Vénusz Projekt

Még mindig úgy a legegyszerűbb egy nőnek bekerülnie a múzeumokba, ha levetkőzik? Milyen kompromisszumokat kell kötnie egy ma Magyarországon alkotni akaró művésznek – legyen szó magánéletről, másodállásról, az önmegvalósítás korlátairól, intézményi struktúráról, belépési küszöbről? Mennyiben más nőként a kanonizált, intézményes művészetben érvényesülni? Mik azok a témák, kik azok a csoportok, akik méltatlanul alulreprezentáltak a hazai és a „nyugati” kánonban? Hogyan lehetne javítani az arányokon, jobban bevonzani a női és kisebbségi szemszögeket, tapasztalatokat a művészetbe?A szexualitás körbevesz minket; az intimitás természete, az igazi hús-vér történetek, az életszagú szexualitás – különösen női szemszögből – azonban méltatlanul keveset taglalt és ritkán látható témák. A Vénusz Projektben ezúttal Fülöp Luca festő-grafikus művésszel beszélgetünk, akit művészetében az emberi test, az intimitás és a kapcsolódás inspirál. A Lululoveland néven is alkotó művész célja elsősorban az, hogy a befogadókban feloldódjanak a ki nem mondott gátlások, beszélgetni kezdjenek tapasztalataikról, élményeikről, aggodalmaikról. Mert a szabad gondolkodás az egészséges szexualitásról elengedhetetlen egy szabad, egészséges társadalomban.Fülöp Luca az Instagramon: https://bit.ly/4jDOKWD

Lászlóffy Vivien válogatott teniszezőként beutazta a világot, Bostonban tanult üzleti szakon, volt gyakornok Ágatha Ruiz de la Prada mellett, dolgozott a Cartiernek és az Egyesült Államokban a L'Orealnak. Mindössze huszonnégy évesen egy nemzetközi ismertségű hazai divatmárka, az Aeron ügyvezetője lett, a magyar és az amerikai Forbes is beválasztotta harminc kiemelkedően sikeres harminc alatti vállalkozója közé. Jelenleg a Pioneer Production – szintén kizárólag női alapítású és női vezetésű – filmes szervizcég társtulajdonosa, vezetője.Négy éve márciusban az Egyenlítő Alapítvány kutatása kapcsán készült róla és más női vezetőkről riport a WMN.hu-n: akkori statisztikáik szerint Magyarországon a foglalkoztatottak közel fele volt nő, ennek ellenére a fontos posztokon, a jelentős gazdasági szereplők között sokkal nagyobb a férfiak aránya. A parlamentben a női képviselők száma kevesebb mint egyharmada volt akkor az EU-s átlagnak - ma ez az olló még nagyobb -, a cégek felsővezetői között is mindössze tizenhét százalékban voltak jelen nők.Miért fontos, hogy több női döntéshozót lássunk magunk körül? Milyen a jó főnök? Az egyenlőtlenségek, a felelősségvállalás kérdése nagyon is releváns a nagyobb cégek, nagyvállalatok esetében, de eldőlhet a társadalmi igazságosság ezeken a szinteken? Milyen helyzetben van a magyar film- és reklámipar? És tényleg megyünk a levesbe, ha elmúltunk harmincak?

Hogyan készüljünk fel egy melegebb éghajlatra? Mennyire lehetünk pesszimisták a globális felmelegedés kapcsán? A mi felelősségünk az, ha levesszük a műanyag zacskót a boltban? És mi köti össze Alaszkát Magyarországgal kutatói szempontból?  Till Anilla az iskolai papírgyűjtésen kezdte a környezetevédelmet, ma a WWF nagykövete, és jelenleg Alaszkában végzi doktori képzését bolygóegészség-kommunikáció témában. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk Amerika szerepéről, a doktori kutatásáról, a Föld jövőjéről és a 2550 dokumentumfilmről is. Kövessétek Anillát a közösségi médián: https://www.instagram.com/anilla.till/ Nézzetek rá az Örökzöld Könyvtár vagy BeEco oldalakra: https://www.instagram.com/orokzold.konyvtarhttps://www.instagram.com/beeco_beethechange

Statisztikák szerint Magyarországon több szavazókorú nő van, mint férfi - tehát ha mi, nők mind elmennénk és egy irányba szavaznánk, az történhetne az országban, amit mi, nők akarunk. Na jó, a valóság nem egészen ilyen egyszerű: a női választók egyáltalán nem homogén csoport, kutatások szerint mintha vonakodnának is a politikától, és nagyon sok dolog múlik a politikai kultúrán, a politikai szocializáción, a választási viselkedésen is. Milyen a magyar nők “választási viselkedése”? Milyen ügyekkel lehet megfogni őket egy olyan országban, amelynek kormányában “több a János, mint a nő”? Miért nem emelik be a nők elleni erőszak problémáját a kampányaikba a hazai politikusok - legyenek kormánypártiak vagy ellenzékiek? Tényleg nehezebb dolga van egy nőnek, ha politikai pályára adja a fejét? És tényleg miattunk nincs kormányváltás Magyarországon?Ebben a Vénusz Projekt adásban - a 2026-as választásokra készülve - vendégünk Szabó Andrea szociológus.

TW: Ebben az epizódban nyíltan beszélünk étkezési- és testképzavarról, testről, súlyról, mentális betegségről, kórházi kezelésről. Ha ezek a témák érzékenyen érintenek, kérjük, válassz inkább egy másik Vénusz Projekt epizódot! Az evészavarokra a “gazdagok betegségként” és tipikus női betegségekként gondolunk - és ezeket a betegségeket valóban akár tízszer több esetben diagnosztizálják nőknél. Milyen egyéni, családi és társadalmi okok állhatnak az anorexia hátterében? Mik a leggyakoribb tévhitek? Hogyan vegyük észre, ha már nem egészséges a testünkhöz, az evéshez, a mozgáshoz való viszonyunk? Létezik tényleges gyógyulás? Hogyan változott a testünkhöz való viszonyunk az elmúlt években - és milyen szerepe van ebben a médiareprezentációnak, a közösségi oldalaknak, a diétakultúrának, a body positivity-nek, a sorozatoknak és magazinoknak? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Balogh Szimóna pszichológus, tartalomgyártó, anorexia-túlélő segít a fenti kérdések megválaszolásában. Szimi közösségi oldalain több mint negyvenezer emberrel osztja meg saját betegség- és gyógyulás-történetét, emellett iskolapszichológusként dolgozik egy állami fenntartású intézményben.

Miért égetően fontos a roma nők reprezentációja ma Magyarországon, és hol találjuk ezt meg? Ki az “értelmiségi"? Jó ötlet egyáltalán ezt a kifejezést használni? Milyen nehézségekkel jár az, ha valaki akarva-akaratlanul egy adott társadalmi csoportot képvisel a többségi társadalom szemében? Nagy Melanie és Minzari Szandi a Dikh TV Zha Shej (Hajrá csajok) műsorának riporterei. Beszélgetéseikkel a roma és nem-roma társadalom között építenek hidat, döntenek le sztereotípiákat. Bár mindketten különleges családokban nőttek fel és nemzetközi színtéren szereztek tapasztalatot, azt mondják, jó emberismerő képességüknek köszönhetik a legtöbbet. Ebben az epizódban női és roma példaképekről, a Zha Shejről, kisebbségi és többségi társadalmi létről, hírnévről és barátságról is beszéltünk.

Egy társadalom jellemzésében komoly szerepet játszik, hogy miként viszonyul a nőkhöz. Fábián Évi fotósként húsz éve örökít meg a saját területükön meghatározó, inspiráló nőket: színészeket, politikusokat, írókat, sportolókat, kutatókat. Az elmúlt két évtizedben rengeteget változott a fotózás - gondoljunk csak az okostelefonok elterjedésére, a szelfik megjelenésére és a mesterséges intelligenciára -, de miben változtak témái és alanyai, a nők? Eleget fotózzuk a nőket? Elég női fotós van? Mi hiányzik a nők reprezentációjából ma Magyarországon? És mi a helyzet a retusálással? Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fotóssal, a Nők Magyarországon című kötetek szerzőjével beszélgetünk. Fábián Évi Nők Magyarországon című kötetei: https://www.fabianevi.com/nokmagyarorszagon 

Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember, kutatófizikus, a Nem akarok beleszólni Instagram-oldal egyik alapítója. Örökbefogadóként kiáll az állami intézetekben élő gyermekek mellett a közösségi médián, szakemberként pedig az örökbefogadó szülőknek nyújt segítséget. De hogyan őrzi meg Orsi a mentális egészségét szakemberként, influenszerként, fogyasztóként és anyaként? Ebben az epizódban beszéltünk arról, hogyan hagyja maga mögött a munkát a nap végén, hol húzza meg a határait, és hogyan fog a fiával beszélni a közösségi médiáról, de szóba került a magyarok mentális egészsége és a karrierváltás kérdésköre is. TW: ebben az epizódban beszélünk bullying-ról és érintőlegesen az öngyilkosságról is. Ha ezek számodra érzékeny témák, nézz körbe a többi Vénusz Projekt-epizód között.

Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk.  Mérő Verával készített beszélgetésünk máig az egyik leghallgatottabb epizód. Vera író, aktivista, a Pornográcia c. könyv szerzője és a Nem tehetsz róla tehetsz ellene Facebook oldal és csoport alapítója. 2020 őszén beszéltünk, pornóról fogyasztói szemmel, feminista és etikai oldalról, nőként és társadalmilag érzékeny emberként.

Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk. Ez alól Késely Ajna úszóval 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpia kapcsán készített interjúnk sem volt kivétel. Ajnával élsportról, testképről és mentális egészségről beszélgettünk, amit az idei párizsi nyári olimpia apropóján különösen fontosnak éreztünk újra elővenni.

Mitől jó egy könyv, egyáltalán van jó és rossz könyv? Hogyan helyezkedhet el valaki a kulturális világban? Miért aktuálisak ma is Nádas Péter könyvei? Be kell fejezni egy könyvet, ami nem tetszik? Lehet kedvenc könyvünk? És a legfontosabb: hogyan találjunk időt az olvasásra ebben a rohanó világban? Ilyen fontos kérdésekről beszélgettünk Ott Annával, aki kulturális menedzserként a közösségi médián is népszerűsíti az irodalmat. A nevéhez kötődnek többek között a Hadik kulturális programjai, a Margó Irodalmi Fesztivál és az olvass hashtag, idén pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem diákjai óraadóként is találkozhatnak majd vele. Idén nyáron, a Re-Vénusz sorozatban olyan epizódokat mutatunk meg újra, amik különlegesen tetszettek nekünk. Ez az epizód 2020 szeptemberében jelent meg.

Hogyan férhet meg egymás mellett az őszinte alkotás és a termelés kényszere a magyar popzenében? Hogyan hat a testképre a zeneipar, a művészetre a megújulás folyamatos kényszere? Kik tudják felszabadítani önmagukat, és mit kezdjenek ők a kiváltságaikkal? Lehet kontraproduktív, ha az egyenlőtlenségeket hangsúlyozzuk? Egyáltalán: nem beszélünk túl sokat a nemekről a zenében? Szigeti Zsófi dalszerző, énekes 2016-ban alapította első zenekarát Shaibo néven, majd 2020-ban Solére néven szólóprojektbe kezdett, 2024 júniusában háromszor is a Coldplay előtt lép fel a Papp László Arénában. Ebben az adásban vele beszélget Rutai Lili, a Vénusz Projekt podcast egyik házigazdája.

Árvai Anita jogászként, egy betegség után kezdett el Veganeeta néven blogolni ételekről, egészséges táplálkozásról, növényi étrendről. Majd hat évvel ezelőtt megnyitotta saját vegán éttermét Balatonalmádiban. Mára a Veganeeta igazi sikersztori: a Veganeeta Home éttermet közel sem csak vegán vendégek látogatják, Anitát a Veganeeta blogon és közösségi médián is ezrek követik. A húsevés feminista ügy, a növényi étkezés számos módon összekapcsolódhat a feminizmussal - még akkor is, ha elsősorban nem az igazságosságért és a kizsákmányolás ellen, hanem egészségügyi okokból voksolunk a kevesebb állati eredetű termék mellett. Anitával elfogadásról, előítéletekről, húsevésről, vállalkozásról, pihenésről és a vidéki élet előnyeiről is beszéltünk.

Magyarországon minden tizedik nőnek endometriózisa van, de hatvan százalékuk egészen a diagnózis felállításáig nem is hall a betegségről - pedig az esetek közel felében meddőséget is okozhat, sokszor egyedüli tünetként. A tévhitekkel ellentétben a fájdalmas menstruáció nem normális. A betegség főleg a huszonöt és harmincöt év közötti nőket érinti. Itthon jelenleg több mint kétszázezer esetről tudunk, a diagnosztizálás is műtéttel zajlik. Egy-két endometriózis-specialistát és egy maroknyi nőgyógyászt leszámítva sok hazai orvos még mindig nem ismeri vagy ismeri fel a betegséget - ők jellemzően az idősebb generáció tagjai. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Inzsöl Júlia tartalomgyártóval, a Párnacsata, a Skip Intro és a Távkapcs podcastek műsorvezetőjével beszélgettünk, aki maga is érintett az endometriózisban.  A Libresse által életre hívott Menstruációs Szolidaritás Hónapja kampány az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvánnyal közösen kívánja felhívni a figyelmet a női egészség fontosságára és az endometriózis elleni küzdelem támogatására. Az endometriózis hatványozottan befolyásolja az ezzel élő nők életét: az ő helyzetüket és küzdelmeiket segíti hosszú ideje az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány, aminek a Libresse idén is – immár harmadik alkalommal - gyűjt adományokat. Az elmúlt két évben így már több mint hétmillió forint gyűlt össze az alapítvány számára. Tudtad, hogy minden májusban eladott Libresse termék árából harminc forint az alapítványhoz kerül? Vásárolj Libresse terméket májusban és támogasd a Endometriózis Magyarország - Női Egészség Alapítványt! Részletek a libresse.hu-n. Az epizód a Menstruációs Szolidaritás Hónapja keretében a Libresse és az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány támogatásával valósult meg.  Libresse www.libresse.hu www.facebook.com/libressemagyarorszag www.instagram.com/libresse_magyarorszag/ Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány www.endometriozismagyarorszag.hu www.instagram.com/endometriozismagyarorszag/ www.facebook.com/endometriozismagyarorszag

A “magyar #Metoo” Marton László színházi rendező ügyével kezdődött, majd már ugyan nem szexuális-, de mindenképp hatalommal való visszaélés és bántalmazás kontextusában Eszenyi Enikővel folytatódott. Róla és a hazai színházi szakmáról, közegről Néder Panni színházi rendező indított párbeszédet egy Facebook-bejegyzéssel 2017-ben. Szemben az Egyesült Államokkal, ahonnan a #Metoo mozgalom indulását datáljuk,  Magyarországon úgy tűnik, mintha ezeknek az ügyeknek, panaszoknak, belső vizsgálatoknak még a nyilvános kiállások ellenére sem lettek volna valódi következményei, és jóvátételről sem beszélhetünk. A hasonló ügyeket gyakran próbálja a közvélemény elkenni azzal, hogy utólag már nem lehet igazságot tenni, idővel érvényüket vesztik - és zárt rendszerként ehhez sokszor a jog is asszisztál. Hogyan ismerhetjük fel, hogy bántalmazás áldozatai vagyunk egy munkahelyen vagy egy emberi kapcsolatban - és mi jön utána? Melyik terepen mennyire meghatározottak ezek a fogalmak? Miért vagyunk bizonyos közegekkel elnézőbbek, és hol húzódik a közösség felelőssége? Van nálunk kultúrája a szembenézésnek, a bocsánatkérésnek, a bűnhődésnek? Mit tanultunk, mit nem tanultunk a #Metoo-ból? Miért káros “az őrült zseni” mítosza? Lehet-e össztársadalmi érdekünk, hogy a hatalommal való visszaélés valóban szankcionálva legyen - és miért lehet egyes közegekben, pozíciókban ennek az ellenkezője az érdek? Mire jó, és mire nem jó a cancel culture, avagy az eltörlés kultúrája? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Néder Pannival beszélgettünk a Budapest-Berlin-London tengelyen. 

Döbrösi Laura az elmúlt években az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt, és bár szabadúszó színészként továbbra is játszik, sőt, úgy döntött, érdemes több lábon állnia: klímaaktivistaként műanyagmentességről, a környezettudatos civil lét kihívásairól, szigorúzöld életmódja megszelídüléséről; társadalom- és hatalomkritikus, közjóban gondolkodó emberként a színházi és filmes közeggel járó dilemmákról, (ön)ellentmondásokról és kiégési hajlamról is beszél. Emellett másfél éve elindította saját arcjóga vállalkozását Tükörország néven, ami mind a környezettudatossághoz, mind az öngondoskodáshoz és a nők kapitalista fiatalságkultusszal való kizsákmányolásához is kapcsolódik.  Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fenti témákon túl szó esik egyéni és össztársadalmi kiégésről, a színészek és a politika viszonyáról, komplexusokról, munkába menekülésről és megküzdésről; vita-, kérdezési- és bocsánatkérési kultúráról, és háborús tudósításról is. A Tükörországot keresd itt: https://www.tukororszagfaceyoga.hu/ vagy itt: https://www.instagram.com/tukororszagfaceyoga/ Döbrösi Laura nyilvános közösségi média oldala: https://www.instagram.com/dobrosilaurawerk/

Ahogy ezt az epizódot készítjük, a hazai sajtó újra a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésektől hangos. A kegyelmi ügy egyebek mellett, de egyáltalán nem mellékesen rendszerszintű problémákra, mulasztásokra is rávilágít, és az egykori és jelenlegi állami gondozott gyerekeknek, a szexuális erőszak áldozatainak és a gyerekvédelemmel foglalkozó civileknek is nagy érvágás. Eközben a gyerekvédelem egyre gyakrabban válik politikai eszközzé itthon. Hogyan lehetne a gyerekvédelem kevésbé kiszolgáltatott, mind a benne élő gyerekeknek, mind a benne dolgozó felnőtteknek? Miért a civil szervezetek és önkénteseik látnak el egy sor olyan feladatot, amit a mindenkori államnak kéne? Kapacitáshiány, pénzhiány, a törvények sajátossága, vagy a rendszernek nem is része az erre való gondolás? Mik az állami gondozásban felnövő lányok és nők sajátos problémái? Hol húzza meg a határt az ember, hogy ne vesszen el teljesen mások segítésében? Ebben a Vénusz Projekt epizódban a Világszép Alapítvány munkatársával, Marton Krisztával beszélgetünk, akik állami gondozott gyerekeket mentorlának, szerveznek egyéni és kiscsoportos programokat. 

A Magyar Menyasszony a neve ellenére sem magyarnak, sem esküvőinek nem indult, végül pedig inkább nőtörténeti kiállítás lett belőle: ötszáz évvel ezelőttől napjainkig a házasságon és a menyasszonyszerepen keresztül igyekszik bemutatni, hogyan alakultak a “női sorsok”, a nők szerepei és lehetőségei a társadalomban. A múzeumok, intézményes művészeti terek általánosságban férfiak által dominált helyek világszerte, legyen szó kortárs vagy klasszikus művészetről - és ugyanez igaz az esküvőkre is, amik még mindig - vagy egyre inkább - nagyobb terhet helyeznek a nőkre, mint a férfiakra. Ahány ember, közösség, társadalmi osztály, kultúra, annyi féle családi vagy párkapcsolati konstrukció. Mégis házasodunk, de nagyon. Miért ragaszkodik a házassághoz egy olyan társadalom, ahol a házasság amúgy is konzervatív intézménye még konzervatívabb, ahol az azonos nemű párok nem házasodhatnak, ahol a házasság már nem is tölti be azt a funkciót, amire eredetileg kitalálták? Miért költünk rá vagyonokat? Tényleg demokratikusabb a házasság, amióta a 19. században felállt egy ezzel foglalkozó komplett iparág? És mi a helyzet a bridezillákkal? A Magyar Menyasszony kiállítás kapcsán Simonovics Ildikó muzeológussal beszélgettünk. Az adás a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával készült. A Magyar Menyasszony kiállítás augusztus 25-ig látható, az azonos néven futó projekthez bárki csatlakozhat a Facebookon.

Dr. Benkovics Júlia szülés után jött rá, hogy mennyire kevés információja van a kismamáknak a szülőszobában - bizony még nőgyógyászként is. Ezért kezdte ismereteit az Instagramon publikálni. Mára tízezrek követik és Magunkról címen könyv formájában is olvashatjuk. Honnan tudjuk laikusként, mi a hiteles információ, ha a szexuális egészségünk a tét? Miért nem értjük a hüvelygombát, miközben embereket küldünk az űrbe? Okozhat a Hold állása kellemetlen panaszokat? És hogyan találjuk meg a számunkra legjobb nőgyógyászt? Dr. Benkovics Júliát keresd @drbenkovicsjulia néven a közösségi médián, illetve budai rendelőjében, Magunkról című könyvét pedig a boltokban.

Dobó Nagy Fanni és Téglásy Lili boltja, a LIB Women's Store a Paulay Ede utcában kínál nő-specifikus szexuális segédeszközöket. 2022-ben nyitottak, és minden nehézség ellenére is kialakítottak egy befogadó, nyitott közeget, ahol magyarok és turisták egyaránt vásárolnak.  Hogyan alapított két művészettörténész szexshopot Budapesten? Milyen akadályokba ütköztek? Honnan vettek a LIB Women's Store alapítói inspirációt, mi volt a céljuk a bolttal? Mit ajánlanak ők azoknak a nőknek, akik betérnek, és azoknak a szülőknek, akik boldog gyerekeket akarnak nevelni? És mit lehet pontosan ebben a boltban vásárolni?  Erről kérdeztük őket a legújabb Vénusz Projekt epizódban. 

“A szocalizmusban felnövő magyarként és napjaink médiamanipulációjával együtt élőként másokhoz hasonlóan magamban is hatalmas bizonytalanságot érzek azzal kapcsolatban, hogy mi valódi, és mi nem. Mindent megkérdőjelezek. Tényleg jön a világvége? Hiba volt gyereket szülni? Kinek higgyek?”, tette fel a kérdést Gáldi Vinkó Andi fotóművész a Guardiannek egy tavaly novemberben vele készült interjúban. Az anyaság tabuit megmutató Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I'm Back (Bocs, szültem, eltűntem, de most már itt vagyok) című könyve bejárta a legnevesebb külföldi művészeti lapokat, köztük a Vogue-ot, a Le Monde-ot és a Dazed-et, és megkapta a legfontosabb brit fotóskönyv-díjat, a Kraszna-Krauszt is. Mit jelent nőnek lenni a művészetben, és hogyan változik ez az anyasággal? Válunk anyává, vagy hirtelen ott találjuk magunkat? Mi történik a testünkkel, a hormonjainkkal, a gondolatainkkal, a barátainkkal, a vágyainkkal, a karrierünkkel és a szennyesünkkel? Hogyan lehet megmutatni azt, amit senki nem mond el? És mi történik, ha vizualizáljuk azt, amit “nem szokás”? Ebben az epizódban Gáldi Vinkó Andival beszélgetünk.

Benedek Ágota író és forgatókönyvíró a legnagyobb hazai könyvkiadó, a Libri sikerszerzője volt, a Rumbarumbamm című karanténnapló és az Állva maszturbálok című szorongásnapló sikerlistás lett, többször újranyomták őket, sorozat is készül belőlük. Új kiadója, a hazai piacon sok szempontból kísérletinek számító Leányvállalat alakulása szinte teljesen egybeesett a könyvfóliázó botránnyal és azzal, hogy a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium a Libri többségi tulajdonosa lett. Ágota új, harmadik könyvében, az Akkor inkább már most megdöglök-ben és azon túl is nyíltan beszél olyan témákról, mint politikai aktivizmus, szorongás, krízisek, abortusz, nemi betegségek, hormonok és különböző fertályak.  Mennyire jó ötlet ma Magyarországon - vagy bárhol a világon - független könyvkiadót csinálni? Muszáj-e egy művésznek, egy alkotónak bevonódnia az aktuálpolitikába - avagy tényleg cinkos, aki néma? Hogyan öregszenek ezek a műalkotások? Lehet és érdemes szerzőként komolyan venni az olyan felülről jövő (ál)kérdéseket, mint a fóliázás, az LMBTQ- vagy a “gender-ügy”? Mennyi aktivizmust engedhet meg magának egy művész és egy újságíró? Mit csináljunk, ha a politika az életünkre tör, és hogyan törjük át az üvegbuborékot? Lesz negyedik könyv? És ki milyen fésűvel fésüli a szemöldökét?  Minderre a Vénusz Projekt (nem túl) karácsonyi különkiadásában keressük a válaszokat.

Vitiligo - csak hófehér foltok, de mégis emberek milliói érzik rosszul magukat a bőrükben miatta. Ez a rejtélyes autoimmun betegség Magyarországon körülbelül száz-kétszázezer embert - nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket - érint. Nem ritka állapotról van szó, vitiligoval élőket, hát még vitiligós nőket mégis alig látunk a médiában, a reklámokban, a szépségpiacon. Milyen a jó médiareprezentáció, ha másságról van szó? Hol vannak a body positivity határai? Mire kell figyelnie annak, akit a teste “másságáért” felkarol a szépségipar - és vele azok a márkák, akik egyben nők millióinak testképzavaraiból is profitálnak? Miért aggódunk jobban a vitiligós nőkért, mint a férfiakért? Hogyan képes a testképzavar megváltoztatni minket és a környezetünket? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Széles Adrienn vitiligo-nagykövet járt nálunk, aki médiaszerepléseivel elsőként hívta fel a figyelmet Magyarországon erre a bőrbetegségre - amit ő okkal nem szeret betegségnek nevezni. Adrienn 2015-ben, a Vitiligo világnapján nagyszabású kampányt indított, hogy megismertesse az emberekkel a vitiligot, azóta pedig a több tízezer hazai tagot számláló Vitiligo Hungary közösség vezető alakja, éves találkozók szervezője - és karrierjét tette fel arra, hogy a sorstársainak segítsen.

Bányai Judit influenszerként, vállalkozóként (Siss Creation) és a Nem akarok beleszólni trió egyik tagjaként vált ismertté a közösségi médiában, ahol rendszeresen osztott meg őszinte és ironikus tartalmakat a gyerekeiről, a szülőség nehézségeiről és - számára - szépségeiről, bevállalva, hogy a húszas évei elején, tudatosan lett anya. Ezzel viszont az utóbbi időben felhagyott, hogy jobban el tudja választani az offline és online életét, és megvédje a gyerekei jogait, privát szféráját. Hol kell meghúznia a határt annak, akit emberek tízezrei követnek? Milyen kritikák érik a fiatal anyákat, és hogyan tekint rájuk a társadalom egy olyan országban, ahol a kormány "családbarát" kampányai folyamatosan a harminc év alatti nők gyerekvállalását ösztönzik? Milyen a gen-z, ha anya? Vállalkozás anyaként - privilégium, vagy mindenki meg tudja csinálni? Miért nem akarja, tudja mindenki ezt az életet élni?! És miért (nem) alkalmas a közösségi média arra, hogy megismerjük a másikat? Judit személyes oldala: https://www.instagram.com/judit_banyai/ Siss Creation: https://www.instagram.com/siss_creation/ Nem akarok beleszólni: https://www.instagram.com/nemakarokbeleszolni/

2015-ben indult Magyarország első, hormonmentes fogamzásgátlási eszközökre specializálódott webáruháza, a Hormonmentes.hu, részben Cserháti-Herold Jankának köszönhetően. Janka saját tapasztalatai, élményei miatt fordult a hormonmentesség felé, azóta pedig alaposan beleásta magát a témába: vállalkozását ma már okleveles szakemberként, szakemberekkel együttműködésben csinálja.  Ebben a Vénusz Projekt epizódban a hormonmentes léttől; a fogamzásgátlás privilégiumán; és a hormonos fogamzásgátlók és a feminizmus kapcsolatán át; beszéltünk Janka személyes felelősségéről, és sok minden másról is.  Keresd Jankáékat online és a közösségi médián:  https://hormonmentes.hu/ https://www.instagram.com/hormonmentes/ https://www.facebook.com/hormonmentes.hu

Kevesen látnak bele jobban a mentális betegségek, a depresszió mindennapi valóságába, mint az, aki a rendrakásban, takarításban, és egyúttal a kényszereiktől és függőségeiktől való megszabadulásban segít az ezzel élőknek. Ráadásul ingyen. Mit árulhat el a társadalmunkról az, hogy kik és milyen állapotokkal keresnek fel egy extrém takarítót? És arról, ahogy egymással bánunk? Mik a leggyakoribb tévhitek a depresszió és a mentális betegségek körül? Milyen hatása lehet a rendnek, a tisztaságnak a mentális egészségünkre? Milyen sztereotípiák és elvárások szövik körbe a takarítást, a tisztaságot és a rendet? És meddig terjed az egyéni felelősségünk, ha a mentális egészségünkről van szó - avagy tényleg mindenki csak magáért felel? Fodor Barbara több, mint tíz éve költözött New Yorkba, ahol fizikai fogyatékossággal és mentális betegséggel élők otthonát takarítja, Clean with Barbie néven pedig egy éve Youtube-csatornát is működtet. Barbi a munkája során rengeteg különféle társadalmi státuszú, korú és élethelyzetű ember otthonát takarítja. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk. A CwB csatornát itt találod: https://m.youtube.com/@cleanwithbarbie/videos

Sophia Smith Galer is an author and journalist. Her first book, Losing it or Mielőtt elveszíted is available in the bookshops both in English and Hungarian. In this episode, we spoke about the internet, journalism and where the two meet, as well as the new Hungarian law on LGBT books, propaganda and sexual education, a topic she cover extensively in her book.

Pecák Judit 2010-ben költözött haza, és nem sokkal utána vette át a Massolit Books and Cafe-t. Azóta kiszolgálták a CEU-s diákokat, a külföldi könyvrajongókat és egyre inkább a budapestieket is.  De mi az a Massolit? Hogyan egyensúlyozzák a könyveket, a speciality kávét, a kézműves mézet, a termelői és a kertet? Milyen előnyei és hátrányai vannak a függetlenségnek ma Magyarországon? Hogyan láthatjuk a fóliázós törvényt egy független könyvesbolt szemszögéből? És lesz fólia a Massolit-ban?  Judit a Nagy Diófa utcai üzletből jelentkezett be a Vénusz Projekt legújabb adásába.

Transzgenerációs traumáink a pszichológiában és a művészetben Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Koltay Dorottya Szonja festőművész a Kolorádó fesztiválon csatlakoztak hozzánk, hogy megvitassuk a transzgenerációs traumák eredetét, feldolgozását és jelenlétét a hétköznapokban, a társadalomban és a művészetben. Mennyire nem-specifikusak a traumáink? Vannak “női” traumák? Hogyan jelennek meg a pszichológiában, a kultúrában, a művészetben és ezek határterületein, az identitásképzésben - és hogyan hatnak egymásra ezek a látszólag teljesen különböző tudományok? Több százan néztetek, hallgattatok meg minket élőben a júliusi Kolorádó Fesztiválon. Most visszahallgathatod a beszélgetést ezzel a két csodálatosan inspiráló nővel - keresd minden platformon!

Szülészeti erőszak. Nem csak nők elleni erőszak: rendszerhiba és egyetemes intézményi probléma, ami a jogvédők szerint elsősorban a patriarchális logikában gyökerezik. Hol máshol csúcsosodna ki, mint a “női privilégium” kiteljesedésének legfontosabb színterén, a szülőszobában, és ki más lehetne az elszenvedője, mint napjaink egyik legátpolitizáltabb entitása: a női test. Miközben Magyarországon orvos- és forráshiány miatt folyamatosan zárnak be a szülészetek, a kormány különféle intézkedésekkel nyíltan ösztönzi szülésre a nőket. De mit mond el egy országról és egy társadalomról az, ahogy a nőkkel, különösen a szülő nőkkel bánik? A szülészeti erőszak nem csak a szülő nők problémája, de nem is csak a nőké. Hogyan érvényesül a patriarchális logika az egészségügyben? Mi a szülészeti erőszak - és mi nem az? Vannak veszélyeztetett csoportok? Mennyire vannak tisztában a jelenséggel az anyák, és mennyire tudatosak az egészségügyi dolgozók? Szülészeti erőszak az, ha nem választhatok szabadon orvost? Mit tehetünk egyénként és össztársadalmi szinten?  Ebben a Vénusz Projekt epizódban az EMMA Egyesület három munkatársával, Kállay Eszterrel, Malonyai Eszterrel és Lamina Sárával járjuk körbe a szülészeti erőszak legégetőbb kérdéseit.

Te is álmodoztál már róla, hogy egy vitorlással megkerüld a Földet? Mi igen, de ez igazából mindegy!  A lényeg, hogy Réka is, és ő meg is csinálta, úgy, hogy előtte gyakorlatilag sosem ült hajón. Hogy telik egy átlagos nap a mindig új és új, ismeretlen vizeken? Mire tanítja az embert ez az életforma, és mi az, amit a szárazföldön kell hagynia annak, aki belevág? Társadalomként mit kell megtanulnunk belőle? Milyen előnyei, hátrányai, és veszélyei lehetnek a női létnek egy hajón? És hogyan (vagy hogyan nem) fér össze a “cruiser” lét azzal, ahogy kondicionál minket a társadalom nőként, emberként? Ebben az epizódban éppen Mexikóból csíptük el Rékát, aki a társával 2017 óta él egy vitorláson, a Föld körül. Rékáék kalandjait a @rekasailing Instagram-oldalon tarthatod szemmel.

Hogyan indul egy startup? Probléma az, ha külföldi vállalkozás inspirálja? Mennyire veszik ma komolyan az üzletemberek a fiatal vállalkozókat? Mi kell az érvényesüléshez? Milyen sajátosságai vannak a startupoknak egy olyan országban, ahol kicsi a piac és átpolitizált a vállalkozói lét? Mi az a Diverzum, és miért működik?  Gyarmati Fanni, a Diverzum egyik alapítója, az idei Forbes “30 sikeres ember 30 alatt” listájának egyik helyezettje nyújtott nekünk betekintést a haza startup-ok világába, mesélt az általa kitalált appról, a magyar piac előnyeiről és nehézségeiről, illetve arról, hogy ő mit tanácsolna a fiatal cégalapítóknak.

A Secondland egy budapesti székhelyű divatmárka, ami az értékmentés és az újrahasznosítás gondolatával alakít át régi ruhákat - ezzel a textilipar túltermelésére és a divatipar sznobizmusára reflektálnak. Hogyan küzd meg a dilemmáival egy ruhatervező, aki pontosan tudja, hogy a közönségének, a világnak valójában nincs szüksége több ruhára? Mik azok a módszerek, alternatívák, amikkel fel lehet oldani ezt az ellentmondást? Milyen egy tervező élete, ha Magyarországon akar érvényesülni? És miért közösíti ki a divatipar a nemzetközi színtéren is az upcyclingot? Ebben a Vénusz Projekt epizódban kivételesen “túladunk” az elveinken, és a fogadalmaink ellenére egy divatmárkát szólaltatunk meg. A Secondland egyik alapítójával és tervezőjével, Vecsei Rétával beszélgettünk.

Hogyan lett a Remény Farm önfenntartó farmból regeneratív gazdálkodás? Hogyan lehet olyan területen gazdálkodni, ahonnan - Juhász Szép Anna szavaival élve - még a traktor is legurul? Mennyire lehet környezettudatos a marhatartás? Hogyan lehet egy gazdálkodás karbon-negatív? És miért vásárolnak a Remény Farmtól etikai vegetáriánusok?  Anna, a Farm egyik alapítója mesélt nekünk a vállalkozásról, az állattartásról, arról, hogy hogyan lett városi lányból gazdálkodó, és a mezőgazdasághoz, a vidéki-tanyasi élethez kapcsolódó sztereotípiákat is igyekszik lebontani. Hallgasd meg a legújabb Vénusz Projekt epizódot - akkor is, ha most még fogalmad sincs arról, mi az a regeneratív gazdálkodás, vagy milyen is a tanyasi élet.  Nézd meg a honlapjukat:  https://www.remenyfarm.hu/ Vagy kövesd őket Instagramon, TikTokon és YouTubeon: https://www.instagram.com/remenyfarm/ https://www.tiktok.com/@remenyfarm?lang=en https://www.youtube.com/c/remenyfarm  Anna az epizódban beszél egy TED-talkról is, amit itt tudsz meghallgatni: https://www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_fight_desertification_and_reverse_climate_change/transcript?language=hu

Antal Évát anno @vaszonzsakoslany néven ismerhette meg az ország egy Index-videóból. Munkássága azóta bőven túlmutat a vegánságon és zero waste-en - ezzel kapcsolatban sok dolgot egyébként ma már másképp csinálna -, humánökológiai szakembernek készül, környezettudatos tartalomgyártóként többek közt ismeretterjesztő vlogokat készít.  Mennyire reális dolog ma Magyarországon hulladékmentesen élni? Tényleg ezzel fogjuk megmenti a bolygót, vagy csak eltereljük a figyelmet a valódi problémákról? Ki jár élen a környezettudatosságban - a város vagy a vidék? Hogyan lett egy sokak számára természetes dologból, a kevesebb szemét termeléséből trend, amit végérvényesen a kapitalizmus is magába szippantott - és hogyan lehet kilépni az ördögi körből? És végülis: hogyan rúghatnak a fenntarthatósági labdába az egyének? Antal Évával nemzetközi intézkedésekről, hazai pozitív példákról, az állam és a városigazgatás szerepéről, mindennapos környezettudatosságról és személyes felelősségről beszélgettünk.

Miért van szükség a gyerekek (és a felnőttek) megfelelő edukációjára az emberi jogok és az előítéletek kapcsán? Mennyire támogatja ma ezt Magyarország? Hogyan néz ki az iskolai jogi oktatás, és hova jutnak el az olyan szervezetek, mint az Amnesty International?  Ebben az epizódban vendégünk Battai Eszter, az Amnesty International emberi jogi oktatási koordinátora ás oktatásszervezője, aki kollégáival emberi jogi témájú foglalkozásokat szervez és tart iskolákban, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek és vállalatoknak is.  A bűnözés mindannyiunkat érintheti. Az Európai Unióban évente 75 millió ember lesz bűncselekmény áldozata – ez a teljes népesség 15%-a. Ennek ellenére rengeteg olyan ember van, aki nincs tisztában azzal, milyen jogai vannak, és hogyan férhet hozzá ezekhez.  Az Európai Bizottság az áldozatok jogaiért indított kampánya, aminek jelmondata „Nyitva tartom a szemem,” ezekre szeretné felhívni a figyelmet. Ez az epizód ezen kampány keretei között készült.  A kampány biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatait észrevegyék, és megkapják a szükséges segítséget, illetve hogy a környezetük támogassa őket ebben.  A 2012-es áldozatok jogairól szóló irányelvnek és a 2020-as áldozatok jogairól szóló stratégiának (2020) köszönhetően a bűncselekmények áldozatai bármely EU-s országban számos joggal rendelkeznek. Ezek között van például a megértéshez és a megértetéshez való jog, a tájékoztatáshoz való jog, az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz való jog, a büntetőeljárásban való részvétel joga, a védelemhez és az egyéni elbíráláshoz való jog illetve ugyanígy az áldozat családtagjainak jogai. Tudj meg többet a kampányról, illetve jogaidról a https://victims-rights.campaign.europa.eu oldalon.

Mi az az upcycling - és tényleg minden gondunkat megoldja? Mennyire jelentenek valós alternatívát a divatiparnak a fenntartható(bb) anyagok, módszerek? Igazi megoldások ezek, vagy csak tüzet oltani lehet velük? Melyek a kritikus pontok, ahol nehéz fenntarthatónak maradni, és hogyan lehet leküzdeni a “körúton belüliség” problémáját és a kapitalizmus nyűgjeit? A Pinkpóniló közösségi varrodát 2017-ben indította útnak Kudron Anna és Szabó Viktória, akik megelégelték, hogy állandóan magasabb beosztású férfiak álmait váltják valóra. Hosszú utat bejártak azóta, túléltek egy (pár évig tartó) koronavírust, és többször újradefiniálták magukat. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Annával és Gergely Beatrixszal beszélgettünk.

A magad urának (asszonyának) lenni, vállalkozni, a szenvedélyünknek élni zseniális, de közben hatalmas nyomás is. Az anyagi hullámvasúton túl a vállalkozókat nem kíméli az üvegplafon, de a kétségek és a sztereotípiák sem. Hát még a cukrászokat! Míg a nőknek a klasszikus szexizmus szerint “a konyhában a helye”, ahogy haladunk előre a séf- és cukrász ranglétrán, egyre kevesebb nővel találkozunk. De miért? Mi a cukrászlány sztereotípia? Nőként vagy fiatalként nehezebb érvényesülni az üzleti életben? Tényleg csak a szerencsén, a “jókor jó helyen” múlik a siker? Egyáltalán: mit jelent sikeresnek lenni 2023-ban, miközben a világ gyakorlatilag ránk omlik? Szalai Dórával, a Chez Dodo macaron manufaktúra alapítójával nem csak a különleges francia édességekről és más “körúton belüli” dolgokról beszélgettünk: fine dining és Michelin-csillag korrupció, imposztor szindróma, önreflexió és privilégium-önvizsgálat, a nőként vállalkozás szépségei és csúnyaságai is szóba kerülnek.

Háború a szomszédban, világjárvány, ami évekre maszkok és négy falak közé zárt minket, közösségi média, ahol lassan már semmi sem az, aminek látszik - valóban nehezebb ma fiatalnak lenni, mint régen, vagy úgy egyáltalán, valaha? Kik kérnek segítséget, kiknek szólnak a telefonos segélyvonalak? Miért van szükség egy tini-specifikus platformra, és vajon miért érkezik több kérdés fiúktól? A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével a segélyhívásokról, a magyar tinik mentális egészségéről és az online világ kihívásairól beszéltünk, de ebben a podcast epizódban Csekeő Borbála olyan gyakorlati kérdésekre is válaszol, mint hogy kik ülnek a drót másik oldalán, hogyan változott a Kék Vonal az elmúlt évtizedekben, és hogyan tartja karban a mentális egészségét az, aki mások segítésére vállalkozik.

Mennyire van tőkéje, igénye a magyaroknak az egészséges reggelire? Miben mérhető a siker, mennyire fenntartható és mennyire fair? Hogyan kezdődött a Hester's Life márka, és hogyan lett igényből üzleti modell? És egyáltalán, mi az a manapság olyan nagyon népszerű granola, és miért jó, hogy van? Porkoláb Eszter dietetikussal, a Hester's Life márka egyik alapítójával reggelizésről, egészséges táplálkozásról, fenntarthatóságról, közösségi médiáról és influenszerekről, üzleti modellekről és gyártásról is beszéltünk.

Amikor három éve belevágtunk a Vénusz Projekt podcastba, olyan nőket akartunk bemutatni, akiket érdekesnek tartunk. Ez a három év alatt azonban rájöttünk: minden nő az, és ezer epizód sem lenne elég, hogy bemutassuk mindannyiukat. Ezért idén nőnapon arra kértünk titeket, hogy mutassátok be ti magatokat, mondjátok el, miért vagytok értékes, különleges és elsősorban érdekes nők. A nőnapi epizódban ezeket a hangfelvételeket gyűjtöttük össze. Köszönjük, hogy vagytok, hogy hallgattok és követtek minket. Boldog nőnapot és jó hallgatást!

Temesvári Orsi 2018-ban, egy baleset következtében került kerekesszékbe. Azóta blogján, közösségi médián és két TED beszédében is nyíltan mesélt a traumáról és annak feldolgozásáról, az ambícióiról, a nehézségeiről, a szexualitásról, szuicid gondolatokról és az élet örömeiről is. Ebben a Vénusz Projekt epizódban a humorról, a testképről, a közösségről, nőiességről, őszinteségről és felelősségről is beszéltünk vele. A balesetre, annak közvetlen hatására illetve az azt követő gyógyulási időszakra nem tértünk ki részletesen, ezekről Orsi közösségi média profiljain, blogján, illetve két TED beszédében olvashattok, hallhattok: https://gerincvelo.wordpress.com/author/orsitemesvari/ https://www.instagram.com/orsi_temesvari/ https://www.youtube.com/watch?v=ZhFU2jixmN8 https://www.youtube.com/watch?v=6EONMivQcgg

A MatyóDesign termékeket hagyományos matyó kézművesek varrják, hímzik Tardon - az egyik magyar faluban abból a kevésből, ahol még tetten érhető a matyó népi kultúra - mégis főként a nagyvárosi, dizájner termékeket kereső közönségnek készülő ruhákról beszélünk. A legújabb Vénusz Projekt epizódban Váczi Rozival, a márka alapítójával nem csak vállalkozásról, városról és vidékről, fenntarthatóságról és társadalmi szerepvállalásról beszélgettünk, hanem arról is: mit jelent az, hogy autentikus; hol húzódik a kulturális kisajátítás határa; mit örökíthetünk át a népi kultúrából a kapitalizmustól átszőtt városi életünkbe; mit érdemes inkább elhagynunk; és hol ér össze a feminizmus, az emberi jogok, a kultúra és a divatipar.

Gyenesei Leila többszörös világ- és európabajnok öttusázóból lett sportriporter és műsorvezető, aki mindig is őszintén beszélt mind az élsport, mind a média nehézségeiről és szépségeiről is. A Vénusz Projekt adásában egyebek mellett mesélt arról, milyen volt otthagyni az élsportot, milyen szerepet játszik ma is az életében. De beszéltünk Origo címlapokról, a női sportolók és a képernyőn szereplők testének tárgyiasításáról, online bullyingról, gyerekvállalásról, optimizmusról és testképről is.

Kemény Zsófiról először a slam poetry, a zene, majd a költészet kapcsán hallhattunk, mostanában regényeket és forgatókönyveket ír, de ahogy sokunknak, kábé ezer terve van még, amiket egy élet alatt, de leginkább most rögtön szeretne véghezvinni. A nemzetközi média és közösségi média mostanság amúgy is a “nepo baby” kifejezéstől hangos, a magyar irodalomban pedig Zsófi József Attila-díjas költő lányaként igenis “nepo baby”-nek számít. Ebben a Vénusz Projekt epizódban beszélünk a gátlásokról, kényszerekről és mérgező produktivitásról, egyszóval azokról a dolgokról, amiket egy irodalmi családban az előnyökön túl az ember magára szedhet és szed is; de szó esik feminizmusról, “nőies és férfias” műfajokról és kaméleon-szerepekről, öntárgyiasításról, prekoncepciókról, társadalmi elvásárokról, és Zsófi legújabb kötetéről, az Aranykor fénykoráról is.

Mi a “heroin sikk” vagy a “male gaze”, és mi a szépség mítosza? Hol érhetjük tetten ezeket a popkultúrában, vagy akár csak a mindennapjainkban? Mikor és miért válhatott kapitalista termékké a test, és hogyan használja ki a divatipar, hogy a nőkre vonatkozó elvárásokat egy “fém bábuba” próbálja szuszakolni a társadalom? Hogyan lehet feministának lenni (ön)megbélyegzés nélkül, és van-e kilépés az ördögi körből? Vagyis: ördögi ez egyáltalán? Ebben az epizódban Bonifert Ritával beszélgettünk, aki az ELTE TÁTK Szociológia szakán szerzett alapszakos diplomát, tavaly a Fordulat folyóiratban jelent meg tanulmánya a magyar divatiparról, azóta pedig olyan témákban ír cikkeket vagy posztol a közösségi médián Köldöknő néven, mint a populáris feminizmus vagy a feminista irodalom.

Mi az a BDSM? És mit tesz vagy nem tesz a BDSM-közösség vagy szubkultúra - már ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni Magyarországon? Hogyan jellennek meg, tűnnek el, alakulnak át ebben a közegben a nemi szerepek, a tabuk, az emberekhez és a testhez való viszony, és az, hogy mit gondolunk az olyan dolgokról, mint a szex, az intimitás, a vágyak vagy a szégyen kultúrája? Lehet a BDSM-et forradalomnak nevezni, vagy ezzel veszélybe kerül a közösség tagjainak biztonsága, privát szférája? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Tóth Eszterrel beszélgettünk, aki a beszélgetés pillanatában maga is tagja a hazai BDSM-közösségnek, Instagram oldalán tartalomgyártóként rendszeresen posztol olyan témákról, mint a szex, a test és a feminizmus. 

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin fiatal nő, akit a média gyakran kritizál például a szórakozása, az öltözködése miatt. De valóban nehezebb a nyilvánosság előtt a nőknek a politikában, a diplomáciában és azon túl? Breuer Klára idéntől Finnország első magyar női nagykövete. A pályán 1991 óta van, de már a rendszerváltás előtt is szerzett tapasztalatot a diplomáciában. Klárával többek között arról is beszélgettünk, miért van az, hogy a diplomáciában még mindig kisebbségben vannak a nők; és hogyan tud valódi változást elérni, véleményt formálni az, aki egy ország aktuális és mindenkori kormányát képviseli. Megkérdeztük, mit tanulhatunk mi a finnektől - ahol jelentősen több a nő ezen a két területen - és milyen történeti, kulturális okai lehetnek annak, hogy progresszívabbnak, innovatívabbnak, nyitottabbnak gondoljuk őket. 

Magyarországon a jelenleg átlagosan tizennyolc százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, de a szellemi munkát végzőknél ez az arány a harminc százalékot is eléri. A bérszakadék pedig nem áll meg az egyenlőtlen béreknél: nőként nem csak kevesebb a lehetőség a bónusz feladatokra vagy a magasabb pozíciók betöltésére, sokkal több fizetetlen munkát végzünk, amit gyakran a munkahelyünkre is viszünk magunkkal. Ráadásul sok kutatás számol be arról is, hogy a nők az úgynevezett imposztor szindróma miatt kevésbé mernek fizetésemelést kérni vagy magasabb pozíciókra jelentkezni. Hogy utána járjunk a témának, ebben a Vénusz Projekt epizódban Szabó Renáta pszichológust és karriertanácsadót kérdeztük: tényleg létezik az imposztor szindróma, és tényleg a nőket érintheti gyakrabban? Mik lehetnek a bérszakadék pszichológiai magyarázatai? És milyen társadalmi tényezők okozhatják? Mivel tudjuk elősegíteni a nők önmegvalósítását? Mit tehet a környezet, a munkáltató az egyenlő bérekért, és hol kezdődik az egyéni felelősség? És egyáltalán: nem kontraproduktív erről ennyit beszélni.Ha tetszett ez az epizód, hívj meg minket egy kávéra a https://ko-fi.com/venuszprojekt felületen, vagy oszd meg a barátaiddal, követőiddel az epit!

Egy háborúban a nők ugyanolyan erőforrást jelentenek, mint az állatok vagy a búza - így volt ez mindig is, és nagyjából így van most is. Egy biztos: nincs olyan háború, amelyben nem követnek el nemi erőszakot a katonák. Pető Andrea történész a téma egyik hazai szakértője, Elmondani az elmondhatatlant című 2019-es könyvében foglalkozott a Magyarországon a II. világháború alatt elkövetett tömeges nemi erőszakkal. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Pető Andreával beszélgettünk többek közt arról, milyen nehézségei vannak a témának, ha feltárásról, vagy ha tudósításról van szó, mennyire univerzálisak a háborúk és mennyire lehet univerzálisan beszélni a nemi erőszakról, miért különítjük mégis el a háborús nemi erőszakot és mit tehetünk társadalomként, hogy jobban fel- és elismerjük ezeket a bűnöket.

“Testorientált munka, traumatudatos szemlélet, női coaching” - így jellemzi a munkáját Tekla, a Nőként Szabadon alapítója és vezetője. De hogy néz ki, és miben segíthet minket a traumatudatos szemlélet? Milyen problémákkal érdemes coachoz fordulni, és kinek lehet szüksége kifejezetten nőknek szóló coachingra? Mik azok a dilemmák, problémák, amelyekkel a nők gyakrabban fordulnak szakemberhez? És mit csináljon egy coach, ha maga alatt van?Ebben az epizódban Diriczi Teklával beszélgettünk. Tekla Nőként Szabadon néven kifejezetten női mentorálással foglalkozik. Programjait, foglalkozásait a traumatudatos szemlélet jegyében tartja, fókuszban olyan témákkal, mint a testünkhöz kapcsolódó traumák, tabuk és irreális elvárások, vagy az anyasághoz és a nőiséghez való viszonyunk.