HetiVálasz

Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a sok botrány után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét", és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött". Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

„A történelem válaszolt" – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő", a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés" miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen, hanem azért, mert elegük lett a kormányból és az emberekből, akik a hatalmat gyakorolták. Lázár János lakásügyéről azt mondta: az nem egyszerű magánjogi vita, hanem olyan történet, amely átlépte a politikusoktól elvárt morális mércét, és az ehhez hasonló viselkedések az egész politikai közösséget terhelték. Szóba került Stumpf István állítása is, miszerint a korrupció bizonyos elemei Orbán Viktor asztaláig értek; Ferencz szerint minden ilyen ügyön végig kell menni a jog eszközeivel, a valódi tények alapján.

Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett. Hosszúra nőttek a várólisták, a modern technológiák késéssel érkeznek meg hozzánk és nemhogy a Nyugathoz nem tudtunk felzárkózni, de még a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Azonnali tűzoltásra van szükség, az új kormány legnagyobb erőpróbája ezért az „egészségügyi katyvasz" uralása lehet. A Válasz Extra adásában ezt járjuk körbe a kötet szerzőjével és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezető szakértőjével. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.

Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás" marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását". A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.

A sátánisták örökösei? Komolytalan scifi-rajongók? Netán az emberiség jövőjét racionálisan látó irányzat? A transzhumanizmusról sok minden terjed, ám most, hogy a csütörtökön induló könyvhétre hatalmas kötet jelent meg az irányzatról, minden kétely eloszlik. A Válasz Podcast vendége a jövőkutató szerző: Kömlődi Ferenc.

Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni" Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az Oroszország-szakértő szerint nem tudjuk, milyen feltételekkel ér véget a háború, hajlandó lesz-e Moszkva jóvátételt fizetni az Ukrajnában okozott pusztításért, és fennmarad-e a putyini rendszer szélsőséges Nyugat-ellenessége. Egyvalami viszont szerinte világos: Magyarországnak technológiailag minden lehetősége megvan arra, hogy leváljon az orosz energiahordozókról. A Válasz Podcastban arról is beszél: az Orbán-kormány nem a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálta, hanem Ukrajna-ellenes politikájához használta őket túszként; Paks II. megszületésének körülményei önmagukban botrányosak; az orosz nagykövet bekéretése pedig fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.

Egy évtizedeken át működő, párthatárokon átívelő pénzügyi-politikai rendszer is bukik most Molnár Zsolttal együtt, mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. A Szabad Európa volt újságírója szerint az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek. Arról is beszél, miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét, hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét, és miért tart attól Kerényi, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek. A műsorvezető Benyó Rita.

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.

Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? A Válasz Podcastban Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Tisza első parlamenti napjáról, a Lex Orbánról, az elszámoltatás határairól, az EU-pénzek hazahozataláról, a Pride-ról, a migrációról, az orosz energiáról és a Fidesz végnapjairól is beszélt Benyó Rita.

A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával" hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell".

A pedagógustüntetések idején kirúgott Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely szerint nemcsak az alacsony bér, hanem a lekezelés, a fenyegetés és a gyerekek problémáinak elfojtása tette elviselhetetlenné a közoktatást. A Válasz Podcastban arról beszélnek: a NER-ben a tanárokat „naplopóknak" állították be, a tiltakozásokat elhallgatták, a rendszer pedig nem vette emberszámba sem a tanárt, sem a diákot. Most, a kormányváltás után mindketten a visszatérés lehetőségéről beszélnek, mindketten a közoktatásban képzelik el újra a jövőjüket. A két tanár arról is beszélt Benyó Ritának, hogy a kirúgások, fenyegetések és kényszerű pályaelhagyások nemcsak tanári traumát hagytak maguk után, hanem egy öntudatosabb diák- és szülőgenerációt is.

Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani" – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást" – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?", nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a választásokat követően immár az elszámoltatás kézikönyveként működhet tovább. Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget a Válasz podcast friss adásában, amelynek vendége házi „elszámoltatási biztosunk", Bódis András. Miért hüppögött valójában Balásy Gyula kamerák előtt? Miért kezdett el szinte spontán módon működni az elszámoltatás az elmúlt egy hónapban? Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet" – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma" – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd legfontosabb teljesítménye az volt, hogy megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került a Parlament újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el".

„Indulat van bennem, revansvágy nincs" – mondja Rainer M. János. A történész szerint az 1956-os Intézetet már nem lehet visszacsinálni, a választás eredménye után mégsem szorongást, hanem 1990-nél is nagyobb felszabadultságot érez. A Választás '26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent a „Ruszkik haza!" újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956-ból végre szabadságünnep, nem pedig gyászünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom saját történelmi kánont építene. Szóba került az ügynökakták nyilvánossága is, amely Rainer szerint elsősorban a rendszerváltás egyik félbemaradt gesztusának lezárása – fontos, de nem a múlt teljes igazságának automatikus feltárása.

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet" Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Újra itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.

„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban" – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.

Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.

Gazdasági kihívások tornyosulnak a leendő Tisza-kormány előtt. Melyek a legsúlyosabbak? Merre a kiút? Hogyan reagált a piac a Fidesz trónfosztására, és mi az üzenete Kármán András, illetve Kapitány István miniszterségének? Mi Nagy Márton öröksége, és miért maradhat a helyén Varga Mihály jegybankelnök? HetiVálasz podcastunk ezúttal gazdasági kibeszélő, a HOLD Alapkezelő két szakértőjével: Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

A dílerek és a demokraták furcsa „kiegyezése" is kellett ahhoz, hogy április 12-én meg lehessen törni a szavazatvásárlás rendszerét – állítja Tímár Áron, a Szavazat ára alkotója. A De! akciócsoport számításai szerint őrszemeik legalább hat mandátum sorsát befolyásolhatták. A Válasz Online stúdiójában most szólal meg először névvel a film eddig rejtve maradó alkotója, Orsós Lajos. A beszélgetésben filmből kimaradt történetek is előkerülnek: civil jelenléttel megtört maffiaszerű hálózat, Kubatovékhoz vezető szálak, és a készpénz mellett politikai zsarolásra használt kristály világa.

Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Szóba kerül az is, miért jött ki jól a Mi Hazánk ebből az eredményből, és hogy Mráz Ágoston Sámuel egyikőjüket sem hívta fel, és hogy most akkor mostantól ők lesznek-e a kormánypárti elemzők?

Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert, Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás '26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján. Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?

„Ha valaki pisztolyt tartana a fejemhez, hogy mutassak fel egy olyan számot, ami alapján a Fidesz nyer, én egyszerűen képtelen lennék rá" – mondja Bódi Mátyás. László Róbert szerint ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz tisztességesen játszik, szerinte például a levélszavazatoknál vadkeleti állapotok uralkodnak. A Választás '26 Benyó Ritával adásából mindent megtudhatnak, amit a szavazás napjáról tudniuk kell.

Segített-e JD Vance látogatása Orbán Viktornak? Mit jeleznek a sorozatosan nyilvánosságra hozott lehallgatott beszélgetések a magyar és orosz vezetők között? Milyen Magyarországra számíthat a világ a Fidesz, illetve a Tisza vasárnapi győzelme esetén? A választás előtti utolsó – ezúttal döntően magyar fókuszú – külpolitikai szerkesztőségi HetiVálaszában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A kampány utolsó napjaira a Fidesz félelmetes helyett egyre inkább nevetségessé kezd válni, elindult Orbán Viktor varázstalanodása. A szerbiai „terrorfenyegetésből" kampány-hátizsák lett, Donald Trump helyett J.D. Vance érkezésével kell beérnie Orbánnak, az Orbán–Putyin-vonal pedig nem új felismerést, hanem új sebezhetőséget mutat. A Választás '26 Benyó Ritával új részében Magyari Péterrel és Stumpf Andrással arról beszélgetünk, miért nem működik már a rettegtetés, és mitől tarthat igazán a Fidesz és a Tisza a kampány legvégén.

Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.

A Fidesz kampányát ma már „harmadvonalbeli" csapat viszi, amely Orbán Viktort egy post-truth világba tolta bele – mondja Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Szabó százados interjúja megmutatta, hogy igenis létezik politikai atombomba: Szabó Bence arcot adott annak az évek óta növekvő elégedetlenségnek, amely abból fakad, hogy az állam gépezetét a hatalom megtartásának szolgálatába állították. A Választás '26 Benyó Ritával adásában szó esik az országjárás kockázatairól, a Moszkva és Brüsszel közötti választásról, valamint arról is, kinek a felelőssége, hogy a kampány végjátéka ne forduljon át erőszakba.

Már keddi, Benyó Rita vezette adásunkban is magyar Watergate-nek neveztük az akkor friss sztorit, amelyből kiderült: a magyar szolgálatok lehetnek egy, a Tisza Párt bedöntését célzó akció mögött. Szerda reggel aztán a cikket jegyző Direkt36 nyilvánosságra hozta Szabó Bence rendőr százados „vallomását", egy másfél órásnál is hosszabb interjút, amely a korábbiaknál is részletesebben mutatja be a sötét kémregénybe illő történetet, amely kapcsos zárójelbe teszi a magyar jogállamiság eddig azért még csak-csak éldegélő illúzióját. Mikor készült a felvétel? Miért most hozták nyilvánosságra? Az elmúlt évek legnagyobb titkosszolgálati botrányának háttere mellett a Direkt36-os Panyi Szabolcsról kiszivárgott felvétellel és annak hatásaival is szembesítettük Pethő Andrást, a lap főszerkesztőjét a Heti Válasz friss adásában. Műsorvezető Stumpf András, kérdezőtársa Ablonczy Bálint.

Beszervezés, megfélemlítés, hamis vád, koncepciós eljárás: a magyar állam ezeket az eszközöket vethette be egy 19 éves fiúval szemben, aki csak önkéntesként segítette a Tiszát. Ki védi meg az állampolgárokat? Miben bízhatnak a választók? És meglepő-e még bárkinek, hogy Szijjártó Péter forródróton van az orosz külüggyel? Az arany wc kefe mennyire teszi átélhetővé az MNB-sztorit? Erről beszélgettünk Magyari Péterrel és Stumpf Andrással a Választás '26 Benyó Ritával új adásában.

Noha a közönség nagyon szeretett volna neveket hallani, az ország top oknyomozóinak egyike sem nevezte meg, kiket kellene nehéz vasban elvinni az elmúlt 16 év általuk feltárt korrupciós ügyeiért. Bódis András a Válasz Online-tól, Jandó Zoltán a G7-től, valamint a Direkt36-os Pethő András egyetértettek abban, hogy ez túl van az újságírói hatáskörön – cserébe vázolták, milyen módszerekkel fosztotta ki az államot a NER-elit. A Stumpf András által vezetett beszélgetés az új Válasz Offline-kötet, a NER-akták bemutatóján zajlott a Fonó Budai Zeneházban hétfőn. Rendhagyó HetiVálasz-adásunkban ezt láthatják most.

Nem akar koalíciót, de azért a fél karját, sőt még az óráját sem áldozná fel, ha másként alakul – mondja a Mi Hazánk elnöke. Állítja, hogy vannak olyan választói, akik meg másra se vágynak. Arra viszont ígéretet tesz, hogy ha nem jutnak be a Parlamentbe, akkor lemond, és arra is, hogy ha a hatalom közelébe kerülnek, akkor se a zsidóknak, se a cigányoknak, se az LMBTQ-embereknek nem kell tőlük félniük. Szembesítő interjú a Mi Hazánk elnökével a Választás '26 Benyó Ritával legújabb epizódjában.

Ha Orbán Viktort kifütyülik egy kampányrendezvényen, az nem hoz, hanem visz szavazatot – ezért óriási kockázat, hogy a miniszterelnök most személyesen megy a választók közé – mondják állandó elemzőink a Választás '26 podcast legújabb adásában. László Róbert (Political Capital) és Bódi Mátyás (Választási Földrajz) arról beszéltek, hogy kockázatos lépés, a miniszterelnök kilép abból a védett politikai térből, amelyben az elmúlt években szerepelt. Ha a kampányban olyan képek jelennek meg, ahol kifütyülik vagy nyílt tiltakozással találkozik, az könnyen gyengítheti. Az elemzők szerint egy „normális demokráciában" a kampány már szinte eldőltnek tűnne – a magyar politikai rendszerben azonban még mindig bármi megtörténhet a választásig.

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.

Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a gyógyszerész is rendelhet gyógyszert, a jövőben nálunk is ez történik majd. Miért tiltakozik akkor a Magyar Orvosi Kamara, hiszen ez csökkentheti a háziorvosok terheit? Miért pont a diplomás gyógyszerészektől tartanak, amikor rengetegszer középfokú végzettségű asszisztens intézi a gyógyszerügyeket a rendelőkben. Szabó Erzsébet Gyöngyi, a MOK háziorvosi szakmai tagozatának ügyvivője vitázik Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakmenedzserrel a patikák új szerepéről. Hozzá kell szoknunk, hogy ez csak az első lépés, a gyógyszerészek rövidesen oltani és szűrni is fognak. Normális ez? A Válasz Extra podcast a kamarával partnerségben készült.

Miközben a Fidesz egyre magasabb fokozatra kapcsolja az ukrán fenyegetésről szóló kampányt, mind nehezebb megkülönböztetni a valós veszélyt a tudatosan feltekert politikai zajtól. A Választás '26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.

Február 28-án új háborúra ébredt a világ: az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. Mivel az eseményeket podcastokkal élőben lekövetni képtelenség, a HetiVálaszban a háború katonai vetületeit vizsgáljuk meg. Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás Donald Trump külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport védelempolitikai elemzője, illetve Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet, mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás '26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András, politológus a Policy Solutions vezetője is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védett tőlük. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a külpolitikai kártyavára a miniszterelnöknek.

„Aljas támadás" – mondja Hann Endre arra, hogy egy – szerinte illegálisan megszerzett – dokumentumra hivatkozva, hamisítással vádolja Deák Dániel a Mediánt. A kutatóintézet vezetője azt mondja, nem véletlen a támadássorozat, a Fidesz fél attól, hogy a saját szavazói reményvesztettek lesznek a kutatási adatok láttán. A cél szerinte a számok hiteltelenítése – a Medián viszont ugyanúgy dolgozik tovább.

Az új Válasz Offline bizonyítékgyűjtemény: 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénz története. Sorvezető a tisztánlátáshoz – és tükör a NER-elitnek. A most előrendelhető, március 9-én megjelenő kiadványunkról a szerkesztőt, Bódis Andrást kérdezi Stumpf András és Ablonczy Bálint.

Nem olvasta pártja programját és másnak se ajánlja, nem vesz részt a kampányban és az ajánlásgyűjtésben, Kovács Gergelynek a pártelnöki feladataira egy éve nincs ideje, és nem tudja, miért merült fel a kerületében, hogy 4 óvodát bezárjanak. Arról pedig tőlünk hallott először, hogy Schmidt Máriáé az óvoda melletti telken több lakás is. Az MKKP elnöke szerint abszurd, hogy mindenki azt kéri rajtuk számon, hogy párt létükre elindulnak egy választáson, amit pártoknak tartanak. A Választás '26 Benyó Ritával interjúja Kovács Gergellyel.

„Orbán olyan, mint az oroszok, eddig csak területet foglalt a háborúban, most jönnek a precíziós kilövések" – mondja Bódi Mátyás. Szerinte a Fidesz azon lesz, hogy módszeresen levadásszon 10-15 Tiszás egyéni jelöltet, akiket a párt már nem fog tudni pótolni. Holnap indul az aláírásgyűjtés – de a kampány valójában régóta tart, csak most lép „látható" üzemmódba: standokkal, kopogtatással, utcai jelenléttel. A Választás '26 Benyó Ritával vendégei, Bódi Mátyás és László Róbert szerint a jelöltállítás mai rendszere maga a visszaélési aranybánya: a többes ajánlás és az ajánlóívek gyakorlata adatmásolásra, trükközésre csábít – ezért az egészet kauciós modellre kellene cserélni. A podcastban arra is választ kapunk, hogy az elemzők szerint van-e olyan helyzet, melyben Orbán képes kimondani, hogy vesztett.

Amint reális esély mutatkozott a 2026-os kormányváltásra, a magyar értelmiség színe-java aktivizálta magát. Az elmúlt hetekben, hosszú hónapok munkája után két kötet is napvilágot látott, amelyek az ország sorskérdéseire igyekeznek hiteles választ adni. A Heti Válasz vendége a Felforgatókönyv szerkesztője, Lányi András író, filozófus, valamint a Merre tovább? című vaskos kötetet társszerkesztő Szathmáry Eörs evolúcióbiológus. Miért ne nézzük le a magyar népet? Az akkuiparorsítás a magyar narancs újratöltve, netán a Fidesz Bős-Nagymarosa? Vagy egyenesen hazaárulás? Utoléri-e az igazságtevő sors a hübriszt hübriszre halmozó kormánypártot? Műsorvezető: Stumpf András.

Már a dél-koreai sajtóban is bocsánatkérést várnak a Samsungtól. A cikk szerzője szerint a cég az egész ország rosszhírét kelti. A gödi akkugyár botránya nemcsak arról szól, mi került a levegőbe és a dolgozók szervezetébe, hanem arról is, hogyan működik a felelősség eltüntetésének rendszere egy kiemelt beruházásnál: ki mit lát, ki mit tud, és ki mit hallgat el. Bár kormányülésről nincs szó szerinti jegyzőkönyv, lehetnek olyan, a cégvezetésnek készült összefoglalók, amelyek nyomot hagytak. A Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó újságírójával és Magyari Péter kollégánkkal jártuk körbe a témát.

A magyar egészségügy általában a végeken omlik össze először, a kis kórházakban szűnnek meg osztályok, rendelések. Most azonban a pszichiátriai ellátás csúcsintézménye is bajba került, vezetői válság alakult ki, az orvosok negyede felmondott és máshonnan kell odavezényelni pszichiátereket. Nincs ellentmondás, az évtizedes válság elérte az országos intézményt is. Megrázó részletek: rács mögött, tűzveszélyes körülmények között, romos épületekben tartott betegek; krízisben levő tiniknek fél év múlvára adott időpontok; penészes falak, az osztálybezárások miatt kialakult tumultus a megmaradt gyógyhelyeken; napokig folyosón fektetett súlyos betegek; éjszakánként pszichiáter nélkül működő pszichiátriák. A Válasz Extra vendége két különleges hátterű praktizáló pszichiáter: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Kapócs Gábor korábbi helyettes államtitkár, a LAM és az Elitmed egészségügyi szakfolyóiratok alapító főszerkesztője. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készül.

Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Pénzzel, ajánlásgyűjtéssel és ígéretekkel akarja a Fidesz elérni, hogy minél több jelölt ráinduljon a Tiszára – állítja Fekete-Győr András és Jámbor András. A két politikus, akik az elsők között jelentették be, hogy nem indulnak a 2026-os választáson, azt mondják: nem adtak „biankó csekket" Magyar Péternek, de fel kellett ismerniük, hogy a kormányváltás esélyét akkor növelik, ha a saját karrierjüket háttérbe tolják. Szerintük az MSZP sem fog végül elindulni – és az sem Magyar Péter „bűne", hogy ma nincs hiteles baloldali politika, hanem azoké az ellenzéki szereplőké, akik „elk*rták".

Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcell, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.