margofeszt

A rövid közös kreatív írásgyakorlat előtt a szerzővel Vinczellér Katalin beszélget A könyv írásgyakorlatainak origója többnyire egy érdekes műalkotás, néha egy-egy természeti jelenség. Egy elgondolkodtató festmény vagy graffiti, egy szokatlan film, egy talán jól ismert vagy soha nem olvasott vers. A műalkotásokkal megismerkedni – az első fontos lépés az önmegismerő alkotás útján. Aztán belőlük kiindulva, segítségükkel már megtéve egy gondolatkört, elmerülve egy hangulatban létrehozhatjuk a saját szövegeinket. A gyakorlatok megírása nem tesz íróvá – de még az is megtörténhet, hogy hozzásegít az írásban való tehetség felismeréséhez. Szándékom ezekkel a játéknak, komolyabb elmerülésnek is tekinthető íráskísérletekkel mégis inkább az volt, hogy aki szeretne, felfedezhessen magában valamit, aminek addig nem volt tudatában. Mert nem találta meg a szavakat, csak a gyomrában a feszítő érzést, vagy a torkában a gombócot, amit valami bizonytalan és ismeretlen gondolat vagy szorongás okozott. A Pagony Kiadó (Tilos az Á könyvek) programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Bódis Krisztiánnal, Erdős Dénessel, Juhász Jácinttal, Rácz Dominikával és Soós Bertalannal Kiss Imre beszélget „Nagyon sokféleképpen lehet rossz egy Budapestről szóló könyv. Például úgy, hogy mindenáron be akarja bizonyítani: ez a világ legszebb városa. Vagy épp az ellenkezőjét: hogy milyen kilátástalanul nyomorúságos hely ez. Esetleg azt, hogy milyen nagy múltú. Hogy mennyire fiatalos. Szemetes. Zöld. Autós. Kerékpáros. A nemzet fővárosa. Multikulturális metropolisz. Hogy itt az emberek boldogok. Hogy itt az emberek szomorúak. Hogy ez itt kérem Balkán, vagy Kelet-Európa, vagy Nyugat-Európa, vagy tulajdonképpen maga Európa. Nos, egyik sem könnyű feladat. Nem egyszerű műterembe vinni a várost, és ott tökéletesen beállított képeket készíteni róla. De van, ami ennél is nehezebb: bemutatni azt, hogy milyen is valójában Budapest, amikor csak úgy van. Létezik, él. A BPSPC-nek ez meglepő módon sikerült. Egy utcafotóalbum ugyanis a város filmelőzetese.” Zubreczki Dávid A Boook Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Bakonyi Alexa beszélget „Az a jó, aminek van titka és van kockázata.” Az évszázad negyedénél járunk. Amit zagyva átmenetnek véltünk, már önálló korszak. Fel lehet nőni a történelem hűlt helyén, lehet roskadozni tisztán huszonegyedik századi terhek alatt – és le lehet őket rázni. A Nem forradalmi könyv. Tárgya a kortárs valóság, mint tünetegyüttes. Ellensége: a közvélekedés. Színtere: a magán- és a közélet sokféle határa. Fegyvere: az önvédelem hiánya. A sucuresale könyvek programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Kovács-Solymosy Zsuzsanna beszélget „Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette.” Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géza a vasárnapi ebéd alatt váratlanul felállt, apósa mögé lépett, és fejbe lőtte. Vizler-Nyirádi Luca 1980-ban született Budapesten. Szociológus, újságíró. Első regényének alapja családi vonatkozású, igaz történet, amelynek megírását csaknem kétéves kutatómunka előzte meg. Íróként főleg pszichológiai és szociokulturális kérdésekkel foglalkozik. A Cser kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélget Foghíjtelkek, búcsújáró helyek és Family Frost-os hűtőkocsik. Traffipax ellen rózsafüzér, álmatlanságra visszafelé játszott Rolling Stones-dalok. Világszép szólamvezető, halláskárosult lemezlovas, ördöggel cimboráló vénlány, fociultra kölcsöntiszteletes, na meg a lidérces pasztörizálóüzem. Ezen a babonás végvidéken képtelen alakok teszik a dolgukat. A Kappanfölde apokaliptikus rural fantasy, szellemekkel és szentekkel van tele. Mozaikszerűen építkező elbeszéléseiben egymásra rakódnak a pogány hitvilág, a keresztény hagyomány, a népi hiedelmek, valamint a popkultúra rétegei. Mit keres az andocsi futballpályán egy Freddie Mercuryba oltott, Tom Selleck-bajszú alak, és hová lett a Frigur kántor szíve? Vass Norbert borongós színekkel, szeretettel és humorral idézi meg egy sosemvolt somogyi kisközösség szokatlan mindennapjait. A Kappanfölde lüktető prózanyelve minden földi dolgok legvarázslatosabbikával, a zenével rokon. A Kalligram Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzőkkel Grancsa Gergely, az antológia szerkesztője és Biacsics Renáta (Renyagyár), a kötet illusztrátora beszélget A Tilos az Á könyvek kiadásában megjelenő Hangulatjelentés – közérzeti novellák címet viselő antológia tizenkilenc, jobbára a 20-as, 30-as éveiben járó szerzője arra tesz kísérletet, hogy közérzeti-közéleti szempontból mutassa be napjaink Magyarországát. Arra keresik a választ, vagy hoznak példákat, hogy milyen is a mai magyarországi fiatal felnőttek, nagykamaszok élete, milyen kérdések foglalkoztatják őket, milyen gondjaik vannak, és mivel van gondjuk. Az antológia mintegy látlelet az elmúlt nem nyolc, hanem tizenhárom évről, hogy milyen is felnőni, elkezdeni azt a bizonyos nagybetűst. Keserédes szövegek ezek, olyan mindenkit érintő kérdésekről, mint a szerelem, közösség és annak hiánya, önmagunk és mások elfogadása, klímaváltozás, politika, szexuális kisebbségek és nők helyzete – nem kevés fanyar humorral, hol dühösen, hol beletörődve, de érzékletesen és pontosan bemutatva napjaink fiataljainak problémát, kétségeit és kihívásait. A kötet borítóját és a belső illusztrációkat a Renyagyár néven alkotó Biacsics Renáta készítette, akinek stílusa és világlátása pontosan illeszkedik a szövegek hangulatához és még inkább átélhetővé teszi, a valószínűleg amúgy is ismerős helyzeteket. A kötet szerzői: Aradi Péter Balássy Fanni Bendl Vera Biró Zsombor Aurél Borda Réka Czakó Zsófia Élő Csenge Enikő Harag Anita Kalapos Éva Veronika Kállay Eszter Luka Klára Mécs Anna Mészöly Ágnes Miklya Luzsányi Mónika Moesko Péter Molnár T. Eszter Nyulász Lelle Rojik Tamás Veszprémi Szilveszter A Pagony Kiadó (Tilos az Á könyvek) programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Beszélgetés az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciója kapcsán „Az álom enyhíti a nyomorúságot, amely az ébrenlevőt gyötri!” – Több száz éve már, hogy Don Quijote, balján hű fegyverhordozójával, fején levesestállal, szívében pedig a legnemesebb tettvággyal, hogy a valóság egy kissé könnyebb, egy kissé elviselhetőbb legyen, szembeszállt a szélmalmokkal. Az idő haladt: mi változott? Nem sok, csupán a szélmalmoknak lett jobb a grafikai felbontása, futtathatjuk a harcot 120 fps-en, az egyértelmű győzelem után pedig ellovagolhatunk az álomszerű pixel-naplementébe… Závada Péter költő, Kovács D. Dániel rendező és Varga Zsófia dramaturg az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatójában, az [ESCAPE] – A Donkihóte-projektben Cervantes hősét a modern kor emberévé avánzsálják, a való világgal való konfliktusát pedig a számítógépes játékok mezejére terelik át. A modernizálás és adaptálás nehézségeiről, kihívásairól, a videojátékok szerepéről és a mai Donkihóte alakjáról Kovács D. Dániellel és Varga Zsófiával beszélget Gyárfás Dorka a Tavaszi Margó Nagyszínpadán! A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Kerber Balázs szerkesztő Kukorelly Endrével és Sőrés Zsolttal beszélget a könyvről A másik egy című emlékirat Szkárosi Endre korábbi visszaemlékezése (Egy másik ember, Eszmélkedéstörténeti emlékirat 2011, Orpheusz Kiadó) folytatásának tekinthető. A szerző azt tűzi ki célul, hogy az 1995-től 2012-ig terjedő életszakasza személyes kultúrtörténetét írja meg, azaz annak az avantgárdban gyökerező művészeti életnek a szubjektív felidézését vállalja, melyben aktív formálóként vett részt. Kockázatos és nagyvonalú akció, hiszen a kultúra személyes nézőpontja az alkotót magát is feltárja, és szükségszerűen magánéleti szálak is szövődnek a történetbe. Az olvasó ezt az izgalmas keveréket tarthatja kezében, és követheti Szkárosi Endre művészeti pályájának alakulását, a művek születési körülményeit, a tudományos pályája nehézségeit, valamint betekintést kaphat baráti, családi viszonyaiba. A könyv amellett, hogy pontos kultúrtörténeti dokumentum, magánéleti emlékirat is, és mint ilyen visszaemlékezés, szükségszerűen szubjektív és a fikciós szépirodalom területén is helyt áll, fejlődésregényként is olvasható. A Prae Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Torma Mária beszélget Egy hasbeszélő macskatulajdonos, egy labirintuslelkű pékinas és egy álmodozó óvónő, aki szentül állhatatos. Egyiküknek anyanyelve nincs, a másik nem beszél nyelveket, a harmadik képes hangot adni bárkinek és bárminek. Füzikék csivitelnek, varjak kárognak, rigók ugrándoznak a regény lapjain. A szerző akrobatikusan hajtogatja a cselekményszárnyakat. Azt csiripelik a verebek: a hasbeszélők és a regényírók szívesen vacsoráznak betűtésztás levest. Segít nekik a semmiből csodát teremteni: Papp-Zakor Ilka különleges hasbeszélő-regényében tréfákkal és megpróbáltatásokkal, kötődéssel és faképnél hagyással, nehéz-szép sorsokkal és nyelvi trillákkal találkozunk. Mélybe ránt ez a szöveg, és az égig emel. Vass Norbert A Kalligram Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget Közreműködik: Mészáros Blanka Öt fiatal a 21. század első negyedében. A múltjukat kiradírozták, a jelenük megfoghatatlan, a jövőről fogalmuk sincs. Mészáros Blanka felolvas, ((Karafiáth Orsi (Magyar Narancs) kérdez)) A tizennyolc éves Rami és barátai hazájában egy láthatatlan állami szerv irányít mindent: a Hivatal. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, de végül is ez nem olyan vészes, igaz? A suliban legalább nem kell megfeszülni (naná, mert csak propagandaterjesztő népiskolák működnek), bármilyen szakmát választhat az ember (kivéve, ha valami kreatívra vágyik), a párkapcsolatokat pedig kimondottan támogatják (már ameddig a családalapítás a céljuk). Szóval igen, mégiscsak nagyon vészes a helyzet, és Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről. Elhatározzák, hogy a maguk módján lázadnak fel az elnyomás ellen, akkor is, ha ezzel kockáztatják a saját, a szerelmük és a családjuk biztonságát. A Lampion Könyvek programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Gerliczki András beszélget Falcsik Mari prózája a gyerek- és ifjúkori eszmélés, az első gyönyörök és csalódások idejébe visz vissza, s aztán tovább - az emlékezet hajszálcsövein. Nem annyira a nosztalgia borzongató-kéjes érzésének felszítását szolgálja ez, bár egyszerre gyönyör és fájdalom, a szavak gyönyöre és a lélek fájdalma, ahogy egy fiatal lány úgy érzi: a világ árvája lett, fölrobbant otthonáé, hiába-szerelméé... De nem... nem nosztalgia ez, inkább az örök - "igazi" - idő ritmusa: az élet minden örömének és fájdalmának átélése még egyszer, irodalommá varázsolva: saját kis és nagy tragédiákkal és az élet során a tudat mélyére űzött sejtelmes történetek előhívásával: mintha csak film készült volna róluk. A Helikon Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Visky András beszélget „Különös testi szenzációk találták meg saját nyelvüket Mátyus Melinda sodró erejű prózájában. Nevelődési regénnyé összeálló elbeszélései egy mindeddig teljességgel ismeretlen nézőponttal teszik finomabbá világunk nyelvi érzékelését, jelesül a lelkésznő látásmódjával. Történetei csaknem észrevétlenül űznek ki az irodalomból, önmagunk felismerésének irányába. Mondjuk talán lelkésznőregénynek. Mondjuk talán irodalomtörténeti eseménynek.” Visky András Mátyus Melinda (1970) író, református lelkész. Szovátán született, Temesváron él. 2019 óta publikál. 2020-ban Látó-nívódíjat kapott. A Jelenkor Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Al Ghaoui Hesna, Boldizsár Ildikó, Deliága Éva, Kozma-Vízkeleti Dániel és Piczkó Katalin beszélget Herner Dorka: Kudarcos terápiák – Interjúkötet segítő szakemberekkel mindenkit segítő tapasztalataikról A Kudarcos terápiákban ismert és elismert segítő szakembereket, kollégáimat kérdeztem olyan eseteikről, melyekkel szerintük kudarcot vallottak. Célom volt körbejárni, hogy kinek mi számít kudarcnak, hogy hogyan lehet vele megküzdeni, használni, tanulni belőle és növekedni általa. Messziről, ismeretlenül tűnhetünk tévedhetetlennek, ezáltal megközelíthetetlennek akár, ezért szerettem volna ezzel a kötettel közelebbről megmutatni magunkat az énfeltárás eszközével, hogy mesélünk a nehézségeinkről, dilemmáinkról és arról, hogy mi is hibázunk. Rendkívül izgalmas esetekbe, helyzetekbe kapunk bepillantást, amitől még jobban megismerhetjük és megérthetjük a segítő kapcsolatok működését is. A könyv minden olyan olvasóhoz kíván szólni, akit érdekel az önismeret, hiszen a terápiás kudarcok jócskán túlmutatnak önmagukon. A sok megtörtént, konkrét példán, a szakemberek nagyon változatos és egyedi önreflexióin keresztül megmutatkozik az is, hogy mire is jók a kudarcok általános értelemben: jelzik, ha valamit hibának érzünk, tehát ha elkanyarodtunk az értékrendünktől, ezáltal segítenek visszatalálnunk az általunk helyesnek vélt irányba, így teszik kapcsolatainkat – a magunkkal való kapcsolatunkat is! – sikeresebbé. A Central Könyvek programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Demszky Gábor legújabb kötete életútinterjú a szerzővel, Budapest egykori főpolgármesterével, az SZDSZ volt elnökével, ma is aktív liberális politikussal. A könyvben felmenőiről is mesél, apai nagyapja és nagybátyja történetén keresztül bemutatva a XX. század eleji baloldali illúziók szertefoszlását. Részletesen taglalja és összegzi a Kádár-rendszer ellenzékeként „belső disszidensként” megélt ifjúkori éveinek eseményeit, a későbbi politikusi pályáját meghatározó eszméinek és motivációinak kialakulását. A történet végigkíséri polgármesteri éveit, de kitér a 2010 óta eltelt időszak politikai és személyes eseményeire is. Új munkájával kiegészíti a több mint egy évtizede megjelent könyveit, írásait, az eltelt idő távlatából újraértékelve a korábban publikáltakat, valamint reagál a magyar politikai élet legfrissebb változásaira is. A gazdag képanyaggal ellátott kötetet – az ifjabb olvasókra is gondolva – az egyes történelmi eseményeket röviden bemutató „szövegdobozok” és a „főbb szereplőkről” tájékoztatást nyújtó névmutató egészíti ki. „Demszky Gábor egész életútja a szabadság gyakorlatias szeretetéről és a szolidaritás érvényesítéséről szólt. Budapest, ha akarna sem tudna nem szabad vagy nem szolidáris lenni, mert akkor megszűnne Budapestnek lenni. A szabadság és a szolidaritás egyik legfontosabb záloga pedig a szabad fővárosi önkormányzat, amelynek megteremtése és két évtizedes működtetése miatt Budapest örökké hálás lesz Demszky Gábornak.” Karácsony Gergely „Jancsó Miklós megkérte Demszky Gábort, beszéljen az életéről. A filmrendező rákérdezett a családra, a nagyszülőkre, dédszülőkre, akik a soknemzetiségű Magyarországon éltek. Jancsó jó kapcsolatban volt Nyikita Mihalkovval és javasolta neki, hogy filmesítse meg ezt a történetet. Sajnos a film nem készült el, de a magnóra vett elbeszélés megmaradt, könyv lett belőle, amelyet csak azért nem lehet kalandregénynek nevezni, mert a történet minden részlete igaz.” Kőszeg Ferenc „Demszky Gábor a XX. század második felétől napjainkig terjedő időszak egyik kiemelkedő magyar közéleti szereplője, gyorsan elfutott szépséges életünk egyik fontos, megkerülhetetlen egyénisége. Jó szívvel ajánlom kötetét, amelyben személyes emlékeit szedte csokorba. Hálásak vagyunk azért, hogy nemcsak politikusként, hanem élete föltárásával is nekünk szentelte magát.” Iványi Gábor A Multiverzum Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Ablonczy Bálint beszélget A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat. Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből? És vajon dobáltak-e a szövetséges repülők robbanó játékokat, engedelmeskedtek-e a lakók egy női légóparancsnoknak, és mihez kezdtek a székelyek egy tevével? A Jaffa Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel László Panna, a REFRESHER Magyarország videós újságírója beszélget A nagy múltú Szexművészeti Egyetemről senki sem tudja, hol található. A kevés szerencsés, aki átjut a három kemény rostán, és része lesz a leendő szexművészek elit közösségének, örökre hallgat a titokról. Vigh Teofil élete egyetlen célja, hogy bejusson az Egyetemre. Teó nemzedéke tipikus tagja: kiábrándult, motiválatlan, aki azt sem tudja, önmagát vagy a világot tartja-e szánalmasabbnak. Hobbija a ghostolás és pszichológusának alázása, valamint a pornónézés mellett a felvételire való készülés. A siker töretlen reményében idén hatodszorra is vállalja a próbatételt. Mindeközben a Hatalom egyszer csak úgy dönt, ideje átvenni az Egyetem irányítását, és átformálni a szexművészeti oktatást az uralkodó ideológiának megfelelően. Erre azonban a diákok meglepő módon reagálnak… Kemény Zsófi új regénye fordulatos történet a Z generáció Magyarországáról: egy legalább annyira nyugtalanító, mint amennyire szórakoztató olvasztótégely, amely kíméletlenül egyesít testet és lelket, misztikust és profánt, pornót és szerelmet, forradalmi hevületet és nemzedéki apátiát. „Felemelő érzés, hogy megmozgattunk egy országot az ellenállásunkkal. Pontosabban egy teljes apátiába ragadt országot fogtunk meg minden sarkánál, és most húzzuk, rángatjuk kifele az apátiamocsárból. Ki gondolta volna, hogy a Wesselényi utcai balkezes kebabos akkora szexművészetfan, hogy kiplakátolja a nagy kék helyiséget a csöcsös bolygós emblémánkkal, és 45 db grillsajtos kebabot rak le a Blaha Lujza téri lerakodóponton? (…) Kinek jutott volna eszébe, hogy a Farkasréti temető huszonhárom sírhelyet ajánl fel az egyetemfoglalóknak 150 évre, mert igazságtalannak érzi, ami velünk történt?” Fotó: Mohai Balázs Az Open Books Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Ruff Orsolya beszélget Közreműködik: Mészáros Blanka Irene Solà harmadik magyarul olvasható könyve, a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél a Pireneusok járatlan útjaira visz. Az idő viharai elragadták a férfiakat, így a Clavell-házat a nemzedékről nemzedékre itt maradó nők lakják. A hegyekben farkasvadászok, vadállatok, lázadó hadseregek és banditák portyáznak, a tűzhely mellett a nők ünnepre készülnek. A könyv egy karneváli kavalkád emlékezésről és felejtésről, valóságról és meséről, fényről és sötétségről szól, rengeteg színnel, vággyal és mágiával. Solà első regénye, a Gátak arról szól, hogyan lehet visszatérni valahová, ahonnan egyszer elmentünk, felidézi a távoli helyeken töltött nyarak és az első szerelem emlékét, és megmutatja, milyen hatással van a mesélő az általa elmesélt történetek szereplőire. A magyarul 2021-ben megjelent Énekelek, s táncot jár a hegy lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik. Irene Solà a fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője. Művei a Pireneusok gyönyörű, ám zárt világát mutatják be, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek és az állatok néha megszólalnak. Irene Solà mindhárom könyve Nemes Krisztina fordításában jelenet meg. A program nyelve spanyol, szinkrontolmácsolással. A könyv az Európai Unió Creative Europe programjának finanszírozásával valósult meg. A Magvető Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A nyertesekkel Valuska László beszélget Mohácsi Balázs és Puskás Panni nyerte az idén negyedik alkalommal átadott Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat és a vele járó 3-3 millió forintot. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete. A díjakat a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj negyedik évére felkért zsűri (Háy János, Krusovszky Dénes, Mácsai Pál, Nagy Gabriella és Turi Tímea) döntése nyomán adták át. Mohácsi Balázs szabálytalan, hibrid műfajú Újabb narancsok gurulnak el című kötetével pályázott, amelyben az élet, halál, költészet, család, írás témáiról beszél. A kézirat jelenleg mintegy 40 verset, illetve változatos témájú prózai fejezeteket tartalmaz, például a hétköznapok ihlettelenségéről, a permetezésről, a családi veszteségekről és arról, hogyan válik a pályázás irodalmi szöveggé. Puskás Panni Nem a haláltól munkacímű regénye az időskori önrendelkezés témáját dolgozza fel. Habár a szerző tájékoztatása szerint a kötet ötlete már korábban megszületett, mint hogy Karsai Dániel saját történetével a nyilvánossághoz és a bírósághoz fordult volna, ügyének alakulása merőben meghatározza majd a kötet történetének alakulását is. Támogató: Mastercard A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Bartók Imrével és Krizbai Gergellyel Ruff Orsolya beszélget Dlöf vidékein egészen mostanáig a legkülönfélébb teremtmények éltek békében egymás mellett. Gondosan feljegyezték népük homályba vesző történetét, megénekelték hőseiket, és némán faggatták a csillagokat sorsukról – a nyugodt esztendők azonban véget értek. Rejtélyes horda pusztít el mindent, ami az útjába kerül, és úgy tűnik, csak hárman járhatnak utána az igazságnak, és akadályozhatják meg a katasztrófát: egy ifjú ork, aki legszívesebben a kertjét gondozza, miközben a világ titkairól töpreng, egy magának való troll-lány, aki rébuszokban beszél, és egy modortalan elf, akinek mindenkihez van egy keresetlen szava. Mindhármójuk életét felborítja a rájuk leselkedő veszedelem, és mindhárman eltökéltek, hogy megmentsék otthonukat, Dlöföt, ahol semmi sem egészen az, aminek látszik. A Dlöf alkonya, Bartók Imre első ifjúsági regénye egy szépirodalmi igénnyel bemutatott, egyedi világot tár az olvasó elé, amelyet Krizbo különleges, hangulatteremtő illusztrációi tesznek igazán kivételessé. A Kolibri Kiadóval közös program. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Szederkényi Olga: Krimik és krémek - Agatha Christie és Escoffier mester randevúja Gourmandiában A szerzővel Juhász Anna beszélget Közreműködik: Ember Márk Mi volt Agatha Christie kedvenc koktélja? Mit reggelizik Miss Marple? És mi baja van Poirot-nak az ötórai teával? Szederkényi Olga rendhagyó szakácskönyvében egyszerre van jelen francia és angol kulinária művészete, no meg a méregkeverés tudománya: éppoly szerves része a jégből faragott hattyúban feltálalt Peche Melba, mint a romantikus körülmények közt odaégetett sült hering, és persze az arzénes curry. Írni, főzni és gyilkolni: e könyv lapjain e háromszöget járjuk be Agatha Christie életén és regényein, valamint a francia "szakácskirály" Auguste Escoffier receptjein keresztül. A Helikon Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Siklósi Mátéval és Varga Zsófiával Valuska László beszélget Zenél Agócs Márton, Beke István, Szűcs Viktor, Varga Gergő és Veress Áron. Az AWS zenekarból is ismert Siklósi Örs több mint három éve nincs velünk. Számtalan verset hagyott maga után, ezekből készült egy kötet a Siklósi Örs Emlékalapítvány gondozásában Örs saját rajzaival és kézirataival olyan írásokból, amelyek nagyjából 16 és 22 éves kora között születtek. Siklósi Örs sok minden volt: énekes, frontember, barát, férj, testvér, fiúgyermek és még annyi más. Mindig volt egy jó szava mindenkihez, mindenkinek jutott abból a felejthetetlen mosolyból. Örs már egészen korán elkezdte megfejteni a világot és a saját helyét benne, ennek nyoma az a rengeteg kézzel írt vers is, ami ránk maradt. Íródtak buszon, vonaton, órán, éjszakai merengések és hajnali hazautak közben életről, halálról, szerelemről, csalódásról. A Siklósi Örs Emlékalapítvány gondozásában ezekből a korai versekből készült egy kötet, amely a Margón mutatkozik be. Az eseményen részt vesz a könyv szerkesztője, Reisz-Varga Zsófi és Örs bátyja, az alapítvány vezetője, Siklósi Máté, valamint elhangzik néhány dal is Örs életében elkezdett szólólemezéről, amelyet barátai és zenésztársai fejeznek be a közeljövőben. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Cserkuti Dávid illusztrátor és Háver Varga Mariann beszélget Amikor egy szép nyári napon átveszed színjeles diplomádat a Nemzetközi Királyképző Intézetben, úgy érzed, ez a te napod. Miután azonban pár perccel később Fortunátusz kereke, mint a forgószél, elröpít a világ távoli szegletébe és törli az emlékezeted – nos, joggal vélheted, hogy talán mégsem. És a gondok még csak ekkor kezdődnek igazán: válogatós királylány, akit férjhez akarnak kényszeríteni, egy király, aki rá akarja sózni a lányát és fele királyságát tiltakozó hősünkre, és első látásra szerelem, amikor a fiatalok megpillantják egymást. Na jó, talán másodikra, akkor viszont épp arra jár egy sárkány, és elrabolja a szépséges Violát. Hősünk nem tehet mást, nyakába veszi a világot, hogy kiszabadítsa szerelmét. Egy idegesítően szószátyár Táltos Paripa társaságában, ezer veszéllyel megküzdve, végre megleli a sárkány kacsalábon forgó palotáját, de... …hogy mi minden történik addig? Csak úgy kapkodjuk a fejünket. Trónfosztás és lázadás, izgalmas üldözés, háború, lovagi torna. Emerson pedig, a világ legrosszabb magán- és mesterdetektívje hosszú időre kénytelen lemondani az esti forró fürdőről és a vajas pirítósról. Ám minden jó, ha a vége jó, és a szálak egyszer csak összeérnek Lezsák Levente régen várt meseregényének folytatásában, amelynek első részét egy szavazáson beválasztották azon öt könyv közé, amely „visszahozza a gyermekeket az olvasáshoz”. A Cor Leonis Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek A szerzővel Tóth Ramóna Mirtill beszélget Nincs nehezebb dolog, mint őszintén hazudni az igazságról. Biró Zsombor Aurélnak mégis sikerül: első regényében úgy szedi magát darabjaira és rakja össze újra, hogy a végére talán ő maga sem tudja, mi a valóság. Egy huszonöt éves fiú története ez, aki szeretne végre férfivá válni, de körülötte már annyira férfiak a férfiak, hogy ő csak iszonyodni tud ettől a rengeteg szőrtől. Az edzője papuccsal dobálja a medencepartról, osztályfőnöke hipóval összekevert sósavat iszik kémiaórán, és amikor végre kiszabadul a gyerekkorból, a művészegyetemen is oroszlánszaga van mindennek. Apját csak távolról meri szeretni, óvatosan, mint az Istent, és hát akkor a nőkről még nem is beszéltünk. Ebből a regényből mégis csak úgy árad a szeretet. Zsombor olyan empátiával dédelgeti karaktereit, mintha tényleg a családtagjai lennének. Mert azok is. Vagy nem. De ez igazából mindegy, ugyanis legjobban saját magát imádja, és annak próbál a végére járni, hogy honnan ered ez a masszív önszerelem. Spoiler: nem fog kiderülni. Biró Zsombor Aurél egy ropogósan friss, újgenerációs hangon szólal meg, és teszi ezt olyan könnyed humorral és autentikus szomorúsággal, hogy olvasó legyen a talpán, aki kibírja, hogy ne egy szuszra darálja le ezt a könyvet. Mert ezek a mondatok nemcsak folynak megállíthatatlanul, de meg is történnek, mint az élet. (Potozky László) A Kalligram Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Hansági Ágnes és Karafiáth Orsolya beszélget Közreműködik: Szász Júlia A Szendrey Júlia életútját feldolgozó történelmi regény megkísérli átformálni a közgondolkodásban a Petőfi özvegyéről alkotott képet, s ehhez az utóbbi évtizedek kutatásaira alapoz. Szendrey Júlia valóban extravagáns nőnek számított a saját korában, de közel sem élt olyan „vad” életet, mint azt sokan tükrözni szerették volna a kortársai közül. Júlia „botrányos” második házassága bizonyos értelemben kényszerházasság volt. A friss kutatások szerint Horváth Árpád nemcsak lelkileg és fizikailag, hanem szexuálisan is bántalmazta Júliát, aki a gyermekei érdekében maradt meg a házasságban. A női szerepkonfliktusok, az abuzív házasság, vagy az imposztorszindróma is fellelhető tehát Szendrey Júlia életregényében. A könyv az őrjöngő gyász képeivel indul, és veszi végig Júlia életét a haláláig. A gyermek-, és ifjúkor, a szerelem Petőfivel, a forradalom és szabadságharc eseményei emlékképekben, fragmentumokban térnek vissza, bemutatva s alátámasztva azt a fejlődési vonalat, amely mai kutatásoknak megfelelően új oldaláról mutatja be ennek a jobb sorsra érdemes asszonynak az éltét. A szöveg korabeli forrásokból merít: Júlia naplóiból, leveliből, vagy az éppen hozzáírt levelekből, Petőfi verseiből, vagy akár a korabeli divatlapok, törvényszövegek, határozatok részleteiből is. Az Athenaeum Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Ruff Orsolya beszélget Bűnöző vagy áldozat? Mesteri manipulátor vagy az igazság magányos harcosa? A tárgyalására váró Fília a kirendelt pszichológusnak meséli el összecsapását a város egyik legbefolyásosabb üzletemberével, Illésházy Antallal. A sokszor hihetetlennek tűnő történet során rádöbbenünk, hogy a valóság megítélése viszonylagos, és a felszín alatt egy másik, jóval ősibb küzdelem is zajlik: az ember örök harca az idővel… Kertész Erzsi második felnőtteknek szóló művében a pszichológiai, sci-fi és bűnügyi regény elemeit vegyítve, kiváló érzékkel tartja bizonytalanságban az olvasót. A Trend Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzőkkel Ott Anna beszélget Közreműködik: Gáspár Sándor „Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt” - vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás. Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket – még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel. Igen ám, de minden nemzedékben akadnak renitensek, akik nemcsak többre, de főleg másra vágynak: hagynák a kapálást, a kazal- és ganyérakást, mernek egyéb életről álmodni, és a pletykás vénasszony-koalíció uralta falu határait is maguk mögött hagynák. Csakhogy képesek-e kezükbe venni a sorsukat és sikeresen kiszakadni az évszázados paraszti földhözragadtságból? A Kovács ikrek szerzőpárosának hallatlanul eleven, szárnyaló képzeletű, sziporkázóan szellemes, mesésen mágikus és a lélek mélységeibe hatoló realista regénye erre a kérdésre is választ kínál. A Lesz majd minden-re Gabriel García Márquez is elismerően kacsintana. Az Európa Könyvkiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget ,,A fontos történeteket csak akkor látjuk fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket." Sofi Oksanen esszéjében fontos történetek olvashatók, bűn elhallgatni őket, beszélni kell róluk. Ahhoz, hogy megértsük, és felismerjük a mögöttük álló jelenségeket, a szerző történelmi, kultúrtörténeti és társadalmi kontextusba helyezi Ukrajna és az Orosz Föderáció háborúját. Azt járja körül, hogyan használja fel Oroszország újra a korábbi háborúk forgatókönyveit Ukrajnában, és miért akarja elhallgattatni a nőket belföldön és külföldön egyaránt. A Nyugat elhitte, hogy ilyen Európában nem ismétlődhet meg. Megismétlődött, és a szemünk előtt ismétlődik meg újra és újra. A szerző véleménye szerint Oroszország háborúja egyszersmind a női egyenjogúság ellen vívott háború is, amely során a népirtásban fegyverként használják a nemi erőszakot. Az Ugyanaz a folyó megrázó és hiteles összefoglaló a háború egy olyan aspektusáról, amelyet a mai napig mély hallgatás övez. Sofi Oksanen (1977) napjaink egyik legnépszerűbb északi szerzője. A finnországi Jyväskyläban született, észt anyától és finn apától, és mindkét örökség óriási nyomással nehezedett gyermek- és kamaszkorára. Irodalmában azóta is erőteljesen jelen van Finnország, a Szovjetunió és az elnyomás alatt fuldokló Észtország történelme, illetve a női lét, a nők ellen irányuló erőszak kérdései. 2003-ban a Sztálin tehenei című könyvével robbant be az északi irodalomba. 2005-ben jelent meg a Baby Jane, 2008-ban a világhírt hozó Tisztogatás, s 2013-ban a Mikor eltűntek a galambok. A program nyelve angol, szinkrontolmácsolással. Az eseményt a FinnAgora és a FILI támogatja. A Scolar Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Jánossy Lajos beszélget A szerző egy nap különös ösztöndíjat nyer el: nemalkotói támogatást. Ám a havi apanázst csak akkor folyósítják, ha nevezett novellista az égvilágon semmit sem ír, szóval, ha megszűnik írónak lenni. Az irodalmi túltermelést – és az ezzel járó jelentős minőségcsökkenést – orvosolni kívánó stipendium évei alatt a szerző egyetlen novellát sem ír, hiszen nem kíván elesni a borsos összegtől. Most a kedves olvasók éppen ezeket a történeteket olvashatják egy kötetben – azokat, melyeket az író nem írt meg. Misikéék Székelyföldön meglelik Csaba királyfi kardját, Virág elvtárs párthűsége és a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, valahol a Tisza mentén kézműves guillotine gyilkol… És így tovább. Cserna-Szabó András új novelláskötetében az utolsó magyarok – férfiak és asszonyok – csetlenek és botlanak a történelem színpadának véres és göcsörtös deszkáin. Végül vagy a világ pusztul el, vagy csak a magyarok halnak ki, mint egykor a dinoszauruszok, s még az Eltévedt Lovas sem tud segíteni. Nem túl reménykeltő és optimista ez a könyv – még szerencse, hogy a szerzőnek volt annyi esze, hogy ezeket a történeteket végül nem írta meg. A Helikon Kiadóval közös program. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Kurucz Adrienn beszélget Engedd el! De hogyan? Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé? Morzejeleket sípolva, vagy egy lábon ugrálva az Everesten? Mantrákat búgva, esetleg zarándokként vezekelve fűcsomót rágcsálva? Ha ez pont olyan egyszerű, mint ahogy szajkózzák, akkor miért nem magától értetődő a mechanizmus? Többféle recept létezik? Aki esküszik egy módszerre, honnan tudja, hogy az mindenkinél beválik és hat a szerelemre, szakmai kudarcra, betegségre egyaránt? Péterfi Judit riporter-műsorvezető saját sorsának hullámvasútjára ülteti fel az olvasót, magánéleti és szakmai életének magasságait és mélységeit tárja fel őszintén, professzionális kérdezőként szedi darabjaira az elengedés témáját olyan hiteles szakemberek segítségével, akiknek tudása a mindennapjainkban kísér. A személyes hangvételű, számos magánéleti tapasztalatot tükröző interjúkban Csernus Imre, Daubner Béla, Dudits Dénes, Feldmár András, Iványi Gábor, Máté Gábor és Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) mutatnak lehetséges utakat sérüléseink feldolgozására, traumáink feloldására, szokásaink és sémáink elengedésére majd a továbblépésre. Az Athenaeum Kiadó programja. Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál

A szerzővel a Scolar kiadó főszerkesztője, Illés Andrea beszélget A műből felolvas a szerző, kíséri Lantos Zoltán hegedűművész. „Tisza Kata könyvét olvasni kaland, mert a szakma által felhalmozott tudást és a terápiás gyakorlatot a pontos, eleven írói nyelv nemcsak közvetíti, hanem előtte jár, felismerésekhez vezet, mintha mindig is tudta volna ezt az ember, csak épp nem gondolta vagy nem mondta. A semmi alapélmény, mint a sivatag és a tenger. Van-e túlja, át lehet-e lábalni rajta, ez a kérdés. Az olvasót kibillenti, szembesíti önmagával, és nem csak – a többiekkel is szembe kell nézni, ha nézünk. Kádencia van, és ritmus – varázs. A nyelv többet tud, mint az egyén, többet, mint mindenki, többet, mint a tudomány. Azzal a valamivel érintkezik, amiről keveset beszélünk. A lélek is azzal a valamivel egy. A semmi egyedülség és kollektív élmény. Aki az értelmét keresi, a szabadságot keresi.” Vida Gábor, író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője A könyvet a helyszínen dedikálni is lehetséges. A Scolar Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Szolláth Dávid beszélget Schillinger Gyöngyvér művében minden benne van, ami az úgynevezett letehetetlen könyvekhez kell: jó karakterek, fordulatok, szex, sikkasztás, botrány. És ott van az is, amit az úgynevezett nagy írók tudnak: a hajszálpontos lélektan, a hiteles nyelv, az emberi sorsok megértése, és a szembenézés a világ romlásával. Sok jó magyar író van manapság, de az igen ritka, hogy egy elsőkönyves szerző egyszerre legyen művészileg kompromisszummentes és lebilincselően olvasmányos. (Szolláth Dávid) A Kalligram Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzőkkel Pándi Balázs beszélget Negyedszázaddal ezelőtt Németh Gábor és Szilasi László Kész regény címen közreadta két barát levelezését. Gabriely György és Poletti Lénárd egymáshoz írt soraiból nemcsak egy barátság természetrajza, hanem a második világháború előtti évek Európájának baljós árnyai is körvonalazódnak. A két művelt, sziporkázó fiatalember számára az értelmező párbeszéd létkérdés volt azokban az években, amikor az igazság keresése szó szerint halálos kockázattal járt. Rejtélyes körülmények között megszakadt levelezésük most két, újabban felfedezett irattal bővül: Poletti memoárjával a hetvenes évekből, Gabriely följegyzéseivel pedig 1946-ból. Az első egy sokat megélt férfi számadása, aki bűn és felelősség, isteni gondviselés és emberi jóvátétel kérdéseivel hadakozik a csupaszra rabolt vidéki Magyarországon. A második egy amnéziával kezelt túlélő küzdelme az elveszett emlékeiért, amelyekről sosem tudhatja, hogy megtalálásuk nem sodorja-e újabb veszélybe. Noha a most először közreadott két írást nem egymásnak címezték, azok mégis párbeszédben állnak, és együtt adják ki azt az egészt, amit az életnek kiszolgáltatott, de halhatatlan barátságuk jelent. A Kalligram Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Müller Rolf történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa beszélget Hogyan és miért akartak beszervezni az ötvenes évek közepén egy kisvárosi zenetanárnőt? Mivel próbáltak rávenni az együttműködésre egy vidéki gyermekgyógyászt, és az illető miként igyekezett kibújni ez alól? Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot? A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. Könyvében megvizsgálja, milyen kép él a köztudatban a politikai rendőrségről és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épült fel és működött az ügynökhálózat az 1945-tól 1990-ig terjedő időszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a kort és szereplőit. A Jaffa Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög–római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek, illetve ismert mítoszok meglepő, háttérbe szorult változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Parisz első felesége és Szép Helenének vetélkedésére és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Iliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket. A Trend Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A háborúk története egyidős az emberiséggel, de a valódi arcát csak az elmúlt 100 évben ismertük meg igazán, hogy milyen az, amikor a mindennapok része lesz. Mert a háború igazából nem csupán a harcokról, az erőforrások újraelosztásáról, geopolitikai törekvésekről, a jó és a gonosz küzdelméről szól, hanem a benne élő emberekről. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Rényi Ádám beszélget Budapest még annál is izgalmasabb, mint amilyennek gondolnánk. Minden utcasarok rejt titkokat, érdekességeket, csak tudnunk kell, hogy mire figyeljünk. Kordos Szabolcs bestseller sorozatának harmadik, de független kötete, mint egy kedves, jól informált barát, újra oda-odamutat egy épületre, és felteszi minden mese legjobb indító kérdését: „Tudtad?” Segítségével benézhetünk az ország első számú primadonnájának villájába, Ady Endre életének egyetlen „saját” lakásába, és Jókai Mór körúti fészkébe, ahol öt évtizeddel fiatalabb feleségével töltötte utolsó éveit. Megismerjük egy mániákus műgyűjtő tragédiába torkolló életét. A Hotel Nemzeti falai bevezetnek Rigó Jancsi, a Corinthia lakosztályai pedig Krúdy Gyula botrányos szerelmi életébe. Különös sztorikat mesélnek nekünk romantikáról, politikáról, és gazdagságról a Károlyi palota termei. Beléphetünk Nagy-Britannia nagykövetének rezidenciájába, és kitárulnak előttünk a legismertebb bevásárlóközpont titkai. Végezetül találkozunk Budapest vőlegényével is. A 21. Század Kiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Török András beszélget Közreműködik: Nyári Emma A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja – ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét. Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé. Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé. Sétára fel! Az Athenaeum Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzőkkel Margitházi Beja beszélget Közreműködik: Szacsvai István A kötet a magyar filmtörténet egyik fontos úttörője, Janovics Jenő pályáját mutatja be. Az erdélyi színházigazgató életének hetvenhárom évéből mindössze hétben foglalkozott aktívan filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága ilyen rövid idő alatt is felbecsülhetetlen hatású volt. Műhelyéből került ki a teljes magyar némafilmgyártás közel egytizede, és világhírnévig jutó rendezők, színészek karrierjét indította el. A gazdagon illusztrált, korabeli forrásszövegekkel kísért anyag nemcsak Janovics mára már nagyrészt elveszett filmjeiről, de az általa megszervezett közösségről és a körülötte formálódó izgalmas alkotói-szellemi közegről is áttekintést ad. A szerzők célja, hogy olvasmányos módon, ugyanakkor tudományos igényességgel, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával rajzolják meg a magyar filmtörténet egyik meghatározó alkotójának szakmai életútját. Az NFI – Filmarhcívum programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Bárány Tibor beszélget Közreműködik: Szabó Tibor Talán már zenélni sem képes zenész, lakodalmán veszekedő házaspár, hőlégballon-vállalkozásra készülő férfi, a tudatot megtámadó entitásokról fantazmagóriákat szövő, kleptomániás takarítónő. Alakok Egressy Zoltán egymáshoz lazán kapcsolódó kisprózáiból, melyek egyszerre nyitnak a hétköznapi és a különleges irányába. Ha elsőre valóságosnak hatnak a történetek, egy kis túlzás avagy fokozás elemeli őket; ha pedig eleve elemel minket a mindennapokból a szerző, figyel rá, hogy ne pusztán a szereplők esetenként fals, elrugaszkodott perspektíváját és annak finom paródiáját mutassa meg nekünk, hanem legyen mindennek valamiféle mélyben gyökerező valóságmagja is. Bárkiről és bármiről legyen is szó: Egressy Zoltán rendkívül természetesnek, mindenféle manírtól mentesnek tűnő novelláiban közel megy figuráihoz, és mint egy pszichológus, kiapadhatatlan érdeklődéssel fürkészi gondolkodásmódjukat, önbecsapásaikat, véleménykülönbségeiket, láttatja speciális beszédüket, roncsolt nyelvükkel, fogalmazásbeli sutaságaikkal. Így lesz a Kettesével a lépcsőn a lírai atmoszféra és empátiával átitatott humor emlékezetes ötvözete. Egressy Zoltán 1967-ben született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író. A Helikon Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Illés Andrea beszélget Közreműködik: Borbély Alexandra Tóth Júlia Éva almáriumában tesz számvetést, és kirámol belőle mindent. Elénk tár csalódást, félelmet, magány, érzékiséget, gyászt, begyógyult, majd újra felfakadó sebeket meg megannyi örömöt. Olykor álomból kisodródó víziószerű képek, máskor hétköznapi helyzetek költészetté emelve. Sül a hús, a tepsi forró, hullik a krumplihéj, és a költő éles kése nyomán málnak a rétegek lejjebb és lejjebb. Tóth Júlia Éva érteni akarja, mi van a mélyben, mi van legbelül. Próbálja felfeszíteni a rejtett kamrát is, a titkos ajtót, és meglesni, tényleg rejtezik-e ott valami kincs. Mindeközben nem a múltra fókuszál: „fogja a mát”, és elfogadja az eddig szerzett külsérelmi nyomokat, és kitartóan – sőt életigenléssel és humorral – viseli is azokat, mert tudja és hiszi: az életben két személyre keressük a hozzávalókat – „csak ne fájna minden közben ilyen kurvára nagyon…” „Ez a kötet zuhanás lassított felvételben. Az előbb még vígan szelfiztél a szakadék szélén a szép magyar tájat elcsúfító gyárral, és először fel sem fogtad, hogy hanyattestél. A zuhanás felénél jössz rá, hogy a földet érés jelenthet halált is. Végül földet érsz, és élsz. Az még hagyján, hogy a zuhanás előtt készített képről hiányzik a gyár, na de hogy kerültek rá Reykjavík fényei?” (Kemény Zsófi – költő, slammer) „A versekbeli másik olyan, mint a kifelé fordított csöndjével is odavonzó pékség hajnali illata. Vágy, remény, képzelet sejteti, ami odabent van, vagy sajnos nincs. A legtöbb vers eme »majdnem« ismétléseiben tart meg, az egymásból táplálkozás átmenetiségében, a sajgó ellehetetlenülésekben meg a szellemes csavarokban. Na, de hogyan ne győzzön minket le végül a lav parád? Azért jó Tóth Julcsit olvasni, mert az elrontott fiúk és a csalódásra edzett lányok végül mégis tovább munkálkodnak önmagukon, és egy új jelenben talán kifőzik, hogyan váljanak egymás otthonává.” (Dr. Bánki György – író, pszichiáter) A Scolar Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Kormos Lili beszélget Közreműködik: Tasnádi Bence „Szabadságot akartam, és nem tudtam, hogy a szabadság boldogsággal vagy boldogtalansággal jár-e. Az ember mindig a szabadságot választja, nem?” „Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Főszereplője megszenvedi az elveszett illúziókat, és végigjárja az érzelmek iskoláját. Sehol sincs igazán otthon, de sehol nem teljesen idegen, legyen épp közösségjobbító vidéki egyetemista, London könyvtáraiban és éjszakáiban elmerülő színházkutató vagy a jóléti társadalomra közép-európai tekintettel rácsodálkozó oslói raktáros. A Várni a 29-esre lendületes és töprengő, erotikus és intellektuális, költői és dokumentarista, sziporkázóan humoros és metszően fájdalmas, spontán és szisztematikus könyv, amelyről egyszerre juthat eszünkbe Knausgård, Nádas és az amerikai minimalizmus. Sodró erejű szöveg sodródásról és önalakításról, arról, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek-e, és vajon mennyi elég a boldogsághoz. A 2010-es években eszmélkedő kritikus értelmiségi nemzedék közérzetrajza, ám elsősorban mégis egy kiváló fiatal férfi felszabadult és felszabadító regénye, amelynek minden mondatát áthatja az autonóm létezés vágya.” – írja Görcsi Péter debütáló regényéről Görföl Balázs kritikus, esztéta. A Jelenkor Kiadóval közös program. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Szegő János beszélget Közreműködik: Murányi Tünde Szabó T. Anna új verseskönyve kifejezetten személyes, az olvasót megszólító költői mű. Fő témája a gyász és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés. Ahogy az édesanyja emlékére írt vers címe is mondja: Nincs. Van. A két fogalom radikális különbsége és összefüggése teremti meg azt az erőteret, amelyben a kötet versei megszületnek. Szabó T. Anna ezúttal is az élet teljességében látja és láttatja a halált, és legyenek bármilyen konkrétak és személyesek a motívumok, a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél. Ehhez kapcsolódik a Vigasz formai sajátossága: a költőre jellemző rövidebb, rímes szövegek mellett a rímtelen, gondolatritmusra íródó hosszúversek mintha ellensúlyként és megerősítésként is szolgálnának. Egy-egy témát így több szólamban és más fénytörésben is olvashatunk. A Magvető Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Szegő János beszélget Közreműködik: Lovas Rozi Kemény István verses regénye rendhagyó irodalmi mű, a szerző életművének fontos állomása. A Lovag Dulcinea 2020-ban kezdődik: egy lány válik kóbor lovaggá, ahogy négy évszázaddal azelőtt Don Quijote; utóbbi azonban egy éppen racionálissá váló világban – az újkor elején – próbált lovagként élni, miközben gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján. Lovag Dulcinea viszont akkor indul kóborolni, amikor az újkorról már sokszor kiderült, hogy irracionálisabb és borzalmasabb lett minden addiginál. Lovag Dulcinea az újkort követő világrendben él – ma –, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává, és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi. A Magvető Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Valuska László beszélget Ennek a könyvnek nyolcmilliárd ember a szereplője, köztük két töritanár, három színésznő, három magyartanárnő, két pszichológus, egy sátoraljaújhelyi könyvtáros és maga az elbeszélő is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállat. Egy regény, amelyben történetek adják át a stafétát újabb történeteknek. Épp úgy, ahogyan felkapjuk az idős néni csomagját a lépcsőházban, hogy innét mi cipeljük fel az emeletre. Ahogyan szülők adják át a gyereket egymásnak: „Fáj a hátam, megfognád?” Ahogyan műszakváltáskor a munkatárstól átvesszük a feladatokat: „Majd nagyon figyelj arra a vevőre, mert gyanúsan viselkedik.” Olyan ez a könyv, hogy bárki könnyedén bele tud kuckózni - nehéz lesz megválni tőle. Az Európa Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Mészáros Sándor beszélget Havas Juli regényének hősei Kelet-Európa huszadik századának sűrű és sötét világából indulnak megtalálni a boldogságot, és értelmet adni az életüknek. A regény pontos látleletet ad a múlt század végének Erdélyéről és Magyarországáról, a történelmi tudatalattiban kavargó indulatokról, amelybe hősei beleszületnek. Ki lehet-e törni a kelet-európai lét szorításából, a nacionalizmusok, a diktatúrák embert nyomorító örökségéből, az árulások, a titkok és az elhallgatások körforgásából? Elegendő-e az emberség és a szeretet, hogy megváltsa az egyént? A regényben határozott válaszokat talál az olvasó. (Péterfy Gergely) A Kalligram Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Fejérvári Boldizsárral és Dávid Gyulával Navarrai Mészáros Márton beszélget Közreműködik: Csákvári Krisztián Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen, ám kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, nem Kolumbusz, hanem az izlandiak fedezték fel először Amerikát, de túl szerények ahhoz, hogy beszéljenek róla. Ha nincs Izland, az ember nem tette volna be a lábát a Holdra, és Tolkien soha nem írta volna meg A Gyűrűk Urát. Ez a könyv történelmi körútra vezeti az olvasókat, bemutatva, hogy Izland milyen döntő szerepet játszott olyan változatos eseményekben, mint a francia forradalom, Izrael állam megalapítása vagy a női egyenjogúság kivívása. Ez a szerény nép újra meg újra a történelmi események frontvonalában találta magát és formálta az általunk ismert világot. Egill Bjarnason nagy hírnevet szerzett magának újságíróként, olyan lapoknak ír, mint a New York Times, az Al Jazeera, az Associated Press és a Lonely Planet. Részmunkaidőben médiát és politológiát tanít az Izlandi Egyetemen. A How Iceland Changed The World című könyvének angol kiadását bolgár, cseh, észt, francia, lengyel, német, orosz, szlovák fordítások követték. A program az Izlandi Irodalmi Központ támogatásával valósul meg. A Figura Könyvkiadó programja. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Szegő János beszélget Közreműködik: Bánfalvi Eszter Bakos Gyöngyi rövidtörténetei napjainkban játszódnak, zömmel Budapesten, azon belül is a Kálvin tér környékén, de akadnak olyan novellák is, melyben a hősök Pozsonyba vagy Bécsbe utaznak. Míg más novellistáknál a karakterek vágynak az utazásra, addig Bakos Gyöngyi figurái inkább tervezik az utazást, mérlegelik a következő lépést, ízlelik a lehetséges megszólalást. Ezekben a történetekben sokszor az lesz lényeges, hogy mit nem árul el az elbeszélő: titkok, elhallgatások vagy Nagyvárosi éppen félig kimondott szavak mentén derülnek ki a dolgok. Ahogyan a szerző eredeti és izgalmas bemutatkozó kötetében (Nyolcszáz utca gyalog) is titkos főszereplő volt Budapest, úgy a Nixon nem tud lépcsőzni lapjain is nagyon fontos lesz a főváros, ahol ugyanúgy lehetséges a találkozás, mint az elrejtőzés, akár magunk elől is. Mindehhez fanyar irónia, hűvös humor és mindezt ellensúlyozó zsigeri empátia társul. Bakos Gyöngyi ezzel a könyvvel is bizonyítja, hogy a fiatal magyar próza egyik figyelemre méltó alkotója. A Magvető Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

Gyurkó Szilvia – Palya Bea – Szabó T. Anna: Minden gyerek kicsi kincs. Beszélgetés a testhatárokról Balázs Eszter Annával, Gyurkó Szilviával és Szél Dáviddal Szeder Kata beszélget Május 15-én jelenik meg a Minden gyerek kicsi kincs című kiadvány a Lampion Könyvek gondozásában. A kötetben egy kedves mesét, egy verset és mondókát találnak a gyerekek, a felnőtteknek pedig Gyurkó Szilvia foglalta össze, mit érdemes tudni a gyerekek biztonságos felnövekedését segítő bugyiszabályokról. A barátságos illusztrációkat Bogdán Viki rajzolta, a mese és a versek szövegét Szabó T. Anna írta, és ezeket végül Palya Bea énekelte meg fülbemászó dalban. A hiánypótló kiadvány amellett, hogy felhívja a figyelmet, hogy milyen felelősséggel tartozunk felnőttként a gyerekek biztonságáért, valójában egy kedves gyerekkönyv, ami játékos és kellemes formában mesél a kicsiknek a bugyiszabályokról, a nemet mondásról, és hogy miként figyeljenek belső világuk iránymutatására. „A bugyiszabályok Európa legismertebb olyan programja, amely a gyerekek egészséges testképének kialakulását támogatja, és segít a szexuális visszaélés esetek megelőzésében. Most pedig végre itt van az a könyv, amelynek a megjelenésére évek óta várunk, és ami ezeket a szabályokat meséli el a kisgyerekeknek és a szülőknek.” - fogalmazott Gyurkó Szilvia, a könyv ötletadója és szakmai felelőse. Minden felnőttet szeretettel várunk a beszélgetésre, ahol együtt átgondoljuk, miként lehet fontos üzeneteket a mesélés, éneklés és játék segítségével átadni a gyerekeknek. A Lampion Könyvek és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Gáspár Sára beszélget Közreműködnek: a Telep Társaság színészei Azt mondják, minden történetnek két oldala van, de vajon hány olvasata? Szinvai Dániel Párhuzam című könyve már könyvtárgyként is felhívja magára a figyelmet: a két borítóval és két fülszöveggel ellátott kiadvány ránk bízza, hogy mi magunk a lány, vagy a fiú oldalán szeretnénk belépni a történetbe. Ha egyáltalán egy, és nem két külön történetről van szó. Egy lány és egy fiú egymás felé indulnak, vagy csak ugyanoda tartanak? Találkoznak az úton? A könyv középső részén egy felülnézeti képben például igen. Vagy majdnem. Minden attól függ, hogyan forgatjuk a könyvet, a szabad olvasói döntéseknek így éppolyan következményei lehetnek, mint annak, hogy a lány és a fiú mit kezdenek saját történetükkel. Hogyan értelmezik, ami már megtörtént és hogyan szövik tovább, ami még nem. A lírai hangvételű szöveg szintén két szólamon szólal meg: a páros és páratlan sorok egymásra reflektálnak, külön-külön és egyben is olvashatóak. A bemutatót egy színházi performansz kíséri, melyben a Telep Társaság négy színésze (Bali Zsófia, Gecse Gábor, Gyenes András, Kovács Adrienn) dolgoz fel részleteket a Párhuzamból, játszva a többszólamúsággal. A Csimota Kiadó programja. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Veiszer Alinda beszélget Závada Pál új regényének szereplői dokumentumfilmet forgatnak három kuláknak minősített emberről, akiket gyújtogatás vádjával statáriális bíróság elé állítottak az ötvenes években. A rendező és az elbeszélő mellett a baráti kör is belefolyik a nyomozásba: keresik és megpróbálják szóra bírni az áldozatok családtagjait, a hajdani tanúkat, ügyészeket, bírókat és az esetekről tudósító sajtó munkatársait. A rendszerváltás előtti utolsó években járunk, ellenzéki megmozdulások, tüntetések zajlanak, a baráti körben pedig az élet: házassági válságokkal, válással, új szerelmek vágyaival, munkahelyi és megélhetési problémákkal, gyerekekkel. „A regény figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak: Azokat Sipos András rendezővel készítettük Statárium című, 1989-ben bemutatott dokumentumfilmünkhöz.” Závada Pál rendületlenül tárja elénk a múlt elfeledett vagy elfeledni vágyott rémtetteit, és arra késztet minden olvasót, hogy emlékezzen és gondolkodjon. A Magvető Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

A szerzővel Németh Gábor beszélget Közreműködik: Radnay Csilla Muna Appelius a berlini fal leomlásának évében tölti be a tizennyolcat, és találkozik össze a húszas éveiben járó vonzó fotóssal és franciatanárral, Magnussal. Bár a férfi egyetlen közös éjszaka után eltűnik, Munát pedig lefoglalja az egyetem és a külföldi ösztöndíjak – gondolatai mégis folyamatosan a titokzatos Magnus körül forognak. Hét év elteltével újra összesodorja őket a véletlen, s a lány lassanként egyre mélyebbre merül a gyötrelmes és megalázó viszonyban. Mikor az egyenlőtlen, kínzó kapcsolat sorozatos verbális és fizikai erőszakba torkollik, Munának el kell döntenie, mihez kezd magával, az életével. Úgy tűnik, író lesz belőle – de ez már egy másik történet. Terézia Mora biztos érzékkel szólaltatja meg a rajongás, függés, kiszolgáltatottság regisztereit megbízhatatlan elbeszélője, Muna szatirikusságot sem nélkülöző szólamán keresztül. S miközben feszült figyelemmel és együttérzéssel követjük a hősnő sorsának alakulását, a regény könyörtelenül szembesít azzal is, milyen képtelenül nehéz a mindennapokat átszövő hatalmi játszmákból kimenekülni. Terézia Mora 1971-ben született Sopronban, német nyelvű családban, 1990 óta Berlinben él. Regényein kívül elbeszéléseket és forgatókönyveket ír, elnyerte a Német Könyvdíjat és a Georg Büchner-díjat. A kortárs magyar irodalom, többek között Esterházy Péter, Örkény István, Parti Nagy Lajos és Tompa Andrea műveinek fordítója. Fordította: Fodor Zsuzsa A Jelenkor Kiadóval közös program. A Program a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg. A programok a Bookline és a Volvo támogatásával valósulnak meg. Az esemény médiapartnere a Könyves Magazin és a We Love Budapest. A beszélgetés a 2024-es Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.