Podcasts about budapesti corvinus egyetem

Az EU-Mercosur megállapodás és lehetséges hatásai – ezzel a címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya 2026. február 19-én, csütörtökön. A rendezvény bevezető előadását Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem docense, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnökségi tagja tartotta. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői Fertő Imre, az ELTE KRTK főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára és Pólyi Csaba, Magyarország korábbi brazíliai nagykövete, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnökségi tagja voltak. A rendezvényt Galambos Tamás, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke moderálta.

Az arany és az ezüst súlyos korrekcióját értékeltük: trendfordulót látunk, vagy jó vételi lehetőség nyílt a nemesfémek piacán? Vendégünk volt Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője. Az adás második részében a turizmus 2025ös adatainak fényében értékeltük az ágazat jelenlegi helyzetét: arról, hol van még rejtett turisztikai potenciál hazánkban, és milyen trendek zajlanak jelenleg, Dr. Kökény Lászlót, egyetemi adjunktust, a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Nemesfémek – (01:36) Makronaptár – (09:34) Turizmus – (11:48) Címlapkép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Nagyobbnak akar látszani a Fidesz, mint amekkora valójában. Magyar Péter most csak trollkodik, de lehet, hogy már ezzel is sikerült megakasztani a hatalmi gépezetet, az ellenzéki vezető pedig előre figyelmeztet: van miért tartani a kormánypárttól. Mi a politikai önmerénylet? Jöhet egy alkotmányos puccs? Metz Rudolf közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és Mikecz Dániel politológussal, az ELTE TK Politikatudomány Intézetének főmunkatársával Kacskovics Mihály Béla beszélgetett. Beszélgetésünket Kövesdi Veronikával és Metz Rudolffal, A Magyar Péter jelenség című könyv szerzőivel itt tudod megnézni: https://youtu.be/pQATyHRk8QU?si=X1SlquT2yy_5sAYZ A könyvet megvásárolni itt tudod: https://hvgkonyvek.hu/konyv/a-magyar-peter-jelenseg Január 22-én hivatalos könyvbemutató: https://www.facebook.com/events/827553886767424/?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22surface%22%3A%22search%22%7D%2C%7B%22mechanism%22%3A%22surface%22%2C%22surface%22%3A%22groups_highlight_units%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull

A magyar államháztartás helyzete kapcsán annak jártunk utána, hogy vajon meddig nézik el a piacok az előrejelzéseket rendre meghaladó deficitet, mennyi kreditünk maradt a hitelminősítőknél, és milyen kilátásokkal megyünk neki a 2026-os választási évnek. Erről is kérdeztük vendégünket, Bod Péter Ákost, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét. A műsor második felében Buda Andrea, a Cinema City Magyarország Marketing és PR igazgatójának segítségével a karácsonyi moziszezon apropóján megnéztük, hogy az Avatarhoz hasonló zászlóshajó filmek megválthatják-e az iparágat, hol van a jegyárak lélektani határa, és hogyan áll jelenleg a streaming-mozi meccs. Főbb részek: Intro − (00:00) Költségvetési hiány: meddig lehet feszíteni a húrt? − (01:58) Karácsonyi mozipiaci körkép: Avatarra felkészülni (19:22) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A NIOK Alapítvány friss beszélgetéssorozatának első epizódjában a magyar civil szektor állapota került fókuszba. Gerencsér Balázs igazgató Kiss Juliannát, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusát és Héra Gábort, a civil hatásmérésben dolgozó kutatót kérdezte arról, mit mutatnak a legfrissebb kutatási adatok, milyen folyamatok alakítják a szektort, és milyen kihívásokkal küzdenek a szervezetek nap mint nap.Hárompilléres kutatás: szakirodalom, statisztikák és saját adatkérésekA kutatás egyik fő kérdése az volt, milyen adatok állnak ma rendelkezésre a civil szervezetekről. Kiss Julianna szerint a szakirodalom „meglepően gazdag”, ugyanakkor erősen tematizált: a vizsgált 70 publikációból több mint 27% az állam szerepével, a központosítás és az illiberális tendenciák hatásaival foglalkozott. Emellett megjelennek klasszikus területek – önkéntesség, sport, egészségügy –, valamint újabb témák is, például az egyetemek szerepvállalása vagy a részvételi demokrácia.A kutatás második eleme a KSH részletes adatbázisának elemzése volt. Magyarországon – nemzetközi összevetésben is – kiemelkedően gazdag statisztikai háttér érhető el az egyesületekről és alapítványokról. A kutatók külön adatkérést is benyújtottak, hogy pontosabb képet kapjanak az állami támogatások szerkezetéről.A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a civil szektorban hatalmas, gyakran láthatatlan közösségi tudás halmozódik fel. A kutatók szerint az egyik legfontosabb feladat ezt az ismeretet láthatóvá tenni – és olyan támogatási rendszereket kialakítani, amelyek nem projektlogikában, hanem szervezeti működésben gondolkodnak.Mit lehet kezdeni a kutatás eredményeivel?A NIOK célja, hogy a kutatás segítse a civil szervezeteket abban, hogy elhelyezzék magukat a nagyobb szektorképen belül: kiderüljön, mely jelenségek egyediek, és melyek tipikusak, rendszerhiba jellegűek. Ez segíthet abban is, hogy a szervezetek felismerjék: sok problémában nincsenek egyedül, és közösen tudnak megoldásokat találni.Említett források:NIOK Civil jelentés 2025https://www.nonprofit.hu/hirek/Elkeszult-az-elso-NIOK-Civil-jelentesEsély és Részvétel Közhasznú Egyesület − ERKE (2025): A civil szervezetek helyzete Magyarországon a statisztikai adatok tükrében. erke.hu, 2025. június 29. https://erke.hu/2025/06/29/a-civil-szervezetek-helyzete-magyarorszagon-a-statisztikai-adatok-tukreben/Kapitány Balázs: Egy civil alszektor ‘Államosítása'. Népesedési, népesedéspolitikai célokkal foglalkozó civil szervezetek Magyarországon 2011–2018. Civil Szemle, 16(4). 61−79.https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2020/03/61_Civil_Szemle_2019_4.pdfKákai László (2024): Nonprofit szervezetek lehetőségei az egyre inkább centralizálódó közszolgáltatási rendszerben. Civil Szemle, 21(3), 89-115. https://ojs.mtak.hu/index.php/civilszemle/article/view/17063/14079

Szakadások az ellátási láncokban – vállalati nézőpontból - a 63. Közgazdász-vándorgyűlés ipari és vállalkozási szekciójaSzekcióelnök: Kozma Miklós egyetemi docens, MBA akadémiai programigazgató, Budapesti Corvinus Egyetem, az MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztályának elnökeBevezető előadás:Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, professor emeritusa, egykori gazdasági miniszterA kerekasztal-beszélgetés résztvevői:Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, professor emeritusa, egykori gazdasági miniszterPálffy Levente operációs igazgató, Nestlé Hungária Kft.Szabó Zoltán ügyvezető igazgató, Ghibli Kft., az MKT Logisztikai Szakosztályának elnökségi tagjaTátrai Tünde egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Ellátásilánc-menedzsment Tanszék

Gyárország és munkaerőimport - a 63. Közgazdász-vándorgyűlés munkaügyi szekciójaSzekcióelnök: Bagó József szerkesztő, rovatvezető, MunkaügyiSzemle.hu, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökeElőadók:Bod Péter Ákos egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, az MTA doktora, az MKT alelnökeCzirfusz Márton társalapító, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagjaSzabó Imre Szilárd egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, ügyvéd, a Munkástanácsok alelnöke

Az egy dolog, hogy a Turing-teszten már átmegy a ChatGPT, de mit ér az egész, ha azt sem tudja, kivel beszél? Hajnal Zsófia, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza és kollégái megcsinálták a fordított Turing-tesztet és feltárták, milyen kockázatokat rejt a hiányos tudású AI-rendszerek terjedése.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A gyermekvállalás mint megtérülő befektetés - ezzel a címmel szervezett szakmai beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya 2025. július 1-jén, kedden. A beszélgetés résztvevői: Banyár József közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa; Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány társelnöke; valamint Hajnal Béla közgazdász, demográfus, az MTA köztestületi tagja. A rendezvény moderátora Sisakné Fekete Zsuzsa közgazdász, az MKT Demográfiai Szakosztályának titkára volt.

Az egy hete kezdődött izraeli - iráni háború folytatásával kapcsolatos lehetőségeket tekintettük át. A műsorban szóba került többek között a régió stabilitása és esetleges rezsimváltás lehetősége is. A témában itt volt velünk Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az adás második részében a Dining Guide friss magyarországi listájáról beszélgettünk Herceg Zoltánnal, az étteremkalauz felelős kiadójával. Főbb részek: Intro - (00:00) Izrael-Irán - (01:26) Dining Guide - (24:23) Tőkepiaci kitekintő - (50:36) Kép forrása: Saeed Qaq/Anadolu via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Európai versenyképességi kihívások egy átalakuló világban. Ezzel a címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ipari és Vállalkozási Szakosztálya 2025. június 4-én, szerdán. A beszélgetés résztvevői – Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója; Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára és Dedéné Novotni Anna, a Hajdu Csoport alelnöke (felkérve) – többek között azt járták körül, hogy miként hatnak a világgazdasági átalakulások az autóipari ellátási láncokra, melyek a lehetséges európai és magyarországi iparpolitikai válaszlépések, és melyek lehetnek ebben a helyzetben a sikeres vállalati stratégiák és kitörési pontok. A beszélgetést Babarczy Balázs, a Syreon Kutató Intézet Kft. vezető kutatója, az MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztályának titkára moderálta. A résztvevőket Kozma Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a szakosztály elnöke köszöntötte.

2025. június 03., kedd 6:30-8 óra NÉVNAPOK, ESEMÉNYEK, SZÜLETÉSNAPOSOK, LAPSZEMLE, TŐZSDEI HELYZETKÉP BUDAPEST, TE CSODÁS: Hírek a fővárosból és környékéről Kíméletlen, 179 oldalas jelentés Budapest helyzetéről, így mehet csődbe a főváros Telex: Felmondhatja a főváros a vármegyebérlet-szerződést, hoppon maradhat az agglomeráció Telex: Karácsonyék elhatárolódnak a vármegyebérlet felmondásának ötletétől Telex: Demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítanak a fővárosi önkormányzati cégek szakszervezetei, ha kell, a falig is elmennek Vége a fenyegetésnek, fellélegezhet az ócsai láperdő, nem válik zöld sivataggá Harcot hirdet a zuglói polgármester az utcán tárolt roncsautók ellen, Rózsa András nagytakarításra készül | BudaPestkörnyéke.hu Június 1-től emelkedtek a P+R parkolók díjai Budapesten - itt kell többet fizetniük az autósoknak | BudaPestkörnyéke.hu ÉBRESZTŐ TÉMA: A sas leszállt - Populista elnöke lesz Lengyelországnak A konzervatív Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást az ország nemzeti választási bizottságának hivatalos adatai szerint. Ezzel a 18 hónappal ezelőtt ellenzékbe szorult konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) visszavágott az EU-párti, liberálisabb jobbközép Polgári Koalíció (KO) kormánykoalíciójának, amelynek élén Donald Tusk kormányfő áll. Mit hoz a lengyel választók döntése Európa számára? Telex: Mégis a konzervatív Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást Zeöld Zsombor Lengyelország szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatója PULZUS: Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek. Prof. Dr. Wikonkál Norbert, az Észak-Pesti Centrumkórház- Honvédkórház főigazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke

Közteherviselés és demográfia címmel szervezett szakmai beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya 2025. június 3-án, kedden. A beszélgetés résztvevői: Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense; Fekete Gyula statisztikus, a KSH ny. főmunkatársa, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnökségi tagja és Németh György szociológus-közgazdász, a Magyar Államkincstár ny. főmunkatársa. A rendezvény moderátora Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője volt.

A tőke-munka arány dilemmái - ezzel a címmel szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya és a Közgazdasági Szemle folyóirat 2025. május 8-án, csütörtökön az MKT YouTube-csatornáján. A rendezvény apropóját Boda Györgynek a Közgazdasági Szemle 2025. márciusi számában megjelent tanulmánya adja.A rendezvény kezdetén a szerző, Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense, a Boda & Partners Kft. managing partnere, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja mutatta be a tanulmány főbb megállapításait. Felkért hozzászólók: Török Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense és Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, az APEH korábbi elnöke, az MKT korábbi elnökségi tagja. A beszélgetés moderátora: Chikán Attila akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának tiszteletbeli elnöke volt. Az érdeklődőket Halm Tamás, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője, az MKT korábbi főtitkára köszöntötte.

Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében történelmi kontextusba helyeztük, hogy mi vezethetett Donald Trump azon döntéséhez, hogy vámokkal próbálja meg stabilizálni Amerika külkereskedelmét. Szó esett arról is, hogy milyen új pólusok alakulhatnak ki a világban, és mindez milyen következményekkel járhat Magyarország számára. Vendégünk Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt. A második részben azt vizsgáltuk, hogy állhat-e valamilyen tudatos energiapiaci stratégia az amerikai vámintézkedések mögött – egy olyan terv, amely akár az olajárak zuhanásához is hozzájárulhatott. Erről Mohos Kristófot, a Portfolio olajipari elemzőjét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) A vámpolitika előzménye – (01:43) Trump lehetséges háttérstratégiája – (12:38) Tőkepiaci kitekintő – (27:52) A kép illusztráció. Forrás: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Miért pont most lángoltak fel újra a harcok Izrael és a Hamász között Gázában? A témáról Csicsmann László egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy miért emelték idén a hazai bankok jóval a tavalyi inflációt meghaladó mértékben a díjaikat. A témával kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk. Főbb részek: Intro - (00:00) Csicsmann László Gázáról - (01:14) Emelkedő banki díjak - (14:11) Kép forrása: Abed Rahim Khatib/Anadolu via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Kínára kivetett 10 százalékos amerikai vámról, és a 800 dollár alatti kínai árucikkek esetében megszüntetett vámmentesség hatásairól volt szó, abból a szempontból, hogy hogyan hathat ez az e-commerce piacot az elmúlt pár évben letaroló Sheinre és Temura. A műsor második részében Trump legfrissebb külpolitikai tervét elemezzük, miszerint Gázát Amerikai tulajdonba venné, újjáépítené, és a Közel-Kelet riviérájává változtatná. Vendégünk lesz Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A podcast támogatója a HOLD Alapkezelő, részletek ezen a linken. Főbb részek: Intro (0:00) Temu és Shein (1:18) Gáza (17:13) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Azt tekintettük át, hogy a különböző makrogazdasági előrejelzéseket készítő intézetek milyen gazdasági növekedéssel számolnak a következő két évben, és hogy ezek alapján közeledünk vagy távolodunk az Európai Uniótól. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében azt tekintettük át, mi várható Szíriában azután, hogy az Aszad-rezsim megbukott és Bassár el-Aszad elhagyta az országot. A témáról Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük. Főbb részek: Intro - (00:00) Magyar GDP - (01:19) Szíria - (11:28) Makronaptár - (26:22) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A ma hajnalban Izrael és a Hezbollah között életbelépett tűzszünet hátterét tekinettük át. A témáról  Csicsmann Lászlót a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük. Az adás második részében megvizsgáltuk, hogy a magyarok mely alaptípusokat preferálták friss megtakarításaik befektetésére és milyen változásokat hozhat ebben a tekintetben 2025. Vendégünk volt Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője. Főbb részek: Intro - (00:00) Libanoni tűzszünet - (01:07) Befektetési alapok - (17:28) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a vendégünk, aki amellett érvelt nemrég megjelent írásában, hogy a jelenlegi helyzetünkben a gazdasági szempontból racionális lépés a kormány részéről a külpolitika konszolidáció lenne. Ennek jeleit ugyanakkor az EU-s elnökség első két hete alapján nem látjuk. Pedig ha más országok korábbi példáit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk: meg lehet próbálni súlycsoporton felül beszállni politikai küzdelmekbe, de ezért később kritikus helyzetekben súlyos gazdasági árat lehet fizetni. Főbb részek: Intro - (00:00) Milyen állapotban ért minket a nyár? - (01:40) Vissza kéne venni? - (04:22) Mi lesz az ára, ha így folytatjuk? - (10:57) A műsor támogatója az OTP Alapkezelő, ahol már elérhető az OTP USA Részvény Alap. További részletek ezen a linken érhetők el. Borítókép: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A műsor első részében kriptodeviza-piaccal foglalkoztunk, ugyanis egy, az Ethereummal kapcsolatos hír komoly lendületet adott ezeknek az eszközöknek. Vendégünk volt Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője. Az adás második részében a hétfőn mások mellett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen indítványozott hágai elfogatási parancsról kérdezzük Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét. Főbb részek: Intro - 0:00 Kriptodeviza-piac - 1:45 Makronaptár - 8:16 Elfogatási parancs Netanjahu ellen - 9:19 A Checklist mai támogatója az OTP Alapkezelő, az OTP CETOP ETF alapról itt tájékozódhat. Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Dr. Boda György közgazdász diplomáját 1973-ban szerezte a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai után az államigazgatásban helyezkedett el. 1990-től 1999-ig különböző nagyvállalatok kontrollere volt. 1999-től vezetői tanácsadóként dolgozik. 2005 óta a Boda & Partners Kft. alapító partnere, ügyvezetője. Kutatási tevékenysége során kezdetben a nemzetgazdasági elszámolásokkal foglalkozott. A KSH-ban az Ágazati Kapcsolatok Mérlegének összeállításáért és az erre épülő input-output modellezésért volt felelős. Miután átkerült a vállalati szférába, átállt a vállalati elszámolásokra. E témán belül is elsősorban a vállalatirányítás azon problémái érdeklik, melyek a kontrollingban sűrűsödnek össze. A tárgykörben több könyvet publikált „Vezetői kontrolling”, „Kontrolling rendszerek tervezése”, illetve „Kontrolling rendszerek” címmel. Pár éve érdeklődése a tudásmenedzsment irányába fordult, melyben a vállalatvezetés alapvető jövőbeli irányát látja. Közvetlenül részt vett több tudásmenedzsment jellegű szakkönyv kiadásában, lektorálásában. Tanácsadói feladatainak teljesítése mellett több, nemzetközi hírű felsőoktatási intézményben oktat. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, de vendég oktatóként tanít a BME-n, CEU-n is. Oktatott tantárgyai a kontrolling, a vezetői számvitel, a vállalatgazdaságtan és a tudásmenedzsment területek körül összpontosulnak. A Boda & Partners Tanácsadó Kft. 2005 óta segíti ügyfeleit a vállalati működéssel kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában. Tevékenységük fókuszában az üzleti irányítást támogató szakértői szolgáltatások állnak. Azonosítják a fejlesztésre szoruló tevékenységeket/folyamatokat, javaslatot tesznek a szükséges változtatási lépésekre és segítik ezek gyakorlatban történő megvalósítását. --- Nézd meg ennek a podcast-epizódnak a videó változatát: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Iratkozz fel a - sallang mentes - havi hírlevelünkre: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/Hirlevel⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Hallgasd meg es iratkozz fel: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/MBP⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Magyar Business Podcastről: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/MBP⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

Dr. Boda György közgazdász diplomáját 1973-ban szerezte a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai után az államigazgatásban helyezkedett el. 1990-től 1999-ig különböző nagyvállalatok kontrollere volt. 1999-től vezetői tanácsadóként dolgozik. 2005 óta a Boda & Partners Kft. alapító partnere, ügyvezetője. Kutatási tevékenysége során kezdetben a nemzetgazdasági elszámolásokkal foglalkozott. A KSH-ban az Ágazati Kapcsolatok Mérlegének összeállításáért és az erre épülő input-output modellezésért volt felelős. Miután átkerült a vállalati szférába, átállt a vállalati elszámolásokra. E témán belül is elsősorban a vállalatirányítás azon problémái érdeklik, melyek a kontrollingban sűrűsödnek össze. A tárgykörben több könyvet publikált „Vezetői kontrolling”, „Kontrolling rendszerek tervezése”, illetve „Kontrolling rendszerek” címmel. Pár éve érdeklődése a tudásmenedzsment irányába fordult, melyben a vállalatvezetés alapvető jövőbeli irányát látja. Közvetlenül részt vett több tudásmenedzsment jellegű szakkönyv kiadásában, lektorálásában. Tanácsadói feladatainak teljesítése mellett több, nemzetközi hírű felsőoktatási intézményben oktat. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, de vendég oktatóként tanít a BME-n, CEU-n is. Oktatott tantárgyai a kontrolling, a vezetői számvitel, a vállalatgazdaságtan és a tudásmenedzsment területek körül összpontosulnak. A Boda & Partners Tanácsadó Kft. 2005 óta segíti ügyfeleit a vállalati működéssel kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában. Tevékenységük fókuszában az üzleti irányítást támogató szakértői szolgáltatások állnak. Azonosítják a fejlesztésre szoruló tevékenységeket/folyamatokat, javaslatot tesznek a szükséges változtatási lépésekre és segítik ezek gyakorlatban történő megvalósítását. --- Nézd meg ennek a podcast-epizódnak a videó változatát: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Iratkozz fel a - sallang mentes - havi hírlevelünkre: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/Hirlevel⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Hallgasd meg es iratkozz fel: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/MBP⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ --- Magyar Business Podcastről: ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠https://www.magyarbusiness.org/MBP⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

"Hazaértünk" - szólt a jelige kereken húsz éve, 2004. május 1-jén, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Azok az idők rég eljártak, ahol még egységként ünnepelte az ország a tagságot - az azonban biztos, hogy a gazdaság azóta is minden nap ódákat zenghet annak a közösségnek, amelyet politikailag jóval kevésbé szeret a mai rezsim. Közéleti podcastunkban csatlakozás húszéves évfordulóján Medve-Bálint Gergővel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével és az évfordulóra megjelent '20 év Európában' című tanulmánykötet társszerkesztőjével beszélgetett Gyükeri Mercédesz és Nagy Iván László arról, hogy gazdasági értelemben hogyan telt és miként értékelhető a két évtized, amelyet az Unió tagjaként töltöttünk. Iratkozz fel a Fülke csatornájára! • Spotify: http://tiny.cc/FulkeSpotify • Apple Podcasts: http://tiny.cc/FulkeApple • Google Podcasts: http://tiny.cc/FulkeGoogle Hallgasd meg a HVG többi podcastját: • Spotify: http://tiny.cc/HVGpodcastokSpotify • Apple Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokApple • Google Podcasts: http://tiny.cc/HVGpodcastokGoogle • SoundCloud: http://tiny.cc/HVGpodcastokSC • 00:43: Mi jellemezte a közhangulatot és a politikai hangulatot 2004. május 1-jén? • 03:15: Hogyan „érkezett meg” Magyarország az Európai Unióba? Hogyan telt az integráció első időszaka, mennyire nevezhető sikeresnek? • 06:42: Hol sikerült jól az integráció a velünk csatlakozók közül? • 08:54: Mi volt a különbség a magyar és a lengyel integráció között, miért jöttek ki jobban ők, mint mi? • 12:44: Jól járhatott-e a magyar gazdaság és a magyar emberek jóléte Orbán 2010-2020 közötti • 17:35: Hogyan változtatta meg az Uniót a 2018-as válság? • 21:51: Mi a Brexit mérlege és a britek kilépése-e az oka annak, hogy azóta más nem követték őket? • 26:04: Mekkora szerepe volt Orbán Viktornak abban, hogy a 2015-ös menekültválság után csak mostanra sikerült valamilyen közös menekültpolitikát találni? • 30:41: Van kitörési lehetőség abból a perifériális rendszerből, ahová a feldolgozóipari fókusszal tettük magunkat? • 35:21: Mennyire alakult politikai, mintsem gazdasági szövetséggé az Unió? • 38:11: Hogyan nyert a vállalkozásoknak szánt uniós pénzzel a kormány? • 41:21: Mennyire nevezhető sikeresnek a keleti bővítés és hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a további tagfelvételre?

A közel-keleti eszkalációval kapcsolatban arról beszéltünk, hogy milyen következtetéseket lehet levonni abból, hogy Irán szombat este megtámadta Izraelt, és ennek milyen hatása lehet a régiós biztonságra, valamint a gázai háborúra. A témával kapcsolatban vendégünk volt Csicsmann László egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Az adás második részében a HUPX, azaz a magyar áramtőzsde Közép- és Délkelet Európai Energiatőzsdéhez történő csatlakozásáról és az ebben rejlő potenciálról kérdeztük Vajta Mátyást, a cég vezérigazgatóját.  Főbb részek: Intro - (00:00) Iráni csapás - (01:27) Makronaptár - (19:01) Változás a magyar áramtőzsdén - (20:08) Címlapkép: Izraelre kilőtt, de Bagdadban földet ért iráni rakéta roncsa. Forrása: Stringer/Anadolu via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az elmúlt időszakban nemcsak Izrael, hanem az arabok országok is kezdték izraeli belügyként kezelni a palesztinok helyzetét, melynek rendezése nélkül kapott jelentős löketet a közel-keleti békefolyamat. Ez a korszak 2023. október 7-én lezárult, a Hamász terrortámadása úgy tűnik, megváltoztatta a játékszabályokat: a palesztin önrendelkezés rendezése újfent előfeltételévé vált az arab országok és a zsidó állam további közeledésének. Más témák mellett a konfliktus hátteréről, értelmezési kereteiről, valamint a kilátásokról és a nagyhatalmak régiós szerepéről kérdeztük Csicsmann László Közel-Kelet-szakértőt, egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját. Főbb részek: Intro - (00:00) 3 szintű átalakulás a Közel-Keleten - (02:38) Mekkora játékos az EU? - (09:15) A palesztin kérdés visszakerült az asztalra - (13:03) A Hamász game changer lett - (17:11) Meghaladott a gyarmatosítás lencséje? - (18:07) Izrael a vesztébe rohant? - (20:25) Párhuzamosan mérséklődött és radikalizálódott a Hamász - (24:07) Az izraeliek biztonságba vetett hitének vége - (25:52) A Hamász nem az ISIS - (29:22) Hibázott az UNRWA? - (32:31) A status quo nincs többé, de mi jön most? - (36:48) Hogy lesz ebből palesztin állam? - (42:26) Eltört az izraeli éthosz - (47:28) Netanjahunak is üthet az igazság órája - (50:19) A jövő homályába veszik a rendezés? - (53:20) ​​ Borítókép: 2023. október 10-én izraeli katonák civilek holttesteit távolítják el az izraeli Kfar Azaban. Az áldozatokat néhány nappal korábban palesztin fegyveresek támadása során ölték meg a Gázai övezet melletti izraeli településen. Forrása: Amir Levy/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A mai műsor első részében a gázai háborúval foglalkoztunk, azt jártuk körbe, hogy mi alapján lehet arányosnak vagy aránytalannak tartani a Hamász október 7-i terrortámadására adott izraeli választ, és hogy bármelyik oldalon megáll-e a népirtás vádja – ahogy az ebben a konfliktusban már többször megfogalmazódott. A témával kapcsolatban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt a vendégünk. Az adás második részében a Fundamenta MBH Bank általi felvásárlása volt a téma, erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Amikor Király András 444-es újságíróval és Rácz András Oroszország szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával megbeszéltük, hogy ismét föl kellene vennünk egy podcast adást az orosz-ukrán háborúról, még nem sejtettük, hogy ehelyett arról kell majd beszélgetnünk, hogy miért és hogyan vonult Jevgenyij Prigozsin zsoldoshadserege, a Wagner a hétvégén Moszkva felé.  Az adásban igyekszünk értelmezni, mi is történt a hétvégén a Wagner és az orosz hadsereg, Prigozsin és Putyin (no meg Lukasenka) között, zendülésnek vagy puccsnak indult a Wagner akciója, miért lehet Prigozsin még életben, és mit jelent ez a furcsa, másfél napos felkelés a Wagner és Vlagyimir Putyin jövője számára.  Beszélünk arról is, hogy halad az ukrán ellenoffenzíva, mit akar és mit lehet képes elérni az ukrán hadsereg és meddig kellene valami eredményt felmutatni, amíg még az időjárás és a nemzetközi politikai hangulat engedi.See omnystudio.com/listener for privacy information.