Filmhu

Április 26-án, a Magyar Film napja keretében mutatták be a Romokból című dokumentumfilmet, ami az azonos című websorozat alapján készült. A film a budapesti romkocsmák történetén keresztül enged betekintést a kétezres évek fővárosi hangulatába és végigköveti azt a folyamatot, ahogyan ezek az underground helyek a bulinegyed kialakulásával a külföldi turisták kedvelt célpontjaivá váltak. Csizmadia Attilával, a film szerkesztőjével és Sipos Bence rendezővel a helytörténeti vonatkozások mellett a forgatás körülményeiről, kulisszatitkokról és a romkocsmákhoz fűződő személyes viszonyukról is beszélgetünk a Filmhu podcast legújabb adásában.

“Fiatal lány” volt a Napszálltában, “junkie” a Toxikomában, “pimasz nővér” a Semmelweisben és “pánikoló hölgy utas” a Mesterjátszmában. Büszkén emlékszik vissza ezekre az egymondatos szerepekre, mindegyikből tanult valami hasznosat. A Hunyadiban most az egész ország megismerte, de KISZ-es lányként fontos szerepe volt A besúgóban, a Ma este gyilkolunkban pedig a nemzet színészeivel komédiázott. Hermányi Mariannal Luxemburgi Erzsébet felfedezéséről, a sorozat mögötti mérhetetlen marketing gépezetről és intim jelenetekről beszélgettünk, de mesélt A brutalistában játszott szerepéről is.

Az animációs filmek legfontosabb nemzetközi fesztiválja, Annecy idén a magyar animáció előtt tiszteleg. A 111. évfordulóját ünneplő hazai animáció története, ipara, képzése és kortárs alkotói mutatkoznak be a magyar díszvendégség keretében. A Filmhu és az NFI Filmgyár podcastjában a Magyar Animációs Díszvendégség programjának igazgatója, Dr. Takács Ildikó és Pesti Ákos mozgóképipari vezető kormányfőtanácsos mesélt nekünk az összetett esemény szervezéséről és részleteiről. 

A  #metoo-mozgalom megszületésével reflektorfénybe került egy viszonylag új filmes szakma is: a szexjelenetek szabályos kivitelezését felügyelő intim koordinátor munkája. Kurucz Marion tizenhat év gyártásvezetői tapasztalat után, itthon elsőként tanulta ki ezt a sokoldalú és izgalmas munkakört, mentorai a leghíresebb színészek szexjeleneteit koordinálták, és mára már ő is világsztárok mellett dolgozik. Az intim koordinátor alapvető feladatairól, a jogi részről és a fizikai koreográfiáról, a színészekkel való felkészülésről mesélt. Milyen gyakran kell megküzdenie a rendezők egójával? Mit tud koordinálni egy ruhában történő szexjelenetben? És mi történik, ha egy színész elutasítja a segítségét? Péniszprotézis, orgazmushangok gyakorlása és szex imitálása a kukoricamezőn - ilyenekről is szó esik a legújabb podcast adásunkban.

A szülői felelősséggel járó érzelmi felfokozottságról, Hajdu Szabolcs univerzális arcáról, na meg a kisrealista történet fekete-fehér, stilizált, brutalista térben való bemutatásáról beszélgettünk a Minden Rendben rendezőjével és operatőrével. A berlini filmfesztiválon bemutatott inkubátoros film alkotói ösztönösen kanyarodtak a kísérletező formanyelv felé, ennek a megszületéséről, a gyerekszínészekkel való munkáról és arról is meséltek, hogyan segítette őket a több mint tíz évnyi reklámfilmes tapasztalat. 

Március 8-án elindult a TV2-őn a Hunyadi című, nagyszabású történelmi sorozat. A Filmhu és az NFI Filmgyár podcastjában az eredeti mű szerzőjével, a gigaprodukcióban konzulensként közreműködő Bán Mórral, valamint a sorozat showrunnerével, Lengyel Balázzsal beszélgetünk az írószoba kulisszatitkairól, különösen arról, hogyan tudták egy tíz részes évadban adaptálni az egész terjedelmes könyvciklust.

A 2020-as évekre a többi súlyosan szennyező iparág mellett, a filmipar is egyre inkább kezd felelősséget vállalni a környezetvédelem és fenntarthatóság terén. Itthon is elkészült az első „zöld produkció”. Lakos Nóra alkotása, a Véletlenül írtam egy könyvet című ifjúsági film fenntartható elvek mentén forgott, a moziban pedig január 16-tól látható. Vendégeink Lányi Eszter NFI Fenntartható Filmgyártás munkacsoport projektvezetője, Sümeghy Claudia producer és Tordai Júlia fenntarthatósági asszisztens.

2024-ben 13 államilag támogatott és 10 függetlenfilm került a mozikba. A legnézettebb Herendi Gábor Futni mentem című filmje lett, versenytársa a Demjén-dalokra épülő Hogyan tudnék élni nélküled?, mindkettő továbbra is töretlen sikerrel szerepel. Szimler Bálint Fekete pontját három díjjal jutalmazták Locarnóban , mellette főleg dokumentumfilmek arattak nemzetközi sikereket, A boldogság ügynöke, a KIX és a Kék Pelikan. Társadalomkritikus témákért a függetlenek felé fordultunk, a Nemzeti Filmintézet által támogatott filmek főleg műfaji vonalon kerültek előtérbe, volt történelmi film, musical és családi dramedy is a mozikban. Milyen évet zárt a magyar film? Hova vezethet a megosztottság, és hogyan fogunk visszaemlékezni erre az időszakra?

Már látható a mozikban Orosz Dénes új alkotása, a Hogyan tudnék élni nélküled? című, Demjén Ferenc slágereit felvonultató musical. Ennek apropóján beszélgetünk a hazai zenés filmekről Tőzsér Attilával, aki azon túl, hogy producerként tevékenykedik (Drakulics elvtárs, a Martfűi rém, Pappa Pia), több mint 80 filmben dolgozott hangmérnökként. -Csak az elmúlt években hallhattuk munkáját a KIX, a Cabin Pressure, a Nemzet aranyai, a Hat hét, és természetesen a Hogyan tudnék élni? című filmekben. 

2024 májusában egy 21 éves youtuber és előadóművész magyar poptörténelmet írt: három egymást követő este teltházas koncertet adott a Puskás Arénában. Baukó Attila, alias Azahriah rekordsebességgel, mindössze pár év alatt országosan közismert, milliók által körberajongott, izgalmas aurájú zenésszé vált. Mazzag Izabella most bemutatott dokumentumfilmje arra tesz kísérletet, hogy egyszerre mutassa meg a koncertekre készülő profit, és egy fiktív szál segítségével a benne lévő bizonytalanságot és kételyeket. A Filmhu podcast legújabb adásában a Mi vagyunk Azahriah rendezőjével és producerével, Lévai Balázzsal beszélgetünk. 

Kamerával végigkövetni egy kisgyerek felnövését általában csak a lelkesen házi videózó szülőknek adatik meg. Mikulán Dávid 2011 tavaszán gördeszkával járta a várost, amikor az izgalmas arcok filmezése közben belefutott a nyolc éves Sanyiba és haverjaiba. A találkozásból bandázás, barátság, közös alkotás és egy 12 éven keresztül forgó dokumentumfilm született, ami végigkíséri a fiú kamasszá, majd fiatal felnőtté válásának rögös útját. Útközben hozzájuk csapódott Révész Bálint, és a közel 200 órányi nyersanyagból megszületett az utóbbi évek egyik legkreatívabb dokumentumfilmje, a KIX. Az évtizedesre nyúló forgatás érzelmi és gyakorlati oldaláról, utcai napköziről, a végtelen vágásról és arról meséltek, nekik milyen volt átélni a tragédiát, ami Sanyi sorsát megpecsételte.

Kilenc évvel előző nagyjátékfilmje után ismét új alkotással állt elő Till Attila. Sanyi bábművész és alkoholbeteg. Próbál józan maradni egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat, miközben az AA gyűlésről megismert Palival igyekszik megtalálni egy harmadik érintett társukat. Budapest utcáin futnak versenyt az idővel, hogy megmentsék Tomit. Ezalatt megismerjük, hogy hogyan rombolta szét Sanyi életét az alkohol, és éppen ezért miért olyan fontos neki, hogy tiszta maradjon. A részben saját élményekből táplálkozó És mi van Tomival? magánfinanszírozásból készült és október 31-től látható a magyar mozikban. Filmhu Podcast 101. adásában Tilla a vandégünk.

2014. október 30-án színre lépett a VAN főhőse, Szentesi Áron, hogy Budapest különböző pontjain azon nyomban összeessen és meghaljon. A szerelmi bánatban szenvedő fiúnak harminc évesen az anyja írja az önéletrajzát, és lisszaboni repülőjegyeket vesz egy olyan lakásban, ahol még tejföl sincs. Podcastunk 100. adásában Reisz Gábort láttuk vendégül, hogy felidézze, milyen volt az első filmjének két éven át tartó, gerilla forgatása, és hogy milyen hatással volt a VAN a Rossz versek és a tavaly bemutatott Magyarázat mindenre készítésére. Miért sírta el magát Budapest egyik legmagasabb épületének a tetején? Miért javasolta neki Rév Marcell, hogy VHS-re forogjon az egész film? Miért hitték róluk Lisszabonban, hogy pornófilmet akarnak forgatni, és hogyan találtak magyar mondatokat egy portugál kocsmában? Mi az a mondat a filmben, amin Kelet-Európában mindenki felszisszent, nyugaton viszont senki? Gábor a kedvünkért a gitárját is elhozta, hogy ízelítőt adjon az október 25-ei VAN Filmzenekar koncertjéből.

Szeptember 26-án került mozikba Vékes Csaba új mozifilmje, a Lepattanó. Az érzelmes sportvígjáték a gombfoci, avagy a szektorlabda előtt tiszteleg, és feltűnik benne a Dallas sztárja, a Bobby Ewing-ot alakító Patrick Duffy is. Podcastunk vendégei Vékes Csaba rendező és Scherer Péter, aki nem csak a főszerepet alakítja, hanem kreatív producerként is közreműködött a filmben.

Évnyitón ájuldozó diákok, szenyózó portás, indokolatlan órai feleltetés, szó szerint szétmálló iskola, kiégett és kirúgott tanárok, és egy magára hagyott gyerek. Szimler Bálint első nagyjátékfilmjében egy Berlinből hazatérő tízéves kisfiú szembetalálja magát az elkeserítő állapotban lévő magyar iskolarendszerrel, ahol pár tanáron kívül nem tudja és nem is akarja megérteni őt senki. A Fekete pont rendezőjével, és vezető producerével, Osváth Gáborral beszélgettünk. 

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-22. között 7. alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet. Ezúttal a 110 éves magyar animáció lesz a filmes esemény központi témája, a fesztivál díszvendégének pedig Wim Wenderst hívták meg. Az esemény programjáról, létrejöttéről, archív filmek felújításáról beszélgettünk Barkóczi Janka filmtörténésszel, a Filmarchívum munkatársával, aki a Maraton szervezője és kurátora, illetve Sovák Viktórával a Filmlabor igazgatójával. 

Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja néven indult útjára az egyik legfontosabb hazai filmes esemény, amit pár évre rá CineFestre kereszteltek. Húsz éve járunk le Miskolcra gondosan összeválogatott nemzetközi filmeket és izgalmas magyar premiereket nézni, a napokban pedig kezdetét veszi a kerek évfordulót ünneplő fesztivál. Ebből az alkalomból Csákvári Géza művészeti igazgatóval és Muszatics Péterrel, a fesztivál egyik főszervezőjével és a CineClassics kurátorával a fesztivál múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a filmek válogatásáról, a sztárok felhajtásáról és a szülinapos programokról is beszélgetünk.

Dokumentumfilmet készíteni teljesen más élmény a fikcióhoz képest, ami nem csak a rendezőre, a producerre is érvényes. Kiss Viki Réka és Balogh Rita sok éve kizárólag dokumentumfilmekkel foglalkozik, de a műfajon belül nagyon sokszínű munkát végeznek. A két producerrel a műfaj nehézségeiről, finanszírozásról, a témákkal járó dilemmákról, az alkotók mentális higiéniájáról és persze a készülőben lévő és bemutatásra váró filmjeikről is beszélgettünk. 

Idén 110 éves a magyar animáció, az évforduló alkalmából pedig a veszprémi MOZ.GO fesztiválon jelentettek be a hazai animációipar fejlesztésére irányuló cselekvési tervet. Pesti Ákos Filmipari kormányfőtanácsossal és Fülöp Józseffel, a MOME rektorával a további fejlődési lehetőségekről és az öt pillérből álló cselekvési program részleteiről beszélgettünk.

Tavasszal két filmjét is bemutatták a hazai mozikban, mindkettő az Inkubátor Program keretében készült és nemcsak a kritikusok, de a közönség is lelkesen fogadta őket. Felszeghy Ádámmal, a Lefkovicsék gyászolnak és a Kék Pelikan producerével beszélgettünk a producer szerepéről, az animációs filmek készítésének nehézségeiről, sőt, arról is, hogy vajon Kovács Ákos láthatta-e a Kék Pelikant, mielőtt engedélyezték az Induljon a banzáj! használatát a filmben.

1994. májusában, harminc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Cirko-Gejzír mozi. Európa egyik legkisebb független artmozija minden budapesti filmrajongó számára fontos találkozási pont, a legizgalmasabb szerzői filmek, fesztivál- és közönségsikerek otthona. A mozi csapata személyes kapcsolatot ápol a nézőivel, ezt erősíti például a Sátántangó szünetében felszolgált szendvics és a december 24-én, szenteste tartott vetítések. A Cirko-Gejzír és a Cirko Film múltjáról és jelenéről Balassa Péterrel és Garancsi Ágival beszélgetünk.

Az utóbbi időben több olyan magyar film jelenik meg, amely hazai zenészek, zenekarok pályáját mutatja be. A hamarosan kezdődő Magyar Mozgókép Fesztiválon, a MOZ.GO-n négy ilyen tematikájú alkotás is szerepel. A Filmgyár új adásban az egyik ilyen zenei dokumentumfilm rendezője, Petrovics Eszter a vendégünk, aki Cziffra György születése 100. évfordulójának alkalmából készítette a Tele van a két kezem boldogsággal című portréfilmet a világhírű magyar zongoravirtuózról.

Még csak 25 éves, de már megjelent az első regénye, két rövidfilmmel szerepel a Friss Húson és tavasszal mutatták be második színdarabját. Még jó, hogy kíváncsiak voltunk a sikereihez képest meglepően fiatal íróra, és arra is, mi az, amit csak a filmtől kap meg, a prózától és a színháztól nem. Bíró Zsombor Auréllal arról beszélgettünk, hogyan lehet kollektív tevékenység a regényírás, hogyan függ össze a versenysportolói múlt a sikeres írói karrierrel, és hogy mi inspirálja őt Hemingwayben, Harry Potterben és a Magnóliában. Az egyetemfoglalás traumatizáló és személyiségformáló hatása mellett azt is megtudtuk, milyen darabot készül írni az SZFE kapcsán, miért visszatérő téma nála a férfiasság, és hogy meddig lehet elmenni a családi szennyes kiteregetésében autofikció írásakor.

Mernek-e a kistelepüléseken kérdezni egy Oscar-díjas rendezőtől? Mit gondolnak a meghívott szakértők egy-egy film hitelességéről? Mi volt a legextrémebb helyszín, ahol filmklubot tartottak? És van-e relevanciája 2024-ben a filmkluboknak? Az NFI közreműködésével készülő filmszakmai podcastunkban, a Filmgyárban ezúttal Lukácsy Györgyöt, az NFI filmklub szervezőjét és dr. Rácz Anna az ELTE jogi kar filmklub vezetőjét kérdeztük. 

„Majdnem ugyanakkora munka eljuttatni a nézőkhöz a filmet, mint megcsinálni.” Ez akár az adás kulcsmondata is lehet, melyben A boldogság ügynöke, a Kék Pelikan és a Kékkör kapcsán mesélnek arról vendégeink, hogyan próbálnak brandet építeni az egyes produkciókból, milyen eszközökkel szólítják meg a közönséget. Az NFI közreműködésével készülő filmszakmai podcastunkban, a Filmgyárban ezúttal Józsa László, Sümeghy Claudia és Vincze Máté producereket kérdeztük.

A magyar filmtörténet egyik legtöbbször betiltott rendezőjével készített podcastunk reményeink szerint szemlélteti, vajon miért hívták el őt a Sundance-től Új-Zélandig a világ számos pontjára előadni, workshopokat vezetni. Gazdag Gyulával inspiráló élmény beszélgetni. Erre a tanulságra jutottunk a tavalyi nagyinterjúnk után, úgy hogy most ismét kérdeztuk őt a filmjeiről és az életéről. Miért nem érdemes kompromisszumokban gondolkodni a sokadik dobozba zárt film után sem? Miért érez semmi máshoz nem fogható adrenalinlöketet dokumentumfilmezés közben? És hogyan lehet elreptetni a tatabányai Turul-szobrot? A sípoló macskakő, a Társasutazás és a Túsztörténet rendezője azt is elárulta, miért nem szereti tanításnak nevezni oktatói tevékenységét.

A Himalája szívében van egy kis ország, Bhután, ahol állítólag mindenki boldog. Zurbó Dorottyával, A boldogság ügynöke egyik rendezőjével ennek a különleges helynek a természeti erejéről, a szuverenitásért való harcáról, és a dokumentumfilm forgatásának kihívásairól beszélgettünk. Mit szeret annyira ebben az országban, hogy már kilencszer járt ott? Elmesélte, hogy mi a Bruttó Nemzeti Boldogság filozófiája, hogy mi zajlik a boldogság minisztériumban, miért hívják a helyiek a saját nyelvükön ‘kétszázötveneseknek' a turistákat, és hogy milyen érzés a bhutáni szerzői filmesek négyfős társaságához európai nőként hozzátartozni. 

Képzőművész, rendező és tanár, aki egyszerre dolgozik élőszereplős- és animációs műfajokban. Első egész estés alkotása a Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm, amiből kiderül, hogyan utazták be magyar fiatalok tömkelegei hamis vonatjeggyel Nyugat-Európát a 90-es években. Csáki László podcastunkban mesélt a közel 20 éve érlelődő film elkészítéséről, az animáció előnyeiről és szerteágazó karrierjéről.

Bár dolgozott más rendezőkkel is, elsősorban Mundruczó Kornél állandó színésznőjeként és munkatársaként gondoltunk rá sokáig. A Deltában alakított szerepének köszönhetően egy évvel később beválogatták a Berlinale Shooting Stars programjába. Több év kihagyás után tért vissza most a vászonra, Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjének női főszerepét alakítja. A Filmhu podcast vendége Tóth Orsi.

19. századi városrészlettel bővült a fóti telep, ennek kapcsán beszélgettünk Kovács Ildikóval, az NFI Stúdió igazgatójával és Pető Beatrixszal, a Most vagy soha! látványtervezőjével. Melyek a legnépszerűbb fóti kültéri díszletek? Miért kellett külön megépíteni Pest néhány utcáját a filmhez? És hogyan lehet átadni egy város esszenciáját? A Filmhu filmszakmai, az NFI közreműködésével készülő podcastjában többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.

Nőkről beszélgettünk, akik egy sokáig férfiak uralta filmszakmában, a rendezésben áttörték az üvegplafont, és filmet készítettek Magyarországon. Az 1936-os Pókhálót jegyző Dr. Balázs Máriától sok lebilincselő életutat és elszenvedett történelmi kataklizmát érintve eljutottunk egészen a tavalyi év nagy sikereket halmozó Buda Flóra Annáig és Moldovai Katalinig. És egy folyamatban lévő kutatásról is beszélgettünk, amely a rendszerváltásig mutatja be a rendezőnői sorsokat a Filmhun. Szederkényi Olga rendező, újságíró, a portrésorozat szerzője volt a podcast vendége.

Nagyon akarta az Izraelből hazatérő, a gyász közben még az önfejű apjával és a szellemet látó fiával is viaskodó Iván szerepét, egy visszafogottabb arcát mutathatta meg általa. A Lefkovicsék gyászolnak kapcsán dicsérő kritikák sokaságát besöprő színész mesélt egymásnak ellentmondó héberleckékről, hízókúráról és arról is, mennyire volt nehéz elfogadnia, hogy már nem fiatal szerelmes, hanem apaszereppel találják meg. Gyorsan végigvettük a filmes karrierjét, kirobbanó sikerben és fájdalmas kudarcban egyaránt volt része, beszéltünk egy másik szenvedélyéről, a fényképezésről, és megtudtuk, miért nem nyilvánul már meg nyilvánosan politikai kérdésekben.

Lefkovics Tamás és Iván évek óta nem beszélnek egymással. Egy családi tragédiát követően a fiú, Iván Izraelbe költözött és ott alapított családot. Édesanyja váratlan halálának hírére tér haza hatéves kisfiával, hogy sivát üljön budapesti házukban és megpróbáljon megbékélni bokszedző apjával. A Lefkovicsék gyászolnak családi dráma humorral és generációs ellentétekkel, Bezerédi Zoltán és Szabó Kimmel Tamás főszereplésével. A Filmhu Podcast vendége Breier Ádám, akinek ez az első nagyjátékfilmje. 

Város és vidék közötti szakadékról, Magyarországon uralkodó feudális viszonyokról, na meg arról is beszélgettünk a Nyersanyag rendezőjével és a főszereplőjével, hogy milyen változást érhet el az a művész, aki ezeken a témákat kibontva filmen keresztül mesél az ország társadalmi problémáiról. Megbeszéltük, hogy a forgatókönyvben szereplő korrupciós szál mennyire nehezítette meg a helyszínkeresést, és azt is, hogyan tudtak együtt dolgozni az elit Budáról érkező szereplők és a helyi, somogyszentpáli fiatalok. Ismerik falun a kiskamaszok Brad Pittet? És miért volt nehéz kitalálni Pusztaszomaj nevét? Ismét egy olyan magyar független film készült el, amiért érdemes moziba menni.

Milyen érzés, amikor kamerával ülsz egy kemoterápiától hányó ember mellett? Meddig lehet vágni egy dokumentumfilmet, hogy még a valóságot mutassa? Felelős-e a dokfilmes a saját alanyáért? Segíthette a hasnyálmirigy rákból való kigyógyulásban Einspach Gábort, hogy egy kamera követi azt végig? Legújabb dokumentumfilmje, a január eleje óta az itthoni mozikban is látható Nem halok meg kapcsán beszélgettünk Dér Asiaval, akitől azt is megtudtuk, hogy mit csinál egy spanyol sziget apró kis falujában. 

A Saul fia és a Napszàllta operatőre mögött mozgalmas évek állnak: Saoirse Ronannel és Paul Mescallel forgatott Ausztráliában, aztán pedig Amerikában fényképezett szintén világsztárokat, ahogy egymást dobálják pankrátorokként. A Vaskarom ráadásul 2023 egyik legerősebb amerikai filmje, és ebben nagy szerepe van Erdély Mátyás egyszerűségre törekvő, mégis mindig kifejező és nagy érzelmeket közvetítő kompozícióinak. A reklámok adta szabadság, boldog ingázás különböző kontinensek között, sok gondot okozó kenguruk, takarítás Alfonso Cuarónnál, sztárszínészek alázatos munkája és egy csodálatosan sikerült bulijelenet – ez mind szóba kerül a podcastban, és az is, vajon Erdély fényképezi-e Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmjét.

Miért foglalkoztat annyira egy fiatal alkotópárost az öregedés, az idősekkel való bánásmód, hogy első nagyjátékfilmjüket ennek a témának szentelik? Tényleg a magyar Életrevalók a Valami madarak? És miből él meg egy inkubátoros rendező és író, miközben az álmát hajszolja? Kertész Zsanett forgatókönyvíróval és Hevér Dániellel beszélgettünk lehetséges kivándorlásról, Denis Villeneuve személyes, szívhez szóló üzenetéről, és elsőként nekünk árultak el részleteket második nagyjátékfilmtervükről. Igen, annyira jól megvannak egymással, hogy nem csak a következő filmjüket, de még a 75. évüket is együtt tervezik eltölteni.

Miért lesz még jobb film a Magyarázat mindenre húsz év múlva, mint most? Miért súlyos kudarc a Hadik? Tényleg az animáció éve volt a mostani? És az álomszerű 2022-es felhozatal után mit adtak nekünk idén az elsőfilmesek? 2023 végén is összegyűlt a szokásos csapat – az öt hónapos Hédivel kiegészülve –, hogy sikerekről, kudarcokról, meghatározó filmélményekről beszélgessünk, és kicsit azt is felmérjük, mivel telt el az elmúlt egy évünk. Jakab Juli színésszel, dramaturggal, Kránicz Bence kulturális újságíróval és Schwechtje Mihály rendezővel a Filmhu két újságírója, Pozsonyi Janka és Varga Dénes beszélgetett.

Vajon csak hazug kedvesség, mímelt gesztusok sora a karácsony? Nagy V. Gergő forgatókönyvíró-dramaturggal és Lichter Péter filmrendezővel, filmes íróval ültünk le egy ünnepi különkiadásban kitárgyalni, mit is jelent az, hogy karácsonyi mozi. Az biztos, hogy a magyar politikatörténetbe betáncoló Hugh Grant mellett avantgárd orgia, műfajteremtő gyilkosságsorozat a lánykollégiumban és Paul Giamatti időutazása a hetvenes évekbe is elfér ebben a tág filmcsoportban. Szót ejtünk Barbara Rubin Christmas on Earth (1963) című forradalmi munkájáról és a slasher alapművéről, az 1974-es Fekete karácsonyról. Két aktuális filmet is előveszünk, azt vizsgáljuk, lehet-e újabb karácsonyi klasszikus a The Holdoversből, illetve hogy izgalomba tud-e hozni minket az idén 20 éves, ezért ismét mozikba küldött Igazából szerelem.

Haverság vibe, generációs különbségek, közös éneklés és buli az idősek otthonában. Megérkezett a mozikba a Valami madarak, ami egy nyugdíjas otthonból elszökni próbáló idős úr és egy kamasz látogató váratlan barátságáról szól. Podcastunkban a Valami madarak furcsa párosával, Szacsvay Lászlóval és Kizlinger Lillával beszélgetünk.

December 15-én frissen restaurált némafilmet mutatnak be az Urániában európai szervezésű A Season of Classic Films projekt keretében. A Rabmadár az utolsó magyar alkotás, ami némafilmként készült. Ennek apropóján beszélgettünk a Hungarika kutatásról és a Filmarchívum feladatairól, kihívásairól és kalandos nyomozásairól Margitházi Beja filmtörténésszel és Ráduly Györggyel, a Filmarchívum igazgatójával.

Miért tud azonosulni a Napóleon miatt támadott Ridley Scott-tal a történelmi hitelesség kérdésében? Fél-e attól, hogy a mesterséges intelligencia jobb látványterveket fog rajzolni, és elveszti a munkáját? És miért lett a kosz a Semmelweis kötőanyaga? A magyar film egyik legfoglalkoztatottabb látványtervezője, Pater Sparrow volt a podcast vendége, aki elmesélte, miben hasonlít Werner Herzogra, miért volt fontos állomás az életében a The Duke of Burgundy szadomazo szerelmi története és miért fűzi toxikus kapcsolat Boris Vian egyik regényéhez.

Körmösökről, falba vert diákfejekről, de progresszív oktatási módszerekről, csendes lázadásról, a tudat alatt mindenkit frusztráló klímaválságról és még a medve motívumáról is beszélgettünk az Elfogy a levegő alkotóival, Moldovai Katalin rendezővel és Palóczi Zita forgatókönyvíróval. A Filmhu podcast friss adásában előkerült az a téma is, hogyan hatott a forgatásra a világjárvány, az alkotók meséltek a bezártság alapélményéről és a romániai illegálbulikról is.

Huszadik alkalommal tér vissza a Verzió, ezért három, a fesztivál programjába beválogatott dokumentumfilm rendezőt láttunk vendégül a Filmhu és a MADOKE közös podcastjában. Somogyvári Gergő Fanni kertje, Lőrinczy Lia Aki még lehetek, és Fuchs Máté Keltető című filmje készítéséről, a téma megtalálásáról és azokról a pillanatokról mesélt, amikor forgatás közben barátként is jelen kellett lennie a főhőse mellett. Három különleges női sorson keresztül nyújtanak sokszor felkavaró, máskor felszabadító választ a fesztivál idei kérdésére: Merre tartunk?

Harmadik nagyjátékfilmjét mutatja be Tóth Barnabás, az Akik maradtak rendezője, aki eredetileg gyerekszínészként indult, majd produceri szakot is végzett. A Mesterjátszma 1956-ban játszódó pszichothriller, a rendező a történelmi eseményhez és a zsánerhez való kötődéseiről, valamint számos filmtervéről is mesél podcastunkban.

A Nemzeti Filmintézethez néhány éve már sorozattervekkel is lehet pályázni, ennek eredménye a jelenleg futó, Móricz Zsigmond regényéből készült Tündérkert és a jövőre érkező Hunyadi. Miért fontos, hogy készüljenek magyar sorozatok? És mi lehet az erősségük? Szóba került a Sopranos és a Seinfeld, az értékteremtéstől olyan konkrét témáig is eljutottunk, mint hogy végre nem a rosszindulatú legendák, hanem a tények alapján mutatják be Báthory Erzsébetet. Horváth András Dezső forgatókönyvíróval és Szabó Csilla dramaturggal, az SZFE tanárával és az NFI tévés tartalmak fejlesztési vezetőjével beszélgettünk.

Fehér isten, Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Külön falka, Mesék a zárkából vagy A besúgó tavalyról - csak néhány cím a szerzői film hagyományát éltető Proton Cinema repertoárjából. Már ez a felsorolás is bizonyítja, hogy a magyar film színesebb, bátrabb és nemzetközi szinten is sikeresebb lett általuk az elmúlt húsz évben. Az idei év is komoly eredményeket hozott számukra, a velencei filmfesztiválon két magyar film szerepelt, az Árni és a Magyarázat mindenre, mindkettőt a Proton gyártotta, ráadásul az utóbbi elnyerte szekciója fődíját. A Filmhu podcast legújabb adásának vendége Berkes Juli, Gyárfás Eszter és Sós Judit, mindhárman a cég producerei.

Karrierje eddigi legjelentősebb díját vette át Reisz Gábor, amikor a Magyarázat mindenre című munkáját a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Horizontok szekciójában a legjobb filmnek választották. A Filmhu Podcast vendégeként zokogással egybekötött örömünneplésről, mindenféle szorongásról, kettészakadt országról és mosómedvéről beszélgetett velünk, van egy üzenete Orbán Viktor számára, és arról is szó esett, hogyan segített neki a harmadik nagyjátékfilmje, az emelkedett hangulatú forgatás feldolgozni a családi és szakmai veszteségeket.

Szeptember van, kezdődik az iskola, mi pedig vendégül láttuk Erdős Emesét, a Filmarchívum oktatási referensét, hogy meséljen nekünk a közel ötszáz filmet bemutató magyar filmtörténeti oldalról, az Alapfilmekről, a tantermi és mozis vetítéseket, továbbá workshopokat is magában foglaló Klassz programról, és arról, hogy mindez hogyan jelenik meg a hamarosan kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonon. 

Sok esetben a vágó egészen a dokumentumfilm munkálatainak végénél csatlakozik be, a legtöbb stábtag számára ő egy láthatatlan szereplő. Miért nem szeretnek kimenni a forgatásokra, és miképp tudják a vágást friss szemmel olyan irányba terelni, hogy az jó legyen a filmnek? A Filmhu és a Madoke közös podcastjának legújabb adásában Erdélyi Flóra és Rudas Marianna vágókkal beszélgettünk szakmájukról, arról, hogy milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkoznak, amikor dokumentumfilmet készítenek.

Folytatjuk a két részes adássorozatunkat az ötven évvel ezelőtti, 26. cannes-i filmfesztiválról. Belesünk a francia új hullám ikonikus színészének, Jean-Pierre Leaud hálószobájába, magyar gimnazistákkal éljük át a forradalom felszabadító hevületét és egy szürreális lengyelországi időutazásban is részt veszünk. Három további filmmel indokoljuk meg, miért volt kivételesen erős az 1973-as program. A podcast előtt vagy után, de szívből ajánljuk a Petőfi '73-at, A mama és kurvát és a Szanatórium a homokórához című filmet!