Viņam nācās atbildēt uz daudziem neērtiem jautājumiem, sākot ar Serbijas īpašajām attiecībām ar Maskavu, beidzot ar protestiem, kuri viņa valstī nenorimst nu jau gadu. Protestu galvenā tēma ir korupcija, taču arī autoritārisma iezīmes pastāvošajā varā. Attiecīgi tiek pieprasīta ne vien korumpantu saukšana pie atbildības, bet arī ārkārtas parlamenta vēlēšanas un, tā kā starp protestētājiem ir īpaši daudz studentu, finansējuma palielināšana augstākajai izglītībai. Prezidents Vučičs šai situācijā turpina manipulēt, gan aizvācot no amatiem dažus korupcijā vainotos, gan sūtot pret demonstrantiem policiju un ar dažādiem sitamajiem bruņotus huligānus, kas, savukārt, izraisa protestētāju pretreakciju. Pēdējais vardarbības uzliesmojums bija augustā, kad sadursmēs un policistu brutālos uzbrukumos cieta vairāki desmiti cilvēku un demonstranti izdemolēja un aizdedzināja prezidenta Vučiča vadītās Serbijas progresīvās partijas, citu varas partiju un valsts institūciju birojus.

Grath tűzről pattant témával tért vissza Japánból, mert a tűzoltás történetéről hozott érdekességeket. Leginkább a XVIII-XIX. századi Amerikáról, Boston és New York környékéről, amit a korábbi adásaink után nyugodtan nevezhetünk Bármimegtörténthetisztánnak is. Mert volt idő, amikor arrafelé dohányozni csak az utcán volt tilos, a tűzoltóktól jobban kellett félni, mint a rendőröktől, a biztosítótársaságok pedig saját tolvajokat szerződtettek. Szerencsére a 18-as karikát most megúsztuk, mert amikor többször is megduzzadt bőrtömlők kerültek szóba, Mazur és Stöki példás önuralmat tanúsított. Viszont az adás eleje kicsit viháncolós lett, mert hosszú idő után először találkoztunk a felvételen, reméljük, ez nem gond.

Zemapziņas iekustināšana Vidvuda Zviedra personālizstādē “Reiz bija zila zāle un zaļas debesis” Mākslas stacijā "Dubulti". Ar vērienīgu jaundarbu klāstu sevi piesaka mākslinieks Vidvuds Zviedris. Mākslas stacijā “Dubulti” līdz 2026. gada februārim aplūkojama viņa personālizstāde “Reiz bija zila zāle un zaļas debesis”. “Kas notiek ar mūsu psihi, ņemot vērā, ka vardarbība ir tik redzama, bet mūsu ietekme ir tik niecīga,” jautā Vidvuds Zviedris, kurš no 1995. gada dzīvojis un strādājis Amerikā, bet 2020. gadā atgriezies dzimtenē un tagad sarīkojis savu lielāko personālizstādi.

Stāsta arhitekte Dace Kalvāne Tradicionāli mēs redzam ēkas četras fasādes — tās, kas vērstas uz apkārtējo vidi. Taču jumts ir piektā fasāde jeb virsma, kas no putna lidojuma kļūst par pilsētas kopainas daļu. Jau 20. gadsimta sākumā Barselonā arhitekts Antonio Gaudi savam ēkām Casa Milà un Casa Batló veidoja jumtus kā skulpturālus parkus. Skursteņus, ventilācijas šahtas Gaudi pārvērta tēlos, kas dzīvoja, kas bija kā daļa no ēkas organisma. Gaudi reiz teica: "Skaties uz jumtiem ap sevi — tie ir neglīti. Bet tie var būt skaisti, ja tiem ļauj dzīvot."  Šī doma ir Gaudi arhitektūras būtība — dabiskums, telpiskums un nepārtraukta forma. Gaudi gan nelietoja terminu "piektā fasāde", taču viņš to parādīja praksē. Termins "piektā fasāde" vēlāk parādījās arhitekta Le Korbizjē rakstos. Viņš vēlējās piešķirt nozīmi tam, kas līdz šim bija tikai ēkas augšējais segums. Kā viņš rakstīja — jumts ir jēgpilna telpa, vieta, kas var kļūt par dārzu, atpūtas laukumu, dzīves turpinājumu zem atklātām debesīm. Modernisma laikā tas vairs nebija tikai ēkas noslēgums, bet vieta, kur var dzīvot, sauļoties, dzert kafiju, stādīt augus. Le Korbizjē projektos jumts kļuva par atvērtu, daudzfunkcionālu telpu, ar skatu uz apkārtējo vidi.   Mūsdienās ideja par piekto fasādi turpina dzīvot. Amerikāņu arhitekts un mākslinieks Alans Maskins radīja projektu "The Fifth Façade Project" — pētījumu un radošu stāstu par pilsētu jumtiem kā neizmantotu pasauli. Tas sākās kā arhitektūras izpēte, turpinājās kā zinātniskās fantastikas stāsts, tad kļuva par grafisko romānu un filmu "Welcome to the Fifth Façade". Šis darbs ieguva pirmo vietu pasaulē lielākajā arhitektūras ideju konkursā — "Blank Space Fairy Tales Competition". Maskina ideja bija skaidra: jumti ir mūsu nākamā robeža — vieta, kur var atdzimt pilsētas dzīve. Šodien arhitektūrā piektā fasāde iegūst arī ilgtspējīgu nozīmi. Zaļie jumti palīdz uzkrāt lietus ūdeni, samazina karstuma salu efektu, uzlabo ēku energoefektivitāti, rada dzīvotni putniem un kukaiņiem. Rīgā ir vairāki piemēri, kad bites ir iedzīvojušās gan uz viesnīcu, gan citu ēku jumtiem, veiksmīgi vairojas un ražo medu, kas ir garšīgs un tīrs, un lietojams uzturā. "Piektā fasāde" nav tikai par tās lietderību un skaistumu. Tā ir arī par atbildību, kā arhitekti veido ēkas siluetu, kā tiek veidota pilsētas panorāma. Mūsdienās, kad pilsētas kļuvušas blīvākas, "piektā fasāde" atgriežas ar jaunu nozīmi. Jumti kļūst par sabiedriskām vietām, kur tiek ierīkotas kafejnīcas, dārzi, skatu laukumi. Tas, kas reiz bija neredzams, tagad kļūst par daļu no pilsētas sejas. Tradicionāli "piekto fasādi" uztvēra kā jumta virsmu, kuru redz no putna lidojuma, bet šodien no Svētā Pētera baznīcas torņa un jebkuras augstbūves Rīgā redzama vesela jumtu pasaule. Torņi, kupoli, dažādu materiālu jumti — kopā tie veido pilsētas mozaīku. Tā ir Rīgas namu "piektā fasāde" — mūsu urbānā auduma daļa, kuru redzam tikai tad, ja paskatāmies no augšas. Tie, kas pazīst Rīgas jūgendstilu, zina, ka daudzām ēkām arī jumti ir veidoti dekoratīvi, ar karnīzēm, tornīšiem, kupoliem, lai ēka izskatītos harmoniska arī no augšas, no pretējās ielas balkona vai kaimiņu mājas loga. Arhitektiem šodien jādomā ne tikai par to, kā ēka izskatās no ielas, bet arī — kā tā izskatās no putna lidojuma.

Pirms nedēļas ar jomas speciālistiem tiekoties Latvijas Sabiedriskā medija (LSM) un Sabiedrisko elektronisko plašsaziņas līdzekļu padomes (SEPLP) rīkotajā konferencē "Vienoti, daudzveidīgi, digitāli – sabiedrības labā", aizsākās sarunas par dažnedažādiem mediju jautājumiem. Turpināt attīstīt idejas par mediju transformēšanos, sabiedrības uzticību un arī citiem jautājumiem "Klasikas" galvenā redaktore Inga Saksone aicinājusi Latvijas Universitātes Filozofijas un socioloģijas institūta vadošo pētnieku, sociālantropologu Andri Saulīti, kurš nesen atgriezies no Itālijas, kur divu gadu garumā strādājis pie pēcdoktorantūras darba. Andris Saulītis: Tas bija saistīts ar ēnu ekonomiku. Šajā divu gadu periodā viens uzdevums bija saprast, kā un vai cilvēki godīgi atbild iedzīvotāju aptaujās, atbildot uz jautājumu, vai viņi iesaistās ēnu ekonomikā – vai viņi saņem ienākumus, nemaksājot par tiem nodokļus. Atbilde ir – laikam jā, bet tā ir īsā atbilde. Tātad – var uzticēties šīm socioloģiskajām aptaujām: cilvēki nebaidās to atklāt. Un otrs jautājums, uz kuru vajadzēja rast atbildi – kā uzlabot disciplīnu uzņēmumiem, kuri dažādu iemeslu dēļ kavē darba devēja ziņojuma iesniegšanu Valsts ieņēmumu dienestam. Sadarbībā ar Valsts ieņēmumu dienestu mēģinājām saprast, kā panākt to, ka deklarāciju iesniegšana netiek kavēta, jo kavējumi rada problēmas gan Valsts ieņēmumu dienestam, gan arī pašiem uzņēmumiem: tas principā ir administratīvs pārkāpums, par kuru var saņemt sodu. Nedomāju, ka lielākoties tā ir ļaunprātība – drīzāk aizmāršība. Un tad ir jautājums, kā uzvedības ekonomika un uzvedības psiholoģija var palīdzēt veidot cieņpilnu komunikāciju starp uzņēmumiem un Valsts ieņēmumu dienestu, lai kopīgi padarītu šo valsti labāku. Inga Saksone: Man tomēr jautājums par Itāliju. Mūsu priekšstats – ka uz šo zemi jābrauc atpūsties, baudīt mākslu un kultūru. Vai pētīt, rakstīt un zinātniski darboties tur ir viegli?  Tur tam ir dziļas tradīcijas, kas ir stipri senākas [nekā Latvijā]. Tur tiešām jutu stipri eiropeiskāku [pieeju]! Tas, kā man pietrūkst Latvijā, ir tā saucamie progresa darbi (work in progress), kad tev tas pētījums vēl līdz galam nav izstrādāts, un tu ar saviem kolēģiem regulāri satiecies, lai to pārrunātu. Mums [Latvijā] varbūt ir bail kļūdīties, bail saviem kolēģiem teikt, ka kaut kas nav tā, un varbūt tās ir arī grūtības uztvert kritiku. Savukārt Itālijā mums reizi nedēļā vai divās ir regulāri semināri, kur to vien darām, kā mēģinām "nokritizēt" citu pētījumus. Tā ir daļa no zinātniskā procesa. Nesaku, ka Latvijā tas nenotiek vispār, bet tā intensitāte, kuru redzu citās Eiropas universitātēs, kurās esmu bijis, kā arī ASV Jeila universitātē – tur tas ir regulārs process un galarezultātā tas nozīmē, ka tajā brīdī, kad tavs pētījums ir publicēts, tas ir daudz noslīpētāks, pamatīgāks un tāpēc ir daudz vieglāk kaut ko mainīt šajā pasaulē. Jo pirms tam jau uzklausīti viedokļi! Tieši tā. Piemēram, kad veicu antropoloģisku pētījumu, kas vairāk ir sarunāšanās ar cilvēkiem, mēdzu šī pētījuma rezultātus iedot tiem cilvēkiem, kurus esmu pētījis: prasu, ko viņi domā par to, ko domāju par viņiem. Tas ir arī veids, kā veidot komunikāciju ar sabiedrību par pašu pētījumu, lai cilvēki, kurus esmu pētījis, saprot, kas īsti ir pētījums. Tas man atgādina Ivara Zviedra filmu "Dokumentālists"… Ja nosedz pirmo slāni, kur Purva Inta vienkārši lamājas, tad tas, ko Ivars Zviedris jautā, ir par to, kā šie cilvēki uztver pašu dokumentālistu, kurš dokumentē. Šis jautājums ir ārkārtīgi svarīgs arī pašā zinātnē – kā mūs, pētniekus, uztver, un kā cilvēkiem paskaidrot, ko mēs darām. Ko līdzīgu Komponistu savienībā dara tās vadītājs Krists Auznieks – arī Jeila universitātes absolvents. Arī viņš labprāt rāda savu skaņdarbu skices un uzmetumus, kas mums šķiet mazliet mulsinoši, jo tas ir kas jauns. Tā nav vienīgā pieeja. Var dažādi strādāt, bet galvenais ir tas, ka mums ir akadēmiskā brīvība – varam rīkoties brīvi un tajā pašā laikā atbildīgi arī sabiedrības priekšā, lai visiem ir saprotams, kāpēc tas tiek darīts un ar kādu mērķi. Jā, svarīgākais ir akadēmiskā brīvība. Bet mūzika un kultūra Itālijā? Mūzika un kultūra… Neteiktu, ka Turīnas opernams mani ar kaut ko pārsteidza: šim operteātrim bijuši arī labāki gadi. Taču Turīnā joprojām atrodas Rai orķestris, un tā koncertus gan es regulāri apmeklēju. Viņiem ir ļoti labas programmas: Mālers, Šostakovičs, Šūmanis, Šūberta "Nepabeigtā simfonija", kas ir viens no maniem iecienītākajiem skaņdarbiem, un daudzi citi brīnišķīgi skaņdarbi. Tas bija principā tas, kurp es lielākoties devos brīžos, kad vēlējos klausīties klasisko mūziku klātienē. Uz "Klasiku" esi ņēmis līdzi arī vienu fragmentu no Itālijas klasiskās mūzikas raidstacijas! Jā, tas bija tāds pārsteigums… Pēdējos gadus daudz esmu pētījis sabiedriskā medija darbu, un viena no lietām – kā tu veido komunikāciju ar auditoriju, ko jau pieminēju arī pētījumā ar Valsts ieņēmumu dienestu. Tas ir jautājums par jebkuru organizāciju, par jebkuru iestādi! Ikdienā bieži klausos klasisko mūziku, un arī Latvijas Radio 3 "Klasika" man bieži skan. (..) Savukārt Itālijā sapratu, cik svarīgi ir tas, kā tiek programmēta mūzika, kas izskan ēterā – precīzāk, kas skan kurā brīdī, jo Rai Radio Classica no rītiem reizēm spēlē gan Šostakoviču, gan – varbūt kļūdos, bet tiešām man bija tāda sajūta, ka reizēm – arī Rekviēmu jau no paša rīta... Bet otra lieta ir striktais tonis, kādā tiek pieteikta programma! Ja "Klasika" tiešām ikdienā veido dialogu ar klausītājiem, tad Itālijā… Nezinu, kas tā ir par tradīciju un no kuriem laikiem tā saglabājusies, bet tas, kā skaņdarbi tiek pieteikti un atteikti... (Skan fragments no Itālijas klasiskās mūzikas raidstacijas.) Dikcija laba, bet, ja tev tiešām bērnībā nepatika mūzikas skola un tev bija barga mūzikas literatūras skolotāja vai skolotājs, tad principā šis ir tas, kas tevi atsit atpakaļ. Man bija brīnišķīga mūzikas literatūras skolotāja cauri gadiem arī mūzikas vidusskolā, bet principā – ja kādam ir bijusi šāda bērnības trauma, tad, klausoties šādus klasiskās mūzikas raidījumus, klausītājs novērstos. Bet pieļauju, ka tur ir citas tradīcijas un iemesli, kāpēc tas tā notiek. Man radās sajūta, ka tas ir automāts, nevis dzīvs cilvēks. Domāju, ka tas tomēr ir iepriekš studijā ierakstīts – var just [montāžas] pārejas. Protams, tas [iepriekš ierakstīti pieteikumi, ne moderēšana studijā tiešraidē] ietaupa līdzekļus, bet jautājums – ar kādu mērķi? Ja tajā brīdī mums pazūd saite ar auditoriju, kas tiešraidē vienmēr ir stipri lielāka, tad vienmēr jāapsver ieguvumi. Jebkurā gadījumā man šķiet, ka "Klasikas" skaņdarbu izvēle, ko un kurā brīdī spēlēt, un arīdzan tas, kā jūs veidojat saikni ar auditoriju – tas man labpatīk labāk. Savukārt Amerikā, kur studēju maģistratūrā, klasiskās mūzikas kanāli ir stipri komerciālāki, kas nozīmē, ka skaņdarbu izvēle ir stipri, stipri vienveidīgāka – tie ir tādi klasiskās mūzikas hiti, un reizēm pat dažs labs skaņdarbs netiek nospēlēts līdz galam. Tāds hitu radio, kur tev trīs minūtes kaut kas paskan un jau aiziet tālāk nākamais. Saruna pilnā apjomā klausāma audioierakstā; teksta formātā drīzumā tā būs lasāma arī portālā lsm.lv!

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálRomsics GergelyA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Trump: Lemondtam a találkozót Putyinnal, nem éreztem megfelelőnek Ruff Bálint: Orbánnak valójában ez már mindegy Erre várt Magyarország: Trump és Orbán történelmi megállapodást ír alá Washingtonban – csak az idén még 100 milliárd forint érkezik Amerikából "Segítsetek, bántanak!" – a Billog Burger nem néz félre, ha valaki bajban van, és közben jó üzletet épít Gáspár Laci két játékostársában tud megbízni a mai napig Gál Judit lett az Auchan kommunikációs vezetője, átalakították a kommunikációs igazgatóságot Orbán Viktor lekési a találkozót Volodimir Zelenszkijjel, de péntekig Brüsszelben rekedhet A hágai Nemzetközi Bíróság szerint Izraelnek engedélyeznie kell az ENSZ segélyszervezetének (UNRWA) működését Gázában Szoboszlai góllal és gólpasszal segítette a Liverpool győzelmét Szép-szép a négygólos győzelem, de sokasodnak a Liverpool problémái Fél nap nyár, fél nap ősz a nemzeti ünnepen A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Trump: Lemondtam a találkozót Putyinnal, nem éreztem megfelelőnek Ruff Bálint: Orbánnak valójában ez már mindegy Erre várt Magyarország: Trump és Orbán történelmi megállapodást ír alá Washingtonban – csak az idén még 100 milliárd forint érkezik Amerikából "Segítsetek, bántanak!" – a Billog Burger nem néz félre, ha valaki bajban van, és közben jó üzletet épít Gáspár Laci két játékostársában tud megbízni a mai napig Gál Judit lett az Auchan kommunikációs vezetője, átalakították a kommunikációs igazgatóságot Orbán Viktor lekési a találkozót Volodimir Zelenszkijjel, de péntekig Brüsszelben rekedhet A hágai Nemzetközi Bíróság szerint Izraelnek engedélyeznie kell az ENSZ segélyszervezetének (UNRWA) működését Gázában Szoboszlai góllal és gólpasszal segítette a Liverpool győzelmét Szép-szép a négygólos győzelem, de sokasodnak a Liverpool problémái Fél nap nyár, fél nap ősz a nemzeti ünnepen A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Trump hadihajói már Venezuela partjainál vannak, Argentínában hitelekkel, Brazíliában pedig vámokkal áll ki a szövetségesei mellett. De vajon mi a közös szál mindezekben és hogyan lép a sztoriba Kína? A Birodalom ezúttal a modern birodalmi logikák működését elemzi Dél-Amerikában – olajról, lítiumról, drogpolitikáról és geopolitikai határvonalakról.Kérdéseitek a birodalom[kukac]partizan.hu címre várjuk!—A közösség lehetőség, a közösség felelősség.Támogasd a Partizánt!https://cause.lundadonate.org/partizan/adomany—Iratkozz fel!Értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról, maradjunk kapcsolatban:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatban—Legyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihez—Iratkozz fel tematikus hírleveleinkre!—Heti Feledyhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledy—Vétóhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelere—https://www.youtube.com/@Partizanmediahttps://facebook.com/partizanpolitika/ https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo https://www.instagram.com/partizanpolitika/https://www.tiktok.com/@partizan_mediaPartizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/További támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatasÍrj nekünk:Ha van egy sztorid, tipped vagy ötleted: szerkesztoseg@partizan.huBizalmas információ esetén (ahhoz, hogy teljesen anonim módon tudj írni, regisztrálj te is egy protonmail-es címet): partizanbudapest@protonmail.comTámogatások, események, webshop, egyéb ügyek: info@partizan.hu

Kocsik András író, tanár, akinek debütáló könyve "Sávok és csillagok" címmel jelent meg a Jaffa Kiadónál. Egy történet, amely 31 év alatt érett be. Egy fiatalember története, aki 1994 nyarán egy hátizsákkal, néhány dollárral és végtelen kíváncsisággal átszeli Amerikát – stoppal, idegenek autóiban, városokon, embereken és történeteken át. A könyvben ott az út pora, az ismeretlen szépsége, az emberi kapcsolatok kiszámíthatatlan csodája. És ott van benne az élet legfontosabb tanulsága is: minden találkozás egy tükör, amelyben önmagunkra nézünk vissza.András "civilben" tanár, aki diákjait is történeteken keresztül tanítja élni. Hisz abban, hogy az angol nyelv órán is az ember a legfontosabb, mert a szavakon túl mindig ott a tapasztalat, a példázat, az emberi sors. Ahogy fogalmazott: „A türelem nem adottság, hanem gyakorlás. Az ember minden nap újra tanulja, hogyan tud változni a világgal együtt.”A sok éve várt kötet egy olyan ember műve, aki a világból akart tanulni, és végül önmagát találta meg benne. A könyv egyszerre útinapló, lelki önarckép és finom humorral átszőtt generációs üzenet: a világ mindig jóval nagyobb annál, mint amit el merünk képzelni. András számára az írás egy életút következménye, amelyben a tanár, az utazó és az ember ugyanazt az igazságot keresi – hogyan lehet megérteni a változást, és hogyan lehet a helyünket megtalálni benne.A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora.

Zsiros Patrik Los Angelesből New Yorkig   Mi történik, ha egy magyar vízilabdázó úgy dönt, hogy az álmait követve Amerikába költözik? Hogyan lehet sportösztöndíjjal bejutni egy egyetemre Los Angelesben, majd eljutni egészen New Yorkig, ahol ma pénzügyi elemzőként dolgozik? A MÓKA Podcast ezen epizódjában Zsiros Patrik meséli el kalandos útját Budapestről az Egyesült Államokig.  

Egyszer csak izgalmas lett az arany, és minden a drágulása mellett szól Három időközi választást tartanak vasárnap Zsebükben a fél magyar GDP: a legsikeresebb magyar bevándorlók Amerikában Rettegünk a nyugdíjas évektől Pirruszi győzelem lehet Trumptól, hogyha elvágja Kínát a legmodernebb technológiától Eljöhet az áramfejlesztős villanyautók kora Szoboszlai odaszúrt Varga Barnabásnak A McLaren nem tudta rendezni a konfliktust Piastrival Napsütéses vasárnap: a fordulat csak később jön A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Egyszer csak izgalmas lett az arany, és minden a drágulása mellett szól Három időközi választást tartanak vasárnap Zsebükben a fél magyar GDP: a legsikeresebb magyar bevándorlók Amerikában Rettegünk a nyugdíjas évektől Pirruszi győzelem lehet Trumptól, hogyha elvágja Kínát a legmodernebb technológiától Eljöhet az áramfejlesztős villanyautók kora Szoboszlai odaszúrt Varga Barnabásnak A McLaren nem tudta rendezni a konfliktust Piastrival Napsütéses vasárnap: a fordulat csak később jön A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Majdnem zsidó – Virág Gulyás története antiszemitizmustól aktivizmusig | MÓKA Podcast Amerikából   Mi történik, ha egy magyar balettintézeti növendék egyszer csak zsidó ügyekért kezd el kiállni Amerikában? Hogyan lesz valaki a saját előítéleteiből építkező, elismert közéleti szereplő? És milyen lehet zsidónak tűnni, de nem annak lenni – miközben az egész világ az identitásodról vitázik?   Ebben az őszinte és sokszor provokatív beszélgetésben Virág Gulyás volt a vendégem – aktivista, előadó, blogger, a „Majdnem Zsidó” („Almost Jewish”) brand megalkotója, aki ma New Yorkban él, de Budapesten kezdte pályafutását klasszikus balett-táncosként.  

Elon Musk az első félbillió dolláros férfi a történelemben Ákosnak rejtett sérüléssel adtak el egy Ford Kugát, hat év pereskedés után nyert, a kártérítés viszont aprópénz volt Forradalmi AI-innovációkat mutatott be az egyik mobilgyártó Sikerült lefényképeznie a Perseverance-nek a 3I/ATLAS-t? 7+1 underground horrorjáték, ami garantáltan lesokkol Indul az Unicef Game Jam hackathon! A romáknak 20 százalékkal többet kell fizetniük a 8. kerületi albérletekért, mint a nem romáknak Az Instagram-főnöke videóban tagadja a lehallgatási vádakat Az űrbe lőné ki az Amazon számítóközpontjait a cég alapítója Iszonyatos pofonba futott bele az Apple Zilus – talajkímélő elektromos robot a modern szőlészetek számára Amerikában nagyobb robothadihajót mutattak be, mint Mészáros Lőrinc luxusjachtja Az űrbe fognak települni a számítógépes adatközpontok? A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

Elon Musk az első félbillió dolláros férfi a történelemben Ákosnak rejtett sérüléssel adtak el egy Ford Kugát, hat év pereskedés után nyert, a kártérítés viszont aprópénz volt Forradalmi AI-innovációkat mutatott be az egyik mobilgyártó Sikerült lefényképeznie a Perseverance-nek a 3I/ATLAS-t? 7+1 underground horrorjáték, ami garantáltan lesokkol Indul az Unicef Game Jam hackathon! A romáknak 20 százalékkal többet kell fizetniük a 8. kerületi albérletekért, mint a nem romáknak Az Instagram-főnöke videóban tagadja a lehallgatási vádakat Az űrbe lőné ki az Amazon számítóközpontjait a cég alapítója Iszonyatos pofonba futott bele az Apple Zilus – talajkímélő elektromos robot a modern szőlészetek számára Amerikában nagyobb robothadihajót mutattak be, mint Mészáros Lőrinc luxusjachtja Az űrbe fognak települni a számítógépes adatközpontok? A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See pcm.adswizz.com for information about our collection and use of personal data for advertising.

00:00:00 - Tegnapi Mafia stream és a Ghost of Yotei premier00:02:34 - Game Pass áremelés és játékok árai00:18:24 - Van lehetőség szelektálni az előfizetések közül?00:23:50 - Megadóztatják a nem USA-ban készült filmeket Amerikában?00:29:11 - Színészek bérei és filmek árai00:32:58 - Mennyi pénzünk van?00:35:15 - Gen Z00:37:25 - Érzelmekben való mélyre utazás és a real emberek00:42:19 - Megoldódnak a dolgok00:46:04 - TheVR Gaming TikTok csatorna00:47:53 - AI színészek00:48:58 - Mikrotranzakciók és skinek filmekben?00:51:47 - Romantika a filmekben és a HH hátterében00:57:05 - Befejezés

Vērtību jautājumi raisa diskusijas un domstarpības, kādus šķeļ, citus vieno. Par konservatīvo un liberālo, par spēju vienoties, pieņemt citam citu vai šaut nost, kā to dara Amerikā. Krustpunktā intervija ar teologu, domātāju, kopienas "Elizeja" dibinātāju Induli Paiču.  

E ftuar në “Live From Tirana” me Ronaldo Sharkën, ka qenë Shqipe Hysenaj, për të folur për udhëtimin e saj të fundit në Shtetet e Bashkuara të Amerikës, planet e saj të ardhshme, por dhe mbi jetën private…

Noslēgusies Pasaules brīvo latviešu apvienības (PBLA) valdes sēde, kas pulcēja pārstāvjus no visiem kontinentiem. Raidījumā Globālais latvietis. 21. gadsimts skaidrojam, kādas ir svarīgākās aktualitātes latviešiem visā pasaulē un kādi darbības virzieni aktuāli organizācijai ar septiņdesmit gadu vēsturi? Kā vienā radio studijā ietilpināt teju visu pasauli? Izrādās, tas raidījumā Globālais latvietis. 21. gadsimts ir vienkāršāk par vienkāršu. Mums tikai ciemos ir jāuzaicina Pasaules brīvo latviešu apvienības (PBLA) valdes pārstāvji, un tā lieta ir darīta. Pagājušās nedēļas otrajā pusē, no 24. līdz 26. septembrim, Latvijas Nacionālajā bibliotēkā strādāja Pasaules brīvo latviešu apvienības valdes pārstāvji, jo ikgadējā rudens sesija ir aizvadīta Latvijā, un tā pulcē latviešus teju no visiem kontinentiem. Noslēdzoties tādam ražīgam darba posmam, studijā esam aicinājuši daļu no PBLA valdes, lai raidījumam atvēlētajā laikā atklātu, kādas ir šī brīža aktualitātes latviešiem visā pasaulē, kuri ir svarīgākie darbības virzieni organizācijai ar 70 gadu stāžu. Sarunājas Pasaules brīvo latviešu apvienības valdes priekšsēdis Pēteris Blumbergs no ASV, Pasaules brīvo latviešu apvienības valdes priekšsēža vietniece Mārīte Kļaviņa no Vācijas, Latviešu nacionālās apvienības Kanādā priekšsēdētāja vietniece Ingrīda Zemīte un Latviešu apvienības Austrālijā un Jaunzēlandē jaunatnes nodaļas vadītāja Ingrīda Dārziņa. 1955. gada 5. martā latvieši Amerikā, tātad Amerikas latviešu apvienība, pieņēma lēmumu, ka vajag apvienību, kurā būtu visi pasaules latvieši apvienoti, un pēc tam 1956. gada februārī apvienojās vairākas organizācijas, izveidojot Pasaules brīvo latviešu apvienību. Sekoja darbs pie statūtiem. Šobrīd PBLA apvieno latviešus Eiropā, Kanādā, Amerikas Savienotajās Valstīs, Austrālijā un Dienvidamerikā. Šo reģionu organizācijas ir tās, kas darbojas Pasaules brīvo latviešu apvienībā. 

Szebeni Tamás, aki gyakran az RTL műsorainak kölcsönzi a hangját, ezúttal velünk beszéli ki New York hírességeinek lakásait. Nemcsak a híres lakókról mesél, hanem arról is, milyen érzés magyarként az amerikai nagyvárosban élni.  

Az előfizetők (de csak a Belső kör és Közösség csomagok tulajdonosai!) már szombat hajnalban hozzájutnak legfrissebb epizódunk teljes verziójához. A hétfőn publikált, ingyen meghallgatható verzió tíz perccel rövidebb. Itt írtunk arról, hogy tudod meghallgatni a teljes adást. Koncepció-világrekord Budapesten! Mozgalom az érintőképernyőmentes közlekedésért. AI-pilótajáték: Tibuszerné a kanyarban sincs. HDMI a Thunderbolthoz, Display port a DVI-hoz. Mikor ér véget az őrület? Semjén elszabadul, ellenzéki pizzagate. 00:25 Program október 12-re. Pogi Challenge. Futóverseny sísáncra. Fröccsverseny Mészöllyel. 04:04 Gyerekek írjatok! 05:27 Budapesten dőlt meg a koncepció-világrekord. Mondj egy magas hangrendű szupermarketláncot! 08:51 Mileit kisegíti Amerika. Karina Milei korrupciós balhéja. 13:23 Amerika valamit mindig kér. Milei kriptobalhéja. A vám mint adó. 19:29 Argentína és Magyarország súlya Amerikában. Bede Márton nem tudja mi Louisiana és Washington államok fővárosa. 22:35 Az AI-buborék dagasztásának állása. Az OpenAI-Nvidia-Oracle-körforgás. Sose fog ez megtérülni. 29:24 Az AI összefoglalja a csetet. A Tribuszerné ehhez képest fenntartható. Miért adnák el kínaiak a Tiktokot? 33:44 A dátumprobléma. A videócsatlakozó-probléma. 39:31 ChatGPT és száraz chili. 42:05 Az érintőképernyős autók problémája. 46:39 Flipperinfláció. Billiárd időseknek. 49:45 A rendőrség Lázár ellen. Lázár, a vesztes. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Raidījumā pievēršamies tam, kas notiek Ņujorkā, ANO Ģenerālajā asamblejā. Par organizācijas jubileju gan īpaši nerunāsim, bet nepārprotami lielie kari joprojām ir uzmanības centrā. Te īpaši jāpiemin Palestīna - virkne valstu šajās dienās paziņojušas, ka atzīst Palestīnas valstiskumu. Otrs lielais temats ir Krievijas izaicinošā uzvedība. Vakar daudzus kārtējo reizi pārsteigusi Donalda Trampa mainīgā retorika, savukārt NATO apsprieda, ko darīt ar Krievijas lidaparātiem, kas arvien biežāk pārkāpj NATO valstu robežas, turklāt pieaug dažādi cita veida sabotāžas gadījumi.  Tāpat pēdējās dienās daudz runāts par vārda brīvību Savienotajās Valstīs pēc konservatīvā aktīvista Čārlija Kērka noslepkavošanas. Šis ir īpaši jūtīgs temats. Arvien biežāk medijiem nākas apsvērt, ko darīt, lai arī saglabātu raidīšanas licenci, bet nepazaudētu savu izteikšanās brīvību. Aktualitātes pasaulē komentē Latvijas Radio Ziņu dienesta vadītājs, Latvijas Ārpolitikas institūta pētnieks Uģis Lībietis, Eiropas kustības Latvijā prezidents Andris Gobiņš un Latvijas Sabiedriskā medija korespondente ASV Ina Strazdiņa. Palestīnas valstiskums bez ASV atbalsta “Palestīnas atzīšana ir dāvana „Hamās”,” – tā 23. septembrī no ANO tribīnes teica ASV prezidents Donalds Tramps par vairāku valstu lēmumu atzīt Palestīnas valsti ANO Ģenerālās asamblejas laikā. Kopumā Palestīnu šobrīd atzinušas vairāk nekā 150 pasaules valstis, un pēdējās dienās šim sarakstam pievienojušās Francija, Lielbritānija, Austrālija un Kanāda, kā arī virkne mazāku Eiropas valstu. Lai arī šis lēmums ir skaļš un arī vēsturisks, tomēr šie paziņojumi ir dziļi simboliski un saistīti ar arvien sarežģītāko civiliedzīvotāju situāciju Gazas joslā. Šo lēmumu mērķis ir nodrošināt, ka divu valstu risinājums turpina dzīvot. Izraēla uz šiem lēmumiem reaģēja nikni. Starp Telavivas amatpersonu paziņojumiem bija dzirdamas gan frāzes par to, ka nekādas Palestīnas nebūs, gan draudi anektēt Rietumkrastu kā atbildi šiem Rietumvalstu lēmumiem. Donalds Tramps turpina atbalstīt Izraēlu, kamēr eiropieši saka, ka Izraēlas stratēģija Gazā ir izgāzusies un cenšas parādīt diplomātiju kā alternatīvu scenāriju, lai pieliktu punktu gadu desmitu ilgajam konfliktam Tuvajos Austrumos. Jāpiebilst, ka šo soli atbalsta arī virkne arābu valstu, kas aicina „Hamās” teroristus nolikt ieročus un atdot tos Palestīnas pašpārvaldei. Par spīti arābu valstu atbalstam, analītiķi šo Francijas prezidenta Emanuela Makrona vadīto soli pretēji ASV vēlmēm sauc par riskantu.  Krievijas provokācijas rietumos pieaug Lai gan nav nekādu šaubu, ka Krievija kā ANO Drošības padomes pastāvīgā locekle nekad neļaus pieņemt kādus sev neizdevīgus lēmumus, tomēr Igaunija pirmo reizi vēsturē pirmdien, 22. septembrī, lūdza padomei izskatīt Krievijas rīcību, tai pārkāpjot Igaunijas gaisa telpu. Pagājušās nedēļas nogalē trīs Krievijas iznīcinātāji vairāk nekā 10 minūtes lidinājās Igaunijas teritorijā, nereaģējot uz Igaunijas gaisa satiksmes kontroles brīdinājumiem. Dažas stundas vēlāk divi iznīcinātāji ļoti zemu pārlidoja Polijas urbšanas platformu Baltijas jūrā, kas gan atrodas ārpus Polijas robežām. Otrdien pēc Igaunijas lūguma tika sasaukta NATO sēde, lai konsultētos par tālāko rīcību. Arī turpmāk ikviens lidojošs objekts, ja tas pārkāps valsts robežu, tiks notriekts – tā par savu izlēmību rīkoties paziņojis Polijas premjers Donalds Tusks, gan piebilstot, ka lidojums pār urbšanas platformu ir mazliet atšķirīgs stāsts. Tikmēr NATO konsultācijas vakar nekādu lielāku skaidrību nav viesušas. NATO turpināšot reaģēt uz Krievijas izaicinājumiem, citēju – „mūsu izvēlētajā veidā, laikā un jomā". Ko tas nozīmē, tas joprojām ir interpretācijas jautājums. Tiesa, ASV prezidents Donalds Tramps 23. septembrī presei atzina, ka, viņaprāt, NATO vajadzētu notriekt tās lidmašīnas, kas ielidojušas NATO valstu gaisa telpā.   Pēdējo nedēļu notikumi raisa arvien lielākas bažas par iespējamu vairāk vai mazāk negribētu, bet militāru sadursmi ar Krieviju. Tajā pašā laikā arvien biežāk var prognozēt provokācijas, kurās tiešā veidā vainot Krieviju nebūs iespējams, jo pirms tam jāveic izmeklēšana. Pirmdienas vakarā tika apturēta Kopenhāgenas lidostas darbība, bet otrdien no rīta to pašu piedzīvoja Oslo. Abu valstu lidostas teritorijā uzradās vairāki lielāka izmēra droni, kuri tur lidinājās, paralizējot lidmašīnu satiksmi. Šobrīd nav nekādu pārliecinošu pierādījumu, ka aiz šiem notikumiem stāv Krievija, tomēr līdzšinējie notikumi liek domāt tieši par šo. ASV vārda brīvības tumšā diena Vārda brīvība ASV bija viens no bieži piesauktajiem argumentiem pagājušajā gadā, kad abas partijas cīnījās par vēlētāju balsīm prezidenta un parlamenta vēlēšanās. Republikāņi un Donalds Tramps nekautrējās ar pārmetumiem demokrātiem, ka tie ierobežo noteiktu viedokļu paušanu, un virknei mediju, ka tie izplata melus un noklusē netīkamus viedokļus. Amerikā, atšķirībā no Eiropas, mediju polarizācija vienmēr ir bijusi normāla politikas sastāvdaļa, tāpēc arī pārmetumi plašsaziņas līdzekļiem, kas simpatizē pretējās nometnes politikai, nav nekas jauns. Tomēr pēdējā laika notikumi Savienotajās Valstīs ir līdz šim sen nepieredzēti. Amerikāņi vienmēr lepojušies, ka viņu valstī cenzūra nepastāv, un ikviens, tajā skaitā prezidents, ir kritizējams un parodējams, biežāk pat vairāk nekā citi. Tāpēc ziņas, ka valdošā vara varētu aizslēgt kādu no medijiem vai raidījumiem, daudziem liekas kaut kas ārpus pieņemamā. Vēstījums, ka viena no nacionālajām televīzijas kompānijām ABC pārtrauc Amerikā populāra šova rādīšanu, jo raidījuma vadītājs bija negatīvi izteicies par valdošo MAGA (Make America Great Again) kustību, daudzviet tika uztverta ar lielu satraukumu. Šī nav pirmā reize kopš Trampa nākšanas pie varas, kad runa ir par kāda raidījuma slēgšanu vai finansējuma atņemšanu medijiem. Taču šoreiz rezonanse izrādījās īpaši liela. Runa ir par Džimija Kimela vakara sarunu šovu, kurā raidījuma vadītājs bija vairakkārt kritiski izteicies par konservatīvo amerikāņu reakciju uz Čārlija Kērka slepkavību. Kimels ēterā sacīja, ka MAGA aktīvisti mēģina uz šīs slepkavības rēķina sev nopelnīt politisko kapitālu. Pēc raidījuma Federālās komunikāciju komisijas priekšsēdētājs Brendans Kars paziņoja, ka ABC filiālēm, kas pārraida Kimela šovu, tiks anulēta licence. Dažas stundas vēlāk uzņēmums "Nexstar", viens no valsts lielākajiem ABC filiāļu staciju īpašniekiem, paziņoja, ka Kimela šovu savās stacijās neraidīs. Un pēc tam raidstacija izplatīja paziņojumu, ka šovs tiek atcelts vispār. Lēmums izraisīja plašu reakciju. Vairāk nekā 430 kino, televīzijas un skatuves zvaigznes, kā arī komiķi, režisori un rakstnieki parakstīja Amerikas Pilsonisko brīvību savienības atklāto vēstuli, kurā Kimela šova apturēšana tika atzīta par ASV vārda brīvības tumšāko dienu. Starp parakstītājiem ir tādas Holivudas zvaigznes kā Merila Strīpa, Roberts De Niro, Bens Afleks un Toms Henkss. Acīmredzot, televīzijas kompānija šādu reakciju negaidīja. Pirmdien ABC paziņoja, ka atsāks Kimela šova pārraidīšanu. "Mēs pēdējās dienas esam aizvadījuši izsvērtās sarunās ar Džimiju, un pēc šīm sarunām esam nonākuši pie lēmuma otrdien atsākt viņa šovu,"  tā teikts paziņojumā presei. Vakar, 23. septembrī, šova pirmajam raidījumam pēc atgriešanās bija pievērsta milzīga uzmanība. Tajā pašā laikā virkne vietējo filiāļu joprojām ir atteikušās translēt šovu savā programmā, tā vietā izvēloties rādīt kaut ko neitrālāku.

Ikgadējā Zinātnieku nakts šogad aicina atklāt sevī pētnieka gēnu un piedalīties dažādu augstskolu un institūtu sarūpētajās aktivitātes. Vienlaikus iegūti jaunākie monitoringa dati par sabiedrības uzticēšanos zinātnei. Ko liecina šis pētījums, kāda ir zinātnieku saziņa ar sabiedrību un kādas atziņas ir pašiem pētniekiem par komunikāciju ar sabiedrību?  Raidījumā Zināmais nezināmajā analizē Latvijas hidroekoloģijas institūta pētniece, Jūras monitoringa nodaļas Hidrobioloģijas laboratorijas vadītāja Iveta Jurgensone, Izglītības un zinātnes ministrijas Augstākās izglītības, zinātnes un inovāciju departamenta direktore Liene Levada, Latvijas Biomedicīnas pētījumu un studiju centra pētnieks Jānis Ķimsis un Latvijas Universitātes Cietvielu fizikas institūta Mikro un nanoierīču laboratorijas zinātniskais asistents Edmunds Zutis. -- 26. septembrī vairāk nekā 30 norises vietās visā Latvijā notiks Zinātnieku nakts 2025 aktivitātes, sniedzot iespēju iepazīt zinātni aizraujošā un ikvienam saprotamā veidā. Pasākumu vadmotīvs šogad ir “Atklāj sevī pētnieka gēnu!”, tā aicinot ikvienu apmeklētāju atklāt sevī zinātkāri, ielūkoties zinātnes pasaulē un piedzīvot radošas aktivitātes. Daudzveidīgi notikumi norisināsies visā Latvijā, tostarp Rīgā, Jelgavā, Ventspilī, Valmierā, Rēzeknē, Cēsīs, Liepājā, Daugavpilī un citviet. Ikvienam apmeklētājam būs iespēja viena vakara laikā kļūt par pētnieku – eksperimentēt, ieklausīties pieredzes stāstos un uzdot jautājumus, ielūkoties laboratorijās, satikt zinātniekus klātienē, kā arī piedalīties daudzveidīgās darbnīcās un citās aktivitātēs. Zinātnes šovi, kas šokēja un biedēja pasauli laikā, kad zinātnes pamatprincipi tikai veidojās "Rīgā bija Herdera institūtā starp diviem pasaules kariem, kurā arī bija fantastiski interesantas publiskas lekcijas, piemēram, Makss Planks, kvantu fizikas pamatlicējs, ir bijis Rīgā un runājis ar Rīgas sabiedrību Melngalvju namā. Es domāju, ka arī Latvijā zināšanu popularizēšanas tradīcijas ir gana senas," sarunu aizsāk Mārcis Auziņš. Ierakstā ne tikai stāsts par eksperimentiem dabas zinībās, konkrēti – fizikā, bet arī par humanitārās jomas lekcijām ne tik senā pagātnē un arī šodien.  Turpinot renesanses un apgaismības laikmetā radušos eksakto un humanitāro jomu veidošanos, ko šodien saprotam ar vārdu „zinātne”, 18. – 19 gadsimtā uzplauka zinātniskās biedrības, tika izdoti attiecīgo jomu žurnāli un  izsmalcinātai un izglītotai publikai tika piedāvāta iespēja klausīties publiskas lekcijas fizikas, ķīmijas, filozofijas, literatūras un citās  nozarēs. Protams, ka  dabas zinātņu lekcijās notika arī dažādu eksperimentu demonstrēšana. Stāsta Latvijas Universitātes profesors, fiziķis Mārcis Auziņš. Un stāstu viņš aizsāk par laiku 19. gadsimta 20. gados, kad Londonas Karaliskajā institūtā notiek elektrības paraugdemonstrējumi.   Trešdienā pārlūkojam grāmatu plauktu. Šoreiz par interesantu populārzinātnisku lasāmvielu stāsta Rīgas Stradiņa universitātes Vides veselības un darba drošības institūta direktors Ivars Vanadziņš. Viņš izvēlējies grāmatu, kas viņu ietekmēja vēl studiju laikā, Semjuela Šema (Samuel Shem) darbu "Dieva dziednīca" ("The House of God"). Stāsts par kādu izdomātu slimnīcu Amerikā, par jauno rezidentu dzīvi.

Sheena Bathory kis testvére? Szabó Frigyes judo és BJJ Amerikában   Új epizód a MÓKA Podcastban – Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában! Vendégünk ezúttal Szabó Frigyes, magyar judoka és brazil jiu-jitsu versenyző, aki Pécs melletti családi edzőteremből jutott el a világversenyekig, majd Amerikáig. Egy történet, ahol a sport, a kitartás és a család egyszerre írja meg az élet legnagyobb küzdelmeit.   Frigyes édesapja Szabó Ferenc híres judoedző volt, aki saját házukban alakította ki az edzőtermet. Nemcsak Frigyes, hanem az összes testvére tatamira állt – köztük nővére, Szabó Franciska, akit a világ már Sheena Bathoryként ismer a Power Slap és MMA világából. A család valóban „sportvállalkozás”: a gyerekkori edzések, a vasárnapi ebéd közbeni versenyelemzések és az edzőtáborok mind azt mutatják, hogy a küzdősport több, mint hobbi – ez maga az élet.   A beszélgetés során szóba kerülnek:  • hogyan lett Frigyesből fekete öves judoka,  • miként élte meg a versenyek világát, ahol Európa Kupán ezüst- és bronzérmet is szerzett,  • miért költözött Amerikába, és hogyan találta meg ott a helyét a brazil jiu-jitsuban,  • milyen különbségek vannak judo és jiu-jitsu között, és miért gondolja, hogy utóbbi akár egy életen át űzhető,  • mennyibe kerül egy nemzetközi versenyen való részvétel, és miért drágább a judo, mint a BJJ.   Természetesen nem maradhatott ki a testvéri szál sem:  • hogyan emlékszik vissza, amikor Franciska edzőként kísérte el egy Európa Kupára, ahol ő ezüstérmet nyert,  • milyen érzés számára látni, hogy nővére más utat választott, és a Power Slap világában arat sikereket,  • miként segítik és inspirálják egymást sportoló testvérként,  • és mit tanult ő Franciskától, valamint mit adhatott ő vissza neki a közös edzések és élmények során.   Frigyes őszintén mesél arról is, hogyan alakult az élete Amerikában: hogyan lett judoedző és úszómester, milyen kihívásokkal nézett szembe az új környezetben, és hogyan találta meg a magyar közösséget. Megtudhatjuk, miért fontos számára, hogy a sporton keresztül ne csak győzelmeket, hanem értékeket is közvetítsen.   Instagram: @szabo_frigyes   Ez az epizód különösen azoknak ajánlott, akik szeretik a küzdősportokat, érdeklődnek a magyar sportolók külföldi sikerei iránt, vagy egyszerűen inspirációt keresnek egy olyan ember történetében, aki a tatamiról indult, és most Amerikában is építi karrierjét és életét.  

Vigvári Vendel, a Ferencvárosi Torna Club (FTC-Telekom) és a magyar vízilabda-válogatott egyik legtehetségesebb és legígéretesebb játékosa. Vendel fiatal kora ellenére már világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes, Magyar Kupa- és Bajnokok Ligája-győztes, valamint a Fradi egyik kulcsembere. 2001-ben született Budapesten, balkezes játékosként a kapás oldalon játszik, és mindössze 23 évesen már ott van a világ vízilabda-elitjében.   Ebben a különleges adásban megtudhatjuk, hogyan lett egy sport iránt rajongó kisfiúból a világ egyik legerősebb vízilabdaklubjának meghatározó játékosa. Vendel mesél gyerekkori példaképeiről – köztük Benedek Tiborról, akivel személyesen is dolgozhatott –, valamint arról, hogyan inspirálták a legendás Varga testvérek. Elárulja, hogyan hatott rá az, hogy családja mindig sportközpontú volt, és miként motiválja őt a testvéri kapcsolat: öccsével, Vigvári Vincével mindketten vízilabdázók, és bár rivális csapatokban játszanak, egymást folyamatosan jobb teljesítményre ösztönzik.  

A magyar filmrajongók számára minden ősszel kihagyhatatlan élmény a Budapesti Klasszikus Film Maraton, ahol nagyvásznon, gyakran teltházas vetítéseken nézünk meg egy csomó szuper régi filmet, illetve új dokumentumfilmet. A Filmklub podcast legújabb adásában Varró Attilával, a Filmvilág szerzőjével és Barkóczi Jankával, a fesztivál programkordinátorával vesszük sorra az idei kínálatot, és ajánlunk több mint két tucat remek alkotást a szeptember 16. és 21. között zajló rendezvény programjából.Érdemes minél több vetítésre beülni: akár olyan filmekre, amelyekről még sosem hallottatok, akár olyanokra, amelyeket már láttatok korábban. A fesztivál különleges varázsa, hogy itt egyszerűen nem lehet melléfogni – ezek a filmek azért maradtak fenn, mert valóban időtállóan jók.Az egyes vetítések helyszínéről és időpontjáról a BKFM honlapján tudtok informálódni.00:00 - Cold open00:55 - Bevezető02:23 - Írta: Joe Eszterhas35:24 - Furcsa láng - Magyar noir45:44 - Gaumont 13055:33 - Játék iskoláskorúaknak56:39 - Ingrid és Roberto57:51 - Lumiere! - A kaland folytatódik59:41 - Makk Károly 1001:00:46 - Festő a vásznon - Vértes Marcell 1301:03:17 - Sztárvendégek1:07:56 - Filmkoncertek1:09:42 - Nyitott archívumok1:11:41 - Cindokk Megtalált történetek1:14:06 - Noir városok1:15:37 - Gyilkos dallam1:17:54 - BónuszjelenetKészítette: Varga FerencZene: Hegyi OlivérEz az adás a Budapesti Klasszikus Film Maraton támogatásával jött létre.

Tudtad, hogy nem csak Észak-Amerikában élnek indiánok, hanem… Magyarországon is? Adásunk róluk szól: megismerjük a magyar indiánozás úttörőit; egy érdekes elmélet nyomába eredünk (Xantus János lenne Old Shatterhand?); bemutatjuk, hogyan üldözte a kommunista hatalom a magyar indiánokat és persze Cseh Tamás sem maradhat ki az epizódból.  Források: Indiánok a Duna partján - Baktay Ervin indián könyve Fehér Szarvas: A ​Szikláshegyek varázslója című könyv Cseh Tamás: Hadiösvény című könyve Kovai Melinda: Az “Indiánok” fedőnevű ügy című tanulmánya https://mesecentrum.hu/leporolo/minden-sors-egy-konyvvel-kezdodik.html https://ujforras.hu/csendes-toll-pannon-indianok-olvasmanyelmenyeik-visszapillantotukreben-xantus-baktay-cseh-tamas/ PIM kiállítás online tárlatvezetés: https://www.youtube.com/watch?v=S1Wn8sb7m8g&t=3s https://index.hu/kultur/2013/08/30/indian/ https://bakonybel.hu/index.php?p=adatlap&kategoria=popularis_hir&id=9207 https://www.valaszonline.hu/2022/08/26/winnetou-vita-karl-may-b-szabo-janos/ https://index.hu/kultur/multkep/2021/08/04/nemzeti-fototar-indian-indiantabor-cseh-tamas-bakonybel-baktay-ervin//1000 https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/04/08/baktay_ervin_es_a_dunai_indianok https://ujforras.hu/fozy-vilma-xantus-janos-volt-e-old-shatterhand/ https://www.masodikvh.hu/erdekessegek/szellemiseg/1456-hitler-es-winnetou Dunai, bakonyi indián tábor rövid videó: https://www.youtube.com/watch?v=B-sacj2i5Qk A sápadtarcú varázsló című film: https://www.youtube.com/watch?v=etvrYQc7Zkg Cseh Tamás eldobja a botját: https://www.youtube.com/watch?v=OM8TKRViQLk Az epizód indexképének forrása: https://alfahir.hu/sites/default/files/kepek/2018_11/indian.jpg Ha szeretnél havi extra tartalmakat kapni tőlünk, akkor gyere a Patreon oldalunkra és válaszd ki a neked megfelelő támogatói szintet. https://www.patreon.com/hihetetlentortenelem Kiemelt Patreon támogatóink: Busa-Fekete Róbert, Lovas Gabriella Elérhetőségek: E-mail cím: hihetetlentori@gmail.com Facebook oldalunk linkje Spotify linkünk . Hirdetés és együttműködés: hallgatom@betonenetwork.hu www.betonenetwork.hu

Egy magyar srác Alaszkából jelentkezik – Hazai Tamás Péter elképesztő kalandja Amerikában!   Ebben az epizódban egy igazán különleges vendéget köszöntünk: Hazai Tamás Pétert, aki élete első amerikai útját nem New Yorkban vagy Miamiban kezdte, hanem egyből Alaszkában landolt. De nem turistaként, hanem dolgozni ment! A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakos hallgatója a South Western Advantage diákprogram keretében három hónapot töltött az Egyesült Államokban – és nem is akárhol: házról házra járt Alaszkában, hogy tanulást segítő könyveket és applikációkat áruljon.   Ez az adás egy személyes és őszinte beszélgetés, amely túlmutat a nyári munkán: szó van önismeretről, komfortzóna-elhagyásról, amerikai kultúráról, és arról, hogy mit tanulhat egy magyar egyetemista a világ másik végén. Péter elmeséli, hogyan vásárolt magának 700 dollárért egy Mercury Sable-t, hogyan kellett nap mint nap felkelni 6:59-kor, és miként tanulta meg értékelni az apró dolgokat a pozitív gondolkodás révén.    

Ez New York! Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában ep. 278   Ebben a rendhagyó adásban Patkós Attila és Kiss Péter vendég nélkül ültek mikrofon mögé, de így is több témát érintettek, mint egy heti híradó. A beszélgetés úgy indul, mint egy sima „kettőnk közt” felvétel, de hamar átalakul egy vadregényes, sztorikkal, filozofálással és őszinte vallomásokkal teli podcasttá.  

Mókus, hamis Rolex, Harlem és a magyar rap hőskora – Animal Cannibals Amerikában   Ebben a MÓKA Podcast epizódban két ikonikus magyar figura, Qka MC és Ricsipí, vagyis az Animal Cannibals, mesélnek az első amerikai útjukról.   Hogyan jutottak be Amerikába? Miért kellett CD-t feláldozni a vízumért? Milyen volt Harlem a '90-es évek végén? És hogyan lehetett 10 dollár alatt teljes ruhatárat vásárolni New Yorkban?   Ez a rész egy időutazás a magyar rap fénykorába sok nevetéssel, emlékezetes sztorikkal és kulturális különbségekkel. A fiúk mesélnek arról is, hogy:  • hogyan lett a MÓKA Podcast neve a „Jó ebédhez szól a nóta” mintájára  • milyen volt a 9/11 tragédiát élőben követni New Yorkból  • hogyan vette le egy mókus a hamis Rolexet a Fehér Ház előtt  • miért szerettek a kínai negyedben vásárolni  • és mit tanultak az ottani magyar diaszpórától   A podcast során kiderül, hogy magyarokként hogyan lehet boldogulni Amerikában, és hogy egy rapduó hogyan válik nemcsak előadóvá, hanem kultúraközvetítővé is.   Ez az epizód nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos is. Tele nosztalgiával, valós sztorikkal és magyar büszkeséggel.  

Chris Ratay: 1539 nap alatt a Föld körül - Chris Ratay Guinness-rekorder motoros kalandjai   Chris Ratay neve sokak számára ismerős lehet: ő az a magyar származású világutazó, aki feleségével együtt motorral járta körbe a világot, több mint 101 000 mérföldet megtéve, 50 országon át, 6 kontinensen. Az utazásból nemcsak Guinness-rekord született, hanem életre szóló élmények és inspiráló történetek is.   Chris és Erin 101 322 mérföldet (kb. 163 061 km) tett meg motoron, miközben körbetekerték a Földet 50 országon keresztül, 6 kontinensen át, mintegy 1 539 nap alatt, és 44 000 mérfölddel meghaladták az akkori rekordot a „Longest Motorcycle Ride by a Couple” kategóriában. Ez a teljesítmény egy különleges Guinness World Record®.   A honlapjukon további részleteket is megtalálunk: az utazás eredetileg 15 hónapra volt tervezve, de végül több mint négy évig tartott. A rekord elismerésének egyik külön érdekessége, hogy a „Couple” (pár) kifejezést ők javaslatára „Team” (csapat) formára módosították – hogy inkluzívabb legyen kategóriára alkalmazott megnevezés.  

Július 27-én Donald Trump skóciai golfklubjában megszületett az Egyesült Államok és az Európai Unió vámmegállapodása. Az egyezség Európa-szerte vitákat váltott ki, ellenzői szerint Európa behódolt Amerikának, míg mások szerint a megállapodás betarthatatlan ígéretekkel van tele, az Unió csupán eljátssza a behódolást, színjátékkal húzza az időt a következő amerikai választásig.A Partizán stúdiójában Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélünk arról, hogy melyik álláspont állhat közelebb az igazsághoz, és természetesen arra is kitérünk, milyen hatással lesznek a vámok az európai és a magyar gazdaságra.—A Partizán közössége bebizonyította azt, amiben sokan kételkedtek: a cselekvésnek van értelme, az összefogás meghozza az eredményét. A törvény elnapolásában elévülhetetlen érdemei vannak ennek a közösségnek.De ne feledd: bár ez egy fontos siker, egyelőre csak időt nyertünk!Folytatjuk közös történetünk!https://2026.partizan.huMaradjunk kapcsolatban!—A mögöttünk álló közösség biztosítja kérdéseink valódi erejét, fennmaradásunkat és függetlenségünket. Az alábbi módokon tudod támogatni munkánkat:Iratkozz fel!Értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról, maradjunk kapcsolatban:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/maradjunk-kapcsolatbanLegyél önkéntes!Csatlakozz a Partizán önkéntes csapatához:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/csatlakozz-te-is-a-partizan-onkenteseihezTematikus hírleveleink—Szerdánként külpolitika: Heti Feledy hírlevélhttps://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-heti-feledyPéntek Reggel, a Partizán hírháttér podcastjának levele: https://pentekreggel.huSzombaton Vétó hírlevél:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/iratkozz-fel-a-veto-hirlevelereA Partizán Podcast oldalait itt találod: YouTube: https://www.youtube.com/@PartizanPodcastFacebook: https://www.facebook.com/partizanpodcast/A Partizán videóit itt tudod megnézni:https://www.youtube.com/c/@PartizanmediaTovábbi támogatási lehetőségekről bővebben: https://www.partizanmedia.hu/tamogatas

1996-ban tragikus véget ért egy rendkívüli vállalkozás: egy hétéves amerikai kislány, Jessica Dubroff – apja és repülésoktatója kíséretében – megkísérelte átrepülni az Egyesült Államokat, hogy korát meghazudtoló teljesítményével ifjúsági világrekordot állítson fel. A háromfős csapat azonban alig negyedórával a felszállás után lezuhant az egymotoros Cessna típusú géppel, és mindannyian életüket vesztették. A történet tragikus iróniája, hogy Jessica apja – akinek egész életét a beteljesületlen pilótaálmok árnyékolták be – gyermeke révén próbálta megvalósítani mindazt, amit ő maga nem tudott elérni. Amint a kislány betöltötte hatodik életévét, apja pilótaképzésre íratta be, majd alig néhány hónap múlva grandiózus tervvel állt elő: lányával együtt akarta átszelni Amerikát, miközben az utazásukat a televíziók élőben közvetítik. Ez az ambíció hajszolta őket végül a pusztulásba. A megrendítő esemény az egész amerikai közvéleményt felkavarta. Bill Clinton, akkori amerikai elnök kezdeményezésére törvény született, amely 16 éves kor alatt megtiltotta a repülőgép vezetését. Friderikusz Sándor 1996-ban a tragédia után több aspektusból is körüljárta az esetet: beszélgetett Jessica édesanyjával, Lisa Blair Hathaway-jel, valamint Fülöp András repülésoktatóval és Kígyós Éva klinikai szakpszichológussal a teljesítmény- és a szenzációhajszolás olykor végzetes ösztöneiről.Hogyan támogathatja a munkánkat? - Legújabban már a Donably felületen is támogathat bennünket, itt ÁFA-mentesen segítheti munkavégzésünket: https://www.donably.com/friderikusz-podcast - De lehet a patronálónk a Patreon-on keresztül is, mert a támogatása mértékétől függően egyre több előnyhöz juthat: https://www.patreon.com/FriderikuszPodcast - Egyszerű banki átutalással is elismerheti munkavégzésünk minőségét. Ehhez a legfontosabb adatok az alábbiak: Név: TV Pictures Számlaszám: OTP Bank 11707062-21446081 Közlemény: Podcast-támogatás Ha külföldről utalna, nemzetközi számlaszámunk (IBAN - International Bank Account Number): HU68 1170 7062 2144 6081 0000 0000 BIC/SWIFT-kód: OTPVHUHB Akármilyen formában támogatja munkánkat, nagyon köszönjük!Kövessenek, kövessetek itt is:youtube: https://www.youtube.com/c/FriderikuszPodcastFacebook: https://www.facebook.com/FriderikuszPodcastInstagram: https://www.instagram.com/friderikuszpodcastAmazon Music: https://music.amazon.com/podcasts/a159b938-d63e-4927-9e9b-bea37bc378d3/friderikusz-podcastSpotify: https://spoti.fi/3blRo2gYoutube Music: https://music.youtube.com/playlist?list=PLu6L9HlV4-KuNOYy_rS97rP_Q-ncvF14rApple Podcasts: https://apple.co/3hm2vfiDeezer: https://www.deezer.com/hu/show/1000256535

Az élet (nem) szép? Berecz Péter  | Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában - MÓKA Podcast  Mi történik, ha egy magyar srác, aki még középiskolásként videókat gyártott, egyszer csak ott találja magát az ország egyik legnézettebb riportműsorában? És mi visz rá valakit, hogy huszonévesen kígyóméreg-farmra menjen Floridába, vagy holokauszt-túlélőt interjúztasson Londonban? Hogyan lesz valakiből olyan riporter, akit ma már világszerte vetítenek, mégis megmaradt ugyanannak a kíváncsi srácnak, aki otthon a nappaliban tévét nézett?   Mai vendégünk Berecz Péter, az ATV Heti Napló riportere és rendezője, Junior Prima díjas újságíró, aki most New Yorkból jelentkezik be hozzánk, vagyis mi jelentkezünk be hozzá, hogy ne csak a riportjai hátteréről, hanem önmagáról is beszéljen végre egy kicsit. Mert Péter ritkán mesél magáról, most viszont kibeszéltük: mi hajtja, miért keresi a kényelmetlen helyzeteket, miért akarja a világot mesévé szerkeszteni, és közben mi az, amit még mindig nem tud elfogadni sem a szakmában, sem az életben.   Miről beszélgettünk?   Hogyan indult az egész? A Leövey Klára Gimnázium iskolatévéjétől az ATV Heti Naplóig Mit mondott Sváby András, amikor először meglátta Péter első riportját? Melyik volt az a sztori, ami miatt azt mondta: Ezt most még nekem is nehéz volt megcsinálni. Hogyan szervez meg valaki egy fél éves forgatást egy ortodox zsidó családnál úgy, hogy közben egy ország nézi? Mit tanult Londonban Lily Eberttől, a 99 éves holokauszt-túlélőtől, aki TikTok-sztár lett? Mit gondol a fiatal újságíró-generáció esélyeiről? Van még értelme a tévének a TikTok korában? És miért van az, hogy Péter szerint egy jó riport mindig fáj egy kicsit, de ha nem fáj, akkor valamit nem talált el?   Amerika, ahogy egy magyar riporter látja Ez a beszélgetés kicsit olyan, mint egy mini Heti Napló: megmutatjuk, milyen sztorikat lát Péter New Yorkból, magyar szemmel, magyar szívvel, magyar kérdésekkel. Megkérdeztük, hogyan talál sztorikat idegen városokban, miért nem fél odamenni emberekhez, hogyan küzd meg a bizalmatlansággal, és miért hiszi, hogy a világ minden sarkában van egy jó magyar történet, csak meg kell találni azt, aki elmeséli.   Beszélt arról is, hogyan forgatnak amerikai környezetben, milyen buktatókat rejt egy határidős riport, és hogyan lehet hazavinni Magyarországra olyan képeket és mondatokat, amik másnak csak külföld, de egy jó riporternek híd két világ között.   Berecz Péter, a sztorivadász Ha megnézted már a Heti Naplót vasárnap este, szinte biztos, hogy láttad már Berecz Péter nevét a képernyőn. Lehet, hogy még akkor is, ha nem figyeltél oda, mert lehet, hogy épp Carl Barden kígyófarmján forgatott, vagy Houstonban Scott Kelly űrhajóst interjúvolta, vagy Manchesterben egy észak-koreai disszidenst keresett meg egy telefonfülkében.   De vajon honnan jön ez a végtelen kíváncsiság? Miért választ valaki ilyen nehéz témákat? Miért viszi a riportot olyan helyekre, ahol sokan már nem mernének kérdezni? És miért gondolja Péter, hogy a riporterkedés kicsit terápia is csak nem neki, hanem mindenkinek, aki hajlandó őszintén válaszolni?   Ez a podcast azoknak szól, akik szeretik a jó sztorikat, a kulisszatitkokat és azokat a kérdéseket, amikre nincs könnyű válasz. Péter mesél a kényelmetlen kérdésekről, a vágóasztal melletti őrületekről, arról, hogy milyen érzés élő adásban hibázni, és arról is, hogy mit gondol azokról, akik azt mondják: Hagyjuk már a tévét, ma már úgyis csak a TikTok számít.   Hol találod meg? Hallgasd meg a MÓKA Podcast epizódját Spotify-on, Apple Podcasten vagy itt, YouTube-on, ahol épp kényelmes. Kövess minket, ha érdekel, hogyan élnek, dolgoznak, mesélnek a magyarok Amerikában, mert mi erről mesélünk hétről hétre.   Ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel, nyomj egy lájkot, és írd meg kommentben, hogy kit látnál szívesen legközelebb a MÓKA Podcastben!   [YouTube](https://bit.ly/MOKAPodcatsSign) [Apple Podcast](https://bit.ly/moka2021) [Spotify](https://bit.ly/mokapodcast) [Google Podcast](https://bit.ly/MokaGoogle) [Deezer](https://bit.ly/MokaDeezer) [LibSyn](https://bit.ly/MokaLibsyn) [Facebook](https://bit.ly/MokaFB)  

Millió rózsaszál mögött kígyók és angyalok – Csongrádi Kata igaz története  Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában Podcast ep. 268   „Mosolygok, mert élek” – mondja Csongrádi Kata, és ha valaki, ő tényleg tudja, mit jelent élni. Ötven év a színpadon, milliónyi rózsa, slágerek, amiket kívülről fújunk, és egy olyan életszeretet, amitől még a legfáradtabb lelkek is mosolyra derülnek.   A MÓKA Podcastban most vele beszélgetünk – nemcsak a legendás múltjáról, hanem a színfalak mögötti, eddig soha nem hallott történeteiről is. ✨ Elmeséli, milyen volt az első amerikai útja.

A Titok, a siker és a teremtő gondolatok ereje – Szilágyi Ildikó - Magyarok Óriási Kalandjai Amerikában Podcast   Hogyan lesz egy debreceni nyelvtanárból nemzetközi mindset (siker gondolkodás)-mentor? Mi a valódi „Titok”, és hogyan alakíthatod a gondolataiddal az életedet – nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is?   Mai vendégem Szilágyi Ildikó, aki az élete minden szakaszában – tanárként, tévésként, hálózati vezetőként, majd Bob Proctor közvetlen mentoráltjaként – ugyanazt a kérdést kutatta: hogyan tudok önmagam fejlesztése által másoknak többet adni?   A beszélgetés során szó lesz:  • hogyan teremtheted újra magad 40 fölött is,  • miért fontos, hogy ne csak kívánj, hanem higgy is,  • mi a legnagyobb tévhit a vonzás törvényéről,  • hogyan épített Ildikó egy bőségre épülő közösséget,  • és miért fontos, hogy „kell az eső, hogy nőjenek a virágok.”