Körforgásban

Ha már Körforgásban, körbejárjuk Fait Federika eddigi életpályáját, amit úgy tűnik a kezdetektől fogva áthat a környezet szeretete. Alapítványi iskola, vegán kantin, saját podcast, egyetemi fenntarthatósági program, táplálkozási terápia... Közben kicsit eljátszunk a gondolattal, hogy a Carson Coma hamarosan a vendégünk lesz.

Mai vendégünk Gyimesi Anna Flóra, a mastercard marketing menedzsere, aki rávilágított arra, hogy vállalatként nekik is fontos a generációkban gondolkodni. Beszéltünk karbon lábnyomról, alulról építkező zöld programokról, szponzorációról, de fontosnak tartottuk kitérni az agglomeráció közlekedéséről, a dabasi komposztálásról, és persze a beszorult kismacska hangjáról.

A podcast 6. évadának témája a generációk. A Müpa ihletett meg minket, mikor tavasszal ünnepelte megnyitásának 20. évfordulóját. Gondoljunk bele, azóta már felnőtt egy teljes generáció. Korentsy Endre, a Müpa produkciós igazgatója mesélt nekünk arról, hogy a hazánk legrangosabb kulturális intézményében hogyan jelenik meg a generáció, illetve a korosztály kérdése - a belső működésben és a közönség kapcsán egyaránt. Mindenkinek más a Müpája, de egy közös - az életének része legyen a minőségi kultúra. A Müpának köszönjük az együttműködést és a tiszta hangot.  

Elég széles pályát fut be a műsor, hisz az 358 napjában útban lévő bazi nagy bőröndtől a vegán elefánt steaken keresztül, eljutunk a menedzser bónuszához és a fenntartható üzleti célokig. Természetesen most sem maradt el a GreenSense társasjáték.Laura, bár "szégyellte" a műsor elején, hogy nem olyan zöld, mint az előtte lévő vendégek, ahogy kapargattuk le a rétegeket, kiderült pár egészen izgalmas dolog, így büszkén kapta meg a zöld 50 színárnyalatának egyik fényes darabkáját.Hallgass bele az 5.évad záró epizódjába!

Levendel Dávid karbon szakértővel beszélgetünk a fenntarthatóságról és a karbonlábnyom számítás alapjairól, azzal a céllal, hogy jobban megértsük azt, miért kell most a vállalatok többségének mérni kibocsátásukat. Dávid elmagyarázza a Scope 1-2-3 kibocsátások közötti különbséget, hogy miért válik a Scope 3, de azt is mi a különbség a karbonsemlegesség és a zéró karbon között. Szerepet kapnak a kibocsátás-csökkentési tervek, valamint azok a kezdeményezések, mint a Science Based Targets initiative (SBTi). 

Agytekerősen komplikált helyzet- adott egy összezsugorodott városi költségvetés sok egymásnak feszülő tábor, például a bringások és az autósok, ahol minden apró kedvezmény a bicikliseknek az autósokból kihozza az ősgorillát, és ugyanezen gesztusok a biciklisekből egy "Csaaaak, ennyi??!" reakciót vált ki. A rakpart lezárások, a pop-up események a dugóban állókat felháborítja, a csökkenő zöldfelületért kiáltókat, lakóhelyükön kikapcsolódni vágyókat pedig egy csepp szabadságérzéssel töltik fel.Utazás, parkolás, anyázás.Innen szép nyerni, Halász Áronnal. Hallgassatok bele!

Tornyos Szabolcs, az nRise ügyvezetője segített Zsófinak körbejárni azokat a főbb trendeket, amelyek most az energetikai szektortban fellelhetőek. Az elektrifikáció, prosumer, EKR kérdések helyre kerülnek, de kiderül az is miért fontos a hosszú távú tervezés és milyen piacmódosító trendek vannak már most. 

Környezettudatos életvitel Harsányi Bencével. Az adásban lesz szó a kukabúvárról, a minden randira ajándékkal készülőről, a folyó vízben borotválóról, és természetesen a csehszlovák mellmutogatókról. Ha már ismered a műsort, akkor hallgasd meg azért, ha még nem, akkor pedig azért.

5 éves lett a Continest, a moduláris infrastruktúrával foglalkozó magyar cég, ahol az ESG szemlélet a mindennapok normalitásának része. Az összehajtható konténerek fejlesztéséről, a kezdetben 5 fős csapat növekedéséről Tegzes Dániel elmesél. A boldog ünneplés mellett a nehézségekről, kihívásokról, szervezetfejlesztésről és személyiségfejlődésről is szó esik. Jó érzés a Continest család tagjának lenni.  

A cím ne riasszon vissza senkit: bátran hallgathatják 18 alatti hallgatóink is!

Te tudod mit jelent az ESG? Egy elevator pitchben el tudnád magyarázni valakinek a jelentését?  A tapasztalatunk az, hogy a többség nem hiszi el magáról, hogy erre képes lenne. Most ezen megpróbálunk segíteni. Fehér Sándorral, az MGFÜ ESG csoportvezetőjével könnyed hangnemben dolgozzuk fel a kérdést. Hallgassátok meg ezt az epizódot, hogy nagyobb önbizalommal használjátok a fenntarthatóság szót és az ESG kifejezést, megtudjátok miről szól az ESG törvény és az kire milyen feladattal jár. 

Aki kérdez, Tomaj Zsófi a „régi” szerkesztő.Folytatjuk az 5.évad „B” hetével, kifaggatjuk Szabolcsot, hogy mi lett az ígéretesnek remélt kontrolling karrierből, de szó lesz a homokról, Mandeláról, és a #kockamerciterepjárókról.Köszi MÜPA a frankó helyszínt!

És aki kérdez, Kovács Szabolcs, a GreenSense ügyvezetője, a Körforgásban podcast új co-pilotja. Az 5 évadban új formátummal tér vissza a Körforgásban podcast. Az "A" héten Tomaj Zsófi vár benneteket, a hozzá megszokott stílusban. A vállalati fenntarthatóság és az ESG törvény lesz fókuszban, könnyed megközelítésben. A "B" héten Szabbal fogtok találkozni, aki a zöld kérdéseket gyakorlati úton dolgozza fel vendégeivel.Az évad első két részében megismerhetitek a két hostot. Ebben a részben Zsófit, Szab kérdésein keresztül .

A klímaváltozásról és környezeti fenyegetésekről szóló hírek szinte folyamatosan ömlenek ránk, és sokan érzik úgy, hogy ezek az üzenetek szorongást vagy bénultságot idéznek elő. De mi számít „riogatásnak”? Egy valós figyelmeztetés, amelynek célja a gyors cselekvés? Vagy esetleg túlfeszítik a húrt, amikor megoldás nélküli fenyegetéseket hangoztatnak? Míg egyesek számára a vészharangok megkongatása ösztönző erő, másoknak inkább reményteli példákra van szükségük a mozgósításhoz. A legfőbb kérdés az: hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a hatásos kommunikációban?Ezeket a kérdéseket közönség előtt vitatta meg a 4 ismert zöld podcaster Köves Alexandra és Gébert Judit ökológiai közgazdászok (Zöld Egyenlőség), Nagy Réka klímakommunikációs szakember (Telex-Kisbolygó ), valamint Tomaj Zsófi.

Az utóbbi epizódokban többször említettem, hogy összefoglalom majd azokat az üzeneteket, amiket én hallottam ki az évad beszélgetéseiből. Elkészítettem, izgatottam osztom meg.Mi a célja ennek a résznek? Összefoglalni a vendégeim példáján keresztül azt, hogy milyen sok fajta vállalkozás van, amely a maga módján már a fenntarthatósági átállás útjára lépet. Bemutatni azt, hogy a vendégeim vállalkozása között mi a közös, trend jellegű. Megmutatni azt is, hogy a fenntarthatóság nem jelent lemondást a profitról. Ez a podcast évad számomra egy tanulási folyamat volt. Remélem, hogy benneteket is hasonlóan inspirált. Köszönöm, hogy velem tartottatok, és remélem, hogy a jövőben is együtt fedezzük fel a fenntarthatóság új útjait.Köszönöm Müpa a támogatást az évad során. 

A Müpa fenntarthatósági stratégiája nem jogszabályi kötelezettség miatt készült, hanem belső indíttatásból. Ez a rész betekintést enged és átfogó képet ad a stratégia ötletének megszületésétől kezdve, a célok dolgozásának folyamatán át a jövőbeli tervekig. A podcast vendégei, Kosztolánczy Gábor vezérigazgató-helyettes és Újszászy Zsófia stratégia igazgató őszintén mesél a kezdetékről, mérföldkövekről és az elakadásokról is. Kiderül az is, hogy miért fontos a gazdasági és társadalmi kontextus, amelyben egy stratégia készül.   

Gazsi Zoli, az Eisberg vezérigazgatója és egyben az EmberszemlÉLET című könyv írója. Ez a podcast epizód Zoli könyvére emlékeztet. Rövid történetekből áll össze és egyben adja ki az üzenetet. Van történet salátákról, a szülés utáni biztonságról,  jövő vezető képzésről, érkezésről, vezetői tudatosságról és felelősségvállalásról, önismeretről, szényenről és persze fenntarthatóságról is. Zoli saját maga is sok változáson ment keresztül. Története azt juttatja eszembe, hogy meg kell-e várnunk a tragédiát a változáshoz?Müpa, mint mindig, most is köszönöm a tiszta hangot. 

Neked mi jut eszedbe Zebegényről? Neked is a Natura Hill? A Natura Hill a fenntartható turizmus egyik kiemelkedő példája. Pedig Hodik Adrienn és férje csak azt szerették volna megmutatni a vendégeknek, ahogy ők élnek, ahogy ők gondolkodnak, ahogy ők étkeznek. A Natura Hill koncepcióját minden vetületében átjárja a fenntarthatóságra való törekvés. Az épület kialakításában, a hulladékkezelésben, az italválasztékban, a beszállítói partnerek kiválasztásában. Már nem csak egy 4 csillagos vendégházuk van, hanem egy Michelin ajánlásos éttermük is. Ha ez nem lett volna még elég, egy nagy kertészeti projektbe is befektettek így hamarosan a zöldség- és gyümölcsszükségletük 85%-át a saját kertjükből és a csirkéik bio tojásaiból fogják fedezni.  Adrienn elmesélte, hogy a fenntarthatóság miért és hogyan van jelen a mindennapokban és hogyan lehet ezt ilyen magas fokon fenntartani.  

Kövesdi Gábor, szerény, hartai srác. Motiváló erőként hat rá a család és a közösség ereje, de az a sok igazságtalanság is, amit fiatalkorában látott. A podcastban Gábor két vállalkozását mutatom be.  A MyFarm a saját családi kertből nőtte ki magát, közösségi finanszírozás támogatásával.  A vevők számára ma már 5 kertből szállítják házhoz a szezonális termékeket.  A Brancsközösség egy közösségi finanszírozási platform, egy keretrendszerrel, kampányokkal,  jó sztorikkal és jó emberekkel. Ebben a részben ráerősítünk a közösség erejére, a közösségi finanszírozás lehetőségeire és úgy általában a közösségépítés szépségére.Köszönöm a Müpának, hogy a közös erővel készítjük a podcastot. 

A Környezetvédelmi Innovációs Díj nyertese volt a podcast vendége. Sakkozásban közben, már gimisként gondolkodott Gergő és Andor a világ problémáin és az üzleti lehetőségeken. Megközelítésük, hogy a legnagyobb értékteremtési lehetőség most a környezetvédelmi kérdésekben  van. Üzleti megoldást is egy globális problémában találtak. Saját frusztrációjuk, az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyisége vezetett az újrahasználható palack és refill megoldáshoz. Ráadásul propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik. Te hogy emlékszel, láttad őket a Cápák között?   Köszönöm a Müpa Budapestnek a felvétel lehetőségét és élményét!  

Vendéglátás, körforgásos gazdálkodás, kívül-belül lebomló, organikus tisztítószer, nem drágább, rövid ellátási lánc -  egy felsorolás éttermi menü jelleggel Juhász András és az általa megálmodott és létrehozott CleanEco, Bibo és Ecolifestyle shop történetéből.  Ez a beszélgetés nagyon sokrétű - szól elhivatottságról, innovációról, kitartásról, megoldásokról, változásról, változás támogatásról, árképzésről és társadalmi felelősségvállalásról. És arról, hogy milyen az amikor ki kell várni, hogy trend utolérje az innovációt. 

Litter Annát már 15 éves kora óta foglalkoztatja a társadalmi egyenlőség, ráadásul emellett szeret rendszerekben gondolkodni.  Azt is észrevette, hogy sokan segítenének a világ és a társadalom ügyein, de nehezen találják azt, hogy hol és mikor tehetnek valamit. Ezek megalapozták a Celo platform születését, amelynek missziója a fenntarthatósági ügyek összefogása a magánszemélyek, a civil szervezetek és a vállalatok számára is. Személy szerint imádom, hogy az ügyek a fenntartható fejlődési célokhoz vannak kötve, mert még tisztábbá teszi, hogy a tettem helyi és globális kérdést is támogat egyben. Szavazzatok ti is bizalmat a Celonak! 

Vendégem a Munch társalapítója, Wettstein Albert. A csapat tagjai mind 26 év alattiak, de a közönség már Forbes címlapot szavazott meg nekik. Hogyan jutottak el az early adapter sarki gyrosostól odáig, hogy ma már több ezer helyen lehet muncholni, határainkon innen és túl? Ebben a podcast epizódban érintjük az ételmentés témakörét is, de inkább arról beszélgetünk hogyan jön létre és fejlődik egy olyan vállalkozás, amely a fenntarthatóság egy problematikáját orvosolja. Hogy áll össze az élelmiszergazdálkodási piramis egy kis szegmenséből egy működőképes üzleti modell a fenntarthatóság három pillérére építve?Sok mindent érintünk, beleértve a különböző motivációkat, amely csatlakozásra bírja a résztvevőket. De betekintést kapunk a belső folyamatokba is, mint például a Fuck up and learn megközelítésbe is.  Te már muncholtál? Tehát használtad már azt a mobilalkalmazást, amellyel jó minőségű ételekhez tudsz hozzájutni jutányos áron és még ételt is mentesz?  Köszönöm a Müpának a tiszta hangot, amelyen hozzátok szólhatok. 

A 4. évad a fenntarthatóságra való átállásról szól. Elméletben beszéltünk róla az előző részben, most jöhetnek a gyakorlati megvalósítások. Vendégem Posta Donát a SMAPP LAB társalapítója és egyben vezetője. Donát még nincs 30 éves, de a vállalatával már 17 országban van jelen, nemzetközi befektetői vannak és elég komoly céljaik vannak a jövőre nézve is.  Konkrétan az, hogy legjobban értsék a kártevők rajzását és az ellenük való védekezési módok lehetőségeit, globális szinten. Óriási utat tettek meg onnan, hogy egy versenyre bevittek egy problémát odáig, hogy ma már a megoldásuk világélelmezési szinten kritikus kérdéssel foglakoznak. Szerintem a történet és Donát hozzáállása igazán példaértékű. Müpának köszönhetően tiszta hangon szólunk hozzátok. 

A negyedik évad a fenntarthatósági átállás kérdését járja körbe, olyan szereplőkkel, akik a gyakorlatban is tesznek ezért. Mielőtt azonban a konkrét cselekvés mezejére lépnénk Zlinszky János segítségével átnéztük az elméletet. Miért kell fenntarthatósági átállásról beszélni? Miért vagyunk kutyaszorítóban?  Mit tudunk tenni? Miért fontos a pozitív megoldások modelljén keresztül ránézni a kérdésre? Tartsatok velem, Tomaj Zsófival! Köszönöm a Müpának, hogy tiszta hangon beszélhetek hozzátok. 

Február második felében újra indul a Körforgásban podcast! Hangolódjatok rá a februári 2-i pódiumbeszélgetésen készült podcast felvétellel. A Zöld Egyenlítő, a Telex Kisbolygó és a Körforgásban közös közönségtalálkozója lehetőséget adott arra, hogy 4 zöld podcaster (Köves Alexandra, Gébert Judit, Nagy Réka  és Tomaj Zsófi) nézők előtt mesélhessen a kezdetekről, a folytatásról, a nyomásról, a feloldozásról, felelősségről, lehetőségekről és feltöltődésről.  Köszönöm kedves Körforgásban podcast hallgatók, hogy Ti is ott voltatok. 

Mezőgazdaságról szóló évadunk ráadás epizódjában egy olyan programot ismerhettek meg, mely a talajmegújító mezőgazdaság előmozdítására törekszik: ez a LENs program (Landscape Enterprise Networks), melyet a világ legnagyobb élelmiszeripari nagyvállalata, a Nestlé Hungária Kft. támogat. A Nestlé felelősségének érzi, hogy előmozdítsa a megújuló élelmiszer-ellátási láncok széles körű elterjesztését. Ahogy azt a sok-sok mezőgazdasággal foglalkozó epizód során mi is “megtanultuk”, a talaj egészségének javításán, a vízkörforgás helyreállításán és a biodiverzitás növelésén keresztül hatalmas potenciál rejlik az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén is! A program egy független, üzleti alapú kezdeményezés, mely összeköti a környezet megóvásában érdekelt üzleti, de akár önkormányzati, állami szereplőket, a közös érdekek mentén teremtve beruházási lehetőségeket számukra. Milyen módszertanra épül ez a program? Miért úttörő hazánkban? Kik a partnerek? És úgy általánosságban mit tehet egy nagyvállalat a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság előmozdítása terén? Visszatért hozzánk Kökény Attila, akivel már a jövő megoldásai epizódban is beszélgettünk és Hőgyész Annát, a Nestlé fenntarthatósági vezetőjét is kifaggattuk a részletekről!Hallgassátok szeretettel - zoomon készült - ráadás-epizódunkat!

Mezőgazdasággal foglalkozó évadunk során egyértelművé vált, hogy a szemléletformálás, edukáció és a generációs különbségek milyen meghatározó jelentőséggel bírnak a szektor jövőjére vonatkozóan. Ahogy a fejlett országok társadalma öregszik, úgy csökken az agrárszektor utánpótlása is, hiszen egyre kevesebb fiatal választja a gazdálkodást, mint karrier opciót. Mi vár ránk? Ki veszi át a családi gazdaságot? Vajon a jövő generációja hajlandó lesz a mezőgazdasággal foglalkozni? Hol tart most a magyar mezőgazdaság utánpótlása, digitális agrárstratégia ide vagy oda? Mely tényezők nehezítik meg az új tudás, szemlélet, gondolkodás beáramlását és fiatal gazdálkodók térnyerését? Milyen szerepet vállalnak a nők a mezőgazdaságban?Vendégünk Őry Barnabás biokertész és Mészáros Zoltán szociológus, biogazda, akik nemcsak a statisztikai adatok értelmezésében segítenek (mint például a 14 éves gazdaságvezetők statisztikai szerepének megfejtésében), de mesélnek biogazdálkodásra való átállásukról és arról, hogyan lehetne vonzóvá tenni a mezőgazdaságot a fiatalabb generáció számára és megtanítani bennünket újra kapcsolódni a természethez! A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 19-én  hallhatjátok Barnabást  A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

Pici, édes, piros, hosszan eltartható és D-vitamin is van benne, mi az?Ebben az epizódban rendesen belecsapunk a biotechnológiába: növénynemesítés, keresztezés, hibridek, génszerkesztés és GMO - szó lesz mindenről, ami itthon még tilos, de az USA-ban már bevett gyakorlat! Emellett nemcsak az derül ki, hogyan zajlik az EU-s jogalkotási folyamat mezőgazdasági (és génszerkesztési) kérdésekben, hanem az is, hogy emlékszel-e ki az a Gregor Mendel, miért ilyen rossz a génmódosított növények PR-ja, és vajon piros füled nő-e a GMO élelmiszerektől?Vendégünk Pogány G. Éda, a Syngenta Fenntarthatósági vezetője, aki segít eligazodni a biotechnológiai és mezőgazdasági fogalmak tengerében. Mesél arról, milyen kísérletbe kezdtek a Plótár gazdasággal, - amelyet nekünk is szerencsénk volt meglátogatni - hogyan zajlik a termékfejlesztés a Syngentánál, mit “fogyasztanak” a gazdák, és mi az az inputanyag, amit annyiszor emlegettünk már. A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 12-én hallhatjátok Édát! 

Epizódunkban a városba költözik a növénytermesztés: szó lesz balkonkertészkedésről, ökopiacokról, közösségi kertekről és a vertikális farmok adta lehetőségekről is! A nem is olyan távoli jövőben, 2050-ben ugyanis várhatóan tízből hét ember városban fog lakni. Mit tehetünk városlakóként most, hogy egyre inkább kiszolgáltatottak vagyunk a klímaváltozásnak és az alulteljesítő mezőgazdasági rendszereinknek? Hogyan biztosíthatjuk saját élelmiszer-ellátásunkat a betondzsungelben és tehetjük zöldebbé városainkat? Hallottál már a szingapúri vagy a párizsi városzöldítő kezdeményezésekről?A nyolcadik epizód vendégei Králl Attila biológus, ökológus és Dr. Kuslits Béla  orvos, szociológus, környezetgazdász, akik az AgriKulti révén a vidék és város kapcsolatának újraértelmezésén, a termelők és a fogyasztók összekapcsolásán dolgoznak. A piacozástól indulva körbejárjuk az élelmiszerlánc minden láncszemét: Mitől más egy termelői piac, mint egy átlagos piac? Hol tart a hazai termelői és fogyasztói szcéna összehangolódása? Mi az a rövid ellátási lánc? Mennyire keresik a hazai fogyasztók (vagy akár a csúcsgasztronómia képviselői) az egészséges, hazai termelők által megtermelt, fenntarthatóbb élelmiszereket? A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában december 5-én hallhatjátok  Bélát. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának

Környezettudatos táplálkozás címszó alatt terítékre kerül minden: flexitáriánusok, paleók, ételpazarlás, a húsfogyasztás, okos tányérok, Torgyán József “chilei cseresznyéje”, ételeink ökológiai lábnyoma, piacra járás és ételkészítési szokásaink is! Azt már látjuk, milyen erős kapcsolat van a Föld egészsége és ételeink egészsége között. Hogyan táplálkozzunk, hogy az fenntartható legyen és nekünk is jó legyen? Mi az egyén felelőssége és miért vesszük mindig ugyanazt a tizenkét dolgot?A hetedik epizód vendége Kiss-Tóth Bernadett dietetikus, a fenntartható táplálkozás szakértője. Berni szerint hazánkban kifejezetten rossz a helyzet: nagyon sok a táplálkozásból fakadó megbetegedés és borzasztóan egészségtelen étkezési szokásaink vannak. Mit kellene és nem kellene ennünk? Tényleg jók-e napjaink felkapott divatétrendjei? Beszélgetünk arról is, hogyan kellene kinéznie egy egészséges tányérnak, mi befolyásolja egy adott élelmiszer ökológiai lábnyomát és mi várható élelmiszerfogyasztási szokásainkkal most, hogy duplájára emelkedtek az élelmiszerárak! A kókuszzsír pedig kész átverés.  A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában Bernit november 28-án hallhatjátok! A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

Mit keres egy ex-informatikus “kocafarmer” és egy ex-pénzügyes a földeken? Kökény Attilával és Szabadka Péterrel a jövő megoldásairól beszélgetünk és közben számos roppant fontos témát járunk körbe: milyen mezőgazdasági adottságai és lehetőségei vannak hazánknak a jövőre nézve? Mit prognosztizál e két szakember a klímaváltozás tekintetében? Lehet-e gázolaj nélkül gazdálkodni és mi lesz, ha elfogy? Tisztázunk jó pár olyan alapfogalmat, mely már a korábbi epizódok során is felmerült, mint például a talajmegújító mezőgazdaság alapelveit, a no-till fogalmát, a regeneratív mezőgazdaságot, de a mostanában oly népszerű digitalizált és  precíziós mezőgazdaságot is górcső alá vesszük csakúgy, mint az állattartás létjogosultságának kérdését. Vajon jó-e egy teljesen húsmentes étkezés elterjesztése a mezőgazdaság szempontjából? Az epizódból kiderül! A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 14-én hallhatjátok Kökény Attilát talajmegújítás témában nyilatkozni, Szabadka Pétert pedig a biogazdálkodásokról kérdezi majd Mihálovits gazda november 21-én. A podcast létrejöttéért ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

Mezőgazdaság nélkül nincs klímaváltozás. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy ⅓ része a földhasználatból származik - ezzel szemben azonban továbbra is abban a hitben élünk, hogy a repülés az egyik legnagyobb kibocsátó, mely csak 2%-kal járul hozzá ehhez az értékhez. Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra és az vissza? Ebben az epizódban nemcsak arról beszélgetünk, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a mezőgazdaság az egyre inkább szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás hatására, hanem arról is szó esik, hogy hol tart az ezzel kapcsolatos szemléletváltás, mit gondolnak a gazdák, és szabályozói oldalról milyen ösztönzők születnek egy környezetbarátabb gazdálkodás megteremtésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.Vendégünk Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője, akivel egy kicsit el is kalandozunk, hiszen borzasztóan érdekes dolgokat mesél a vadvilág védelmével kapcsolatos tapasztalatairól ― tudtátok, hogy a panda egy zászlóshajó faj? A beszélgetés során viszont egyetértünk abban, hogy mennyire függünk a vidék élelmiszertermelő képességétől és a nem túl ésszerűen működő élelmiszerellátó rendszereinktől, és végül abban is, hogy rendszerszintű változást csakis a szemléletváltás hozhat.A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában november 7-én hallhatjátok Dedák Dalmát. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

Giliszták, sár vagy egy marék föld? Neked mi jut eszedbe a talajról? Nagy valószínűséggel nem egy élettől hemzsegő, létezésünket is fenntartó komplex rendszer…Ebben az epizódban megvizsgáljuk, miért van ekkora jelentősége a talajnak, hogyan kötődik hozzá minden szinten a jólétünk és mi történik, ha ‘kirántjuk a lábunk alól', ugyanis ez is hamarosan bekövetkezhet! Napjaink mezőgazdasági gyakorlatai nagymértékben befolyásolják azt is, hogy mennyi ideig lesz még egyáltalán termés: az ENSZ becslései szerint ugyanis már csak 40-50 évig számíthatunk a mostanihoz hasonló terméshozamra, azután súlyos élelmiszerhiány várható, mely éhezést, népvándorlást, háborúkat hoz majd magával. A remény (és a talaj) persze továbbra is a lábunk alatt van: vendégünk Pecze Rozália növényorvos, aki mindamellett hogy elmeséli, mit csinál egy növényorvos, a dióskáli gazdaság tapasztalatain és kutatásain keresztül ismerteti a talajkímélő művelés előnyeit. De szó lesz mikroorganizmusokról, gilisztákról, gombákról és a talaj szervesanyag tartalmának köszönhető kiváló szénmegtartó képességéről, melynek hála továbbra is reménykedhetünk - amennyiben időben cselekszünk! Termőföldjeink helyreállítása ugyanis hozzájárulhat a klímaváltozás megfékezéséhez és az ökoszisztéma helyreállításához is.Pecze Rozália médiapartnerünk, a Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorában is hallható lesz október 24-én délelőtt, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

“A mezőgazdaság azért van, hogy együnk.” - harmadik epizódunkban ehhez az alapvetéshez térünk vissza. De mit is eszünk, milyen minőséget és mennyiséget, és mit jelent mindezt előállítani és eljuttatni az asztalunkra?  Sokan a mai napig nem vagyunk tisztában ezzel. Az már az előző epizódokból is kiderült, hogy a ma ismert mezőgazdasági gyakorlatok nem fenntarthatóak, 2050-re pedig két milliárd emberrel többet kell etetnünk a bolygón úgy, hogy közben a talaj termőképessége egyre csökken!Vendégünk Szöllősi Réka, élelmiszerpolitikai elemző, az élelmiszer-kereskedelem nemzetközi szabályozási hátterének szakembere. Réka rendszerszinten foglalkozik az élelmiszer-ellátás kérdésével és évek óta testközelből figyeli az élelmiszer-előállítás fenntarthatóbbá tétele körül zajló vitákat.Mit jelent az élelmezés szempontjából a fenntarthatóság? Mely résztvevők vannak a legnagyobb befolyással globális élelmiszer-rendszereink fenntarthatóbbá tételére? És vajon miért ekkora tabu még a mai napig is az élelmiszerről beszélgetni, milyen kulturális-társadalmi előítéletek kapcsolódnak hozzá? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a harmadik epizódból! Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Szöllősi Rékát a Millásreggeli október 17-i adásában is hallhatjátok, a podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet az évad támogatójának, a Syngentának!

A harmadik évad második epizódjában Gyulai Iván ökológussal beszélgetünk a fenntartható mezőgazdaságról, aki a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén kidolgozott alternatív javaslatairól, gondolatairól ismert. Gyönyörű birtokán sétálgatva - ahol a diófa árnyéka alatt még a 40°C is elviselhető - alternatív mezőgazdasági megoldásokat ismerhetünk meg; megtudjuk, mi az a mulcsozás és a “no till”, miért kontraproduktív a szárzúzás és miért tartja az emberiség öngyilkossági kísérletének a biomasszából előállított biogázt. Az epizód második részében, a kertben sétálva pedig szóba kerülnek alapvető biológiai és ökológiai folyamatok: a növény- és élővilág közötti szimbiózis, a kártevők/ jótevők szerepe, illetve az is, mit hogyan kellene csinálnunk ahhoz, hogy létezésünk és élelmezésünk fenntartható legyen. Még a tetükre is másképpen nézünk ezután. A vele való diskurzus nemcsak a talajról és növényzetről vagy a fenntartható mezőgazdaságról szól, hanem az ember e világban betöltött szerepéről is: saját létezésünkről és boldogulásunkról is alapvető igazságokat tárunk fel. Médiapartnerünknek, a Jazzy Rádiónak köszönhetően Gyulai Ivánt a Millásreggeli október 10-i adásában is hallhatjátok. A podcast létrejöttéért pedig ezúton is köszönet a Syngentának, az évad támogatójának!

Gyulai Iván optimista. Sok mindent elmesélt nekünk miközben körbevezetett minket gyönyörű birtokán, többek között azt is, hogy miért néz pozitívan a jövő felé.  A séta közben sok érdekes dolgot megérthettünk a természet működéséről. Kézzelfoghatóvá vált - szó szerint - a mulcsozás, Szóba kerültek alapvető biológiai és ökológiai folyamatok: a növény- és élővilág közötti szimbiózis, a kártevők/ jótevők szerepe, illetve az is, mit hogyan kellene csinálnunk ahhoz, hogy létezésünk és élelmezésünk fenntartható legyen. A vele való diskurzus nemcsak a talajról és növényzetről vagy a fenntartható mezőgazdaságról szól, hanem az ember e világban betöltött szerepéről is: saját létezésünkről és boldogulásunkról is alapvető igazságokat tárunk fel. 

Megérkezett a Körforgásban podcast harmadik évada! Témája a  mezőgazdaság, nem csak ebben a részben, hanem 10 epizódon keresztül. Hallgassátok meg a felvezető részt, amelyben Évi és Zsófi elmondja, hogy miért döntöttek a koncepció váltás mellett és miért tartják fontosnak, hogy pont a mezőgazdaságról beszélgessenek ennyit. Abban viszont nem lesz más ez az évad sem, hogy a beszélgetések tudományos alapúak, jönnek az adatok, lesz nevetés és az őszinte vallomások és a szorongás sem marad el. Újdonság és egyben büszkeség, hogy a podcast 3. évadának hivatalos média partnere a Jazzy Rádió, így a podcast vendégei a Millásreggeli Mihálovits gazda rovatában is szerepelni fognak hétfő reggelente. Akasztották a hóhért és vendégünk, Mihálovits gazda kivételesen nem  kérdezett, hanem őt faggatták. Mindez köszönhető évad szponzorunknak, a Syngentának! 

A második évad utolsó epizódjában a zöldipar jelenéről és jövőjéről beszélgettünk meghívott vendégünkkel (is), Trendek, irányok, kompetenciák, szabályozás, gyorsító és lassító tényezők mind szóba kerültek a Hankó Gergellyel  folytatott beszélgetés során. Szerintetek mi kell ahhoz, hogy a zöldgazdaság  ténylegesen teret nyerjen? 

Rendkívüli podcast adás a Fabrikból, több hallgatónk személyes részvételével. Eredeti témafelvetésünk az volt, hogy ki honnan inspirálódik fenntarthatóság témában. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen könyveket olvastok, honnan szerzitek be az infókat, milyen filmeket néztek. Erről is szó esett, de sokkal többet beszélgettünk fogyasztói frusztrációkról, trendekről, a tudás mélységeiről, hálózatikról és még sok másról.  

Gyorsan változó világban élünk. A jövő generációknak már más képességekre és kompetenciákra lesz szükségük, mint amit ma ismerünk. Szülőnek lenni egyik korban sem kis feladat, de a sok bizonytalanság és megoldandó kérdés mellett most igazán kihívás. Kiváltképpen, ha  klímaszorongóként kell gyereket nevelni.  Vendégeink Pistyur Vera a Bridge Budapest ügyvezetője és Veres Rita az Edisonplatform társalapítója és vezetője. A dinamikus duóval arról beszélgettünk, miért fontos a gyerekek fejlesztése és felkészítése a 21. századi kompetenciákkal  és ez hogyan járul hozzá, hogy ők a 21. század kiemelt vezetőivé,  legacy leaderekké váljanak.

Igen és ez már nem hit, hanem tények! Egyre inkább terjed az e-mobilitás. Ebben a részben  az autókon van  a hangsúly - az epizód első felében lazán, a másodikban az ALTE-GO ügyvezetőjének szakértői segítsége mellett. Ha új autót vennél te is már elektromosat választanál?  Te is szereted, hogy milyen jól gyorsulnak az elektromos autók? Töltési szokásaid tervezést igényelnek? Belegondoltál már abba mi lesz a sok benzinkút jövője?  Az akkumulátorok körforgásosságáról beszélgettél már másokkal? 

A globális célok, mint a Fenntartható Fejlődési Célok vagy a Párizsi klímaegyezmény  legtöbbünknek csak nagyon távoli, szakértői, politikai dokumentumok, amelyeket nehéz a mindennapokra lefordítani. A globális keretrendszereknek nagyon fontos szerepük van, hiszen megmutatják a közösen elérendő célokat. Ez a kulcs: közösen. Minden szereplőnek megvan a saját feladata, regionális egyesüléseknek, a kormányzatoknak, a helyi intézményeknek, vállalatoknak és egyéneknek - közösségeken, együttmüködéseken és partnerségeken keresztül. Ebben a részben hozunk egy konkrét példát az ilyen együttműködések megvalósulására,  a zuglói klímastratégián keresztül.  

Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami fejenként kb. 65 kilót jelent. Te próbálod csökkenteni a hulladékot? Nálad mennyi hulladék keletkezik a háztartásban? Abból mennyi szerves hulladék?  Ételmentő vagy?  Komposztálsz már? Tudod mit kell csinálni a használt olajjal? Hallottál már a CseppetSem kezdeményezésről? Igen, jól sejted - belevágtunk a hulladék kérdéskörbe. Sok részt fogunk még a kérdésnek szentelni, első lépésként a szerves hulladékkal kezdünk.  Legfontosabb feladat, hogy csökkentsük az ételhulladékot, mert nagyon sok van. A Biotrans alapítóival beszélgetünk arról, hogy ők milyen gyors, megbízható és legális megoldást kínálnak az ételhulladék, lejárt szavatosságú élelmiszer és használt sütőolaj újrahasznosítására. 

Bartus Gábor írt nekünk, hogy bár tetszett neki az első részünk a körforgásos gazdaságról fontos lett volna, ha még pár dolgot érintünk a kérdés kapcsán. Kaptunk így az alkalmon és behívtuk a műsorba! Így  született meg a körforgásos gazdaság 2.0 rész, amely tágabb kontextusban, nagyob  ívű ősszefüggésekben foglalkozik a témával. Termelési anyaghatékonyság, hozzáférés-alapú gazdaság, just in time consumption,  ökoszisztéma szolgáltatások - csak pár elem, amit Gábor behoz a beszélgetésbe. 

Tudjátok, hogy a logónk miért lett pillangó? Ismeritek a Körforgásban podcast elnevezésének történetét? Igen, jól gondoljátok, van köze a körforgásos gazdasághoz. Az epizódból kiderülnek a részletek!Termelői és fogyasztói magatartásunknak - amelyet ma még többségében a lineáris gazdasági modell mentén végzünk - már ismerjük az eredményét. A mérleg nyelve a negatív irányba billen. A szükséges változtatást a körforgásos gazdaságra való átállás hozhatja el. A strukturális átállás már megkezdődött, de a világgazdaság még csak 9.1 százaléka működik körkörösen.Epizódunkban megismerkedhettek a körforgásos gazdaság alapjaival. Vendégünk Lukács Ákos, a Deloitte  Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadási üzletágának vezetője, akivel pedig az átalakulás gyakorlati kérdéseiről beszélgetünk. 

Friendly warning: Klímaszorongók vegyenek magukhoz valamit, amely segít a szorongás enyhítésén, mert a téma a klímaváltozás kockázatai. Epizódunkban összegezzük a klímaváltozás főbb fizikai, társadalmi és gazdaságai hatásait.  Modellezések segíthetnek a politikai, üzleti, kormányzati döntéshozók, pénzügyi befektetőt jól informált és megalapozott döntéseket tudjanak hozni a klímakockázatokkal kapcsolatban. Vendégünk Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője - ők pont ezzel foglalkoznak: gazdasági modelleket dolgoznak ki, trendeket vázolnak fel, különböző szcenáriókat dolgoznak ki. 

Pihenés és nyaralás közben is fontos, hogy fenntartható gyakorlatokat kövessünk. A fenntartható turizmus fogalom nem hiába született meg. Te tudod, hogyan lehetsz fenntartható turista? Belegondoltál már abba, hogy egy nyaralás során nem csak az utazásoknak van lábnyoma, hanem a szuvenírnek amit megveszel, a naptejnek amit magadra kensz és természetesen a szállásodnak is. Fenntarthatóan utazni itthon is lehet. Bemutatjuk nektek a KanyarGo Térképet és alkotóit, amely a  Dunakanyar fenntarthatósági  térképe és kalauza. 

Második szezon premier! Egy év távlatában ismét napirenden a fenntartható fejlődési célok. Kicsit ismétlünk, kicsit évértékelünk, de sok újdonsággal is jövünk. Vendégünk, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ képviseletében fenntarthatósági szakértője, Reich Anna mesélt nekünk napi munkájáról, az Öböl országok fenntarthatósági törekvéséről - mindezt New York-i szemszögből.  Szerinted Zsófi fel tudja sorolni kívülről az összes SDG-t? 

(Late) Summer Edition Wellbeing témában!!! Évi és Zsófi a wellbeingről beszélgetnek a nyári szabadságolások hangulatában, lazán, menet közben egy Share Now eMiniben úton a Praktikerhez, ahol csatlakozott hozzájuk Márton Kata, a Praktiker HR és CSR igazgatója. Szóba kerül az egyéni jóllét, a társadalmi jóllét, illetve az, hogy a vállalatokban hogyan lehet elérni, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat. Rendhagyó módon - vagy precedenst teremtően? - a podcast youtube-on is megtalálható, itt: https://youtu.be/68kZRLg-B0E . Nektek mi kell a jólléthez? 

Emberiség sikerének hatása, hogy egyre többen lakunk a városokban. A mai városokból a legfárasztóbb és legnehezebb funkcióikat - pl. a növénytermesztés, az energiatermelés, a hulladékkezelés, a vízellátás  - kiszerveződtek távol eső területekre. Így a városokban lehet az olyan alapfunckióira koncentrálni, mint a szolgáltatások, az oktatás, a kereskedelem, a tudomány,  az ipar, a művészetetek stb.Mára azonban látszitk, hogy újra kell értelmezni a városokat. Az, ami eddig kivülről jött és kivülre ment, fenntarthatatlan. Hogyan lehet hatékonyabban behozni ezeket a funkciókat és a természetet a városokba?  Erről és hasonlóan érdekes kérdésekről beszélgettünk Kenyeres Istvánnal, a város belgyógyászával, a Biopolus alapítójával.