Greenfo - A zöld hang

Zöld hét hírháttér podcast sorozatunkban most is újságírókollégákkal beszéljük meg az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:MÁV: késések és extraprofit a NER-nek. Továbbra is az autóés környezetszennyező akkuiparba tömi a közpénzt a kormány. Orbáni rezsihazugság a gázszámláinkon is. Felülvizsgálaták a Radó Dezső Tervet. Merre továbbFertő-tó és Kaszásdűlő? Gólyaállományunk válságos helyzete.Többek között e témákat járja körbe Sarkadi Péterszerkesztő beszélgetőtársaival: Bodnár Zsuzsanna újságíróval, az Átlátszótól, és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával.Részletek kapcsolódó cikkünkben >>>

Mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos Európai Uniós történései? Ezekről beszélget Sarkadi Péter  Zöld Brüsszel című sorozatunkban, melynek májusi részében is szakértő vendége Jávor Benedek, aki 2014 - 2019 közöttPárbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője.Íme a májusi témáink:Elindult az orbáni támadás a szabad sajtó és a civilek ellen. Hogyan látják Brüsszelben Budapest Putyinizálódását? Jó úton halad a 2030-as klímacélok elérése felé az unió? Hogy áll most az EU versenyképességének és dekarbonizációjának terve?A génszerkesztett (NGT) növények és az Európai Unió jogi szabályozása. Hogy áll a Paksi beruházás?Közeledik az EU biodiverzitás stratégiájának félideje – hogyállunk?Részletek kapcsolódó cikkünkben >>>

Zöld építészet témakörben gyakran pozitív példa a híres Bosco Verticale (Függőleges erdő) Milánó ikonikus épülete, egy parkosított toronyház, egyedi a maga nemében. Zöldnek zöld – csak éppen fenntarthatónak nem mondható, mert anövényeket ilyen körülmények közt tartani közel áll a kínzáshoz, és elképesztően drága: a lakók havi 1000 eurót, kb. ötszörös árat fizetnek közös költségként. Mondhatni zöldre festés, vagy a jómódúak álságos zöldülése -áll azEnergiaklub minapi FB bejegyzésében. A BoscoVerticale egy része irodaházként üzemel. Vajon mennyi az igazság a bejegyzéssel kapcsolatban? Mennyire zöld egy zöld épület? Zöldiroda – de milyen áron? Mitől lesz egy irodaház "élő tér"? Hogyan járul hozzá az irodai dolgozóktesti-lelki jóllétéhez a zöldfelület? Mennyiben fenntartható az aktív és a passzív zöldtető? Milyen kültéri-beltéri megoldásokkal figyel az irodai dolgozókra a CPI?  Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a mai podcastban Sarkadi Péter szerkesztő és vendége: Budai Henrietta, a CPI Hungary fenntarthatósági managere,  „net zéró nagykövet”   , aki korábban 7 évig vezette a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) operatív munkáját titkár-ügyvezetőként.

Átláthatatlan átláthatósági törvény. Tarvágásos erdőirtás kormánygaranciával.Pekingnél is szennyezettebb több magyar falu levegője. Természetvédelem-kontralakópark juhoknak. Annyira visszaesett a magyar gazdaság, hogy klímabajnokká váltunk.Ezek a Greenfo mai zöld hét hírháttér podcastjának fő témái. Ma is újságíró kollégákkal beszélgetünk az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírekről, ezek hátteréről, összefüggéseiről. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetője, Csécsi László újságíró, a Magyar Hang online felelős szerkesztője.Részletek a Greenfo cikkében

Közel fél év kihagyás után újraindult a Greenfo zöld héthírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák: Visszaszerezhető a szétlopott közvagyon? Tájpusztítás és túliparosodás.Az állam ismét a haveri hulladékkoncesszor hóna alá nyúl. Törvényi szintre emelné a természetpusztítást az Orbán-kormány. Az ivóvíz, vagy a természet védelme az elsődleges a Duna-mentén? Zöld álmok a budakeszi Álomvölgyben. 2 év után végre felszámolják az illegális akkuhulladék-raktárat.Gárdonyi MOL olajszennyezés, és eltékozolt uniós milliárdok a budapesti árízvédelemben. E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Bodnár Zsuzsanna újságíróval, az Átlátszótól,és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával.Részletek kapcsolódó cikkünkben >>>

Zöld Brüsszel címmel új sorozat indul itt a greenfon. SarkadiPéter szerkesztő szakértő vendége Jávor Benedek, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője. Vele havontabeszélgetünk majd az aktuális Európai uniós zöld támákról. Íme az első adás témái: -az omnibusz javaslattal felhigított Európai Green Deal,-megfeneklett energiahatékonyság, háborús prioritások,- Trump EU-s politikát módosító ámokfutása,-  megfizethető lakhatási program, kormányokat kikerülő, közvetlen önkormányzati támogatási rendszer,- „Népi ökopolitika, mindenkinek!”  – az új zöld politika 3 pillére: Élők Földje, Szociális méltóság, emoratikus ellenállás.

Közel fél év kihagyás után újraindul a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák: Tarvágás a védett Natura 2000-es nyírségi erdőben. Hol áll most a MOL gárdonyi olajszennyezése?  Az évesmagyar GDP 2 %-ával tömjük ki az ázsiai akkumultikat. Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe. Tényleg mehet a zsíros pizzásdoboz is a szelektívbe. A hagyományos autók jóval gyakrabban hibásodnak meg, mint a villanyautók. 13 balatonnyi víz hiányzik-   kutak víz nélkül – az Alföld nem lesz olyan, mint volt.E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetőjével, és Lukács Csaba újságíróval, a Magyar Hang lapigazgatójával.

Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChemkínai elektrolitgyártó cég – jelentette be március 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A 40 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely jön majd létre. A helyiek is csak most értesültek az életüket akárjelentősen befolyásoló beruházásról, melyről mélyen hallgatott, és asszisztált a korábbi és a mostani polgármester is.Milyen veszélyek leselkednek a szolnokiakra? Miért problémás egy elektrolitgyár? Mi lesz a Tisza vizével? Kinek kellenek majd a környéken termelt élelmiszerek? Hova tüntette el Fidesz a demokráciát?  A helyi politika az ázsiai befektetők helyett miért nem a szolnokiak érdekeit szolgálja? Többek között e kérdésekre szeretnének válaszokat kapni a lokálpatrióták. Az AGÓRA Szolnoki Közéleti Egyesület március 13-áncsütörtökön 18.00-ra szervez egy nagygyűlést a Kossuth téren, melyről az egyesület elnöke: Dr. Kovács Beáta mesélt Sarkadi Péternek.

A Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) a főváros egyik legfontosabb vívmánya a klímavédelmi célok eléréséért, amely éppen most indítja el a Budapesti Zöld Panelprogramot – egy innovatív támogatási alapot apanelházak energetikai korszerűsítésére. Ez egy olyan előremutató projekt, amelyet a budapestiek is támogattak a 2020-as közösségi gyűlésen. Bár közel egy éve indult, Vitézy Dávid szerint a hat fővel működő Budapesti Klímaügynökség pazarlás. Bár egyetért azzal, hogy uniós források segítségével korszerűsítsék a panelházakat energiaügyi szempontból, azonban szerinte ezt nem egy önálló cégben, hanem egy nagyobb vállalatrészeként kell megvalósítani, mivel nincs forrása. Most viszont veszélyben kerülhet a BKÜ függetlensége mivelVitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) módosító javaslata a BKÜ-t beolvasztaná a Budapesti Közművekbe, veszélyeztetve az átlátható és szakmai munkát. Európanagyvárosaiban – Bécsben, Berlinben, Párizsban – ezek az ügynökségek független intézményként működnek, nem pedig az alacsonyabb fogyasztásban ellenérdekeltenergiaszolgáltatók részeként, hiszen a fenntartható fejlődéshez önállóság és szakmaiság kell.  Bár a február 26-i fővárosi közgyűlés napirendjén szerepelt a téma, de végül lekerült a szavazandó napirendről – így még mindig lebeg a jogi státusa.  Közben 13 rangos szakmai szervezet állt ki a aBudapesti Klímaügynökség függetlensége mellett... Hogy mit tett az ügynökség az elmúlt közel egy évben, ésmilyen terveik vannak, hogyan működnek hasonló intézmények a környező országokban, és egyáltalán milyen állapotban van a fővárosi lakásállomány, milyen energiatakarékossági korszerűsítések kellenének – többek között erről meséltek a szakemberek egy sajtó háttérbeszélgetésen a Kortárs Építészeti Központban.Megszólalók: Mészáros P. Dániel a városháza munkatársa, „Therm Ottó” kampányfigura Gerőházi Éva és Szemző Hanna, a Városkutatás Kft. szakértőiÁmon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezető igazgatója A hangfelvételt készítette a szerkesztő Sarkadi Péter.

Milyen hatással lesz az Egyesült Államokra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Egyezményből hazáját? Miért öngyilkos az európai Néppárt, és a szélsőjobbosok politikája, mely meg akarja gyengíteni a Green Deallt? Hová lettek az európai Zöldek?  Milyen következményei lesznek az Orbán kormány Paks2 és Mini-Dudaj mutyijainak? Többek között erről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő Jávor Benedek volt európai parlamenti zöld képviselővel.

Mik azok az „együttgondolkodó műhelyek” ? Lakóközösségi autómegosztó rendszer, vásárlás helyett kölcsönzés, több kerékpározás, kevesebb autózás, és húsfogyasztás, energiatakarékos épületek, zöld szabadidős tevékenységek. Mit és hogyan tehetünk az életvitelünkkel a hétköznapokban az élhető jövőnkért? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és ajánl megoldásokat a GreenDependent Intézet egy Európai Uniós program magyar résztvevőjeként. Hányas a lábad? Erre mindenki tud válaszolni. Mekkora a zöld lábnyomod? Micsoda? No ez már egy fogós kérdés.  A zöld vagy ökolábnyom – ha lassan is- de kezd terjedni a közbeszédben, persze egyelőre főleg csak a környezettudatosan gondolkodók körében. Egyre több szó esik a fenntarthatóságról, a környezetbarát életmódról, amihez tippeket ötleteket nem csak a neten találunk. Az átgondolt életvitelhez sok zöld, fogyasztóvédelmi, és egyéb civil szervezet ad tanácsokat, tippeket, követendő példákat. Az egyik ilyen a GreenDependent Intézet, melynek az egyik futó projektje a másfélfokos életmódot segít elterjeszteni. A 1,5 fokos kihívás kampányról szólt a két évvel ezelőtti, a projekt félidejéhez kapcsolódó podcastunk. A mostani folytatásban elsősorban az elmúlt 2 évről, és a jövőről beszélgetünk, lévén áprilisban befejeződik a program. A szerkesztő Sarkadi Péter vendégei ismét  a GreenDependent Intézet szakmai vezetője: Vadovics Edina, és a GreenDependent Intézet ügyvezetője: Vadovics Kristóf.

Mi a kapcsolat a földpolitika, az energiapolitika és a demokrácia között? Hogyan hat a klímaváltozás a nemi egyenlőtlenségre? Mi az az ökológiai igazságosság? Melyik a jobb politikai szervezési forma a klímaváltozás kihívásaival szemben, a demokrácia vagy az autoriter állam? Az Orbán kormány konszolidációjának egy fontos része volt a földzsákmányolás. Mekkora az ideális és fenntartható mezőgazdasági birtok?  Kik az organigarchák? A szociális tűzifa, mint az álszent zöldrefestés eszköze. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Gonda Noémi, kutató a Svéd Mezőgazdasági Tudományos Egyetem Város és Vidékfejlesztési Tanszék. Bori Péter, doktorandusz és kutató a Közép-Európai Egyetem Környezetpolitikai és Környezettudományos tanszék.

A Pilis – Visegrádi hegységek kétéltűinek monitorozása 2001 óta tart. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság 23 éves munkája alatt trendszerű jelenségeket is észleltek. A megfigyelt tavak jelentős részéből fokozatosan eltűnt a gyepi béka, mely faj Magyarországon a hűvösebb, csapadékosabb régiókat kedveli. A kutatók feltételezése szerint a visszaszorulás elsődleges oka a klímaváltozás. Miből áll ez a munka? Mit jelez nekünk a gyepi béka megfogyatkozása? Hogyan állíthatnánk meg e káros folyamatot? Mire lenne szükség a vízvisszatartási programokon kívül – nemcsak a pilisi erdőkben? Többek között ezekről is beszélgetünk a mai podcastban. Tartsanak velünk a száradó – csendesedő erdőbe a biodiverzitás nyomába. Sarkadi Péter vendégei: Sallee-Kereszturi Barbara Humánökológus, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakmai kommunikációs referense, és Dr. Kovács Tibor ökológus - zoológus, természetvédelmi szakértő, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke.

Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami negatív hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink? A felújítás költsége miért jó befektetés a jövőbe? Erre is választ ad a VELUX Csoport Egészséges épületek barométere, mely 9 éve követi nyomon az európai otthonok állapotát. A 2024-es kiadás már minden főbb épülettípusra (otthonok, iskolák és kórházak) kiterjed, és betekintést kínál az épületek és használóik egészségi állapotába. E tanulmányról, ill. ennek kapcsán az európai és a hazai épület/ lakás helyzet anyagi, egészségügyi, energetikai vetületeiről is beszélgetünk a mai podcastban, amiből kiderül az is, hogy kinek üzlet az ingyenes födémszigetelés, hogy mennyivel csökkenti a mélyfelújítás az energiaszámláinkat, hogy miért kontraproduktív a kormány rezsicsökkentése, hogy miért nehéz terep a családpolitikával kombinált állami felújítási politika, és még sok húsbavágó téma is szóba kerül a pályázatoktól a szemléletformálásig. Sarkadi Péter vendégei: Pálffy Anikó a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője, és Kovács Gábor a Velux közügyek és fenntarthatóság vezetője. Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

A 4 millió fölötti hazai lakóépület állomány nagyon rossz energetikai állapotú. Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál is kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 hazai lakást jelent, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben 2025-től már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 -azaz a Renovate Europe Day és a Hazai Épületfelújítás Napja 2024 konferencia, melyet október 9-én az Európai Elnökség hivatalos partnerrendezvényeként a rendezett meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet, azaz a MEHI. Podcastunkban Sarkadi Péter vendége Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője és Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT azaz az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Hazai Építőanyag-gyártó Tagozat elnöke, és a Masterplast elnök-vezérigazgatója sok témát érint: Mi az az EKR HEM Hitelesített Energiamegtakarítási rendszer? Kinek, miért éri meg az ingyenes padlásfödém szigetelés?  Lehet ezt használni a homlokzatszigetelésre is? Milyen szociálisan igazságosabb otthonfelújítási támogatási programok kellenének? Mire elég a mostani 7 milliós otthonfelújítási program? Jó, vagy rossz lépés a kormánytól, hogy felszabadítja a magánnyugdíjpénztárakba betett pénzeket, melyeket egy éven át fel lehet használni lakás vásárlásra/felújításra? Mire jó az épületenergetikai tanúsítvány?  Mennyi szakember van? Auditor kevés, de kivitelető szakember van elég a 2 éve megtorpant építőiparban. Miért káros, és mennyire veti vissza a zöld célokat a rezsicsökkentés? 2025-től már nem támogatott a gázkazán csere, 2040-től pedig megszűnik az otthoni gázkazánok használata.

Balatoni körkép/kórkép: elkésett vízparti terv, a Tihanyi félsziget totális tönkretétele/beépítése és az egyre sósodó víz. Az ex köztársasági elnök és az agrárminiszter szerint így lehet kamuzással öntözéses pénzt tarhálni az EU-tól, és a homokhátsági kamuvíztározós fideszközeli mutyik. A hivatalos magyar EU elnökségi hiányzó témáit a civilek pótolják. Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak –a miniszter dönthet a lakosok feje fölött: veszélyes akkuhulladék dilemmák az orbáni ökogyarmaton. Itt az új nemzetközi botrány a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa. Újságírás vagy kormánypropagandista zöldrefestés? Hírháttér podcastunkban e témák híreiről és ezek hátteréről beszélgetünk: Sarkadi Péter szerkesztő vendégei: Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója és Báthory Róbert újságíró, a Szabad Európa főmunkatársa

Klímaváltozás: aszály után árvíz. Római-part és árvízvédelem, mobilgát vagy Nánási-Királyok útja. Borisz ámokfutása, árvízi politika, tömeges fecskehalál, a hülyeség és a klímadezinformáció határtalan. Az LMP végjátéka - merre tovább zöldpolitika? Magyarország a villanyautó-paradicsom? Túlturizmus kontra helyi lakosok – airbnb csata Terézvárosban is. Radioaktív áramvámpír a Microsoft.- ezek hírháttér podcastunk mai fő témái. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Lukács Csaba   újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója és Zsuppán András a Válasz Online újságírója. Kapcsolódó cikk a greenfon >>>

Íme a recept: végy egy 57 éves kiállítás- és konferenciaszervező céget, mely ma már a hazai és közép-kelet európai kiállítási piac kiemelkedő szereplője, egy 265 tagot tömörítő több mint 30 éves környezetvédelmi érdekvédelmi szervezetet, és egy hiánypótló innovatív ötletet.  Gyúrd össze, és október 1-én meglátjuk, mi sül ki belőle. Pontosabban a mai beszélgetésből már sok minden kiderül a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban október 1-3 között megrendezendő ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA 1. Nemzetközi környezetipari, hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállításról. A tematikákról, ingyenes belépőkről, és egyéb érdekességekről Sarkadi Péter beszélgetett Márki Enikővel, a főszervező HUNGEXPO Zrt. kiállításigazgatójával, és Hankó Gergellyel, a társszervező Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezető igazgatójával. Kap⁠csolódó⁠ cikkünk a grenfon >>>⁠ ITT TÁMOGATHATJA MUNKÁNKAT: magánemberként >>> céges megjelenés>>>

Hogyan változtatja meg a hazai turizmust a klímaválság? Változatlan kibocsátások esetén egy nagy szobafogsággá válhat a nyár. Az elsivatagosodásellen azonnal tenni kell – tombol az aszály a Homokhátságon. A kijavított ruhákat bárki elviheti, a rossz farmerből székkárpit lesz a gödöllői városi civil házban működő Zöld Varrodában. Akkugyártás: már a kormány szerint sem jó az eddigi gyakorlat. Hevesen népszavazás lesz a BYN vegyi üzeméről. Kínai, és angol-ausztrál környezetszennyezés Szerbiában. Nem kell beszarni! Nevessük ki a gyalázkozókat! Civil megemlékezés az Ökotárs Alapítvány házkutatásának 10. évfordulóján. Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa a fideszes mórahalmi polgármester ellen.   Hírháttér podcastunkban ma e hírekről és ezek hátteréről beszélgetünk: Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója és Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője

2024 szeptember 8-án este pár tucat civil aktivista és szimpatizáns gyűlt össze Budapest belvárosában a Szerb utcában az Ökotárs Alapítvány irodája előtt. Az összejövetel apropója egy emblematikus esemény, a Norvég Alap civil támogatásainak szétosztása miatt az Ökotársnál tartott házkutatás 10 éves évfordulója. Ekkor, 2014. szeptember 8-án lépett ki Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója rendőrök gyűrűjében az alapítvány irodájának kapuján, a teljes magyar sajtó jelenlétében, itt és ekkor indult be látványosan a civil szervezetek tíz éve tartó Orbán kormány általi kormányzati ellehetetlenítése, innen jutottunk mára a putyini mintájú szuverenitásvédelmi törvényig. A megemlékező civilek mellett a színpadra kiálltak az alapítványok azon munkatársai is, akik már akkor is itt dolgoztak, és azóta is itt vannak, hogy egy sokszínű és szabad országért tegyenek mindennapi munkájukkal. Összeállításunkban megszólalnak: Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója Dojcsák Dalma aTASZ ügyvezető igazgatója Demeter Áron az Amnesty International Magyarország kutatási és kommunikációs igazgatója és a rendezvény moderátora: Illés Márton az Autonómia Alapítvány program mts. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Beton és Balaton, az ezer sebből vérző Balatoni Vízparti Terv és a csopaki kikötő. Luxuslakóparkok és a felmelegedő tó. Mit kellene tenni azért, hogy a Duna minél inkább fürdésre alkalmas legyen?  Mitől fenntartható egy olimpia? Mit tanulhatna Párizstól Budapest? Mennyire irreális álom a magyar olimpia? Óriási bajban az akkuipar, amire a magyar jövő épülne. Zsákutcás túltolt orbáni akkumulátoripar és a sivatagosodó Debrecen. Mitől tort az orbáni e-autótámogatási rendszer? Kiszáradó alföldi folyóink: vésztározók helyett a talajban őrizzük meg a vizet. A kínai modell bedönti Magyarországot? Győrffy Balázs személyében egy agresszív politikai gengszter távozik a közéletből. Az LMP a Fidesz fiókpártocskája lett. Kell-e Magyarországon valódi zöld párt? Milyen a hatékony zöldpolitika? Vitézy Dávid kontra Lázár János és a behalt MÁV. Ezek hírháttér podcastunk mai fő témái. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Csécsi László újságíró, a Magyar Hang online felelős szerkesztője, és Zsuppán András a Válasz Online újságírója.

Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk: Lázári kastélymutyi– elkótyavetyélik a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi központját? Állami titkosítás - megszűnik az építéshatósági ügyek nyilvánossága. Zöld szervezetek szerint alaptörvényellenes, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedettnél melegebb vizet engedjen a Dunába. Kivágták a fákat Sopronban – a lakók megosztottak. Szennyezett Szajna és a putyini-orbáni kormánypropaganda. Győzelem minden áron? Tiszta vizet a mederbe – hol fürödhetünk a Dunában? Folyamatosan szennyezett a levegő Kecskeméten. A kormány nem érti a modern gazdaság működését. Akkumulátorgyártó ökogyarmat. Lépéshátrányba kerültünk, mivel a kormány továbbra is csak Paksban gondolkodik. A 600 milliárdos út Felcsúttól Nyíregyházáig. 20 év alatt 2 fokot melegedett a Balaton. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Horn Gabriella újságíró a Szabad Európa rovatvezetője és Katus Eszter az Átlátszó újságírója.

Kórházi klímahiszti? Százból két betegszobát hűtenek. Műtőklímák: borítékolható volt, hogy baj lesz. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át júliusban. Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?  A hőségben minden étel megromlik: vásárolj, tárolj, főzz biztonságosan. Hogyan kerülhetjük el az élelmiszerpazarlást nyáron? Megállíthatatlanul nő a globális légkondihasználat, csak bírjuk árammal. Úszásra alkalmatlan a Szajna – a párizsi olimpia problémái. Egyetemi mutyi: Orbán padlóra küldte a tudományos kutatást és a felsőoktatást. Nem bírják az automaták a sok visszavitt palackot, a MOHU szerint túl nagy sebességgel váltják őket vissza az emberek. Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai: Kis Anna  meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője. és Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója

Hírháttér podcastunk fő témái: Légkondi: jó-rossz? Kell, nem kell?  50 forintos kérdések – hulladék visszaváltási dilemmák. Irányított mutyi: MOHU roncsderbi - hova tűnnek el a roncsautók? Akkugyarmati zsákutca, lázári kastélymutyi, Victor projekt a nagy inárcsi naperőmű biznisz. Megmenekül a Fertő-tó? Újra járható a Rám-szakadék. A turizmus irányai. Kiemelt titkos beruházás veszélyezteti a pécsi vízbázist. Népszavazás a kiemelt állami beruházásokról. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:  Katus Eszter az Átlátszó újságírója és Wiedemann Tamás a Szabadeurópa újságírója

Mit tesz az élelmiszer önellátásért a Szövetség az Élő Tiszáért?  Bukhatják a zöld rendszámot a plug-in hibridek, meg a vele járó előnyöket is. A háború környezeti lányoma - a szén-dioxid-kibocsátás után is jóvátételt fizettetnének az agresszor Oroszországgal. Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt. Az idei volt minden idők legmelegebb májusa Brutális hőség világszerte, mi várható nálunk? Jó vagy rossz, ha a magyar GDP 10 %-a az akkugyártásból származik?  Ritka harangvirágfaj kiirtására készül a Budakeszi Vadaspark? Turisták, haza! A tömegturizmus elűzi a helyieket az otthonaikból - Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója, és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője

Hírháttér podcastunk témái: Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt, vagy a gyártók profitja bánja? Nem büntettek a szavazók: a legtöbb akkugyáras települése újraválasztották a polgármestert. A Kúria elmeszelte a kínai BYD autógyár kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot. Az újabb orbáni nem ellenére érvénybe lép a természet-helyreállítási rendelet. Mit várhatunk magyar uniós elnökségtől? Az oroszok már nem a spájzban vannak, hanem a kormány számítógépes rendszerében. Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:   Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Kósa András a Szabadeurópa újságírója

Mit tehetnek nagy tanaink partjának önkormányzatai a tópartok egészségesebb megmaradásáért? Milyen jogi lehetőségeik vannak, ha szembeszállnak a NER ingatlanmaffiájával? Ehhez ad tanácsokat a Balatoni Zöld Minimum, melyet a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, és a Társaság a Szabadságjogokért közösen készített el. Sarkadi Péter szerkesztő még az önkormányzati választások előtt pár nappal beszélgetett Kun Zoltánnal a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnökével a Balatoni Zöld Minimum mellett a Fertő-tó és a Tatai Öreg tó helyzetérő, no és arról is, hogy paradigmaváltásra van szükség az európai öreg erdők megítélésében.

Hírháttér podcastunkban az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk: Május 25-én a magyarok túllőtték magukat. A Rám szakadéktól Velencéig: tömegturizmus és klímaváltozás. Mi az az univerzális hőkomfortindex, és milyen nyárra számíthatunk? Hőhullámok és halálozás. Járda kávézaccbetonból, és globális homokhiány. Kire szavazzanak a zöldek az EP választáson?  Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársa:  Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője

200 apartmanházzal építenék be az erdei tó partját az Őrségi Nemzeti Park határán. Mi tesszük tönkre életterünket - óriási veszélyben vannak tavaink. Lassan több lesz a szemét a Tisza-tóban, mint a hal?  Már a férfiak heréiben is ott vannak a mikroműanyagok. Hülyeségeket írnak vissza, szakmailag nulla a Mohu-Mol koncessziós hulladékgazdálkodási új rendszere. Finisben a választási kampány: Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik. Zöld állásfoglalást kér a Greenpeace az Európai Parlamentbe készülő pártoktól. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:   Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Keller-Alánt Ákos a Szabadeurópa újságírója.

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság. Április még tavaszi, vagy már nyári hónap? Klímaváltozás és pingvinpusztulás. Fűkaszával a méhlegelők ellen - egyre nevetségesebb a választási kampány. Így mérgezhetik hazánkat az ökogyarmatosítók - akkumulátorgyári tájkép az ökotoxikológus szemével. A brüsszeli elit tényleg feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán? A "méhészminiszter" álzöldítései és hazugságai. A felelős macskatartás kulcsfontosságú az Év Emlősének fennmaradásához: vadmacskák kontra kivadult házimacskák. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. a Másfélfok újságírója   Darvas Béla ökotoxikológus prof. MTA biológiai osztály doktora, publicista, többek között a greenfo legaktívabb blogszerzője.

Nem csak anyai dilemma: 6000 eldobható, vagy 15 mosható pelenka? Évi 295 millió kidobott kávéspohár -hiába papír, azzal se tudunk mit kezdeni. A MOL-MOHU hulladékkoncessziós fesztiválzöldítési kérdőjelei. Irtsuk ki az egyszerhasználatos kultúrát! Mire jó az ökotipegő app, és miért problémás a repohár? Bemutatkozik egy hulladékos civil szervezet: Koller Andrea és Csobay Krisztina a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület vezetői.

Hiába sok a természetvédelmi terület, ha megengedett ott fát vágni. Elromlott? Ne dobd ki! Irány a közösségi javítóműhely már Budapesten is. A növekvő megújuló energiához fontos a tárolás – áldás, vagy átok, egyáltalán hogyan működik a szivattyús energiatároló erőmű? Szembenézés az ökogyarmat árnyoldalaival -megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Állami simlis akkumutyi Gödön. Atom kérdőjelek: felül kéne vizsgálni, vagy vissza kellene vonni Paks2 környezetvédelmi engedélyét? A Mohu-Mol kaszál, a fogyasztó fizet. Lassacskán elindul a palackvisszaváltás – de milyen áron? Áprilisban is folytatódik a felmelegedés - szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Bodnár Zsuzsa gödi lokálpatrióta-környezetvédő, az Átlátszó újságírója és Nagy András a Szabadeurópa újságírója

Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak! A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. És ettől mi lesz jobb? Erkélynapelemek és okos villanyórák – kis lépések a háztartások zöldítésben. Bejött a svédasztalos menza: ötödére csökkent az iskolai ételhulladék. Mik azok a háztartás zöldítő ökokörök? Ígéretek és a valóság: Városi klímastratégiák – a fogatlan papír tigrisek. Miért fontosak zöld szempontból a június 9-i választások? Fényvisszaverő felhőkkel zaboláznák meg a Napot, hogy megfékezzék a globális felmelegedést. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai: Andacs Noémi geográfus-szociológus a Tudatos Vásárlók Egyesületétől,  és Vigh Péter, a Másfél fok alapítója, szerkesztője, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.

Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala. Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire? Akik nélkül nincs élet – mit tehetünk a beporzóinkért? Lencse nyomozás: honnan jön az egyik legkedveltebb hüvelyesünk a boltokba? Mi segíthetne a dühös és frusztrált magyar társadalomnak a környezeti-klímás területen? Mi a kapcsolat a klímaváltozás és az álmatlanság között? Holdport vetnének be a globális felmelegedés ellen – de lenne értelme, és realitása? Többek között e témákat járja körbe és próbál kimerítő válaszokat adni a kérdésekre Sarkadi Péter szerkesztő mai vendégeivel: Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, a környezettudományok doktora (PhD). a másfélfok szerzője

Újraindult hírháttér podcastunkban ma több hírünk is az egyik legproblémásabb  környezetti bombához kapcsolódik, amely már egyre több helyen ketyeg – ez pedig a túltolt akkumulátoripar. Sarkadi Péter mindkét mai vendége: Benyó Rita újságíró a SzabadEurópától és  Bodnár Zsuzsa újságíró az Átlátszótól jártas e témában - sokat írtak és forgattak az akkugyártás és feldolgozás témában. Mérgek, hulladék, kiemelt beruházás, álszent közmeghallgatás, és demokráciadeficit. Emellett szó esik a balatoni nádasirtásról, a túltolt kikötőépítésekről, és Orbán Viktor évértékelésének álzöld szólamairól is, de arról is szót ejtünk, hogy mit csinál Budapest brüsszeli képviselete. A kormánypropaganda és a tények.

Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadával megnöveli otthona értékét? Megoldható! Fektessen értéknövekedésbe!. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít. Hogy hogyan, és mennyire?  Ezt egy konkrét ingatlankorszerűsítési programon keresztül mutatják be Sarkadi Péter vendégei:  Ács Balázs, a Masterplast Nyrt., alelnöke, Csanaky Bernadett, a DunaHouse – Credipass hálózatfejlesztési vezetője, és Pap Kristóf, a Powerie Kft., ügyvezetője.

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika? Sarkadi Péter beszélgetőtársa Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője, elnökségi tagja.

A greenfo hűséges olvasói és hallgatói emlékezhetnek még ZÖLD HÉT podcast sorozatra, melynek adásaiban szakértő vendégeinkkel az adott hét fontos zöld híreit beszéltük meg, jártuk körül, magyaráztuk el az összefüggéseket. Egy hosszabb kényszerszünet után most újraindul a ZÖLD HÉT – igaz egyelőre kétheti rendszerességgel – köszönhetően az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásának. Most is mint korábban a vendégek ajánlanak számukra fontos környezetvédelemmel kapcsolatos híreket a közelmúltból, melyekről részletesebben beszélgetnek, hogy jobban megértsék a hátteret, a lényeget. Az első rész témái: A zöldmosás betiltása, intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás, még az unokáiknak is ártanak a vegyi anyagokkal szennyezett apák, a biohulladék begyűjtési rendszer kérdőjelei, Budapest zöldítési tervei, mi fán terem az ESG, és hogyan vehetünk részt a közösségi mezőgazdaságban. Sarkadi Péter vendégei: Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke, Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában? Többek között e témákról esett szó a CEU Bibó István Szabadegyetem 2024 február 1-i kerekasztal beszélgetésén. A felvétel a Közép-európai Egyetem, budapesti, Nádor utcai  épületében készült.  A megszólalók: Tosics Iván ügyvezető igazgató, Városfejlesztés Kft. (moderátor) Gerőházi Éva energetikai szakértő, Városkutatás Kft. Kovács Bence közösségi energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége Koritár Zsuzsanna energiaszegénységi szakértő, Habitat for Humanity Magyarország Pálffy Anikó szakmai vezető, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett. Akiket hallunk: Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke, Horváth István, a Holofon Zrt. alapítója, Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke, a nulla hulladék program vezetője, és Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Erről a fővárosi vezetés már 2019-ben készíttetett egy tervet, melyben a döntően MÁV tulajdonú területre 8-10 ezer budapesti család otthona, és munkahelyek létesítése szerepel. A parkvárosban revitalizálnák a Rákos-patakot, tavat, és sok zöldfelületet hoznának létre. Mindezt most felülírja az Orbán-kormány simlis terve,miszerint kiemelt állami beruházással a világ egyik leggazdagabb arab ingatlanbefektetője egy dubai mintájú luxuslakóparkot építene gazdag vevőknek, 220 méternél is magasabb látkép romboló tájidegen felhőkarcolókkal. A mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Karácsony Gergely főpolgármester és Balogh Samu kabinetfőnök december 8-án tartott közös háttérbeszélgetést, melyen a főváros elképzeléseit bemutatva beszéltek arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra, pl. a klímaváltozásra választ adó élhető városrész. Podcastunk e beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Érdemes a hangmegosztók helyett a greenfo youtube csatornáján hallgatni az adást, mert ott a látványtervekkel jobban érthetőek az elmondottak.

Miért nélkülözhetetlen kezdés az épület felújításakor az energetikai audit? A leghatékonyabb a komplex energetikai felújítás, de ha csak részletekben van pénzünk, mi az ideális sorrend? Mit árul el az épületenergetikai tanusítvány? Mekkora értéknövelő a jobb kategória? Melyik éri meg inkább: olcsóbban rosszabb, vagy drágábban jobb állapotút venni? Sorozatunk hatodik beszélgetésben a főszerepben a pénz: ingatlanárak, hitel, primer energia megtakarítás, fogyasztáscsökkentés és megtérülés. Sarkadi Péter vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Mélyfelújítással (nyílászáró csere +hőszigetelés + fűtéskorszerűsítés) akár 60 %-kal, csak a nyílászáró cserével 25 %-kal csökkenthetjük hűtés/fűtés költségeinket. Lakást épít? Felújít? Előbb utóbb döntenie kell, hogy milyen nyílászárókat vegyen. Az ár mellett fontos szempont a hő és hang szigetelési tulajdonság is. A mai podcastban a felújításhoz adunk hasznos tanácsokat: a szakszerű ablakbeépítésről, a nyílászárók modern szellőztető rendszereiről, a fűtési/hűtési költségek csökkentéséről, és az esztétikumról is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő a Gealan cégcsoport Kelet-Magyarországi Területi Értékesítési Vezetőjével, Kocsis Lajossal. 

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez adtunk sorozatunk eddigi 4 részében gyakorlati tanácsokat építkezőknek és lakásfelújítóknak. A mai ötödik beszélgetésben a különböző épülettípusok legoptimálisabb hőszigetelési módszereiről, anyagairól szólunk. Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendége ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. Családi ház, régi építésű akár 100 éves társasház, viszonylag fiatalabb társasház, ikerház, panel és társai. Mennyire specifikusak a különböző épülettípusokhoz ajánlott szigetelési módszerek?

Az ökológiai vészhelyzet befogadhatatlan, fenyegető komplexitását megszelídíti, okait, jelenét, jellegét és a drasztikus változás lehetséges módjait elénk tárja a fontoskodó tudós szerepét mellőzve. Nem patetikus, nem relativizál, viszont bátor, provokatív, érthető és mindezek által cselekvésre sarkall – írta Lányi András a lektori véleményében, melyet így zárt: „Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ott keletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.” Hivatalosan ma mutatják be Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus „Az ember vége, a természet esélye. Helyünk a földi ökoszisztémában című könyvét, melyről a szerzővel Sarkadi Péter beszélgetett.

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi otthonhoz jutni? „Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája már bekerült a cég típusház kínálatába. A mai podcast vendége e pályázat zsűrijének társelnöke Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, aki a pécsi Szőlő utcai 5 lakásos társasházzal egy pályázaton 2013-ban harmadik díjat nyert, amelynek az az érdekessége, hogy kerámia tetőcserép van a homlokzaton is. Pécs város volt főépítészével  - aki 2019-ben elnyerte az Év háza fődíját – a korszerű hőszigetelésről, a divatos, modern építőanyagokról, a típusházakról, és Pécs építészeti, városfejlesztési lehetőségeiről  - az erőművi pernyétől a metróvasútig - is beszélget Sarkadi Péter.

Az épület homlokzatán keresztül akár 35 % is lehet a hőveszteség. Ennyit spórolhatunk a szigeteléssel. Szálas anyagot (pl. kőzetgyapotot), vagy polisztirolt használjunk? A szálas előnye a páraáteresztő képesség, az akusztikai csillapítás és a tűzvédelem. A polisztirol viszont olcsóbb, és jóval könnyebb. Milyen anyagú, és mélységű legyen a lábazat szigetelés? Milyen vastag az ideális hőszigetelő? +1 cm szigetelőanyag 4%-kal növeli a hatékonyságot.  Miért érdemes a hőszigetelés síkjába kitolni az ablakokat? Mi az a kávaszigetelés? Hogyan vastagíthatjuk tovább a már meglevő homlokzati szigetelésünket? Miért előnyös a különböző anyagok helyett a gyártói termékrendszert választani? Dűbel, vagy ragasztó? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ sorozatunk 4. részében ismét Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője, akivel Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetett.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes lakossági tanácsadással is foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI? Kapcsolódó cikkünk a greenfon >>>

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 3. részében maradunk a tetőn, és bemutatunk egy nálunk még kevésbé elterjedt szigetelési módszert, mellyel a szarufák között, alatt, és a nehezen elérhető helyeken viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. A SUPAFIL® ásványgyapotból készült fújható szigetelés előnyei, hogy kötőanyagot nem tartalmazó termék, nehezen hozzáférhető, bonyolult ácsszerkezetek, illetve nem, vagy nehezen megközelíthető felületek hőszigetelése alkalmas, környezetbarát technológia, mert 80%-ban újrahasznosított üvegből készül, a kivitelezés során nem lesznek illesztési hézagok, más fújható szigetelésekkel ellentétben minimális a porképződés a munkatérben, gyors, precíz munkavégzés, nem éghető A1 tűzvédelmi osztályba tartozik, és a befújásával javulnak a hőszigetelt szerkezet akusztikai tulajdonsága (hangszigetelés, léghanggátlás) Sarkadi Péter szerkesztő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként - hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények (pl. buglyos szegfű- képünkön), ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének  NaturArt alapító tagja 25 éve él Zsombón és harcol a helyi természeti értékek megmaradásáért.