Könyves Magazin

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.

Richard Powers tizenkettedik, 2019-ben irodalmi Pulitzer-díjjal elismert regénye, az "Égig érő történet" szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató, az "Erdőszeretet, életigen" országos volumenű erdővédelmi kampány elindítója Powers könyve kapcsán a mindannyiunk életét veszélyeztető erdőpusztításról beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Mi kell ahhoz, hogy az ember ismét az őt körülvevő természet részének érezhesse magát? Ki fogja megvédeni az erdőinket és önmagunkat? A beszélgetésből kiderül!

Mohácsi Balázs Bertók László Három az ötödiken című kötetét hozta el nekünk, hogy rajta keresztül beszéljünk a műfajok és formák sokszínűségéről és keveredéséről, a kísérletezésről az alkotói folyamat során és arról, hogy egy szerzőnek mennyire kell bíznia az olvasójában és fordítva. 

Áprilisban Esterházy Péter 75. születésnapját ünnepeltük, pedig 9 éve úgy van velünk, hogy nincs. A Magvető Kiadó az évfordulóra az Esterházyval készített beszélgetések válogatását adja közre: Pál Sándor Attila 160 Esterházy-interjút válogatott össze, amiből végül 19 került a kötetbe, a szerző első nyomtatásban megjelent beszélgetésétől (1982) az utolsóig (2016) vezeti az olvasót. A Vanni van igazi csemege: sokféle témák az írástól a fociig, matektól Joyce-ig, frappáns válaszok, örökérvényű gondolatok, és ami különösen fontos, egészen ritka kincsek is előkerültek. A Könyves Magazin podcastját a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük, az adásban több felolvasás is elhangzik. Beszélgetőtársak: Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, Pál Sándor Attila, az interjúválogatás összeállítója, író, költő, valamint Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója.  

A Zöld könyv legfrissebb adásában Litkai Gergely és Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője ezúttal nem egy, hanem két könyvet is megvitatnak, miközben az erdők fontosságáról és jövőjéről beszélgetnek. Gálhidy László "Szentélyerdők Magyarországon" című kiadványában 87 különleges erdőtérséget mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Az adásban azonban nem csak ezek felfedezéséről, hanem a klímaválság kihívásairól is szó esik: hiszen míg ültetvényeket létrehozhatunk, valódi erdőt nem - csak a már meglévő természetes rendszerek védelmével és támogatásával segíthetjük azok regenerációját. Ezért is kerül terítékre Peter Wohlleben "Ha a fák lélegzethez jutnának" című műve, amely az erdőt olyan komplex, élő tudástárolóként írja le, amelynek fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja.

A mai adásban Puskás Pannival, a Mastercard Alkotótárs egyik ösztöndíjasával folytatjuk a beszélgetésünket. Puskás Panni, színikritikus, író, most az olvasó nézőpontjából mesél arról, miért gondolja munkának az olvasást, hogyan kell „megküzdeni” egy-egy könyv világával, milyen tanulságokat vont le a számára meghatározó művekből, és mit gondol a közösségi média hatásairól az emberek koncentrációjára és olvasási szokásaira.

Hannah Ritchie "Ez ​nem a világvége" című könyvének fő mondanivalója az alcíme ellenére (Hogyan lehetünk az első generáció, amely fenntartható bolygót épít?) nem állítja, hogy minden rendben és nincs miért aggódnunk. Ehelyett adatokkal támasztja alá, hogy még van egy utolsó esélyünk - a Zöld Könyv aktuális adásában ennek lehetőségeiről beszélget Litkai Gergely, Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója és a PET Kupa Egyesület alelnöke) és Papp László (az i-Tango tulajdonosa és a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője). A beszélgetésben érintett kérdések, és az azokra adott válaszok segítenek, hogy találjunk a tagadásnál jobb megoldásokat, és egyértelműen levezeti, ezek közül melyik, miért és hogyan lesz működőképes.

Litkai Gergely és Mező János, a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezetője Michael E. Mann könyvéről, Az ​új klímaháborúról beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. Hol találjuk meg a könyvben részletesen bemutatott kommunikációs háborúban az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozása és a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltés közti, egészséges tartományt? A válaszhoz vezető úton szó esik a tagadás technikájáról, mint a cselekvés elodázását célzó, teljesen tudatos stratégiáról és arról, miért kell a változáshoz a zöldeknek megérteni a pszichológiát, a pszichológusoknak pedig a zöldeket.

A Zöld könyv aktuális adásában Litkai Gergely Bózsó Gyula erdésszel, "Az Erdő finom" és az "Ehető erdő" könyvek szerzőjével beszélget. A szerző saját megállapítása szerint a kötet - vaskosságának köszönhetően - medvetámadás ellen is jó, de természetesen nem ez a legfőbb érdeme. A növények meghatározásában segítő oldalakat gyakorlati tippek követik: gyűjtési tapasztalatok és technikák, majd inspirációk a gyűjtött finomságok felhasználásához. A beszélgetés inspiráció a fenntartható forrásból származó, egészséges ételek fogyasztására, néhány konkrét példán túl pedig arról is szó esik közben, hogyan tanít önállóságra ez a fajta tudás.

Mohácsi Balázs korán olvasóvá vált, de az írás mint hivatás nem volt egyértelmű az életében. Első beszélgetésünkben mesélt arról, mit jelent az életében Kassák Lajos költészete és miért kutatja Bertók László életművét, hogy egyáltalán mit jelent ha valaki irodalomtudós és hogyan kutatja az irodalmat. Befolyásolja-e az alkotást az, hogy hosszú évekig a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott, és hogyan áll neki a munkának, amivel elnyerte a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat. 

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Takács-Sántha András humánökológus, a Világeleje című mikroesszé-kötet szerzője a cselekvő remény rögös, de szép útjáról, a jó élet fogalmának átértékeléséről beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Együttgondolkodásuk fontos szereplője még a humor, és az az alapgondolat, hogy a jövő megjósolhatatlansága a reménytelenség és a tehetetlenség helyett akár a bizalom, a remény és az aktív cselekedetek mozgatórugója is lehet. Bizakodó hangvételű beszélgetés egy bizakodó hangvételű gyűjteményről: klímaszorongás ellen ideális!

Litkai Gergely a Dumaszínház társulatának tagja és művészeti vezetője, egyben a fenntarthatóság szószólója a Zöld könyv podcast aktuális adásában a Greta Thunberg által összeállított Klímakönyvről beszélget Pribéli Levente biológussal és humánökológussal, a Fridays for Future egykori aktivistájával és a Greenpeace Magyarország jelenlegi biodiverzitás kampányfelelősével. A könyv állítása szerint, bár a túlélésünk a tét, a társadalmunk továbbra is tagadás állapotában topog. A beszélgetésből kiderül, miért nem tudunk szembenézni a tényekkel, miközben azt is megtudhatjuk, mit tehetünk magunk a jövőért.

Puskás Panni, színikritikus, író. Eddig két könyve jelent meg, A rezervátum visszafoglalása című novelláskötete 2021-ben, a Megmenteni bárkit 2023-ban. Az első bemutatkozó részben arról kérdeztem, hogy mik a legkorábbi és legmeghatározóbb színházi élményei, hogyan fordult a színház felől az irodalom irányába, egyáltalán kell-e a kettő között választani, milyen kritikusként alkotónak is lenni és mi foglalkoztatja legjobban írás közben.    Sorozatunkban a Mastercard - Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az első epizódban Puskás Pannival beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.   A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. A Mastercard – Alkotótárs egy olyan rendhagyó irodalmi ösztöndíjprogram, amely 2021-ben azzal a céllal jött létre, hogy ezeket a fiatal, magyar szerzők számára biztosítsa.  Ismerd meg a pályázatot és az eddigi nyerteseket a https://konyvesmagazin.hu/alkototars oldalon.   

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Élete első hét évét anyjával és hat testvérével lágerben töltötte. Az anyját majdnem elveszítette, apja a hiányában volt jelen. Milyen nyomot hagy az emberben, ha így indul az élete? Hogyan volt képes maga is nagy családot vállalni és hogyan vált édesapává? Mennyire megtartó a hit a család hétköznapjaiban? Erről kérdeztem Visky Andrást az Ezt senki nem mondta! évadzáró részében.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna  

A Könyves Magazin podcastjében nagyvonalakban végigbeszéltük az év legjobb könyveit Kolozsi Orsolyával, majd a 2024-ben túlpörgő autofikciónak jártunk utána Bakó Sárával, végül belemélyültünk Daniel Kehlmann Mozgókép című regényébe Szabolcsi Alexanderrel. Három blokkon keresztül szűkítjük a témát, hogy a végén megfejtsük 2024 legjobb könyvét. A TELJES LISTÁT ITT TALÁLOD A beszélgetés témái: Knausgard tavaly megnyerte az év könyvét, idén is nyerhetett volna (Kritika) Egy friss Nobel-díjas: olvassátok a dél-koreai Han Kangot! (Portrécikk) Öregedés és elmúlás: Krasznahorkai (kritika és podcast az életműről), Oravecz és Szűcs Teri Miért NAGY Darvasi László nagyregénye? (Podcast és kritika) Miért beszél mindenki az autofikcióról? Kemény Lili berobbanása és az őrült hájp (Kritika, podcast, Margó-díj) Grecsó regénye önéletrajzi, de nem autofikció! (Kritika és podcast) Az Érdekvédelmi terület és Daniel Kehlmann (Kritika és interjú) Nácik és művészet, hatalom és szuverenitás Hogyan építkezik az év könyve, mit tanult a szerző a filmekből? Miért a Mozgókép lett az év könyve?

Csáki Botond Benjámin jó pár éve aktív résztvevője fiatal irodalmi köröknek, többek között a FISZ junior tagja. Azt vallja, hogy a kultúrának, ezen belül pedig az irodalomnak is sokkal inkább a mindennapok részévé kéne vállnia, hiszen az írások egy kaput nyitnak, amin keresztül reflektálhatunk a velünk történtekre. Reméli, hogy az ilyen kezdeményesekkel változást lehet elérni a kortárs irodalom befogadásának terén, illetve a fiataloknak is eltérő perspektívát lehet mutatni a megszokott tantermi irodalom oktatáshoz képest. Simon Mártonnal folytatott beszélgetésének több célja van:  Egyrészt szórakoztatni szeretne azáltal, hogy játékos módon hozza közelebb az irodalmat, másrészt pedig az olvasó és író között kíván hidat képezni, és ösztönözni a hallgatót arra, hogy új perspektívából közelítsen a költészet felé.   A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Krolikowski L. Lilian a Vörösmarty Mihály Gimnázium 9. osztályos tanulója. Kiskora óta  élete része a költészet, verses könyvek között nőtt fel. Vallja, hogy a versek néha varázsigékké válnak, segítenek élni. Pár éve maga is ír verseket és meséket. Három versét a Pannon Tükör folyóirat Rajtkő-rovatában publikálta. A TETT-mesepályázaton pedig kétszer lett első helyezett.  A kortárs költészet azért is fontos számára, mert itt a őt megérintő témák is verssé alakulhatnak. Katona Ágota költészete pedig több szempontból is nagyon inspirálóan hat rá.  Lenyűgözi az az elemelt mód, amellyel Ágota a korszakok és a világok közötti problémákról beszél, illetve ahogy ennek részeként a mitológiai alakok, az antikvitás motívumai és a modern világ problémái keverednek költészetében. Hasonlóképpen érdekes számára a természettudományos képek és a görög szavak hétköznapi dolgokkal való vegyítése, amely szintén átszövi a műveket. Nem utolsósorban pedig magával ragadja Ágota sajátos nőábrázolása is, aki a megszokottól eltérő módon nem felsőbbrendűnek és áldozatnak, hanem érzékeny és összetett lényeknek mutatja a nőket.    A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Már a harmadik kötetben folytatódik az apakeresés: Gerlóczy Márton két köteten keresztül a saját fejében és Szicíliában volt a legtöbbet, most visszatér Újlipótvárosba. A harmadik, amelyik Az út alcímet kapta tényleg egy útról szól, konkrétan 800 lépésről Újipótvárosban: ez a séta keresztül vezeti az elbeszélőt az ismerős utcákon és az egyre ismeretlenebbé váló múlton is.  A beszélgetést a Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük. A beszélgetés témái: Miért várta, hogy szar lesz a harmadik rész? Apafigurák története Nem készültem: egy elbaszott családról szól Hogyan olvassa a család a regényt? 800 lépés Újlipótvárosban Hányféle igazság van egy nagycsaládban? A világ legőszintébb Airbnb-visszajelzése! Az öreg barátok elvesztése "Maga egy szerelemgyerek", várjál, folytatom Gerlóczy, Csontváry és a legendák

Sztojka Nikolett és Tasi Luca, a pécsi Gandhi Gimnázium 11. osztályos tanulói számos módon kerültek már kapcsolatba a művészetekkel: tagjai egyebek mellett az iskola irodalomterápiás csoportjának, Árnyékszínházi társulatának és média szakkörének is. Két éven keresztül voltak tagjai a POT-VOT kortárs irodalmi projektnek, ahol többek között Fenyvesi Orsolyával dolgoztak együtt. A vele való személyes találkozás során elindult párbeszéd, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos érzéseik, gondolataik, reflexióik adják a mostani beszélgetés keretét, amelyben egyszerre szeretnék megszólítani Orsi kamaszkori énjét, és a felnőtt alkotót.  Kiemelten foglalkoztatja őket a kamaszlét érzelmi sokszínűsége, illetve az, hogy ennek az önfeledt örömtől az akár súlyos traumákig terjedő skálája ábrázolható-e a líra eszköztárával, illetve az így szöveggé, verssé formált élmények, érzések képesek-e visszahatni ránk, olvasókra.   A jövő hangjai egy középiskolásoknak szóló podcast pályázat, amely a Poets of Today - Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt támogatásával, a Könyves Magazin szakmai partnerségével jött létre. A Poets of Today – Voices of Tomorrow (POT-VOT) projekt célja, hogy közelebb hozza a költészetet és a kortárs költőket a fiatalokhoz, tanárokhoz és helyi közösségekhez. 10 költő és 20 pedagógus dolgozik együtt műhelymunkákon 5 előadó-művészeti szakemberrel, akik együtt olyan új irodalmi performatív formákat keresnek, amik az iskolában, a közösségi médiában, vagy akár a köztereken adnak teret a kortárs költészetnek. A POT-VOT projekt Magyarország mellett Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában valósul meg.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Heni mindig hagyományos, nagy családra vágyott, de 36 évesen mégis egyedülálló. Elhatározza, hogy belevág, gyereket vállal, de szeretné, hogy a gyerekének apja is legyen. Mik a lehetőségei ilyenkor egy nőnek? Könnyebb gyereket vállalni valakivel, akivel nem élünk párkapcsolatban?  Egy különleges családmodellről mesél Kiss Heni, filmes látványtervező az Ezt senki nem mondta! következő részében.  Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet. Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort. A beszélgetés témái: Mitől hatott a 80-as években a Dűne? A félelem és tudomány kapcsolata A homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk? A Csillagok háborújára hatott a Dűne? Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció? Prófétavárás és vallás Az élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket! A homokférek mérge brutális trip Kis állathatározó: homokféreg A 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusig Hogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne?

Idén már második alkalommal adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj idei győztesei Kovács Dominik és Kovács Viktor, akik Lesz majd minden című regényükért kapták meg az elismerést.  A beszélgetésben elmesélik többek között: hogyan alakult ki a Kovács Ikrek brand; milyen volt többgenerációs családban felnőni; mit jelentett nekik gyerekkorukban a történetmesélés, a múlt felidézése iránti szenvedély; milyen olvasmányok és kulturális élmények voltak számukra meghatározóak; hogyan indult a színházi karrierjük; miképpen jutottak el a novella- majd a drámaírástól a regény műfajáig; milyen gondolatok és kérdésfeltevések vezették őket a Lesz majd minden írása során; mit adott nekik a Margó x Erste #higgymagadban különdíj. A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned.

Az Apám üzent író főhősét nem ereszti a saját családtörténete: hogyan tehet rendet valaki az életében, amíg nem érti meg, miért úgy alakult a múlt, ahogy? Grecsó Krisztián új regényében nem az igazságkeresés a fontos a többgeneráción átívelő nyomozásban, hanem a történetek megértése. Egy fiatal férfi harcai az apjával, majd önmagával az indulatai miatt. Tíz-tizenöt éve dolgozik a témával a szerző, az Apám üzent ennek a folyamatnak a végeredménye: családregény, amely mesél íróvá válásról, fontos apákról, azok vágyairól és kudarcairól, sok-sok nőről, akiknek a férjeik mellett kevesebb lehetőség adatott. Grecsó Krisztiánnal a következőkről beszélgettünk: Az apa lila haja: Nagyon fáj Családfakutatás Miért akarja Grecsó ennyire megérteni a családtörténetét? Fikció vs. önéletrajz: valódi nevek és az autofikció problémája Katonák és Ignácok: férfiképek a 20. században A kistestvér vonult be a nagy helyett katonának: mi lett ennek a következménye? Mi lesz a nőkkel, ha a férfiaknak vannak vágyaik? Kitörési lehetőségek a Viharsarokban Mit kezdünk a bűnökkel és az áldozatokkal? Miért volt szükség Erikre, a főszereplőre? MIt kezd az ember a lehetőségeivel?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   Regényében sokat mesél magáról, összerakhatjuk belőle a bennünk élő saját képünket róla. Legtöbben harcosként, túlélőként gondolunk rá, betegségéről és testéről gondolkozunk és beszélünk sokat. De a történetek mélyén kirajzolódó örökölt családi mintázatok is jelen vannak, amik igencsak formálták a világhoz és önmagához fűződő viszonyát. Engem most ez érdekel, meg az, hogy milyen kamaszlányként egy apával felnőni. Hozzá lehet szokni a veszteségekhez? Mennyire fontos nőiségünk megélésében a testünk, a testünk egészsége és szolgálata? Na és persze, hogy hogy van azzal, hogy nem lehet saját gyereke? Az Ezt senki nem mondta következő vendége, Szentesi Éva, író.   Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba. Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Tavaly jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, az Örök hely és mindenhol idő a Jelenkor Kiadónál, ami egy felnövéstörténeten keresztül beszél a Kádár-korról, a ritkás levegőről, a szabadság kis tereiről, egy keresztény polgári családról. A Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor egy interjúban figyelt fel a történetre, elolvasta és megrendezte. A Katona társulata nem karikírozza a nyolcvanas évek nyomasztó, de mégis reményt keltő időszakát. A Könyves Magazin podcastjának vendége Máté Gábor és Jánossy Lajos. Témáink: Az Örök hely és mindenhol idő (itt írtunk róla) Máté Gábort és Jánossy Lajost is a szimbolikus wc-re ültetjük Könyvtárak és identitások a nyolcvanas években Mit lát a Katona József Színház? Kritika és kultúra Máté Gábort mi szólította meg a regényben? Kocsis Gergely és Ónodi Eszter kinéznek a színpadról Az adaptáció mint kísérlet és szabadság Az önéletrajzi cucc: mi a baj fikcióval? A Kádár-rendszer örök hely, az idő is megállt: nem változik semmi Az ún. baloldal és az ún. jobboldal problémái Szükséges volt a rendszerváltás? Evidens volt, hogy utáljuk a szovjeteket  

Diófa történetek premier a Margón!   Az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol 6 szerző 6 új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, mellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Ebben partnerük Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós. Az Egyesület célja változatlan, irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után.   A diófáról, mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó hagyatékokról, saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a szerzőkkel Valuska László.   Mind a 17 Diófa történet elérhető a Bridge Spotify csatornáján: https://shorturl.at/ZpeUS

Radnóti Miklóst tarkón lőtték a németek, vagy: a nácik, a nyilasok? Miért fontos ma, kik ölték meg a munkaszolgálatos költőt? A Nem tudhatod című könyv ezekre is keresi a választ.  A 444 újságírója, Ács Dániel megint oknyomozásba kezdett, de most az irodalomtörténetben: valaki 15 évvel Radnóti halála után nyomozni kezdett a gyilkosok után, majd egy vonaton eltűnt a táskája, vele az addigi munka eredményével, majd pár nappal később meghalt. Az újságíró a táska nyomába eredt, közben az emlékezetpolitika szempontjából is fontos hazugsággal találkozott, meg Radnóti szegedi barátaival, a kommunista államhatalom fontossá váló embereivel, akik nemcsak a Radnóti-kultusz építésében vettek részt, hanem hosszú titkosszolgálati nyomozást is indíottak, hogy kibogozzák a rejtélyt.  A következő témákat érintjük: Hogyan adta el a szerkesztőségben a témát? Oknyomozás az irodalomtörténetben Hogyan és mikor jött létre a Radnóti-kultusz? A szegedi barátból, Ortutay Gyulából a korszak Rogán Antala lesz A hatalom a saját képére formálta Radnóti halálát A teljesen eltörölt Dienes András, a nyomozó Az irodalmár, akinek hatalma lesz Miért fontos, hogy rendbe tegyük a múltat?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!   A bűntudatról és a szégyenről írt könyve, amiben külön fejezetet szentel az anyai bűntudatnak a szülésem utáni hónapokban erős mankóm volt. Sokat gondolkoztam rajta, vizsgáltam a saját bűntudatom és beszélgettem a témáról másokkal. Végre alkalmam volt megkérdezni, az ő életében milyen szerepe van a bűntudatnak és mit lehet vele kezdeni személyes, a család és a társadalom szintjén. Réz Anna filozófus, a Mardos című könyv szerzője az Ezt senki nem mondta következő vendége.    Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A Margó és a Bridge Budapest Üzleti Könyvreggelije.    A találkozó apropóját a Bridge Vezetői Ajánlások adták, melynek témája a vezetők mentális jóllétének megőrzése, a jobb üzleti döntések érdekében. A könyvreggeli házigazdái Pistyur Veronika (Bridge Budapest) és Valuska László (Margó) Faludi Viktória pszichológussal és Szilágyi Gáborral, a Remind magazin alapítójával beszélgettek a 10 pontos listáról, saját személyes történeteikről, valamint pszichológiai szemmel is körbejárták azt, mi az, amit ma egy vezető tehet a saját mentális jólléte érdekében.   Azonnal hasznosítható tippek és tanácsok a podcastban!

Negyven év, 1976-2016 között írt verseit gyűjtötte össze Háy János egy nagy, 1000 oldalas kötetbe, ami izgalmas felnövéstörténet is, hiszen 16 éves korából is kerültek be versek. Az impozáns könyvbe nemcsak a korábbi verseskötetek kerültek be, hanem eddig meg nem jelent szövegek is. Papírzsebkendőre írt és elégetett versekről, avantgárdról, Tandori Dezső Talált tárgy című köteténenk hatásáról is beszéltünk, illetve arról, milyen szembenézni a negyven évnyi életművével.  Háy Jánost az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon kérdeztük. Háy Jánossal a következő témák mentén haladtunk: Hogy rakott rendet 40 évnyi szöveglabirintusban? Papírzsebkendőre csak taknyot lehet írni? Mit tud a vers, amit a próza nem? Szembenézés az Életművel! Avantgárd: csinálj olyat, amit senki más nem csinált még Jó ötletnek tűnt: Háyt végighúzzák a földön Fejlődés vs. változás: milyennek látja a költő Háy szövegeit az idővonalon? Tudd, ki beszél a világról!  Tudás, határsértés, szabadság a költészetben Emelkedettség: hol vannak az emberek?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  A sorozatban újra és újra téma, hogy milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a szenvedéllyel szeretett hivatás és a családi kapcsolatok között. Van egy pár, aki az elmúlt évtizedekben a világot járta, munkájuk sokszor izgalmon túl még veszélyes is, és miután szülővé váltak sem mondtak le erről. A hétköznapokból elképedve figyelhetjük, ahogy a világ bármely részén otthonra tudnak találni. Az Ezt senki nem mondta legfrissebb epizódjában Cseke Eszter és S. Takács András, az On the spot alapítói mesélnek. Erről lesz szó: Cseke Eszter hogyan gondol vissza a friss anyaként érzett kudarcára; semmilyen tájékozottság és karakánság nem készít fel a szülészeti erőszakra; ki volt az, akinek a könyvei teljesen megváltoztatták, amit a szülésről gondoltak; miért tartják fontosnak a jó szülésélményt társadalmi szempontból; mitől volt akkora trip S. Takács Andrásnak apává válni; miért gondolják, hogy egy gyerek érkezése teljesen újraírja a legjobb kapcsolatot is; és milyen volt megtapasztalni, hogy az anyákat a szülés után mennyire máshogy kezeli a világ. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Harmadik adásunkkal a végére érünk A hatalom gyűrűi második évadát kibeszélő sorozatunknak. A podcastban ismét a Magyar Tolkien Társaság Tolkien-szakértőivel, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással beszélgetünk. Ebben a podcastben eljutunk a hobbitokhoz és a törpökhöz – utóbbiaknál kitérünk a Hét gyűrűre is. Lesz szó a hatalmak és erők különböző használatáról és ábrázolásáról, Celebrimborról, a tündék hűségéről, valamint a világ hanyatlásáról és az aranykorról is.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  „Magamévá tettem a mantrát, hogy ha hülye vagy, gyereket szülsz” – Gryllus Dorka és Kőváry Katalin az anyaságról. Az Ezt senki sem mondta! podcast második évadának vendége ezúttal Gryllus Dorka színész és édesanyja, a Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró és dramaturg, Kőváry Katalin volt. Ott Anna kérdezte őket a gyerekvállalásról, az anyaság és a szakmai élet összeegyeztetéséről, családi mintákról és az apák szerepéről. Erről lesz szó: milyen kihívásai voltak annak, hogy anyaként is megmaradjanak a szakmában; Gryllus Dorka hogyan élte meg az első éveket a gyerek mellett, és az azzal járó egyedüllétet; hogyan hatott Gryllus Dorkára, hogy művészemberek gyerekeként nőtt fel; megbékélt-e Kőváry Katalin édesanyja azzal, hogy az anyaságot választotta a színésznőség helyett; hogyan élte meg Gryllus Dorka, hogy édesapjára, Gryllus Dánielre egy ország tekint „pótapukaként”; mi változtatta meg Kőváry Katalin véleményét a gyerekvállalásról; mit gondolnak arról, hogy mindketten idősebbek a férjeiknél; és mennyit változott a színházi és filmes közeg a tekintetben, hogy milyen lehetőségeket biztosít a szakma az anyáknak. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Janecskó Kata bűnügyi oknyomozó újságíró új könyvében a romantikus csalásokkal foglalkozik: olyan ügyekkel, amikor az elkövetők kifejezetten a romantikus kapcsolatok építésével vernek át másokat. A Nők a hálóban című kötetben megszólaltat áldozatokat és elkövetőek, kriminológus és pszichológus szakértőket, valamint nyomozót is. Bemutat konkrét eseteket és a nemzetközi kutatási eredményekkel is összeveti a magyar helyzetet.

Három kötet, 1700 oldal hosszú Darvasi László új regénye, A neandervölgyiek, ami a 20. század történetét meséli e, eddig 1908 és 1957 között egy átlagos tiszai kisvárosról kiindulva. Grófi kastély, marxizmus, első és második világháború a legközelebbi nézőpontokból elmesélve egy sodró erejű, sok szereplőt mozgató történetben. A hét könyve írásunkban feltettük a kérdést, mi lett a neandervölgyiekkel Magyarországon? Az íróval, Darvasi Lászlóval keressük rá a választ. A hosszú éveken át írt nagyregényének első három kötete megjelent, de a történetnek nincs vége. A Könyves Podcast vendége: Darvasi László.  Darvasi Lászlóval a következőkről beszélgetünk: Már nagyregény, de még nagyobb lesz, mi az?  Nem lehet naivan belekezdeni  1908-ban indulunk, de mi történt utána? Mit kell tudni Törökszentmiklósról, a regény központi helyszínéről? Történelmi vagy nem történelmi regény? Az író figyel, de mit? Nyelv változása hozza a történet változását: elszomorodó 20. század  Holdraszállás, Woodstock, Kárdás-rendszer - mi vár ránk a következő kötetekben? Az elbeszélés igazsága A neandervölgyi, aki beszélni nem, de sírni tudott

A Mély levegő című, 2021-ben a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat elnyert regényt elolvasta Pálos Hanna, és többet nem eresztette el. A Katona József Színház színésze előbb hangoskönyvet készített a könyvből, majd nem állt meg az előadásig. De mit akart tőle a regény? Soha nem csinált még ilyet, nem is írta ki magát rendezőnek, mert csapatot szervezett maga köré. Meghúzta a szöveget, vagy újraírta? Halász Rita író megosztotta eddigi legfontosabb karakterét, Verát valaki mással, tanult a szövegről, a közös munkáról és a bizalomról is sokat közben.   Pálos Hanna és Halász Rita a Könyves Magazin podcastjának vendégei anyaságról és alkotásról, az egymástól tanulásról és az őket összekötő Veráról beszélgettek. A beszélgetés csomópontjai:  24: Jack Bauer színházi bemutatóra készül Feladatok, stresszek, tudatállapotok Egy percben össze lehet foglalni a Mély levegőt? Megpróbálják! Szöveghúzásról és istenkeresésről Hogyan változott Vera? Anyaság, munka, kreativitás Miért nehéz kimondani: Rendezte Pálos Hanna Hogyan és miért talált egymásra Pálos Hanna és a Mély levegő? Csapatmunka vs szabadság: mit tanultak a közös munkából?

Folytatódik A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi második évadát kibeszélő podcastunk a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel közösen. Vigyázz, spoileres! A beszélgetésben szó esett Bombadil Tomáról, a buckamanókról és az ősi kardokról, az entekről és az entasszonyokról, Tolkien és a sorozat szörnyeiről, a sasokról, a númenori kultuszokról, a politikai helyzetről meg egy kicsit a palantírokról is. Írjatok nekünk! Ahogy korábban, most is várjuk kérdéseiteket a szerk@konyvesmagazin.hu címre – a tárgyba írjátok be, légyszi, hogy A hatalom gyűrűi-kibeszélő. A második évadhoz három adás készül, a másodikat a hatodik epizód után vesszük fel, a harmadikat pedig a finálé után. Figyeljétek a Könyves Magazin Facebookját, ahol tájékoztatunk az érkező podcastokról.

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  Erről lesz szó:     miért írná a sírjára: Ezt senki nem mondta!;     mi motiválta a gyermekvédelmi pályára;     hogyan hatottak a transzgenerációs traumák a karrierjére;     saját anyaságának története;     miért nincs az erőszaknak nincs mértékegysége;     alapvető gyermekjogokról;     a kegyelmi ügy hatásáról;     túlvállalásró, túlmunkáról és ezek áráról;     érzelmi elérhetőségről és bűntudatról Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna  

Hideg pizza címmel jelent meg Simon Márton új verseskötete, amiben kiderül, mi köze Jézusnak a dinoszauruszokhoz vagy a tetrisznek a boldogsághoz. Elhagyta korábbi kiadóját, sajátot alapított Okapi néven. Pofátlanságról, alanyiságról, a hétköznapok költőiségéről, önismétlés veszélyéről is beszél a Könyves podcast vendége, Simon Márton. Ja, és arról, hogy miért hűtőszekrény az ember! A Könyves podcast vendége: Simon Márton és a Hideg pizza Témáink:  Hűtőszekrény Pofátlanság és elmozdulás Korlátok és irodalmi hagyomány Michael Jordan, A költő!  A SM-vers Stratégiai Működése A clickbait címek és a versolvasás Mi van a fake-en túl? Bevezetés a szituációs lírába A Titanic és az alanyi líra Not Like Us Megérkezés vagy öregedés?

Itt az Ezt senki nem mondta! második évada!  Rengeteg szerelmes levelet, számtalan eltitkolt kaland történetét köszönhetjük neki, saját életéhez mégis ritkán enged igazán közel. Gimnáziumi szerelemből lett családja, felesége halála után egyedül maradt két kamasz lányával. Hogyan alakul ki az apa, ahol hiányzik az apakép? Mit lehet kezdeni az apákra nehezedő egzisztenciális nyomással? Hogyan kovácsol össze egy családot a közös gyász? Fel lehet készülni egy anya elvesztésére? Az Ezt senki nem mondta! második évadának első vendége Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. Erről lesz szó: apa nélkül felnőve honnan merített szülői mintákat; mi volt az a pillanat, amiről először érezte az apaság felelősségét; minek hatására ismerte fel, hogy a feleségének mennyi láthatatlan munkával jár a háztartás vezetése; hogyan tudott írni, miközben körülötte ugrált két gyerek; érez-e bűntudatot apaként; hogyan alkalmazkodtak a lányaival az édesanyjuk nélküli élethez; és miért a kirepüléssel a legnehezebb megküzdeni. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Rögtön mélyvízbe ugrottunk A hatalom gyűrűi-kibeszélő első adásában vendégeinkkel, Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hiszen a Sauron újjászületésével induló évad kapcsán belebonyolódtunk a tolkieni koncepcióba testről és lélekről, valamint a teremtési képességről. Aztán alaposan megvitattuk azt is, hogyan és hogyan nem működik a mágia Középföldén – és miben kapcsolódik mindez a keresztény hagyományhoz. Beszéltünk arról a bizonyos koronáról, amivel Adar végzett Sauron korábbi alakjával. Tisztáztuk, létezhetnek-e orkbabák és aggódó ork apukák, valamint, hogy mennyi alapja lehet Tolkiennál egy ork szabadságharcnak. Szóba került még Círdan és a tündék szakálla, a gyűrűk készítésének körülményei és sorrendje, valamint, hogy ezek megváltoztatásának milyen következményei lehetnek. Annatar feltűnése kapcsán pedig visszatértünk Sauronhoz, és a sorozat által eddig kiaknázatlan erejéhez. Ahogy korábban, a kérdéseiteket várjuk a szerk@konyvesmagazin.hu címre – a tárgyba írjátok be, légyszi, hogy A hatalom gyűrűi-kibeszélő.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. Az Ezt senki sem mondta! EXTRA  harmadik vendége Szél Dávid, akivel Ott Anna az önismeret szükségességéről, a GYES problémáiról és a szabad döntéshozás fontosságáról beszél. Erről lesz szó: minden szülő hibázni fog; a gyereknevelésről szóló könyvek lényege nem az, hogy letudjuk a problémát, hanem hogy tudatosabbá váljunk; fontos, hogy megosszuk partnerünkkel a gyerekneveléssel kapcsolatos félelmeinket; mi a probléma a GYES rendszerével; és mi az a láthatatlan munka, illetve érzelmi házimunka. Az első évad epizódjait itt gyűjtöttük egy csokorba.  Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Két évad között a sorozat EXTRA epizódokkal jelentkezik. A sorozat első évadában felmerült kihívásokról és a tőletek, hallgatóktól kapott visszajelzésekről is beszélgetünk Bojti Andreával, a gyermekpszichológus blog és a Magabiztos szülő című könyv szerzőjével, az Ezt senki nem mondta! második Extra epizódjában.  Erről lesz szó: minták információ dömping, forrásválasztás szülői magány a pszichológus anya anyai identiás párkapcsolat szülőként elvárások és realitás példák és bűntudat Az epizódban említett beszélgetések:  Tompa Andrea: https://open.spotify.com/episode/2Jpid7fuKYXRth977gq0Um Nádasdy Ádám: https://open.spotify.com/episode/7FbkckXhYOEJeCpYW0bWyT Kiss Noémi: https://open.spotify.com/episode/6KlPylj9qjM4A1WtXVhRGC Ha kíváncsi vagy az epizódban említett korábbi beszélgetésekre, hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A nyolcadik epizódban Zilahi Annával beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna. Zilahi Annának eddig verseit olvashattuk, most az első regénytervével pályázott és nyert a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjon. A Fogak egyik szereplője egy középosztálybeli nő, aki nem szeretne anyává válni, a másik pedig egy szegénységből kiemelkedett roma ápolónő, aki nagyon vágyik egy gyerekre, mégsem tud anyává válni. Kettejük párbeszéde járja körbe azt a kérdést, hogy van-e valóban szabad döntése egy nőnek abban, hogy vállal-e gyermeket vagy sem. Anna az írás szakaszában van, így betekintést enged nekünk a folyamatban, amiben a szereplői megszületnek, hátteret, múltat és saját hangot kapnak, de beszél inspirációról és az alkotáshoz fontos olvasmányokról is. 

A kiegyezést követő években példátlan népességbumm következett be a fővárosban, amely mágnesként vonzotta a boldogulni vágyókat. Köztük rengeteg fiatal, jellemzően alsóosztálybeli nőt, akiknek munkája elengedhetetlen volt a város zavartalan működéséhez, a polgári szem mégis legtöbbször átsiklott felettük. Bár testben jelen voltak, valójában mégis láthatatlanul tevékenykedtek.   A Budapesti nők podcastsorozat utolsó adásában Ruff Orsolya és Szeder Kata Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológussal, Fónagy Zoltán történésszel, Szabó Dominika egyetemi oktatóval, kommunikációs szakemberrel, és Szécsi Noémi íróval a nagyvárosban nagyon is jelenlévő, annak szövetébe ugyanakkor gyakran már-már láthatatlanul belesimuló lányokról, asszonyokról. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

„Nem. Nyilvánosak. Az. Ügynök. Akták. Nem nyilvánosak az ügynökakták!” – ezek Takács Tibor Ügynökök, informátorok, jelentések című, a Kádár-korszak állambiztonsági besúgóhálózatának történeteit tartalmazó, májusban megjelent kötetének első mondatai. A könyvből hamar kiderül: dehogynem, az „ügynökakták” nagyon is nyilvánosak. A jó stílusban megírt, remek dramaturgia szerint felépített kötet azonban nem csak az titkos munkatársak, titkos megbízottak és ügynökök jelentéseiről beszél. Takács Tibor világos és pontos definíciókat használ és tanulmányról tanulmányra építkezik, így az Ügynökök, informátorok, jelentések azok számára is érthető és követhető, akik csak ismerkednek a Kádár-korszak alternatív nyilvánosságaival, de a sűrűsége miatt haszonnal forgathatják azok is, akik hallottak már ezt-azt az 1956 és 1989 közötti időszak ügyes-bajos dolgairól. A szerzővel egy politikai rendszer fenntartásának ritusairól, a múlttal és a jelennel való szembenézésről, a felelősök megnevezéséről és a továbbélő hálózatról is beszélgettünk.

A lányok számára - még ha módos polgárcsaládban vagy épp arisztokrata famíliában születtek is - még a századfordulót megelőzően is csak kevés önmegvalósítási lehetőség adódott. Akadtak ugyanakkor számosan, akik nem kívántak végigmenni azon a szűk mezsgyén, amelyet a társadalom kijelölt számukra. Belőlük lettek aztán az első orvosnők, ügyvédnők, vagy épp azok, akik később saját életük kockáztatásával embereket mentettek. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a női lázadás mibenlétéről, lehetőségeiről, a bátor egyéni döntésekről. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

A századforduló környékén Európában és a tengerentúlon is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket, vagy adott éppen bátorítást fiatal lányok tömegeinek. Ő volt a New Woman, azaz az új nő, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak és engedélyeztek neki. Tanulni akart, képezni magát, boldogulni. Ezzel együtt pedig egyre több jogot is követelt magának – például ahhoz, hogy munkába álljon és pénzt keressen, akár olyan szakmákban is, ahol addig kizárólag férfiak tevékenykedtek. Fónagy Zoltán történész, Svégel Fanni etnográfus és Szécsi Noémi író mesélnek a munkát vállalni kívánó nők karrierlehetőségeiről, és a korabeli társadalom reakcióiról. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el. A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Az úrinő a maga idejében igazi fogalom volt. De kitől vagy mitől lett valaki úrinő? Milyen szabályoknak kellett eleget tennie, és milyen életpálya várt rá? Mit engedhetett meg magának, és mi volt az, amire még csak álmában sem gondolhatott? Egyáltalán: a múlt században az egyesített főváros utcáit járva, honnan lehetett tudni, hogy a szembejövő – úrinő?   Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész, Simonovics Ildikó művészettörténész-muzeológus és Szécsi Noémi író mesélnek az úrinőlét előnyeiről, kihívásairól és kötelezettségeiről. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Feleségnek és anyának lenni hosszú évszázadokon át a nők legfőbb kötelessége és - éppen ezért - célja is volt. Születésüktől fogva a feleség szerepre készítették fel őket: gyerekként erről szólt neveltetésük, hajadonként ez volt minden társasági esemény lényege, asszonyként az egész életük. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, Fónagy Zoltán történész és Szécsi Noémi író mesélnek arról, milyenek voltak a hajdani jó feleségek az épp csak megszülető, majd nagyvárosi hétköznapokat diktáló Budapesten. Az irodalmi szövegrészletek Nagypál Gábor és Petrik Andrea tolmácsolásában hangzanak el.  A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Lampion Könyvek együttműködésében jelent meg májusban az első magyar nyelvű kötet, a Minden gyerek kicsi kincs, ami a bugyiszabályokra tanítja a kicsiket és a felnőtteket. Hogy mik azok a bugyiszabályok és miért annyira fontosak, erről is beszélgettünk Gyurkó Szilviával és Palya Beával. Disclaimer: technikai hiba miatt a 6-12. perc között az egyik mikrofon sajnos rosszul szólt, ezt nem tudtuk kijavítani – ezért elnézést kérünk. De hallgassátok, mert jó beszélgetés és fontos a téma!