Podcasts about knausg

I dag udkommer en ny essaysamling af Karl Ove Knausgård, så Avistid har samlet et lille panel af Knausgård-entusiaster fra Weekendavisen, som diskuterer, hvorfor den norske forfatter er blevet så stort et fænomen – og om han faktisk er den største nulevende forfatter. Dagens gæster er kultur- og bogredaktør Kathrine Tschemerinsky og litteraturanmelder Klaus Rothstein. Programmet er produceret og tilrettelagt af Birgit Nissen Pedersen og Marie Louise Vesthardt. Christian Bennike er vært.See omnystudio.com/listener for privacy information.

1920-talets författare sörjde inte bara alla döda, utan främst att mänskligheten gått förlorad. Anna Thulin funderar över hur det påverkade romankonsten. Lyssna på alla avsnitt i Sveriges Radio Play. ESSÄ: Detta är en text där skribenten reflekterar över ett ämne eller ett verk. Åsikter som uttrycks är skribentens egna. Först publicerad 2020-10-01. Texten är inläst av Sofia Strandberg.Hur mäter man förlusten av ett krig? I kroppar: tio miljoner döda, dubbelt så många sårade och skadade. I platser: ödelagda städer, brända landskap och skyttegravar som djupa, blödande sår. Men platser och kroppar rymmer inte allt. Kanske är det tomheten vi istället bör mäta: det outtalade, minnena som trycks undan och förtvinar, den ekande tystnaden efter de ofödda som aldrig blir till.Ja, första världskriget var ett oöverskådligt trauma för stora delar av världen, och så klart för Europa. Vi kan försöka föra räkenskap över synliga och osynliga förluster, men all sorg kommer ändå inte att rymmas. Ur askan reste sig dock något nytt, inte minst inom den europeiska romankonsten. På 1920-talet skrevs några av århundradets främsta böcker – romaner som Thomas Manns ”Bergtagen”, André Gides ”Falskmyntarna”, Virginia Woolfs ”Mrs Dalloway” och Herman Hesses ”Stäppvargen”. Skildringar av väldigt olika slag, men som har gemensamt att de försökte bearbeta krigets trauma och skildra författarens idéer om samhället och människan. Och trots att de är skrivna i 1900-talets början, har dåtidens romaner mer gemensamt med senare författare än vad man först kan tro.Thomas Mann har kallat människan för ”livets sorgebarn”. I så fall är 1920-talets romaner krigets sorgebarn, skriver journalisten och författaren Åke Lundqvist i sin bok med samma namn. Där skildrar han tiden före och under och efter första världskriget, och djupläser sju romaner från efterkrigstiden – romaner som alla söker ett ljus i mörkret. För hur kunde européerna, som stolt tänkt att de burit på humanitetens och förnuftets fana, falla ut i en sådan katastrof? Det måste vara idéerna det var fel på! Inte främst de politiska idéerna, tänkte författarna, utan de mänskliga grundvalarna.Ja, vad innebär det egentligen att vara människa? Känslan på 1920-talet var att allting stod i sönderfall. Nationer, ekonomi och gamla religiösa och vetenskapliga sanningar. Ingenting gick att lita på. Det gav en längtan tillbaka, efter något ursprungligt och meningsfullt. Man sökte sig till andra länder, till vetenskapen, till svunna civilisationer och inåt sig själv. Mann, Gide, Woolf och Hesse deltog inte i några strider och skrev inte uttryckligen om kriget. Men känslan av förlust var ett arv från kriget. Den vilade som en skugga över de överlevande.På samma sätt fortsätter skuggor att vila över oss. Det ger avtryck i litteraturen.Några böcker om första världskriget kom visserligen tidigt, under själva krigsåren, men det var först med Erich Maria Remarques roman ”På västfronten intet nytt”, från 1929, som genombrottet kom för krigslitteraturen. På samma sätt dröjde det innan andra världskrigets vittneslitteratur om Förintelsen nådde fram till läsarnas medvetande. Kanske tog det tid för publiken att mogna. Kanske för författarna att våga skriva, trygga från hot om våld och plötsliga försvinnanden.1920-talets europeiska författare upplevde inte samma hot, men riskerade att utsättas för censur för att de bröt mot konventioner. De sörjde inte i första hand de miljontals liv som gått till spillo under första världskriget – utan att mänskligheten som helhet gått förlorad. Åke Lundqvist uttrycker det fint i sin bok: ”Samhälleliga andliga värden har dödligt skadats i kriget. Men det ljus som brinner i människan är intakt. Dess förmåga att påverka världens gång må vara oviss. Dock finns den där, som en motkraft. Detta är kärnan i den andliga tro som tjugotalets europeiska idéromaner förmedlar.”Det andliga inuti oss själva. Människan istället för gud. Ja, vi lever fortfarande – eller på nytt – i ett famlande efter andliga värden. Den nya världen har visats sig vara mer globaliserad och sammanknuten än någonsin tidigare, och samtidigt mer fragmenterad och upplöst för individen. Inte underligt att man kan känna sig som Clarissa i Virginia Woolfs ”Mrs Dalloway”, där hon går genom staden, totalt uppslukad och förundrad över alla intryck som möter henne – för att i nästa sekund falla ned i modlöst mörker. Livslusten och meningslösheten lever tätt sida vid sida. För att hitta en plats i samtiden dyker man in i sig själv och lägger ihop skärvor av minnen så att man förstår något om världen.Att dyka ned i sig själv och pussla ihop minnen för att förstå sin samtid…. Visst låter det som en annan litterär genre? Jag tänker såklart på autofiktionen, och undrar om inte vågen av självframställningar har en del gemensamt med förra sekelskiftets litteratur. 1920-talets författare upplevde att de förlorat den gamla sanningen om världen, ja, hela den gamla världen dog i första världskriget. Själva försöker vi navigera mellan falska nyheter, företagens storytelling och sociala mediers polerade yta. Vad är autentiskt när sanningen blivit fiktion? Och vad ska egentligen en roman vara, när allt vi omgärdas av är berättelser?Det är svårt att peka ut vad som är nytt, särskilt som man är mitt uppe i ett skeende, säger den norska litteraturprofessorn Toril Moi i en föreläsning om Karl Ove Knausgård på Lunds Universitet 2019. Men hon pekar på förlusten av sanningen som en avgörande drivkraft för autofiktionens pionjärer, från Annie Ernaux till Knausgård: ”Liksom alla stora konstnärliga rörelser tar också den här upp något oroande i vår kultur, nämligen den ökande produktionen av fiktioner, som nu hotar att drunkna oss i det falska, det oäkta och det overkliga.” Genom att skala av lagren av fiktion vill författarna blottlägga sanningen. Inte den torrt objektiva sanningen, utan den mänskliga och meningsskapande. Inte helt olikt vad 1920-talets författare strävade efter.Det sägs att krigets första offer är sanningen. Men exakt hur mäter man förlusten av ett krig? Den går inte att mäta, är det enkla svaret. Varken i kroppar eller platser eller tomhet. Många av oss som själva förskonats hör ekot av släktingar som överlevde eller som inte gjorde det. Soldater som återvände; eller inte gjorde det. Återigen sover många av oss med någon som vaknar upp i ett skrik mitt i natten när minnena tränger sig på. Att dö är inte svårt, nej, att leva är det svåra. Kanske, i bästa fall, kan litteraturen visa oss en väg.Text: Anna Thulin, journalistTal: Sofia StrandbergLäsning och lyssningÅke Lundqvist: ”Krigets sorgebarn: Om 1920-talets europeiska idéromaner”, Carlssons bokförlag, 2018.”Knausgård: In Search of a New Form” av Toril Moi, föreläsning på Lunds universitet 2019.

Når ungene tar over, frelst av Knausgård og valgets kvaler.

L'ospite di questo episodio è Nicola Lagioia, scrittore premio Strega e per anni direttore del Salone del Libro di Torino. Abbiamo parlato del rapporto tra vita e letteratura e di come la sua esperienza come direttore del Salone abbia messo in moto la scrittura di un libro su un tema completamente diverso come la “Città dei vivi”. Lagioia ha raccontato cosa ha significato prendere un Salone prestigioso ma sull'orlo della chiusura e riportarlo al successo, le lottizzazioni, le continue pressioni politiche e le aspettative “industriali” che accompagnano i grandi eventi, specie quando hanno successo. Abbiamo parlato del difficile rapporto fra Roma e Torino e il destino deindustrializzato del capoluogo piemontese. Abbiamo riflettuto sull'arrivo dell'Intelligenza Artificiale su come sta cambiando il nostro modo di scrivere, pensare, e sentire. E su cosa resta della coscienza, della creatività e dell'esperienza umana. Abbiamo parlato della coscienza secondo Faggin, di cristianesimo, di deriva spettacolare e anarchica della politica, del rinascimento psichedelico e la crisi di senso contemporanea tra mancanza di misticismo e eccessi di materialismo, e la negazione di una dimensione irrazionale nell'uomo. Nel finale parliamo di cinema e visioni radicali, da La capa gira a Eraserhead, passando per Knausgård, per finire con l'Italia come eccezione culturale in un mondo globalizzato e sempre più omogeneo. I libri di tutti gli ospiti di PDR e qualche consiglio di lettura sono qui: https://www.amazon.it/shop/danielerielli La mia newsletter gratuita: https://danielerielli.substack.com/ Instagram - https://www.instagram.com/danielerielli/ Twitter - https://twitter.com/danielerielli Facebook - https://www.facebook.com/quitthedoner/ Il mio ultimo libro é "IL FUOCO INVISIBILE" (Rizzoli), e lo trovi qui: https://amzn.to/40VFsLB Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Was passiert, wenn man sich mit dem Teufel einlässt? Die Antwort auf diese Frage kann man derzeit auch an der Weltpolitik ablesen. Israel bezeichnet sein Abkommen mit der Hamas als Pakt mit dem Teufel. Und auch Musks Dienste für Trump haben seinem Unternehmen Tesla hohe Verluste beschert und gelten deshalb als Teufelspakt. Aber die Frage an sich hat schon Goethe in seinem Stück "Faust" beschäftigt. Und nun widmet sich auch der renommierte norwegische Autor Karl Ove Knausgård dieser Thematik in seinem neuen Werk "Die Schule der Nacht", einem Roman über das Einlassen mit dem Teuflischen. Morgen stellt ihn Knausgård persönlich auf der Leipziger Buchmesse vor, auf der Norwegen dieses Jahr Gastland ist. Frank Dietschreit hat das Buch bereits gelesen.

Napfénykór címmel jelent meg magyarul Linda Boström Knausgård könyve, melyben annak a négy évnek a történetét idézi fel, amikor súlyosbodó depressziója miatt pszichiátrián kezelték, rendszeresen elektrosokkot is alkalmazva rajta. Linda depressziójának történetét már ismerhettük volt férje, Karl Ove Knausgård könyveiből, ezekre is válasz ez az írás, amiről a Nem rossz könyvek új részében beszélgettünk Babarczy Eszterrel, aki az elmúlt évtizedekben nagyon sokat tett azért, hogy a mentális betegségek kérdését itthon a közbeszéd tárgyává tegye, saját bipoláris depressziójáról is több alkalommal írt, illetve beszélt. Az író-filozófus Babarczy Eszternek eddig két szépirodalmi kötete jelent meg, 2019-ben összegyűjtött novellái A mérgezett nő címmel, 2023-ban pedig két kisregénye egy kötetben, Néhány szabály a boldogsághoz címmel. Hamarosan érkezik majd első regénye is, a podcastban erről is beszélgetünk. A tartalomból: 00.00 Pár könyv, amit röviden említünk: Frank Dikötter - Kína Mao után, illetve a hamarosan megjelenő Azután hazamentem Karin Smirnofftól és Selyem Zsuzsa nemsokára érkező regénye, a Kicsi Kozmosz. 4.40 A mai témánk Linda Boström Knausgård könyve, és a vendégünk Babarczy Eszter. 6.20 Miért olvasunk egyáltalán mentális betegségekről? „Bármennyit szenved az egyén, ugyanannyit szenved a környezet is” 9.35 Hogyan válhatnak mások számára hozzáférhetővé a mentális tapasztalataink? Linda Boström nem a szenvedést mutatja be, hanem az idegenséget. 12.00 Hogyan változott a depresszióról szóló beszéd és tudás Magyarországon? Van egy csomó jó indulat, de még mindig nem tudjuk, mi történik, tudományosan sem. Keveset tudunk az agyról. 14.00 Az idézett tavalyi telexes cikk: Kimondták rám a rákítéletet, és mindenki rohant segíteni, a halállal fenyegető depressziót titkolni kellett 18.25 Mi fér bele az irodalomba? Hol kezdődik valakinek a saját története? 26.00 Mit jelent az, hogy az élet múlik az íráson? És mit jelent ez egy bipoláris depresszióval küzdő ember esetében? 30.00 Végesek az orvostudomány eszközei: mintha baltával akarnál fogpiszkálót faragni. 35.00 Anyaság és depresszió 38.45 Az emlékek elvesztésétől való félelem 41.10 Írás a traumák felől és Babarczy Eszter készülő regénye: „Íróként mindig azokat a fehér foltokat keresem, amiről nem merünk vagy nem ildomos beszélni, de ami feszíti az embert” 45.20 Három könyv, amit érdemes elolvasni: Kay Redfield Jamison - A nyughatatlan lélek, Borbély Szilárd - Bukolikatájban és Jón Kalman Stefánsson - Menny és pokol trilógia. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Hefter, Martina www.deutschlandfunkkultur.de, Interview

A szerzővel Kormos Lili beszélget Közreműködik: Tasnádi Bence „Szabadságot akartam, és nem tudtam, hogy a szabadság boldogsággal vagy boldogtalansággal jár-e. Az ember mindig a szabadságot választja, nem?” „Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Főszereplője megszenvedi az elveszett illúziókat, és végigjárja az érzelmek iskoláját. Sehol sincs igazán otthon, de sehol nem teljesen idegen, legyen épp közösségjobbító vidéki egyetemista, London könyvtáraiban és éjszakáiban elmerülő színházkutató vagy a jóléti társadalomra közép-európai tekintettel rácsodálkozó oslói raktáros. A Várni a 29-esre lendületes és töprengő, erotikus és intellektuális, költői és dokumentarista, sziporkázóan humoros és metszően fájdalmas, spontán és szisztematikus könyv, amelyről egyszerre juthat eszünkbe Knausgård, Nádas és az amerikai minimalizmus. Sodró erejű szöveg sodródásról és önalakításról, arról, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek-e, és vajon mennyi elég a boldogsághoz. A 2010-es években eszmélkedő kritikus értelmiségi nemzedék közérzetrajza, ám elsősorban mégis egy kiváló fiatal férfi felszabadult és felszabadító regénye, amelynek minden mondatát áthatja az autonóm létezés vágya.” – írja Görcsi Péter debütáló regényéről Görföl Balázs kritikus, esztéta. A Jelenkor Kiadóval közös program. A beszélgetés a 2024-es Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon hangzott el.

In ep 105, James and Ashley interview Arna Radovich, the author of Limits of Forgetting, a collection of stories interwoven with themes of memory, grief and reflection. Arna shares insights into how her own experiences provide the background for her fiction, and how she found the resolve to release her collection after the loss of her husband. We also delve into Arna's multifaceted creative practice, which spans poetry, prose, fiction and nonfiction for both children and adults. We discuss her dedication to both evolving her practice and contributing to her artistic community, affirming how art and connection foster resilience and insight amidst personal and collective challenges. Reflecting on her commitment to writing and community, Arna discusses her long-standing involvement with artist-run initiative Mounted. Their latest exhibition, Excavate, is happening in Sydney in November.  Arna Radovich writes for both adults and children. Her short fiction and poetry has been published widely and performed. She won the ZineWest 2020 Prize and 2nd prize in the 2019 Peter Cowan Short Story Award and has been a finalist in the 2018 Tasmanian Writers Prize, the Carmel Bird Digital Literary Award and the NWF/joanne burns Microlit Award.In 2024 she released her debut collection of new and selected short stories, Limits of Forgetting. Meet Arna and other Blue Mountains artists at Excavate: an exhibition from Mounted ARI: 13 to 17 November, The Corner Gallery Stanmore Opening event: Friday 15 November, 5.30 to 7.30 pm    Get your copy of Limits of Forgetting from Rosey Ravelston Bookshop or your local bookshop or library. Supporting libraries and neighbourhood bookshops supports authors.  Books & authors (and one podcast) discussed in this episode: Forgetting: The Benefits of Not Remembering by Scott Small Tell Me Everything by Elizabeth Strout The Writer Laid Bare by Lee Kofman If You're Happy by Fiona Robertson (from ep 53) 'Vigil' by Amanda O'Callaghan Helen Garner What Happened to Nina? by Dervla McTiernan The Glass House by Graeme Simsion & Anne Buist Stoneyard Devotional by Charlotte Wood The Dinner Party by Victoria Benn Nuclear War: A Scenario by Annie Jacobsen The Conspiracy Against the Human Race by Thomas Legotti Anna Karenina by Leo Tolstoy ('It's like Knausgård in the 1800s!') War and Peace by Leo Tolstoy Jon Ronson Revisionist History season 11: Hitler's Olympics by Malcolm Gladwell and Ben Naddaff-Hafrey Dopamine Nation by Anna Lembke Stolen Focus by Johann Hari  Further recommended reading from Arna: The Grieving Brain: The Surprising Science of How We Learn from Love and Loss by Mary- Francis O'Connor Resilient Grieving: How To Find Your Way Through Devastating Loss: A Practical Guide To Recovery by Dr Lucy Hone Love, Death and Other Scenes by Nova Weetman Upcoming events  Ashley is interviewing Pip Drysdale and Hayley Scrivenor at Harry Hartog Mosman on Thursday 31 October, 6-8pm  Ashley is speaking at Sydney Authors Inked in Summer Hill, Sunday 3 November, 12.30-2.30pm Ashley is teaching Writing Crime Fiction in Bowral on Thursday 7 November, 10am-4pm  Learn more about Ashley's thrillers, Dark Mode and Cold Truth, and get your copies from your local bookshop or your library.  Learn more about James' award-winning novel Denizen and get your copy from your local bookshop or your library. Get in touch! ashleykalagianblunt.com jamesmckenziewatson.com Instagram: @akalagianblunt + @jamesmcwatson

Az autofikciós irodalmi hullám csúcsának tartott Harcom sorozat megírása után a norvég Karl Ove Knausgård valami egészen újba fogott bele, és igazi fikciós regénysorozatba kezdett, kitalált szereplőkkel, rejtélyes égi jelenségekkel, gyilkossággal és persze banális hétköznapi történésekkel.  Az új sorozat harmadik kötete norvégul és angolul már megjelent, itthon egyelőre az első két részt lehet olvasni, Hajnalcsillag és Az öröklét farkasai címmel. Arról, hogy miért működnek ezek a regények, mi teszi Knausgårdt jó íróvá, hogyan tűnnek fel az északi irodalom ismert motívumai az ő regényeiben is, és hogy mit írt Knausgård Bergmanról, az új sorozat magyar fordítóját, Kúnos László József Attila-díjas műfordítót kérdeztük.  A tartalomból: 00.00 Az irodalmi Nobelt idén Han Kang kapta.  02.00 Három élmény az idei Margóról: Claudia Durastanti, Narine Abgarjan és Vigdis Hjorth. 07.00 Mai témánk: Knausgård és az új regényciklusa, melyből eddig két kötet jelent meg magyarul, a Hajnalcsillag és Az öröklét farkasai. 9.10 Vendégünk pedig a két kötet fordítója, Kúnos László. Akit rögtön arról kérdezünk, hogyan találkozott először Knausgård nevével, és mesél arról is, miért gondolta, hogy a Harcom sorozatot nem ki kéne adni magyarul. 11.00 Mi lehet Knausgård sikerének titka? Vannak olvasók, akik maguk sem értik, hogy nem unalmas ez. Nála valahogy az ember óhatatlanul azt gondolja, hogy mindennek súlya van 14.30 Az új regénysorozata, és a felismerés, hogy Knausgård megtanult írni: a vágy és a tehetség mellé rengeteg gyakorlás is kell, hogy valakiből jó író legyen.  18.30 Az északi irodalom két visszatérő motívuma: a vallás és az alkoholizmus. 21.30 A semmitől a mindenségig: Knausgård témaválasztásai. És hogy azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember a világról, az életről.  25.40 Műfaji játékok és világépítés Knausgårdnál. És a kilenc karakter közös nyelve.  34.30 Angolul épp mostanában jelent meg a harmadik rész, a magyar fordítás pedig jelenleg is készül. Mit lehet tudni róla?  38.00 Mit vett észre Knausgård Bergmanban, és miért kéne több Bergmant olvasnunk Kúnos László szerint? „Örök frusztráció bennem, hogy a világ nem tudja, ez az ember milyen nagyszerű író.” 44.20 És az említett Bergmanokon túl még egy regény Kúnos László ajánlásában: Per Olov Enquist - Egy másik élet. Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat? #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával? #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve? #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni? #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből? #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon? #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak #18 Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom #19 Jó volna, ha nem lenne szabad kétszer ugyanazon a néven könyvet írni #20 Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük #21 Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől See omnystudio.com/listener for privacy information.

Er ist einer der großen Popstars der Literatur: Der norwegische Schriftsteller Karl Ove Knausgård hat nicht nur seinen dritten Roman einer großen Reihe zu einem aufgehenden Morgenstern herausgebracht, sondern auch in Köln gelesen. In „Das dritte Königreich“ von Knausgård geht es um diesen hellen Stern, der die Menschen (und Tiere) im norwegischen Bergen in Aufruhr versetzt. Steht eine Zeitenwende bevor? Ist das das Ende der Menschheit? Warum stirbt in diesen geheimnisvollen Tagen in ganz Norwegen kein Mensch eines natürlichen Todes? Und wer steckt hinter dem Ritualmord an drei Musikern einer „Death Metal Band“? Ein Geheimnis Knausgårds ist, dass er einen spannenden Plot mit großen philosophischen Fragen verbindet. Den Sog, den seine Bücher entfalten, schafft der Autor auch, auf der Bühne zu halten. Im Podcast sprechen Chefredakteur Thomas Thelen und Redakteurin Andrea Zuleger darüber, warum man nach Knausgårds Geschichten süchtig werden kann. ­ Alle Folgen unseres Literatur-Podcasts „Auslese“ gibt es hier: https://www.aachener-zeitung.de/themen/auslese/. ­ Moderation: Andrea Zuleger und Thomas Thelen Produktion: Peter Engels Cover/Grafik: Hans-Gerd ClaßenSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A francia Édouard Louis a kortárs európai irodalom fiatal sztárja, regényeit számos nyelvre lefordították, világszerte színpadra állították. A homoszexuális fiatalként a szegénységbe süllyedt francia kisvárosból elmenekülő, majd sikeres íróvá váló Louis hat eddig megjelent regényében saját és családja történetét írja meg újra és újra, az egyéni élettörténetek társadalmi-politikai eredetét kutatva.  A Nem rossz könyvek podcast élőben, a Margó Irodalmi Fesztiválon felvett epizódjában Louis életművéről beszélgettünk Fáber Ágoston szociológussal, a francia író két, idén magyarul megjelent kötetének nyelvi lektorával.  Louis első regénye, a Leszámolás Eddy-vel már évekkel ezelőtt megjelent magyarul, idén pedig két további kisregénye, a szüle történetét feldolgozó Akik megölték az apámat és az Egy asszony küzdelmei és átváltozásai jelent meg magyarul, Pataki Pál fordításában, a Napvilág Kiadó gondozásában.  És pár további link az epizód mellé: Édouard Louis és Annie Ernaux műveiről korábban már a 444-en is írtunk, Louis legújabb, még csak franciául olvasható könyvéről Fáber Ágoston az Új Egyenlőségen megjelent cikkében írt nemrég, és a beszélgetés során szóba kerülő Pierre Bourdieu: elmélet és politika című könyvét a Napvilág Kiadó honlapján lehet fellelni. Szintén ők adjak majd ki még idén Didier Eribon sokat emlegetett könyvét, Visszatérés Reims-be címmel.  A tartalomból: 00.00 Élőben a Margóról. Vendégünk Fáber Ágoston. És a témánk: Édouard Louis, akinek két regénye a közelmúltban jelent meg magyarul.  4.15 Miért ad ki szépirodalmat egy eddig társadalomtudományos munkákkal foglalkozó kiadó? És ki az a Didier Eribon, akinek a munkássága annyira fontos Louis számára?  8.25 Louis újra és újra családja történetét írja meg, csak más-más családtag perspektívájából. Ernaux úgy fogalmazott egyszer, hogy azért ír, mert a szüleivel nem tudott beszélgetni.  12.10 A családi ház hátrahagyása, a szülők meghaladása, ennek ára, és a nyelv, amin beszélni lehet erről. Bűntudat azért, mert úgy érzi, elárulta a saját társadalmi osztályát.  21.50 A szégyen szerepe, sokszínűsége. A lelkifurdalás, a bűntudat és a szégyen különbsége: a szégyenérzet a létünkhöz kötődik.  24.05 Autofikció ez is, de mégis nagyon más tapasztalat, mintha Knausgård könyveit olvasnánk. Louis és szülei viszonyának feszültsége: ha nem szenvedett volna, nem menekül el, ha nem menekül el, nem lenne sikeres.  28.30 Írás az irodalommal szemben. Irodalom, mint a politika eszköze, ami az egyéni sorsokat összekapcsolja a társadalmi mechanizmusokkal. Akkor válik tétté bíróvá az irodalom, amikor nem esztétikai kérdésekről, hanem egzisztenciális kérdésekről szól.  33.30 Nem a burzsoáziának akar írni, hanem a takarítónőnek: Louis kísérlete a francia kulturális élet elitizmusával szemben.  38.50 Három könyv Fáber Ágoston ajánlásában: Thomas Mann - Varázshegy, Grecsó Krisztián - Tánciskola, Patrick Modiano - Sötét Boltok utcája.  Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat? #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával? #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve? #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni? #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből? #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon? #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal Vágás és címlapkép: Botos TamásSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Der neue Knausgård im lesenswert Magazin, auch dabei: Italopop und Heilung durch Schlaf! Neue Bücher von Theresia Enzensberger, Max Czollek und anderen...

In seinem neuen Roman stellt Knausgård große philosophische Fragen zu Leben und Tod und der Grauzone dazwischen.

Karl Ove Knausgård ist berühmt geworden mit seinen autofiktionalen Romanen. Ja, er ist sogar einer der Begründer dieses mittlerweile fast schon inflationären Trends. Mit sechs dicken Bänden über sein eigenes Leben hat er sich eine riesige Fangemeinde geschaffen. Aber es gibt auch viele, die diese stenografischen, minutiösen Alltagsprotokolle einfach nur langweilig finden. Knausgård polarisiert. Sein neues Romanprojekt mit dem Obertitel "Der Morgenstern" ist nicht weniger umfangreich Aber da schreibt er nicht mehr über sich selbst, sondern über fiktionale Figuren und deren Leben. Jetzt ist der dritte Teil dieser Reihe erschienen, "Das dritte Königreich", mit 650 Seiten vergleichsweise schlank, und auch da kann man vermutlich sehr geteilter Meinung sein. Also ein Fall für unsere Rubrik "Zwei Stimmen, ein Buch" mit unserer Literaturredakteurin Anne-Dore Krohn und unserem Kritiker Jörg Magenau.

Livesändning från 3/5. Kontentan går denna vecka igenom några nyheter om sociala medier, att naturen får streaming royalties, Knausgårds nya roman “Nattens skola” och debatten kring Taylor Swifts nya album. Låtar som spelades under programmet: Chet Atkins, Jerry Reed - All I Ever Need Is You David Ritschard - Duplantis Blues David Bowie, Brian Eno, NATURE - Get Real Den svenska björnstammen - Smutsiga gatan Taylor Swift - The Tortured Poets Department The Romantics - What I Like About You Medverkande: Jonathan Ärfström och Linus Olofsson

En dag ringer Henrik Josefsons fru honom på jobbet. Det hon kort berättar är det värsta tänkbara. Lyssna till ett avsnitt om kärlek och sorg. Om Bowie och legobitar. Om att spänna bågen och inte riktigt bottna. Om svindel och om att fästa blicken (som Knausgård gör). Henrik Josefson väljer tre låtar: David Bowie – Where Are We Now? Beyoncé – Ya Ya Talking Heads –This Must Be the Place (Naive Melody) Se-tipset: Moonage Daydream (filmen om, och med, David Bowie) Och boktipsen: Julian Barnes – Livslägen Malin Lagerlöf – Dagbok från ditt försvinnande Tom Malmquist – I varje ögonblick är vi fortfarande vid liv Per Robert Öhlin – Oreklam Henrik namedroppar Tomas Tranströmer (Romanska bågar), filosofen Martin Hägglund, musikproducenten Brian Eno (Oblique Strategies), sångaren David Byrne, artisten Björk och vännen Leif Goldkuhl (Lurre kallad). Kolla in Copycommunity på www.copycommunity.se

den 117e frukosten Become a member at https://plus.acast.com/s/hakeliuspopova. Hosted on Acast. See acast.com/privacy for more information.

Pár hete jelent meg Kemény Lili első prózakötete Nem címmel, és annyira elütött mindattól, amit mostanában hazai szerzőktől olvashattunk, hogy rögtön tudtuk, muszáj vele foglalkoznunk a Nem rossz könyvek podcastban.  Így tehát vendégünk Kemény Lili, aki 31 évesen adta ki önéletrajzi regényét, ami már önmagában vethet fel kérdéseket, de a 400+ oldalas, nagyon sűrű, irodalmi, filmes és filozófiai utalásokkal teleszőtt, közben mindvégig nehezen letehető könyv ezen felül is bőven kínál még témákat. Az írócsaládban zajló gyerekkortól a kamaszkoron át az SZFE-s évekig és az egyetemfoglalásig tartó történetben Kemény hol zavarba ejtő, hol felszabadítóan ható eszközökkel és nyelven ír magáról és környezetéről, időnként párhuzamosan zajló kapcsolatairól, saját és közösségi kudarcélményeiről.   A sucuresale kiadónál amolyan magánkiadásban megjelenő kötet jelenleg csak pár könyvesboltban, Budapesten egyelőre az Írók boltjában és Atlantisz Könyvszigeten kapható, de lesz bemutatója május 9-én Miskolcon, illetve május 23-án a Margón is. A Nem több részlete megjelent már online, a Műút és a Litera mellett a Jelenkor nyomán a 444 is közölt már egy részletet, pont a regény legelejét.  A tartalomból: 00.00 Megyünk a Margóra és a Bánkitó Fesztiválra, a részletekkel nemsokára jelentkezünk. Az új részben pedig egyetlen könyvről lesz csak szó: Kemény Lili önéletrajzi regényéről, a Nemről.  5.33 Vendégünk Kemény Lili, és rögtön az első, adódó kérdés: mi az az önéletrajzi regény, és miben más, mint az autofikció.  8.40 „Az írástól egész életemben rettegtem is, meg vonzott is, meg problémám volt vele, akörül forgott az életem, hogy ezt miért nem csinálom” – írás, mint pótcselekvésbe menekülés, és a fordítás, mint „robotpilótán történő, alacsony kockázati szintű létezési forma”. 14.35 Hogyan vált világossá, hogy a formálódó szövegből megjelenő regény lesz? 18.25 David Foster Wallace szerepe. (Kemény Lili és Sípos Balázs fordították le magyarra a Végtelen tréfát, a monumentális regény megjelenésekor interjút is készítettünk velük.) 22.14 A Nem bemutatóján Szöllősi Barnabás úgy fogalmazott, hogy  „a szülők generációja azt fogja mondani: hogy beszélhetsz így rólunk, miközben a regény csak azt állítja: ti beszéltetek így rólam, ti beszéltetek így hozzám, ti tanítottatok meg így beszélni. Ezt állítani azért is nagy bátorság, mert azt a kulturális teret, ahová a Nem és szerzője nem belépni kíván, hanem fölforgatni szeretné, a mai napig a fent emlegetett szülők generációja őrzi.”   De tényleg ott volt írás közben ez a felforgatási szándék? Illemszabályok, normák és szabadságok: „Gondoltam, tegyünk úgy, mint ha a szövegben szabad lenne úgy gondolkoznom, ahogy gondolkozom amúgy.” "Nem terveztem felforgatni semmit. Egyszerűen megpróbáltam megélni  legalább a szövegemben akkora szabadságot, amekkorát belül meg tudok élni kicsiben." 26.50 A nyilván adódó Knausgård párhuzam: min múlott, hogy ki szerepel saját névvel, és ki álnévvel? Az indiszkréció, a felelősség és az erőszak kérdései: „Arra kényszeríteni a másik embert, hogy dolgozzon fel valamit, és akkor dolgozza fel, és azt a dolgot, amit te úgy döntöttél, hogy neki ezen a ponton fel kell dolgoznia, ebben van egy kis erőszak. Ennél nagyobb erőszakot nem követtem el” 31.40 A szülők generációja, akik szerint a fő bűn a komolyság: „Nem azt mondom, hogy az ő világképük nem érvényes, hanem hogy az enyémmel nem vág egybe, és ezért most már nem akarom szégyellni magam.”, „Én nem akarok komolytalan lenni, nem akarok vicces lenni, nem akarok cinikus lenni, nem akarok ironizálni.” 34.30 Mit jelentenek a regényben megjelenő nemek? És azzal, hogy megjelent a könyv, nem alakult át végül ez az egész egy igenné?  39.40 Az SZFE-szál: mit jelentett számára ez az egyetem, és hogyan nézett ki az egyetemfoglalás belülről, mennyiben más ez a történet, mint amit a sajtóból megismertünk?  45.35 A foglalás idején Upor László volt az SZFE megbízott rektora, és az ő visszaemlékezése is most jelent meg, Majdnem lehetetlen címmel. Olvasták egymás könyveit? Miben más a két szöveg?  48.30 Miért úgy ér véget a Nem, ahogy, és mit lehet ezután még írni?  Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat? #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával? #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve? #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni? #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből? #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon? See omnystudio.com/listener for privacy information.

En lytter har laga kode24-timens egen chatbot.Jørgen har hevet seg på nok en ny trend – nøkkelknipper.Ole Petter har begynt å lese Knausgård.Sommerstudenter får sparken igjen, og har laga svartelista Konsulentkarma.no.Ways får ikke lansert HC-kort-appen sin.Blir Copilot den nye clippy?Mikael savna Y2K-design og gir ut MetaliCSS.kode24-klubben får seg ikke jobb. Vi kjører Arilds vitsequiz. Hosted on Acast. See acast.com/privacy for more information.

Müller, Tobiwww.deutschlandfunkkultur.de, Fazit

„Regényem főhőse egy mániás depressziós ember, aki belefáradt a betegségével és önmagával évtizedek óta vívott harcba, ezért öngyilkosságra szánja el magát. Nincs mit tagadni rajta: az elbeszélő én magam vagyok.” – szól a fülszövege a tavalyi év egyik legfelkavaróbb és legemlékezetesebb hazai regényének, a Pokoljárás Bipoláriábannak.  Kácsor Zsolt radikális őszinteséggel írt arról, hogy az életét évtizedek óta meghatározó betegség hogyan feszítette szét a mindennapjait, a társas kapcsolatait, és hogy hogyan tolta el őt a falig. A Nem rossz könyvek podcast új részének vendége a tavaly az év tíz legjobb könyve közé is beválogatott regény szerzője.  A tartalomból: 00.00 Mi van akkor, ha épp nem esik annyira jól az olvasás? Mindenkivel előfordul, de még ilyenkor is előkerülhet Auster, Roth és Coetzee.  3.55 Egy friss nagy élmény: Juan Rulfo - Pedro Páramo és egy jól induló kötet: Adam Shatz - Writers and Missionaries 9.50 Témánk a depresszió és az irodalom. Két friss világirodalmi példa: Meg Mason - Öröm és bánat, és Knausgård - Tavasz 15.35 És egy hazai: Pokoljárás Bipoláriában 17.40 Vendégünk az író, Kácsor Zsolt 19.40 Különbség az írás és a beszéd között 21.05 Regényírás, mint terápia 22.25 Hogyan lehet megírni egy betegség történetét?  27.20 Küzdelem a szöveg felett 28.30 A konyhapadlón talált csírázó lencse története: ez igazából egy humanista, életigenlő könyv?  30.35 Kiknek született ez a regény? És milyen volt útjára engedni a könyvet? Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is, további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból. #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat? #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával? #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve? #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni? Címlapkép: Botos Tamás, vágó: Fórizs MátyásSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Was geschieht, wenn ein Schriftsteller-Superstar einen Giganten der bildenden Kunst trifft? Knausgård wird vor dem Schaffen Anselm Kiefers still. Sein Buch ist auch ein Nachdenken über das Verhältnis von Künstler und Werk.

Under strecket om populärrealism, Stina Oscarssons märkliga valstrategi, Frej Larsson vevar mot Veckorevyn anno 1993, Nannas trollkarriär är över, och lyssnarfråga om snygga kläder. Lyssna på alla avsnitt i Sveriges Radio Play. Nanna Olasdotter Hallberg och Kristofer Andersson om kulturveckan som gått.

Karl Ove Knausgård er aktuell med fjerde bok i det store Morgenstjernen-verket, som ellers består av romanene Morgenstjernen, Ulvene fra evighetens skog og Det tredje riket. Nattskolen følger kunstneren Kristian Hadeland – en kjent skikkelse fra de tidligere bøkene – fra han flytter til London i 1985, til han 24 år senere har etablert seg som anerkjent fotograf med en større retrospektiv utstilling i New York på trappene. Hvilken pris har han måttet betale for suksessen? Faust-myten skinner gjennom i Hadelands liv, og romanen reiser spørsmål om hva en kunstner må være villig til å ofre for kunsten sin.Karl Ove Knausgård debuterte som forfatter i 1998 med Ute av verden, og med storverket Min kamp etablerte han seg som en av de store nålevende forfatterne både nasjonalt og internasjonalt. Siden har han blitt oversatt til over 35 språk, og han har vunnet flere priser i Norge og utland, blant annet Brageprisen, Kritikerprisen og Sunday Times Award for Literary Excellence. Knausgård gjestet Litteraturhuset første gang i 2009, og har siden fylt husets saler en rekke ganger. Jessika Gedin er forlegger, skribent og programleder særlig kjent for SVTs litteraturprogram Babel. I Den Norske Opera & Ballett møtte hun Knausgård til samtale om hvordan kunst skapes, hva prisen for et kreativt liv er, og hvordan menneskeliv kan ødelegges. Hosted on Acast. See acast.com/privacy for more information.

Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.  Mi lehet e siker titka, és egyáltalán, lehet-e beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? És ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.  Tartalom: 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak? 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei: főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is. 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész,  a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg) 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója? 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom? 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában See omnystudio.com/listener for privacy information.

Netflix-miniserien Beckham fortæller om fodboldstjernens største og værste øjeblikke, men går behændigt udenom den seneste udvikling i eventyret om Beckham, nemlig hans ambassadørtjans for VM i Qatar, hvor han bliver beskyldt for sportswashing.   (1:59) Forinden da vender vi på Jon Fosses Nobelpris og spørger, om det betyder at mediedarlingforfatteren Knausgård nu godt kan skyde en hvid pind efter sin eventuelle pris, ligesom vi får et bud på hvilke danske Nobelprismodtagere de måske, måske ikke diskuterer i Det Svenske Akademi. Gæst: Kristoffer Lind, journalist og radiovært.   (15:41) David Beckham har været med til at forme moderne fodbold med sin enorme kommercielle succes, og senest er han så blevet omdrejningspunktet i en Netflix-miniserie om ham selv, der – selvom den er pensum for fodboldnostalgikere – har nogle alvorlige Hollywood-brister. Gæst: Ulla Terkelsen, TV2-korrespondent. Amalie Bremer, radiovært.   (44:02) Den tiende film i Saw-serien har netop haft premiere, og så kan den ko vel ikke malkes mere, spørger du? Det kan den faktisk godt, svarer en gyseraficionado. Hvis bare mordmysterierne formår at forblive opfindsomme er skabelonen nemlig god. Dog ikke så god som Texas Chainsaw Massacre, verdens bedste gyser, som du skal se når mørket falder på. Gæst: Bjarke Friis Kristensen, skribent kino.dk.See omnystudio.com/listener for privacy information.

De senaste veckorna har en debatt rasat på kultursidorna efter att Mikaela Blomqvist i Göteborgsposten anklagat författare för att vara för självupptagna. I en mängd av replikerna har autofiktion nämnts men vad är det för litteraturgenre egentligen? Och är det kanske snarare på grund av läsarna än självupptagenhet som så många författare väljer att skriva om sig själva? Emma har intervjuat Lisa Grahn och Ingeborg Löfgren som båda är forskare och lärare på Litteraturvetenskapliga institutionen vid Uppsala universitet och Clara har läst på om litteraturdebatter i Norge i Knausgårds spår, tidiga självbiografier och elaka recensioner.Klipp och musik:Kulturpodden, AftonbladetCafé Bambino, AftonbladetStudio Ett, P1Alex och Sigges podcastVärvet med Denise Rudbergmail: akursenpodd@gmail.com Hosted on Acast. See acast.com/privacy for more information.

Danmark og Sverige vurderer forbud mod koranafbrænding. Lader man religiøse ledere styre politikken? Burde norske Knausgård have takket nej til den svenske Lenin-pris? Og hvorfor sidder Hassan tilbage med kvalme efter Zelenskys besøg i Norden? Velkommen til en ny sæson med ugentlig pan-skandinavisk familieterapi.

Det er på høy tid at Kulturmisjonen tar for seg fenomenet Karl Ove Knausgård. Derfor tar vi et jafs og hiver oss over alle tre bøkene i Morgenstjernen-trilogien. En urovekkende stor stjerne stiger opp på himmelen. Varmen er unormal. Underlige ting skjer. Folk slutter å dø. Umenneskelige vesener lusker i skyggene og bestialske drap finner sted i den norske svartmetall-undergrunnen. Her er klarsynthet, trærs bevissthet, kvantefysikk, Satan og Gud – og alt akkompagneres av dagliglivets grå gjøremål. Kan vi tro på Djevelen i 2023? Hvis ja, har han kropp, eller er det bare en metafor for en ond kraft, eller finnes ikke det onde i det hele tatt? Og er intetheten enda verre enn en virkelighet der også det onde eksisterer? Hvem har rett – de norske eller svenske kulturkritikerne? Avslører norske anmeldere en metafysisk forlegenhet i møte med Knausgård, eller er det Knausgård som bare er altfor ordrik og svevende? I studio sitter Arne Christian Konradsen, forlagssjef i Verbum, Ingrid Ribe-Nyhus, prest i Fagerborg menighet, og Jo Hegle Sjøflot, prest i Areopagos. Abonner på Areopagos' nyhetsbrev: https://areopagos.no/bli-med/abonner-nyhetsbrev Musikk: Doydank

Lea Ypi: Frei - Erwachsenwerden am Ende der Geschichte | Aus dem Englischen von Eva Bonné | Gelesen von Katja Bürkle | 1 mp3-CD, 9 Std. 51 Min | 28 € (UVP) | DAV / BR2 || Karl Ove Knausgård: Die Wölfe aus dem Wald der Ewigkeit | Übersetzt von Paul Berf | Gelesen von Thomas Loibl | 2 mp3-CDs, 27 Std 43 Min | 39,95 € (UVP) | Der Hörverlag || Frank Schätzing: Der Schwarm - Die Box - limited Edition | Lesung, Hörspiel, Essay | 52 Std. Hörzeit - digital | 99,99 € (UVP) | Der Hörverlag || Kirsten Boie: Der Hoffnungsvogel | Gelesen von Jona Mues | 1 mp3-CD, 4 Std. 54 Min. | 17 € (UVP) | Ab 6 Jahren | Oetinger audio

Kimpa om hur förödande Astrid Lindgren varit för den svenska självbilden och Malte tar heder och ära av en av Hollywoods mest älskade skådisar. Inlägget 43. Om Knausgård skrev Barnen i Bullerbyn dök först upp på Tutto Balutto.

Lyt til samtalen mellem Karl Ove Knausgård og Kathrine Tschemerinsky om, hvorfor man bliver den forfatter, man er, og alle de tanker, der tillægges skriveprocessen.   Den norske forfatter Karl Ove Knausgård er en af de mest læste og skelsættende forfattere i nyere skandinavisk litteraturhistorie. I dag er det mere end 10 år siden, Knausgård satte punktum for det kolossale seksbindsværk Min kamp (2009-2011), der lige fra første binds udgivelse i 2009 har begejstret læsere, kritikere og litteraturforskere. I 2020 udkom han med Morgenstjernen, hvor Knausgård forlader den autofiktive stil, der gjorde ham til en verdensberømt forfatter. I 2022 udkom så en åndelig efterfølger, nemlig storromanen Ulvene fra evighedens skov, der gennem seks forskellige fortællere skildrer en mægtig historie fra 1970'erne til i dag på tværs af Norge og Rusland. Med på scenen som interviewer er kulturredaktør på Weekendavisen Kathrine Tschemerinsky, som i årevis har skrevet om og fulgt Knausgårds forfatterskab. I løbet af samtalen vil skuepiller Benjamin Kitter og Knausgård selv, læse uddrag fra Min kamp og Det tredje rige. Speak, tilrettelægger og klipper: Marie Louise Madelung

"Den lille klassiske" er en lavterskelpodcast om litterære klassikere. Konseptet er at vi gir dere en smakebit på en klassiker, gammel eller ny, og snakker om og rundt denne. Episodene er på ca. 20 minutter og blir publisert med ujevne mellomrom. Verter: Ingrid Nygård og Vilde Kristoffersen Bakkevig, begge ansatt ved Haugesund folkebibliotek Bli med til Eventyrland! Vi har lest boken “Alice i Eventyrland” av Lewis Carroll. Boken kom i 1865 og har vært fortløpende i salg siden det. Den er en forløper til britisk fantasy-tradisjon, og popkulturen er stappfull av referanser til Alice. Den hvite kaninen forbinder du kanskje med helt andre ting enn en uskyldig barnebok? Kilder: Alice i Eventyrland/Lewis Carroll (2014) https://haugesund.bib.no/cgi-bin/m2-int?tnr=488162  Alices Adventures in Wonderland/adapted by Mary Sebag-Montefiore from the story by Lewis Carroll (2022) https://haugesund.bib.no/cgi-bin/m2-int?tnr=713820 Alice in wonderland : Alice's adventures in Wonderland & Through the Looking-glass/Lewis Carroll (2021) https://haugesund.bib.no/cgi-bin/m2-int?tnr=724289   Fra Shakespeare til Knausgård : 66 klassikere du naturligvis har lest/Janne Stigen Drangsholt og Therese G. Eide. (2020) https://haugesund.bib.no/cgi-bin/m2-int?mode=vt&pubsok_txt_0=Fra+Shakespeare+til+Knausg%C3%A5rd&foreslaatt=1&pubsok_kval_0=TI&frapop=t&sourceid=poptit Alice in Wonderland (DVD)/screenplay by Linda Woolverton ; directed by Tim Burton https://haugesund.bib.no/cgi-bin/m2-int?tnr=454854 Jefferson Airplane – White Rabbit (Live On Smothers Brothers 1967) https://youtu.be/WANNqr-vcx0 Music credit: Song "Converging lines" by David Hilowitz, licenced under a creative commons licence, downloaded from freemusicarchive.org and cropped to fit the recording. Find more music by David Hilowitz: https://freemusicarchive.org/music/David_Hilowitz#contact-artist --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/haugesundbibliotek/message

Kaja Gunnufsen er tilbake med ny musikk fra det kommende albumet «Interiør og død». I Popkammeret forteller Gunnufsen om dødsangst, pretensiøse Spellemanntaler, når mangel på drivkraft blir drivkraften, selvsensur, personlig vs. privat, Knausgård, poking og jazzing. Av og med Einar Stray for Kontekst. Foto: David Torch.

Norge, Finland, Danmark och Island varför älskar du dem? Vi ägnar hela programmet till att hylla våra nordiska grannar i Karlavagnen onsdag med Christian Olsson. Hygge och röd pölse i Danmark. Isländsk natur och historia. Beredskap och bastu i Finland. Knausgård och oljepengar i Norge. Vad har våra grannar som vi inte har?Ja, jag vill leva jag vill dö i norden – eller? Ge oss dina bästa historier och upplevelser från våra nordiska grannländer!Hur gick det när du blev kär i det danska språket? Hur var det att bada i en varm källa på Island? Berätta om en dag vid en av Finlands tusen sjöar eller mötet med de norska fjordarna. Och hur är folket i respektive land – vad är likt mellan oss i norden och vad sticker ut?Kärlek till norden i Karlavagnen med Christian OlssonVilket nordiskt grannland vill du ge lite extra kärlek, och varför?Du kan mejla karlavagnen@sverigesradio.se eller skriva till oss på Facebook och Instagram. Programmet börjar 21:40 Slussen öppnar 21:00.

Nanna försvarar Dalai Lama, Ola Söderholm försvarar Knausgård, Elon Musk bråkar med public service-bolag, och Carola-intervjun. Nanna Olasdotter Hallberg och Kristofer Andersson tar hjälp av Ola Söderholm för att gå igenom kulturveckan som gått.

Carl-Michael Edenborg får skit i Norge efter att ha sågat Knausgårds nya bok, Polarpriset utan ambassadörshustrun, Läckberg pekas ut i mordrättegång, och Brasiliens kulturdepartement återuppstår. Nanna Olasdotter Hallberg, Kristofer Andersson och Moa Wallin tar hjälp av Carl-Michael Edenborg för att gå igenom kulturveckan som gått.

Skidbacken och Frankfurtskolan. Den lyckliga högern och den deprimerade vänstern. Knausgård och Yasin (och kulturdebatterna). Mark Fisher och sad girls. Samt en snygg stil på killar.

Tuğçe Arslan Üçer ve Eylül Görmüş bu bölümde adeta sene 2020 imişcesine o senenin en çok konuşulan filmlerinden Nomadland ve Küçük Kadınlar uyarlaması üzerine sohbet ediyor. Dünya'nın seçtiği çocuk kitabı Kobi Yamada imzalı Belki üzerinden kendimizi bulmak üzerine söyleşip, biraz Thomas Bernhard, biraz Linda Boström Knausgård, biraz da Ricardo Sumalavia konuşuyoruz okuduklarımız çerçevesinde. Yeni filmler ve kitaplar, her zamanki gibi bölümün sonunda.

Anne Knausgård har over 30 år bak seg i olje, gass og fornybar industri, og er i dag Supply Chain Manager i Aker Offshore Wind. Havvind-kappløpet er allerede i gang og Norge med sin langstrakte kyst og verdensledende offshore-kompetanse sitter i pole-position i denne utviklingen. Men er vi raskest ut av startblokken? I denne episoden får du lære om visjonen til AOW og hvorfor havvind er så viktig for at vi skal lykkes med den grønne omstillingen.

Ted och Kaj talar om döden. Kaj har läst en essä och känner sig förutsägbar. Ted varnar för att läsa för mycket Knausgård.

Wegen ihrer Depressionen musste sich Linda Boström Knausgård jahrelang einer Therapie mit Elektroschocks unterziehen. Eine Nebenwirkung war der zeitweise Verlust von Erinnerungen - für sie als Schriftstellerin verheerend. In „Oktoberkind“ erobert sie sich diese Erinnerungen Wort für Wort zurück und stellt sich auch den dunkelsten von ihnen. Ihr Buch ist ein Akt der Rebellion gegen das erzwungene Vergessen, ein ebenso berührender wie beklemmender poetischer Erinnerungsstrom. | Rezension von Kristine Harthauer. | Aus dem Schwedischen von Ursel Allenstein | Schöffling Verlag, 224 Seiten, 24 Euro | ISBN: 978-3-89561-124-7

Das SWR2 lesenswert Magazin treibt heute durch gefährliche innere Welten: Flanderns junge Starautorin Lize Spit erzählt in "Ich bin nicht da" von einer Psychose, die in Gewalt mündet. Beklemmend, detailliert und sehr gegenwärtig. Christian Baron lässt in seinem neuen Roman die Arbeiterwelt der 70er Jahre in Kaiserslautern wieder auferstehen, und Mariana Leky schreibt warmherzige Kolumnen über "Kummer aller Art." Außerdem reisen wir mit Alex Capus' Heldin "Susanna" zu Häuptling Sitting Bull in die Prärie, und wir folgen dem poetischen Erinnerungsstrom der Schriftstellerin Linda Boström Knausgård, die sich nach einer Elektroschock-Therapie zurück ins Leben schreibt. Und die Literaturkritikerin Elke Schmitter gibt einen kurzen Lesetipp: abtauchen in die Tagebücher von Virginia Woolf! Lize Spit - Ich bin nicht da Aus dem Niederländischen von Helga van Beuningen S. Fischer Verlag, 576 Seiten, 26 Euro ISBN: 978-3-10-397124-8 Gespräch mit Katharina Borchardt Christian Baron - Schön ist die Nacht Claassen Verlag, 378 Seiten, 23 Euro ISBN: 9783546100267 Rezension von Max Knieriemen Mariana Leky - Kummer aller Art Dumont Verlag, 176 Seiten, 22 Euro ISBN 978-3-8321-8216-8 Lesung von Eva Irion Alex Capus - Susanna Hanser Verlag, 288 Seiten, 25 Euro ISBN 978-3-446-27396-2 Rezension von Wolfgang Schneider Virginia Woolf - Tagebücher S. Fischer Verlag Lesetipp von Elke Schmitter Linda Boström Knausgård - Oktoberkind Aus dem Schwedischen von Ursel Allenstein Schöffling Verlag, 224 Seiten, 24 Euro ISBN: 978-3-89561-124-7 Rezension von Kristine Harthauer Musik: Catherine Russell - Send for me Label: Dot Time Records

Claus Elholm Andersen talks about autofictionalization, a mode of narration that characterizes autotfiction, where the narrative consciousness or voice is placed with the experiencing character and not the narrator. Of particular interest here are texts produced after the financial crisis of 2008 which exemplify this mode, most importantly Karl Ove Knausgård's series My Struggle (2009-2011). Claus Elholm Andersen is the Paul and Renate Madsen Assistant Professor of Scandinavian Studies at the University of Wisconsin-Madison. In his research, he is interested in the novel and in questions of fiction and fictionality: What it is, how it works, and what it implies. He is currently finishing up a book project on Karl Ove Knausgård and autofiction, titled The Very Edge of Fiction: Karl Ove Knausgård and the Autofictional Novel, in which he argues that Knausgård consciously engages with, and undermines, a long critical history of equating novels with fiction. He recently co-edited a special issue of Scandinavian Studies, with Dean Krouk, on Karl Ove Knausgård's My Struggle and edited the first scholarly anthology on Knausgård, published in Scandinavia in 2017. His latest publications are an article on Danish novelist Helle Helle in Edda in 2019 and an article on Henrik Pontoppidan's novel Lucky-Per in Scandinavian Studies. Image: © 2021 Saronik Bosu Music used in promotional material: ‘North' by Sergey Cheremisinov Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices Support our show by becoming a premium member! https://newbooksnetwork.supportingcast.fm/new-books-network

Claus Elholm Andersen talks about autofictionalization, a mode of narration that characterizes autotfiction, where the narrative consciousness or voice is placed with the experiencing character and not the narrator. Of particular interest here are texts produced after the financial crisis of 2008 which exemplify this mode, most importantly Karl Ove Knausgård's series My Struggle (2009-2011). Claus Elholm Andersen is the Paul and Renate Madsen Assistant Professor of Scandinavian Studies at the University of Wisconsin-Madison. In his research, he is interested in the novel and in questions of fiction and fictionality: What it is, how it works, and what it implies. He is currently finishing up a book project on Karl Ove Knausgård and autofiction, titled The Very Edge of Fiction: Karl Ove Knausgård and the Autofictional Novel, in which he argues that Knausgård consciously engages with, and undermines, a long critical history of equating novels with fiction. He recently co-edited a special issue of Scandinavian Studies, with Dean Krouk, on Karl Ove Knausgård's My Struggle and edited the first scholarly anthology on Knausgård, published in Scandinavia in 2017. His latest publications are an article on Danish novelist Helle Helle in Edda in 2019 and an article on Henrik Pontoppidan's novel Lucky-Per in Scandinavian Studies. Image: © 2021 Saronik Bosu Music used in promotional material: ‘North' by Sergey Cheremisinov Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Claus Elholm Andersen talks about autofictionalization, a mode of narration that characterizes autotfiction, where the narrative consciousness or voice is placed with the experiencing character and not the narrator. Of particular interest here are texts produced after the financial crisis of 2008 which exemplify this mode, most importantly Karl Ove Knausgård's series My Struggle (2009-2011). Claus Elholm Andersen is the Paul and Renate Madsen Assistant Professor of Scandinavian Studies at the University of Wisconsin-Madison. In his research, he is interested in the novel and in questions of fiction and fictionality: What it is, how it works, and what it implies. He is currently finishing up a book project on Karl Ove Knausgård and autofiction, titled The Very Edge of Fiction: Karl Ove Knausgård and the Autofictional Novel, in which he argues that Knausgård consciously engages with, and undermines, a long critical history of equating novels with fiction. He recently co-edited a special issue of Scandinavian Studies, with Dean Krouk, on Karl Ove Knausgård's My Struggle and edited the first scholarly anthology on Knausgård, published in Scandinavia in 2017. His latest publications are an article on Danish novelist Helle Helle in Edda in 2019 and an article on Henrik Pontoppidan's novel Lucky-Per in Scandinavian Studies. Image: © 2021 Saronik Bosu Music used in promotional material: ‘North' by Sergey Cheremisinov Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices Support our show by becoming a premium member! https://newbooksnetwork.supportingcast.fm/literary-studies

Glada nudister, Knausgård och Nonni som tänker på barnen. Kontakt: ungdum@novelstudios.se See acast.com/privacy for privacy and opt-out information.

„Sterben“. „Lieben“. „Leben“. Das waren Titel aus Karl Ove Knausgårds autobiographischen Großprojekt, mit dem der Norweger berühmt wurde. Jetzt zeigt Knausgård, dass er auch aus der Perspektive anderer Figuren schreiben kann. Sein neuer Roman „Morgenstern“ ist ein Wunder: eine plastische, minutiöse philosophische Erkundung aller Tiefen der Existenz und Oberflächen des Alltags, getragen vom Interesse fürs Leben, Lieben und Sterben. Aus dem Norwegischen von Paul Berf Luchterhand Verlag, 896 Seiten, 28 Euro ISBN 978-3-630-87516-3 Rezension von Jörg Magenau

Det er ti år siden Karl Ove Knausgårds bokverk "Min Kamp" ble oversatt til engelsk. Det har åpnet engelske og amerikanske dører også for andre norske forfattere, og denne effekten har fått navnet Knausgårdeffekten. Hør episoden i appen NRK Radio