Rádió9 - a kerület civil hangja

"2019 július 28-án tette közzé első adását a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány által életre hívott Rádió 9.hu – a kerület civil hangja, és most, csaknem három év után elbúcsúzik a szerkesztőség. Ez alatt az idő alatt többszáz riportot, interjút, élő beszélgetést készítettünk elsősorban ferencvárosi ügyekről. Hogy valamikor folytatjuk-e, most még nem látjuk, de nem zárunk ki semmit." Ez van, de ez nem egy önsajnálatba torkollt búcsú podcast, hanem hallhattok benne a személyes okokról, az elfáradásról, az önkéntes munka kapacitás megcsappanásáról, a közéleti kiábrándultságról, az elmaradt hallgatottsági mutatókról... Köszönjük mindenkinek, aki valaha hallgatott minket vagy közreműködött az adásokban, podcastokban, és korábbi támogatóinknak, alapítónknak a Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak, és a Holland Nagykövetségnek a támogatását. Hallgassátok meg a búcsúpodcastot, sziasztok!

Világmegváltó a Rádió 9-en – az Ökotárs Alapítvány civilekről készített podcastsorozatának epizódja a roma önszerveződő kezdeményezéseket és érdekvédelmet támogató Polgár Alapítványt, a hajléktalanokat segítő Budapest Bike Maffia Egyesületet és a Ferencvárosi Közösségi Alapítványt mutatja be.

A civil aktivitás tekintélyes múltra tekint vissza, amit az is bizonyít, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek már több mint száz éve működnek. A Rádió9 ezúttal egy vendégpodcastot tesz közzé, az Ökotárs Alapítvány Világmegváló podcastsorozatának egyik darabját, amelyben három tekintélyes múlttal rendelkező szervezettel ismerkedhetünk meg: Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület.

Átmeneti szállások és adománygyűjtés a menekülőknek, testvérvárosi segítségnyújtás, mindez elsősorban fővárosi és civil együttműködésekkel, lakossági mozgósítással és önkormányzati koordinációval. A háború első napjaiban idemenekülők nagy részét, akiknek nincsenek itteni rokonaik, nem utaznának azonnal tovább és nem a hatalmas erőket megmozdító civil lakosság, civil szervezetek/segélyszervezetek próbálnak meg közvetlenül átmeneti szállóhelyhez juttatni, azokat fővárosi koordinációval kezdték elszállásolni, többek közt a kerületben, a BMSZKI Gyáli úti Átmeneti szállóján. Barna Era szerkesztőt két szakmai vezető Rész Levente, és Bércesi Ildikó fogadta és vezette körbe, miközben a menekültek is megszólaltak.

Február 22-én két ferencvárosi iskola pedagógusai is csatlakoztak ahhoz a múlt héten indult polgári engedetlenségi akcióhoz, melyben 16 iskola, legkevesebb 350 tanára tiltakozott a kormány egyik rendeletében foglaltak miatt. Előre nem bejelentett spontán munkabeszüntetést tartanak amiatt, hogy a rendelet lényegében ellehetetleníti a március 16-ra tervezett sztrájkot. Podcastunkban Olah Roland szerkesztő Bodó Lászlót, az egyik protestáló, a Bakáts téri zenei általános iskola igazgatóját, és egy neve elhallgatását kérő szülőt kérdezte.

Gerillakötők és kultúrosztagosok – bár nagyon harciasan hangzik, a Rádió 9 podcastjában szereplő közösségek nem militáns csoportok, céljuk műalkotásokkal, kulturális tevékenységgel meghódítani a  környezetüket. Az egyiküknek a fonal a fegyvere, a másik csapat hanggal, képpel, játékkal próbál közel kerülni a kultúrára fogékonyakhoz. Ferencváros két távoli pontján akcióznak, de most itt a Rádió 9-ben egyesítik erőiket.

Hangjáték, rádiójáték vagy rádiószínház. Egy igazi rádiós műfajról, azon belül is egy konkrét darabról szól a Rádió9 mai podcastja, melynek szerkesztője Singer Eddie. A hangjátékot a SziaSzínház társulata, 20-22 fiatal hozta tető alá. Az elsősorban fiataloknak, kamaszoknak, vagy késői útkeresőknek és újratervezőknek (tehát talán mindenkinek) ajánlott rádiójáték címe Vigyázz, hova lépsz. Hogy a hangjáték pontosan milyen utazásról szól, és kikéről, arról a darab szerzői, Balogh Eszter és Orosz Mihály mesélnek. Jóvoltukból zenei, illetve hangbeli részleteket is hallhatunk a hangjátékból.

Néha egy kapu, csak egy kapu. De ha nem működik, ha alapvető funkcióját sem látja el, mert nem zárható, ha kritikus állapota már messziről jelzi, hogy melyik az önkormányzati ház, amelyet még hírből sem csapott meg egyelőre a városrehabilitáció szele, akkor sokkal több, mint csak egy kapu. Az Üllői út 85. szám alatti házban jártunk, azután az egyik ott lakótól kétségbeesett poszt jelent meg a Facebookon, hogy a ház kapujának hosszú évek óta tartó használhatatlansága miatt áldatlan állapotok közt kell élniük, az amúgy is végletekig lerobbant épületben. A lakók után pedig előbb arról kérdeztük Árva Péter körzeti, önkormányzati képviselőt, hogy mire számítsanak az ott lakók, majd egyfajta hangképes esettanulmánynak szánva arról is beszélgettünk vele, hogy min múlott eddig és min múlik a jövőben általában annak a 60 háznak a sorsa, amely hasonló helyzetben van. A Rádió 9 aktutális podcastját Barna Era szerkesztette.

Egyre többször tapasztaljuk, hogy civilek látják el azokat a feladatokat, civilek végzik el azt a munkát, amellyel az állam nem törődik, vagy éppen nem fordít rájuk elég figyelmet. Jó esetben az állam legalább anyagilag támogatja a helyette dolgozókat, de ha a támogatás eseti, nincs a feladatellátásról és felelősségvállalásról szerződés, akkor bármikor elapadhat a közforrás. Mai podcastunkban most egy fontos területen dolgozó civil szervezet által működtetett hely, a Konkáv Közösségi tér küzdelméről számolunk be.

Két program, két kezdeményezés, az egyiknek már múltja van, a másik történet most alakul, szerencsére nagy léptekkel. A közös bennük, hogy mindkettő kívül az állami intézményrendszeren, a mentális zavarokkal, mentális egészségi rendellenességekkel élők számára nyújt terápiát, és segíti őket, meg a környezetüket a számukra élhető világ megteremtésben.

A Budapesten regisztrált személyautók száma csak az elmúlt 5 évben 100 000-el nőtt, összesen 690 000 db-ról beszélhetünk. De ami a napi forgalmat, és az óriási dugókat okozza, az a fővárosra zúduló további, közel 300 000 autó, melyeket az agglomerációból ingázók hajtanak.A bődületes mennyiségű autóra pillanatnyilag alig 5,5 ezer P+R parkoló jut. A kerület belső és középső részén csökkentik a parkolóhelyeket a vendéglátós teraszai is, amik télen üresen foglalják a helyet. A parkolási anomáliákról és a lehetséges megoldásokról Oláh Roland szerkesztő beszélgetett Reiner Roland alpolgármesterrel.

A Lakótelepi Közösségi Karácsony, ami önkormányzati finanszírozás mellett sem vesztette el civil jellegét. Helyi vállalkozók és kézműves kiállítók, 15 civil szervezet és közösség, valamint iskolai, óvodai szervezésű programok, idén sokkal több újrahasznosított ötlettel és  zöld karácsonyi fókusszal, jótékonysági Mikulás futás, mindez az önkormányzati fenntartású  Dési Huber Művelődési Ház három fős szervezőcsapatának koordinációjával és a helyiek körében népszerű Tinódi Pékség vendégszeretetével, illetve a nem elhanyagolható költségvetési támogatással – ezek kellettek ahhoz, hogy idén is megnyílhasson az immáron sorban 4. Lakótelepi Közösségi Karácsony, a József Attila-lakótelepen. Szerkesztő: Barna Era.

November 25-e van, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. A Rádió9 mai podcastjában Singer Eddie Lombos Petrával beszélget arról, hogy hogyan működik a kapcsolati erőszak áldozatai számára létrehozott Erőtér csoport, és hogy milyen ötlet fogalmazódott meg és milyen új projekt alakul a covid sátorban zajlott beszélgetések mentén. Lehetünk-e mind tudatos szomszédok itt Ferencvárosban?

A Rádió 9 adásaiban rendszerint ferencvárosi témákkal foglalkozunk, most azonban átlépünk a kerület határain, sőt kilépünk a földrajzi határok regulái közül és egy vendégpodcast sorozatnak adunk helyet. A „Világmegváltók” az Ökotárs Alapítvány sorozata, mely a civilségről szól. Az első epizódban Sándor Kata arról beszélgetett Péterfi Ferenccel, a Közösségfejlesztők Egyesületének és a Civil Rádiónak egyik alapítójával, valamint Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport aktivistájával, hogyan szippantotta be őket a civil világ. Milyen fiatalkori mintákból építették fel saját civil énjüket.

Két egészségügyi, egy oktatási-nevelési és egy környezetvédelmi-fenntarthatósági projektötlet született az október 15-17. között megrendezett Ferencvárosi Közösségi Hackathonon: támogató csoport az eltérő fejlődésű gyerekek szüleinek a felismerés és az elfogadás korai szakaszában –  felnőtt fogyatékos gyermeküket ápoló családok tehermentesítése  –  a lakosság előtt is nyitott és művész-diákok által megálmodott iskolai közösségi tér –  hétköznapi problémákat a tudomány eszközeivel feldolgozó és játékos applikációval kiegészített oktatási program – és egy a helyi háztartásokat hulladékmentes megoldásokkal, közösségi komposztálással támogató, komplex zöld program mellett köteleződtek el a csapatok. Az itthon még új módszernek számító 48 órás ötletmaratont a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA) szervezte helyi lakosok, civil szervezetek és nagyvállalatok bevonásával, helyszíne a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium épülete volt. Bencsik Márta hangképes összeállítása.

Az erdőtől sokat kaphatunk, akkor is, ha forgalmas utak melletti városi erdőről beszélünk. Azon túl, hogy fái jobbá teszik a levegőminőséget, a városi erdő teret ad a feltöltődésnek, a természethez is kapcsolódhatunk általa. A podcast első részében Nemesné Singer Edina Berecz Ágival beszélgetett arról, hogy mi fán terem az erdőfürdő. Ezután pedig gyógynövény túrára indult Molnár Imola herbalistával, aki gyakorlati praktikákba is beavatja a hallgatókat, a séta során és most, a podcastot hallgatva is. Jöjjenek velünk!

A kispesti Wekerletelep és a ferencvárosi József Attila lakótelep közötti Határ úti Kiserdő a környékbeliek kedvenc pihenő helye. Itt szervezték meg szeptember első hétvégéjén a Kisedőfesztet, melynek egyik erdős/kiserdős pódiumbeszélgetéséből készült podcastunk. Mi az az örökerdő? Városi erdő, vagy erdőváros? A közműalagút sem megoldás Budapesten. Mennyi egy fa értéke? Fapótlási anomáliák, ahány kerület, annyi jogszabály. Mikor lesz városi favédelmi törvényünk? Résztvevők: Lomniczi Gergely, Rittling István, Bardóczi Sándor, Bojár Iván András, és a moderátor/szerkesztő Sarkadi Péter

Miért vesz részt egy civil szervezet az ellenzéki előválasztás szervezésében? Mik a legfontosabb tudnivalók? Biztosítható-e a szavazás titkossága? Hogyan garantálható az előválasztás tisztasága? Hajdú Gergő, az aHang kampányigazgatója válaszolt a Rádió 9-nek.  

Kik képviselik Ferencvárost 2022-től a parlamentben? Napjainkban a kerületünket is közvetlenül érintő legjelentősebb politikai esemény a szeptember 18 – 26 közötti ellenzéki előválasztás. Ferencváros területe két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, Belső-Ferencváros és Középső-Ferencváros egy része az 1, míg Ferencváros nagyobb hányada pedig a 6 -os választókerületet foglalja magába. Mind a hat jelöltet megkerestük azzal, hogy 5 percben ismertessék céljaikat, mutassák be elképzeléseiket, azaz tartsanak afféle kortesbeszédet, hogy miért is kérik a ferencvárosi választók támogatását. Az 1. választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője, Csárdi Antal sajnos nem reagált a megkeresésünkre a 6. választókerület mind a négy képviselőjelölt aspiránsa vállalta a szereplést.

Ma 2 eseményről számolunk be. Augusztus 28-án adták át a KlímaSztár díjakat, melyekből a Ferencvárosi Önkormányzat is részesült. Barna Renáta környezetvédelmi referens mutatja be az idén 10 éves Ferencvárosi Zöld udvar támogatási programot, amelyre idén szeptember 20.-án 12 óráig lehet pályázni. Majd Barna Era beszélgetése jön, melyet szeptember 5-én  a KiserdőFeszten vett fel Kalácska Bettivel, aki az otthoni giliszta komposztálás rejtelmeibe avatta be. Ezt a kis házi zöldítést – pl. a spejzben - bárkinek ajánlja a szerkesztő: Sarkadi Péter.  

Az erdő legyen veled! Ezzel a Star Wars parafrázissal szólítanak meg minket a Kiserdővédők, akik most nem egy csillagközi kalandra invitálnak minket – bár reméljük még azokat is lehet majd szombat este nézegetni az égbolton – de egy nagyon gazdag, erdei hétvégi programra hívnak minket. Kétnapos Kiserdőfeszt, azaz fesztivál lesz nálunk, amellyel a szervezők hatni szeretnének az észre, a lélekre és a szívre is! A hétvégi Kiserdőfeszt program főszervezői csoport két képviselőjével, Molnár Szilviával és a 17 éve itt élő Tracey Wheatleyvel, kiserdővédő aktivitákkal ült le a program és a frissen elkészült plakátok felett szerkesztőnk, Barna Era.

Budapest Park – az egyetlen kilencedik kerületi nagy, szabadtéri szórakozóhely. Ha egy mindmap-et rajzolnánk fel, sokunknak sokféle dolog jutna eszébe – koncertek, nagy sírások vagy nevetések, együttlét a legjobb barátainkkal, első csókok, vibrálás, kedvenc zenék és zenekarok, tánc, vagy akár pogó. Vagy épp a talán viszonylag drága sör, hogy a rövidről ne is beszéljünk, a készpénzmentes fizetés, a telt biciklitároló, esetleg az otthon pihenni próbáló kerületieket zavaró zaj. A térkép a koronavírus idején más képet mutatna: 2020-ban a Park is elcsendesült, jobb híján az élmények is otthon maradtak. Nemesné Singer Edina szerkesztő Biczó Andreával, a Budapest Park PR managerével beszélgetett.

Színház, színház, színház – akármerre nézek a Ráday utcában, játszóhelyet találok. Ugyan most még a többségük nyári szünetet tart, de a pandémia okozta színház éhséget szeptembertől már biztosan csillapítani tudja, az is, aki nem akar távolabb menni a kerülettől. A Rádió 9 eddig bemutatott már 4 színházat, most a kerület saját színházában, a Pinceszínházban jártunk, ahol az új igazgatóval, Sztarenki Pállal beszélgetett Bencsik Márta.

A híres madarász Schmidt Egon 90 évesen is ír cikkeket, de ehhez most már a fia segítségére is szüksége van, ugyanis a látása nagyon megromlott. Rendszeresen kijár sétálni a Dunához, a lakásához közeli Nehru-partra, és ott figyeli, de most már leginkább csak hallgatja a madarakat. 2016-tól a a kerület zöld díjának neve „Ferencváros Schmidt Egon-díja”  Budapest első madárbarát mintakertje 2005-óta működik a József Attila Lakótelep nagyjátszóterének Csiga parkjában. Idén a kertet felújították, és júniusban átnevezték Schmidt Egon Madárbarát Tanösvénnyé. A híres ismeretterjesztővel Sarkadi Péter beszélgetett termékeny és kacskaringós életútjáról.

Mai podcastunkban egy még júniusban megrendezett különleges vasárnap délutánra tekintünk vissza. A Fiatalok a Fiatalokért Jótékonysági napon a Gór Nagy Mária Színitanoda - Tinitanoda premierjét tekinthették meg az érdeklődők, majd pedig a Csillagfröccs és a Loud1 zenekarok koncertjén szórakozhatott a hőség ellenére szép számban összegyűlt nagyérdemű. A Dési Huber Művelődési házban megrendezett esemény főszereplői a tinitanodás gyerekek voltak, akik Weöres Sándor: Holdbéli csónakos c. zenés mesejátékának első felvonását adták elő. A tanodához több szálon kapcsolódó Csillagröccs zenekar adta elő az előadás zenei betétjeit, aztán saját stílusukra váltva, a Loud1 zenekarral együtt estig táncoltatták a közönséget. Varga Dániel szerkesztő először Balogh Eszterrel, az esemény főszervezőjével beszélgetett, majd Pintér Szilvia mutatta be a GNM Színitanoda – tinitanodát. Nem maradhatott ki természetesen a zenei szekció se, Botka Nándor mandolinos, gitáros énekest kérdeztük a Csillagfröccs zenekarról, a bluegrassről és country zenéről.

Mai podcastban Borbás Gabi szerkesztő Dr. Mészáros Szilárddal beszélget a budapesti polgári kezdeményezés elnevezésű újfajta részvételi-demokratikus eszköz működéséről. Szilárd, aki a József Attila lakótelepen lakik, maga is teszteli a polgári kezdeményezést, a “Védjük meg a ferencvárosi Kiserdőt”, elnevezésű saját petíciójával. A petíció aktív, július közepéig lehet hozzá csatlakozni a peticio.budapest.hu weboldalon.

2021. június 30-áig lehet szavazni Budapest Részvételi Költségvetési ötletpályázatán a zöld, a gondoskodó és az egész budapest kategóriákban. A szavazáshoz regisztrálni kell az otlet.budapest.hu felületen. A kicsit késve érkező megerősítő email után már lehet szavazni. Mind a 3 kategóriában jelölni kell 1-1-1 ötletet, hogy a szavazatunkat elfogadja a rendszer.  A legtöbb szavazatot kapó ötletek, projekt kezdemények megvalósulhatnak. Nemesné Singer Edina Le Mariettával a főváros részvételiségért felelős főtanácsadójával beszélget a folyamatról, az eddigi tapasztalatokról, majd Bodorkós Cecília és Borbás Gabriella mutatja be az egyetlen döntőbe jutott ferencvárosi projektet „Zöldebb és élhetőbb Mester utca”, mely a zöld budapest kategóriában található. Kérjük szavazzon rá!

Június elsején Döme Zsuzsanna bemutatta az önkormányzat civil és kulturális pályázati rendszerét. Az új alapokra épített rendszeren azóta elvégezték a finomhangolást, és július 2-ig állnak nyitva a pályázati lehetőségek, amelyekkel a kerületben ténylegesen tevékenykedő civil szervezetek, informális csoportok és alkotók élhetnek. Az alpolgármestert Bencsik Márta kérdezte a pályázati újdonságokról.

Finisébe fordult 2021-évi Swimaton, amely egy hónapon át tartó adománygyűjtő kampány. Idén sok mindent rendhagyó módon kellet szervezni. Sorozatunk befejező részében a Restart fesztivál egyik szervezőjével, Borbás Gergővel és egyik legszerethetőbb követ duójával, Terhes Hannával és Kiss Beával beszélgetett Oláh Roland.

Pörög az idei, 5. Swimathon adománygyűjtő kampány. Az angol módszert nálunk a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány adaptálta, tehát a IX. kerület lett a hazája, egyfajta modell-programként is szolgálva más kerületeknek, más városoknak, közösségeknek is. A Rádió9 médiatámogatóként állt a kampány mellé és a mai podcastban az idei kampány újabb 3 ügyét, és az őket képviselő „nagykövetei” közül néhányat ismerhetünk meg. Támogass egy nagykövetet, adj egy jó ügynek! A mai podcastban az „FKA - FixPont”, a „Vizet a fáknak! Projekt”, és a „Tetőtől Talpig Alapítvány , Okosodó élménytalpak projektje” programot mutatja be Oláh Roland és Bencsik Márta.-

Elindult az idei, 5. Swimathon adománygyűjtő kampány. Az angol módszert nálunk a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány adaptálta, tehát éppen a IX. kerület lett a hazája, egyfajta modell-programként is szolgálva más kerületeknek, más városoknak, közösségeknek is. A Rádió9 médiatámogatóként állt a kampány mellé és a mai podcastban az idei kampány újabb 3 ügyét, és őket képviselő „nagykövetei” közül néhányat ismerhetünk meg. Támogass egy nagykövetet, adj egy jó ügynek! A mai podcastban az „Ússzunk Tündérkertet”, a „Kell a dráma?! Projektet”, és a „Legyen kraft és civil kurázsi” programot mutatjuk be.

Elindult az idei, 5. Swimathon adománygyűjtő kampány, amiről talán itthon még mindig nem tudják elegen, hogy az Angliában született módszert nálunk a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány adaptálta, tehát éppen a IX. kerület lett a hazája, egyfajta modell-programként is szolgálva más kerületeknek, más városoknak, közösségeknek is. A Rádió9 médiatámogatóként állt a kampány mellé és a mai podcastban az idei kampány két ügyét, és őket képviselő „nagykövetei” közül néhányat ismerhetünk meg. Támogass egy nagykövetet, adj egy jó ügynek! A mai podcastban a Medspot ALapítvány Arctalan hősök programja, és a Konkáv mentőöv program mutatkozik be.

FESZOFE említésekor sokunknak először a ferencvárosi parkok állapota, a köztisztaság, köztereink takarítása jut eszünkbe. A FESZOFE azonban több ennél, a parkgondozás és parkőrség (vagyis most már parkgondnokság) csak egy-egy részlege, emellett sok tevékenységet is összefog, ami kiderül Nemesné Singer Edina összeállításából. A Kosárka park megújítása május 15-én szombaton elkezdődött. A Kosárka parkban a feszofés-önkéntes vegyes csapat szétszerelte a székeket, a munka jó hangulatban, a végén már zene mellett folyt. Erről is szól podcastunk.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy valószínűleg soha a történelem során nem volt még annyi kutya Ferencvárosban, mint most, és ez a tendencia egyre csak erősödik. De nem egyszerűen így alakult, hanem mert mi, emberek, így alakítottuk. Ennél fogva egyértelműen le kell szögeznem, hogy senkit sem szeretnék kutyatartásra biztatni, és azt sem szeretném sugalmazni, hogy szerintem a kutyatartás alapvető emberi jog lenne. Oláh Roland podcastjának vendégeivel beszélgetve mégis könnyen alakulhat ki a hallgatóban az az érzés, hogy lehet ugyan kutyák nélkül is élni, de minek?

Ha a Budapesttel, és a tervezett Galváni híddal kapcsolatos hírekben szóba kerül a Kiserdő, akkor arról a Határ út menti 22 hektáros parkerdő szerű fás területről van szó, mely az Illatos árok mentén a IX. és a  XIX. Kerület, azaz a ferencvárosi József Attila lakótelep, és a kispesti  Wekerletelep határán húzódik – ma még. Milyen értékei vannak a területnek, és mire használják a környékbeliek?

A ferencvárosi önkormányzat által meghirdetett public art pályázat második etapjaként április 21-én három helyszínre kerültek ki a köztereket a művészet eszközrendszerével átalakító nyertes alkotások. A Markusovszky téren a Scallabouche Színház transzmediális Körforgó történet kísérlete, a Ferenc téren a Nemmivoltunk Crew alkotócsoport „Csak lesek” elnevezésű, egy magaslesre emlékeztető installációja, a József Attila-lakótelep Nagyjátszóján pedig a MOME médiadesign szakos hallgatóinak a Forog az idő című, a lakótelep múltját,  jelenét és jövőjét megragadó  interaktív puzzle játékát fedezte fel Nemesné Singer Edina, és a szerkesztő Bencsik Márta.

Ékszerdoboz kontra feketedoboz, beígért diákváros a korszerűnek mondott, kommunista Fudan Egyetemmel együtt vagy átverés és eladósodás, s még az unokáinkat is érintő katasztrófa? Mit szól ehhez a várostervező szakember, aki tudja mitől látványterv a látványterv, sőt, számol és kíváncsi? Mi is az a Diákváros, mit jelentett az egykor Miskolcon és mit a messzi Helsinkiben, ahol a világhírű finn építész, Alvar Aalto tervezte meg a magyar szemmel már-már utópisztikusnak tűnő egyetembirodalmat… Szerkesztő Barna Era.

A Ráday utca játszóhelyeit bemutató sorozatunkban az Itt és Most Színházban járt a szerkesztő Bencsik Márta.  A Ráday és Erkel utca sarkán működő közösségi tér művészeti vezetője és színésze, Borbás Gergely a színház tervei mellett a Személyes történelem című filmes produkcióról is mesélt, melynek premier vetítése április 16-án lesz a Facebookon.

Telefonos felkeresés és tájékoztatás, oltásregisztrációs segítség, kliens-adatbázis kezelés és önkéntesek koordinálása, e mellett online rendelés, továbbirányítás az oltópontokra és nem mellékesen gyógyítás – ezek akár mind beletartoznak egy háziorvos munkájába, ahogy a Ferenc téren rendelő Dr. Eörsi Dániel háziorvostól is megtudtuk. A szakrendelőből oltópontokra átvezényelt egészségügyisek hiánya nem okoz gondot a Mester utcai rendelő betegellátásában. Még akkor sem, ha kétségtelen, hogy bizonyos ellátási formák csak csökkentett időben tudnak működni - állítja Dr. Mechler András a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat ügyvezető igazgatója. (A fotót a spotify négyzetesíti, az eredetit fotózta: Őszi Szilvia)

Dénes bá' szociális munkás, családmentor, aki ferencvárosiként 30 éve ismeri, itt dolgozóként pedig több mint két évtizede kíséri és segíti az itt élők életét. Pályafutását a gyermekjóléti szolgálatnál kezdte családgondozóként, majd alig másfél évvel később már a Lenhossék utcai általános iskolában dolgozott szociális munkásként, jellemzően tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekekkel. Az iskola bezárását követően egészen tavalyi nyugdíjba vonulásáig a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálatnál családmentor, csoportvezető volt. A szerkesztő Varga Dániel a Haller utcától indulva végig sétált Berecz Dénessel a Gát utcán, megismerték a házak, az itt lakók történeteit és a tömbház rehabilitáció évtizedes folyamatait. Meglátogatták a József Attila Emlékhelyet és az utca, valamint a beszélgetés végén pedig betekintést nyerhettek a Dénes számára talán legfontosabb épületbe, a Kaníziusz Szent Péter Templomba.

Az azért elég menő, ha egy utcában egyszerre hat színházi alkotóműhely és játszóhely is keletkezett. A budapesti Ráday utca ilyen lett, még ha egyelőre a közönség ebből nem is érzékelhet sokat a kényszerű bezárkózás miatt. A hat színházből az egyik a Kettőspont, ennek vezetőjével. Formanek Csabával a Színház Világnapjához kapcsolódva beszélgetett Bencsik Márta.

A Rádió9 március 14-i adásában a közösségi gazdaságokról beszélgettünk. Áttekintést adott Perényi Zsófia a Tudatos Vásárlók Egyesületének képviseletében, és azt is hallhattuk, hogy Héjjas Szilvia és családja hogyan működteti a Birs Közösséget. A vásárlói oldalt pedig Kovácsné Borbély Krisztinától ismerhettük meg. Szerkesztő Nemesné Singer Edina.

2020 decemberében a Népszavában indult, majd a Telexen és a 444-en folytatódott a "nagy hídvita". Ezt egészíti ki a Karátson Gábor kör által 2020. február 26-ára szervezett szóbeli vita a dél-budapesti hidakról. A vitát Pákozdi Imre moderálta, aki mérnök, a Karátson Gábor kör, a Budapest Kör és a Levegő Munkacsoport tagja. A Rádió9 Borbás Gabriella által szerkesztett podcastjának vendége Pákozdi Imre, témája pedig a dél-pesti hidakkal kapcsolatos anomáliák. 

Festés, fúrás, faragás, szerelés, önkéntesek – egyre gyakrabban kezdődik ezzel a művészeti alkotás folyamata. Ferencvárosban új kulturális terek nyíltak, ahol most éppen ez zajlik, közönség nélkül,  a pandémia kényszerítő korlátai között. A Konnektor és a MáSzínház, bár különböznek egymástól, az egyikben különböző műfajban alkotók lelnek műhelyre és közösségre, a másik maga teremti  és neveli ki közösségét, amelynek tagjai az ép és értelmi fogyatékossággal élő színészek,  és az előadásokba bevonódó közönség. Mező Andrással és Márton Gáborral a szerkesztő Bencsik Márta beszélgetett.

Az egyre gyakoribb, és kiszámíthatatlan hőségriadók, özönvízszerű zivatarok, gyorsan váltakozó hideg és melegfrontok, villámárvizek – egyre biztosabb jelei a klímaváltozásnak, és ehhez egyéni és közösségi szinten is meg kell tanulnunk alkalmazkodni. De hogyan? Ennek Ferencvárost érintő dolgairól mesél a Berlin-Budapest klímaadaptációs párbeszéd című projekt konferenciájának 3 előadója: Pej Zsófia, az Energiaklub klíma program vezetője, Reiner Roland Ferencváros alpolgármestere, és Szűcs Balázs kerületi főépítész. Szerkesztő Sarkadi Péter.

A Rádió9 február 12-ei podcastjában a Védett lakások néven ismertté vált kezdeményezés voltunk kíváncsiak. Lombos Petra, a kerültben felállított Ferencvárosi Tanácsadó Központ a Kapcsolati Erőszak Ellen vezetője a szakmai háttár tekintetében nagyon sok hasznos információt osztott meg  Barna Era szerkesztővel, és a Rádió9 frissen csatlakozott tagjával, Beberika Dorina ifjúságsegítővel.

A 2020-as Pride fesztivál idején mozgalmas volt az élet Ferencvárosban. A polgármesteri hivatal épületére kikerült a szivárványzászló, kifejezve az egyenlő jogok melletti kiállást. A zászlót egy radikális, ultra szurkolói csoport eltávolította, de nem sokkal később másik került a helyére. Egy-egy kiállással nehéz időkben történelmet is lehet írni, miközben az is nagyon fontos, hogy ismerjük a történelmünket. Februárban tartják meg világszerte, így Magyarországon is az LMBTQ történet hónapot. Az események a járvány miatt az online térbe szorultak, de szerkesztőnknek, Nemesné Singer Edinának volt szerencséje Hanzli Péter történésszel, a Háttér Társaság archívumának és könyvtárának vezetőjével, illetve az LMBT történeti hónap egyik szervezőjével sétára indulni, és megtekinteni azokat a ferencvárosi helyeket, amik az LMBTQ közösséghez kapcsolódnak, illetve LMBTQ személyeknek állítanak emléket.

Mintha egy mozgó kerékpár küllői közé hirtelen partvisnyelet dugnánk – mondja a pandémiás veszélyhelyzet okán, a jelenlegi szabályozás miatt beülő vendégeket nem fogadó, egyik kerületi kávéház tulajdonosa. Katasztrófa - fogalmaz egy másik, és Keressük a valódi bértámogatást! áll a bejárat plakátján az irónikus és egyben tragikus mozgósító mondat, felhívva a vendégek és a közvélemény figyelmét a beígért, de meg nem érkezett kormányzati segítségre. Történetek túlélési küzdelmekről és a közösségi szolidaritásról, Barna Erika szerkesztésében két ferencvárosi vendéglátóstól, a Jedermannból és a Palettából, Boskovics Gábortól és Bezerics Danitól.

A Magyar Kultúra Napján arról beszélget Nemesné Singer Edina szerkesztő Sz. Eszteró Anett és Zsemberi-Szígyártó Miklós tervezőgrafikusokkal, hogy miért fontos az, hogy a kultúra, a művészet a köztereken is megjelenjen. Vajon felfigyelnek rá a járókelők vagy elmennek mellette? Egyáltalán, miért jó az, ha művészettel találkozunk az utcán?

2021 január 22-én, este 7 órakor az idei magyar kultúra napján a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) jótékonysági estet rendez, hogy felhívja a figyelmet arra a súlyosabb problémára, hogy a színházi szakmában tevékenykedő művészek, de leginkább annak háttérdolgozói mekkora bajban vannak a járványhelyzet miatt kialakult helyzetben. Az eseményt egy adománygyűjtő kampány előzi meg. Gáspár Annával a FESZ egyik kurátorával és Borbás Gergővel a Ferencvárosban működő Itt és Most társulat művészeti vezetőjével Oláh Roland beszélgetett. A január 22-i esemény linkje: https://www.crowdcast.io/e/jtkonysgi-est-a-magyar ill. a facebook eseményt itt lehet követni: https://fb.me/e/3JeFNEqOi

A koronavírus járvány és a kormányzati válságkezelés politikai indíttatású elvonásai leszűkítették az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét 2020-ban. Sajnos a járvány is és a kormányzati elvonások is folytatódnak 2021-ben. Hogyan hat ez Ferencváros költségvetésére? Mekkora bevételkiesés történt tavaly, és mekkorával kalkulálnak 2021-ben?  Hogyan lehet a kiadásokon spórolni, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön? Mit érezhet meg ebből a lakosság? Ezekről beszélgetett Borbás Gabriella szerkesztő Reiner Rolanddal, Ferencváros alpolgármesterével.