LibrAmore Podcast

Mindketten imádjuk a krimiket, az elkövetkező adásokban alaposan kivesézzük az egyik kedvenc irodalmi zsánerünket és annak minden válfaját. Vendégünk Pacskovszky Zsolt író-műfordító, akivel Joel Dicker A Baltimore fiúk című regényéről - egy krimibe oltott családregényről - beszélgetünk és arról, mit várnak ma a kritikusok és az olvasók egy könyvtől. A kémregényekkel folytatjuk, szó lesz többek között Joseph Conrad A titkosügynökéről és John le Carré legújabb regényéről, A kémek örökségéről. Nemrég hirdették ki a Margó-díj döntőseit, öt regényt ajánlunk nektek, és mivel következő adásunkban a detektívregényekkel folytatjuk, ki mással is zárhatnánk az adást, mint Agatha Christie-vel? Itt találtok minket: https://www.facebook.com/libramorepodcast/ Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission, Spy Story.

Hetedik adásunkban Han Kang gyönyörű regényéről, a Növényevőről beszélgetünk. Vendégünk a kötet szerkesztője, Greskovits Endre, aki legújabb fordításáról, az indiai írónő, Arundhati Roy várva-várt könyvéről, A felhőtlen boldogság minisztériumáról is elárul egy-két titkot. Rövid élménybeszámolót is hallhattok a dán Louisiana irodalmi fesztiválról, és szó lesz még John Williams Stoneréről (Gy. Horváth László remek fordítását a Park kiadó adta ki) és a hobbitokról. Itt találtok minket: https://www.facebook.com/libramorepodcast/ Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission

Hatodik adásunkban Slobodan Tisma Bernardi szobája című regényéről beszélgetünk, vendégünk a kötet fordítója, Orcsik Roland, aki más szerb írókat is ajánl, többek között Srjdan Srdic és Mirko Kovać könyveit. Egy nagyon izgalmas családregényről (Joel Dicker: A Baltimore fiúk) és egy rükvercben vánszorgó életről (Kerékgyártó István: Rükverc) is szó lesz, az adást pedig Nabokov Lolitájával zárjuk. Itt találtok minket: https://www.facebook.com/libramorepodcast/ Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission

Kétszáz éve halt meg Jane Austen, adásunkban ezért arról beszélgetünk, mitől válhatott a világ egyik legnépszerűbb írójává, és miért írhatták fel receptre a műveit az első és második világháborúban harcolóknak. Kortárs regényekről is lesz szó, nemrég hirdették ki az egyik legrangosabb irodalmi díj, a Man Booker jelöltjeit, kiemelten foglalkozunk azokkal a szerzőkkel - Zadie Smith-szel, Paul Austerrel és Arundhati Royjal - akiket már lehet magyar nyelven olvasni vagy hamarosan megjelenik a regényük magyarul is. Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission

Negyedik adásunk vendége Kemény Zsófi, akivel legújabb, Rabok tovább című regényéről beszélgettünk. Ezen kívül nyári olvasnivalókat is ajánlunk nektek, Fredrik Backman Az ember, akit Ovénak hívnak és Kazuo Ishiguro Az eltemetett óriás című regényeit, könyves kalendáriumunk főszereplői pedig Dorian Gray, Harry Potter és Ernest Hemingway. Szó lesz még egy szuper irodalmi fesztiválról is, a Lousiana Literature Festivalról, amit augusztus végén rendeznek Dániában.

Harmadik adásunkban újabb kortárs európai történeteket ajánlunk - ezúttal Elena Ferrante: Briliáns barátnőm és Slobodan Tisma: Bernardi szobája című regényeit. Íróbarátságok rovatunkban Grecsó Krisztián és Spiró György barátságáról beszélgetünk, és annak is utána jártunk, milyen munkát végeztek a magyar- és a világirodalom nagyjai, amikor épp nem írtak. Ha kíváncsi vagy, hol és mt dolgozott Salman Rushdie, Nádas Péter vagy épp Örkény István, tarts velünk! Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission

Második adásunkban kortárs európai regényeket ajánlunk, a Margó irodalmi fesztivál programjai közül szemezgetünk, sztárvendégünk pedig David Szalay. Felhasznált zenék: Yonderboi: Amor és Purple Planet: Transmission

LibrAmore podcastunk első adásában az Aegon-díjas Krasznahorkai Lászlóról, J. D. Salinger Rozsban a fogó című regényéről, az Amerikai istenekről, irodalmi barátságokról, sőt még egy amerikai botrányról is beszélgetünk. Hallgassátok és kövessetek minket a Facebookon.

A LibrAmore utolsó adásában Nina a latin-amerikai boom és post boom irodalmáról beszélget Miklós Laura műfordítóval, a Sonora kiadó alapítójával, valamint Kürthy Ádám András műfordítóval. Ha kíváncsiak vagytok, miért nem lett hollywoodi filmsztár az argentín Ricardo Darínból, hogyan lett egy fél kontinens védjegye a mágikus realizmus, kit olvassunk még Gabriel García Márquez, Jorge Luis Borges és Roberto Bolaño mellett, és hogy milyen hatással vannak Rousseau, Rothko vagy épp Courbet festményei egy argentín írónő, María Gainza látóidegére, ebből az adásból kiderül.  Az interjúban ajánlott szerzők és kötetek: Mario Bellatin: Jacobo, a mutáns  María Gainza: Látóideg Zelei Dávid: (Post)Boom. Kritikák és esszék a 20–21. századi spanyol-amerikai irodalomról  José Maria Arguedas Pedro Henríquez Ureña Alejo Carpentier Julio Cortázar Juan Rulfo Jorge Luis Borges Gabriel García Márquez Roberto Bolaño Ricardo Piglia Pedro Juan Gutiérrez Juan Gabriel Vásquez Harc a párduccal (Modern mexikói elbeszélések) A jövő nem a miénk (Fiatal latin-amerikai elbeszélők) Samanta Schweblin   Idén ünnepeljük Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulóját, ezért két hozzá kapcsolódó kötetről is hallhattok: Szorongatott idill: Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezése Lengyel Balázs: Két Róma

Scusi, olasz könyvet pont nem ajánlunk ma, viszont a szerelem stimmel: Valentin-napi adásunkban csupa olyan írást említünk, ahol a központi téma a szeretői viszony. Az esetek többségében nincs happy end, szerelem és szenvedély viszont minden mennyiségben. A mai kínálat: Richard Powers: Égig érő történet Billy O'Callaghan: Szerelmem, Coney Island Hilary Mantel: Farkasbőrben Miranda Cowley Heller : Papírpalota Octavia E. Butler: A Magvető példázata Főleg szeress - Albert Camus és Maria Casarés levelezése 1944-1959

A beszélgetés során egy insider kalauzol el bennünket a sztárinterjúk díszletei mögé: Gábor személyes sebeket tép fel, amikor olyan írókról beszél, akiket soha nem sikerült meginterjúvolnia, vagy csak nagy véráldozatok árán. Zömében mégis sikeres beszélgetéseiről mesél: elmondja, melyik híres író jelentette neki a kapudrogot az íróinterjúk világába, ki teremtette le, amikor a főművéről kezdte kérdezni, és lehetett-e sörözni Nick Hornby-val. A végén még azt is megtudjuk, melyik az a város, ami felülírhatná benne az interjúkészítés szeretetét.

A mai adásban két szólamban éneklünk ódákat három regényhez, amelyek a közelmúltban nyerték el a legismertebb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. Olyan kérdéseket vetünk föl (de óvakodunk attól, hogy meg is válaszoljuk őket), hogy Isten vajon minden élő teremtményt ugyanúgy szeret-e, fel kellene-e darabolni azokat az ipari nagyvállalatokat, amelyek lelkesen segítették Hitlert és a mai napig domináns szerepet játszanak a gazdaságban, valamint hogy van-e járható kiút a szegénységből eszköztelenül Franciaországban vagy bárhol másutt. Az ódák tárgyai voltak: Hervé le Tellier: Anomália Éric Vuillard: Napirend Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk Szőrmentén megemlítjük még: Pierre Lemaitre: Viszontlátásra odafönt Mathias Énard: Iránytű Leila Slimani: Altatódal

Az adás első részében a Hosszúlépés Budapesten egyik szerzőjével, Koniorczyk Borbálával beszélgetünk első sétakönyvükről, és még a könyvhöz képest is kapunk titkos tippeket egy szuper családi sétához, de szó esik arról is, miért kell a szerzőknek néha kicsit elhagyniuk a fővárost, és hogy milyen is számukra egy ideális női alakot ábrázoló köztéri szobor. Az adás második részében egy rendhagyó nyomozós könyvet ajánlunk megint csak Budapest-témában, illetve egy nagyon vicces társasjátékot olyan szavakról és közmondásokról, amik már rég kikoptak a nyelvből. Ha például nem tudjátok, mit jelent az “éleny”, ez a felvétel kötelező program a szünetre.   Amit ajánlunk: Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten – Séták, titkok, történetek Csabai László: Sherlock Holmes Budapesten Győri Hanna: Abszolút elfelejtett szavak (társasjáték)

A tökéletes család olyan, mint a jeti: mindenki hallott már róla, de még senki nem látta. Viccet félre: természetesen vannak a világon nagyon jó szülő-gyerek kapcsolatok és sok szuper tesó is, a regényírók viszont valamiért soha nem ezeket a típusú kapcsolatokat tárják föl. Mai adásunkban is csupa olyan légkörbe szagolhatunk bele, ami enyhén szólva is állott, néhol egyenesen toxikus – lesz itt DNS-teszt, idős szülők válása, gyerekvállalási nehézségek, hittérítő szülők és még sok más finomság. Részletesebben ismertetjük ezeket a regényeket: Theodore Dreiser: Amerikai tragédia Jonathan Franzen: Keresztutak I-II Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben Marie Aubert: Felnőtt emberek Helga Flatland: Egy modern család Gerlóczy Márton: Fikció 1 – A katlan

adásunkban rengeteg kérdésre válaszolunk, ezúton is köszönjük, hogy megírtátok, mire vagytok kíváncsiak. Megnevezünk legalább öt jelöltet a legjobb kortárs író címre (természetesen semmilyen egyértelmű választ nem adunk a végén:)), elmeséljük, melyikünk adja meg az irányt az adások témáját illetően, elmondjuk a véleményünket a hangoskönyvekről, kedvenc főhős-nevek röpködnek, és kiderül, melyik íróval főzetnénk magunknak vacsorát.:) Rendszeres könyves informálódásra ajánljuk: Guardian Bookmarks hírlevél LitHub hírlevél The Lonesome Reader – Eric Karl Anderson YouTube-csatornája   Ezeket a könyveket/írókat említettük meg a beszélgetésben: Angela Carter: Éjszaka a cirkuszban Zadie Smith: A szépségről Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén Marieke Lucas Rijneveld: Az este kín Kazuo Ishiguro életműve Jonathan Franzen életműve Spiró Györgytől minden/bármi Barnás Ferenc Szécsi Noémi Gerlóczy Márton Vlagyimir Szorokin Hilary Mantel Szerhij Zsadan N.K. Jemisin Cixin Liu Adrian Tchaikovsky Gavin McCrea: Mrs Engels L.M. Montgomery: Anne Shirley P.G. Wodehouse Michael Chabon: Fenegyerekek Kingsley Amis: Szerencsés flótás Tibor Fischer: pl Megváltás Miamiban Martin Cruz Smith Wolf Haas

Tényleg mindenféle belekerült a mostani ajánlóba: nagy magyar íróházaspárok privát levelezése, NDK-s antikvárius, náci bűnös félvér unokával, japán kertek, egymással kommunikáló fák, apokalipszis és pszichohistória – a lista magáért beszél:).   Szorongatott idill – Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése 1955-1997 Sigrídur Hagalín Björnsdóttir: Szent szó Alex Schulman: A túlélők Jennifer Teege: Nagyapám engem agyonlőtt volna Tan Twan Eng: Esti ködök kertje Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok Richard Powers: Égig érő történet Octavia E. Butler: A magvető példázata Isaac Asimov: Alapítvány

Takács Gábor blogger, a GABO Kiadó szerkesztője, a Zsoldos Péter-díj tanácsadó testületének egyik tagja és a Világok találkozása című beszélgetéssorozat társszervezője volt vendégünk. A rendkívül érdekes beszélgetés sok olyan témát érint, ami egy gondolkodó embert akkor is foglalkoztat, ha történetesen nem szokott science fictiont vagy fantasy-t olvasni. Gábor beszél arról is, hogy miért működik különösen jól a novella a spekulatív prózában, mire használja a francia hadsereg a science fiction-szerzőket, és melyik magyar klasszikus sci-fit hasonlítható egy Tarkovszkij-filmhez. Mindenképp olvassatok el egy könyvet vendégünk ajánlásai közül, a többi már magától kerül bele a kosaratokba:) És menjetek el október 17-én 15 órakor a Zsoldos-díj átadójára a Margó Irodalmi Fesztiválon.   Ezekről a könyvekről esik szó az adásban: Moskát Anita: Irha és bőr Sepsi László: Rossz beszéd Johanna Sinisalo: A Nap Magja (ford.: G. Bogár Edit) Szélesi Sándor: Az ellopott troll Markovics Botond (Brandon Hackett): Eldobható testek Veres Attila: A világ helyreállítása Susanna Clarke: Piranesi (Molnár Berta Eleonóra) Dan Simmons: Hyperion Dan Simmons: Hyperion bukása Frank Herbert: Dűne Zsoldos Péter: A Viking visszatér Zsoldos Péter: Távoli tűz Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés Zsoldos Péter: A feladat Zsoldos Péter: A holtak nem vetnek árnyékot William Gibson: Neurománc-trilógia Arkady Martine: Birodalomnak nevezett emlék Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás Emily St. John Mandel: The Glass Hotel (a GABO 2022-ben hozza ki) Emily St. John Mandel: Sea of Tranquility (angolul 2022-ben jelenik meg)   Gábor Spaceman Spiff című blogját pedig itt tudjátok követni: https://acelpatkany.blogspot.com/.

A címet megcáfolja az adásban felvonultatott könyvsor, ugyanis hölgy is ír:) - az író nemétől függetlenül ajánlunk olyan könyveket, amelyek főszereplői írók, és ebből adódóan az írás körül forog a cselekmény. Van itt minden: kodein és vörösbor mint múzsa, írószeminárium és kirohanás egyes irodalmi témák ellen, sőt, még plágium is. Hiába, az írókkal se mindig egyszerű. Olvasmánylista: Michael Chabon: Fenegyerekek Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Peter Ackroyd: The Lambs of London Rachel Cusk: Körvonal

A második menetben Pauló Edittel együtt feldolgozott és nagyon fel nem dolgozott családi örökségek felemelő vagy épp fullasztó légkörében töltünk el egy kis időt, majd azt nézzük meg, az emlékezés hogyan ölthet testet két könyvben egymástól nagyon eltérő, de mindenképp Merítés-jelölést érő módokon.   A tárgyalt művek: Szaniszló Judit: Leli élete Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca – egy cívis vallomásai Péntek Orsolya: Hóesés Rómában Tompa Andrea: Haza Sándor Iván: Amit a szél susog

Az adásban az idei 10 jelölt egyik felével foglalkozunk. Zengünk ódát, lantot pengetünk, levegő után kapkodunk – ahogy egy ilyen erős mezőnynél kell.   A tárgyalt művek: Halász Rita: Mély levegő Nádasdy Ádám: Szakállas Neptun Szálinger Balázs: Al-dunai álom Bereményi Géza: Magyar Copperfield Szilágyi István: Messze túl a láthatáron  

A gyász egyetemes emberi érzés, és a többi érzelemhez hasonlóan mindenki másképpen éli meg, más módon végzi el a gyászmunkát, ami a veszteségre felkészülve vagy a veszteség után vár rá. Az adásban főként olyan könyvekről beszélünk, amelyek alapja valós esemény; a történetek megnyugvást ajánlanak, mindegyik a maga módján. Ezután elbúcsúzunk Füst Milán leghíresebb könyvétől is, és célba vesszük a következő klasszikust. Az adás könyvei: Oliver Sacks: Hála Sigrid Nunez: A barát Cecilie Enger: Anyám ajándékai Cecilie Enger: Lélegezz Helen Macdonald: H, mint héja Joan Didion: A mágikus gondolatok éve Helene Uri: Szavak a múltból Füst Milán: A feleségem története

Nem-szépirodalmi válogatásunk a fizikai és a lelki síkon is ajánl elmélkednivalót: a Budapest-Velence-Spanyolország tengelyen a történelem különböző pillanataiban nézzük meg, mennyire is volt jó akkor és ott élni, a munka világában szó esik bullshit melókról és a tisztes ácsmesterségről, emellett megnézzük, mit csinálhat az ember, ha káoszban az élete, és mit kezdett egy görög isten ugyanezzel a helyzettel.   Az adás könyvei: Ole Thorstensen: Hogyan csináljuk jól? Egy ácsmester gondolatai az életről John Lukacs: Budapest 1900 Bánki Éva: Telihold Velencében Jordan B. Peterson: Túl a renden: újabb 12 szabály az élethez David Graeber: Bullshit munkák Robert Capa: A tetten ért halál Stephen Fry: Mítosz

Az inspiráló beszélgetésben legutóbbi két regénye (Az altató szerekről; Mi van veletek, semmi?) mellett szó esik etológiáról, egy Karinthy-novelláról és a hálózatelméletről, kocsmákról, ébrenlétről és időről, valamint az is kiderül, miért nevezte őt valaki a kortárs irodalom két lábon járó tudatalattijának.

Az adásból megtudjátok, milyen az a romantika, amit mi szeretünk: nagyrészt reális, picit boldog és semmiképp sem csöpögős. Van itt románc Brexit-aláfestéssel, románc háttérben pár gyilkossággal, és románc kilistázva, lehet válogatni. Ezekről a könyvekről beszélünk: Matthew Dicks: 21 tétel a szerelemről Robert Galbraith: a Cormoran Strike sorozat Nick Hornby: Olyan, mint te

Szerényen a sokak szerint a világ legjobb regényének tartott Tolsztoj-klasszikus elemzésével kezdjük új, kéthavonta jelentkező rovatunkat, melyben egy-egy fontos regényt porolunk le a magyar és a világirodalom szekcióból felváltva. És az Anna Kareninát nem Pista bácsi és Kati néni gondolja a legjobbnak – persze lehet, hogy ők is -, hanem többek közt Dosztojevszkij, Nabokov és Thomas Mann. Úgyhogy már csak sznobizmusból is muszáj elolvasni, de akinek nem nőtt ki a sznobizmusa, azt se tántorítsa el a közel ezer oldal, mert remek a regény!:)

Ebben az adásban Soós Anita műfordító kalauzol el bennünket a mai dán irodalom sokszor szélfútta, még többször melankolikus, és jellemzően szókimondó világába. Anita, aki egyébként az ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének tanára is, nem középiskolás fokon hozza közel hozzánk a dán regényeket: megtudjuk tőle, hogy milyen lenyomatot hagyott a dán irodalmon a puritanizmus, mi jellemzi nyelvileg a szépirodalmi alkotásokat, és hogyan válik a dán irodalom egyre ismertebbé a világban. Az alábbi regényekről és írókról esik szó az adásban: Ida Jessen: Új idők – Bagge doktor anagrammái Kim Leine: A Végelen-fjord prófétái Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes Karen Blixen Anne Lise Marstrand Jussi Adler-Olsen Jesper Stein Jens Henrik Jensen Yahya Hassan Morten Ramsland: Kutyafej

Azt, hogy hogyan születik egy eredetileg néhány alkalmasra tervezett novellaírói programból barátság Kozslik Gábor, a Térdek és egyéb furcsaságok című új novelláskötet öt szerzőjének egyike meséli el nekünk nagyon meleg szavakkal. A barátságon kívül nagyon érdekes szempontokra világít rá az építő kritika, az önismeret és az elfogadás témáiban is. Megtudjuk, hogy kerül a regény egy novellaíró horizontjára, és hogy milyen módszerek vannak arra, hogy valakiből fegyelmezett író váljék.  

Ismét Pauló Edit, a Merítés-díj gyerekkönyv-zsűrijének tagja mesél nekünk ágy alá beguruló üveggolyókról, a piros malacról és arról, mi történik, amikor a drogkereső kutya elfelejti, hogy ma szabadnapja van, és „vicces” szobafestők érkeznek a gazdájához. Mesekönyves adás felnőtteknek is. Bónuszként egy Merítés-díjas szavazásra is buzdítunk benneteket.   Az ajánlott könyvek: Czernák Eszter: Sárkányovi (Rátkai Kornél rajzaival) Gryllus Vilmos: Biciklizős dalok – CD melléklettel (Timkó Bíbor rajzaival) Gryllus Vilmos: Kirándulós dalok – CD melléklettel (Timkó Bíbor rajzaival) Dániel András: Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?) (a szerző rajzaival) Harcos Bálint: A boszorkánycica (illusztrátor: Bognár Éva Katinka) Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott (rajzolta: Bertóthy Ágnes) Kántor Kata: A Nózi nyomoz-sorozat (illusztrátor: Dudás Győző) Wéber Anikó: A Marci-sorozat (Rátkai Kornél rajzaival) Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén (illusztráció: Herbszt László)

Az adásban ajánlott novelláskötetek íróiban közös, hogy tökéleteset alkottak a műfajban, és emellett még az is közös bennük, hogy “élet-nemelő”-nek látszó remekműveik valójában ódák a létezéshez. Ráadásul az egyik gyűjteménybe Nina fordított két írást, úgyhogy ez az adás még egy picit a szokásosnál jobban is a miénk.:)   Az ajánlott könyvek: Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni (Agave) Petrusevszkaja Ljudmila: Rémtörténetek (Typotex) Kőrösi Zoltán: A hűséges férfi – Boldogságnovellák (Kalligram) Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (Magvető) Lucia Berlin: Este a paradicsomban – Újabb történetek (Jelenkor)

Öt remek regényt ajánlunk, olyanokat, amelyek rövidségükben is fajsúlyos élményt okoznak. A témák közt őrült(nek látszó) japán fotós, gyereküket elhagyó anyák és a brit miniszterelnök meggyilkolása.   A tételsor: Hilary Mantel: Margaret Thatcher meggyilkolása - és más történetek Elena Ferrante: Nő a sötétben Daniel Kehlmann: El kellett volna menned Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán!

Vendégünk kinyitja az ablakot néhányra azon könyvélmények közül, amelyek meghatározták eddigi életét – szó lesz a 80-as évek magyar undergroundjáról, az elnyomás narratívájáról, a döntés szabadságáról és még sok szép és felemelő témáról. Dalma válogatása: Fehér Klára: Bezzeg az én időmben Bálint Ágnes: Szeleburdi család Őz Zsolt: Rakenroll Gillian Flynn: Holtodiglan Örkény István: Tóték Závada Pál: Jadviga párnája Charlotte Brontë: Jane Eyre Vladimir Nabokov: Lolita Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája Szabó Magda: Liber Mortis Péterfy-Novák Éva: Egyasszony Edith Eva Eger: A döntés Zoltán Gábor: Orgia

Először egy derűs konzervatív filozófus zöld filozófiai elmélkedését ajánljuk, majd egy másik filozófus kritikáját a neoliberális társadalomról. Ezután rövid pihenő következik, amiben a múlt század irodalmi kávéházainak szójátékaival szórakozunk, végül egy remekül megírt memória-tan következik. Csupa komoly, ütős téma, és karácsonyi ajándék-ötletnek sem utolsók az ajánlott könyvek. Az adásban ezeket a könyveket tárgyaljuk: John Scruton: Zöld filozófia Byung-Chul Han: Pszichopolitika Byung-Chul Han: A kiégés társadalma Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék Ylva Ostby – Hilde Ostby: Titokzatos memória – A felejtés és emlékezés könyve

Adásunkat Woody Allen önéletrajzi könyvének, az Apropó nélkülnek szenteljük. Egymásra licitálva idézzük a vicces és még viccesebb sztorikat a rendező életéből, kiderül, szeretnénk-e vele barátkozni, és hogy mennyire fedi egymást a filmjeiből megismert Woody Allen és az, aki ebben az önéletrajzban vall magáról. Vendégünk, Németh Luca, a Jaffa kiadó kommunikációs vezetője elmeséli, milyen várakozás előzte meg a kötet megjelenését Amerikában, mennyiben befolyásolták a megjelenést a Woody Allen körüli botrányok Amerikában és itthon. Adásunkból az is kiderül, hogy Luca miért tartja méltóságteljesnek azt, ahogyan a rendező az életéről és annak szereplőiről beszél. Vajon nagyobb rajongói lettünk Woody Allennek az önéletrajz elolvasása után?

A szeptembert a Merítés széppróza díjának jelöltjeivel töltöttük, és azóta már tudjuk, hogy 2020-ban a zsűri Bodor Ádám Sehol című kötetét találta a legjobbnak, a közönségdíjas pedig Moesko Péter Megyünk haza című szintén novelláskötete lett. Magáról a díjról viszont kevés szó esett, ezért meghívtuk Horváth Balázst, aki a kezdetektől fogva a Merítés-díj széppróza zsűritagja (a Molyon @balagesh néven találjátok meg) és kulcsszerepe volt a díj létrejöttében. Balázs emellett a Typotex kiadó főszerkesztője és könyves podcastja is van Könyvélmény néven. A Merítésen túl a Libri- és az Aegon-díjak is szóba kerülnek, ahogyan az is, hogy vajon könnyebb-e egy húszfős zsűri dolga, mint egy öttagú zsűrié, és az elmúlt öt év Balázs számára meghatározó kötetei sem maradhatnak ki: Zoltán Gábor: Orgia (Kalligram) Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra, Pertu, Verseim (Magvető) Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje (Kalligram)

Látszólag össze nem köthető könyveket sikerült mégis egybekötnünk – mindegyikükre jellemző az, hogy a cselekmény fő mozgatói a hangsúlyosan eltérő nézőpontok, és ezek adnak aztán ki egy izgalmas regényszövetet. Az egyikben egy szerelmi sokszög, a másikban lehetséges életek vagy egy család különböző generációinak történelemfelfogása az a mix, ami fortyog egy darabig, aztán így vagy úgy, de kitör, és ez elhoz valamiféle megnyugvást a történet végére. Az adásban ezeket a könyveket nézzük meg a saját nézőpontunkból: Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor Graham Moore: Bűnösök Tan Twan Eng: Esőcsináló Javier Marías: Beleszerelmesedések Matt Haig: The Midnight Library

A minap az Agave kiadóvezetőjét láttuk vendégül egy beszélgetésre, aki mesélt nekünk a versenytársakkal való szeretetteljes kapcsolatról, arról, merre tartanak a hazai és a nemzetközi science fiction, fantasy és krimi-trendek, mennyire fontos a borító az eladások szempontjából, és hogy milyen esetben dönt úgy a kiadó, hogy akkor is behoz egy könyvet, ha az előreláthatólag veszteséges lesz. Na meg persze sok remek könyvet is ajánl.:)   Zoli ezeket a könyveket említi a beszélgetésben: Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők Kim Stanley Robinson: 2312 Pierce Brown: A Vörös lázadás sorozat Richard Osman: The Thursday Murder Club (tervezett megjelenés: 2021) Susanna Clarke: Piranesi Octavia E. Butler: The Parable of the Sower (tervezett megjelenés: 2021)

Az adásban falat bontunk és múltat temetünk, író-ösztöndíjjal Svájcba utazunk és téeszesítünk, valamint majdnem belefutunk egy, a mágikus realizmussal operáló regénybe, de csak majdnem. Gauss-görbe és Valentino Rossi - minderről ezúttal is Pauló Edittel kiegészülve beszélget a csapat   Az adásban az idei Merítés-díjas finalisták közül ezekről a könyvekről van szó: Moesko Péter: Megyünk haza (Műút könyvek) Darvasi László: Magyar sellő (Magvető) Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor) Végel László: Temetetlen múltunk (Noran Libro Kiadó) Csabai László: A vidék lelke (Magvető)

Az adásban Pauló Edit a vendégünk, hármasban beszéljük meg, miért teljesen lényegtelen, mit csinál munkaidő után egy multis dolgozó, hogy néz ki egy próza, amit három nyelven írtak meg, miért fájhat egy fej, és miért jobb néha sehol lenni, mint valahol. Az idei Merítés-díjas finalisták közül ma ezekről a könyvekről beszélünk: Hegyi Ede: A senki Barnás Ferenc: Életünk végéig Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete Gyurkovics Tamás: Migrén. Egy bűntudat története Bodor Ádám: Sehol

Vendégünk, Puskás Gábor elmeséli, mi ejtette őt rabul a fantasy műfajában, és milyen evolúciós stádiumokon ment át mind a zsáner, mind a saját irodalmi ízlése. Megtudjuk tőle, miért nevezi az egyik kedvenc regénye tompáknak az embereket, hogyan állnak össze tablóvá Amerika új és régi istenei, valamint hogy miért szeretné tudni, hogy is mondják lengyelül azt, hogy „’oszt”.   Az adásban ezekről a könyvekről beszélünk: J.K. Jemisin: Az ötödik évszak Andrzej Sapkowski: Vaják I. – The Witcher – Az utolsó kívánság Neil Gaiman: Amerikai istenek

Olyan regényekkel készültünk az adásra, amelyek ideálisak a kikapcsolódásra, de feltétlenül elég mélyek ahhoz, hogy a strandon se kelljen eltakarni a borítót. Booker-díjas ál-viktoriánus regény visz el minket Új-Zélandra az aranyláz idején, megtudjuk, milyen felnőtt lehet abból, aki kamaszkorában a gimis bálok királya volt, és még az is kiderül egy egyetemi előadásokat tartalmazó kötetből, hogy mi köze a plázák könyvesboltjainak a bestsellergyártáshoz.   Az adásban ezekről a könyvekről beszélünk: Eleanor Catton: A fényességek Sally Rooney: Normális emberek Sally Rooney: Baráti beszélgetések Jason Epstein: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője Vlagyimir Szorokin: Manaraga

A második világháború nem csak a frontokon zajlott. Óriási áldozatot hoztak azok is, akik otthon maradtak, azok élete pedig, akiket bármilyen okból koncentrációs táborba vittek, szavakkal leírhatatlanná vált. Mégis döntöttek úgy írók, hogy ezt a borzalmat egyszerűen muszáj megpróbálni dokumentálni, így született meg egy regény a háború párizsi éveinek erkölcsi és fizikai lövészárkairól, arról, hogy milyen hazavárni egy férjet, akit politikai fogolyként elhurcoltak a nácik, és arról, hogy ez a férj hogyan tartotta a legfontosabb kötelességének azt, hogy ember maradjon egy olyan rendszerben, amit arra hoztak létre, hogy az elhurcoltaktól elvegye emberi mivoltukat.   Az adásban ezekről a könyvekről beszélgettünk:   Simone de Beauvoir: Mások vére Marguerite Duras: Fájdalom Robert Antelme: Emberfaj

Julie Orringerrel beszélgettünk nemrégiben magyarul is megjelent regénye, az Üldözöttek gyűjteménye kapcsán, melynek alcíme – Mennyit ér az ember háború idején – leírja a főhős, Varian Fry és társai egyik legnagyobb dilemmáját: ha a világháború borzalmaiból csak néhány száz vagy ezer embert tudsz kimenekíteni, mi alapján döntöd el, ki legyen az? A valós eseményeket feldolgozó, érzelmileg és erkölcsi vonulatával is magával ragadó történet 1940-ben Marseille-ben játszódik, ahol az amerikai vezetésű csoport Európa vezető értelmiségének és művészvilágának nagyjait próbálja törvényes vagy nem teljesen legális úton kijuttatni a fasizmus fenyegetettségéből az USA-ba. Az interjú megszervezéséért köszönet a Libri kiadónak, a szinkronért pedig Flórának.

Milyen lehet az, ha egy munkanap végén nem egy multitól autózik haza az ember és ad csókot hitvesének, aki call-centeresként egész nap kedves betelefonálókkal beszélget, hanem férj és feleség a ház két külön dolgozószobájából sétál ki 46 megírt regényoldallal a háta mögött? Adásunkban azon merengünk el, hogyan hathat az írói siker a házasság dinamikájára, emellett megtudjuk, milyen értelemben nem volt Szobotka Tibor megbízható úriember, és mi látszik a Lars Kepler név mögött álló írópár fején. Az adásban szereplő házaspárok és a tőlük említett könyvek: Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz Szabó Magda – Szobotka Tibor Szobotka Tibor: Megbízható úriember (Jaffa Kiadó) Szobotka Tibor: Bánom is én Siri Hustvedt - Paul Auster Siri Hustvedt: Amit szerettem Nicole Krauss – Jonathan Safran Foer Nicole Krauss: Nagy Palota Stephen King – Tabitha King Rita Monaldi – Francesco Sorti Imprimatur-sorozat Alexandra Coelho Ahndoril – Alexander Ahndoril (Lars Kepler) Szabó T. Anna – Dragomán György

Budapest az 1896-os millenniumi ünnepségek alatt annyira cool volt, hogy még a bűnözők és a félvilági elemek is valamiféle rózsaszínű, ártatlan felhőn csücsültek. Aztán persze karcosabbá vált a kép az 1940-es évekre, hogy végül a békebelinek is felfogható 80-as évekbeli dél-budai hangulat és a kétezres évek elejének kellemesen alkoholmámoros Király utcája után eljöjjön a disztópikus szembenállás egy kirekesztően klerikális Buda és egy bűnözésből megélni kénytelen Pest között. Persze ez csak az adás íve, a valóság teljesen más. De kit érdekel, amíg ezeket a remek könyveket olvashatjuk?:) Az adásban tárgyalt könyvek: Lengyel Péter: Macskakő Kondor Vilmos: A budapesti kém Bereményi Géza: Vadnai Bébi Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő Békés Pál: Csikágó Péterfy Gergely: A B oldal Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

Előző különkiadásunkban irodalmi kvízjátékunk kérdéseit hallhattátok, most pedig a válaszokat is megosztjuk veletek. Ha kíváncsiak vagytok, ki írt esszét a könyvtárak fontosságáról, ki értelmezte újra Shakespeare A vihar című darabját, és hogy kitől idézünk: Bödőcs Tibortól vagy sem, ebből az adásból kiderül. Facebook oldalunkon kiderül, kik nyertek tőlünk könyvet. :) 

Az elmúlt hónapok karantékidőszakában nagyon rákaptunk az online kocsmakvízekre, ezért arra gondoltunk, hogy mi is csinálunk egy irodalmi kvízt. Ha van kedvetek velünk játszani, június 7-én éjfélig várjuk a válaszokat az adásban hallható kérdésekre ezen az űrlapon keresztül: https://forms.gle/oZ3ztat6uQo2QGwP7  Az első három helyezett jutalma természetesen egy-egy könyv lesz és június 8-án fogjuk közzétenni a válaszokat, ugyancsak podcast formában. :) Reméljük, hogy tetszeni fog a játék. Kérlek, írjátok meg, milyennek találtátok, kíváncsiak vagyunk a véleményetekre.

Adásunkból kiderül: másutt sincs kolbászból a kerítés, sőt. Londonban korrupció és szexuális úton terjedő betegség, Bostonban szimpla idegösszeroppanás, Lübeckben pedig társadalmi átalakulás nehezíti az életet. Arról is beszélünk, miért van gyilkosság minden olyan regényben, ami Moszkvában játszódik, végül pedig egy angol filozófus rövid eszmefuttatását idézzük arról, miért is szűkíti az utazás a látókört. Az adásban tárgyalt könyvek: Alan Hollinghurst: A szépség vonala Neil Gaiman: Sosehol Dennis Lehane: Egymásba veszve Graham Moore: Az éjszaka fénye Thomas Mann: A Buddenbrook ház A.D. Milller: Hóvirágok +1: Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok   Az adásban a U2 New York című számának részlete hangzik el (https://www.youtube.com/watch?v=i78n3mhDwC8).

Bár elsőre jól hangozhat egy kézfogás egy aranykesztyűs kézzel, a beszélgetésből kiderül, miért nem jó ötlet mégsem. A Berlinale filmjeit taglaló második adásunkban vendégünk, Szabó Ágnes azt is elmeséli, hogy mi volt Sztálin Aranya, és miért jelentett ez legalább annyi embernek tragédiát, mint ahányan örültek neki. Lesz még szó arról, hogy egy echte német hogyan fedi el az átható bűzt a lakásában, illetve hogy melyik rendezőtől kapott egy színészpár lehetőséget arra, hogy következő filmjében ismét szerelmespárt alakítson. Az adásban tárgyalt filmek és a könyvek, amelyek alapján készültek: Az Arany Kesztyű – Der goldene Handschuh (2019, rendező: Fatih Akin, alapja: Heinz Strunk: Der goldene Handschuh) Mr. Jones (2019, rendező: Agnieszka Holland, a film történetén alapul George Orwell Állatfarm című regénye) Könyvesbolt a tengerparton – The Bookshop (2017, rendező: Isabel Coixet, alapja: Penelope Fitzgerald: The Bookshop) Tranzit - Transit (2018, rendező: Christian Petzold, alapja: Anna Seghers: Tranzit) A néma forradalom – Das schweigende Klassenzimmer (2018, rendező: Lars Kraume, alapja: Dietrich Garstka: Das schweigende Klassenzimmer) The Happy Prince (A boldog herceg) (2018, rendező: Rupert Everett, forgatókönyv: Rupert Everett) Unga Astrid - Becoming Astrid (Hogyan lettem Astrid) (2018, rendező: Pernille Fischer Christensen, forgatókönyv: Kim Fupz Aakeson, Pernille Fischer Christensen) Return to Montauk (2017, rendező: Volker Schlöndorff, alapja: Max Frisch: Montauk (elbeszélés))

Van úgy, hogy az ember csak úgy mentheti meg a saját életét, ha kitalál egy új nyelvet. Majdnem ugyanilyen gyakran történik meg, hogy egy kiadónál dolgozva azért fizetnek nekünk, hogy egy híres író nevében véleményezzünk kéziratokat. Vendégünk, Szabó Ágnes a súlyos társadalmi és politikai mondanivalóval rendelkező filmeket felvonultató Belinale 2020-as filmjeiből ajánl nekünk olyanokat, amelyek egy könyv alapján íródtak vagy egyik karakterük író. Az adásban tárgyalt filmek és a könyvek, amelyek alapján készültek: Berlin Alexanderplatz (2020, rendező: Burhan Qurbani, alapja: Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz) Perzsa nyelvleckék (2020, rendező: Vadim Perelman, alapja: Wolfgang Kohlhaase: Erfindung einer Sprache) My Salinger Year (2020, rendező: Philippe Falardeau, alapja: Joanna Rakoff: My Salinger Year) The Roads Not Taken (2020, rendező: Sally Potter, alapja: Sally Potter: The Roads Not Taken)

Nem tudni, a húsvéti szünet vagy a tavasz ihletett meg bennünket, de ma csak olyan történetekről beszélünk, amik a lelkünket nem veszik igénybe, ehelyett színtiszta, nyugodt kikapcsolódást ígérnek. Járunk a francia Riviérán 1992-ben, belecsöppenünk egy parasztfelkelésbe a XVI. századi Angliában egy ügyvéd-nyomozó oldalán, a világ legnagyobb matematikusával számolgatunk, és még az erdélyi nemesség kártyajárásába is belelesünk, mindennek a közepén pedig egy gyönyörű Strauss-valzer andalít bennünket.   Az adásban tárgyalt könyvek:   J. Sansom: Hamis próféciák I-II. A. Chakraborty: Bronzváros Daniel Kehlmann: A világ fölmérése Bánffy Miklós: Erdélyi történet I-III. Kim Fay: Sárga Babilon Guillaume Musso: Az éjszaka és a lányka   Az adásban Johann Strauss La Valse de L’Empereur-ének részlete hallható (https://www.youtube.com/watch?v=inb3E9au7Q4).

Az édes anyatermészet után most az édesanya-természetet vizsgáljuk meg, vagyis azt, hogy néhány kedvenc regényünkben milyen anyák szerepelnek és ők milyen viszonyt ápolnak gyerekeikkel, saját magukkal, az alkohollal és az élet más dolgaival. Lesz szent anya, gazdag anya, függő anya, mátriárka és bolond a 18. századtól napjainkig.  Az adásban tárgyalt könyvek:  Colm Toibín: Mária testamentuma Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Gillian Flynn: Éles tárgyak Toni Morrison: A kedves Sam Savage: Firmin: egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban Sally Rooney: Normális emberek Sheila Heti: Változások könyve  Az adásban részlet hangzik el az Éles tárgyak című sorozat zenéjéből (Mama’s Gonna Give You Love - https://www.youtube.com/watch?v=Gol2w3xg6tQ)