Könyves Magazin

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Péterfy Bori színész, énekes, rocksztár, édesanya. Életének nagy része színpadon zajlik tömegek szeme előtt, de ma nem őt kérdezem, hanem azt, aki a koncertek előtt még gyorsan megfőzi az ebédet a fiának. Mióta ismerjük egymást, tudtam, hogy az anyaság, a család összetartása milyen fontos számára. Érdekelt, hogy hogyan férnek meg egymás mellett a látszólag nagyon különböző szerepei, milyen mintákból építette fel saját szülői identitását, és hogyan küzdött meg az egyedülálló szülővé válással. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

Margó Könyvek podcast Egy harmincas Párizsban élő srácnak egyik pillanatról a másikra szétesik az élete: kirúgják a munkahelyéről és a párkapcsolatából is. A gazdasági válságban Martin Leroy egy kalapáccsal a táskájában elindul volt főnökéhez. Arnaud Dudek Légy észnél című regénye dühös és csalódott elbeszélés a világunkról, ahol nincsenek álmok. Hogyan határoznak meg minket az álmaink és céljaink? Mikor leszünk felnőttek? Mi vezérel minket a mindennapokban, ha eleve minden lehetetlennek látszik? Mit kezdünk a sikerrel? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Reisz Gábortól, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Rossz versek és a Magyarázat mindenre rendezőjétől. Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Dr. Mihók Krisztina az Erste Emberi Erőforrás Menedzsment vezetője, aki gyakornok kora óta a banknál dolgozik, ide tért vissza a szülési szabadságáról is. Számomra ismeretlen terep a multik világa, de úgy sejtem, anyának és felsővezetőnek lenni zsonglőrködés a prioritással, idővel és energiával. Kíváncsi voltam a személyes történeteire, megéléseire, de arra is, hogy egy nagyvállalat HR vezetőjeként mit gondol arról, vajon még mindig hátránnyal indulnak a nők a munkaerőpiacon? Van-e ideális időpont a szülővé válásra, és vajon hogyan tud egy multi igazán odafigyelni a munkatársaira? Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban Híragi Szanaka Az elvesztett emlékek lámpása című könyvéről beszélgetünk, amit Fruzsi választott közös olvasásra. TBR ('To Be Read') podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Reflektálnia kell-e a művészetnek a közéletre? Megváltoztatja-e a művészet a világot? Az irodalomban vagy a filmben van egy alkotónak nagyobb autonómiája? Buborékokról, pályakezdésről, kompromisszumokról és a középosztály hétköznapjairól is beszélgettünk a Mastercard – Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasával, Puskás Pannival és Hajdu Szabolcs filmrendezővel. 

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Borda Réka A furulya című novelláját Berényi Nóra előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Háy János Új autó című novelláját Porogi Ádám előadásában hallhatjátok

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Halász Rita Holttér című novelláját Pálfi Kata előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok.Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Marton Krisztián Ez élet-halál kérdés! című novelláját Katona Péter Dániel előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Krusovszky Dénes Csak olyan című novelláját Krisztik Csaba előadásában hallhatjátok.

Milyen érzés akarva-akaratlan, de folyton kilógni a sorból? Nap mint nap szembesülni a különbözőségéből fakadó előítéletekkel? Az anyai ágon dán, az apain pakisztáni származású Hassan Preisler sikeres médiaszemélyiség Dániában, a világot járva rendszeresen tart workshopokat bevándorlás, asszimiláció, integráció és diverzitás témakörben, mégis állandó identitásválsággal küzd. A barna ember terhe című könyve egyszere önéletrajz, családtörténet, társadalmi szatíra. A kötetben felvetett kérdések kapcsán a félig magyar, félig szudáni származású íróval, Marton Krisztiánnal Szeder Kata beszélgetett, és szóba került például az is, ő milyen varázserőt választana, hogy könnyebbek legyenek a hétköznapok. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Grecsó Krisztián Apám üzent című nagyregénye az életmű egyik fontos mérföldköve, amiben a szerző saját édesapjának állít emléket. Ezt a történetet és a Grecsó család legendáriumának több történetét ismerve arra voltam kíváncsi, mit hozott magával, mit tagadott meg miután ő maga is apa lett. Mekkora a távolság a falu és a főváros között és mit szól egy apa, aki mindent megtett azért, hogy eljöjjön valahonnan, ahol a lánya talán egy napon épp otthonra találhat.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban 2-2 könyvet ajánlunk. Olvassatok velünk! TBR ('To Be Read') podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Telex újságírója, Fábián Tamás regényt írt olyan fiatalokról, akik beszélni akarnak a körülöttük lévő világról, de annyira átppolitizáltak a hétköznapok, hogy ez lehetetlennek látszik. A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott címmel megjelenő történet főszereplői fiatal felnőttek, vidékiék és budapestiek, egy nyomasztó, átpolitizált világban élnek a klímakatasztrófába tartva. Barátságok és családok keresik ebben a több szálon futó regényben a boldogulást, de a civill szférában és a pénzügyi világban is irtó nehéz. A beszélgetés témái: 1. Miért vágott bele a regénybe? Az újságírás mellett lehet írni? 2. Hatalom, fiatalok, kultúra 3. A vidék-város elbeszélése 4. Mit jelent a szabadság ebben a politikai helyzetben? 5. Milyen konfliktusok mentén alakulnak a kapcsolataink? 6. Hatalmi helyzetek a magánéletben, a kulturális tőke a hétköznapokban? 7. “Ha írok valamiről, annak legyen társadalmi mondandója” 8. Újságírásról és írói pályakezdésről: csak kérdések 9. Van-e kiút ebből a zajos, nyomasztó világból? 10. Hogy folytatódik az írás a választási időszakban?

A Monarchia fénykorából indul és egészen a 20. század közepéig visz a szlovák Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című dokuregénye, ami nemcsak egy térség és egy korszak krónikája, hanem az akkori elvárásokhoz képest határozottan rebellisnek számító nő, a festő Czóbel Margit portréja is egyben.  Mi mindent jelent a nőiség? Hogyan köt gúzsba minket a megszokás? Miért veszélyes a félelem? Ezekről is beszélgetett Rainer-Micsinyei Nórával Szeder Kata a könyv apropóján. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada!   Szécsi Noémi, író, irodalomtörténész, nőtörténeti kutatásainak eredményét több kötetében olvashatjuk. Mikor pár éve megfogalmazódott bennem ennek a sorozatnak az ötlete, azonnal őt hívtam, hogy segítsen, merre induljak, mit olvassak a témában. De alig vártam, hogy végre leüljünk és megkérdezhessem tőle, ennyi nőtörténeti kutatás és tudás vajon hogyan befolyásolta a saját anyává válását, hogyan élte meg, amikor huszonévesen, majd mikor a negyvenes éveiben lett újra édesanya és mekkora kooperáció szükséges két tudós ember családdá válásához. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR első vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Mit jelent neki az olvasás, mik voltak a legmeghatározóbb könyvélményei? És hogyan lesz valakiből sikeres tartalomgyártó? Kiderül az epizódból. TBR ('To Be Read') podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Mi mindent jelenthet a csend? Van-e létjogosultsága a mi lett volna ha kérdéseknek? És vajon hány háború vár ránk életünk során? A finn Asko Sahlberg szűkszavú családtörténete, az Ők, igazából egy nagyregény – alig 100 oldalba sűrítve rengeteg meg nem élt vágyat, sértettséget, hallgatást, vívódást. A könyv kapcsán Szél Dávid pszichológussal Szeder Kata beszélgetett többek között a csendek súlyáról, a folytonos helykeresésről, önbecsapásokról. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mit lehet kezdeni azzal, ha az anyukánkról kiderül, ő is csak egy ember? Meddig határoznak meg minket a szülői minták és hol kezdődhet el végre a saját történetünk? Egy hegyvidéki kis faluban játszódik a norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regénye, főszereppben az ottani turistaszállót vezető családdal és a szállóba nyári munkára érkező fiatalokkal. A könyv kapcsán Szeder Kata beszélgetett Ott Annával családi szabályrendszerekről, szerepekről, vélt vagy valós elvárásokról, az önismeret mérföldköveiről.   Margó Könyvek podcast   Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mire jó az unalom? Mit jelent a düh? Számítanak-e a címkék és a skatulyák? Milyen kihívásokkal és lassan gyógyuló sérülésekkel jár a kamaszkor? Az olasz Alessandro Mari középiskolásokról szóló regénye, a Négyzetgyök névtelen vége egy nyomozás története, de mint minden jó nyomozás, ez sem csak a nagy titok megfejtéséről szól. A könyv kapcsán, de nem a könyvről Nyáry Luca íróval Szeder Kata beszélgetett.   Margó Könyvek podcast   Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mohácsi Balázs harmadszor pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, hogy végül Puskás Panni mellett elnyerje azt. Az Újabb narancsok gurulnak el című kötet terve egy szabálytalan, hibrid műfajú autofikciós írás, aminek témája leginkább a szerző élete, de amibe a pályázati munkatervei, az Alkotótárs worshopon való részvétele ugyanúgy helyt kap, mint a legszemélyesebb élményei. Beszélgettünk arról is, milyen végül ösztöndíjasként dolgozni a szövegen, mi hajtotta, hogy ne adja fel és hogy mikor foghatják a kezükben az olvasók is a kötetet. 

A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön. Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség.  A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika docensével. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában. A beszélgetés témái: 1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát? 2. Shakespeare a kortárs szerző: a történeti kontextus 3. A színház, a könyvnyomtatás és a kapitalizmus 4. A közönség miatt folyamatosan alakuló drámák 5. A Shakespeare-hatás: egész életében azt kereste, mitől működik a színház 6. Pikli Natália kedvenc konteója!  7. Hogy válik intézménnyé Shakespeare? 8. Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits és Shakespeare: hogyan épült be a magyar kultúrába? 9. Sokszor felháborodnak az újrafordítások miatt, de nem ezt csinálná Shakespeare is?  10. Shakespeare mint műfaj: a 90-es években berobbant a populáris kultúrába 11. Sztereotípiák, előítéletek és a nemi kérdések

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát.  A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok! A beszélgetés témái: A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő? A volt szerelem, a volt anyós A sakk, az őrület és a sakkregény A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be Az öngyilkosság mint filozófiai probléma A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre A regény valóságai, és kiemelten Budapestről Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is.  A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is. Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk: Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi? A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956 Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület” Kapitalizmus és a forradalom A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint Magyarországon mindenki beszéljen magyarul Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt” Mi van az internet előtti történelmi regényekkel? Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében? Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul. Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek.    A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással?  Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban? Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e? Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter! Előre legyártott rapperpatrióta szerep A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig A költő mint automatizmus A romantika és a gépek Mi a baj az E/1? Az Én-túltengése,  Hány Én-je van Závada Péternek? Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre? Bejött vagy sem az AI? Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének. Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe." A beszélgetés témái: A költő tőmondatokban írja körbe magát Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni? Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak? A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter Bálványokról és fel nem tett kérdésekről A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben? Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő. A Tandori-beszélgetés témái: Így csúsztam rá Tandorira: a Pándi-verzió Így csúsztam rá Tandorira: a Simon Marci-verzió Pándi lemezgyűjtő talál egy dzsesszlemezt: ezt nevezzük kezdetnek Hiperkalandos történet Műcsarnokkal, belgiumi koncertekkel és egy új baráttal Miért kell TA, vagyis Tandori Anonymous csoportot szervezni? Találkozás az Egyetlen című kötettel Miért dobta vissza annak idején a Magvető a verseskötetet? (A Telexen meghallgathatod teljes hosszában) Ölellek: írta Tandori Kurtág Györgynek, de miért? A lóverseny és Ottlik Nyelvi fordulat a költészetben, és majd a kritikában Kiadás vagy nem kiadás mint gesztus A filológia lényegtelen: az a fontos, hogy megjelent Tandori és Tarr Béla Mit lehet kezdeni azzal, hogy az élet rövid, Tandori hosszú?

Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel és Mohácsi Balázzsal beszélgettünk arról, hogy mit jelent kritikát írni, kinek szól valójában a jó kritika, hogyan alakul az irodalmi kánon, mik az új tendenciák a fiatal kortárs írók körében, miért olvassuk és kedveljük annyira az autofikciót és milyen könyveket ajánlanak a hallgatóknak a nyári szünetre. 

Szeleknek fordít címmel jelent meg Tóth Krisztina új verseskötete, ami a 2020-2025 között született verseket gyűjtötte össze. Mikrotörténetek sokaságát gyűjtötte össze, amelyeket utcai képek, álmok, emlékek, fényképek vagy fájdalmak indítottak be. A podcastben szó esik talált tárgyakról, az utált gyerekkori verseskötetéről és egy csodálatos brazil könyvbemutatóról is.  A beszélgetés témái: A versek mint dokumentációk: versnapló Hogyan lesznek a megfigyelésekből történetek, majd költészet? Tóth Krisztina tekintete működésben: a varjúriasztó Egy kutya megéli az ösztöneit vs. vérengzés az angol pázsiton A Mi legyen című versből felolvas a műsorvezető, hogy rákérdezzen a tárgyi emlékek történetiségéről Elmúlásról, veszteségekről, a “múlt hordalékáról”, az emlékezés munkájáról “A költészet nagyon kevés embert érdekel”, felvillanások a költészet lényegéből 75 lépés a költészet, de miből lesz a vers? “Nagyon sok talált tárgyat kell felhalmozni” Az írás mint munka és a gyorsuló idő Távolság a nézőpont és a tárgy között A gyerekként írt első verseskötet: miért utálta? A személyesség új határai és a szerző halála Külföldi fordítások: fantasztikus történet a brazil könyvbemutatóról

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.

Richard Powers tizenkettedik, 2019-ben irodalmi Pulitzer-díjjal elismert regénye, az "Égig érő történet" szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató, az "Erdőszeretet, életigen" országos volumenű erdővédelmi kampány elindítója Powers könyve kapcsán a mindannyiunk életét veszélyeztető erdőpusztításról beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Mi kell ahhoz, hogy az ember ismét az őt körülvevő természet részének érezhesse magát? Ki fogja megvédeni az erdőinket és önmagunkat? A beszélgetésből kiderül!

Mohácsi Balázs Bertók László Három az ötödiken című kötetét hozta el nekünk, hogy rajta keresztül beszéljünk a műfajok és formák sokszínűségéről és keveredéséről, a kísérletezésről az alkotói folyamat során és arról, hogy egy szerzőnek mennyire kell bíznia az olvasójában és fordítva. 

Áprilisban Esterházy Péter 75. születésnapját ünnepeltük, pedig 9 éve úgy van velünk, hogy nincs. A Magvető Kiadó az évfordulóra az Esterházyval készített beszélgetések válogatását adja közre: Pál Sándor Attila 160 Esterházy-interjút válogatott össze, amiből végül 19 került a kötetbe, a szerző első nyomtatásban megjelent beszélgetésétől (1982) az utolsóig (2016) vezeti az olvasót. A Vanni van igazi csemege: sokféle témák az írástól a fociig, matektól Joyce-ig, frappáns válaszok, örökérvényű gondolatok, és ami különösen fontos, egészen ritka kincsek is előkerültek. A Könyves Magazin podcastját a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük, az adásban több felolvasás is elhangzik. Beszélgetőtársak: Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, Pál Sándor Attila, az interjúválogatás összeállítója, író, költő, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója.  

A Zöld könyv legfrissebb adásában Litkai Gergely és Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője ezúttal nem egy, hanem két könyvet is megvitatnak, miközben az erdők fontosságáról és jövőjéről beszélgetnek. Gálhidy László "Szentélyerdők Magyarországon" című kiadványában 87 különleges erdőtérséget mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Az adásban azonban nem csak ezek felfedezéséről, hanem a klímaválság kihívásairól is szó esik: hiszen míg ültetvényeket létrehozhatunk, valódi erdőt nem - csak a már meglévő természetes rendszerek védelmével és támogatásával segíthetjük azok regenerációját. Ezért is kerül terítékre Peter Wohlleben "Ha a fák lélegzethez jutnának" című műve, amely az erdőt olyan komplex, élő tudástárolóként írja le, amelynek fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja.

A mai adásban Puskás Pannival, a Mastercard Alkotótárs egyik ösztöndíjasával folytatjuk a beszélgetésünket. Puskás Panni, színikritikus, író, most az olvasó nézőpontjából mesél arról, miért gondolja munkának az olvasást, hogyan kell „megküzdeni” egy-egy könyv világával, milyen tanulságokat vont le a számára meghatározó művekből, és mit gondol a közösségi média hatásairól az emberek koncentrációjára és olvasási szokásaira.

Hannah Ritchie "Ez ​nem a világvége" című könyvének fő mondanivalója az alcíme ellenére (Hogyan lehetünk az első generáció, amely fenntartható bolygót épít?) nem állítja, hogy minden rendben és nincs miért aggódnunk. Ehelyett adatokkal támasztja alá, hogy még van egy utolsó esélyünk - a Zöld Könyv aktuális adásában ennek lehetőségeiről beszélget Litkai Gergely, Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója és a PET Kupa Egyesület alelnöke) és Papp László (az i-Tango tulajdonosa és a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője). A beszélgetésben érintett kérdések, és az azokra adott válaszok segítenek, hogy találjunk a tagadásnál jobb megoldásokat, és egyértelműen levezeti, ezek közül melyik, miért és hogyan lesz működőképes.

Litkai Gergely és Mező János, a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezetője Michael E. Mann könyvéről, Az ​új klímaháborúról beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. Hol találjuk meg a könyvben részletesen bemutatott kommunikációs háborúban az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozása és a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltés közti, egészséges tartományt? A válaszhoz vezető úton szó esik a tagadás technikájáról, mint a cselekvés elodázását célzó, teljesen tudatos stratégiáról és arról, miért kell a változáshoz a zöldeknek megérteni a pszichológiát, a pszichológusoknak pedig a zöldeket.

A Zöld könyv aktuális adásában Litkai Gergely Bózsó Gyula erdésszel, "Az Erdő finom" és az "Ehető erdő" könyvek szerzőjével beszélget. A szerző saját megállapítása szerint a kötet - vaskosságának köszönhetően - medvetámadás ellen is jó, de természetesen nem ez a legfőbb érdeme. A növények meghatározásában segítő oldalakat gyakorlati tippek követik: gyűjtési tapasztalatok és technikák, majd inspirációk a gyűjtött finomságok felhasználásához. A beszélgetés inspiráció a fenntartható forrásból származó, egészséges ételek fogyasztására, néhány konkrét példán túl pedig arról is szó esik közben, hogyan tanít önállóságra ez a fajta tudás.

Mohácsi Balázs korán olvasóvá vált, de az írás mint hivatás nem volt egyértelmű az életében. Első beszélgetésünkben mesélt arról, mit jelent az életében Kassák Lajos költészete és miért kutatja Bertók László életművét, hogy egyáltalán mit jelent ha valaki irodalomtudós és hogyan kutatja az irodalmat. Befolyásolja-e az alkotást az, hogy hosszú évekig a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott, és hogyan áll neki a munkának, amivel elnyerte a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat. 

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Takács-Sántha András humánökológus, a Világeleje című mikroesszé-kötet szerzője a cselekvő remény rögös, de szép útjáról, a jó élet fogalmának átértékeléséről beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Együttgondolkodásuk fontos szereplője még a humor, és az az alapgondolat, hogy a jövő megjósolhatatlansága a reménytelenség és a tehetetlenség helyett akár a bizalom, a remény és az aktív cselekedetek mozgatórugója is lehet. Bizakodó hangvételű beszélgetés egy bizakodó hangvételű gyűjteményről: klímaszorongás ellen ideális!

Litkai Gergely a Dumaszínház társulatának tagja és művészeti vezetője, egyben a fenntarthatóság szószólója a Zöld könyv podcast aktuális adásában a Greta Thunberg által összeállított Klímakönyvről beszélget Pribéli Levente biológussal és humánökológussal, a Fridays for Future egykori aktivistájával és a Greenpeace Magyarország jelenlegi biodiverzitás kampányfelelősével. A könyv állítása szerint, bár a túlélésünk a tét, a társadalmunk továbbra is tagadás állapotában topog. A beszélgetésből kiderül, miért nem tudunk szembenézni a tényekkel, miközben azt is megtudhatjuk, mit tehetünk magunk a jövőért.

Puskás Panni, színikritikus, író. Eddig két könyve jelent meg, A rezervátum visszafoglalása című novelláskötete 2021-ben, a Megmenteni bárkit 2023-ban. Az első bemutatkozó részben arról kérdeztem, hogy mik a legkorábbi és legmeghatározóbb színházi élményei, hogyan fordult a színház felől az irodalom irányába, egyáltalán kell-e a kettő között választani, milyen kritikusként alkotónak is lenni és mi foglalkoztatja legjobban írás közben.    Sorozatunkban a Mastercard - Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az első epizódban Puskás Pannival beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. A Mastercard – Alkotótárs egy olyan rendhagyó irodalmi ösztöndíjprogram, amely 2021-ben azzal a céllal jött létre, hogy ezeket a fiatal, magyar szerzők számára biztosítsa.  Ismerd meg a pályázatot és az eddigi nyerteseket a https://konyvesmagazin.hu/alkototars oldalon.   

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Élete első hét évét anyjával és hat testvérével lágerben töltötte. Az anyját majdnem elveszítette, apja a hiányában volt jelen. Milyen nyomot hagy az emberben, ha így indul az élete? Hogyan volt képes maga is nagy családot vállalni és hogyan vált édesapává? Mennyire megtartó a hit a család hétköznapjaiban? Erről kérdeztem Visky Andrást az Ezt senki nem mondta! évadzáró részében.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna  

A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét. A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD A beszélgetés témái: Knausgard tavaly megnyerte az év könyvét, idén is nyerhetett volna (Kritika) Egy friss Nobel-díjas: olvassátok a dél-koreai Han Kangot! (Portrécikk) Öregedés és elmúlás: Krasznahorkai (kritika és podcast az életműről), Oravecz és Szűcs Teri Miért NAGY Darvasi László nagyregénye? (Podcast és kritika) Miért beszél mindenki az autofikcióról? Kemény Lili berobbanása és az őrült hájp (Kritika, podcast, Margó-díj) Grecsó regénye önéletrajzi, de nem autofikció! (Kritika és podcast) Az Érdekvédelmi terület és Daniel Kehlmann (Kritika és interjú) Nácik és művészet, hatalom és szuverenitás Hogyan építkezik az év könyve, mit tanult a szerző a filmekből? Miért a Mozgókép lett az év könyve?

Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja. Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest. Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van:  Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.   A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta  élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett.  A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá.  Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket.    A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Már a harmadik kötetben folytatódik az apakeresés: Gerlóczy Márton két köteten keresztül a saját fejében és Szicíliában volt a legtöbbet, most visszatér Újlipótvárosba. A harmadik, amelyik Az út alcímet kapta tényleg egy útról szól, konkrétan 800 lépésről Újipótvárosban: ez a séta keresztül vezeti az elbeszélőt az ismerős utcákon és az egyre ismeretlenebbé váló múlton is.  A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük. A beszélgetés témái: Miért várta, hogy szar lesz a harmadik rész? Apafigurák története Nem készültem: egy elbaszott családról szól Hogyan olvassa a család a regényt? 800 lépés Újlipótvárosban Hányféle igazság van egy nagycsaládban? A világ legőszintébb Airbnb-visszajelzése! Az öreg barátok elvesztése "Maga egy szerelemgyerek", várjál, folytatom Gerlóczy, Csontváry és a legendák

Sztojka Nikolett és Tasi Luca, a pécsi Gandhi Gimnázium 11. osztályos tanulói számos módon kerültek már kapcsolatba a művészetekkel: tagjai egyebek mellett az iskola irodalomterápiás csoportjának, Árnyékszínházi társulatának és média szakkörének is. Két éven keresztül voltak tagjai a POT-VOT kortárs irodalmi projektnek, ahol többek között Fenyvesi Orsolyával dolgoztak együtt. A vele való személyes találkozás során elindult párbeszéd, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos érzéseik, gondolataik, reflexióik adják a mostani beszélgetés keretét, amelyben egyszerre szeretnék megszólítani Orsi kamaszkori énjét, és a felnőtt alkotót.  Kiemelten foglalkoztatja őket a kamaszlét érzelmi sokszínűsége, illetve az, hogy ennek az önfeledt örömtől az akár súlyos traumákig terjedő skálája ábrázolható-e a líra eszköztárával, illetve az így szöveggé, verssé formált élmények, érzések képesek-e visszahatni ránk, olvasókra.   A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Heni mindig hagyományos, nagy családra vágyott, de 36 évesen mégis egyedülálló. Elhatározza, hogy belevág, gyereket vállal, de szeretné, hogy a gyerekének apja is legyen. Mik a lehetőségei ilyenkor egy nőnek? Könnyebb gyereket vállalni valakivel, akivel nem élünk párkapcsolatban?  Egy különleges családmodellről mesél Kiss Heni, filmes látványtervező az Ezt senki nem mondta! következő részében.  Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna