Szabad Péntek - A Szabad Pécs podcastja

Hegedüs Martin és Rigó Bálint voltak a Szabad Pécs közösségi és közéleti podcastjának, a Helyreigazítás vendégei, ők szervezik a Pécs Pride-ot és azt felvezető Pécsi Emberi jogi fesztivált. Nemcsak a meleg büszkeséget hírdető felvonulásról beszélgettünk, hanem a hét programjáról is. A beszélgetésben elhangzott még: Lesz-e ötödik Pécs Pride? Beleszólhat-e a politika a felvonulás szervezésébe? Megnyerheti-e Orbán Viktor az LMBTQ-mozgalom ellen folytatott harcát? Újra Pécsett lesz Steiner Kristóf?

Upor Lászlóval beszélgettünk a Majdnem lehetetlen című könyvéről és a FreeSZFE aktuális helyzetéről. A beszélgetés 2024. májusában készült a Pécsi Művészetek és Irodalom Házában, a riporter: Balogh Robert.

2024. június 9-én kettős választás lesz Magyarországon, az önkormányzati és az EU parlamentjébe választanak képviselőket. Babos Attila, a Szabad Pécs főszerkesztője és Nimmerfroh Ferenc a Pécsma főszerkesztője kötetlen, őszinte beszélgetése a helyi és az EU-s választásról.

Volvo-gate. Pécsi buszbotrány. A majdnem tíz éve kezdődött ügyről rengeteg részletet tudtunk eddig is, de jogerős ítélet még mindig nincs. Sőt, a Pécsi Ítélőtábla a napokban hatályon kívül helyezte az elsőfokú, felmentő ítéletet. De, hogy jutottunk idáig? A podcastban Ungár Tamást (Népszava) és Babos Attilát (Szabad Pécs) Gűth Ervin(Mecseki Müzli) kérdezi.

Tíz napra látogatott haza Pécsre Tóth Enikő, Encsi, előtte 8 hónapot töltött Andalúziában, s már Izlandon van, gleccsertúravezetőként fog dolgozni, de járt már Japánban, Indiában, Amerikában, permakultúrával is foglalkozik, s szabadidejében világutazó, de tényleg. S egyszer majd haza szeretne jönni. Majd.

Egy város vagy kisebb település civil szervezetei gyakran fontos helyi ügyekkel foglalkoznak, és megpróbálnak hidat építeni a lakossági elvárások és a képviselők döntései között. Dupla epizódunk első részében önkormányzati szakértőket és helyi önkormányzatok választott civil képviselőit kérdeztük a helyi terepviszonyokról.

Az irodalom a szabadság nyelve   Pethőné Nagy Csilla 1956-ban született Komlón. A szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott 1981-ben. Érdemes tankönyvíró, a Nemzetközi Olvasástársaság „Olvasással és írással a kritikai gondolkodás fejlesztéséért” projektjének trénere. Előbb a pécsi Leőwey Klára Gimnázium egyik meghatározó tanáregyénisége volt, majd a pécsi Babits Mihály Gyakorló Gimnázium szakvezető tanáraként dolgozott mesterpedagógusként, de irodalom-módszertant is tanított a Pécsi Tudományegyetemen. A tananyagfejlesztés területén a mai napig is aktív. Nemrég jelent meg az Irodalom 11. c. kötete a Mozaik Kiadó gondozásában, amely emelt szintű érettségire készülőknek szól (Bálint Andrea, Oroszlán Ildikó, Pethőné Nagy Csilla és Szakács Emília jegyzi szerzőként), de már a 12. köteten is dolgozik. A podcast-ban az irodalom oktatásának közelmúltjáról, jelenéről beszélgettünk, s arról, hogyan van jelen a szabadság az irodalomtanulásban. Van-e köze Tolsztoj Ivan Iljics halálának a Tankcsapda Menyország tourist című számához? Igaz, hogy az irodalom a szabadság nyelve? A nemzeti irodalmunkat hogyan kell és lehet tanítani? Értik a mai gyerekek Vörösmarthy Mihály nyelvét? Hát Jókai Mór regényei érthetők? Tudták, hogy Shakeapeare-t az anyanyelvén először átiratokból ismerik meg az angol tanulok? A gyerekek fejébe a központi tanterv alapján kis tölcsérre kell a tudást tölteni, vagy nemcsak egyetlen helyes módja létezik az oktatásnak? A beszélgetőtárs Balogh Robert.

Lencse-Csík Orsolyával (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) és Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetünk, valamint Törley Katával az oktatásról, a lázadásról és a hitelességről, s arról, miben segíthetnek ma a civil szervezetek

A Szabad Pécs szerkesztősége az Ökotárs Alapítvánnyal együttműködve közli a korábban megjelent, de érdekes és fontos podcast-adásokat, amelyek másodközlésben a Szabad Pécsen jelennek meg. Az évadunk első adásában Bata Boglárkával (Kárpátok Alapítvány) és Nyirati Andrással (Emberség Erejével Alapítvány) beszélgetünk a Budapestről már nem látszó civil szféráról.

Mit ér ötezer külföldi egyetemi hallgató? – Tarrósy István, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a nemzetköziesítésről.

A Helyreigazitás a Szabad Pécs közéleti és közösségi podcastjének hetedik adásában Kepes Andrással pályájáról Balogh Roberttel beszélgetett. A Stúdió című műsortól kezdve a Desszerten át, hogyan lett riporterből mára 5 kötetes íróvá. Első regénye, a Tövispuszta már több mint 100 ezer példányban kelt el.

Milbacher Róberttel beszélgettünk Kölcsey Ferenc Hymnus című verséről. Kölcsey Ferenc költő, nyelvújító, politikusunk legmaradandóbb művét 1823. január 22-én tisztázta le, amely a Hymnus a' Magyar nemzet viharos századaiból címet viseli. Ennek idén ünnepeljük 200. évfordulóját, s Milbacher Róberttel, a XIX. század irodalmának kutatójával kísérletet tettünk a Hymnus eredeti értelmezésére, s megvizsgáltuk, mitől érezzük olyan komornak e verset. Arra is választ kerestünk, mi történt „nemzeti imádságunk” és költője körül az eltelt kétszáz esztendőben. Miért nem Vörösmarty himnusza vált elfogadottá? Miért korlátozódik a Nemzeti dal érvényességi köre csupán március 15-ére? De azt az irodalmat népszerűsítő bulvártémát sem hagytuk ki, amely egy évtizede került felszínre, hogy Kölcsey beteljesületlen szerelmet érzett Szemere Pál iránt. Vajon ez tényleg igaz, vagy csak a kor divatos nyelvhasználati módjának dőlt be egy irodalomtörténész?   Milbacher Róbert 1971-ben született Kaposváron. A JATE magyar-történelem szakán végezett, ott is doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy közeli, kis faluban él. Prózaíróként is jelentős életművel rendelkezik, utolsó könyve idén jelent meg, Keserű víz címmel. Milbacher Róbert 2016-ban elnyerte a Margó-díjat, 2022-ben a Litera és az OSA Archívum DOKU '22 pályázatának különdíját kapta.

A Helyreigazitás vendége Simon Wintermans Pécsett élő holland művészettörténész volt, akivel legújabb projektjéről, a pécsi Bicibuszról és a pécsi biciklis infrastruktúra fejlesztéséről beszélgetett Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc. A műsor második felében szóba került Páva Zsolt, volt pécsi polgármester diplomatakarrierje, valamint mit lehetett tudni a műsor készítésének idején a 2024-es önkormányzati választások lehetséges pécsi polgármesterjelöltjeiről.

Pankotai Lili a Helyreigazításban: Hogyan segítette a Fidesz kampányát, mi köti a focihoz, lenne-e politikus, és mi lesz az érettségi után?

Szeptember 23-án, szombaton rendezik meg a harmadik Pécs Pride-ot, de a szervezők már azt is tudják, hogy szeretnének 2024-ben is felvonulást, sőt arra is utaltak a Szabad Pécs podcast-adásában, hogy komoly esély van arra, hogy jövőre egy második vidéki városban is lesz Pride. Rigó Bálinttalés Hegedűs Martinnal Babos Attila beszélgetett a Helyreigazításban.

A Helyreigazítás a Szabad Pécs Podcastje, Babos Attila és Balogh Robert aktuális híreket magyaráznak, a szeptemberi epizódban szó esett a Jedlik Ányos gimnázium falára kihelyezett Orbán idézetekről, a miniszterelnök nyaralásának elbaltázott kommunikációjáról, Abbáziáról, Miroslav Krlezáról. A Szabad Pécs-ben megjelent két fiatalemberről szóló interjúról, egyikük koldulásból kívánja fenntartani magát, másikuk sikeresen megküzdött a szerhasználattal. Az epizód utolsó témája az, hogy a pécsi Volvo-ügy folytatódik, fellebbezett az Ügyészség.

A Helyreigazítás első adásában Szabó Zoltánról, a fiatal pécsi borászról, a Soros Alapítvány Európából való kivonulásáról lesz szó és arról, miként reagált arra a propagandamédia, hogy egy pécsi házaspár ki szeretne vándorolni Magyarországról, illetve beszélgettünk még a Pécs közelében épülő ipari parkok övező titkolózásról is.

Napi szinten kerül a hírekbe mostanság Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Előbb azzal, hogy ő lehet az egyesült ellenzék köztársasági elnök-jelöltje, utóbb, tegnap azzal, hogy fegyveres NAV-ellenőrök szálltak ki Iványiékhoz be nem fizetett adók és járulékok miatt. A Szabad Pécs nem is teljesíthetné e szempontból jobbkor egy régi adósságát. A múlt év őszén ugyanis Iványi Gábor Pécsett járt, sőt nem csak ő, hanem az Iványiról könyvet író, nem kevésbé ismert Moldova György. A Művészetek Házában a Szabad Pécs külsős szerzője, Balogh Robert író, újságíró beszélgetett velük. Podcastunk ennek a beszélgetésnek a rögzített és szerkesztett verziója. A beszélgetés alábbi szöveges összefoglalóját és kommentárját is Balogh Robert írta. https://szabadpecs.hu/2022/02/ivanyi-gabor-a-szegenysegben-van-a-problema

A tanárhiányból fakadó túlterheltség, a vírushelyzetre adott rossz válaszok, a méltatlan fizetések és az oktatáspolitika problémái miatt a tanároknak elege van. És úgy tűnik, hogy ennek egyre többen hangot is mernek adni. Sajnos, valóban az átlagosnál több bátorságra, sőt most már polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy az ember nyilvánosan kiálljon a saját érdekei mellett. Ráadásul a tanárok nem csak a saját, hanem a diákjaik érdekében is sztrájkoltak. Régóta nem volt olyan erős megmozdulás az oktatásban, mint január 31-én. A kormány megpróbálta ellehetetleníteni a kétórás munkabeszüntetést, miközben a kormányközeli propagandistáik a résztvevők hiteltelenítésén, lejáratásán dolgoztak és dolgoznak azóta is. Minden áron. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium egyik tanárát, Vatai Évát is megtalálták, aki Telex cikkében arccal is vállalta a tiltakozást. És, akinek – ha jól értettem a propagandisták mondanivalóját – a három legnagyobb bűne, hogy SZFE maszkot viselt, hogy kék a haja és hogy kitüntette egy Soros-szervezet. A házifeladatot nem végezték ez alaposan a propagandisták, így a tanárnő vitathatatlan érdemeinek nem jártak utána, így a reakciókra sem számíthattak. A diákjai sorra és egyértelműen álltak ki a tanárnő mellett, minden felületen megpróbálták megvédeni. A közkedvelt magyar, francia és drámaszakos tanárnő az évek során több francia állami kitüntetést is kapott a tevékenységéért, sőt egyet még a magyar államtól is. Utóbbinak a szépséghibája, hogy Hoffmann Rózsa, egykori oktatásért felelős államtitkár adta át. Viszont Vatai Éva elmondása szerint a legelőkelőbb díja, az Emberség Erejével Alapítvány által alapított Emberség-díj, mert a valós értékeit, főként az igazságérzetét díjazták. A toleranciát, demokráciát, szabad véleménynyilvánítást hirdető és gyakorló tanárnővel erről is beszélgettünk. https://szabadpecs.hu/2022/02/tiltakozni-fognak-tanarok-a-pecsi-leowey-klara-gimnaziumban-is-a-sztrajkrol-szolo-kormanyrendelet-miatt/ https://szabadpecs.hu/2021/03/vatai-eva-pecsi-pedagogus-es-a-varos-mindenkie-pecs-kapta-az-idei-emberseg-dijat/ https://hvg.hu/elet/20220203_Kek_ruhaban_mentek_kedden_iskolaba_pecsi_diakok_a_sztrajkolo_tanarukert_alltak_ki

Mit jelent ma egy történésznek a 2. világháború? Hitler egyszerűen csak őrült volt? Vagy báb, netán egy valódi politikus? A Magyarországon élő német kisebbségnek milyen szerepet szánt a náci Németország? Hogy áll a magyar emlékezetkultúra? Ilyen és hasonló kérdéseket tettem fel Dr. Vitári Zsoltnak, aki 2016 óta tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán, a Történettudományi Intézet, Modernkori Történeti Tanszékén. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu

Porcsin Zsolt, a Debreciner egyik alapítója és főszerkesztője több évtizedes szakmai múlttal háta mögött, éppen a Szabad Pécsen felbuzdulva állt neki egy független, debreceni híroldal alapításának. Szűcs Dániel, a Szegeder alapítója pedig várostörtnéti blogot kezdett el csinálni, csak közben rácsúszott a közéletre. A két újságíró története külön-külön is érdekes, de egymás után hallgatva még inkább. Linkek: debreciner.hu szegeder.hu tamogatas.szabadpecs.hu

A Szabad Péntek új adásában Pinczehelyi Sándorral beszélgettünk, aki július 8-án* ünnepelte hetvenötödik születésnapját. Jellegzetes bajszával, mosolyával hozzátartozik a pécsi kiállításmegnyitók hangulatához. Évtizedekig vezette a Pécsi Galériát, nemzetközileg is ismert autonóm művész, a ma már legendás Pécsi Műhely tagja, festményei, grafikái, plakátjai nemcsak a szakmai diskurzusban, hanem a műtárgy piacon is helytállnak, de ezen túl is sokirányú, összetett a tevékenysége. 1969-től 1977-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum grafikusa és restaurátora volt, majd 1999-ig a Pécsi Galéria igazgatója, aztán a Pécsi Tudományegyetem jogelődjén, a Művészeti karon oktatott festőket. Bátran használt kommersz elemeket, közismert a sarló és kalapácsos portréja, de pózolt nem egy képen nyakában birkával, az elmúlt években szatyrokon, pólókon is felbukkannak plakátmotívumai. Stílusát neoavantgárd és a koncept art jelzővel illethetjük. Közéleti szerepet is vállal, felkarol ügyeket, és fest, alkot. Talán ez a legfontosabb számára. A beszélgetőtárs: Balogh Robert. *A felvezetőben hibásan július 9. hangzik el, a hibáért elnézést kérünk.

A Pécsi Galéria – bár nem ez a hivatalos neve, de szokásjog alapján így hívjuk - a pandémia alatt is képes volt arra, hogy országos hírű eseményeket generáljon, s azóta is mondhatjuk, hogy egymást követik a fontos kiállítások. Ebbe a sorba illeszkedik a Lokart Képzőművészeti Fesztivál. Július 13-18-a között Pécset a magyar képzőművészet egyik legfontosabb helyszínévé teszi: július 17-én szombaton délután négytől éjjel 11-ig a Széchenyi tér, Művészetek és Irodalom Háza, Jókai tér között folyamatosan programok zajlanak. A podcastben Fekete Valival beszélgettünk a pécsi galériák pandémia alatti működéséről és az újraindításáról, majd Bojár Iván Andrással a nemrég zárult Magyar géniusz kiállításról, a szexi könyvborítókról és magáról Pécsről.

Levesező, elektronikus zenei klub, lapkiadás, egyetemi vagy éppen gasztronómiai fesztivál. Ha első ránézésre valaki nem látná a kapcsolódási pontot ezek között, akkor az egyáltalán ne magát hibáztassa. Pedig a kulisszák mögött, a háttérben meghúzódik egy közös szál. Az éjszakai életben egyáltalán nem ismeretlen Gellai Gergőhöz köthető projektek, – lassan mondhatjuk – hogy évtizedek óta színesítik a város életét. De, az utóbbi időben már a szélesebb nyilvánosság előtt is megjelent, és itt most nem csak arra gondolok, amikor tavaly tavasszal több virális posztjában is válságkezelés miatt hozott intézkedéseket, vagy éppen azok hiányát kritizálta. A panasznak konkrétabb eredményei is lettek, de ezeket már Gellai Gergő, a Made in Pécs Magazin, Café és Fesztivál mögött álló vállalkozó mondja el. (Disclaimer: a magazin indulásakor néhány évig én is a szerkesztőség tagja voltam.) Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu madeinpecs.hu

Agyondigitalizált világunkba visszatérőben vannak az analóg dolgok. Bár a streamelt zene szinte egyeduralkodó lett, mégis egyre jobban fogynak a hanglemezek. Mindenkinek ledes tévéje van, de gyűjtők akár milliókat is kifizetnek jó kis katódsugárcsöves készülékekért. És persze a filmes fotózásnak is megvan a maga helye. Persze, ezek a technológiák már sosem lesznek a mainstream részei. Ha valaki alkotni akar, valószínűleg sokkal könnyeb dolga van a modernebb eszközökkel. Szóval valójában szűk, de annál lelkesebb rétegekről beszélünk. És már csak ezért is érdekes, hogy mi zajlik ezekbeken a közegekben. Merthogy zajlanak izgalmas dolgok, amikről érdemes beszélgetni. És mindezekbe jól illeszkedik, amit a Drukkerben csinálnak Pécsen. Magukat közösségi nyomdaműhelynek nevezik és ennél talán nem is létezik kompaktabb definíció rájuk. 2018 óta egyesületi formában működnek, egyéni és közösségi projekteket is meg lehet valósítani náluk és workshopokat is tartanak. Rizó, szita, stencil. A bemutatkozó kiállításuk még a Király utcai közösségi, munka és kiállítóterükben volt, de azóta azt a helyet el kellett hagyniuk. Így az egyik alapítóval és hobbinyomdásszal, Varga Balázzsal már a Basamalom utcai műhelyben beszélgettünk. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu drukker.org

Kis túlzással, a szakszervezeti tagság a munka világában olyan, mint a casco-biztosítás az autótulajdonosok számára. Nem kötelező, fizetni kell érte, de ha baj van, akkor örülünk, hogy van. Jó esetben biztonságérzetet ad. Na, de nem akarom ezt a kicsit erőltetett hasonlatot tovább vinni, inkább belekezdek egy másikba. A szakszervezetek által kiharcolt vívmányok ma már annyira természetesek, mint a liberális demokráciák értékei. Annyira, hogy el is felejtkezünk az értük folytatott küzdelmekről. Pedig. A Vasas Szakszervezet régiós vezetőjével, Benke Norberttel többek között ezekről beszélgettünk : Általában tüntetések, sztrájkok miatt kerül a hírekbe egy-egy szakszervezet. Mit csinálnak "békeidőben"? Békeidő van? Át kellett értékelni a rabszolgatörvényt az elmúlt két év tükrében? Az atipikus foglalkoztatás mennyire befolyásolja a szakszervezetek lehetőségeit? Eleve, mennyire jó az szakszervezetek érdekérvényesítő képessége Magyarországon? Miközben társadalmi olló egyre nyílik, tömegek szakadnak le, nagyon szűk réteg gazdagodik, azaz hasonlít a helyzet a szakszervezetek hőskorára. Miért nincs mégsem akkora tömegbázisuk? Nemrég belépett a Mindenki Pécsért Egyesületbe, azaz még egy lépéssel közelebb került a politikához. Ez nem összeférhetetlen a szakszervezeti vezető szereppel? És miért lépett egyáltalán be a jelenlegi városvezetést adó szervezetbe?

A hazai zeneipar megszenvedte a 2020-as évet, azonban az online zenehallgatás és így az ebből származó bevételek 2019-hez képest 40%-kal nőttek a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége szerint. Ennek pedig a legnagyobb szeletét az előfizetéses audio streaming adja. Azaz például a Spotify és a Deezer, amelyeknél havidíj ellenében szinte bármilyen zenei tartalmat elérhetünk. Ezek jellemzően 3-4 euró körüli összegek, ami a legális zenehallgatásért és a kényelemért cserébe tényleg nem nagy pénz. A növekedésben nagy szerepe van azoknak a digitális disztribútoroknak, akik hídat képeznek a kiadók, zenekarok valamint streamingszolgáltatók között. Az egyik ilyen legnagyobb nemzetközi vállalkozás a Believe, aminek a régiós központja éppen Pécsen van. És Jehánnak hívják. Legalábbis a kezdetekben mindenképpen, ugyanis a francia, de már másfél évtizede Magyarországon élő Jehan Paumero innen kezdte el szervezni a cég régiós terjeszkedését. Ma már nyolcan dolgoznak a pécsi és budapesti irodában. A magyar könnyűzenei életben korábban is ismert koncertszervezőt és a Psycho Mutants zenekar oszlopos tagjakát ezúttal a streamingről, digitális zeneterjesztésről és a várható trendekről is kérdeztem. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu believemusic.com

Az Amnesty International Magyarország pécsi irodát nyitott. Az első kampányuk Egy Lépéssel Közelebb címen indult, ami a férfiak és nők bére közötti különbségről szól. A KSH 2019-es adatai szerint a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. Ezzel kapcsolatban átláthatóságot kér az Amnesty intézményektől, cégektől, illetve konkrét lépéseket, hogy ne csak 2102-re érjék utol a női fizetések a férfi fizetéseket. Ugyanis a tendencia ezt vetíti előre. Szóval erről, és az Amnesty International Magyarország pécsi terveiről Nagy Eszterrel, a régió irodavezetőjével beszélgettünk. Ez az adás, a Helyben Hatnak extra kiadása. A sorozatban pécsi civil szervezeteket mutattunk be, amik emberi jogi kérdésekkel, jogállamisági ügyekkel, szegénységgel foglalkoznak. A Helyben hatnak támogatója a Független Médiaközpont volt. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu amnesty.hu

A korrupcióellenes, átláthatóságért küzdő K-Monitornak sok példamutató projektje van, de most kifejezetten az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységeikről beszélgettem Merényi M. Miklóssal, aki a téma szakértője. Elsősorban, egy hamarosan megjelenő cikk kapcsán, és az Ez a minimum néven működő kezdeményezésük miatt kerestem meg Miklóst. De több, jelenleg is futó projektjük van, amik átláthatósági jó gyakorlatokra koncentrálnak. Megmutatják, elmagyarázzák, hogy mi az és hogyan működik a közösségi költségvetés. Angolul már elérhető, de hamarosan magyarul is megjelenik egy nemzetközi kitekintést tartalmazó tanulmányuk, ami a civilek és az önkormányzatok viszonyáról szól. Ebben pedig Pécs is megjelenik. Nem éppen példaként. Linkek: tamogatas.szabadpecs.hu k-monitor.hu ezaminimum.hu

MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. A negyedik, befejező részében Szatmári Áronnal, a A Városi Mindenkié pécsi csoportjának önkéntesével beszélgetünk. A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel. Linkek, infó: szabadpecs.hu/tamogatas facebook.com/AVMPecs zene: Crowander - Linger

MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. A harmadik részben Vörösné Deák Andreával, a Mosolymanó Egyesület vezetőjével jótékonyságról és önkéntességről beszélgetünk A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel. Linkek, infó: szabadpecs.hu/tamogatas facebook.com/JotekonysagMosolymano zene: Crowander - Linger

MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. Az második részben Vidák Gáborra, az UCCU Alapítvány pécsi koordinátorával arról beszélgetünk, hogy hogyan próbálnak roma és nem roma fiatalokat egymáshoz közelebb hozni. A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel. Linkek, infó: szabadpecs.hu/tamogatas uccualapitvany.hu zene: Crowander - Linger

ÚJ MINISOROZAT: Olyan civilekkel, civil szervezetek képviselőivel beszélgetünk, akik társadalmi problémákra reagálnak a saját környezetükben. Az első részben Arató Viljával, az Emberség Erejével Alapítvány munkatársával emberi jogi nevelésről, közösségi konfliktusokról és lehetséges megoldásokról beszélgetünk. A műsor a Független Médiaközpont támogatásával valósult meg. A támogatás az adások szabad elkészülését jelenti, azok tartalmát a Szabad Pécs szerkesztőségének munkatársai határozzák meg és tartoznak érte felelősséggel. Linkek, infó: szabadpecs.hu/tamogatas emberseg.hu zene: Crowander - Linger

A vendéglátás azon szektorok közé tartozik, amik a legjobban megsínylették a világjárványt. Világszerte. Viszont a kormányok nagyon más módszerekkel, nagyon más mértékben segítik a vállalkozásokat és a működés feltételei viharos gyorsasággal változnak. Hovorka Tamást, a Bohemia Sörkonyha üzletvezetőjét azért kerestem meg, mert külső szemlélőként úgy tűnt, hogy jól alkalmazkodtak az elmúlt év kihívásaihoz. Ezt beszélgetésünk során meg is erősítette, bár profit nyilván náluk sem keletkezett 2020-ban. Linkek: https://szabadpecs.hu/tamogatas https://tinyletter.com/mecsekalja

A koronavírus-járvány miatt - a vendéglátáshoz hasonlóan - a magyar zeneipar, még inkább élőzeneipar is a padlóra került. És 2020 nyarán úgy tűnt, hogy a kormány, ha nem is elégséges, de minimális segítséget azért nyújt. Persze a maga módján: ún. raktárkoncertek szervezésével bíztak meg egy állami és egy baráti céget. Szakmai szempontok alapján a Hétköznapi Csalódások is a támogatott zenekarok közé került, azonban a fellépésüket utólag cenzúrázták. Az ügyről Megyeri Ferenccel, a zenekar szövegíró-frontemberével beszélgettünk. Linkek: https://szabadpecs.hu/tamogatas https://tinyletter.com/mecsekalja https://www.fb.com/permalink.php?story_fbid=10159387185924874&id=51452649873 https://telex.hu/belfold/2021/01/26/cenzuraztak-a-hetkoznapi-csalodasok-raktarkoncertjet-majd-a-felvetel-utan-megvertek-a-stabjuk-egyik-tagjat-is

Ha csak egy globális hírt lehet kiemelni a héten, akkor az egyértelműen Joe Biden beiktatása lenne. Az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke 180 fokos irányt hoz elődjéhez képest a belpolitikába. És persze a világpolitikába is. De, hogy ez Magyarországnak, Orbánnak és az ellenzéknek mit is jelenthet, egyelőre több mint kérdéses. Persze vannak jelek - személyi döntések, kirajzolódó politikai irányvonalak - és ezekről Justin Spike-kal beszélgettünk. Az amerikai újságíró, aki jelenleg a 444.hu-nak és az Associated Pressnek is dolgozik, 10 éve él Magyarországon, és az elmúlt 2-3 évben volt szerencsénk több projektben is együttműködni vele. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas tinyletter.com/mecsekalja insighthungary.444.hu

Czirok Lili, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének geofizikusa nemrég egy 10 perces YouTube-videóban magyarázta el, hogy mi történt és hogyan kell értékelni a horvátországi földrengéseket. Maradt bennem pár kérdés, így ezeket is feltettem a kutatónak. Többek között ezekről beszélgettünk: Mi történt, mi történik Horvátországban? Miért pont ott? Mennyire aktív a régió? Az előrejelezés nem, de korai riasztás működhet. Hogyan kell ezt elképzelni, Magyarországon van értelme egy ilyen rendszernek? Milyen új ismereteket ad egy ilyen esemény? Paks2-re és a bodai térségbe, Pécs mellé tervezett atomhulladék-lerakóra, azok szakmai tervezésére lehet hatása ennek a földrengésnek? Linkek: Támogatás: https://szabadpecs.hu/tamogatas Czirok Lili előadása: https://youtu.be/egdgjMtbmdc Hírlevél-feliratkozás: https://tinyletter.com/mecsekalja

2020 sok szempontból emlékezetes év marad. A legtöbben biztosan a koronavírus-járványra fognak emlékezni, de tegyük hozzá, hogy azért voltak jó pillanatok is. A Szabad Pécsnél is vegyesen éltük meg ezt az évet, nyilván voltak sikereink, és kudarcaink is. Természetes is ez, éppen ezért én inkább 2020-at a lehetőségek és a fejlődés évének gondolom. Többet mond. És reményeim szerint ennek az egyelőre csak belső fejlődésnek a közeljövőben már olvasóink és hallgatóink látni, hallani fogják a jeleit. Azt is el kell mondanom, hogy egyéb munkáim miatt idén ugyan gyakorlatilag csak a Szabad Péntek podcastokkal tudtam hozzájárulni a Szabad Pécs működéséhez, de ennek minden percét élveztem. Ez pedig elég sok percet jelent, ugyanis az elkészült eddigi 38 adás 1250 percet tesz ki. Ezekből válogattam most ki néhányat a legsikeresebb epizódokból, de csak az ősz óta adásba került epizódokból, mert nyáron is volt már egy hasonló válogatás. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas szabadpecs.hu/category/podcast

Karácsony közeledtével nem a virágok hanem a pénztárcák nyílnak, és nem csak a kereskedők, de az adománygyűjtők is jól tudják ezt. Az adakozás nyilván nem automatikus és egy ilyen nehéz évben biztosan nem könnyebb a szokásosnál. Talán ezért is lehet az, hogy két helyi érdekeltségű, különleges jótékonysági online árverés is zajlik éppen. Az egyik, a Dióbél Kiadó online aukciója, amin DIY-hanglemezekre lehet licitálni és kulturális, zenei tereket segíteni. A másik, az Élmény Tár Tanoda fényképárverése, amin kortárs magyar fotósok képeinek megvásárlásával segíthetjük a tanoda működését. Előbbiről Kovács Balázzsal, utóbbiról Tasnádi Zsófiával beszélgettünk. Linkek: aukcio.diobelkiado.hu elmenytartanoda.hu szabadpecs.hu/tamogatas

A Pécs on Stage nem a vírushelyzetre adott kényszerreakció szüleménye, hanem egy átgondolt, tervezett koncepció megvalósulása. Az idei évben, vagyis a projekt indulása óta 9 olyan koncertfelvételt tettek elérhetővé, ami nem csak a profi színvonallal, de a gondos zenekar és helyszínválasztással is meggyőzi a nézőket, hallgatókat. A projekt mögött többek között a Betwixt nevű csapat áll. A képviseletükben Iváncza Boglárka mesélte el, hogy mi ez az egész, és hogy mit szeretnének elérni a Pécs on Stage-dzsel. Linkek: https://szabadpecs.hu/tamogatas https://pecsonstage.hu

A Medián és a Mérték hírfogyasztásról szóló kutatását általában a PTE kommunikációs tanszékén, a Mérték Médiafesztivál keretében szokták bemutatni. A konferencia idén elmaradt, a kutatás viszont elkészült, a részleteit pedig egy online eseményen ismerhettük meg. De talán rendjén is van ez így, hiszen pont ez a kutatás egyik legnagyobb felismerése. Hírfogyasztás szempontjából a trend egyértelmű: lassan a tévét is megelőzik az internetes hírforrások. Van, akinek ez jó hír, van, akinek rossz, de talán nem is ez az elkerülhetetlennek tűnő váltás a legaggasztóbb. Hanem a valóság értelmezése, amit már úgy tűnik, egyáltalán nem lehet elválasztani a pártpreferenciáktól. Szóval a „Fertőzött médiarendszer. A politikai információ forrásai Magyarországon, 2020” című kutatásról a Mérték vezetőjével, és a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk. Linkek: Támogasd a Szabad Pécset: szabadpecs.hu/tamogatas Töltsd le a kutatást: https://bit.ly/35KBaNK Az esemény linkje: https://bit.ly/3fiHSh1

Ian O'Sullivan vitathatatlanul benne van, és bármerre járjon a jövőben, benne is marad Pécs könnyűzenei életben. Pedig az ír zenész nem ilyen karriert tervezett, amikor több, mint 10 évvel ezelőtt tanulni jött az orvosi karra. Mondjuk tovább is maradt, mint azt eredetileg gondolta volna. Közben útjára indította és szervezte az Open Mic esteket, amikor bárki felmehet zenélni a színpadra. Zenésztársaival megalakította a Mongoose and the Magnet-et, amivel már országos, sőt némi nemzetközi hírnévre is szert tettek. Ian O'Sullivan most szólóban is kijött egy dallal, és egy videóval, de persze nem csak erről kérdeztem. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas songwhip.com/osullivan/little-bird

A Nappalit és a Reggelit a pécsieknek nem nagyon kell bemutatni. Ha valaki mégse ismerné a Szép Tamás és Felcser Dávid által létrehozott kultikus vendéglátóhely-kombót annak nem is valószínű hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban támad hirtelen kedve megismerni. Az ok pedig egyértelmű. Bár még egyelőre nem tilos étteremben, kocsmában, kávézóban fogyasztani, de a járványhelyzetre reagáló korlátozó intézkedések miatt, meg persze eleve a járványhelyzet miatt a vendégforgalom ismét csökkenőben van. Az iparágat megviselte a tavaszi helyzet is: bezárt például a Streat és a Kóstolda, hogy csak a Király utcánál maradjunk. Úgy tűnik a nyár sokaknak jól sikerült, tartalékokat is fel tudtak halmozni, de helyzet nyilván nem rózsás. De hogy milyen és mi várható? Ezekről most Felcser Dáviddal beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztem, hogy milyen kormányzati, önkormányzati segítségre lenne szükségük.

A héten volt a Volvo-gate néven elhíresült botrányos pécsi buszbeszerzés első előkészítő tárgyalása. Az ügy komoly politikai töltettel bír, és nem csak azért, mert fideszes politikusokat is beidézne az egyik vádlott ügyvédje. A Szabad Péntek podcast különkiadásában az ügy hátteréről, előzményeiről Babos Attilával, a Szabad Pécs felelős szerkesztőjével beszélgettünk. Linkek: szabadpecs.hu/tag/volvo-gate/ szabadpecs.hu/tamogatas

A másfél évtizede működő pécsi Emberség Erejével Alapítvány három évvel ezelőtt lett országosan ismert. Ekkor indult az Erősödő Civil Közösségek projektjük, amivel a régió civil szervezeteit segítik. És aminek a finanszírozója, az akkor még budapesti székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány. Vagy ahogy a kormánypropaganda emlegeti: Soros. A helyi fideszes városvezetésnek, akik éppen ebben az időszakban próbáltak lábon kihordani egy csődöt, nagyon is kapóra jöhetett ez, hiszen helyi szinten is beindulhatott a figyelemelterelő migránsozás. Csizi Péter, Hoppál Péter és Csizmadia Péter szemlesütve tartottak is egy sajtótájékoztatót melynek lényege az volt, hogy Pécsen Soros-kampányközpont épül. Aki egy kicsit is figyelt, az már akkor tudhatta, hogy politikai tevékenységre pont nem lehet támogatást kapni, de azóta, a projekt végéhez közeledve még világosabbá vált, hogy mekkorát hazudtak az említett politikusok. És hát a figyelemelterelés sem igazán jött be. Az új városvezetés vissza is vonta a három évvel ezelőtt, kifejezetten az Emberség Erejével ellen született gyalázatos közgyűlési nyilatkozatot. Önmagában ettől nem lett könnyebb a civilek dolga, így azt is megkérdeztem Nyirati Andrástól, hogy most éppen mivel kell megküzdeniük? És arra is kíváncsi voltam, hogy miért szerveztek vitát kulturális szakembereknek. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas emberseg.hu

Koszits Attila évtizedekig dolgozott rádiós újságíróként. Nem csak tudósítóként kísérte végig a helyi kulturális élet szinte minden mozzanatát, szervezőként, zenészként dj-ként és még ki tudja milyen szerepben ő maga is alakította. Szóval tudja miről ír, miről beszél, amikor kedvenc témáival foglalkozik. Most megjelent, tényleg monumentális könyvében a pécsi underground meghatározó évtizedét veszi végig. Kontextussal, ki- és betekintéssel, sztorikkal, kordokumentumokkal alátámasztva elemzi az 1980-as éveket. És mindezt tényfeltáró munka alapozza meg, szóval jó nagy feladatot vállalt magára. Persze nem csak erről beszélgettünk, hiszen ha már egy hangos műfajban edződött kollégával ültem le beszélgetni, a podcastokról és rádiózásról is szót ejtettünk. Sőt, igazából ezzel kezdtük. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas

Manapság már tényleg mindenki kér. Nem csak civilek, magánszemélyek, de a média jelentős része is. Mi is. Na, de most mégsem erről lesz szó, hanem a Pécsi Közösségi Alapítványról, ami ismét egy, Pécsen mégiscsak új adománygyűjtési stratégiával segít más civilszervezeteket. Parag Csillával, az alapítvány igazgatójával, vagyis az egyetlen, és csupán részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársával beszélgettünk a swimathonról. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas pecsikozossegialapitvany.hu

Havasréti József nyitott szemináriuma, ami az államszocializmus és popzene viszonyát taglalja, nagyon is rezonál a mai viszonyokra. Az íróval, kritikussal, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docensével azonban nem csak a Zenélő Egyetem (ZEN) keretein belül október 8-án és 9-én látogatható a Kismagyar popzene – Popzene a politikatörténeti változások tükrében az 50-es évektől a rendszerváltásig címet viselő előadásairól beszélgettem. Egy másik érdekes téma is előkerült, mivel Havasréti József néhány évvel ezelőtt megjelent első regényének egyik motívumát a Magyarországon, az 1950-es években pszichoaktív szerekkel végzett kísérletek adták. Erről nemrég például a Qubiten jelent meg egy hosszabb írás. De, ha már a sajtónál tartunk, akkor a kritikustól azt is megkérdeztem, hogy mi a baj a mai magyar sajtónyelvvel. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas Az elődás: https://www.facebook.com/events/1206184723113254/ A Partizán friss dokuja a Spions-ról: https://youtu.be/svc5ZjK-43o Pszichedelikus kísérletek a Rákosi-korszakban: https://qubit.hu/2020/09/18/a-rakosi-korszak-magyarorszagan-vigan-folyt-a-kiserletezes-a-pszichedelikus-szerekkel

A test ördöge címmel Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza alkotásaiból látható kiállítás a Széchényi téri Pécsi Galériában, november 22-ig. Ennyire még biztosan nem sokan kapják fel a fejüket, de ha azt mondom, hogy az anyag a szex, az erőszak, a halál, a vér és a hús körül szerveződik, nem kevés popkulturális utalással, akkor talán már többen érdeklődnek. De ahogy az alkotókkal készült beszélgetésekből is kiderül, furcsa bizarrnak nevezni a festményeket, installációkat, vegyes technikákkal készült tárgyakat, hiszen nagyon emberi témákat dolgoznak fel, jelenítenek meg. Talán abban megegyezhetünk, hogy az összeállítás azért rendhagyó és minimum elgondolkodtató - szóval érdekes. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas pecsigaleria.hu/programok/a-test-ordoge

Az elmúlt hetek egyik legtöbb vitát kiváltó ügye a megújult Ferencesek utcája körül robbant ki. Ugyanis ebből a sétálóutcából most egyértelműen kitiltották a biciklis forgalmat. Arra voltam kíváncsi, hogy a hasonló helyzeteket hogyan kezelik nyugaton. Németországban például sok településen már évtizedek óta létezik a "Fahrradbeauftragter" intézménye, amit én leginkább kerékpárosügyi, kerékpározásügyi megbízottnak fordítanék. Beszélgetőtársam, Ádám Éva Enikő pedig pont ezt a munkát végzi Stuttgartban, a városházán, miközben a szomszédos Fellbachban él, ami Pécs testvérvárosa. Az erdélyi születésű közlekedési szakembert nem csak a testvérvárosi kapcsolat köti a baranyai megyeszékhelyhez, sokat járt erre, Pécset is jól ismeri. De arról, hogy mit is és hogyan csinál, már inkább ő meséljen. Linkek: szabadpecs.hu/tamogatas

Doboviczki Attilával két okból is beszélgetünk most. Egyrészt a Hizsnyik Dénessel közös, B-oldal címet viselő retrospektív kiállítása miatt. Másrészt, mert Szuhay Mártonnal, a Labor Szociális Kulturális Szövetkezet vezetőjével közösen pályázta meg a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatói posztját. Szóval most itt igazából két beszélgetésnek kellene következnie, de mivel mindkét témát egy személy köti össze, így "csak" Doboviczki Attilát kérdeztem. A hangjegyzetben pedig fideszes kommunikációs stratégiákról lesz szó. Linkek: https://szabadpecs.hu/tamogatas https://szabadpecs.hu/2020/09/zsok-peterffyek-szerint-nem-feltetlenul-kell-a-kulturahoz-ertenie-a-25-milliardos-kulturalis-holding-uj-ugyvezetojenek/