HetiVálasz

Ursula von der Leyen nem állta meg, hogy éves nagy beszédébe beleszője Magyarországot – ezúttal azonban mi voltunk a pozitív példa. Az Európai Bizottság elnöke szerint visszakerültünk a helyünkre, vagyis Európa szívébe. Az unió ugyanakkor kihívások sorával néz szembe, Donald Trump amerikai elnök „legszívesebben a hamburgere mellé megenné a feltrancsírozott, sajttal-hagymával tálalt Európai Uniót". De mi újság az ukrán fronton? Mit művelnek az oroszok Európa-szerte? Hogyan függ össze Trump Ukrajna-politikája az elnök iráni háborújával? És a novemberi amerikai félidős választásokkal? Ismét jelentkezik a Válasz Podcast világpolitikai kibeszélője Ablonczy Bálinttal és Vörös Szabolccsal. Műsorvezető: Stumpf András.

Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője Litkai Gergely Zöld Válasz című műsorában a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melynek segítségével tisztább, ezáltal jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.

Történelmi győzelmet aratott a németországi Szász-Anhalt vasárnapi tartományi választásán az Alternatíva Németországnak (AfD) párt. Az abszolút többséget ugyan nem szerezték meg, de kormányra kerülésük biztosra vehető, miközben a tartományt eddig vezető kereszténydemokraták 20 százalék alá zuhantak, a szocdemek pedig megismételték az öt évvel ezelőtti 10 százalék alatti eredményt. De miért fontos európai szinten is – ha fontos egyáltalán – egy bő 2 milliós német tartomány belügye? Mit tud az AfD, amit mainstream ellenfelei nem? Várható-e „megszelídülésük" kormányra kerülésük után, és milyen következményekkel jár mindez szövetségi szinten – lesz-e új kancellár? Mi lehet a recept a szélsőségek ellen? Erről kérdezzük a Válasz Podcast vendégeit: Prőhle Gergely volt berlini nagykövetet, az NKE John Lukacs Intézetének programvezetőjét és Hettyey Andrást, az Andrássy Egyetem oktatóját. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Magyarországon háromszor annyi amputációt végeznek lakosságarányosan, mint Nyugat-Európában. Fontos egészségügyi mutató, mert a teljes rendszer működési problémáit jelzi. A magyar egészségügy pénzhiányát, szervezetlenségét, szakemberhiányát, technológiai lemaradását és a betegek esélyegyenlőtlenségét tükrözi. A Válasz Extra stúdiójában két „lábmentővel" beszélgettünk, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a témával foglalkozó egyik tanulmány szerzője és Dénes Tamás érsebész szakorvos, a székesfehérvári kórház osztályvezetője. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

Azért nem látja gondnak, hogy Unger Annát választották meg vagyonvédelmi vezetőnek, mert mindkét jelölt alkalmas és jó jelölt volt, ha pedig Ungerre nemet mondtak volna, szeptember elsején meg sem alakulhatott volna az új hivatal – mondja a Válasz Podcast eheti vendége, Müller Anna. A matek–kémia szakos gimnáziumi tanárból lett tiszás országgyűlési képviselő azzal vétette észre magát a nyáron, hogy leiskolázta Rétvári Bencét oktatásügyben. De el tudja érni, hogy amit a Fidesz esetében kritizált, változzon a jövőben? Kérdezők: Ablonczy Bálint és Stumpf András.

Unger Anna– Ligeti Miklós-dilemma; a HR-kérdések által kitakart paksi sikerek; a politikai mézeshetek vége; a Fidesz és vidéke helyzete; uniós pénzek hazahozatala – a nyári szünet után újraindult szerkesztőségi belpolitikai Válasz Podcastban ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Óriási örömmel jelentjük be, hogy készül és saját oldalunkon már előrendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline legújabb száma! Ez a kiadvány a magyar történelem egyik legfontosabb pillanatáról, az éppen ezekben a napokban 500 éve vívott mohácsi csatáról szól. „Nem voltak lúzerek – A helytállás pillanata. Mohács újraírt története" – ezeket az elsőre megdöbbentőnek hangzó sorokat írjuk címként a borítóra. Miért nem voltak lúzerek a mohácsi síkon csatát vesztő harcosok? Hogyan gondolkodjunk történelmünknek erről az elképesztő tragédiájáról? Miért hat ez szinte közvetlenül napjainkig? Ez mind benne lesz könyvújság formátumú kiadványunkban. Megjelenés novemberben, most pedig, az 500. évforduló hetében Varga Szabolcs történésszel beszéljük át a Válasz Offline-ban is kifejtett témákat. Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András. Előrendelés: https://www.valaszonline.hu/termek/valasz-offline-no-7-mohacs-rendeles/

Tájsebgyógyításnak álcázott környezetszennyezéseket dokumentál évek óta egy Vértesben élő természetvédelmi szakmérnök. Kárpáti Tímea azt mondja, rendszerszintű bajok állnak egy egész helyi vizes élőhely feltöltése, lényegében elpusztítása mögött. Keresztes László Lóránt volt országgyűlési képviselő, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese az utóbbi években 15 gyanús vagy illegális hulladéklerakási helyszínt dokumentált, de azt mondja, kétszer ennyi is van, ahol azonnali vizsgálat lenne szükséges. Szerinte megalapozottan állítható, hogy maffiaszerű szervezetben hoznak illegális olasz eredetű hulladékot Magyarországra. Gyanús, hogy ebből a Vértesbe is kerülhetett. Litkai Gergely Zöld Válasz podcastjának vendége Kárpáti Tímea és Keresztes László Lóránt.

Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek? Mélyelemző műsorunkban ezúttal fontos, hogy lássuk is, amiről beszélünk, ezért Youtube-nézőink rendhagyó módon nemcsak a stúdiót, hanem időnként az éppen említett tájakat, növényeket is megmutatjuk. Műsorvezető Borbás Barna.

Orbán Balázs holdudvarából Feledy Botond és Rácz András külpolitikai szakértők felügyelete alá került a Magyar Külügyi Intézet. Az új vezetők fogadják: véget ért a korszak, amelyben a kutatók feladata a kormány politikájának kritikátlan visszabiflázása volt, és amelyben névtelen tanulmányok jelenhettek meg egyébként fontos témákról. De kikkel akarnak új intézetet gründolni? Helyükön maradhatnak-e azok, akik az elmúlt években az Orbán Balázs-i víziók mentén voltak kénytelen magyarázni a világot? Dőltek-e ki csontvázak az MKI-szekrényeiből? Vevő lesz-e esetleges kritikáikra régi-új fenntartójuk, a Külügyminisztérium? Miért működött idáig az Intézet az orosz nagykövetség tőszomszédságában? (Tényleg a tőszomszédságában.) A Válasz Podcastban ezekről kérdezi az új vezetőket Vörös Szabolcs.

A Fideszre szabott rendszerben végül le lehetett váltani a Fideszt – ettől azonban a szabályozás még nem lett fair, és nem vált közössé. Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint azonban a végeredménynél is fontosabb az odavezető út. Az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

Van-e még világpolitikai relevanciája Orbán Viktor tusványosi beszédének? Miért kaphatott vezetői állást a kínaiaktól Szijjártó Péter? Mi a jobb Ukrajnának: ha az elnök erős kézzel kormányoz, vagy ha enged az utca nyomásának? Lesz-e 1000 forintos benzinár az iráni háború miatt? Szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk júliusi adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. Kollégánk távozása miatt ez az utolsó külpolitikai Válasz Podcast – ebben a felállásban.

Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a Mohácsi hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor-terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.

A múlt héten mozikba került Odüsszeia jó film, de nyomokban tartalmaz csak Homéroszt, az eredeti művet el kell felejteni hozzá – mondja podcastunkban Karsai György klasszika-filológus, színház- és irodalomtörténész. A homéroszi világ egyik legjobb kutatóját azért hívtuk meg, hogy kibeszéljük az európai kultúra alapjához tartozó eposz és a kirobbanóan sikeres filmes feldolgozás közötti hasonlóságokat és különbségeket. Mit hagyott ki Christopher Nolan? Kicsoda Odüsszeusz az antik hagyományban? Miért lett a film aszexuális, és miért mondható el, hogy az Oppenheimer egyenes folytatása? Műsorvezető Borbás Barna és Zsuppán András.

A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája, mit árul el a Tisza működéséről, miért omlott össze a Fidesz Sulyok Tamás köré épített narratívája, és hogy egy politikusnak erő vagy gyengeség-e, ha nyilvánosan elismeri a hibáját.

„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni" – meséli az egykori NER-kommunikátor Kuna Tibor, hogyan mentette az irháját, amikor Rogán Antal úgy döntött, hogy a kormányzati kommunikációs piacon csak egy szereplő, Balásy Gyula maradhat. Mint a Válasz Podcast adásából kiderül, még majd' kétmilliárd forint afféle védelmi pénzt is fizetett a Mediaworksnek. Kuna most először mondja el nyilvánosan a történetét, s elárulja azt is: ismét megveti a lábát a magyar médiapiacon. Az egyelőre titok, mit vásárol meg, politikával és állami kommunikációval viszont állítása szerint nem akar foglalkozni. Akik kérdezik: Bódis András és Stumpf András.

Felére csökkenteni a tüdőrák okozta halálozást, és nem egy új műtéti eljárás, nem milliókba kerülő gyógyszerek segítségével? 15 évvel ezelőtt ez történt – gombnyomásra. Elfogadták ugyanis a beltéri dohányzást tiltó törvényt, ami a középkorú férfiak ezreinek, tízezreinek életét mentette meg. Csakhogy erre rátelepedett a trafikmutyi, a ner első nagy látható jutalmazási-büntetési rendszere. Majd a nikotinfüggősségi biznisz taktikát váltott, és azóta sorozatosan nyeri az ütközeteket. Elrémisztő képek a cigarettásdobozokon? Közben a füstmentes nikotinfogyasztást még orvosi konferenciákon is népszerűsítik! Vendégünk Szócska Miklós, a törvényt beterjesztő korábbi egészségügyi államtitkár, és Bogos Krisztina, a rákhalálozási forradalmat bemutató új kutatás egyik szerzője, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

A Szombathelyen, Kőszegen és számos más településen súlyos azbesztszennyezést okozó osztrák bányabiznisz során Burgenland az osztrák jogszabályokat sem tartotta be, így kerülhetett hazánkba több százezer tonna rákkeltő útépítő anyag. Az azbesztbotrányra annak ellenére kerülhetett sor, hogy az anyag egészségkárosító hatását Ausztriában már több mint száz éve dokumentálták. A szomszédos állam azonban az elhallgatás világbajnoka. A Zöld Válasz legújabb adásában Litkai Gergely Bucsky Péterrel, a G7 újságírójával azt is sorra veszi, milyen mértékű környezetszennyezést okozott eddig Ausztria Magyarországnak, és mi lett a korábbi ügyek következménye. A kilátások nem túl biztatóak.

„Ha mi holnap levonulnánk a vízről, az ember életeket jelentene" - mondja Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának alapítója. A Válasz Podcastban Bagyó arról beszél: miközben milliárdok mentek el balatoni fejlesztésekre, kommunikációra és szerinte szakmailag üres vízbiztonsági programokra, ők a mélyvízi mentést, a búvárszolgálatot és a sürgősségi betegellátást is kiszámíthatatlan, alkalmi támogatásokból próbálták fenntartani. Azt mondja, ha hajlandó lett volna „visszaadni" a támogatásokból, ma egészen máshol tartanának – de ebbe nem ment bele. Sőt: ha ezen múlik, ő „Balásy Gyula 2." is lesz, és elsírja magát, csak végre legyen állami szerepvállalás abban, ami szerinte egyértelműen közfeladat.

A kormány évi 500 milliárd forinttal szeretné növelni az egészségügy költségvetését. Hegedűs Zsolt miniszter olyan projektekre kezdett vadászni, amelyek hiányzó eljárásokat vezetnek be, és gyors eredménnyel kecsegtetnek. Tömegével léteznek olyan betegségek, amelyek a világban már gyógyíthatóak lennének, ám nálunk a pénzhiány miatt még mindig gyógyíthatatlannak számítanak. Mik ezek a technológiák? Például éren keresztül végzett sugárterápia, tűszúrással elölt daganatok. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszél, hogy az elmúlt években nemhogy előre, de visszafelé haladtunk ezen a téren, és a pénzhiány miatt rengeteg szenvedést élnek meg a betegek. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül.

A klímaválságot ma már nem csak a tudósok, a gazdasági szakértők is számolják. Mennyibe kerül? Mennyit spórolunk, ha most lépünk és mennyibe, ha nem? Erre ad választ Litkai Gergely vendége, Fazekas Dóra környezetgazdász, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója. A téma iránt érdeklődők cikkeivel találkozhattak már a G7 hasábjain, de most a Zöld Válasz podcaston segít - ezúttal nem vagyonkezelőknek, nyugdíjalapoknak, hanem a nézőknek és hallgatóknak.

Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát.

Hazabeszéd címmel jelentette meg 2005 óta írt publicisztikáit Prőhle Gergely – az egykori diplomata, aki jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, elmondja: újra lehet tárgyalni az általa vezetett intézmény kuratóriumát és a közpénzjuttatásokat is, de szerinte kidobni az egészet hiba volna. Az új kormány külpolitikájára tekintve Prőhle egyébként bizakodó. A Fidesz jövőjével kapcsolatban már jóval kevésbé. Kérdeznek: Ablonczy Bálint és Stumpf András.

Az elmúlt években a Balaton körüli közvagyon és közhasználat módszeres kiszorítása zajlott, mondják a szakértők. 15 ezer parti ingatlant húztak fel, miközben nagyjából 330 milliárd forintot szórtak el úgy, hogy az nem oldotta meg a helyiek lakhatási gondjait, viszont tovább drágította és zártabbá tette a Balatont. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és Tarró Andrea civil aktivista szerint a tó vize ma még fürdésre alkalmas, de a part, a nádasok, a vízszintszabályozás és az ingatlanlogika már a Balaton ellenállóképességét veszélyezteti. A szakértők szerint nincs idő finomhangolásra: azonnali, drasztikus változás kell a szabályozásban és a szemléletben is, mert nem a tónak kellene tovább alkalmazkodnia a beruházói érdekekhez, hanem végre nekünk kellene alkalmazkodnunk a Balatonhoz.

EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról" és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat. Szóba kerül az MBH Bank, a 4iG, a kormányzati negyedek, a civil és kulturális pénzek pártpolitikai felhasználása.

Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a sok botrány után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét", és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött". Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

„A történelem válaszolt" – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő", a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés" miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen, hanem azért, mert elegük lett a kormányból és az emberekből, akik a hatalmat gyakorolták. Lázár János lakásügyéről azt mondta: az nem egyszerű magánjogi vita, hanem olyan történet, amely átlépte a politikusoktól elvárt morális mércét, és az ehhez hasonló viselkedések az egész politikai közösséget terhelték. Szóba került Stumpf István állítása is, miszerint a korrupció bizonyos elemei Orbán Viktor asztaláig értek; Ferencz szerint minden ilyen ügyön végig kell menni a jog eszközeivel, a valódi tények alapján.

Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett. Hosszúra nőttek a várólisták, a modern technológiák késéssel érkeznek meg hozzánk és nemhogy a Nyugathoz nem tudtunk felzárkózni, de még a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Azonnali tűzoltásra van szükség, az új kormány legnagyobb erőpróbája ezért az „egészségügyi katyvasz" uralása lehet. A Válasz Extra adásában ezt járjuk körbe a kötet szerzőjével és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezető szakértőjével. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.

Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás" marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását". A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.

A sátánisták örökösei? Komolytalan scifi-rajongók? Netán az emberiség jövőjét racionálisan látó irányzat? A transzhumanizmusról sok minden terjed, ám most, hogy a csütörtökön induló könyvhétre hatalmas kötet jelent meg az irányzatról, minden kétely eloszlik. A Válasz Podcast vendége a jövőkutató szerző: Kömlődi Ferenc.

Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni" Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az Oroszország-szakértő szerint nem tudjuk, milyen feltételekkel ér véget a háború, hajlandó lesz-e Moszkva jóvátételt fizetni az Ukrajnában okozott pusztításért, és fennmarad-e a putyini rendszer szélsőséges Nyugat-ellenessége. Egyvalami viszont szerinte világos: Magyarországnak technológiailag minden lehetősége megvan arra, hogy leváljon az orosz energiahordozókról. A Válasz Podcastban arról is beszél: az Orbán-kormány nem a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálta, hanem Ukrajna-ellenes politikájához használta őket túszként; Paks II. megszületésének körülményei önmagukban botrányosak; az orosz nagykövet bekéretése pedig fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.

Egy évtizedeken át működő, párthatárokon átívelő pénzügyi-politikai rendszer is bukik most Molnár Zsolttal együtt, mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. A Szabad Európa volt újságírója szerint az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek. Arról is beszél, miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét, hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét, és miért tart attól Kerényi, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek. A műsorvezető Benyó Rita.

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.

Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? A Válasz Podcastban Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Tisza első parlamenti napjáról, a Lex Orbánról, az elszámoltatás határairól, az EU-pénzek hazahozataláról, a Pride-ról, a migrációról, az orosz energiáról és a Fidesz végnapjairól is beszélt Benyó Rita.

A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával" hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell".

A pedagógustüntetések idején kirúgott Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely szerint nemcsak az alacsony bér, hanem a lekezelés, a fenyegetés és a gyerekek problémáinak elfojtása tette elviselhetetlenné a közoktatást. A Válasz Podcastban arról beszélnek: a NER-ben a tanárokat „naplopóknak" állították be, a tiltakozásokat elhallgatták, a rendszer pedig nem vette emberszámba sem a tanárt, sem a diákot. Most, a kormányváltás után mindketten a visszatérés lehetőségéről beszélnek, mindketten a közoktatásban képzelik el újra a jövőjüket. A két tanár arról is beszélt Benyó Ritának, hogy a kirúgások, fenyegetések és kényszerű pályaelhagyások nemcsak tanári traumát hagytak maguk után, hanem egy öntudatosabb diák- és szülőgenerációt is.

Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani" – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást" – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?", nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a választásokat követően immár az elszámoltatás kézikönyveként működhet tovább. Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget a Válasz podcast friss adásában, amelynek vendége házi „elszámoltatási biztosunk", Bódis András. Miért hüppögött valójában Balásy Gyula kamerák előtt? Miért kezdett el szinte spontán módon működni az elszámoltatás az elmúlt egy hónapban? Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet" – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma" – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd legfontosabb teljesítménye az volt, hogy megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került a Parlament újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el".

„Indulat van bennem, revansvágy nincs" – mondja Rainer M. János. A történész szerint az 1956-os Intézetet már nem lehet visszacsinálni, a választás eredménye után mégsem szorongást, hanem 1990-nél is nagyobb felszabadultságot érez. A Választás '26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent a „Ruszkik haza!" újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956-ból végre szabadságünnep, nem pedig gyászünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom saját történelmi kánont építene. Szóba került az ügynökakták nyilvánossága is, amely Rainer szerint elsősorban a rendszerváltás egyik félbemaradt gesztusának lezárása – fontos, de nem a múlt teljes igazságának automatikus feltárása.

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet" Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Újra itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.

„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban" – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.

Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.

Gazdasági kihívások tornyosulnak a leendő Tisza-kormány előtt. Melyek a legsúlyosabbak? Merre a kiút? Hogyan reagált a piac a Fidesz trónfosztására, és mi az üzenete Kármán András, illetve Kapitány István miniszterségének? Mi Nagy Márton öröksége, és miért maradhat a helyén Varga Mihály jegybankelnök? HetiVálasz podcastunk ezúttal gazdasági kibeszélő, a HOLD Alapkezelő két szakértőjével: Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A dílerek és a demokraták furcsa „kiegyezése" is kellett ahhoz, hogy április 12-én meg lehessen törni a szavazatvásárlás rendszerét – állítja Tímár Áron, a Szavazat ára alkotója. A De! akciócsoport számításai szerint őrszemeik legalább hat mandátum sorsát befolyásolhatták. A Válasz Online stúdiójában most szólal meg először névvel a film eddig rejtve maradó alkotója, Orsós Lajos. A beszélgetésben filmből kimaradt történetek is előkerülnek: civil jelenléttel megtört maffiaszerű hálózat, Kubatovékhoz vezető szálak, és a készpénz mellett politikai zsarolásra használt kristály világa.

Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Szóba kerül az is, miért jött ki jól a Mi Hazánk ebből az eredményből, és hogy Mráz Ágoston Sámuel egyikőjüket sem hívta fel, és hogy most akkor mostantól ők lesznek-e a kormánypárti elemzők?

Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert, Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás '26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján. Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?