BETONE BUSINESS

Chikán Attila akadémikus, közgazdász nemrég bővítette híres Vállalatgazdaságtan című könyvét. Mégpedig olyan aktuális témákkal, mint a vállalatok társadalmi felelősségvállalása vagy a fenntarthatóság. A professzor szerint új világrend van kialakulóban, és ez a vállalatok működésén is látszik. Mi jöhet a kapitalizmus után? Mi alapján kötnek bizniszeket a vállalatok? Mennyire bizonytalan az, ami az emberiségre vár?

Debreceni Barnabás másfél évvel ezelőtt jött rá, hogy a vállalkozásainak már nincs rá szüksége. Kiszállt a kriptobizniszből és családjával együtt Balira költözött. Most exitelt startuposként a nyugdíjas éveit éli egy olyan közegben, ahol szintén mindenki ilyen múlttal rendelkezik. Milyen harminc-egynéhány évesen letenni a munkát? Milyen álmai vannak még? Mit gondol, mi lesz a kriptóval? Ezekről lesz szó, illetve Rebeka Henderson amerikai közgazdászról. 

Az Amigos a gyerekekért alapítvány megálmodójának markáns véleménye van arról, hogyan lehetne jól és hatékonyan vezetni egy civil szervezetet. Forgács-Fábián Sára szerint nagyon sok edukáció kell még ahhoz, hogy az emberek megértsék, az adományukból banki költségeket, dolgozói béreket is fizetni kell. Mikor lesz “szexi” munka egy alapítványnál dolgozni? Mit jelent a social startup menedzsment? Hogyan tudnak segíteni a nagyvállalatok? Erről lesz szó a műsorban, illetve Lista Tibor önszabályozó társadalom elméletéről.

Sárospataki Albert saját maga bevallása szerint is bátor és merész. Bizonyíték erre a Billingo, aminek egyik alapítója és vezetője, hiszen egy telített piacra léptek be. Hogyan lesz egy vízióból stratégia? Mit jelent a vizionárius szerep egy cégnél? Miért akar maradandót alkotni, és mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet talpra állni, ha becsődöl egy cég? Erről beszélget Sárospataki Alberttel Pistyur Veronika. De előtte szó lesz Esther Dufflóról is.

Hollmann Lili éppen Hollandiában tanult szervezetpszichológiát, amikor felhívta a nagymamája: át kell vennie a családi céget. 1 hónap múlva úgy döntött, belevág, és átveszi a kútfúró és környezetvédelmi céget. Hogyan lép be egy 24 éves lány egy férfiakkal teli cégbe? Mi lesz az első lépése? Hogyan oldja meg azt a családi konfliktust, hogy a nagymama időközben mégsem akarja átadni a stafétát? És végül hogyan modernizálja a céget és a vállalati kultúrát? Erről, illetve Ray Anderson sztorijáról lesz szó ebben az epizódban.

Halácsy Pétert a Prezi társalapítójaként ismerték meg a legtöbben, pedig idejét ma már inkább a Budapest Schoollal tölti. Az iskolát 2015-ben indították el hat tanárral és két tanuló csoporttal, és mindezt azért, mert rájött, nem igazán adná gyerekeit állami iskolába. Milyen nehézségei vannak egy oktatási vállalkozás indításának? Hogyan lehet a gyerekeket már fiatal korban a tudatosság felé terelni? Erről, illetve Anjali Sud Vimeo-alapító missziójáról is szó lesz ebben az epizódban. 

Csányi Gabriella mindig is próbált kilépni apja árnyékából, saját vállalkozásokat indított el. Többek között a Pine design stúdió vezetője, elindította a Like Locals turisztikai appot és társtulajdonosa a Brain Bárnak. Vallja, hogy vissza kell adni abból a vagyonból, amit most élvez, és amit egyszer örökölni fog. De hogyan lehet erre tudatosan készülni? Miért akar maradandót alkotni? Miért mondja azt, hogy a rendszerszintű problémákat csak pénzzel, nem lehet megoldani? De előtte elmeséljük mit gondol Rutger Bregman történész a jövőről.

Maróy Krisztina a Galmour magazin főszerkesztője. De egyáltalán nem egy átlagos főszerkesztő abban a tekintetben, hogy zászlajára tűzte, legyen a divatipar fenntartható. A magazin cikkein és a rendezvényein keresztül is azt üzeni, igenis van felelősségünk abban, hogy mit vásárolunk, mit hordunk és mindezt hogyan tesszük. Miért hív meg egy divateseményre zöld szervezeteket? Milyen lesz szerinte a jövő divatipara? Miért ciki felvenni szerinte egy ruhat egyetlen alkalomra? A beszélgetés előtt pedig megismerhetjük a The Body Shop történetével.

Buday Bence nagyon fiatalon érte el azt, hogy rengeteg nemzetközi cégben dolgozott már vezetőként. A pályáját a McKinseyben kezdte, nevéhez fűződik a Vodafone-UPC integráció menedzselése, jelenleg pedig a Share Now ügyvezetője. De nem csak karrierje miatt kiemelkedő, hanem abban is, ahogy gondolkodik: Vallja, hogy menedzserként sem szabad tétlenkedni, ügyeket kell keresni, felelősséget kell vállalni a csapatért, a társadalomért és a jövőért. Miért nem hagyta el Magyarországot? Milyen értékrendekhez nyúl minden egyes döntése során? Mi az az alapelv, amiből soha nem enged? A beszélgetés előtt pedig megismerhetjük Stephanie Kelton közgazdász nézeteit.

Nagy Bálint az International Business School marketing karának vezetője. Eredeti végzettsége jogász, de az egyetem után rögtön a marketing osztályon találta magát. A rendszerváltás előtt dolgozott a Malévnál, később dolgozott például a Pizza Hut vagy a Douwe Egberts márkák hazai bevezetésén. A kétezres években viszont kiszállt, elege lett a pénz és a növekedés hajkurászásából és a katedrát választotta. Miért hagyta ott a vállalati marketinges világot?  Miért hisz a metaverzumban? Miért gondolja, hogy a nemnövekedés csak egy utópia? A beszélgetés előtt pedig Carlota Perez sztoriját meséljük el.

Lakatos Péter évtizedek óta megkerülhetetlen szereplője a magyar üzleti életnek. A Videoton Holding társvezérigazgatója-tulajdonosa, de legismertebb érdekeltségei között ott van a Bravogroup, a Masterplast, a Lupa Beach, illetve az Átrium Színháznak is alapítója és tulajdonosa. Nem mellesleg a Forbes listája szerint az ország 17. leggazdagabb embere. Miért mondja, hogy szerinte üzletelni is azért kell, amiért élni: for fun? Mi alapján hozza a döntéseit? Mit gondol a kapitalizmusról? Mit gondol a pénzről a növekedésről és a társadalomról? A beszélgetés előtt pedig a Reddit vezetőjének sztoriját meséljük el.

A Re-Business harmadik évadában a menedzsment és a tudatos működés összefüggéseiről lesz szó. Beszélgetünk az újszerű kapitalizmus alapjairól és hazai elterjedéséről, az etikus marketingről, arról, hogy lehet-e és kell-e visszaadni a vagyonból, a vezető és a csapatépítés vonatkozásairól, az esztétikai kapitalizmusról és arról, hogyan lesz a vízióból stratégia. Az évadban Buday Bence, Csányi Gabriella, Debreczeni Barnabás, Fábián-Forgács Sára, Halácsy Péter, Hollmann Lili, Lakatos Péter, Maróy Krisztina, Nagy Bálint és Sárospataki Albert lesz a vendégünk.  Hogy ne csak elmélkedjünk a fenntartható, etikus működésről, minden vendégünk, a beszélgetés végén egy konkrét, gyakorlati kérdést is kapott, hogy azon keresztül derüljön ki, hogy a szépen hangzó misszió, hogyan lesz hétköznapi valóság.  Iratkozzatok fel, ha eddig nem történt meg! Kövessetek az Instagramon és a Facebookon!

Ebben a részben a kiszállásról lesz szó. Arról, hogy miért fordít hátat valaki az üzletnek, aki nyakig benne volt. Hogyan kezd neki a váltásnak, mi a legnehezebb, mit kell tenni akkor, ha elbizonytalanodunk. Az évad utolsó epizódjában Tkacsik Mártával, a Patikakert alapítójával beszélget Pistyur Veronika. Majd Simó György mondja el az élete fordulópontjait.

Ebben az epizódban a gyerekekről, az oktatásról és persze a bizniszről lesz szó. Hogy milyen egy jó oktatási rendszer az általános és középiskolában. Hogy lehet-e üzletileg is sikeres egy kritikus értelmiségi közösség kinevelése, hogy megélhet-e a piacról egy progresszív oktatási modell, és hogy mikorra érhető el, hogy tanárként meg lehessen élni. Aki erről beszél, az Zeitler Ádámmal, a Milestone Intézet társalapítója. Majd Tom Szaky mondja el az ő fordulópontjait. 

Ebben az epizódban a segítségnyújtásról lesz szó. Hogy vajon működhet-e cégszerűen a segítségnyújtás. Életképes-e, ha valaki nem adományokból, hanem egy termék vagy szolgáltatás értékesítéséből akarja finanszírozni szociális problémák enyhítését. A társadalmi vállalkozásokról Kalmár Annával, az Adnijóga alapítója beszél. Majd a Világszép Alapítvány vezetői mondják el, mik voltak a fordulópontjaik.

Ebben az epizódban az értékekről lesz szó. Mégpedig arról, hogyan válthatók forintra az olyan értékek, mint az innováció, a sokszínűség és a hosszú távú gondolkodás. Hogyan lehet üzleti szereplőként példaképpé válni? Pistyur Veronika beszélgetőtársa Árvai Péter, a Prezi társalapítója. Majd a Zhao Zhou teaház vezetője mondja el az ő fordulópontját.

Ebben az epizódban arról lesz szó, hogyan juthat közelebb egymáshoz a környezeti és üzleti fenntarthatóság. Hogyan jelenthet bizniszt a környezetvédelem a vállalatoknak? Aki ezekre válaszol, az Tom Szaky, a Terra Cycle alapítója. Majd Szűcs-Winkler Róbert meséli el, hogyan került élete középpontjába a fenntarthatóság.

Ebben a részben a pénzről lesz szó. Hogy elegendő-e az, hogy vezetőként valakit csak a pénz mozgat. Vagy a pénz tényleg nem boldogít? És egyáltalán, mi lesz a pénz sorsa? Pistyur Vera erről egy számára különleges emberrel, üzlettársával és barátjával, Fehér Gyulával beszélget. Majd Zeitler Ádám, a Milestone Intézet egyik alapítója meséli el, miért fontos számára a kritikus értelmiség képzése.

Ebben a részben arról lesz szó, milyen az, amikor nem az európai értelemben vett üzlet az alap. Milyen hatással van a keleti kultúra a nyugati bizniszre? Tálos Gábor, a Zhao Zhou teaház vezetője meséli el, miért fontosabb neki a magas minőség a profitnál. Majd Tkacsik Márta meséli el, miért szállt ki az üzleti tanácsadói világból.

Lehet-e egy alapítványt sikeres vállalkozásként emlegetni, ha évente 200 milliós bevételt ér el? Lehet-e bizniszként működtetni egy civilszervezetet? Erről beszélgetünk Wirtz Ágnessel és Marton Krisztával, a Világszép Alapítvány vezetőivel. Majd Árvai Péter meséli el a fordulópontjait.

Ebben az epizódban arról lesz szó, hogyan lehet zöldebbnek lenni. Mitől lesz környezettudatos egy üzleti szereplő? Milyen szabályokat kell betartani? Erről beszélgettünk Szűcs-Winkler Róberttel, aki üzletszerűen foglalkozik a környezetvédelemmel, és segíti a cégek fenntarthatóbb működését.   A műsor második vendége Kalmár Anna, az Adnijóga alapítója, aki arról mesélt, miért épít történészként társadalmi vállalkozást.

Ebben a részben megpróbáljuk egy kicsit tágítani a horizontot és megfejteni, mi lehet az alapja a megújuló kapitalizmusnak. Szó lesz az üzleti tudásról és sikerről, Pistyur Vera beszélgetőtársa Simó György, a Dayone Capital társalapítója. Majd Fehér Gyula, a Ustream társalapítója, ma befektető mondja el, mik voltak a fordulópontjai.

Ebben az epizódban a felelős vállalkozás lelkéről, azaz a jó vezetőről lesz szó. Arról, hogy hosszú távon mi a jobb a cég és személy szerint a vezető számára: ha nap végén győztesen, vagy elégedetten megy haza. Hogy miért éri meg akár több évnyi vezetői tapasztalat után is változtatni, és a kollégákkal, a csapattal és az üzletfelekkel szemben is etikusan fellépni. A jó vezető ismérveiről Gauder Milánnal, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetőjével beszélgetünk, majd Bárdos András egykori tévés, jelenleg könyvkiadóvezető árulja el, ő miért döntött úgy, hogy megpróbál jobb ember lenni. 

A Gerbaud ügyvezetői sok szempontból érdekesek: Budapest egyik tradicionális helyét vezeti két nő, akik az elmúlt években megmutatták a tradíciókat is lehet frissíteni és megújítani, és akik nem mellesleg anya és lánya. Pintér Katalint és Niszkács Annát arról kérdeztük, hogyan működik a gyakorlatban egy családi vállalkozás átadása, mekkora nyomással jár, ha épp családon belül van konfliktus az ambíciók, a víziók és a vezetési stílus miatt. És egyáltalán, mennyire szövi át a mindennapjaikat a visszavonulás, az átadás kérdése. A Fordulópont vendége ebben az epizódban Radisics Milán fotós, aki elmondja, miért kapott munkáiban fontos szerepet a természet, az ember és a környezet kapcsolata. 

Ebben a részben az új generációról lesz szó. Azokról, akik most, fiatalon kezdenek vállalkozni. Vagy éppen most veszik át szüleiktől a családi vállalkozást. Mást jelent a fiataloknak a biznisz? Máshogy kezdenek a vállalatépítésbe? És egyáltalán mit vár el a következő generáció a cégektől? Erről beszélgetünk majd Schiller Márkkal, a három generációs családi vállalkozás egyik tulajdonosával. Majd Bogár Márk 30 alatti sikeres vállalkozó meséli el a fordulópontját.

A Hajtás Pajtásról már 15 évvel ezelőtt is úgy cikkezett a sajtó, mint az alternatív kapitalisták egyik mintapéldányáról.  "A társadalmi felelősségvállalás annyit jelent, hogy a nem mérgezzük meg a szántóföldet, amit 30 év múlva is használni szeretnénk" - állítja Kürti Gábor ügyvezető, akivel a kezdetekről, a fenntartható üzleti modellről és a hosszú távú haszonról beszélgetünk. A műsor második vendége Tóth Diána, a Farmer lánya blog alapítója, akivel a változtatásról és annak okairól beszélgetünk. 

Prohászka Ottó 1986-ban  indította el cégét és a legendák szerint azóta senki sem rúgtak ki és már akkor is a fenntartható, hosszú távú gondolkodás volt a jellemző a céges kultúrára. Nem  változott ez akkor sem, amikor a Magyarországon is megjelent a kapitalizmus vadabb verziója, sőt a mai napig is ez a személet a meghatározó. A beszélgetésben szóba kerül a józan paraszti ész, a kockás füzet és az is, miért fontos, hogy a gyár udvarán dísztavak legyenek. A műsor második vendége Hampuk Richárd, aki több másik vállalkozás mellett, a Betone Studio egyik alapítója is. Arról kérdeztük, mikor és miért jött rá, hogy vezetőként újra kell gondolnia saját magát, hogyan alakította át a céges működését, mit gondol arról, fontos-e, hogy a munkatársai szeressék. 

Ebben az epizódban a pénzről és végső soron az emberről lesz szó. Hogy megéri-e a profitnak alárendelni mindent, vagy van-e olyan alternatíva, amivel a vállalkozó is jól jár, de a társadalom is. “Amilyen az emberi értékrend, olyan  gazdaság” - állítja Baritz Sarolta Laura  domonkos rendi nővér, aki korábban  a Pepsinél dolgozott vezetőként és a kétezres évek elején találkozott először az emberarcú kapitalizmus, az etikus gazdaság eszméjével, aminek azóta maga is hirdetője, oktatója."Azért dolgozunk, hogy fogyaszthassunk, aztán kiderül, hogy minél többet fogyasztunk, annál többet dolgozunk" - mondta a műsor másodk vendége, Köves Alexandra, a Corvinus egyetem docense, aki a nemnövekedés mozgalomról mesélt. 

Mennyire kell egy cégnek transzparensnek lenni, és nem abban az értelemben, hogy mindenki tudja, ki a vállalkozás tulajdonosa. Hanem, hogy mennyire érdemes bevonni a munkavállalókat a döntésekbe. Vendégünk Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezetője, majd Tomán Szabina meséli el élete fordulópontját.

Illúzió vagy valóság a sokszor emlegetett win-win-helyzet az üzleti életben? Van-e olyan, hogy együttműködés a versenytársakkal? Lehet-e igazi közösséget építeni egy olyan szektorban, ahol mindenki a túlélésért küzd? A Re-Business első évadának harmadik epizódjában a felelős működés egyik alapvető ismérvéről, a minden szereplő számára előnyös üzleti helyzetekről van szó. A témáról a felelős gasztronómiai vállalkozásokat segítő Piqniq Budapest társalapítójával, Bánhalmi Katával beszélgetünk. A műsor második vendége Gál-Berey Tünde, a Villámfordítás alapítója, aki azt meséli el, nála mi hozta el a felvilágosodása pillanatát.LEGYÉL TUDATOS ÜZLETI SZEREPLŐ, IRATOZZ FEL A RE-BUSINESS PODCAST-RE!!! 

Nem mindegy, miből származik egy vállalkozás profitja. Ennek az epizódnak az alapgondolatát az úgynevezett B-Corporation kategóriába tartozó cégek adták. Világszerte 150 iparágból, 3790 cég gondolja már úgy, hogy minden munkafolyamatot és üzleti döntést megéri a fenntartható felelősség alá rendelni. Ők a B Corpok, azaz B-Corporation minősítéssel rendelkező vállalatok. Számokkal és célkitűzésekkel is bizonyítani tudják, hogy szigorú etikai keretek között működnek, és így tudják képviselni a munkavállalók, az ügyfelek, a helyi közösségek érdekeit is, pozitív társadalmi változások előmozdítása érdekében. Számukra a tulajdonosi érdekek mellett a társadalmi érdekek is számítanak. Ezeket próbálják minél jobban összehangolni. Nem érzik úgy, hogy választaniuk kell, és ha a társadalom érdekeit is szemet előtt tartják, akkor elesnének a profit lehetőségétől.Ebbe a nemzetközi hálózatba Magyarországról eddig két cég kvalifikálta magát, az egyik a Biofilter, amelynek  ügyvezetőjével, Deák Györggyel beszélgetünk. Az epizód második vendége Pozsonyi Gábor, aki  elmeséli, miért döntött úgy bankárként, hogy megmutatja, a társadalom számára hasznos módon is lehet pénzt befektetni.Ha érdekel a felelős üzleti kultúra, iratkozz fel a Re-Business Podcastra a lejátszódban és hallgasd meg elsőként az új epizódokat! 

A Re-Business első epizódjában a miértekről volt szó. Hogy egyáltalán miért beszélgetünk a kapitalizmus újraértelmezéséről, miért terjed az üzleti életben rohamosan a munkavállalóval, az üzleti partnerrel, a jövő generációjával szembeni felelősség, hogy igazából milyen világban szeretnénk élni, és mit tehet ezért egy üzletember. A felelős üzleti gondolkodásról beszélgettünk Jaksity György közgazdásszal, a Concorde Értékpapír elnökével. Tóth Guszti, az Igazi Oliva alapítója pedig azt mesélte el, miért döntött egy fenntartható üzleti működés mellett.Érdekel, hogyan lehetsz felelős üzleti szereplő? Kövesd a Re-Business Podcastet!  

Hiszünk az értékek mentén működő gazdaságban, a hosszú távú üzleti gondolkodásban és abban, hogy a kapitalizmus működtethető tudatosan, a környezet és a társadalom számára hasznosan. Sőt, szerintünk csakis így van értelme működtetni. Ezért ebben a podcastban megmutjuk, mit jelent az értékalapú üzleti gondolkodás, példákat hozunk arra, hogy minden üzleti vállalkozás dönthet a felelős működés mellett. Szeretnénk elgondolkodtatni, inspirálni, használható ötleteket adni, hogyan alakítsd át a céges működésed a tudatosság jegyében.A Re-Business podcast-sorozat első évadának tíz epizódjában a felelős üzleti működés alapjairól lesz szó, március 9-től hétről-hétre olyan nemzetközi és hazai példákat mutatunk be, amikből tanulni lehet. Kövess minket a kedvenc lejátszódban, csatlakozz a Re-Business mozgalomhoz a Facebookon, Instagramon és mesélj rólunk másoknak is!

Ebben az epizódban a koronavírus környezeti hatásairól fogunk beszélgetni. Arról, hogy milyen hatással volt a járvány a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra, egyéni, vállalati és globális szinten.A globális klímahelyzet és a járvány összefüggéseiről az egyik legjelentősebb hazai szakembert, Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU professzorát, a Kormányközi Éghajlatvédelmi Testület alelnökét kérdeztük. Litkai Gergelyt a legtöbben a Dumaszínház alapítójaként ismerik, de az utóbbi időben egyre többször nyilvánult meg klímakérdésekben is. Vele arról beszélgettünk, hogy  a vírushelyzet átalakította-e egy amúgy környezettudatosan élő ember hétköznapijait.  Mit jelent egy nagyvállalat életben egy ilyen krízissel sújtott év, hogyan hatott mindez a fenntarthatóságot előtérbe helyező vállalati stratégiára? Erről Károlyi Zsuzsannával, az E.ON márka és marketingvezetőjével beszélgettünk.

A To-do-list kilencedik epizódjában azokról lesz szó, akiket általában senki sem szokott sajnálni, hiszen nekik van a legnagyobb autójuk, a legnagyobb irodájuk és ők viszik haza a legtöbb pénzt a cégnél. De emellett persze, nekik kell meghozni a legsúlyosabb morális kérdéseket is. Dönteniük kell arról, hogy a cég vagy a dolgozók érdekei a fontosabbak, és ez nem mindig azonos. Hosszú távú vagy a rövidebb távú célokat tartják szem előtt? Hogyan lehet egyszerre emberséges és kapitalista is egy cégvezető? Hogy jobban megértsük a döntéshozó oldal dilemmáit és mozgatórugóit, beszélgettünk a Vodafone-t 13 évig irányító Beck Györggyel és a Shiwaforce digitális transzformációval foglalkozó cég vezérigazgatójával Kovách Antonnal.Ebben az epizódban is bemutatunk egy olyan vállalkozást, amelynek a covid miatt kellett átírnia az előzetes terveit, vendégünk lesz a Pánik Instant céges rendezvényügynökség vezetője, Ureczky Balázs. 

A To-do-list nyolcadik epizódjában a hibákkal foglalkozunk. Azt már talán tudjuk, hogy csak az hibázik, aki tesz is valamit, de vajon minden hiba kudarcot jelent? Hogyan kezeljük, ha hibáznak az alkalmazottaink és hogyan tekintsünk a saját hibáinkra? Vajon egy szervezet élén állva az a feladatunk, hogy minden lehetséges hibától megóvjuk a cégünket? Balogh Péterrel, a Cápák között tévéműsor egyik befektetőjével beszélgettünk a hibázásról, akinek első négy cége becsődölt. Mit mond most, hogy visszanézve minden jól alakult szakmai életében?  Második vendégünk Tóth Gergely a HR FEST és a nemzetközi Fuckup Nights hazai szervezője. Utóbbin alkalmanként 10 ember mesél röviden saját kudarcáról. A téma mindig más, hol az üzleti életben megélt nagy melléfogásokról, hol az élet más területén például szülőként elkövetett hibákról mesélnek a résztvevők.A műsor végén, a kreatív kisvállalkozásokról szóló újítók rovatban Péter Annamária prémium ingeiről esik szó. Annát egyesek újságíróként, mások gasztrobloggerként is ismerhetik, de az ország egyik speciális minivállalkozása, a Péter Anna ingek is hozzá fűződik. 

Pistyur Veronika neve ismerős lehet a tévéképernyőről, a Fókusz, a Strucc vagy akár a 2testőr című műsorokból. Az elmúlt jó pár évben azonban gazdasági-technológiai körökben vált megkerülhetetlen szereplővé. A Bridge Budapest, a Startup Hungary és a legutóbbi cége, az Oktogon Ventures alapítói közé tartozik. Miből inspirálódik, hogy szelektál, hogyan bírálja a kreativitást az, aki sokmilliós befektetések sorsáról dönt nap mint nap.   

Amikor a karrierünk válaszút elé érkezik, szembesülünk a kérdéssel, hogy a kipróbált úton menjünk-e tovább vagy keressünk újat. - Ebben az epizódban arról lesz szó, hogyan legyünk képesek újra és újra megtalálni azt, amit élvezünk és amiben sikeresek lehetünk. Krizsó Szilvia színész szeretett volna lenni, majd tévés lett, ma pedig elsősorban trénerként dolgozik.Második vendégünk Szabó Bálint, a Budapest School egyik mentor tanára, akit arról kérdeztünk, hogyan lehet már gimnazista korban elültetni a gyerekekben azt a rugalmasságot, ami aztán később egyszerűbbé teszi a karrierváltásokat és arról is beszélgettünk, hogy hogyan ismerhetjük fel, hogy miben vagyunk a legjobbak.A műsor végén a Longevity Projectet mutatjuk be, amelyet Langer Jelena és dr. Márky Ádám alapítottak, akik vállalati egészségfejlesztéssel foglalkoznak. Az általuk létrehozott edukációs progamokon a cég dolgozói megtanulhatják, hogyan alakíthatják úgy át a napi rutinjukat, hogy attól egészségesebbé váljanak.  

Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogy mikor kell és hogyan lehet segítséget kérni felelős vezetőként. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője személyesen tapasztalta meg, milyen az, amikor teljes egészében a kollégákra kell támaszkodni, ugyanis egy évvel ezelőtt rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála. A műsor második felében Nagy Józsa Dorottya szervezet- és vezető fejlesztő coachot kérdeztük arról, hogyan hozzunk létre olyan céges kultúrát, ahol nem szégyen, ha másokra van szükségünk. A műsor végén, az Újítók rovatban pedig a Creator Budapest nevű formációt mutatjuk be, akik nem közösségi irodát, hanem közösség műhelyt indítottak, barkácsolni vágyó, de hellyel nem rendelkező fővárosiaknak.

Az nem kérdés, hogy az ingatlanpiacot jelentősen átalakítja a koronavírus járvány gazdasági hatása, de mi lesz az irodaházakkal, hotelekkel, és a nagyobb kereskedelmi céllal használt ingatlanokkal? Ebben az epizódban Szöllősi Györgyi Borbély Gábort, a CBRE üzletfejlesztési és kutatási igazgatójával beszélgetett.

MIt jelent a kreativitás egy alkotó művésznek, egy reklámügynökségi szövegírónak és egy producerből lett filmrendezőnek? Dömötör Tamás Döme, színház - és filmrendező,  író, színész, műsorvezető rengeteg területen kipróbálta magát, lételeme az alkotás. Sallai Ervinnek több mint 50 munkahelye volt már, mire végül bekerült egy reklámügynökséghez  szövegírónak, aztán sok év, több ezer reklámszöveg megírása után végül kreatívigazgató lett.  Nagypál Orsi ügynökségi produceri munkák után 28 éves korában jelentkezett a London Film Schoolba, mert igazából a film létrehozása érdekelte. Miután hazatért, a rendkívül népszerű HBO-s sorozatadaptációban, a Terápiában is bemutatkozott rendezőként, első nagyjátékfilmje pedig a Nyitva című alkotás volt. Miután művészek és alkalmazott alkotók is elmesélik, nekik mit jelent a kreativitás, Kaszás György kreatív gondolkodást oktató trénerrel beszélgettünk az alkotói és a problémamegoldó kreativitásról, arról, hogy tanulható-e a kreativitás, illetve, milyen mődszerrel lehet elérni, hogy a gyerekek ne veszítsék el a születéskor bennük lévő alkotó erejüket.   

A műsor első részében két nagyon különböző nemzetközi példát mutatunk be. A Francé Telecom kétezres évek elején lebonyolított privatizációja miatt nagyjából húszezer emberrel kellett csökkenteni a dolgozói létszámot, amit példátlan kegyetlenséggel hajtott végre a vezetés. Az utóbbi néhány évben derült ki, hogy több tucat öngyilkosság hozható közvetlen összefüggésbe az elbocsátási hullámmal, ami miatt a korábbi vezetés több tagját letöltendő börtönbüntetésre ítélték el. De nemcsak így lehet leépíteni. A koronavírus miatt kialakuló gazdasági válság első körben a turizmust nullázta le, az egyik legjelentősebb károsult pedig az Airbnb nemzetközi szállásfoglalást kínáló szolgáltatás volt, ahonnan a dolgozók negyedét kellett elküldeni. Brian Chesky ügyvezető mindezt megpróbálta jól csinálni, speciális segítséget kidolgozva azoknak, akiknek a megélhetését veszélyeztette a lépés. A két nemzetközi példa mellett részletesebben beszélgetünk a leépítésekről, a jó és rossz megoldási utakról. Juhos Andrea 15 éve foglalkozik szervezet- és vezetőfejlesztéssel, nemzetközi tapasztalattal. Amerikai ösztöndíjáról hazatérve elhatározta, hogy a magyar piacon elsőként specializálódik a vállalati változásokra, azon belül az elbocsátások megreformálására is.A műsor ÚJÍTÓK blokkjában egy étterem túlélési stratégiáját mutatjuk be. A Babka Újlipótváros emblematikus étterme. A helyiek törzsvendégként járnak a Közel-keleti konyha által inspirált házias ételeket kínáló bisztróba. Ahogy a teljes vendéglátóipart, a Babkát is érzékenyen érintette a koronavírus. Bemutatjuk, hogyan válaszoltak a kihívásokra ők. 

Kapcsolódó linkek:A természet koronája  

Simonyi Balázs az eredményei ellenére még mindig hobbifutónak vallja magát. A 246 kilométeres Spartathlont többször is teljesítette, legutóbb pedig ötödikként ért be a célba. Nem ismer olyan hobbit, ami annyira demokratikus lenne, és ennyi fajta dolog felé el tudná vinni az embert, mint a futás. Szerinte van, aki azért fut, mert tisztában van magával, más pedig éppen azért, hogy tisztában legyen.Másik történetünk főhőse Czeczeli Tamás, akinél a sokéves folyamatos és intenzív munka mániává vezetett, amiből sokáig nem tudott szabadulni, aztán eljött az időszak az életében, amikor tudat alatt mindent megtett azért, hogy kirúgják. Végül elérte a célját, egy nap behivatta a főnöke és elbúcsúzhatott a magas fizetéstől és a cserébe járó rendkívüli stressztől. Azóta dolgozott árufeltöltőként, statisztaként, most pedig éppen munkakereső fázisban van. A TO-DO-LIST Újítók rovatában a ViddL futárcég ügyvezetője, Tüske Tamás meséli el hogyan módosították szolgáltatási körüket a koronavírus miatt kialakuló krízisben, hogyan szüetett a ViddL testvére a HozdL.

A To-do-list minden hónap közepén jelenik meg új epizóddal, amikben egy-egy üzleti krízissel összefüggő történetet mesélünk el. Egy-egy ilyen műsor gyártása során több interjút is készítünk, de ezekből csak kis részeket építünk bele a műsorba, hogy a történetek a lehető legkönnyebben befogadhatóak legyenek. A To-do-list Extra epizódokban ezeknek az interjúknak a hosszabb változatát hallhatjátok. A To-do-list első epizódjában a Malév-csőd történetét meséltük el több volt dolgozó és egy pszichológus segítségével. Ha még nem hallottad azt az epizódot, érdemes visszalapozni és meghallgatni. Ebben az extra részben Klememtz Kata, a Loffice közösségi irodahálózat egyik alapítójával beszélgettünk a cég koncepciójáról és arról, hogyan reagáltak a koronavírus okozta átrendeződésre.  Az interjút Lukács Luca készítette.