HetiVálasz

Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani" – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást" – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?", nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a választásokat követően immár az elszámoltatás kézikönyveként működhet tovább. Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget a Válasz podcast friss adásában, amelynek vendége házi „elszámoltatási biztosunk", Bódis András. Miért hüppögött valójában Balásy Gyula kamerák előtt? Miért kezdett el szinte spontán módon működni az elszámoltatás az elmúlt egy hónapban? Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet" – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma" – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd legfontosabb teljesítménye az volt, hogy megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került a Parlament újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el".

„Indulat van bennem, revansvágy nincs" – mondja Rainer M. János. A történész szerint az 1956-os Intézetet már nem lehet visszacsinálni, a választás eredménye után mégsem szorongást, hanem 1990-nél is nagyobb felszabadultságot érez. A Választás '26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent a „Ruszkik haza!" újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956-ból végre szabadságünnep, nem pedig gyászünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom saját történelmi kánont építene. Szóba került az ügynökakták nyilvánossága is, amely Rainer szerint elsősorban a rendszerváltás egyik félbemaradt gesztusának lezárása – fontos, de nem a múlt teljes igazságának automatikus feltárása.

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet" Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Újra itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.

„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban" – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.

Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.

Gazdasági kihívások tornyosulnak a leendő Tisza-kormány előtt. Melyek a legsúlyosabbak? Merre a kiút? Hogyan reagált a piac a Fidesz trónfosztására, és mi az üzenete Kármán András, illetve Kapitány István miniszterségének? Mi Nagy Márton öröksége, és miért maradhat a helyén Varga Mihály jegybankelnök? HetiVálasz podcastunk ezúttal gazdasági kibeszélő, a HOLD Alapkezelő két szakértőjével: Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A dílerek és a demokraták furcsa „kiegyezése" is kellett ahhoz, hogy április 12-én meg lehessen törni a szavazatvásárlás rendszerét – állítja Tímár Áron, a Szavazat ára alkotója. A De! akciócsoport számításai szerint őrszemeik legalább hat mandátum sorsát befolyásolhatták. A Válasz Online stúdiójában most szólal meg először névvel a film eddig rejtve maradó alkotója, Orsós Lajos. A beszélgetésben filmből kimaradt történetek is előkerülnek: civil jelenléttel megtört maffiaszerű hálózat, Kubatovékhoz vezető szálak, és a készpénz mellett politikai zsarolásra használt kristály világa.

Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Szóba kerül az is, miért jött ki jól a Mi Hazánk ebből az eredményből, és hogy Mráz Ágoston Sámuel egyikőjüket sem hívta fel, és hogy most akkor mostantól ők lesznek-e a kormánypárti elemzők?

Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert, Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás '26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján. Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?

„Ha valaki pisztolyt tartana a fejemhez, hogy mutassak fel egy olyan számot, ami alapján a Fidesz nyer, én egyszerűen képtelen lennék rá" – mondja Bódi Mátyás. László Róbert szerint ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz tisztességesen játszik, szerinte például a levélszavazatoknál vadkeleti állapotok uralkodnak. A Választás '26 Benyó Ritával adásából mindent megtudhatnak, amit a szavazás napjáról tudniuk kell.

Segített-e JD Vance látogatása Orbán Viktornak? Mit jeleznek a sorozatosan nyilvánosságra hozott lehallgatott beszélgetések a magyar és orosz vezetők között? Milyen Magyarországra számíthat a világ a Fidesz, illetve a Tisza vasárnapi győzelme esetén? A választás előtti utolsó – ezúttal döntően magyar fókuszú – külpolitikai szerkesztőségi HetiVálaszában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A kampány utolsó napjaira a Fidesz félelmetes helyett egyre inkább nevetségessé kezd válni, elindult Orbán Viktor varázstalanodása. A szerbiai „terrorfenyegetésből" kampány-hátizsák lett, Donald Trump helyett J.D. Vance érkezésével kell beérnie Orbánnak, az Orbán–Putyin-vonal pedig nem új felismerést, hanem új sebezhetőséget mutat. A Választás '26 Benyó Ritával új részében Magyari Péterrel és Stumpf Andrással arról beszélgetünk, miért nem működik már a rettegtetés, és mitől tarthat igazán a Fidesz és a Tisza a kampány legvégén.

Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.

A Fidesz kampányát ma már „harmadvonalbeli" csapat viszi, amely Orbán Viktort egy post-truth világba tolta bele – mondja Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Szabó százados interjúja megmutatta, hogy igenis létezik politikai atombomba: Szabó Bence arcot adott annak az évek óta növekvő elégedetlenségnek, amely abból fakad, hogy az állam gépezetét a hatalom megtartásának szolgálatába állították. A Választás '26 Benyó Ritával adásában szó esik az országjárás kockázatairól, a Moszkva és Brüsszel közötti választásról, valamint arról is, kinek a felelőssége, hogy a kampány végjátéka ne forduljon át erőszakba.

Már keddi, Benyó Rita vezette adásunkban is magyar Watergate-nek neveztük az akkor friss sztorit, amelyből kiderült: a magyar szolgálatok lehetnek egy, a Tisza Párt bedöntését célzó akció mögött. Szerda reggel aztán a cikket jegyző Direkt36 nyilvánosságra hozta Szabó Bence rendőr százados „vallomását", egy másfél órásnál is hosszabb interjút, amely a korábbiaknál is részletesebben mutatja be a sötét kémregénybe illő történetet, amely kapcsos zárójelbe teszi a magyar jogállamiság eddig azért még csak-csak éldegélő illúzióját. Mikor készült a felvétel? Miért most hozták nyilvánosságra? Az elmúlt évek legnagyobb titkosszolgálati botrányának háttere mellett a Direkt36-os Panyi Szabolcsról kiszivárgott felvétellel és annak hatásaival is szembesítettük Pethő Andrást, a lap főszerkesztőjét a Heti Válasz friss adásában. Műsorvezető Stumpf András, kérdezőtársa Ablonczy Bálint.

Beszervezés, megfélemlítés, hamis vád, koncepciós eljárás: a magyar állam ezeket az eszközöket vethette be egy 19 éves fiúval szemben, aki csak önkéntesként segítette a Tiszát. Ki védi meg az állampolgárokat? Miben bízhatnak a választók? És meglepő-e még bárkinek, hogy Szijjártó Péter forródróton van az orosz külüggyel? Az arany wc kefe mennyire teszi átélhetővé az MNB-sztorit? Erről beszélgettünk Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Választás '26 Benyó Ritával új adásában.

Noha a közönség nagyon szeretett volna neveket hallani, az ország top oknyomozóinak egyike sem nevezte meg, kiket kellene nehéz vasban elvinni az elmúlt 16 év általuk feltárt korrupciós ügyeiért. Bódis András a Válasz Online-tól, Jandó Zoltán a G7-től, valamint a Direkt36-os Pethő András egyetértettek abban, hogy ez túl van az újságírói hatáskörön – cserébe vázolták, milyen módszerekkel fosztotta ki az államot a NER-elit. A Stumpf András által vezetett beszélgetés az új Válasz Offline-kötet, a NER-akták bemutatóján zajlott a Fonó Budai Zeneházban hétfőn. Rendhagyó HetiVálasz-adásunkban ezt láthatják most.

Nem akar koalíciót, de azért a fél karját, sőt még az óráját sem áldozná fel, ha másként alakul – mondja a Mi Hazánk elnöke. Állítja, hogy vannak olyan választói, akik meg másra se vágynak. Arra viszont ígéretet tesz, hogy ha nem jutnak be a Parlamentbe, akkor lemond, és arra is, hogy ha a hatalom közelébe kerülnek, akkor se a zsidóknak, se a cigányoknak, se az LMBTQ-embereknek nem kell tőlük félniük. Szembesítő interjú a Mi Hazánk elnökével a Választás '26 Benyó Ritával legújabb epizódjában.

Ha Orbán Viktort kifütyülik egy kampányrendezvényen, az nem hoz, hanem visz szavazatot – ezért óriási kockázat, hogy a miniszterelnök most személyesen megy a választók közé – mondják állandó elemzőink a Választás '26 podcast legújabb adásában. László Róbert (Political Capital) és Bódi Mátyás (Választási Földrajz) arról beszéltek, hogy kockázatos lépés, a miniszterelnök kilép abból a védett politikai térből, amelyben az elmúlt években szerepelt. Ha a kampányban olyan képek jelennek meg, ahol kifütyülik vagy nyílt tiltakozással találkozik, az könnyen gyengítheti. Az elemzők szerint egy „normális demokráciában" a kampány már szinte eldőltnek tűnne – a magyar politikai rendszerben azonban még mindig bármi megtörténhet a választásig.

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.

Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a gyógyszerész is rendelhet gyógyszert, a jövőben nálunk is ez történik majd. Miért tiltakozik akkor a Magyar Orvosi Kamara, hiszen ez csökkentheti a háziorvosok terheit? Miért pont a diplomás gyógyszerészektől tartanak, amikor rengetegszer középfokú végzettségű asszisztens intézi a gyógyszerügyeket a rendelőkben. Szabó Erzsébet Gyöngyi, a MOK háziorvosi szakmai tagozatának ügyvivője vitázik Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakmenedzserrel a patikák új szerepéről. Hozzá kell szoknunk, hogy ez csak az első lépés, a gyógyszerészek rövidesen oltani és szűrni is fognak. Normális ez? A Válasz Extra podcast a kamarával partnerségben készült.

Miközben a Fidesz egyre magasabb fokozatra kapcsolja az ukrán fenyegetésről szóló kampányt, mind nehezebb megkülönböztetni a valós veszélyt a tudatosan feltekert politikai zajtól. A Választás '26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.

Február 28-án új háborúra ébredt a világ: az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. Mivel az eseményeket podcastokkal élőben lekövetni képtelenség, a HetiVálaszban a háború katonai vetületeit vizsgáljuk meg. Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás Donald Trump külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport védelempolitikai elemzője, illetve Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet, mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás '26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András, politológus a Policy Solutions vezetője is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védett tőlük. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a külpolitikai kártyavára a miniszterelnöknek.

„Aljas támadás" – mondja Hann Endre arra, hogy egy – szerinte illegálisan megszerzett – dokumentumra hivatkozva, hamisítással vádolja Deák Dániel a Mediánt. A kutatóintézet vezetője azt mondja, nem véletlen a támadássorozat, a Fidesz fél attól, hogy a saját szavazói reményvesztettek lesznek a kutatási adatok láttán. A cél szerinte a számok hiteltelenítése – a Medián viszont ugyanúgy dolgozik tovább.

Az új Válasz Offline bizonyítékgyűjtemény: 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénz története. Sorvezető a tisztánlátáshoz – és tükör a NER-elitnek. A most előrendelhető, március 9-én megjelenő kiadványunkról a szerkesztőt, Bódis Andrást kérdezi Stumpf András és Ablonczy Bálint.

Nem olvasta pártja programját és másnak se ajánlja, nem vesz részt a kampányban és az ajánlásgyűjtésben, Kovács Gergelynek a pártelnöki feladataira egy éve nincs ideje, és nem tudja, miért merült fel a kerületében, hogy 4 óvodát bezárjanak. Arról pedig tőlünk hallott először, hogy Schmidt Máriáé az óvoda melletti telken több lakás is. Az MKKP elnöke szerint abszurd, hogy mindenki azt kéri rajtuk számon, hogy párt létükre elindulnak egy választáson, amit pártoknak tartanak. A Választás '26 Benyó Ritával interjúja Kovács Gergellyel.

„Orbán olyan, mint az oroszok, eddig csak területet foglalt a háborúban, most jönnek a precíziós kilövések" – mondja Bódi Mátyás. Szerinte a Fidesz azon lesz, hogy módszeresen levadásszon 10-15 Tiszás egyéni jelöltet, akiket a párt már nem fog tudni pótolni. Holnap indul az aláírásgyűjtés – de a kampány valójában régóta tart, csak most lép „látható" üzemmódba: standokkal, kopogtatással, utcai jelenléttel. A Választás '26 Benyó Ritával vendégei, Bódi Mátyás és László Róbert szerint a jelöltállítás mai rendszere maga a visszaélési aranybánya: a többes ajánlás és az ajánlóívek gyakorlata adatmásolásra, trükközésre csábít – ezért az egészet kauciós modellre kellene cserélni. A podcastban arra is választ kapunk, hogy az elemzők szerint van-e olyan helyzet, melyben Orbán képes kimondani, hogy vesztett.

Amint reális esély mutatkozott a 2026-os kormányváltásra, a magyar értelmiség színe-java aktivizálta magát. Az elmúlt hetekben, hosszú hónapok munkája után két kötet is napvilágot látott, amelyek az ország sorskérdéseire igyekeznek hiteles választ adni. A Heti Válasz vendége a Felforgatókönyv szerkesztője, Lányi András író, filozófus, valamint a Merre tovább? című vaskos kötetet társszerkesztő Szathmáry Eörs evolúcióbiológus. Miért ne nézzük le a magyar népet? Az akkuiparorsítás a magyar narancs újratöltve, netán a Fidesz Bős-Nagymarosa? Vagy egyenesen hazaárulás? Utoléri-e az igazságtevő sors a hübriszt hübriszre halmozó kormánypártot? Műsorvezető: Stumpf András.

Már a dél-koreai sajtóban is bocsánatkérést várnak a Samsungtól. A cikk szerzője szerint a cég az egész ország rosszhírét kelti. A gödi akkugyár botránya nemcsak arról szól, mi került a levegőbe és a dolgozók szervezetébe, hanem arról is, hogyan működik a felelősség eltüntetésének rendszere egy kiemelt beruházásnál: ki mit lát, ki mit tud, és ki mit hallgat el. Bár kormányülésről nincs szó szerinti jegyzőkönyv, lehetnek olyan, a cégvezetésnek készült összefoglalók, amelyek nyomot hagytak. A Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó újságírójával és Magyari Péter kollégánkkal jártuk körbe a témát.

A magyar egészségügy általában a végeken omlik össze először, a kis kórházakban szűnnek meg osztályok, rendelések. Most azonban a pszichiátriai ellátás csúcsintézménye is bajba került, vezetői válság alakult ki, az orvosok negyede felmondott és máshonnan kell odavezényelni pszichiátereket. Nincs ellentmondás, az évtizedes válság elérte az országos intézményt is. Megrázó részletek: rács mögött, tűzveszélyes körülmények között, romos épületekben tartott betegek; krízisben levő tiniknek fél év múlvára adott időpontok; penészes falak, az osztálybezárások miatt kialakult tumultus a megmaradt gyógyhelyeken; napokig folyosón fektetett súlyos betegek; éjszakánként pszichiáter nélkül működő pszichiátriák. A Válasz Extra vendége két különleges hátterű praktizáló pszichiáter: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Kapócs Gábor korábbi helyettes államtitkár, a LAM és az Elitmed egészségügyi szakfolyóiratok alapító főszerkesztője. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készül.

Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Pénzzel, ajánlásgyűjtéssel és ígéretekkel akarja a Fidesz elérni, hogy minél több jelölt ráinduljon a Tiszára – állítja Fekete-Győr András és Jámbor András. A két politikus, akik az elsők között jelentették be, hogy nem indulnak a 2026-os választáson, azt mondják: nem adtak „biankó csekket" Magyar Péternek, de fel kellett ismerniük, hogy a kormányváltás esélyét akkor növelik, ha a saját karrierjüket háttérbe tolják. Szerintük az MSZP sem fog végül elindulni – és az sem Magyar Péter „bűne", hogy ma nincs hiteles baloldali politika, hanem azoké az ellenzéki szereplőké, akik „elk*rták".

Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcell, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.

Genetikai bizonyítékok árulkodnak a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetéről, megvannak „Julianus barát magyarjai", igazolták a nyugati és a keleti hunok rokonságát – csak néhány érdekesség őstörténeti podcastunkból. Az elmúlt bő egy évben több perdöntő tanulmány jelent meg tudományos folyóiratokban, melyeknek köszönhetően még sosem tudtunk ennyit a Kárpát-medence benépesüléséről és arról, milyen népcsoportok fordultak meg itt az évezredek során. Ezeket a tanulmányokat beszéljük át Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikussal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával és Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével. Műsorvezető: Borbás Barna. Őstörténeti kiadványunk itt megrendelhető!

Tíz hét van hátra a választásig, mégis két merőben ellentétes számvilágot látunk. A stúdióban Róna Dániel és Mráz Ágoston Sámuel egymásnak feszül: mi számít mérésnek, mi becslésnek, mit lehet kezdeni a bizonytalanokkal – és miért olvassa mindenki a kutatásokat, ha „senki nem szereti". A tét nagy: a választás után úgyis jön az elszámolás – addig viszont eldől, kinek hisz a közönség.

Donld Trump elnöknek személyes felelőssége van abban, hogy rövid időn belül a második amerikai civil veszti életét az illegális bevándorlók ellen rendezett hajsza közepette – hangzik el a tengerentúli hideg polgárháborús helyzetet kibeszélő szerkesztőségi műsorunkban. A papíron a közrend helyreállításáért kezdett harc performatív kegyetlenkedésbe fordult, de a jelek szerint a washingtoni politika a borzalmas előzmények után képes az önkorrekcióra. Laky Zoltánt és Magyari Pétert Borbás Barna kérdezi.

A rendszer torzításai miatt benne van a tavaszi választásban egy rémforgatókönyv is: a Tisza akár több szavazatot is kaphat országosan, mégis a Fidesz szerezhet több mandátumot. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai válságot hozna, hanem súlyos legitimációs krízist is: a „győztes veszít" élménye tovább mérgezné a közbizalmat, és beláthatatlan következményekkel járna az ország stabilitására nézve. A Választás '26-ban állandó szakértőinkkel, Bódi Mátyással és László Róberttel beszéltük át ezt, valamint hangsúlyosan az egyéni jelöltek szerepét, fontosságát, kiválasztását.

Ha egyéniben nem nyerek, miniszter sem maradok – mondja Navracsics Tibor. Szerinte bár a kis cicák lehet, hogy nem boldogabbak még, de minden más azt mutatja, hogy jobb lett Magyarország helyzete az elmúlt 16 évben. Azt azért elismeri, hogy csendes dráma zajlik a kistelepüléseken, ahol nincs elegendő bevétel arra, hogy ellássák a kötelező feladatokat. A területfejlesztési miniszterrel folytatott beszélgetés első felében a szakmai témák domináltak, utána azonban a kormányzat vitatható ügyei kerültek szóba. A Szőlő utca ügyéről Navracsics nem hiszi, hogy azt kormányzati körökben tusolták volna el, lehet, hogy egy hanyag minisztériumi alkalmazott nem foglalkozott 10 évig az üggyel. A végén a miniszter odáig jut, hogy kijelenti: tudomásul veszi, hogy a Válasz ma már nem kezeli barátjaként.

Nem íratnék alá baseballsapkát Trumppal, de nem is haverkodni akarok, hanem szövetségeket kötni – mondja Magyar Péter a Választás '26 debütáló adásában Benyó Ritának. A Tisza Párt elnöke egészen más alapokra helyezné a diplomáciát: újratárgyalná a Paks2-szerződést, ahogy minden, az Orbán-kormány által kötött nemzetközi- és hitelszerződést is. Szerinte nem ő, hanem Orbán Viktor a fogott ember. Magyar azt ígéri: ha nyer, két hónapon belül hazahozza az uniós pénzeket, és nem ül bele a fideszes intézményrendszerbe, hanem azonnal belekezd a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításába.

Az Index újságíróinak közös felmondása 2020 nyarán nagyot szólt, ám a közvélemény nem minden oldalát ismeri a történetnek. A lap újságírója, Földes András belülről filmezte végig, ahogy kormányközeli alakok jelennek meg a szerkesztőségben, amely mégsem enged, egy emberként mond fel, majd titokban megalapítja a Telexet. A kamera öt éven át forgott, a 80 dühös újságíró című dokumentumfilm pedig februártól a művészmozikban lesz látható. Földes András a HetiVálasz vendégeként a magyar sajtóban először beszél most a film készítéséről, a történtekről és a tanulságról: arról, hogy a hatalomnak hogyan lehet ellentartani. És hogy még ha sikerül is, milyen károkat okoz mindez. És hogy miért is kelet-európai az a happy end, amellyel ez a történet zárult. (Földes 2022-ben távozott a Telextől.) Az adás különlegessége, hogy Zsuppán András személyében olyan válaszos kolléga is ül a stúdióban, aki szintén belülről élte át a folyamatok első szakaszát – az Index rovatvezetője volt ugyanis a lap kormányzati megszállásakor. S ha már külpolitikával sokat foglalkozó kolléga volt a vendégünk, a nagyon törékeny világpolitikai helyzetre, Donald Trump őrületeire is vesztegettünk néhány szót. Műsorvezető: Stumpf András.

„Szerintem nagy durranás lesz" – árulja el tervezett első vendégéről Benyó Rita, akinek vezetésével jövő kedden új választási podcastsorozat indul a Válasz Online YouTube-csatornáján, illetve a szokásos hangplatformokon. Miért a Válaszhoz igazolt az ismert riporter? Hogyan lehet objektívnak maradni akkor, amikor a beszélgetőpartner pártja éppen munkanélkülivé tette a kérdezőt? – ahogy történt az Benyóval és a november végén bezárt Szabad Európával. Mi volt számára az utolsó csepp a köztévénél és milyen lenne a jó közmédia? Válaszok a HetiVálasz friss adásában.

Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

„A polgárháború egészen addig pusztán szimuláció, ameddig szavakban tesszük. De mindig a szavakból támadnak később a tettek is" – mondja újévi podcastunkban Hatos Pál. A történésszel decemberben megjelent Hideg polgárháború – Csonka-Magyarország születése 1919–1922 című új könyve nyomán beszélünk testvérharcokról, az kultúra alapjairól, túlélésről és a magyar nyelv misztériumáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

A Zöld Válasz 2026-os utolsó adásában Litkai Gergely Jordán Ferenc rendszerökológussal beszélget új könyvéről, melynek címe Jövőnk a Földön.

Milyen lelki állapotban van az ország 2025 karácsonyán? Hogyan lehet szabadulni attól, ami nyomaszt? Mi lehet a gyógyír a gyerekbántalmazási botrányokra, a Szőlő utcai traumára? Mi a baj napjaink boldogságeszményével? Karácsonyi lelki podcastbeszélgetés – az ünnep miatt csütörtök helyett kivételesen már kedden – Tari Annamária pszichoanalitikussal és Kókai-Nagy Viktor református lelkész-teológussal. Műsorvezető: Borbás Barna. A beszélgetéshez rengeteg inspirációt kaptam Horváth Gergely Gondolatkertészet című podcastjából, melyért ezúton köszönetet mondok.