A Buksó, a 24.hu podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésvel, a Líra könyvek támogatásával.
Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben? Áldásként, teherként esetleg semleges jelzőként élik-e meg az „erdélyi író” címkét? De az is kiderül a beszélgetésből, hogy léteznek-e sajátosan erdélyi témák, ügyek, hagyományok vagy írói stílus?
„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, munkához is látott. A szerző csaknem egy éven keresztül faggatta a Kossuth-díjas rendezőt, aki mesteréről, Ádám Ottóról, a Madách történetének kezdeteiről, a legnagyobb színészlegendákról, fél évszázadot átölelő és azóta töretlen rendezői pályájáról, de a feledés kegyetlenségéről is mesél a kötetben és a Buksóban egyaránt. Az epizód elején ismét egy olvasót kérdez Nyáry Krisztián, ezúttal Jakabos Zsuzsa olimpikon, Európa-bajnok úszóval beszélget sztereotípiákról, könyvekről, és arról is miért jó választás a Bűn és bűnhődés egy kemény edzőtáborhoz.
Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben. Miért nem túlzás második honalapításnak hívni mégis azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Mit tudunk a pusztítás valós mértékéről? Miért volt még a II. világháború borzalmainál is súlyosabb ez a háború? Egyebek mellett ezekről kérdezi Nyáry Krisztián az éppen most 4 éves Buksó vendégeit A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet szerzőjét, Bihari Dánielt, és egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.
75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű interjúit gyűjti össze. Pál Sándor Attila válogatta és Turi Tímea szerkesztette kötetbe azt a 19 beszélgetést, amelyek között a feltételezett első és a halála előtt készült utolsó is szerepel. Esterházy egyébként épp annyira nem szeretett interjút adni, ahogy kerülte a nosztalgiázást is. Ez a kötet mégsem mentes a nosztalgiától. Vajon kilépett-e mostanra a szerzői purgatóriumból? És egyáltalán mit ért ez alatt a szépirodalmi közeg? Miért volt már életében közéleti szerepvállalásai miatt a kultúrharc egyik főszereplője? Mitől üdítő és sokszor megrázóan izgalmas az Esterházy univerzum? És vajon mi mindennek köszönhető, hogy a Vanni van című interjúkötetet már egy hónappal a megjelenése után újra kellett nyomni? Egyebek mellett erről lesz szó.
Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit diktál. A kiadók jogi, etikai és technológiai szabályok lefektetésével igyekeznek loholni utána, kérdés azonban hol és mennyit engedjenek neki, mekkora teret kapjon, miként hat a művészetre, a művészekre vagy éppen az olvasókra? Ezúttal Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó ügyvezetője, Szertics Gergely mesterséges intelligencia kutató, Kellerwessel Klaus költő, szociálpszichológus és MI-kutató volt a Buksó vendége. Nyáry Krisztián előzőleg Schoblocher Barbarával, a Blahalouisiana énekesnőjével beszélgetett Szerb Antalról, zenekari buszban olvasásról és arról is, hogy zenészként miért nem rajong a versek megzenésítéséért.
„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége. Irodalom- és helytörténeti, valamint gasztrokulturális kötetei egyedi hangja okán hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ráadásul tavaly két könyve is megjelent imádott Budapestjéről. Egyebek mellett ezekről és az ikerkönyveket hamarosan követő harmadikról, és a már készülő negyedikről is mesél, de szó esik a kávéházak háttérszereplőiről, Krúdy józsefvárosi kötődésének okairól, na és persze a gyakran okkal romanticizált Tabánról is. A beszélgetés után művelődéstörténeti könyveket ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig a 2025 legjobban várt könyves eseményei közül válogat.
A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint történetekre.
Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát ültették át ezúttal színpadra a budapesti Magvető Caféban. Az élő műsor vágatlan verziója kétszer ilyen hosszú verzióban jövő héten lesz elérhető a YouTube-on. Abból az is kiderül majd, milyen új rovatokkal bővül a Buksó.
Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett szó lesz autófikcióról, generációs traumákról, az alkoholfüggőség súlyos hátulütőiről, de még Nemes Jeles Lászlóról is. Tíz alkoholizmusról szóló regényt ajánlunk ezúttal, mindezek előtt pedig a könyvek és a mesterséges intelligencia jövőjéről mesél Nyáry Krisztián.
Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak előbb vagy utóbb a nagy művészek életművének fontos festményei az őket megillető múzeumokba, és hogy miért fontos a művészettörténészek számára, hogy a magyar alkotások lehetőség szerint hazakerüljenek. A könyvajánlóban ezúttal tíz képzőművészeti albumot ajánlunk, mindezek előtt – maradva a témánál – az albumok kiadásának nehézségeiről és kihívásairól lesz szó.
A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent meg a nagy sikerű Tények és Tanúk sorozat róla és az AKG születéséről, egyedi szemléletéről, egyedülálló önigazgató tantestületéről szóló kötete. Horn György és a kötet szerzője, Nádori Gergely nemcsak az iskola múltjáról és jelenéről mesélnek Nyáry Krisztiánnak, hanem csapdahelyzetekről és kudarcokról is. 2025 első Buksójában visszaemlékezünk a tavaly elhunyt szerzőkre, az epizód végén pedig tíz pedagógiai témájú könyvet ajánlunk.
Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tartalmáról, a bori áldozatokról, és a szépirodalomról. Szó esik arról is, hogy az irodalomtörténeti kutatások és a tankönyvkiadás noha párhuzamosan zajlanak mégsem találkoznak, az epizód elején pedig Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter összegzi, mi történt az elmúlt évben. 2024 utolsó Buksójának végén tíz életrajzi könyvet is ajánlunk.
Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzák. Az epizód elején pedig egy olvasási szokásokról szóló finn felmérésről és könyvről.
Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, sőt Vörösmarty erotikus gondolatairól is szól. Nyáry Krisztiánnal ezekről, Nádasdy Ádám apukájáról, de még az irodalomoktatás kihívásairól is beszélget Milbacher. Az epizód végén tíz ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a világ legnagyobb könyvesboltjairól lesz szó.
Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Kitérnek a női öregedéshez köthető előítéletekre, az elmúlás nehézségeire, valamint a szerző kortárs irodalmi szcénában betöltött szerepére is. Az epizód végén frissen megjelent versesköteteket ajánlunk, mindezek előtt pedig a magánkiadásban megjelenő könyvek kulisszatikairól lesz szó.
Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ legdrágább köteteiről lesz szó, végül pedig tíz művelődéstörténeti könyvet ajánl Nyáry Krisztián.
A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.
Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.
A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.
Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.
Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és a mai emlékhelyek hiteles bemutatására. A beszélgetést követően – maradva a vérzivataros témánál – Nyáry Krisztián az első világháborúhoz kapcsolódó könyveket ajánl, az epizód elején pedig egy hasonlóan nehéz, ám fontos témával készült, hiszen a betiltott könyvekről lesz szó.
Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös mesterükről, Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. Mindezek mellett a szitanyomatok felemelkedéséről és bukásáról is kérdezi Nyáry Krisztián a szerzőt. A beszélgetés előtt az évszázad első huszönöt évének New York Timesban publikált legfontosabb szépirodalmi könyvei közül emelünk ki néhányat, végül pedig tíz, a közelmúltban megjelent képzőművészeti kötetet is ajánlunk.
Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli fel, így aztán tekinthető az Orgia ikerrégényének is, jóllehet Zoltán a Szomszéd és a Szép Versek 1944 című köteteiben sem szakadt el témájától. Nyáry Krisztiánnak ezúttal az alkotói folyamat lélektipró pillanatairól, a fikció és a tények viszonyáról, de arról is mesél, miért törekedett arra, hogy kevésbé legyen megterhelő az új regény olvasása, mint amilyen az elsőé volt.
A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az oldalért – igaz, rengeteg önkéntes támogatja a működését. A beszélgetést követően a Molyon megjelenő Merítés-díj idei rövidlistáját ismerteti Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az elmúlt egy évben elhunyt szerzőkre emékezünk.
A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó eseményekről lesz szó, végül pedig tíz plusz egy olyan magyar verseskötetet ajánlunk, amelyek a közelmúltban jelentek meg.
A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták a könyvet, valóban döcög-e itt-ott a szöveg, de még egy anekdota is elhangzik az 1957-ben Budapesten járt íróról. Az epizód elején az irodalmi díjakról és az azokhoz köthető identitáspolitikai vitákról lesz szó, végezetül pedig tíz magyar nyelven is megjelent latin-amerikai könyvet ajánlunk.
Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, menedzsment és füves könyv. A beszélgetésből egyebek mellett az is kiderül, hogy a csúcsmenedzser sokkal inkább maximalista a lecsófőzésben, mint a cégvezetésben, és ha az a cél, hogy oldja a feszültséget, akkor a legváratlanabb helyzetekben is hajlandó kézen állni. Gazsi Zoltán nem csak üdítően életigenlő kötetében, hanem Nyáry Krisztiánnak is mesél arról, hogy élte meg, amikor az élet olyan lapot osztott neki, hogy nem kontrollálhatta a történéseket. Az ünnepi epizód végén pedig – szorosan kapcsolódva a fentiekhez – tíz menedzsment szemléletű könyveket ajánlunk.
Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, és bár a színházkedvelő közönség számára ismerős lehet párosuk, hiszen megannyi darabot írak már, közös kötettel most jelentkeztek először. Olyannyira hétköznapi számukra az „együttalkotás”, hogy ma már el sem tudnák képzelni, hogy magányosan írjanak. Családregényként, fejlődésregényként, de szerintük akár „szándékregényként” is meg lehet határozni a kötet műfaját, amely nyomokban mágikus realista elemeket is tartalmaz, és szépen szól a vidékről, a faluról, a hagyományokról és az otthonról is. Az epizód elején az Európai Könyvkiadók Szövetségének manifesztumáról lesz szó, végül tíz kortárs, a magyar falvak világáról szóló regényt ajánlunk.
A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, a könyvkiadás szakmai titkairól és kihívásairól, de Yuval Noah Harariról és Jo Nesbo-ről is mesél Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke is. Mindezek mellett szó lesz a közelmúlt új könyvpiaci jogszabályairól, valamint tíz európai szerző tollából magyarul is megjelent könyvet ajánlunk.
Ugyan A Magyar Költészet Napja csak jövő héten lesz, a Buksó aktuális epizódja már most a versek köré épül. Kiderül, miért fontos a gyerekeknek rendszeresen olvasni ezeket, és hogy könnyebb legyen a választás, ajánlunk is több verseskötetet. Vendégünk Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan sikerről, díjesőről, elismerő kritikai visszhangról, na és mindezek terhéről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Szó lesz még a második kötet intertextuális utalásairól, arról, hogy miért szereti az Anyegin-strófát, és hogy miként hat ez utóbbi a történetmesélésre.
Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar át fogják venni az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni, sokkal inkább kezd egy hibrid piac képe kirajzolódni, ahol egyik formátum erősíti a másikat. A hazai eladási statisztikákból mindenesetre az látszik, hogy igen alacsony az e-könyvet olvasók száma. A Tárki és az ekönyv Magyarország friss felméréséből pedig az derült ki, hogy akik elektronikus formában olvasnak, nyomtatott könyveket is forgatnak, és az e-könyvekre is tárgyként tekintenek az olvasók. Nyáry Krisztián Csordás-Takács Attilát, az ekönyv Magyarország ügyvezetőjét mindezek mellett a hangoskönyvekről is kérdezi. Az új epizód bevezetőjében szó lesz a fóliatörvényhez köthető aktualitásokról, végül pedig tíz szépirodalmi e-hangoskönyveket ajánlunk a hallgatóknak.
Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támogatott vidéki roma lány kudarcos kapcsolatát beszéli el. Babarczy szerint az önzetlen segítségnyújtás legfeljebb a szentek esetében lehet reális elképzelés, és arra is válaszol, miért adta a „rasszista történet” alcímet a kisregénynek. Nyáry Krisztián ezúttal tíz kortárs szépirodalmi művet ajánl az öregedésről, az epizód elején pedig a 2024-es év könyves rendezvényei közül válogat.
Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Szó lesz az ország legnagyobb bibliotékájának otthont adó Wenckheim-palotáról, de még arról is, milyen hasonlóság lehet egy bankautomata és egy könyvtári szolgáltatás között. Az epizód végén tíz, hamarosan megjelenő ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig ismét az olvasóklubokról lesz szó.
Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása novemberben megjelent regényének? Ez is kiderül a Buksó új epizódjából. A beszélgetést követően tíz olyan könyvet ajánl Nyáry Krisztián, amelyek a melegkultúráról szólnak, mindezek előtt pedig a könyvklubbokról lesz szó.
Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének, a Hosszú útonnak címe is. A Kossuth-, és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, amelyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem pedig válaszok nincsenek, állítások azonban annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.
Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek,hogy könyvet írjon Júdásról. A Jézus árulójaként elhíresült tanítvány bűnéről, megítéléséről, és arról is mesél a teológus, hogy a kötet a zsidó-keresztény párbeszéd jegyében született. A beszélgetést Fabiny Tamás újévi üzenetével zárjuk, amelyben az izreali-palesztin háború kapcsán a remélt békéről is szól. Az epizód elején pedig megemlékezünk több 2023-ban elhunyt szerzőről, végül az újévben megjelenő könyvek közül ajánlunk néhányat.
Háy János az egyik legtermékenyebb kortárs magyar szerzők egyike. 1996-ban jelent meg első regénye, az akkor példátlan sikert aratott Dizsgerdilen. Háy ezúttal a közelmúltban új kiadást megért kötet címéről is mesél, és nemcsak azt árulja el, mit jelent a szó vagy miként kötődik hozzá Jókai, hanem azt is, miért találta zseniális választásnak Tandori Dezső. Az epizód elején összegezzük az elmúlt év legfontosabb könyves eseményeit, végül pedig – a megszokott könyvajánlón túl – Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter is ajánl néhány, karácsonyi ajándéknak is kiváló könyvet.
Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.
A szakácskönyvek sikere mintha felülírhatatlan lenne. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány óta, akkor ugyanis 42 százalékkal ugrott meg irántuk a kereslet világszerte. Változott a funkciója is a gasztronómiai köteteknek, többségük ugyanis ma már nem csak kifogástalan receptek gyűjteménye. Mautner Zsófinak az elmúlt csaknem két évtizedben tizenhét szakácskönyve jelent, legutóbb A falusi konyhám című, amely mind közül a legszemélyesebb. A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról, a tárgyi emlékek jelentőségéről, hibátlan régi receptekről, egyszóval a vidék ízemlékeiről mesél Nyáry Krisztiánnak. A beszélgetés előtt a szakácskönyvek történeti hátteréről lesz szó, és a könyvajánlót is ilyen köteteknek szenteljük.
Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros tizennyolcadik könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Életének jelentős részét levéltári raktárakban tölti és nem fél gyakran szélmalomharcnak tűnően kutatni az információk után, ahogy a legendavadászat sem áll távol tőle. Ő döntötte meg azt a Petőfihez köthető mítoszt is, amely szerint a selmeci evangélikus líceumból amiatt kellett távoznia a költőnek, mert magyar származású volt. A valóság ennél sokkal prózaibb: rosszak voltak a tanulmányai eredményei. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél. A beszélgetés előtt szintén a levéltárakról lesz szó, végül pedig tíz, feltalálókról és tudósokról szóló könyvet ajánl Nyáry Krisztián.
Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó friss epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások, karakterfejlődés – egyebek mellett ezekről is kérdezi Nyáry Krisztián a Prima-díjas írót. Mindezek előtt kiderül, milyen hatással volt a világ egyik legnagyobb könyves eseményére, a frankfurti könyvvásárra az izraeli-palesztin konfliktus, végül pedig tíz, krimielemeket is tartalmazó kötetet ajánlunk.