Balfül podcast :: technológia / gazdaság / üzlet

Kellemetlen dolog arra ébredni, hogy álmodban Facebook (bocsánat, Meta) hirdetéseket vásároltak a bankkártyádról. De ha ezt még meg is fejelik azzal, hogy ezt gyakorlatilag sehol sem tudod jelezni, na az az igazi ébresztő a kávé helyett is. Márpedig Misivel éppen ez történt. Ráadásul még az oldalunkat is "ellopták". De ez csak az adás felütése, mert beszélgetünk még természetesen tőzsdéről, gazdaságról is, sőt a végén mindenről ami sárga.

A mai adást repjegyekkel indítjuk és megkarcoljuk a légitársaságok könyveinek felszínét: Miért terjeszkedik ilyen agresszíven a WizzAir a nehéz időszakban és miért lízingeli vissza az újonnan vásárolt gépeit? Mi történt a Lufthansával? Mi van a konténeres hajós piacon? Aztán kinézünk a kínai cégekre, elsősorban az Alibabára fókuszálva az utóbbi hónapok eseményeinek fényében. Lesz egy kis Atalassian, IBM, végül pedig az amatőr befektetők egyik legfontosabb tudásforrásáról, a Seeking Alpháról is váltunk pár szót.

Hát igen... Levi visszatért, úgyhogy ezt az adást most kihasználtuk arra, hogy csak úgy beszélgessünk bármiféle téma nélkül. Kicsit mint a régi szép időkben. De nyugi, lesz azért szó értelmes dolgokról is. Szerintetek miért vesznek meg minden hülyeséget a Vaterán, meg a Jófogáson? Ti eladjátok a felesleges cuccaitokat, vagy raktároztok? Próbáltatok mostanában autót venni? Az infláció mindenhol ott van, de mit tehetnénk? Ilyesmikről lesz szó, meg még egy csomó hülyeségről.

Ismét vendégül hívtuk Norbi barátunkat, aki blokklánc témakörben írta az MBA dolgozatát és segít nekünk kicsit tisztába tenni, hogy mi történik most ebben a világban. Lesz szó az Ethereum platform gázárairól, az alternatív blokklánc platformokról és az NFT őrületről is. Borítókép: Banksy festményének elégetése NFT-ként: https://www.youtube.com/watch?v=C4wm-p_VFh0

A mai adásba két korábbi vendéget hívtunk meg, akik mindketten az űriparban dolgoznak, de más-más területen. Félig-meddig laikusoknak szóló, de szakmaiságot sem nélkülöző beszélgetésnek lehettek fültanui a műholdtervezés, kilövések managelése, és mindenféle egyéb témában, ami az űriparhoz kapcsolódik.

Ti foglalkoztok vele, hogy milyen devizában jegyzik a céget, amikor megvesztek egy papírt? Vajon kell-e ezzel foglalkozni és milyen esetekben lehet ennek jelentőssége? Aztán beszélgetünk még a COVID tengeri hajózást megbolygató hatásairól, hogy hogyan lett vashulladék a jól működő hajókból és mi van az üres konténerekkel, amiket senki sem visz sehova. Miért nem tőzsdézik a magyar? Misi írt egy cikket erről a CapitalBlogra, amit végülis nem beszélünk meg, mert valahogy a készpénzhasználatra terelődött a szó. Így megy ez :) Végezetül néhány tőzsde sztori a világ másik feléről: fókuszban ezúttal Ausztrália és a kínai ADR-ek.

Tudtátok, hogy ha az emberiség a mai gyorsuló ütemben generálja tovább az adatot, akkor néhány száz év múlva már a világ összes atomja sem lenne elég adatot tárolni? Ma még bőszen használjuk a nagy szolgáltatók felhős tárhelyeit, de mi lesz, ha mindennek vége, mert már egyszerűen nincs hová letenni a sok petabyte-nyi 4K-s cicás videót? Beszélgetünk az alternatívákról és egy érdekes decentralizált tárolási megoldásról, a fejlesztőknek szánt Storj projektről.

A mai epizódban a tokenizált mémek körül csapong majd a beszélgetés. Megpróbáljuk megfejteni, mit keres nyan cat a blokkláncon és van-e ennek az egésznek egyáltalán értelme. Milyen hatással lehet ez a technológiai forradalom a művészvilágra? Aztán lesz szó az NFT-k egyéb (értelmes) felhasználási területeiről is, mert olyanok is vannak neki. Tartsatok velünk!

A mai adást azzal kezdjük, hogy az öreg Warren Buffet és hű harcostársa Charlie vajon értik-e az új idők szeleit. A bitcoinról alkotott markáns véleményük alapján nem igazán. Vagy talán a végén még nekik lesz igazuk? Ki tudja! Beszélgetünk még a tech cégek gyorsjelentéseiről, piaci hangulatról, jól és rosszul időzített trade-ekről, valamint azokról a problémákról, amikkel előbb utóbb minden kereskedő szembetalálja magát.

Egy nem mindennapi karrierváltás történetét ismerhetitek meg a mai adásban. Koreny Dóri volt a vendégünk, aki először elvégezte az orvosi egyetemet, majd úgy döntött a magyar egészségügy viszonyait hátrahagyva egy merész fordulattal programozónak áll. A Codecool képzése után egy olyan munkahelyen találta magát, ahol az orvosi pályán szerzett ismereteit is kamatoztathatja. Mindemellett festőművész, és nem utolsó sorban anyuka is. Ismerjétek meg!

Bár némiképp lerágott csont lehet már ez a téma az internet megfelelő szegleteiben, azért biztosan nem mindenki mélyedt el a téma bugyraiban: Adott az amerikai GameStop (GME) nevű videójáték bolt, ami hülyére shortolva, minimális free float mellett várta a short sqeezre éhes hordákat. Azok pedig a Reddit újdonsült krétaevő degeneráltjai képében, u/DeepFuckinValue vezetésével meg is érkeztek. De mi a franc ez az egész? Miért pont most? És vajon tényleg osztályharc történik itt, vagy csak pár tizenéves most fedezte fel a call opciókat, és szeretne Lamborghinit magának Húsvétra? Ezeket járjuk ma körbe mi is.

Egy korábbi epizódban már boncolgattuk a kávé ökonómiáját, de mivel akkor mi nem értettünk hozzá, most szereztünk nektek valakit, aki ért. Vendégünk Peics Kitti, aki többször járt már kávéültetvényen, ismeri a szakma csínját-bínját. Elmeséli az utat a kávébabtól a norvég elosztón keresztül egészen a csészéig.

Vajon mit tud a Tesla, amit más nem? Egyáltalán van ilyen? A Tesla fanok nyomják fel a részvényárfolyamot, vagy valóban van valami a sztoriban? Autóipari szakértőnk segít megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy tulajdonképpen mi mindent csinál a Tesla, hol lehet előnye a versenytársakhoz képest, és egyltalán logikus dolog-e csak autóipari cégként gondolni rá, vagy annál azért sokkal több? Beszélgetünk gyártástechnológiákról, akksikról, a kínai gyárépítésről, energetikai fejlesztésekről, és természetesen végül a részvényárfolyamról is? Olcsó? Drága? Hallgasd meg az adást, aztán döntsd el!

Gondolkoztatok már azon, mi történik, amikor lehúzzátok a WC-t? Mi sem... De szerencsére itt van velünk Lőrinc, aki elmondja miért nem szabad lehúzni a nedves törlőkendőt, hogy mégis mi történik a hálózaton, mire a víz eljut a szennyvíztelepig, valamint nagy vonalakban hogyan tisztul meg, hogy aztán a Dunán kersztül újra a csapba kerüljön. Aztán lesz szó egy kicsit a technológiákról és az üzleti oldalról is: Milyen cégek vannak jelen ebben az iparágban, mik az aktuális legmenőbb fejleszések és milyen irányba tart a víz-ipar úgy egyáltalán?

Íme az előző heti epizód folytatása, a TOP10 (vagy 9), ahol nem a Tesla nyert, de amúgy mégis. Olyan cégekről lesz itt szó, mint a közönségkedvenc Amazon, Tesla, Nvidia, satöbbi. Kifejtjük miért nincsenek veszélyen az olyan óriások, mint az Amazon, Google, vagy Facebook, akiknek a darabolásával oly szívesen riogatják a befeketőket már évek óta. De lesznek itt lítiumos ETF-ek, mindenféle más alapok, mikrohitelezés, szuperszónikus utazás és egyéb agymenések. Majd végül Bandi bölcsességével zárjuk az adást, amiből kiderül, hogy nem az út a hosszú, hanem az időnk a kevés. Tartsatok velünk!

A mai epizódban végigmegyünk, virtuális alapunk, a BalFund első éves teljesítményén. Lesznek itt kisebb bukók, és nagyobb nyerők, valamint ezt-azt el is adunk. BP, Deutsche Bank, SAP, PayPal, US Steel, Disney, Cloudera, MasterCard, Teva és még sokan mások. Ki miben hisz, és miért? A jövő heti adásban pedig jövünk vissza a TOP 10-zel!

Első és legfontosabb: Levi visszatért! (De csak egy kicsit.) Szóval sok idő után az eredeti felállásban hallgathattok minket, amikor is arról beszélünk, amiről csak akarunk, mert még a témát sem beszéltük meg előre. (Mi másról lehetne tehát szó, mint a piacokról?!) Beszélgetünk a robinhoodos srácok inváziójáról, akik fogalmatlan ügyleteikkel teleszemetelik a világ order bookjait, valamint arról, hogy ez tényleg akkora probléma-e. Aztán lesz szó az olajcégek lejtmenetéről, és az elektromos autók térnyeréséről (egy kis Teslázás mindig belefér). A piacon mostanában divatos SPAC-ek megjelenéséről, és végül, de nem utolsósorban, hogy miért nem várunk (nagy) esést az elnökválasztás közeledtével.

A mai vendégünk Tornai Bence, aki a Corvinus kereskedelem és marketing szakáról Londonon, Hollandián, Manhattenen keresztül egészen egy berlini oktatási startup, a Mastory head of business development pozíciójáig jutott. Hallgassátok meg a sztoriját, amiben lesz szó reklámokról, egyetemi versenyekről, diáksztorikról egy menő holland magánsuliból, valamint mindenféle sikeres és kevésbé sikeres vállalkozásról az út közben.

A mai epizódban ismét itt van velünk Márton, akit anno a Nokia 5G-s és AI-os problémáiról faggattunk. Mint kiderült Márton és Misi közös hobbin osztoznak, ami pedig nem más, mint a repülés, így úgy gondoltuk felveszünk Nektek erről is egy beszélgetést - a csapongó Balfül-stílusba simán belefér. Ha szeretnétek kipróbálni a repülésnek ezt a formáját, dobjatok egy üzit, és a COVID elvonultával Misi leszervez nektek egy sétarepülést Farkashegyen ;)

Egyszer már készítettünk adást az űripar érdekességeiről, de a visszajelzésekből ítélve a téma egyrészt megmozgatott Titeket, másrészt pedig bőven van még benne tartalék, úgyhogy úgy döntöttünk, visszatérünk rá. Szóval itt van velünk Gábor, aki műholdakkal foglalkozik és rengeteg érdekes sztorit mesél nekünk az ESA (Európai Űrügynökség) háza tájáról, és mindenféléről, ami még a háttérben történik mostanában. Lesz szó Elon Musk műholdas agymenéséről, és még sokminden másról is.

Mai vendégünk Tamás, aki egy szoftverfejlesztő agency, a RisingStack ügyvezetője. Főleg programozási nyelvekről és kódolásról beszélgetünk, de szóba kerülnek azért Linus Torvalds dühkitörései és a Twitch is. Kiderül, hogy mi az a Kernel, illetve elkanyarodunk a free and open source (FOS) szoftverek világába, amiket egy sörös példabeszéd útján magyaráz el nekünk Tamás.

A mai adásban a Nokia Bell Labs egyik AI kutatóját faggatjuk a munkájáról, nevezetesen arról, hogy hogyan lehetne a mobilszolgáltatók által használt antennáknak megtanítani, hogyan tudják optimalizálni működésüket a rádiós térben. Ha ezt a mondatot most nem értetted, akkor mindenképp hallgasd meg! De lesznek itt még dolgok, például kiömlik a Guiness, amiben nem tudjuk miért van golyó. Beszélgetünk Star Wars filmekről, Interstellarról, és mindenféle csillagász dologról, amihez természetesen egyikünk sem ért, de pont ettől szép ez a műfaj. Tartsatok velünk!

Portfolió válságállósítás közben jött az ötlet, hogy bár a légiközlekedést padlóra küldte a COVID, így is lehetnek olyan részvények a szektorban, amiket talán már most is érdemes lehet vásárolni. Átbeszéljük a repüléshez kapcsolódó piacot Dél-Amerikától a sarkkörig. Fapadossal ingázó dolgozók és a harmadik világ leendő utasai is szóba kerülnek. Szokás szerint nem ajánlunk senkinek semmit kereskedési céllal.

Ezen a héten meglehetősen távol evezünk a megszokott témáktól és egy fogorvossal beszélgetünk a praxisáról, valamint mindenféléről, aminek ehhez semmi köze. A régi időket idéző eklektikus Balfül epizód lett ebből, amihez jó szórakozást kívánunk!

Egy mélyenszántó epizódban megvizsgáljuk az állami szerepvállalás fontosságát, korlátait és felelősségét olyan kérdésekben, mint például a társadalmi különbségek elburjánzása. Aztán beszélgetünk a szabályozókról és szabályalkotókról, emberi természetről, valamint a demokráciák és társadalmak viszonyáról. Vajon miért működik jobban az egyik ország, mint a másik? Aztán lesz itt szó a közlegelők tragédiájáról és annak a feloldásáról, amiért Elinor Ostrom 2009-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat. Végül pedig egy kis piaci kitekintő, és mostanában örök témánk, az infláció.

A mai adásban vendégünkkel, Buda Lorinával feltárjuk miként kebelezi be Kína a világot, és elsősorban Afirikát. Lorinával megbeszéljük, hogy Kína az akkor most diktatúra-e, vagy kapitalista ország. Egyáltalán a kettő csak a mi fejünkben zárja ki egymást? Aztán lesz szó Afrika aktuális problémáiról, és a kínai térnyerésről a régióban.

IOT, avagy tárgyak internete. Jó pár éve ismert a fogalom, de mi hívta életre valójában és mi a jelentősége ma? És ami ennél is fontosabb, hogy lesz a segítségével okos a mosógép meg a kávéfőző? És egyáltalán jó lesz-e ez nekünk? Norbi volt a vendégünk, akivel felidézzük az IOT születését és megpróbálunk tanácsot adni azoknak, akik óvatos léptekkel okosítanának egy kicsit a lakáson. Milyen okos eszközökkel érdemes kezdeni (kamera? kapucsengő? Echo dot?) és mennyibe kerül ez az első világbeli huncutság?

Közkívánatra megpróbáljuk közérthetően felvázolni, hogy hogyan lehet egy matematikai konstrukcióból kereskedhető pénzügyi terméket kreálni, és mire jó ez az egész. A híres-hírhedt VIX indexről (a.k.a. félelem index, fear&greed gauge) talán már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy mit és hogyan mér pontosan. A volatilitás kereskedése egy eléggé egzotikus területnek számít a befektetések világában, és ha valaki nem kvantitatív pénzügyekkel foglalkozik, valószínűleg sosem lesz hozzá köze. Ettől még a mélységek iránt érdeklődőknek igazi inyenc fogás lehet a mai adás, reméljük sikerült érthetően bemutatni miről van szó.

Ákos barátunk éppen elnyert egy menő állást egy fellövések lebonyolításával foglalkozó cégnél, így kaptunk az alkalmon és Hollandiába költözése előtt még rögzítettünk vele egy beszélgetést az emberiség egyik legkomplexebb kihívásaival foglalkozó iparág kulisszatitkairól. Ha szeretnéd megtudni, hogyan lehetsz te is űrturista, vagy csak valami úri hóbort okán fel akarsz lőni egy szatelitet, de nem tudod hogyan fogj hozzá, mindenképp hallgasd meg az adást! De lesz itt még szó a közelgő Artemis-misszióról, aminek keretében újra embert tervezünk juttatni a Holdra, valamint a távolabbi tervekről, a marsutazás kihívásairól is.

A mai adásban Bandi felteszi a nagy kérdést, miszerint "mi a csuda történik a piacokon?" Egyértelmű válaszaink természetesen nincsenek, de azért felvázolunk pár elméletet a magunk módján. Egy kis kitérővel Misi elmeséli a Netfixre kötött félresikerült opciós ügyletét, valamint ha már szóbakerültek az opciók beszélgetünk kicsit az ún. black swan fundokról. Végül pedig filozofiai és morális mélységekbe merülünk alá a válságkezelés és a monetáris politika kontextusában.

A történelem során először fordult elő, hogy az amerikai WTI típusú könnyűolaj jegyzése negatív tartmányba fordult (legalábbis a májusi határidő tekintetében). A mai adásban megbeszéljük, hogy ez mit jelent a gyakorlatban és, hogy ettől még ne indulj el üres zsebbel a benzinkútra. Aztán lesz még itt szó kitermelési technológiákról, az OPEC-ről, fapados repülésről, tankerekről, valamint úgy általában mindenről ami előjöhet mostanában az olajpiacon. Ismét eléggé pénzügyi-technikai adás lett, reméljük bejön ez is!

A mai adásban vendégül hívtuk egy Németországban élő barátunkat, aki mesterdolgozatát a zöld bankolásból írta, majd New Yorkban gyakornoki programját a Fossil Free Indexes nevű karbonsemleges indexeket számoló cégnél töltötte, hogy aztán Németországba visszakerülve, az ország legnagyobb zöld bankjának egyik ESG alapját kezelje. Segítségével megpróbáljuk kideríteni, hogy mitől zöld egy cég, hogyan készülnek a környezettudatos befeketetési alapok és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha valaki ilyen szemlélet mellett tervez befektetni.

Üdv mindenkinek a Balfül podcast első remote adásában! Folytatjuk azon adások sorát, amik témáját Ti dobtátok be javaslatként: az okos város koncepcióról, vagy ún. smart city-kről lesz szó. Mik ezek, mi tartozik az okos város definíciója alá és milyen kihasznált vagy kihasználatlan lehetőségek vannak még a technológiában. Vannak-e városok, ahol sikerrel valósultak meg okos város programok, ami megkönnyítik a városlakók életét. A hang olyan amilyen, de a karanténból erre futja (a következő adásra megígérjük javítunk rajta).

A világ jegybankjai éppen csapágyasra járatják a nyomdagépeket, de ettől még a koronavírus járvány nem múlik el és a 2020-as gazdasági válságnak nem vet egyszerre véget. A cégeknek továbbra sincs piacuk és várhatóan az emberek sem fogják a gazdasági válság után elkölteni minden pénzüket, a kijárási korlázozások alatt pláne. A tőzsdei árfolyamok közben brutális volatilitás mellett pattognak, épp mint amikor senki sem tudja megmondani mi mennyit ér, és mit hoz a holnap. Történelmi időket élünk, csak tudnánk mikor lesz már vége!

Közkívánatra visszahívtuk Norbit, akit már hallhattatok az AWS-adásban, amikor is az Amazon felhőszolgáltatásáról mesélt nekünk. Mivel pályájának nagy részét az SAP-nál töltötte, indokoltnak éreztük, hogy ismét elhívjuk körünkbe. Norbi elmeséli nekünk, hogyan alapította meg az SAP-t 1972-ben néhány német úriember, majd hogyan fejlődött a cég, napjaink egyik legnagyobb vállalati szofverekre specializálódott vállalatává. Megtudhatjuk milyen kihívásokkal találta szemben magát a cég az évek során, és hogyan tud megfelelni a legújabb idők kihívásainak.

Úgy tűnik a COVID-19, vagy közismertebb nevén a koronavírus pandémia elhozta, amit mindenki évek óta várt már: vége a történelem eddigi leghosszabb bikapiacának. Oké, de mi lesz most? Egyáltalán beszélhetünk válságról, vagy ez csak egy nagyobbacska korrekció? Mitől lesz egy piaci pánikból válság? Felvázolunk egy worst-case scenáriót, amire reméljük nem kerül sor. Mik azok a veszélyek, amik még előttünk állnak, és hogyan lehetünk legalább részben felkészülve egy elhúzódó eső időszakra? Melyek azok a vállalatok, amik profitálhatnak ebből a nehéz időszakból, és milyen mutatókat érdemes figyelni, ha meg akarjuk őket találni? Tanuljatok a mi hibáinkból, mert néhányat megosztunk veletek! Aztán ütköztetjük a véleményeket a spekuláns kontra buy&hold témakörben: shortoljunk-e, vagy inkább majd csak vegyük meg az olcsó papírokat, amikor elült a vihar? Milyen eszközök állnak rendelkezésedre, ha védeni szeretnéd a portfóliódat? Hedging for dummies. Érdekes időket élünk, ez egészen biztos. Ja, és mossatok kezet!

A mai adásban Sóstói Tamást, a Renault Magyarország marketingkommunikációs vezetőjét faggattuk az autóipar aktuális kihívásairól, valamint a villanyautózásról. Kiderül kinek való és kinek nem az elektromos autó, hogy valójában mennyire zöld dolog villanyautózni, és hogy nagyobb távlatokban mi lesz az autózás jövője.

Gondoltátok volna, hogy a zeneformátumok, a hallgatási szokások mennyire hatnak egyes műfajok és előadók népszerűségére, vagy éppen eltűnésére a süllyesztőben? Hogyan változtatta meg a zene- és filmipart az internet megjelenése? A Spotify vajon megöli a konceptalbumokat, mint ahogy azt néhány zenész állítja? Mennyire igazságos vagy igazságtalan az egyes streaming szolgáltatók bevételeinek visszaosztása a művészek felé? És mi újság a Netfilx-szel? Egyeduralkodó csillagként tündökölt, legalábbis ezidáig. Most viszont egyre inkább nyakában loholnak az Amazon, a HBO, és a Disney, akik mind ugyanabból a tortából akarnak egyre nagyobb szeletet. Vajon a jövőben is várható a Netfilx részvény menetelése, vagy a további emelkedés már nem fenntartható? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána, szokás szerint sok egyéb mellett.

Jó, nade mit adtak nekünk a kínaiak? Koronavírust, tíz nap alatt felépülő konténerkórházat, kamu pénzügyi jelentéseket produkáló gazdaságot. Az egész világ beszállítói láncolatának első láncszeme látszik épp megfeszülni a vírus-para eredményeképp, de a nyugati világ látszólag nem túlságosan akar tudomást venni az események lehetséges hatásairól. Közben a kínai részvények esnek-kelnek, de valahogy mégsem akkorát, mint amit a józan ész dikálna. Véletlen lenne, vagy ez is a kínai kommunista párt által fentről irányított számok eredménye? Ezeknek a kérdéseknek próbálunk utánajárni az adás első felében, hogy aztán átnyergeljünk a kínai elektromos autógyártókra, valamint a nyugati cégekről lekoppintott technológiákra.

Az adásban a hét legfontosabb eseményeiből szemezgetünk: Szegény forint a leggyengébb gyerek a régiós játszótéren, szóval ütik is rendesen. Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy mégis miféle biznisz ez a híres-hírhedt carry trade, amikor devizapárok kamatkülönbségein keresnek nagybefektetők. Aztán volt a héten egy meglepően magas inflációs adat (az adásban helytelenül 5,7% hangzik el a 4,7% helyett). Az utóbbi időben elő-előkerül a Revolut ügyfelek legújabb "szívatása", amikor is készpénz felvételként könyvelték el bizonyos bankok bizonyos esetekben a Revolut számla feltöltését. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a felügyeleti szervek és szabályozók fontosságára, valamint az Országos Betétbiztosítása Alapra. Aztán megbeszéljük, hogy mi az az ESG és valójában mennyire zöldek az ilyen alapon környezetbarátnak titulált befektetések. Ez is csak egy újabb példája a greenwashingnak, vagy tényleg van értelme? Dióhéjban megbeszéljük, hogy mi is az a közeledő Bitcoin halvening, de erről valószínűleg lesz egy egész adás majd valamikor a jövőben. Végül pedig két cég pár mondatban: Új CEO-ja van a BP-nek, aki első beszédében máris karbonsemlegessé akarná tenni a cégét, ami azért lássuk be, egy olajtársaság esetén, nem kis vállalás. A másik alany pedig Misi egyik kedvence, a Deutsche Bank, ami talán kifelé mászik a gödörből. Vagy mégsem?

A jubileumi 50-edik adásban közkívánatra mondunk pár szót a Tesla részvényről (a keddi állapotok szerint), majd átkanyarodunk az eredeti témánkra, ami nem más, mint a személyes pénzügyek, méghozzá tudatosan. Megnézünk pár kiadáskövető alkalmazást, úgy mint a Koin, vagy a Wyze. Beszélgetünk banki integrációkról, PSD2-ről, de főleg hogy egyáltalán miért fontos ez az egész kiadáskövetősdi. Nem csak pénzt keresni érdemes okosan, de költeni is.

A mai rendhagyó epizódból megtudhatjátok, hogyan leplezik le mindenféle adatgyűjtő eszközökkel és Exceltáblákkal felvértezett újságírók politikusaink és gazdasági elitünk ÁTLÁTSZÓ trükkjeit (bocs, nem bírtam ki). Galambosi Eszter és Bátorfy Attila a vendégeink, akik kis hazánk egyik legismertebb oknyomzó műhelye, az atlatszo.hu​ munkatársai. Elmesélik nekünk, hogy működik a munka az Átlátszónál, milyen eszközökkel és módszerekkel göngyölítenek fel egy-egy sztorit, és időnként milyen ádáz harcot vívnak közintézményekkel az elvileg közérdekű adatok kiadásáért. Attiláék elmesélik az ominózus, Mészáros Lőrinc jachtozásáról írt kémfilmbe illő leleplező cikk születését. A műsor második felében hallhattok az adatfeldolgozásra, valamint vizualizációra használt szoftverekről és technikákról, valamint az Atlo​ nevű vizualizációs spin-offról is.

A mai adásban a fellegekbe repülünk: Egy cloud architekt segítségével megpróbálunk ízelítőt kapni abból a rengeteg technológiából, amit az Amazon az elmúlt években mindenki számára elérhetővé tett saját felhő alapú infrastruktúrája segítségével. Megbeszéljük mi az a cloud, és mikor éri meg egy cégnek erre a technológiára váltania. Vajon problémát jelent-e a felhőszolgáltatók terjedésével az interneten megjelenő centralizáció, vagy ez is egy olyan témakör amikor a kényelemért cserébe biztonsággal kell fizetnünk?

Mitől fair trade a kávé, amit a Cafe Freiben iszol? Egyáltalán jó dolog-e a fair trade, vagy ez egy csúf beavatkozás a vad kapitalizmusba? Kik termelik meg a kávét és miért? Befeketetői szemmel van benne fantázia? Mit gondolunk a lelketlen kávézóláncokról? A címben szereplő borzalmas szóviccért ezúton is elnézést kérünk!

Az év elején komoly visszhangot váltott ki, hogy mindkét nagy tech óriás változtat a milliók (milliárdok) által használt csevegő szoftverein: A Google egyszerűen kivezeti, valamint fizetős szolgáltatások felé tereli a felhasználóit, a Facebook pedig összevon szolgáltatásokat, aminek végső soron úgyis a privacy látja kárát. A műveletekről egyelőre nem sokat lehet tudni, de amit igen, azt megbeszéljük, a maradékot meg megpróbáljuk kitalálni. A Google háza táján amúgy is bűzlik valami a Project Maven botrány kirobbanása óta. A céges kultúra gyökeres megváltozásáról, mindenféle szervezeti botrányokról, valamint a transzparancia csökkenéséről beszélnek az elemzők és az egykor alkalmazottak is - közöttük felsővezetők. Nemrég pedig a két alapító, Sergey Brin és Lerry Page is elhagyta a vállalatot. Shoshana Zuboff nemrég megjelent könyve (The Age of Surveillance Capitalism) kapcsán beszélgetünk még megfigyelési botrányokról, valamint, hogy mennyire vagyunk akár tudtunkon kívül is kiszolgáltatva az alternatív adatainkból (pl. helyadatok, érdeklődési körök, lehallgatás, stb) pénzt csináló cégeknek. Még a Pokémonokban sem bízhatunk.

2019-et egy se nem technológiai, se nem pénzügyi adással zárjuk: Pétert már ismerhetitek a SalesForce-os epizódból, aki Japánban járt, és mindenféle bizarr, innen nézve sci-fibe illő dologról mesélt nekünk: kolbásztilalom, 400 km/h-ás vonatozások, magányos sushizások és high tech szaniterek. Szóval jöjjön ezúttal egy rendhagyó, évzáró Balfül "travel special", a felkelő nap házából. Vagy hazájából. Mindegy. Fogadjátok szeretettel!

Egy Balfül podcast hallgató, Balogh Dávid volt a vendégünk, aki a nulláról épített marketingügynökséget itthon. A vállalkozás indulása körüli nehézségek mellett kőkemény belsős infókat is megosztott velünk a Facebook hirdetések világából. Kiderült, hogy a Facebook algoritmusa ma már jobban targetálja a hirdetők célközönségét, mint maguk a cég munkátarsai. Honnan tudja a Facebook hogy mi érdekel, ha soha nem adtad semmi jelét? Miért nehezebb átverni az algoritmust mint néhány évvel ezelőtt? Hogyan leplezi le a Facebook Pixel az online identitásunkat? Ha a másik oldalon állsz és hirdetni szeretnél, akkor hogyan fogj bele a Facebook hirdetési kampányodba? Mikor van értelme ügynökséghez fordulni és hogyan tudod felismerni a gyanús marketinges ajánlatokat?

A mai egy meglehetősen technikai adás lett, ahol először is megbeszéljük, milyen változásokat hozott a Budapesti Értéktőzsdén a Xetra T7-es verzió bevezetése. Innen aztán átnyargalunk a határidős piacok felé, és megbeszéljük mi a fenét jelentenek az opciók, future kontraktusok, a contango és a backwardation, valamint hogyan lehet ezeket kihasználni, ha van az embernek kéznél egy tankerhajó. (Az adásban nem tertünk ki rá, de a tankerekkel kapcsolatban a szállítmányozás is köthető határidős kontraktusként.) Aztán lesz itt még szó a piaccsinálókról, spreadekről, kereskedési díjakról, és a végén kicsit belenyalunk a nagyfrekvenciás kereskedésbe is, legalábbis annyira, hogy van ilyen is.

Volt az Indexen egy új cikk egy nem új jelenségről, mi meg jól összevesztünk rajta, hogy ez a boomerezés valid dolog-e: A II. világháború után született generáció valóban leuralta a világot, vagy ez csak egy rossz sztereotípia, amit felkapott a jó öreg internet? Segítsetek eldönteni, hogy vajon tényleg az van-e, hogy a mai 60-as generáció nem engedi pozícióba a fiatal X, Y, Z generációt! Azok meg jobb híján elmennek startupperkedni, amiből éhenhalnak. Vagy mégsem? Tényleg elárasztották a bullshit jobok a multi világot, vagy ezt csak azok az Excelhuszárok terjesztik, akiknek savanyú a szőlő? Egyáltalán mitől számít egy munka céltalannak? Fontos a valódi értékteremtés, vagy tökmindegy, csak fussa a lakáshitelre? A Tesla meg a környezettudatosság jegyében kijött egy soktonnás, acél batárral, amit nyugodtan lehet fegyvernek tekinteni egy civil sofőr kezében. A termék értelmetlen, a marketing viszont kétség kívül zseniális. De lesz itt még Brain Bar, IKEA és Christine Lagarde is. A szokásosnál csapongóbb, de annál is izgalmasabb kontent.

A mai epizód a fekete arany köré koncentrálódik. Első témánk a világ legnagyobb cégének titulált Saudi Aramco olajvállalat tervezett nyilvános részvénykibocsátása, valamint ennek kapcsán Szaud-Arábia nyitása a külföldi tőkebefektetők felé. A cég már évek óta készül az IPO-ra, de valami mindig közbejött. A szeptemberi infrastruktúra ellenni merényletek alaposan megrázták a céget, és ezzel együtt az olaj világpiaci árát is. Beszélgetünk még a norvég állami olajalap pénzeiről, hogy a kitermelt vagyon kezelői mennyi különböző helyre, milyen kis részletekben képesek azt kihelyezni. Ha már Északi-tenger, szóba kerülnek még a sarkvidék eddig kiaknázatlan lehetőségei, a jégtörők fontossága, valamint, hogy az oroszok már itt is a spájzban vannak. Az adás végén pedig pár érdekesség adatvezérelt világunkból: Tudtátok, hogy van egy cég, ami azzal foglalkozik, hogy műholdképek elemzésével próbálja megbecsülni a világ olajtartalékainak alakulását, majd az így kapott adatokat eladja befektetőknek? Az adat az új olaj ugyebár. Több olyan vállalkozás is létezik már, ami a világon folyamatosan keletkező elképesztő mennyiségű adat minnél gyorsabb és pontosabb feldolgozásával foglalkozik. Ha rengeteg értékes adaton ülsz, vagy adatvezérelt hedge fund létrehozásán gondolkozol, és még nem hallottál a Nasdaq Quandlről, mindenképp hallgasd meg az adást!

A mai adásban Szabó Péter, Salesforce-fejlesztő mesél nekünk arról, hogy mit is tud a Salesforce, és úgy általában mik azok a CRM rendszerek. Megbeszéljük a legalapvetőbb sales fogalmakat, mint opportunity, lead, account, cross selling és hasonlók. Beszélgetünk a cég történetéről, valamint, még az is kiderül, hogy mi köze az Apple ma ismert AppStore-jának a SF történetéhez.