Okosutas

A műsor vendége Andonov Alexi volt, akivel három hetes nagy balkáni autós körútjuk kapcsán beszélgettünk és akitől rengeteg érdekes és hasznos apróságot tudtunk meg. De még előtte szóba került a Wizz Air robotfigyelő rendszere, amivel őrületbe kergetik a mezei repjegykereső felhasználót. Ugyanis igen gyakran megkérdezi a gép, hogy ember vagy-e, majd letiltja a keresést akkor is, ha a saját profilunkban vagyunk. (Frissítés: a műsor felvétele óta orvosolták a problémát, ritkábban néznek robotnak és a kérdés után folytatható a foglalás, nincs több perces letiltás.) Törökországgal kapcsolatban kiderül, hogy a líra mélyrepülése nyomán magyar pénztárcának is olcsóvá váltak azok a helyek, amit a helyiek használnak és lírában számolnak. Rodostóban például 8 ember korrekt vacsorája jött ki 6 ezer forintból, persze abban a körzetben, amely tele van autójavítókkal. Alexi elmondása szerint az egész út során itt voltak a legalacsonyabbak az árak forintban számolva, még Románia és Észak-Macedónia eldugottabb szegleteit érezhetjük olcsónak folyamatos forintgyengüléssel megvert magyar turistaként. Isztambulban egy másfél órás Boszporusz-túra is elérhető 1000 forintból. Észak-Görögországban Asprovalta kellemes tengerparti nyaralóhely minőségi tavernákkal, az árak pedig itt is pesti szint alatt vannak, vagyis alacsonyabbak annál, amit a görög szigeteken tapasztalhatunk. Bulgáriában ahogy haladunk délre, Szozopol után egyre kevesebb lesz a külföldi turista és egyre olcsóbbak a nyaralóhelyek. Pedig gyönyörű, lassan mélyülő homokos partszakaszok vannak erre is. A legjobb időszak ide az augusztus, amikor a tenger már bemelegedett. A szezon viszont rövid, szeptember elejétől már necces lehet az időjárás. Végül pár szó esik a csodálatos Ohridi tóról is.

Idén ősszel ismét értelmezhető lesz a hosszú hétvégézés európai nagyvárosokban, nagyjából véget ért a reptérkáosz – mert egyszerűen már nincs annyi utas. De hova érdemes menni az őszi szünetben? Az őszi szünetre nagyon magasak az árak, még Málta és Ciprus az, ahol vannak megfizethető lehetőségek. Máltáról kétféleképpen nyilatkoznak általában a turisták, vagy imádják vagy nem akarnak többet a tájékára se menni. Mi inkább utóbbi társasághoz tartozunk azzal, hogy persze nem bántuk meg, hogy jártunk ott. Málta nekünk túlzsúfolt, túl beépített, zajos, sehol egy fa vagy bármi, ami ne valamilyen város lenne. Sajátos történelméből kiindulva ugyanakkor – mindenféle birodalom és hódító letette itt a névjegyét, így egyszerre mediterrán, brit és arab jegyeket visel – érdekes és a maga nemében páratlan egyveleg minden városa. Valetta kedves sikátoraival, várfalaival, Mdina úgy ahogy van, a kis halászfalvak egyszerűségükkel hódítják meg a turistákat. Kár kihagyni Gozo kis szigetét, ami sokkal szellősebb, mint a nagy sziget, kevesebb várossal, épülettel, de sokkal több templommal. Cipruson tovább tart a szezon, november is ideális a látogatásra, még meleg van és a tenger is 20 fok feletti. Larnaca lehet ősszel a bázis, idén a Wizz Air menetrendje sokkal jobb, mint a Pafoszba repülő Ryanairé. Főidény után a szállásdíjak is leesnek, így sokkal jobb, akár tengerparti szállást is meg lehet csípni elfogadható áron. Ha Londonban szeretnénk hosszú hétvégézni, érdemes tisztában lenni azzal, hogy beutazási díjat kell fizetnie majd minden utasnak – európaiaknak csak 2024-től. Ez mindenesetre véget vethet a pikkpakk rokonlátogatásoknak és hasonló utazgatásoknak. A londoni kirándulások másik rákfenéje, hogy a repülőjegy árával vetekszik a bejutás költsége. Érdemes tehát úgy járatot és légitársaságot választani, hogy egyből hozzávesszük, mennyibe kerül a bejutás a városba Lutonból, Stanstedről, illetve Gatwickről. Az is szempont persze, hogy a városon belül merre van dolgunk. Párizsnál egyszerűbb dolgunk van, Orlyról villamos visz be mezei vonaljeggyel a metróig, Beauvais-ból 18 euró és másfél óra a busz. Ezt kell mérlegelni.

A nyári őrület után kezdenek lecsillapodni a kedélyek, és őszre már ismét alacsony árakhoz tértek vissza a légitársaságok. Ez azért is remek hír, mert a taknyos, hideg őszből el lehet menekülni – akár több helyre is és akár Európán kívülre is. Főleg, hogy olcsók az őszi jegyek, Tel Avivba például néha a légitársaság fizet azért, hogy az utas elmenjen. Ez így persze túlzás, de tény, hogy a majd kilencezer forint utasadónál alacsonyabb az Izraelbe tartó járatra a legolcsóbb jegy. Télen persze sokkal jobb Eilatba menni, de egyelőre csak remélni lehet, hogy visszatér ez a járat. Az biztos, hogy mennek az egyeztetések arról, hogy kedvezményeket kapjanak a légitársaságok a reptértől, amiből azért reálisan következik, hogy lesz járat télire. Mennyire egyszerű lenne összekötni Eilatot, a sivatagot és a szomszédos Akabát, azaz Jordániát. Akabába van járat, ide érdemes menni, ha a csodálatos Petrát meg akarnánk nézni. Persze Ammánból is le lehet autózni délre, de az mégsem annyira kényelmes. A két ország nehezen átjárható, taxizás, hosszú kínlódás és extra díjak a határon. Nem biztos, hogy egy néhány napos kiruccanásnál megéri ez. A Wizz Air legújabb meglepetése az, hogy Szaúd-Arábiába is indít járatokat – három városba is. Ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez, hogy felfedezze, csak hajrá. Nyáron úgyis elviselhetetlen.

Az őszi pangásban még lejjebb esetek az árak, akciózik a Norwegian is. A Ryanair mellett a Wizz Air is megkapta a maga fogyasztóvédelmi bírságát. A Wizz új csomagopciót vezetett be, mi pedig elmentünk Krétára és két kisebb szigetre, Antiküthírára és Küthírára. Eddig tartott a magasan tartott árak ideje, őszre már utasadó alatti árak is bőven vannak. Tel Avivba - ahová az utasadó nem 3900, hanem majdnem 10 ezer forint - kilencezres jegyek is vannak, Európában pedig elcsíphetők a tíz euró alattiak is. Úgy persze könnyű, hogy a bevétel java nem a jegyárból, hanem a kiegészítő szolgáltatásokból van. A Norwegian szülinapi akciókat hirdetett, sajnos jellemzően olyan járatokra, amelyek nem a magyar utasoknak vannak kitalálva. Ám ha például Oslóból mennénk tovább északnak, a szokásoshoz képest akár 30 eurós jegyeket is elcsíphetünk. Nem épp filléres kiadás, de azért a Norwegian nem is ultra fapados cég. A Ryanair mellett a Wizz is megkapta a maga fogyasztóvédelmi bírságát. Az írek esetében az volt a bírság indokolása, hogy az adót nem a légitársaságra vetették ki, hanem a földi kiszolgálóra, vagyis azt a légitársaság nem is háríthatja tovább. Jó kis jogászkodás lesz ebből. A Wizz olyan ügyekért kapott most büntit, amit simán csinál tíz éve, úgy látszik, a fogyasztóvédők ingerküszöbét csak most érték el ezek az esetek. A Wizz új csomagopciót vezetett be, ez a 26 kilós bőrönd. Így már van elsőbbségi tízkilós - ezt lehet felvinni a gépre - és tíz, húsz, 26 és 32 kilós feladott. Ezek ára dinamikusan változik, a mostani reptérkáosz idején, amikor mindenki inkább felcipelte a gurulóst a fedélzetre, hogy ne maradjon a reptéren a cucc, a feladott húszkilós is olcsóbb lehet, mint az elsőbbségi. Érdemes jól meggondolni, melyik verziót választjuk. Kréta nem a tipikus kiindulóhely a klasszikus szigethoppinghoz, de innen is el lehet érni remek helyeket. Antiküthíra egy picike, Küthíra egy nagyobb sziget Krétától északra - és két, illetve négyóra hajóútra. A kisebb annyira kicsi, hogy alig húszan lakják, és egyetlen egység működik étterem, bolt és kocsma gyanánt. A nagyobb sziget igazi kis nyüzsgős, strandos, lazulós hely, kellemes hangulat uralja akármelyik falujába is térjünk be. Kréta ősszel is jó lehetőség egy kis kiruccanásra, főleg Hánia ér meg pár napot, amikor már nincs negyven fok. Sajnos a Ryanair menetrendje nem túl jó, de ha a Wizz heraklioni járatával kapcsoljuk össze a hániait, akkor jól is kijöhetünk. Hánia egyszerre olaszos, törökös hangulatú óvárosa egyedi és megunhatatlan.

Utasadó miatt bezár több útvonalat a Ryanair, sajnos megint az utas jár rosszul. Itthon olcsó nyaralás lehet egy vízitúra a Tiszán, kár, hogy csak kevés vízzel. Okosutastársunk Törökországba indult autóval. Az utasadó miatt bezár nyolc útvonalat a Ryanair. Nincs ebben semmi meglepő, máshol is hasonlóan járt el. Sajnos olyan járatokat kukáz, amelyeket csak ő repül, így például Köln, Rigát és Kaunas is megy a lecsóba, nagyon sajnáljuk. A vízitúra olcsó és kellemes kikapcsolódás a Tiszán, kár, hogy idén víz nem volt a folyóban. Érezhető, hogy egyre kevesebb a túrázó, ez látszik a kikötéseknél, kempingeknél. Tivadar teljesen elhagyatott, alig van nyitott egység, inkább strandolni, bulizni járnak a helyiek, de a túrázók nem alszanak itt. Nincsenek már egyhetes túrák, lejjebb már szinte nem megy senki, ott még kihaltabb minden. Okosutastársunk, Alexi, Törökországba ment nyaralni, nem is akárhogyan, autóval. Tapasztalatai szerint a törökök igyekeznek tartani az árszintet a nagyon turistás helyeken, ott nincs komoly áresés a líra mélyrepülése miatt, de ha túlmegyünk ezen a városrészen, ezeken az utcákon, akkor sokkal olcsóbb minden. 430 forint a benzin, öt fagyi ezer forint, fél liter víz negyven forint, a Big Mac menü 1200 forint, vagyis elég jól ki lehet jönni. A szállások árát a kereslet-kínálat alakítja, Isztambul például nem annyira olcsó, de például Rodostóban 27 euró volt az egész családnak egy éjszaka szállás. A bolgár-török határon is megnőtt a bevásárlóturizmus. A gyerekes Isztambul egészen más, mint a felnőtt, hatalmas vidámparkok, akváriumok várják a látogatókat, van viaszmúzeum, Legoland, és ezek a jegyek kábé a felébe kerülnek az európai, hasonló belépőkhöz képest. Az Aya Sofia mivel mecset, már ingyen van. Sajnos olcsó repjegy nincs, vagy autóval kell menni, vagy Görögországból lehet átkompolni.

Alakulnak az őszi repjegyárak, vége a nyári őrületnek. Nemcsak Németországban lehet okosan vonatkozni, bár a magyar rendszer szokás szerint kaotikus és nem is annyira olcsó. Gyerekjegy hozzáadása a foglaláshoz - nem egyszerű menet. Téli menetrendben Dubai marad, Abu Dhabi és Sevilla jön. A nyári őrület és a Wizz Air fura jegyáralkalmazása után őszre normalizálódni látszik a helyzet a jegyárakat illetően. Miután mindenki kiutazta magát, megjelentek az olcsó, bőven tízezer forint alatti jegyárak is. Sajna nem minden járat, sajna sok esetben csak az indulás előtti egy-két hétben, de ezzel kell valamit kezdeni. Ami fura, hogy megjelentek az utasadó összege alatti ajánlatok is, nahát. Németországban kilenceurós jegy, nálunk okosjegy van. Nem mondanánk, hogy majdnem ugyanolyanok, mert a MÁV ajánlata inkább átláthatatlan valami. Az ember ha vesz egy vonatjegyet és jó helyre, klimatizált kocsiba akar ülni, nyilván a drágábbat veszi. Aztán jön a meglepetés, hogy nem úgy van az. Miért? Az nem derül ki elsőre. Néhány városba (Debrecen, Szeged, Keszthely igen, de Miskolc például nem) előre váltva olcsóbb jegyet lehet vásárolni - aztán ahogy fogynak, úgy megy fel az ár a normál árig. Vagyis az okosjegy magasabb szintű szolgáltatással olcsóbb. Kár, hogy ezt nem lehet tudni, amikor jegyet akarunk venni. Az olasz vasút is előállt egy valamivel, ez a távolsági vonatokra adott kedvezmény. Ez jól hangzik, mert a gyorsvonatokra elég drága a jegy. Ám a kedvezményt turista nemigen tudja kihasználni, kivéve, ha napokon át semmi mást nem tesz, csak gyorsvonatokon ül. A gyorsak helyett érdemes a sima személyvonatokat választani, ezek rövidebb távokon nem sokkal lassabbak, de az áruk jóval kedvezőbb. Előfordulhat olyan, hogy gyereket utólag kell hozzáadni a foglaláshoz, ami nem várt problémát jelent. Gyereknek csak úgy lehet jegyet venni, ha egy felnőtthöz kapcsoljuk, ám ezt utólag nem lehet megtenni. Így a megoldás az, hogy meg kell venni a gyereknek a felnőtt jegyet, majd erről tájékoztatni kell az ügyfélszolgálatot, majd a reptéren kérni kell neki egy új beszállókártyát. Érdemes ezt így csinálni, mert könnyen pórul járhatunk. A Wizz Air hiába cserélné le Dubajt Abu Dhabira - ottani leányával komoly átszállási csomópont lenne Ázsia felé -, az utasok nem oda akarnak menni. Évek óta megy a hinta, hogy kevesebb Dubajba menő járat legyen, évek óta halasztják az Abu Dhabi-járatot. A téli menetrendben cserébe mindkettő bent lesz, irány Dubaj vagy akár a Maldív-szigetek. Még jobb hír, hogy Sevilla visszatért. A csodálatos andalúz város kiváló kiindulópont egy huelvai körhöz.

Tematikus Madeira-adás, annak apropóján, hogy a Wizz Air közvetlen budapesti járatot indít a csodás szigetre. Megunhatatlan, lélegzetelállító utazás vár ránk Madeirán, ahol gondosan érdemes kirándulást tervezni, de minden lépés egy csoda. De előtte egy kis árazás. Felborulni látszik a Wizz Air árazási mechanizmusa, amely tartalmazott egy nem túl olcsó, egy szoszó és egy nanemár szintű kategóriát (25; 50; 70 euró). Lassan normalizálódik a helyzet, néhány járat már leesett oda, ahol már érdemes foglalni, más járatok azonban bántóan drágák maradtak. Logika nincs, sajnos egyre inkább az utolsó pillanatos tervezés lesz a nyerő. A Wizz Air a téli menetrendbe berakta heti kétszer Madeirát, egyelőre 24 ezer forint a legolcsóbb jegy klubtagságival. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése, átszállással Lisszabonon vagy Portón át olcsóbb is lehet - pillanatnyilag előbbi játszik - menni. Ha szeretnénk pár napot szánni bármelyikre is, akkor nagyon is megéri az átszállás, de ha csak a szigetre van időnk, ráadásul gurulóst is viszünk, akkor a közvetlen járat lehet a jó megoldás. Akármi is legyen, Funchal bájos kisváros, éttermes, báros tengerparti résszel, Christiano Ronaldo szobrokkal és sétányokkal. A fővárosban kár kihagyni a botanikus kertet, ahonnan egész Funchal és az óceán is látszik, gyönyörű, buja növények között órákat el lehet bóklászni. Innen látszik Monte falu is, ahol az utolsó magyar király, IV. Károly van eltemetve. Kirándulni szinte kötelező a szigeten, érdemes ezeket azonban két csoportra bontani. Az egyik a levada-túra. Ezek kis vízvezetékek mentén vezető ösvények, viszonylag kis szintkülönbséggel. Ez elég fontos, mert Madeirán nincs túl sok sík felület. Emiatt az autóbérlésnél is azzal kell számolni, hogy a legkisebb teljesítményű autók nem fognak felmenni minden emelkedőn - és ez nem vicc. A levada-túrák viszonylag rövidek, ezek közül az egyik legérdekesebb a kétszintes levada. Ez a Lombada templomtól indul, a hegyoldalban egymás alatt fut a két levada, a végén lépcsőn lehet átmenni egyikről a másikra. Persze hosszabbat is lehet találni, ilyen a Caldeirao Verde. Nevét egy zöld kalderáról kapta, ami valójában egy csodás vízesés. A főúttól a Pico das Pedras nevű pihenőtől indul a túra, a vízesésig oda-vissza majdnem húsz kilométer. Jóval nagyobb kaland az igazi túra. Ám itt azzal kell számolni, hogy iszonyatos szintemelkedést kell megtenni. A leghíresebb kanyar a Pico Ruivo és a Pico Aireio közti túra, amiben két nagy nehézség van, a teljesítés és a logisztika. Elképesztő a látvány, de a mászás is, rengeteg lépcsővel és létrával. Tömegközlekedés nincs, így vagy oda-vissza túrát kell csinálni - ez pokoli nehéz - vagy körbe kell autózni két társasággal. Mi középen találkoztunk és adtuk át a kulcsot, így autós kerülőkkel meg lehetett oldani. Ezzel még közel sem mondtuk el, mi minden van Madeirán. Porto Monitz, Santana kötelező városkák, amit még kiemelünk, az mégis egy mára lakatlanná vált falu, Calhau da Archadas, ami Archadas da Cruz falu alatt található. Úgy hatszáz méterrel lejjebb. Csak egy kicsike felvonóval lehet jönni-menni, odalent nincs térerő, vezetékes víz, villany is épp valahol. Valaha mezőgazdasági termelés folyhatott itt, a huszonegyedik században azonban ez már nem volt túl vonzó környezet. Azért egy-két AirBnb szállás van, ha valaki elmenekülne a mindentől.

Két élménybeszámoló is jutott a mai adásba: Várkonyi Gábor autós szakértő és Tari Ibolya hírszerkesztő mesél nyaralásról és egyebekről. Mennyire luxus egy vitorlás nyaralás? És mi hozható ki egy hét Szicíliából? Vagy irány inkább a Maldív-szigetek Wizz Air pontokból? Évek óta a vitorlás nyaralásra esküszik Várkonyi Gábor, a Millásreggeli állandó szakértője. Szerinte nem elérhetetlen a dolog, egy hajó, egy összeszokott társaság és egy-két fős legénység elég. Aztán szabadság ezerrel. A szállás adott, napközben bárhol ki lehet kötni, jönni-menni, vásárolni, fürdeni bárhol és bármikor. Ezúttal az Athénhoz közeli Szaróni szigetcsoport volt a cél, ezen belül pedig Porosz és Hirdra volt a két kedvenc, utóbbi azért, mert csendes, néptelen és autómentes. Klasszikus nyaralást tervezett Tari Ibolya, a Jazzy hírszerkesztője családjával, de azért néhány okos tanácsot megfogadott. Autóbérléssel, szállással nem volt gond, még úgy sem, hogy pár napra parlagon maradt az autó. A terv az volt, hogy amennyire lehet, körbe autózzák a szigetet, vagyis amit lehet, megnéznek. Persze minden nem fért bele, de az Etna, Taormina, Palermo nyilván igen. Meg Vulcano és Stromboli is, ahová átugrottak két napra. A jövőbeni utazások tervezésekor fel lehet tenni a térképre a Maldív-szigeteket is, a Wizz Air ugyanis ősszel repülni kezdi Abu Dhabi-ból. Hogy mennyiért versenyképes egy ilyen bumli, azt nem könnyű megmondani.

A Balatonnál érdemes kipróbálni a napi vonatjegyet, kellemesen keresztbe-kasul lehet vonatozni a tavat, tényleg megéri. A Wizz érdekes árstratégiába kezdett, meglátjuk, mi lesz belőle. Okosutastársunk Horvátországban nyaral egy halászfaluban, elmondja, mennyire tuti. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e, lehet-e biztosítást kötni reptérkáoszban járatkésére, poggyászkésésre, vagy erre már nem is fizet senki. Balaton24 és Balaton72 néven fut az április végén bevezetett napijegy, amellyel kedvezményes áron körbe lehet utazni a Balatont, plusz Tapolca, plusz Sümeg. Akárhány átszállással, megszakítással, 1090, illetve 2740 forintért, huszonhat éves kor alatt féláron - nem kell diákigazolvány, a kor számít. A jegy a Volánbusz Balaton parti települései között is érvényes. Vagyis ha valaki jönne-menne álló nap, annak tökéletes megoldás egy ilyen jegy. Kerékpár- és kutyajegyet külön kell venni. Érdekes árképzésbe kezdett a Wizz Air: néhány napja vezette be valamennyi járatára a fix árakat: huszonöt és ötven eurót. Több, korábban tízezer forint alatti jegy ugrott így fel, és arra is van példa, hogy az augusztusi, változatlanul hagyott jegyár alacsonyabb, mint a szeptemberi. Nem tudjuk, mi végre, lehet, hogy stratégiát vált a Wizz, ám ez kicsit fura. A korábbi árképzés azon alapult, hogy a gépnek tele kell lennie, vagyis ha nincs foglalás, akkor lejjebb megy az ár, ha van, akkor el is szállhat. Ez az egységes, és nem is alacsony tarifa legalábbis fura. Főleg azért, mert a bevétel több mint fele nem is a jegyárból jött össze, hanem az egyéb cuccokból (elsőbbségi beszállás, egymás mellett ülés, nagyobb csomag), márpedig ha nincs utas, nincs extra költés sem. Meglátjuk, hogy lesz. Okosutastársunk, Gede Balázs Horvátország felé vette az irányt, és milyen jól tette. Pisak falut választotta, mert szerette volna elkerülni a tömeget - a szakma minden idők legjobb szezonjára számít az idén Horvátországban, és ez simán össze is jöhet. Szállást nehezen talált, addig hezitált, míg több jó ajánlatot is elhordtak előle. Igen, Horvátország drágább lett, köszönhetően az inflációnak és a gyenge forintnak, de azért egy dupla haltál belefért a büdzsébe első este. Érdemes-e olyan utasbiztosítást választani, amiben benne van a járattörlés, kérés, poggyász elhagyása, késése? Hiszen ez manapság inkább garantált velejárója a nyaralásnak, semmint váratlan esemény. A biztosítók nem filléreskednek ezen, ugyanúgy fizetnek, ha a borítékolható káosz miatt késik meg a gép vagy tűnik el a csomag. Fontos, hogy járattörlés, illetve késés esetén utólag fizet a biztosító és mindent az utasnak kell intéznie, a biztosítás nem terjed ki asszisztanciára. Ha eltűnik a poggyász, összesen 300-500 ezer forintig térít a biztosító, a cuccunk ennél valószínűleg többet ér, szóval érdemes törekedni arra, hogy ne legyen benne kínai váza. Ha késik a poggyász, akkor pár tízezer forint a kártalanítás határa, ha pár dolgot gyorsan meg kell venni.

Az átszálló utasok bőröndjei vannak a legnagyobb veszélyben. Bejártuk Asztipalea és Kalümnosz szigetét. Ha valamikor megéri Norvégiába menni, az most lesz. Rengeteg kép kering a neten reptereken hányódó bőröndökről. Jellemzően akkor kerülnek ki az ellenőrzés alól a csomagok, amikor átszállnak az utasok. Az ember átsétál egyik kaputól a másikig, ám a csomagot vinni kell, amire meg nincs ember. Így az utas repül, a koffer marad. Nehéz okosat mondani, ha lehet, ne adjunk fel csomagot. A görög szigetvilág egyik félreeső tagja Asztipalea, a Kükládok és a Dodekanészosz szigetei között, hivatalosan utóbbihoz tartozik. Napi hajójárat nincs, két irányból jön erre hajó heti négyszer-négyszer. A sziget lepke alakú, középen teljesen összeszűkül, alig van rajta aszfaltozott út. Ezerötszázan se lakják, a legtöbben a fővárosban, Hórában élnek, ami egy különleges, hegyre épült várral és a köréje erődszerűen épült házakkal magasodik a tenger fölé. A többi település kicsi, békés, egyáltalán nem zsúfolt. Eldugott strandok, kellemes éttermek és nyugi van. A sziget komoly zöldítésbe kezdett, ez lehet az első kibocsátásmentes sziget az országban. A Dodekanészosz csoport tagja Kalümnosz, ez a nyüzsgő, pezsgő fővárosú sziget. Távolabb, a sziget túlfelén nyugisabb, szebb a vidék, aki strandolni, kirándulni szeretne, inkább errefelé jöjjön. A főváros a maga sikátoraival és őrült robogóival más világ. Ide már közel van Kósz, ahonnan közvetlen járat megy Budapestre. Norvégiát is elérte a vasúti kedvezmény-hullám. Szeptembertől kétszáz koronáért lehet vonatozni az országban nemcsak az Oslo-Bergen vonalon, hanem akár fel Bodóig. Emellett az alacsony kihasználtságú hajókat, kompokat ingyenessé tették, így bátran szervezhetünk norvégiai köröket, a közlekedés nem vág majd földhöz.

Budapestre is begyűrűzött a káosz, egyelőre a csomagokat illetően. Beszámoló Szicíliából, meddig lehet vulkánokra felmenni, hogy érdemes még vulkántúrákat tenni? Múlt héten érintettük, hogy Budapesten egyelőre nincs fennakadás, járatok jönnek és mennek, minden tuti. Volt eddig. Ami begyűrűzött, egyelőre a feladott csomagok kezelése. Vagyis nem kezelése. Simán előfordulhat, hogy feladott poggyászunk itthon marad, aztán jöhet a kín. Kell-e a cucc, van-e benne pótolhatatlan érték, nyaraltunk vagy költöztünk stb. Tanács: ha csak lehet, ne adjunk fel bőröndöt. Szicíliába egyelőre simán lehet menni, fennakadásról nem számolt be Lovas Judit, Az én pénzem portál felelős szerkesztője. Végigjárták a szigetet, Palermo, Taormina és az Etna után Vulcano és Stromboli szigetére is átruccantak. A bérelt kocsit a szigetjárás idejére parkolóházban hagyták, az üresjárattal sem lett sokkal drágább a bérlés. Se Vulcanóra, se a Strombolira nem lehet pillanatnyilag felmenni. Vulcano a szokásosnál jobban fortyogja a gőzt és gázt, a Stromboli pedig épp megbízhatatlan időszakát éli. Rendszerint lezárják az utat a vezetett túrák elől is, akár évekig is eltart, mire újra fel lehet menni 300-400 méter helyett a csúcsra, 900 méter fölé. Ha valaki vulkántúrát tervez, akkor Liparit érdemes bázisként kijelölni, ahonnan csillagtúrákat lehet tenni több szigetre is. Liparira nemcsak Szicíliából lehet megközelíteni, akár Nápoly felől is ide lehet hajózni. Az ideális időszak nyár eleje vagy legvége, amikor elviselhető a hőség.

Az Európa-szerte jelentkező reptérkáosz arra sarkallhatja az utast, hogy előnyben részesítse a nem repülős utakat. Javul-e a helyzet, vagy ez már így marad? De hova menjünk szárazföldön? Rajna-vidék vagy a Tisza-tó? Egyre több repteret ér el a kaotikus működés - vagy épp működésképtelenség. Felmerülhet bennünk, érdemes-e ilyen körülmények között vállalni a repülős utazást? Nem jobb hagyni az egészet? Vagy legalább más járművel helyettesíteni a repülőt? Egyáltalán mi jöhet szóba? Alapvetően egyénfüggő, hogy ki mekkora távot tesz meg szívesen vonattal, autóval vagy busszal. Az biztos, hogy Németország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország is simán beleférhet akármilyen közlekedési módokkal - ami épp van. Az is biztos, hogy Ciprusra nem nagyon éri meg repülő kihagyásával utazni, talán Spanyolországba sem, de ez már egészen típusfüggő. Az valószínűsíthető, hogy felértékelődnek az alternatív lehetőségek és ki fog tolódni az a távolság, amit még készek vagyunk megtenni busszal vagy vonattal is. Összességében kisebb macera, kevesebb sorállás, kevesebb nyűglődés. De hosszabb út. Németországnak elég jól bejött a nyári, kilenc eurós vonatbérlet, rengetegen keltek útra és vonatoztak szerte az országban. Érdekes kaland volt a Rajna-völgyben vonatozni Kölntől, ez a szakasz a világ legszebb vasútvonalai között van, de Okosutas Gábor nem volt totálisan elájulva tőle. Ha nem Rajna, akkor Tisza. Az ország felének igen messze van a Balaton, ellenben a Tisza-tó még elérhető. A két víz között van különbség, ez látszik az árakban, a szolgáltatásokban. A Tiszta-tó igyekszik felzárkózni, hogy ez végül sikerül-e, abban nem vagyunk biztosak, mindenesetre a bringás turisták számára jó kis kaland a tókerülés - nagyjából hetven kilométer a tókör. Közben lehet csobbanni, madarakat lesni, csónakázni, szóval nem rossz ez. Gasztronómiában van még hová fejlődni, de Tiszafüreden a Mariska éttermet érdemes kipróbálni.

Beindult a főszezon és egyre nagyobb a káosz az európai reptereken. A probléma fő oka a munkaerőhiány, de változó, hogy hol hiányoznak légiutaskísérők, reptéri biztonsági ellenőrzést végzők, földi kiszolgálók. A műsor első felében végigvettük, hogy mekkorák a késések Budapesten és Európában, melyik légitársaságok törölnek gyakrabban és kiknek a legstabilabb a működésük. A legfontosabb jótanács a magyar utazóknak is az, hogy a megszokottnál jóval korábban menjünk ki a reptérre és számoljunk több órás késésekkel a programjaink tervezésekor. Hajnalban indulók előnyben, minél később indul egy járat a nap folyamán, annál nagyobb valószínűséggel szed össze komoly késést. Balázs megjárta Toszkána egy részét és lelkesen mesél is róla. A műsor második felében Firenze, Pisa, Lucca és környéke a téma. Nem kell oda autó, vonattal minden kiválóan elérhető. Kivéve, ha lefagy a vasút informatikai rendszere és még a jegyvétel is problémát okoz. Hol van és hogy készül a legjobb, vagy legalábbis legérdekesebb pacalszendvics Firenzében, miért a legtutibb szállás Olaszországban a luxusmobilhome egy kempingben? A műsor második felében erről beszélgettünk.

Utazni is fogunk, de nem lehet nem körüljárni az új utasadót, essen szó ismét a reptérkáoszról és pár jó hír a Ryanair járatairól, kutyával a Norwegiannel és kis északi kör a Viking Line fedélzetén. Az utasadóval kapcsolatban számos téves feltételezés és szimpla hülyeség is napvilágot látott, ideje tiszta vizet önteni a pohárba. A Ryanair és a magyar kormány mókás meccset vív egymással, de nézzük, mi ebből az, ami fontos. A szabályozás szerint minden július elseje után induló járat utasai után a földi kiszolgálónak be kell fizetnie fejenként 3900 forintot a költségvetésbe. A Ryanair ezt a visszamenőleges szabályozást úgy oldotta meg, hogy egyszerűen kiszámlázza az utasoknak ezt az összeget. Elvileg megteheti, ez benne van az általános szerződési feltételek között. Az, hogy más légitársaságok nem éltek ezzel a lehetőséggel, e tekintetben nem fontos. Hogy a jövőben mi lesz a helyzet, egyelőre nem tudni, annyi azért biztos, hogy a Ryanair le fogja csökkenteni a budapesti járatainak számát, mert nem fog kijönni neki a matek. Hogy a fennmaradó járatokra drágábban adja-e majd a jegyet vagy sem, ősszel fog kiderülni, de azt nem lesz könnyű bebizonyítani, hogy áthárították az adót - amit egyébként simán megtehetnek. A reptérkáoszt illetően nem könnyű jó tanácsot adni. Az látszik, hogy jellemzően nagy reptereken vannak gondok, így szinte egész Angliában, Dublinban, Amszterdamban, Stockholmban akadozik az ellátás, késnek a gépek, sorra törlik a járataikat a társaságok. E tekintetben az easyJet a legnagyobb radírpók, és a legkisebb fennakadás a Ryanair járatainál figyelhetők meg. Amit tenni lehet: még hamarabb ki kell menni a reptérre, biztos ami biztos. Hogy mennyivel hamarabb, arra nincs recept, de a korábban ajánlott két óránál mindenképp hamarabb. Ha beüt a krach, meg kell próbálni azonnal átfoglalni, illetve a földi kiszolgálókat elcsípni és kifaggatni. Biztos megoldás ugyanakkor nincs. Ha már utazásos magazin, akkor utazzunk is. Egy kis északi kört tett az Okosutas egyik tagja, jelesül megjárta Helsinkit és Stockholmot. A két város egészen más hangulatú, nekünk a finn főváros is bejön, pedig alapvetően nincs ott semmi extra látnivaló, egyszerűen egy jól sikerült város és kész. Ami érdekes volt, az a szállás. A Helsinki és Tallinn között közlekedő hajókon ugyanis aludni is lehet. Este felszáll az utas a hajóra, ami elmegy Tallinnba, majd visszafordul, reggel pedig úri módon ki lehet szállni ismét Helsinkiben. Elsőre sok értelme nincs, de ezzel is lehet némi bevételt szerezni, az utas számára pedig ez helyi viszonylatban egy egészen jutányos ajánlat.

Általános tanácsok jönnek utazástervezéshez, -szervezéshez, mit kell másképp csinálni, mint korábban, hova vannak olcsó jegyek, mivel húz le a légitársaság? A covid után mindenki igyekszik bepótolni, ami az elmúlt két évben kimaradt, de nem szabad, hogy ez meggondolatlan lépésekre sarkalljon bennünket. Például nem biztos, hogy jó ötlet azonnal lecsapni az olcsó jegyre, mert könnyen ráfaraghatunk. Mert a szállás megfizethetetlen és autót se lehet bérelni. Az idén érdemes fordított sorrendet alkalmazni. Első körben az autót célszerű lefoglalni - vagy eldönteni, hogy kell vagy sem. A csiphiány miatt rendkívül kevés a bérautó még mindig, emellett ami van, az akár a duplájába is kerülhet, mint három éve. Ha nincs autó, pedig kéne, mindent át kell tervezni. Szintén megér egy kört a szállás: van-e és mennyiért. Ha mindkét feladat megoldható, és még a jegyár is emberi, akkor érdemes belevágni. De van-e még olcsó jegy nyárra? Nem mindenhova, de azért akad. Már beszéltünk Castellónról és Kószról, emellett Riminibe és Cataniába is vannak jó árú jegyek. Meg persze ott a németországi kilenceurós vonatbérlet is. Az olcsó jegy mellett szót kell ejteni a járulékos költségekről, praktikusan a csomag áráról. Egyhetes nyaralás nagyon nehezen oldható meg ingyenes kis csomaggal, vagyis vagy feladott poggyászban vagy elsőbbségi beszállásban kell gondolkodni - az easyJetnél széket kell venni, ahhoz jár a felvihető bőrönd. Az árazás dinamikus, ami azt jelenti, hogy a rendszer átláthatatlan, és akár brutálisan sokba is kerülhet egy gurulós elvitele. Az idei szezon szenzációja a reptérkáosz. A hatalmas munkaerőhiány miatt gigantikus torlódások alakultak ki a nagy reptereken, szinte lehetetlenné téve a biztos utazást. Jó megoldás nincs, hacsak annyi nem, hogy a legendásan kaotikus repterekre érdemes még korábban kimenni. De hogy mennyivel, arra nincs recept.

Mit hoz nekünk az új utasadó, a Wizz felrobbantotta a nyarat, dublini reptérkáosz mutat rá az utazás nem várt kockázatára, de mondunk két olcsó járatot is nyárra. A legfontosabb hír most egyértelműen a kormány új adója, a légitársaságokat terhelő utasadó. Azon túllépve, hogy egy totál mínuszos szektorban nem szoktak adót kivetni, ez a fajta sarc nem példa nélküli. Ezzel együtt érdemes megnézni, a nemzetközi tapasztalatok alapján mi várható. Az, hogy csökken majd a járatszám, a fennmaradók pedig megdrágulnak. A légitársaságok azonnal elhagyják az adott repteret, ha úgy jön ki a matek, márpedig az új adó egy új költség lesz. Függetlenül attól, hogy az utas kifizetné a pluszt, a légitársaság nem ez alapján marad vagy megy. Ha máshol jobban megéri repülni, akkor megy. A megmaradó járatoknál ezzel együtt várható áremelés, szóval duplabukta. A Wizz átszabta a fél nyári szezon menetrendjét, szinte nincs nyaralójárat, amibe ne rondított volna bele. Reggel helyett este, másfél nappal későbbre, mikor melyik. Téboly és idegbaj. Mit lehet tenni? Elvileg át lehet tenni a jegyet más járatra, így akár jól is járhatunk, de ez megint újabb szervezést igényel. Nem tudni, mi lesz a szezon második felében. Dublinban a reptéren kialakult káosz miatt több száz utas maradt le a gépéről. Akkora a munkaerőhiány, hogy az óriási sorok és a tumultus káosszá alakult. Ilyen esetben ha az utas lekési a gépet, akkor egyszerűen ráfaragott. A légitársaságot nem terheli felelősség, a repteret pedig hiába perlik az utasok. Megoldás? Ha gázos a reptér, nincs mese, ki kell menni még korábban. A nyári jegyárak az egekben vannak, de van két járat, ahová még mindig van olcsó jegy. Az egyik Kósz szigete, a másik a spanyolországi Castellón. Kósz remek megoldás bármilyen igény esetén, Castellón pedig csodálatos tengerparttal, hegyekkel és akár egy valenciai körrel is vár.

Vasúttal utazunk Európa öt országában, megmutatandó, hol lehet és érdemes spórolni a közlekedésen. Van ahol igen jól járunk kötött pályán, máshol viszont annyit nyerhetünk, hogy nem botrányosan drága, csak simán drága lesz utazás. A legfontosabb persze a nézelődés. Bejárta a sajtót a hír, hogy Németország három hónapra havi kilenc euróért ad havi jegyet, amelyet a regionális vasúton és helyi közlekedésben lehet felhasználni. Ez elég jó ajánlat még akkor is, ha a magántársaságok járataira - praktikusan ez a Flixbus járatait jelenti - és az intercity, valamint az a feletti vasútra nem érvényes a jegy. Van ugyanis több száz kilométer hosszú regionális vasútvonal is, szóval lehet bőven miből válogatni. Elsőre nem Németország jut eszünkbe, ha nyaralásról van szó, de a Rajna-völgy, Bajorország vagy az olyan csodálatos városok, mint Berlin, München vagy Köln bőven tartogatnak látnivalót. Németországba vonattal vagy repülővel lehet eljutni, ideális célpont például a három ország határán fekvő Basel. Basel azért is kiváló célpont, mert következő országunkba is el lehet jutni, ha ide repülünk, ez Svájc. Ez az ország, ahol nem kell csinálni semmi mást, csak ülni a vonaton és bámulni ki az ablakon. És ennyi. A hágókra felkapaszkodó vonatokból elképesztő a kilátás. Napijegyet érdemes venni, ami annál olcsóbb, minél korábban vesszük meg. Minden vonalra, de nem minden vonatra érvényes ez a jegy. Ez azt jelenti, hogy például a gleccser expressz luxi vonataira nem, de az ugyanezen a vonalon közlekedő sima vonatra igen. Ha már Svájc, akkor irány a szomszéd, vagyis Olaszország, ezen belül is Lombardia. Ügyesen titkolják, de van lombardiai napijegy vasútra, amivel kényelmesen be lehet utazni a régiót - jó hír, hogy több siklóra is érvényes a jegy, sőt egy-egy hajóra is fel lehet szállni vele. Olaszországban jó megoldás a vasút, hiszen sok esetben nehézkes a parkolás, a gyakran közlekedő vonatok pedig kényelmesen kiszolgálják az igényeket. Hasonlóképpen rugalmas a vasúti közlekedés Hollandiában is, ám itt már nem beszélhetünk olcsó napijegyekről. Hollandiában drága a vonatozás, ha A-ból B-be mennénk, ám eggyel jobb a helyzet, ha napijegyet veszünk - azzal, hogy ez azért kétszer annyiba kerül, mint a lombardiai. Hollandiában azonban tipikusan a városhoppingra ideális a vasút, mert kábé félórás ütemezéssel járnak, egy-egy csodálatos város megtekintése pedig pár órába belefér - itt most nyilván nem Amszterdamról vagy Rotterdamról beszélünk. A holland városok bájosak, varázslatosak, látni kell őket. Vonatozni Norvégiában is megéri - olcsó azért nem lesz. De hát ebben az országban semmi sem olcsó. A vasútvonalak gyönyörű vidéken visznek keresztül - a Bergen-Oslo vonal az egyik legszebb a világon -, vagyis igencsak megéri nézelődni. Emellett azt érdemes még tudni, hogy az országon belül elképesztően drága a közlekedés, a belföldi repülőjáratok mellett az autóbérlés egyirányú felára nagyon sokba kerül, ehhez képest pedig a vasút, mondjuk úgy, csak simán drága és kész. De egyszer látni kell.

Több hír is napvilágot látott, amelyben utasok maradtak hoppon: részeg utasok verekedése és rendőrségi intézkedés, illetve sima időjárási probléma. Mi ilyenkor a teendő, mire jár kártérítés? Maszkhordás, belföldi és közép-európai körkép. Történt, hogy Londonból Krétára ment a Wizz, és a fedélzeten részeg utasok kezdtek randalírozni. Az ügy odáig fajult, hogy leszállás után a békíteni próbáló pilóta is kapott egy parasztlengőt, a rendőrök pedig kihallgatták az egész gépet. Közben a legénység munkaideje lejárt, nem tudott elindulni visszafelé a gép, a Londonba tartó utasok pedig egy nappal később mehettek haza. Jár-e ezért kártérítés? Nehéz ügy. A hatósági intézkedés elvileg vis maior, ami mentesíti a légitársaságot a kártérítés fizetésétől - ez 400 euró, szóval nem két fillér - ugyanakkor felmerülhet a légitársaság felelőssége is, elvégre szállíthatónak ítélték vagy tovább itatták az eleve részeg utasokat. Ezt azonban valószínűleg csak a bíróság döntheti el. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha időjárás miatt divertál a gép, és a visszafelé menő járatot emiatt törlik. Erről egy 24.hu-s újságíró számolt be. Az ilyen eset vis maior és nem is igen érdemes bosszankodni, amint kiderül a gond. Sokkal inkább fontos gyorsan cselekedni és intézkedni, hogy felkerülhessünk a következő járatra. Jó eséllyel a következő járaton néhány tucat szabad hely van, az a fontos, hogy az egyik a mienk legyen. Utána lehet sorolni a bébetűs szavakat. A maszkhasználattal kapcsolatban annyit tudunk elmondani, hogy egyre több államban szűnik meg a közösségi közlekedésben, ami azt is jelenti, hogy a repülőn is egyre ritkábban kell hordani. A tipikus nyaralóországok közül Olaszországban van még mindig kötelező maszk, ráadásul FFP2. A lényeg: mindig legyen a táskában egy maszk. Berlin és Prága viszont ismét olyan, mint a covid előtt volt: a város tele, maszk sehol, mindenki élvezi a tavasz és a sört. Berlinben érdemes megnézni a fal történetét bemutató utcai és beltéri kiállítást, ahol egyéni történetek ugyanúgy megelevenednek, mint a nagy történelmi pillanatok, például a szögesdrót átvágása. Míg az Okosutas stáb egyik része külhonban volt, a másik fele a Zemplénben fútótúrázott. Boldogkőváralja és a környék túlzás nélkül az ország egyik legszebb része, érdemes ide ellátogatni, több felújított várat is meg lehet látogatni, de a kék túra is itt vezet. Ha nem autóval jövünk, érdemes azzal számolni, hogy még mindig veszélyhelyzeti menetrend van, ezért Budapestről fél háromkor kell elindulni, hogy hétre leérjünk Zemplénbe. Azt is jó észben tartani, hogy elő és utószezonban nem lesznek még nyitva éttermek, így vagy rendelni kell kaját, vagy a vacsorát még Encsen kell megejteni.

Lassan százharminc éve közlekedik a norvég fjordok között a napi postahajó, ami ma már inkább turistabuli. Kirkenes és Bergen között, majd vissza, tizenkét nap és elképesztő élmény – pici részét bejártuk. Norvégia északi partvidékén halad végig a Hurtigruten társaság által üzemeltetett hajó – újabban már egy másik cég is indít járatot ugyanezen útvonalon. A partvidék elképesztően szép, már ha bármit is látni, a rossz időjárás ugyanis nem ritka ezen a fertályon. A tipikus óceánjáró hajókhoz képest, amelyek lényegében alvás célját szolgálják, és alapvetően kikötő- és pihenőhelyektől pihenőhelyekig közlekednek, ennek a járatnak maga az utazás a lényege. Menet közben is elképesztően szép területen megy végig, sokszor méterekre a zátonyoktól, szigetektől, sok helyen kiköt, ahol el lehet mászkálni pár órát ide-oda, szóval itt maga a hajókázás a lényeg. A hajó minden nap ugyanakkor indul, a menetrend közel azonos télen-nyáron, ez még a postahajós hagyomány, ami cseppet sem lebecsülendő, hiszen százhuszonakárhány éven át szinte sosem állt le a hajó. Még a két háború alatt is járt, s csak most a covid alatt kellett becsukni a boltot. Nem kell persze az egész túrát végigjárni, ki se lehetne ezt fizetni. Bármelyik ponton be lehet csatlakozni és bármelyik kikötőben ki lehet szállni. Mi a Tromso-Trondheim szakaszon mentünk, ez három nap. De az is biztos, hogy már most tervezzük a következő kört. Már nemcsak a Hurti indít hajókat, 2017 óta ugyanis megnyílt a lehetőség más cégek előtt is, így ma már a Havila is szervez utakat, a covid dacára.

Összegyűjtöttünk tíz kedvenc görög szigetünket, hogy miért jó odamenni és mit lehet ott csinálni. Van közte egy nagy és híres, a többire nem is megy repülő, csak hajó. Apropó hajó, az se mindegy, mivel közlekedünk. Elsőként legyünk túl a leghíresebben, ez Szantorini. A sziget gyönyörű és megunhatatlan, akár közvetlen járattal is elrepülhetünk ide. A sziget egy valaha volt vulkán, amelynek már csak a pereme van meg. Kiváló jövés-menésre, kirándulásra, de célszerű elő- vagy utóidényben menni, akkor nincs akkora tömeg. Szifnosz a Kükládok csoport tagja, a többi szigethez képest egész erdős - persze ne a magyar erdőkkel hasonlítsuk össze. Szifnoszon egyszerre lehet eltűnni az emberek szeme elől és egyszerre lehet mozgalmas, éttermes, boltos városkában élvezni az életet. Folegandrosz egészen kis sziget, két kis faluval, néhány száz lakossal. Itt csak a csönd, a sziklás hegyoldalak és a semmibe vesző túraútvonalak vannak, pihenni, elcsendesedni érdemes idejönni. Hasonló kicsit Patmosz is, ám egész más miatt. A Dodekanészosz szigetcsoport tagja, itt írta János a Jelenések könyvét egy barlangban. Ez a sziget igen erős szakrális erővel bír, rengeteg templom, kolostor, monostor épült, nem műanyag vackokat, hanem feszületeket és Mária-szobrokat árulnak, és tényleg mindent átitat a szentség. Amorgosz az a sziget, ahol kétszer is voltunk, de egyszer sem eleget. Két-három nap kell ahhoz, hogy a legfontosabb dolgokat kényelmesen megnézzük és bejárjuk a legszebb részeket. Egy vékony kis gerinc, de túrautak és városok egyaránt várnak. Niszirosz azért különleges, mert rendkívül intenzív vulkanikus tevékenység figyelhető meg itt, kénköves szagú minden a sziget közepén lévő kaldera környékén. Rendszerint napi turisták jönnek ide, de érdemes éjszakára is maradni, mert a koszt kiváló, a hangulat pedig mesés. Ikaria is napi sziget, de annyira szép túraútvonalakat lehet itt bejárni, hogy akármikor visszatérnénk. Egy hatalmas cseppkőbarlangot is fel lehet deríteni, ráadásul szó szerint, mert a barlangba szinte be kell mászni, és semmi közvilágítás nincs odabenn. Lipszi alapvetően nem egy különleges sziget, mégis valamiért egészen magával ragadó a hangulata. Remek péksége, csodálatos kávéja és egészen barátságos lakossága felülírja, hogy egy kis faluból álló kicsi, fél nap alatt besétálható szigetről van szó. Kefalónia annál nagyobb. Zakithoszi bázisról éri meg ide látogatni. A hegyekre és öblökbe ragasztott kis városok elképesztően szépek, kár kihagyni. Két kakukktojás maradt a végére: két sziget, amelyet csak hajóból láttunk, de már a kikötőben eldöntöttünk, hogy ide visszajövünk: az egyik Szimi, ami olyan, mintha legóból rakták volna ki a kikötővárosát, a másik Szefirosz, amelynek meredek partoldala és vadregényes ormai hívogatnak. A görög szigetjárás nagyon jó móka, de ha nem figyelünk, brutális költségekkel járhat. Nem is a repülőjegy, hanem a hajó az, ami meg tudja dobni a büdzsét, nem mindegy, hogy milyen társasággal és hajóval közlekedünk. Az utazástervező programok mellett érdemes tisztában lenni azzal is, hogy melyik hajó milyen útvonalon közlekedik, mert ez a legkevésbé sem egyértelmű.

Mennyivel tud többet a Finnair, mint a Ryanair - azt leszámítva, hogy utóbbi nem repüli az adott útvonalat? Hogy érdemes utazni Finnországon belül? És autóval vagy busszal jobb bejárni a Nápoly-Pompei-Sorrento-Amalfi körutat? Helsinkibe nem megy fapados, így vagy be kell érni a Finnair szolgáltatásával vagy nagyobb kanyart kell tenni átszállással és egyéb kényelmetlenségekkel. Mivel odafele kanyarogtunk, visszafele győzött a kényelem és 69 euróért cserébe a Finnair. De mit tud a legacy egy fapadoshoz képest? A fapadosokkal összevetve ide feljöhet a gurulós bőrönd és egy kistáska is felár nélkül, emellett jár egy deci víz vagy üdítő ingyen. Emellett csőről-csőre áll, vagyis nem a reptér végében teszi le az utast, hanem a legközelebb a ki-bejárathoz. Ez Helsinki esetében tíz-tizenöt perc gyaloglást jelentene. Amúgy a gép ugyanolyan, a menetidő ugyanannyi. Tehát ha van ugyanazon az útvonalon fapados és legacy járat is, ki-ki döntse el, mi éri meg jobban - főleg ha csomagot is bele kell kalkulálni. Mi nem a fővárosban voltunk, hanem utaztunk tovább. Finnországban viszonylag könnyen lehet utazni, akár vonattal, akár busszal, akár bérautóval. Mind a vonat, mind a busz elérhető elfogadható áron, ám ehhez időben kell megvenni a jegyet. Ha csak úgy odaslattyogunk a pénztárhoz a vasútállomáson, akkor az itthoni árnak nagyjából négyszerese lesz a zseton, előre foglalva azonban elfogadható a deal. A buszoknál az Onnibus a fő szolgáltató, itt akár egy euróért is lehet jegyet venni, persze csak az első két jegyet, utána a töltöttséggel szépen megy feljebb az ár. Nagyobb városokba könnyen el lehet jutni így, akár éjszakai járatokkal is - ezzel szállást is lehet spórolni, ami azért itt északon nem mindegy - de ha egy kis tóparti mökkibe szeretnénk elvonulni, akkor jobb az autó. Kaptunk egy olvasói kérdést, hogy egy Nápoly-Pompei-Sorrento-Capri-Amalfi kört vajon busszal vagy bérautóval érdemesebb-e megcsinálni. Nagyon jó a kérdés, mert jól be lehet itt mutatni, mennyire fontosak az egyéni preferenciák. Ezen a részen viszonylag jó a közösségi közlekedés - Nápolyból vasúttal lehet Sorrentóba menni, útközben meg ki lehet szállni Pompeiben. Onnan pedig végig nagyon jó a buszos közlekedés. Ami azért fontos, mert ezen a szakaszon inkább nézelődni kell és nem az útra figyelni, ráadásul kell a vezetői rutin. Arról nem beszélve, hogy a frekventált városokban - Positano, Amalfi - nem lehet parkolni és mindenképpen gyalog kell bejárni a várost. Caprira meg ki se lehet vinni a kocsit. Vagyis inkább megéri a buszozás. Kivéve, ha nem. Mert például bőröndünk is van - nagy csomaggal, főleg bőrönddel borzasztó a hegyes-völgyes vidéken jönni-menni, húzgálni a lépcsőkön. És ha egyszerűen nem bírjuk a sok gyaloglást, akkor is jobb az autó. Meg persze ha a kanyar egy nagyobb utazás része és tele vagyunk mindenféle cuccal. Az is megoldható, hogy kinevezünk egy bázist, ahol lerámolunk mindent, utána meg csillagkirándulásokat teszünk kis táskákkal. Az a lényeg, hogy nincs állandó és biztos recept.

Az idén nyáron mindenki nyaralni akar, visszatérhetünk a járvány előtti szintre. A görögök most sem bíznak semmit a véletlenre, Londonban viszont egyre kellemetlenebb a munkaerőhiány. A Wizz járatmódosítgatásai miatt buktunk egy komplett utat sajnos. Pár hete még arról szóltak a hírek, hogy lesz valami a nyáron, de a covid előtti szintre csak egy-két év múlva fog visszatérni a turizmus. Ehhez képest a nyárra már nagyobb foglaltság néz ki Európában, mint három éve. Az emberek ki akarnak szabadulni, és menni akarnak. A háború kis mértékben zavar ebbe bele. Az orosz turisták az uniós országokban biztosan elmaradnak majd, de például Törökországba egy különmegállapodás révén beindul az utaztatás. Ugyanez Görögország vagy Ciprus esetében nem történik meg. Ezzel együtt nem lesz pangás itt sem, hiszen a britek kiszabadultak végre, nekik ez lesz az első szabad nyaruk. Ez azt is jelenti, hogy nem lesznek filléres jegyek hegyekben az idény közepén. A görögök az idén sem bízzák a véletlenre a turisták fogadását. Májustól minden szigorítást eltörölnek, nem kell se vakcinaigazolás, se pfl, se egyéb űrlap a belépéshez, emellett maszkot se kell hordani. Ez azt jelenti, hogy szinte járvány előtti hangulatú lehet egy görög nyaralás. Ugyanilyen lazításról a többi nyaralóországban egyelőre nincs hír. Az Egyesült Királyságban nem segít a megugró forgalom a munkaerőhiány okozta káosz rendezésében. Több légitársaság is törölni kénytelen a járatait, mert nincs legénység. Már nemcsak a repülőket érinti a probléma, hanem a reptérre menő járműveket is, esetenként nincs vonat, mert nincs ember. Mindez azt is jelenti, hogy a reptéri transzfereket, buszokat, vonatokat nézve a legjobb manapság Gattwickről hazamenni. Oda kimegy az olcsó vonat, Stanstad és Luton ehhez képest rémálom: drága és körülményes. A Wizz Air bár nem küzd munkaerőhiánnyal, folyamatosan változtatja a menetrendet. Ez egyik oldalról optimalizálás, másik oldalról kitolás. Egy ilyen optimalizálás miatt bukjuk a májusi svájci vonatozásunkat. A terv az volt, hogy a reggeli bázeli járattal indítunk, vonatozunk két napot, majd Bergamóból hazarepülünk este. Sajnos a bázeli járat fél nappal későbbre tolódott, ami plusz egy szállás, plusz egy nap vagy kuka az egész út. Járatainknak nagyjából fele módosul, ami azért elég durva. Ennek egy része olyan szintű változás, ami már az utat is veszélyezteti.

Elmondjuk, milyen egy kapszulaszállás és hogy kiknek való, mondunk pár helyet, ahová öteurós jegyekkel el lehet repülni és lerántjuk a leplet a Ryanair nagy gépkiegyenlítő ültetéséről. És meddig megy a Wizz Dubajba? Múlt héten megígértük, hogy beszélünk kicsit a kapszulaszállásokról. Bergamóban próbálta ki Ács kolléga, aki egymaga utazott. Ez lényegében a kulcsszó, hiszen ezek a kapszulák voltaképpen dobozok, amelyekben egyetlen ember fér el. Éjszakára ki lehet bérelni - kábé este tíztől reggel hétig - de akár nappalra is be lehet feküdni horpasztani pár órára, ha ez az igény. Hajrá! Egy rakás helyre lehet menni öt- és tízeurós jegyekkel, köszönhetően a Ryanair árazási mechanizmusának. Az algoritmust kiismerni nem nagyon lehet, így nem tudni, milyen járatok ára esik majd le legközelebb. Annyi bizonyos, hogy a kevésbé népszerű útvonalakról van szó (nahát), de hogy időben éppen mikor és miért lesz hirtelen a huszonöt euróból öt, azt nem tudni. Mindenesetre Göteborg, Torino, Varsó, Rimini vagy Szardínia közül is választhatunk. Egyelőre a májusi járatoknál van áresés - hétközben, mert a hétvége azért jól pörög, május elseje például aranyáras -, de várhatóan a június sem lesz másmilyen. Vagyis ha a lurkót szeretnénk meglepni a jó bizonyítványért cserébe egy jó kis Rimini vagy Göteborg-túrával, akkor van esély arra, hogy olcsón meg tudjuk úszni. De mi a helyzet Dubajjal? A Wizz régóta kínlódik, hogy felszámolja dubaji járatát és áttegye a gépeit Abu Dhabiba, ahol mellesleg céget is alapított. Abu Dhabi kiváló kiindulás például Ázsiába, de alapvetően bárhová lehet innen gépet indítani. Csak hát a népek nem ide akarnak utazni, hanem Dubajba, így a Wizz most mindkét várost felrakta a térképre. Dubajba akármennyi járatot is indíthatott - valószínűleg a világkiállítás miatt is nagy volt a forgalom - kérdés, meddig tart ki ez a kettősség és mit szólnak majd az utasok az új helyszínhez. Többször tapasztaltuk már, hogy a Ryanair járatain nem ülhetünk akárhová felszálláskor. Előfordult, hogy a tök üresen hagyott sorba beültünk és a sztyuvi elküldött minket a saját helyünkre - ami nyilván valami szörnyű középső ülés volt két hústorony között. Nem értettük, hogy van ez, legutóbb viszont erre is fény derült. Az algoritmus úgy osztja a helyeket a gépen, hogy az egyensúlyban legyen, de miért is nem lehet beülni az üres sorokba? Hát azért, mert fel és leszálláskor az első és az utolsó öt sorba nem lehet beülni, az nem tesz jót a gépnek. Kivéve ha megvesszük oda a jegyet, mert akkor Algó Ritmus korrigálja a hibát. Hát ennyi.

Újabb repterekről indulnak fapadosok a környéken, Hévíz és Maribor küzd az utasokért. Londonban már fennakadásokat okoz a munkaerőhiány, kérdés, mikor gyűrűzik tovább. Októberig kiveszi a Wizz oroszországi járatait a menetrendből. Mit kell tudni az olasz vasútról? Hévíz lesz a harmadik magyarországi reptér, ahonnan fapadosok viszik az utasokat. Első körben a Wizz Dortmundba repül, meglátjuk, mennyire életképes a dolog. Hévízen volt már fapados forgalom, akkor még Sármellék néven futott a dolog, de nem volt életképes. Ezzel egyidőben Maribort a Ryanair kezdi repülni Londonból. Ljubljana egyelőre nem fogad fapadost, nekik borzasztó drága a reptér. Meglátjuk, mire jut Maribor, a város magyar utasok számára is vonzó alternatíva lehet. Komoly gondokkal küzd az easyJet Londoban. Akkora a munkaerőhiány, hogy már járatokat kellett törölni. Leginkább légiutaskísérők hiányoznak, akiket a covid alatt vagy kirúgtak vagy fizetés nélküli szabira küldtek, aztán most csak egy részük hajlandó visszatérni. Egyelőre csak ritkítanak, útvonalat nem zárnak be. A Wizz Air is érzi a szorítást, ezért toboroz emelt bérrel, meglátjuk, elég-e a pluszpénz. A krízis valószínűleg továbblép az Egyesült Királyságból, kérdés, mikor. A Wizznek egyéb gondjai is vannak. Követve korábbi gyakorlatát, az orosz járatait is az utolsó pillanatban törölte, addig lehetett jegyet venni rájuk. Ez eléggé kiakasztotta az embereket, mert a facebook oldalukat elöntötték a tiltakozó kommentek. A Wizz ezért októberig kivette az oroszországi járatait a menetrendből. Jelzésként, hogy differenciál, az ukrán járatokat csak nyárig. Hozzá kell tenni, hogy a Wizz mindenkinek, aki ukrán útlevéllel utazik, ingyen jegyet biztosít, csak a csomagért kell fizetni kedvezményes díjat. Olaszországban utazgatva jó alternatíva a vasút. A gyorsvonatokra a lehető legkorábban érdemes jegyet venni, akkor olcsóbb, bőven húsz euró alatt van a jegy ára. Az utazás kényelmes, pár óra alatt Milánóból akár Rómáig mehetünk. A rövidebb távokra jó a sima személyvonat. Van ahova ilyennel érdemes menni, például a csodálatos Cinque Terrébe.

Beindult a nyári menetrend, érdemes lassan elkezdeni a tervezést. Gatwickben terminálcsere volt, nem jó a rutinra hagyatkozni. Remek helyekre mehetünk az idén, akár egy jó kis előszezont is lehet csapni. Gatwicken megváltoztak a dolgok, a korábbi rendszerrel ellentétben nem úgy áll, hogy az egyik terminál az easyJeté, a másik a többieké. Az easy megy mindkét terminálról, a Wizz és a Ryanair a jobbikról, érdemes lesz egy ideig nem rutinból menni. Kijött az új menetrend, rengeteg az új járat, remélhetőleg a java meg is marad, s nem megy a kukába. A Ryanyair elkezdi repülni Stockholm fő repterét, ami nagy előrelépés ahhoz képest, hogy a Wizz Skavstára repül. Az ír járatnak köszönhetően már ki lehet hozni egy kellemes svéd kört. Ha már észak, egy új járattal ideális Legoland kalandot lehet csapni, a Wizz ugyanis Billundba sűrítette a járatait, így egy csütörtök reggeli indulással és péntek esti hazaúttal tökéletes két nap csapható. A hétvégét jobb kihagyni, őrületes a tömeg. Már nem észak, de jó kis város Rimini is, ahová a Ryanair indított járatot. Érdekes, mert nem először próbálkoznak a várossal, és eddig nem jött be. Meglátjuk. A Ryanair két új célpontot is feltett a térképre, az egyik Varsó, a másik Szardínia. Varsóban a másodlagos reptérre megy az ír cég, a főreptér a Wizz Air célpontja. Szardíniát a Wizz is repüli, igaz nyári menetrendben, a Ryanair pedig két városba is megy, szóval jó kis áresés lesz itt, szemben a korábbi évek brutális áraival. A nagy görög szigetek közül Rodoszra érdemes akár előidényben is elmenni. A nyáron zsúfolt szigetek most kellemesek, van szállás, van hely, talán még autó is. Érdemes rodoszi bázissal menni, aztán irány Szimi és Halki. Nyáron úgyse lehet kibírni.

A covidnak egyelőre vége, szinte mindenhol enyhítenek, a beutazással biztos nem lesz gond, de maszk legyen nálunk. Régi álmunk a hollandiai tulipánkert, most érdemes menni, itthon pedig az Őrséget ajánljuk. Csomagszabályok ügyében az a biztos, hogy a kicsi a nyerő. Szerte Európában enyhülnek a covid-szabályok. Beutazni akadály nélkül lehet, a legtöbb országban emellett maszk sem kell, meg más sem. Ausztria bevezette újra a beltéri maszkhordást, egyéb szigor nincs. Várhatóan a beutazást nem szigorítják sehol, már a menekültek fogadása miatt sem. Olyan úti célt ajánlunk, ami számunkra is csak terv egyelőre. Évek óta tervezzük, hogy elmegyünk a hollandiai tulipánkertbe, Keukenhofba. Sajnos az idén se fog összejönni, de ez nem jelenti azt, hogy nem kivitelezhetetlen. Amszterdamba a KLM és az easyJet megy, onnan kábé fél óra buszozással érhető el a kert. Eindhovenből indulva többet kell bumlizni, vagy autóval vagy vonattal, busszal. A kert a héten nyit és május közepéig várja a vendégeket. A beugró 19 euró, gyerekeknek kilenc. Plusz parkolás vagy buszjegy. A kertben több millió tulipán és egyéb hagymás virág nyílik, az idén várhatóan hamarabb lesz a virágzás, vagyis ha menne bárki, akkor korán érdemes menni, még április első felében. Ideális a hétköznap, akkor kevesebb az ember. Jegyet előre kell venni online, helyben nem árulnak belépőt. Ha maradunk itthon, akkor a csodálatos Őrséget ajánljuk. Őriszentpéter, Szalafő vagy Pityerszer nagyon szép, jól karbantartott rész, délebbre azonban egészen elhagyatottak és halódók a kis falvak. Ezzel együtt is megkapó és szép mind a környék, mint a települések. Szálláshelyet ezen az elhagyatott részen nem biztos, hogy könnyű találni. A térségben kirándulni, túrázni vagy kerékpározni is lehet, a lankás dimbes-dombos vidék kellemesen bejárható. Örök kérdés az utazások alkalmával a csomag. Mi van ingyen, mi nincs. Leegyszerűsítve a legtöbb légitársaságnál csak egy kicsike csomag vihető fel ingyen, a gurulósért mindenképp fizetni kell. Akkor is, ha feladjuk, akkor is, ha fedélzetre visszük. Az árazás nagyjából áttekinthetetlen és összehasonlíthatatlan, annyi a biztos, hogy míg a jegyeknél komoly az árharc, a kiegészítő költségek esetében más a helyzet. Itt lehet behozni azt, ami a jegyáron elmegy. Annyira, hogy egy csomag akár sokkal többe is kerülhet, mint maga a jegy.

A várakozások szerint csökkenni fog az utazási kedv, de azért nem kell otthon maradni. A háború miatt várhatóan törölnek járatokat a légitársaságok, emellett most a gyenge forintot is érdemes számításba venni. Vagy itthon is lehet maradni. A háború mindenre rányomja a bélyegét, de várhatóan nem veszítik el az emberek az utazási kedvüket. Legfeljebb máshova mennek. E tekintetben nekünk, magyaroknak az az igazi kérdés, hogy elriadnak-e a turisták Budapesttől. Ha nem, akkor a koronavírus évei után visszatérhet az élet - legalább részben a városba. Utazó szempontból azt kell figyelembe venni, hogy a gazdasági hatások - leginkább a visszaeső foglalások - miatt milyen kompromisszumokat kell kötni. llyen a rugalmas szervezés. Azaz nem érdemes addig komolyan szervezkedni, amíg nem biztos az út - a légitársaságok két héten belül nagyon ritkán törölnek, tehát ez lehet a vízválasztó. Mivel az idén biztosan nem lesz sok orosz turista Európában, emellett másokat is otthon tarthat a gazdasági válság, ezért jellemzően nem kell aggódni, hogy nem lesz szállás. Ami a gyenge forintot illeti, érdemes átgondolni, mi miatt aggódhatunk. Ha valaki nagyon fél a további forintgyengüléstől, az akár jóval az utazás előtt is lefoglalhatja a szállást és ki is fizetheti, így a legnagyobb költségelemmel már nem lesz kockázata. Érdemes a készpénz esetében is végiggondolni, mit szeretnénk: nagyobb összeget vinni vagy elsősorban kártyával fizetni. A külföldi pénzkivét általában drága, ha lehet, érdemes elkerülni. Az árfolyamkockázat ellen a legjobb módszer, ha itthon maradunk. Most, a hosszú hétvégén, ha még nincs program, jó móka lehet egy kis vonatozás. Szó szerint. A hétvégén nyitnak meg kisvasutak, nagyon jó móka egy kis vonatozást összekötni egy túrával, kirándulással. Budapesti bázisról a legközelebb a királyréti van, de érdemes számításba venni a gyermekvasutat is, ahol március 15-én tartják a hagyományos Gyermekvasút nyomában húsz kilométeres teljesítménytúrát, ami nagyobb gyerekkel is remek program. Ha messzebb mennénk, szóba jöhet a Börzsöny, azon belül is Kemence. Itt a csodálatos Csarna-völgyben is túrázhatunk, amelynek első szakaszán még van vasúti közlekedés, de a továbbiakban már csak túra és egy régi, felhagyott vasút nyoma végig a patak mentén. Fantasztikus látványt nyújt az érintetlen erdő. A mátrai és a gemenci kisvasutak is megnyitnak a hétvégén, a Mátrában ezernyi túra és mászás vár ránk, a Gemenc pedig, bár akkor az igazi, amikor a magas a vízállás, mindig gyönyörű.

Nincs járat se Oroszországba, se Ukrajnába és egy ideig nem is lesz. Európában azonban az utazás nem probléma, vannak helyek, ahová kifejezetten érdemes akár tavasszal is elugrani. Az ukrán légtér lezárva, Oroszországba pedig nem engednek be európai légitársaságokat. Egyelőre nem tudni, meddig tart a zár. Aki mindenképpen Moszkvába utazna - vagy onnan jönne el -, az egyelőre Szerbiából még mehet, az Air Serbia közlekedik. Nem érdemes addig utazásra gondolni a térségben, amíg a háború tart, ez bizonyos. Európa légiközlekedését alapvetően nem befolyásolja a légtérzár, a várakozások pedig biztatóak a következő hónapokra nézve. A Centre of Aviation adatai szerint, amelyek a kínált székek számát elemzi, a covid után a Ryanair lehet majd a nyerő. A 2019-es számokat heti bontásban összevetették a 2020-21-es számokkal. Jól látható a békeév utáni brutális visszaesés, majd a hullámok alakulásával együtt mozgó székszám: ha jobb volt a helyzet, több járatot indítottak a társaságok, ha rosszabb, visszavágtak. Februárban a 2019 hasonló heti adataihoz képest a Ryanair már pluszban van, vagyis több járata ment, mint a járvány előtt. Más erre egyelőre nem volt képes. A Wizz Air a maga 83 százalékával a második. Ami a nyári terveket illeti, ott a Wizz viszi a prímet majdnem hatvan százalékos bővüléssel - ha bejön a dőzs. Mert ha bármi veszélyezteti a tervet simán visszavágnak bármit. Utazni már szinte bárhova lehet, ahová három éve, kérdés, mi vár. Olaszországban az enyhítések után szabadon be lehet utazni, kutya se nézte a papírokat, igazolásokat. Nem úgy a szálláshelyeken, éttermekben - brutális büntetést kapnak, ha oltatlanokat engednek be. Az utcán nem kötelező a maszk, de kábé egyharmad arányban még hordják. Ezzel együtt a hangulat szinte a régi, tömeg még nincs, de élet már van. Ahová mostanában érdemes lehet menni, az Ciprus. A szigetre jellemzően két országból mennek tömegével, Angliából és Oroszországból. Eddig az angolokat kellett nélkülözniük, most viszont az orosz turisták elmaradásával kell számolniuk. Nagyon kellemetlen, hiszen 2020 óta a koronavírus végére várnak, hogy legyen végre szezon, és még most sem lesz az igazi. Nekünk turistáknak ez azt jelenti, hogy Ciprus nem lesz drága, nem lesz ott tömeg és akár most, akár később is élvezhetjük a napsütést. A sziget tavasszal a legszebb, amikor minden zöld és virágos, ám ekkor még nem annyira jó fürödni a tengerben. Ha fontos a kellemes víz, de mégse akarunk megőrülni a negyven fokban, akkor inkább ősszel érdemes erre járni. A Ryanair Pafoszra, a Wizz Larnacába repül, a városok között és azokon belül akár buszra is szállhatunk, ha a hegyekbe mennénk, akkor viszont jól jöhet az autó. Vigyázat, baloldali közlekedés van.

Általános a lazulás, sorra újraindulnak a járatok. Ez az ideális időszak, hogy nekiálljunk megszervezni egy késő tavaszi utat. Mondjuk az Azori-szigetekre. Szerencsére nincs sok újdonság járvány ügyben, a belépési lazítás után az államok a belföldi szabályozást is kezdik újragondolni. Ez azt jelenti, hogy mind több dolgot lehet szabadon csinálni. Itt azért nem egységes a szabályozás, van ahová kell az oltási az éttermezéshez is. Ami Ukrajnát illeti, a két ultra mindenféle korlátozás nélkül jár, akár Harkovba is, ám több légitársaság leállította vagy korlátozta a járatait. Érdemes figyelni, de egyelőre be lehet repülni az országba. Azt már megszokhattuk, hogy a két ultra igyekszik a lehető legtöbb pénzt legombolni az utasról mindenféle járulékos szolgáltatás címén. Ilyen az extra üléshely, a nagyobb csomag, az elsőbbségi beszállás. Míg az ingyenesen felvihető csomagoknál általános lett szinte valamennyi légitársaságnál, hogy csak egy kicsike táska mehet fel ingyen, az ülésrendben a két ultra, azaz a Wizz Air és a Ryanair filléreskedik. Ez azt jelenti, hogy nem választhatunk szabadon ülőhelyet, így a párokat, családokat szétültetik. A Ryanairnél annál rosszabb helyeket ad, minél korábban csekkolunk be, a Wizznél nem ilyen könnyen kitalálható a rendszer - ami nem jelenti azt, hogy jobb. Ha szeretnénk mégis egymás mellé ülni, akkor persze kifizethetjük a felárat - ez évről-évre egyre magasabb - vagy próbálhatunk szabad helyeket keresni. Ennek az a legegyszerűbb módja, ha utolsóként szállunk fel, így már látjuk, mi az ábra. A Ryanair felszálláskor és leszálláskor nem nagyon engedi az összevissza ülést, mondván megzavarja az utas a gép súlyelosztását, máshol viszont nem ilyen ingatagok a gépek. Ha már repülünk, akkor nézzük meg az Atlanti óceán közepén elhelyezkedő Azori-szigeteket, ahová Lisszabonból és Portóból heti több, a legnagyobb szigetre napi járat is van. A szigetekre késő tavasztól őszig érdemes leginkább menni, akkor kevesebb az eső és a szigetek között beindul a hajóforgalom is. Sao Miguel szigete mellett érdemes időt szánni a kisebbekre is, egyebek mellett a Picóra, hiszen itt található Portugália legmagasabb pontja. Ahogyan Spanyolország csúcsa is egy vulkán egy szigeten, a Teide Tenerifén, úgy Portugália csúcsa is egy vulkán, a Pico. Fel lehet túrázni nappal és éjszaka is, sőt fennalvós túrát is szerveznek. A hegy több mint 2600 méter magas, ezer méterig lehet felmenni autóval, onnan pedig egy igen kemény négy kilométer vár a túrázókra. Hajrá!

Szinte mindenhol eltörölték a korlátozásokat, ennek örömére el is mentünk Európa leghidegebb részére egy kis kutyaszánozásra meg északi fényezésre. Lappföld nagyszerű hely gyerekkel is. Lassan megszűnnek a korlátozások, a beutazáshoz a legtöbb országban már nem néznek semmit, legfeljebb az oltási papírokat. A belföldi szolgáltatások (étterem, szállás) még kérhetik pár helyen a dokumentet, de a határon már nincs PLF-nézegetés. Ausztria és Olaszország még rigorózus ebben, máshol viszont senkit sem érdekel az efféle. Már régóta terveztünk egy kört Lappföldön. Finnországba olcsón nem könnyű eljutni, északra meg aztán főleg nem. A Helsinki járatokkal még lehetett bűvészkedni, ám onnan fel is kell még jutni a sarkkörre. Mivel az autóbérlést is elszerencsétlenkedtük, és két napra nem akartunk százezer forintot kifizetni autóra, maradt a busz és a vonat. Helsinkiből Rovaniemibe így odafele vonattal mentünk, visszafele busszal jöttünk. Ha az ember Lappföldön van, és csak pár napja van, kénytelen Rovaniemi környékén maradni. De itt is szinte minden megvan, legfeljebb kicsit drágább és nem annyira vadregényes. Mivel itt van Mikulásfalva, ezért a legtöbb szolgáltató a város szélén lévő faluban is elérhető. Tehát a kiindulás sok esetben a falu - főleg ha nincs kocsink -, de maga a Miksi a legkevésbé érdekes. Indul innen kutyaszán túra, motoros szános túra, hótaposós kirándulás, sífutó túra, de meg is lehet itt szállni, szaunázni, jeges fürdőt venni. Mi mindebből a kutyaszánhajtást és a motoros szánozást próbáltuk ki. Hat kutyát hajtani elsőre nagyon para, de gyorsan rá lehet érezni, és akkor már nagyon jó móka. A kutyák nagyon okosak, tudják a dolgukat és az egész annyira hülyebiztosra van csinálva, hogy nem nagyon lehet hibázni. Max a ruhával. Mindent érdemes felvenni egy ilyen túrára, főleg az utasnak, akit csak hűt a menetszél. A motoros szános túrán az éjszakai verzióra neveztünk be, de csak a rövidebbre, mert éjszaka mínusz huszonöt fok alá is benézett a hőmérséklet, és nem akartunk sok órát kinn tölteni. Ha van jogsink, magunk is vezethetjük a szánt, a kényelmes verzióban csak utazunk. Az éjszakai túra előnye, hogy láthatunk északi fényt, ami egy erdei tisztáson elképesztően szép. Hátrány, hogy nem lehet biztosan előre jelezni a jelenséget, ráadásul tiszta idő is kell hozzá. A városban három nagyobb múzeum is van, ebből kettőt néztünk meg, az Arctikumot és a Pilkét, mindkét kiállítás maximálisan gyerekbarát. Az előbbi a sarkkörön belüli élővilágot, kultúrát, gazdaságot mutatja be, a másik az erdőgazdálkodást. Sok órát el lehet tölteni itt, ami fontos is, ha odakint elviselhetetlen a hideg. Amire mindenképp készülni kell, az a ruházkodás: sínadrág, de legalább meleg aláöltözet mindenképpen kell, plusz sapka, sál, kesztyű, mindegyikből a legvastagabb.

Immár minden uniós ország megszüntette a tesztkötelezettséget, bárhova be lehet utazni oltottan. El is utaztunk Londonba, ahová pedig majd szívesen mennénk, az Stockholm. Mert márciustól olcsó és kényelmes is lesz. Megszűntek a beutazási korlátozások, egyetlen uniós országba sem kell már teszt az oltottaktól, és hasonló a helyzet Norvégiával, Svájccal és az Egyesült Királysággal is. Annyit kell már csak megnézni, hogy van-e valami különleges belföldi szabály, amit tudnunk kell. Ami a keleti oltásokkal kapcsolatos híreket illeti, Újhelyi István mszp-s európai parlamenti képviselő jogértelmezést kért az igazságügyekért felelő biztostól. Ezek szerint aki keleti oltás után második vagy harmadik adagra nyugati oltást kért, azt az oltottságot el kell fogadni. Egyelőre ebben bízhatunk, de írásos nyomát eddig nem láttuk a döntésnek. Stockholm azon kevés városok egyike Európában, ahová eddig az ultra fapadosok a B-reptérre mentek, a többiek meg a főreptérre. Ez nyolcvan kilométerre van a várostól, szóval tényleg a világ vége. A Ryanair azonban márciustól a főreptérre indít járatokat, ráadásul tíz euróért. Ez igazán remek ajánlat, főleg úgy, hogy a reptéri bejutás sem kerül feltétlenül többe, mint a repjegy. Eddig a méregdrága busz és a méregdrága vonat közül lehetett választani, de a Flixbusnak köszönhetően itt is megjelent a néhány-eurós jegy. Így a hivatalos reptérbusz is kénytelen volt konszolidálni az árait. Hiába a piacgazdaság nagy úr. Anglia most már szinte teljesen olyan, mint a járvány előtt. Szabad az utazás, a maszkhordás beltérben és közlekedési eszközökön is opcionális. Éles ez a váltás azok után, hogy két évig Európa legszigorúbb zárja volt érvényben. Ha Londonba megyünk, és biztosra szeretnénk menni, a jó ár-érték arányú láncok választásával nem tévedhetünk. Aludni a Tavelodge vagy a Premier Inn láncoknál a legolcsóbb - úgy, hogy azért elfogadható minőséget kaphatunk - ha pedig angol kocsmában ennénk, a Weatherspoon lánc nem okoz csalódást.

Az unió ajánlásától függetlenül ugyan, de szinte minden európai ország enyhít, van amelyik mindenki előtt, vagyis nemcsak az európaiak előtt nyit ki. Ez Dánia, ajánljuk is rögvest az igazi Legolandet. Egyelőre Dubaj az egyik legnépszerűbb téli nyaralóhely, meg is néztük, mi a titka a sivatagi városnak. Az Európai Unió ajánlást adott ki, hogy februártól enyhítsen a beutazási szabályain. Ezt nagyjából minden állam figyelmen kívül hagyta, ettől függetlenül azonban szinte az összes ország elkezdte felszámolni a korlátozásokat. Csak Portugália és Görögország hagyta meg a tesztkötelezettséget, kérdés, meddig. Dánia odáig ment a nyitásban, hogy egyrészt beengedi a WHO által jóváhagyott oltással rendelkezőket, ez a kínaival oltottak számára lehet jó hír. Ráadásul az enyhítés mindenkire vonatkozik, nemcsak az unió polgáraira, a lényeg, hogy oltottak legyenek. Dánia két városába lehet pillanatnyilag repülni, Billundba és Koppenhágába. Előbbi az igazi és eredeti Legoland hazája, és ezt ott komolyan is veszik. Gyerekkel egyszer érdemes ide ellátogatni, fantasztikus élmény. A legószobrok és építmények mellett játékok, hullámvasutak és hinták várják a látogatókat. Azzal érdemes számolni, hogy bizonyos játékokra csak a 120 centinél magasabb gyerekeket engedik fel, vagyis ha a családban az egyik gyerek még csak 105 centi, a másik meg mindenre felülhet, az okozhat némi feszkót. Ezzel együtt a park fantasztikus, pár perc sétára legó tematikájú szállásokon lehet aludni, de a reptér is öt percre van busszal. Érdemes két napra jegyet váltani, mert így fajlagosan olcsóbb, ráadásul egy nap tényleg kevés arra, hogy a lehető legtöbb installációt megnézzük és az összes hullámvasútra felüljünk. Dániában elég hideg van tavasszal is, ezért júniustól érdemes a kirándulást időzíteni. Arra is számítani kell, hogy a park hétvégén zsúfolt, így ha lehet, hétköznapi látogatást célszerű szervezni - igen, a gyereknek dupla ajándék, ha suliba se kell menni. Mostanság az ember persze nem a dán klímára vágyik, sokkal inkább a meleg tengerpartra. Pillanatnyilag ezt Dubaj tudja nyújtani, hiszen a másik ideális helyszín, Eilat nem elérhető. Dubajba negatív pcr-teszttel lehet menni, oltás nem kell a belépéshez. Most elég sűrűn forognak a gépek az emírség felett, mivel a városban nyílt meg idén a 2020-as világkiállítás. Oda, vagyis a kiállításra viszont már csak oltva lehet bemenni. Dubaj igazi vagy imádom vagy rühellem város. Rendkívül tiszta és modern - az óváros is csak százéves - és tele van legekkel. A legmagasabb épület mellett itt vezet a leghosszabb metróvonal is. Minden ki van írva és mindenki beszél angolul, és lényegében minden náció megfordul a városban. A nőkre nem vonatkoznak más szabályok, de a metrókon van direkt női kocsi. Vagyis a nők bárhol utazhatnak, de a női kocsiba férfi nem szállhat be, csak nő és gyerek.

A járványügyi intézkedésekben enyhítés volt a múlt héthez képest, mit tud a Flixbus, amit a többi buszos cég nem és mit tudnak a portugálok? Egyelőre övék a világ leghosszabb gyalogos függőhídja, de a Zemplén nem lesz kíméletes. Azért a luzitánok látványossága se utolsó. Nem történt újabb szigorítás a járványügyi szabályokban Európában, sőt az országok inkább az enyhítésen gondolkodnak. Angliában eltörölnek minden szigorítást, oltottak teszt nélkül is beutazhatnak végre. Hasonló várható északon is, Svédország és Finnország is nyitogatja a kapukat. A kedvelt nyaralóhelyszínek közül Olaszország, Görögország és Portugália kér még tesztet, Spanyolország nem. Zöld, nagy és bárhová elvisz nagyon olcsón, mi az? A Flixbus. A német cég nagyon jó ütemben lépett piacra egy nagyon jó modellel és már a lényegében letarolta a hosszú távú buszos bizniszt. A lényeg, hogy a jegyértékesítés, árazás és ügyintézés egy központból megy, ám a munkát, azaz a buszok kiállítását és az utasok szállítását kisebb-nagyobb cégek végzik. Magyarországon a Volán kötött szerződést a Flixbusszal, de akár kisebb cégek is beszállhatnak, ha tudják tartani az előírásokat: a buszokon legyen vécé és wifi. Foglalni az appon vagy neten lehet, a sofőr leolvassa a kódot és már suhanhatunk is. Vannak nemzetközi járatok - Budapest-Bécs, Budapest-Brno - de akár belföldi járatokat is üzemeltethet a cég. Ilyen belföldi járat például a Porto-Lisszabon vagy akár Porto-Faro is, akár öteurós jegyet is meg lehet csípni, ami igazán nem sok. Itthon belföldön csak a covid miatti lezárások idején találkozhattunk Flixbusokkal, amikor is a járművek nemzetközi út híján a belföldi forgalomba álltak be. Portugália az egyik kedvencünk, az év eleji tájfutó szezonban pedig olyan helyeket is megismerhetünk, ahová alapesetben nem biztos, hogy eljutnánk. A hétvége lezárásaként megnéztük a nemrégiben átadott Arouca 516 névre keresztelt függőhidat, amely jelenleg a leghosszabb ilyen a világon. Egy-két év múlva ezt a rekordot már egy zempléni híd fogja tartani, ha minden igaz, de attól még ez a portugál darab is csodaszép lesz. A hidat három évig építették, végül a covid berobbanásakor lettek kész, így hivatalosan tavaly májusban nyitották meg. Eddig több mint százezer látogató járt erre, ami azért nem rossz, tekintve, hogy jó messze, másfél órára van Porto, véletlenül nem keveredik ide az ember. A híd bejárásával együtt nagyjából tíz kilométeres túra vezet végig a folyóvölgyben a legközelebbi faluig, az út végig jól kiépített deszkapallókon halad, közben gyönyörű kilátás nyílik a szurdokba. Portóba és Lisszabonba jár fapados, Faróba viszont télen nem. Az ország a két nagyváros mellett is számtalan látnivalót rejt, érdemes szertenézni, az autóbérlés pedig érdekes módon itt nem kerül vagyonokba.

Helyzetjelentés után a negyedik oltásról és a benne rejlő lehetőségekről lesz szó, illetve arról, hogy milyen járatmódosítások lesznek februárban és hová érdemes elrepülni egy hétvégére még a nyári menetrendváltás előtt. Szerencsére nem történt semmi olyan, ami miatt az európai országoknak szigorítaniuk kellett volna a meglévő járványügyi szabályozáson. Ezzel együtt enyhítés sem történt, erre még várni kell. Ami az oltásokat illeti, arra lehet számítani a jövőben, hogy egyre több uniós ország fogja a harmadik oltáshoz kötni a belépést, illetve a szolgáltatások igénybe vételét. így van ez Ausztriában, és hamarosan így lesz Csehországban és Franciaországban is - pontosabban utóbbinál beutazni be lehet két oltással is, csak éppen semmit sem lehet majd csinálni. Eközben itthon el lehet kezdeni beadatni a negyedik oltást. A keleti vakcinával oltottak számára megoldást jelenthet a szabad utazáshoz. Aki hallgatott a szakértőkre, és Szputnyikra - vagy kínaira - Pfizert kért, az most a negyedik oltással végre teljes oltási sorral rendelkezik, így utazhat. Kivéve azon államokat, amelyek három oltást írnak elő kötelezően - esetükben nem világos, hogy a frissen beadott két oltás mire elég, erre nincs protokoll. Aki nem hallgatott a szakértőkre és Szputnyikra Janssent kért - vagy szakértői ajánlásra kínaira Janssent -, az elvileg már most is teljesen oltottnak minősül. Neki azért lehet jó a negyedik oltás, mert ezzel meglesz az áhított booster oltás is, így Franciaország vagy Csehország is nyitva áll. Ausztria kivétel, a sógorok ugyanis már nem fogadják el a Janssent egydózisúnak. Arra viszont nincs protokoll, hogy miként kell kezelni a Janssen-Pfizer kombót. A kérdés az, hogy lehet-e utazni, van-e járat? Persze hogy van, annak ellenére, hogy a januári ritkítás után a Wizz a februárba is belenyúlt. A Ryanair ehhez képest jóval bizakodóbb egyelőre, de nyilván azonnal kukáz bármilyen útvonalat, ami kicsit se megy. Így volt például a Lappeenranta járattal, ami eleve csak télre volt meghirdetve, hát már akkor se megy. Ezzel együtt a nyári menetrendváltás előtt vannak kellemes útvonalak, ha például nincs sok szabi, így csak hétvégén tudnánk útra kelni. Párizs megér egy mise mellett egy hétvégét is, a menetrend pedig egyelőre ideális, a Wizz Orlyra megy szombat reggel, haza pedig vasárnap este hoz. A Ryanairt ez esetben jobb kerülni, mert a világvégi repteréről, Beauvais-ból kín bebuszozni a városba, értékes órák mennek a levesbe. Ha nem Párizs, akkor egy olasz kiskör is szóba jöhet. Ez igazi városhopping, hiszen odafele Pisa a cél, haza pedig Bolognából lehet jönni, közte pedig be lehet járni Firenzét is. Ez persze így elég sűrű, de egy ilyen kiskör arra tökéletes, hogy megnézzük, hova kell visszajönni még egyszer, vagy sokszor. Segítünk: bárhova.

Ezentúl minden műsort egy gyors helyzetjelentéssel kezdünk, megnézzük, mi a helyzet a kontinensen a beutazási szabályokkal. Aztán szemezgetünk egy impozáns listából, ami egészen érdekes menőségi faktorral rendelkezik. Mivel hétről-hétre változik, hogy épp melyik ország szigorít és melyik enyhít, mindig ezzel kezdjük majd a műsort. Anglia enyhít, oda már nem kell előzetes teszt, odaérkezve pedig elegendő egy antigén tesztet elvégeztetni. Így a két nap karantént is meg lehet úszni. Írország is enyhít, oda az oltottak minden korlátozás nélkül beutazhatnak. Izrael a legújabb bezárás után épp a nyitást fontolgatja. A New York Times impozáns listát állított össze arról, hogy hová is érdemes utazni 2022-ben. Az 52 helyszín között van nagyváros, világvégi vidék, sivatag és jég birodalma. A közös bennük, hogy a turizmuson túl valamilyen hozzáadott értéket képvisel a hely vagy valamilyen helyi ügy. Ez lehet női egyenjogúság, szélerőmű vagy borvidék megóvása. Egyik kedvenc vidékünk, Alentejo is felkerült az 52-esre, a borvidék vízellátását megóvandó programja miatt. Persze a turistának nem ezt kell néznie. Felkerült a listára kis Velence, egy kisváros, Chioggia, amelyet korábban is alapítottak, mint Velencét. Ide biztos elmegyünk. Hasonlóképpen kedves és meglátogatandó város Gouda - nyilván a sajt miatt választották épp ezt a holland kisvárost, valójában számos bájos települést fel lehet fűzni egy holland körútra. Ha igazán zöldek akarunk lenni, mehetünk vonattal. Nápoly, Marrakesh, San Francisco - mind más miatt került a listára. Olaszországban gyalogolni érdemes, Marrakeshben enni, Friscóban pedig gyorsforgalmi úton mászkálni. Grönlandon és a Hebridákon: a cél az életben maradás, ahogy a Vörös-tengernél kialakított, egyiptomi sivatagi túrán is.

Bekapcsolta a bizonytalansági hajtóművet az omikron, ez pedig nem tette könnyebbé a tervezést. Szó lesz a járatmódosítási lehetőségekről, arról, hogy hová lehet még viszonylag szabadon utazni és mi a helyzet az óceánjárókkal? Az épp aktuális vírusvariáns miatt rengeteg repülőjáratot töröltek, és lassan ez Európába is begyűrűzik. Persze ez csak a gondok egyik fele. A másik az, ha akármi-bármi miatt nem tudunk, nem akarunk utazni, a járat meg megy. A járvány felfutásakor több légitársaság is bevezette az ingyenes járatmódosítást, így valamennyire ki lehetett küszöbölni az előre nem tervezett problémákat. De mi a helyzet most? A Wizz Air nem ad semmilyen lehetőséget az ingyenes járatmódosításra, ha nem utazunk, buktuk a jegyet. Ugyanakkor valamekkora összegért - hogy mennyiért, az esetenként változó - lehet úgynevezett flex jegyet venni, amellyel módosítható a járat szabadon. A Ryanairnél egy ideig volt szabad módosítás, ennek december közepén lett vége. Egyelőre nincs hír újabb engedményről. A sima fapadosok - easyJet, Eurowings, Norwegian - amelyek Budapestről indulnak, adnak ingyenes járatmódosítást. Ezek közül a Norwegian azonban elég szigorú, csak ugyanarra az útvonalra lehet átfoglalni, ráadásul jó korán le kell mondani a jegyet. Ehhez képest az easyJet és az Eurowings korrekt és rugalmas. A járatlemondás indokolt lehet akkor például, ha a szabályozás az adott országban megváltozik, és nekünk már nincs kedvünk ezzel szembesülni. Ilyen például a szabadtéri maszkhasználat, de ilyen lehet akár a plusz tesztek vagy karantén előírása is. Jelenleg nincs túl sok olyan helyszín Európában, ahová szabadon lehet beutazni - nyugati oltásokkal -, nem kell szabadtéren maszkot hordani és mondjuk jobb idő van, mint itthon. Ilyen Spanyolország - egyelőre -, és ezen belül most Andalúziát választottuk. A Wizz és a Ryanair is megy Malagába, de akár Sevilla is szóba jöhet, attól függ, hová szeretnénk utazni. Andalúziában heteket is el lehet tölteni könnyedén, Malaga, Sevilla és Granada magában megér több napot is, és akkor az olyan kisvárosokról, mint Ronda még nem is esett szó. Személyes kedvencünk Huelva tartomány, ahol talán a legmelegebb téli tenger. De azért ez még mindig elég hűvöskés. Aki azt gondolná, hogy akkor majd melegebb éghajlatra hajózik, annak van egy rossz hírünk. Alexi Andonov okosutastársunk, aki gyakorlott óceánjáró, pár hónapig nem tervez utazgatni. Elég nagy a bizonytalanság ugyanis itt is. Az omikron előtt működött a buborékmódszer, azaz a legénységet, utasokat szigorú tesztelés után engedték a fedélzetre. Az omikron azonban belerondított ebbe. A rendszer most az, hogy aki pozitív, az kiszáll vagy a hajón kerül karanténba, de a hajó megy tovább. Kivéve - és ez az igazi gond -, ha a legénység létszáma csökken a működőképesség alá. És ez reális kockázat. Marad tehát a türelem és az álmodozás.

Kis körkép omikron témában, aztán tapasztalat La Palmán a vulkánkitörés után, végül végre kipróbáltuk a Vuelinget. Boldog Újévet! Rögtön egy adag mea culpával kell kezdenünk: kapacitáltunk mindenkit egy kis vulkánnézésre, de a kis bestia kialudt múlt heti adásunk után két nappal. Aztán meg azt vártuk, hogy nem lesz több szigorítás a vírus miatt, és tessék, több állam is visszahozta a teszteket. De akkor hogy is van ez? Az ciprusi és az ír szabályozás után több állam is visszahozta a kötelező tesztet. Így Olaszország, Görögország is teszttel plusz oltásokkal engedi be a népet az unión belül. Az EU tehát hiába próbálta egyben tartani a szabályozást, ez most totál káoszba kezd fulladni. A csoda, hogy eddig is állt, mondaná a költő. Fontos, hogy utazás előtt pár nappal fussuk végig a szabályokat, hogy nehogy meglepetés érjen - ilyen volt az olaszoknál, ahol totál összevisszaság uralta az újbóli tesztkötelezettséget. Három helyen lehet a témában nézelődni: az egyik az Európai Bizottság által kezelt oldal, a reopen.europa.eu, ennek mobil appja is egész használható. A másik a magyar konzuli szolgálat oldala. E kettő egész megbízható, ám előfordul, hogy pár nap csúszással kerülnek fel az infók. Ez jellemzően nem jelent gondot, de néha azért mégis be lehet fürödni vele. A harmadik pedig az adott ország szabályozása. Ezt akár guglizással is le lehet tudni, hiszen ha bejön valami szigor, akkor azt jellemzően meg is írja a helyi sajtó. Ha ezek után kiderül, hogy jön a gondanyó, akkor még van idő tesztelni. Miután jól beharangoztuk, hogy mindenki menjen vulkánt nézni La Palmára, mi is átszerveztünk mindent. És két nap múlva leállt a drága. Van-e értelme így a kis Kanárira utazni? Van, de talán nem most, hanem pár hét múlva. Egyelőre minden le van zárva, a gőzölgő lávamezőt egyelőre nem lehet megközelíteni, ahogyan a legjobb túrautakat sem. De később minden bizonnyal érdekes lesz az újjáépítés nyomon követése is, és egy friss lávamező még kihűlve is hátborzongató látvány. La Palmáról egyelőre Vuelinggel és kis gépekkel lehet elrepülni, mi a spanyol fapadost próbáltuk most ki. Nagy csoda nincs, az új gépek kényelmesek, a szabályozás pedig ugyanaz, mint a többi fapadosnál, azaz a gurulós fizetős, ingyen csak az vihető fel a gépre, ami befér az ülés alá. Barcelonába repültünk, azt hittük, hiperkényelmes lesz az átszállás, hiszen a barcelonai reptér átjárható, nem kell kimenni és újra beszekuzni. Kivéve, ha az érkező és az indulási gép nem ugyanarról a terminálról indul. Erre érdemes figyelni, hiszen ez plusz félórás időtöltést jelent.

Szubjektív összeállítás a legjobb utazási élményekből: egy kis északi fény, egy kis vonatozás, ez kis vulkán. És egy kis hazai. Az egyszer mindenkinek látnia kell fejlécű papíron biztos ott van az északi fény. Ezt Izlandon sikerült az idén ősszel megcsípni. Az északi fény nézés két dolgon múlik: a naptevékenységen és az időjáráson. Általában sokkal többször van északi fény, ám számos esetben ebből semmi sem látszik a felhők miatt. A rendelkezésre álló applikációk és oldalak vagy tudják előre jelezni vagy nem az északi fény esélyét, legfeljebb támpontot adhatnak. A felhőzetet pedig néhány nappal előre lehet hozzávetőlegesen előre jelezni. Szóval sok sikert, ha összejön, már csak fénymentes helyre kell menni, ami öt perc alatt abszolválható. Sok szálloda és magánszállás is vállal északi fény riasztást, így nem maradunk le semmiről. Szervezett északi fény túrákra viszont nem biztos, hogy megéri befizetni, mert a tuti helyet lehet garantálni, de a jelenséget nem. Ha Svájc, akkor vonat. Gyönyörű vasútvonalak hálózzák be az országot, ezen belül is a Gleccser Expressz vonala az egyik legszebb. Szerencsére a botrányosan drága expressz mellett sima menetrendszeri járatokkal is be lehet utazni a Zellhof és Saint Moritz közti szakaszt, csak a vonat nem lesz olyan menő. Érdemes a svájci vasút appját is letölteni és jó előre megvenni a napijegyet, mert így sokkal jobban jövünk ki, mintha egyenként veszegetnénk meg a jegyet. Emellett a napijegy buszra is jó, szóval nem mindegy. Ha már erre járunk, kár kihagyni a világ második leghosszabb, úgy ötszáz méter hosszú függőhídját. Ez egy hosszú túra része, de be lehet kapcsolódni egy rövidebb szakaszon is Randa falunál. Ez is nagyon nehéz túra, ezer méter szintemelkedéssel, köves, rossz utakkal, de aki bírja, nem bánja meg. Egy működő vulkánt megnézni egyszerűen semmi mással össze nem vethető élmény. És ha ehhez nem kell elmenni Európából, akkor adódik a kérdés, hogy mikor indulunk. La Palma most egy ilyen hely, a feljegyzések óta a mostani kitörés a legpusztítóbb és a leghosszabb ideje tartó kitörés. Ha repülővel utazunk, feltétlenül készítsünk B-tervet, mivel a kitörés miatt rendszeresen lezárják a repteret - ha rossz irányból fúj a szél. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben csak hajóval lehet megközelíteni vagy elhagyni a szigetet. Tenerifére áthajózni nem olcsó, de legalább gyors és egyszerű. Ezért érdemes megnézni egy hazautat a nagyobb szigetről is, nehogy kellemetlen meglepetés érjen. La Palma mostanság sokkal olcsóbb, mint a nagy és népszerű szigetek, így ezért is érdemes lehet ide látogatni. Egyes szállások még autót is adnak baráti áron - miközben Tenerifén alig lehet bérautót találni. Számtalanszor túráztunk, sétáltunk már a Balatonfelvidéken a Tanúhegyek között, mégis minden évben, minden alkalommal újabb és újabb élményekkel leszünk gazdagabbak. A Balaton és a fürdés adott, emellett csodás túrákat tehetünk a hegyekben, ha nem akarunk magunk túrázni, szinte minden évszakban meghirdetnek futóversenyeket, teljesítménytúrákat több távon is. Ideális nagyjából húsz kilométeres túra a Badacsony, Tóti, Gulács, Csobánc, Badacsony kör, amelyet érdemes valamelyik pincében befejezni. A Badacsony mellett érdemes felfedezni a Szent György-hegyet is kis kápolnáival és pincéivel.

A kezdeti pánikolás után valószínűleg az uniós országok nem vezetnek már be szigorításokat az omikron variáns miatt, utazhatunk. Ha már megyünk számítsunk arra, hogy újabb társaság vezeti be, hogy a gurulós bőrönd nem mehet fel ingyen a gépre. A Wizz előállt a két euró alatti jegyekkel, a Ryanair pedig nem engedte fel a gépre a pelenkát cserélő családot. Portugália, Írország mellett az EGT országok közül Norvégia és Izland kér tesztet pluszban mindenkitől a legújabb szigorítások következtében, valószínű azonban, hogy ez lesz a vége, nem várható a mostani hullámban újabb szigor. Ez azt jelenti, hogy a mostaninál komolyabb utazási korlátozás nem várható a közeljövőben. A Vueling is beállt a többi fapados közé és november vége óta csak a kicsike poggyász vihető fel ingyen, minden másért fizetni kell. Ha kell a gurulós, akkor simán hozzá lehet tenni a jegyhez és kész, nem kell a prióval kínlódni, mint a két ultránál. Olyan történt, amire régóta nem volt példa: szó szerint filléres jegyekkel állt elő a Wizz Air. A Ryanair valamikor tíz éve adta egy euróért vagy akár egy centért is a jegyeket, de a Wizz mindig felszámolt néhány euró kezelési költséget. Most ez nyolc euró, bármilyen kedvezményt is talált ki a cég, ezt mindig meg kellett fizetni. Eddig. Nagyon sok járatra ad január-februárra 1,99 euróért a zsetont, sokat Pestről is, néhány útvonal kivétel, például Reykjavik, Dubaj vagy Hurghada. Érdekes hírről számolt be a brit sajtó: egy család Manchesterből utazott volna Franciaországba nagymamalátogatóba egy zsák pénzért. Már a sorban álltak, amikor egyértelművé vált, hogy pelenkát kell cserélni a lurkónál. A kiszolgáló személyzet azt mondta, menjenek csak, hat percük van. Visszaérve egy másik arc viszont azt mondta, coki, a kapu bezárt, lehet menni haza. A tanulság ebből egyrészt az, hogy soha senkinek nem szabad elhinni semmit, ha fennáll annak veszélye, hogy lekéssük a gépet. A felelősség és a szívás a mienk, tök mindegy, ki mit mond. Másrészt pelenkát cserélni bárhol lehet, ha úgy hozza a szükség. Jelen esetben akár a gépen is.

Szigorítanak az európai országok, jön újra a tesztkötelezettség. A fejlemények ugyanakkor kedvezően hatnak a jegyárakra, sosem volt még ilyen olcsó karácsony előtt utazni. Három apró különbség a Ryanair és a Wizz Air között. Vége a szabad utazásnak, több uniós tagország is beutazási szigorításokat vezetett be. Ez azt jelenti, hogy egyre több országba sajnos már csak teszttel lehet beutazni. Abban van különbség, hogy mikor kell produkálni a tesztet: indulás előtt vagy a helyszínen. Mindkettőnek van előnye meg persze hátránya is. Az első országok, amelyek újra bevezették a tesztkötelezettséget, Ciprus és Portugália - itt ugye arról van szó, hogy az oltottaknak is kötelező a teszt, az oltatlanok esetében eddig is ez volt a belépés záloga. Portugáliában előre elvégzett teszttel lehet beutazni. Madeira nem követte ezt a szigorítás, az más kérdés, hogy nem könnyű úgy megközelíteni a szigetet, hogy ne lépnénk Portugália földjére, egyelőre nem világos, mi a helyzet a tranzit utasokkal. Ciprus nem bízik senkiben, maga teszel mindenkit a reptéren. Ez egyrészt jó, mert nem kell külön mászkálni a teszt után, ráadásul jóval olcsóbb is. A tesztelésen nem nyerészkednek, nagyjából anyagáron lehet megúszni. Ám ha pozitív lesz, az kemény szívás. Karantén, aztán lehet menni haza egy vagyonért. Miután az oltások révén gyakorlatilag tünet nélkül túl lehet lépni a fertőzésen, nem biztos, hogy számítunk a pozitív eredményre. Húsba vágó, hogy az Egyesült Királyság is visszahozta a tesztkötelezettséget. Két éve élnek családok úgy, hogy el vannak szakítva egymástól, és most karácsony előtt ismét lemegy a rács, észszerű keretek között nem lehet Angliába utazni. A teszt ára horror, ráadásul a beutazáshoz és az induláshoz is kell. A szomszéd, vagyis Írország is bevezette a tesztelést, oltottaknak elég az antigén, otlatlanoknak a pcr. Ha egyszer bejutunk Ciprusra, akkor már nagyon jó. Különösen azért, mert a menetrend ideális egy kis hétvégézéshez, és a jegyárak is rendben vannak. A sziget ideális helyszín ahhoz, hogy felolvadjunk a téli fagyoskodásból, kellemes húsz fok van, az emberek kedvesek, és mindez kárpótol azért, hogy nem ez a világ leglátványosabb helye. Nemcsak Ciprust lehet most az év végén célba venni. Covid előtti időszámításunkban a karácsony előtti időszak volt a legdrágább, lényegében megfizethetetlen volt bármilyen desztináció. Ehhez képest most egészen brutális akciózások vannak, nem ritka a tízeurós jegy is nyaralóhelyekre. Érdemes lehet most last minute kiruccanást tervezni, ha van szabi és lelkesedés. Bár alapvetően egyívású a Ryanair és a Wizz Air, lehet néhány különbséget találni köztük. Az mindkettőre jellemző, hogy szétülteti a párokat, és fizetni kell az egymás melletti helyekért, azonban azt csak a Ryanair csinálja, hogy a gyerek mellé ültetést - ami kötelező - is beárazza. Azt meg csak a Wizz csinálja, hogy a gyerekjegy után járó adóvisszatérítést lenyeli. Az viszont megint a Ryanair sajátja - és ez most meglepő módon pozitív - hogy a covidra tekintettel ingyenes a jegy módosítása. Persze csak módjával, de elvileg működik.

Az új vírusvariáns kisebb pánikot okozott Európában, adódik a kérdés, utazzunk vagy se, foglaljunk vagy se. A Wizz töröl, mint a radírpók, a Ryanair még kivár. Vannak jó hírek is: bázis Madeirán. Úti célunk azonban Olaszország. Az új vírusvariáns, az Omikron komoly pánikot okozott Európában. Egyelőre azt lehet tudni, hogy nem tudni semmit. Ennek fényében kell tehát eljárnunk. Ez azt jelenti, hogy nem érdemes kapkodni. Inkább várjunk pár hetet, amikor már tudni lehet a lényeget. Annál is inkább érdemes várni, mert a légitársaságok most rakják le a tolólapot és törlik, ami nem megy. A Wizz Air tizenegy útvonalát kukázta, többet pedig ritkított. London napi kettőre csökkent. A Ryanair egyelőre a vérszegény ingyenes módosítással próbálkozik, meglátjuk, mi lesz a folytatás. Az írek ugyanakkor jó híreket is tartogatnak. Ez pedig a bázis Madeirán. Ez azért csudijó, mert eddig elég körülményes volt összehangolni az átszállást Lisszabonból, Portóból vagy Londonból, most viszont a bázis két gépe jóval több helyről is repül majd. Ahova megyünk, az most a csizma, annak is egy kicsike félszigete, az Amalfi-part. A Nápolytól délre lévő kis útszakasz festőien szép, kanyargós keskeny út vezet a sziklafal oldalában, a kisvárosok pedig úgy növik be a hegyoldalt, ahogyan tudják. Positano és Amalfi a két ikonikus város, amelyet érdemes itt bejárni. Persze nemcsak a partszakasz miatt érdemes ide jönni. Salerno például karácsonyi fényszobrokkal várja a látogatókat egész január végéig, de itt van a Vezúv, Pompei és Capri is. Az egész környék akár egy hetet is megér úgy, hogy egy percet sem unatkozunk.

Kellemetlen és millió eurós kár nyulak miatt is összejöhet. Alighogy kialakult a szabályozás Ausztriában, már be is zárt az ország, de mi a helyzet máshol? Kicsit visszaugrunk Máltára, ahová nem olyan egyszerű bejutni, és megnézzük, mit ajánl a Ryanair az év végére. Igen kellemetlen élményben volt része az ETF Airways pilótájának Brémában, az egyik gépét ugyanis nyulak tették tönkre, konkrétan a kifutón szaladgáló nyuszik egyikét beszippantotta a hajtómű. Madarak esetében szokásos az ilyen baleset, de nyulaknál azért ritka. Jó kérdés, felelős-e ezért a reptér. A cég szerint igen, a kerítés ugyanis lyukas volt, így a tapsifülesek beszökhettek a betonra. A tét egymillió euró, ennyibe került a javítás és a több mint egy hétre kiesett gép pótlása. Alig elemeztük ki az új osztrák szabályozást, máris téphetjük szét a jegyzeteket, három hétre lezárták ugyanis az országot. Valójában nincs kitiltva a turista, bárki beutazhat ugyanolyan feltételekkel, mint eddig, csak éppen semmit se lehet csinálni, se enni, se inni, se aludni, se szórakozni. Egyedül a sípályák és a liftek vannak nyitva. Vagyis ha a határ mellett megalszunk, szendviccsel és teával felszerelve átmehetünk csúszni. Oltással vagy átesettségi igazolással. A zár három hétig tart, utána talán visszaáll a korábbi rend. Olaszországban a napokban várható valami döntés, nem tudni, mi. Egyelőre szabadon lehet jönni-menni az országban, nincs különösebb gond, de a maszkhasználat szigorodhat, és az oltatlanokat érhetik korlátozások. Szlovákiában rosszabb a helyzet, ott akár lezárás is jöhet, majd kiderül. Ázsia viszont lassan nyit. Nem általánosan, hanem országokra bontva, mi egyelőre nem vagyunk elég fontosak, hogy listázzanak, de érdemes lesz nézni a változást. Máltát a múlt héten félbe hagytuk. Ott tartottunk, hogy minden könnyen elérhető, mehetünk bárhová busszal, és Gozo szigetére érdemes átruccanni. Jóval ritkábban lakott, mint a nagyobb sziget, és hajókázni is lehet, a csodás partokat csak a vízről lehet megnézni, olyan meredekek. Beutazni nyugati oltással vagy igazolt átesettséggel lehet, negatív teszttel nem. Ez fontos, ha Pesten át is jutnánk, a reptérről nem fognak kiengedni, lényegében kitoloncolnak. A Ryanair néhány hétre visszahozza a járatmódosítás lehetőségét. Nem tudjuk, meddig tart ez az engedmény, valószínűleg a most felfutó fertőzésre van tekintettel a társaság. A módosítás csak január közepéig él egyelőre. Ez is valami. A Ryanair folyamatosan repüli a járatokat, nem állt neki törölni, ellentétben a Wizz Airrel, amelyik nagy ritkításba kezdett.

Ausztria megszigorította a covid-szabályait, így lényegében oltással vagy átesettség igazolásával lehet csak tenni-venni. A részletekről és a síszezonról az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal munkatársaival beszélgettünk. De hogy ne maradjunk meleg nélkül, egy rövid kitérőt teszünk Máltára. Össze-vissza érkeznek a téves hírek és információk arról, hogy mit is szigorított Ausztria és mit nem. Ezt tesszük tisztába Kaufmann Ildikóval az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal munkatársával. Először is a beutazási szabályok nem változtak, tehát e tekintetben nem kell semmilyen szigorítással számolni. Az más kérdés, hogy az országban oltások vagy átesettséget igazoló doksi híján semmit sem lehet csinálni. Kellemetlen, hogy Szputnyik és Sinofarm oltással sem, esetükben nem fogadják el a tesztet sem. A harmadik oltás is csak ideig-óráig hoz megoldást, január 4-től ugyanis a Janssen vakcinájából is kettőt kér Ausztria. Ez azt jelenti, hogy az orosz vagy kínaival oltottak esetében a harmadik oltás sem lesz elegendő ahhoz, hogy bármilyen szolgáltatást igénybe vehessenek Ausztriában. Se szálloda, se mozi, se étterem, se síközpont nem játszik. Az egyetlen megoldás, ha a harmadik oltás előtt csináltatnak egy antitest tesztet. Ez és a harmadik oltás már elegendő lesz. A gyerekekre 12 év alatt nem vonatkozik semmi, a fölött viszont úgy kezelik őket, mint a felnőtteket. Kivéve Bécsben, ahol már hat év felett kell a teszt. Vagyis egy jó kis karácsonyi vásár csak tesztelt gyerekkel hozható össze. Vannak tervek arra, hogy a 12-15 évesekre esetleg enyhébb szabályok vonatkozzanak, de ez még nem végleges. Az országban nagyon várják a telet és a szezont. A tavalyi tél csodás volt időjárás, de katasztrófa idegenforgalmi szempontból. Ezen akar most változtatni az ország. Vannak már központok, amelyek kinyitottak, lassan az alacsonyabban fekvő pályák is használhatók. Ha nem akarunk síelni, szóba jöhet a korcsolya, a szánkó és persze a jó öreg hütte is. Málta nem egy tipikus téli pihenőhely, ahhoz azért hűvös van, de persze a 15-18 fok is sokkal kellemesebb, mint a zima. A jegyek most olcsók, az ország covid-besorolása kiváló, viszont csak oltottak mehetnek. Ellentmondásos ország, egyszerre kellemes és csodás, egyszerre zsúfolt és fárasztó.

A hosszú leállás után újraindultak a luxushajók a világ tengerein, óceánjain. A második novemberi műsor nagy részét ennek a témának szenteltük. Andonov Alexi kolléga az őszi szünetben szállt vízre, hogy Genovából indulva majd' egy hétig kalandozzon családjával a Földközi-tengeren. Ő mesélt az élményeiről. A legnagyobb változás a covid előtti világhoz képest nem az, hogy csak szigorú tesztelés után juthatnak az utasok a fedélzetre, hanem az, hogy kiszállni csak csoportosan lehet. Mivel az ideális hajóút egyik lényege, hogy útközben egy csomó vonzó városban ki lehet szállni körülnézni, ez a korlátozás érzékeny veszteség. Az utazó választhat, hogy befizet a drága csoportos kiszállásra, vagy marad a hajón és wellnesspihenésként fogja fel a hajóutat, a tájak-városok szépségeit pedig csak a hajóról élvezi. Az ára egyébként nem feltétlen magasabb egy ilyen luxushajózásnak, mintha egy itthoni wellnesshotelbe fizetünk be. A hajón elérhető szolgáltatásokról, étkezésről, biztonsági protokollokról, a kabinok felszereltségéről is beszélgettünk a műsorban. Egyszer mindenkinek érdemes kipróbálni ezt a műfajt, de talán jobb megvárni, amíg újra szabadon ki lehet majd szállni a hajó által érintett városokban.

Noszvaj kedves település a meseszép Bükkben, és még a gyerekek is megtalálják a számításaikat. Madeirából most egy-két útvonalat ajánlunk és elmondjuk, hogy lehet tízeurós jegyekre szert tenni és mi van, ha hat olcsó jegy kell, de csak négyet adnak fillérekért. Noszvajon jártunk és kipróbáltuk a Meseút nevű programot. A faluban tizenegy helyen raktak ki kis ládákat, amelyeket tetszőleges sorrendben lehet megnézni. Minden ládában van egy mese, egy kedves néznivaló vagy valami feladat. A ládákat egy térképről lehet követni, a térképet és a ládalakatok kulcsát pedig a falu két cukrászdájában lehet felvenni. A tizenegy láda bejárása nagyjából nyolc kilométeres séta, kicsikkel tehát érdemes vagy kerékpárral menni vagy a távolabbi pontokat autóval bejárni. A kezdeményezés nagyon jó, a gyerekek számára élvezetes és kalandos az egész, de a térkép meglehetősen pontatlan, esetenként elég nehéz követni. Szerencsére a google térképre fel vannak véve a ládahelyek, de azért szerencsésebb lenne, ha használható is lenne a fizikai térkép. A környékre a Meseúttól függetlenül is érdemes ellátogatni, Noszvaj, Bogács, Egerszalók remek kikapcsolódást nyújtanak. Az őszi szünetben nemcsak a Bükkben voltunk, hanem melegebb éghajlaton is. Madeira csodáiról könyveket lehet írni és órákat beszélni, most két kevésbé ismert vagy legalábbis nem az első tízben lévő látnivalót választottunk. Az egyik ilyen egy levada, mégpedig egy hosszabb, a Levada do Caldeirao Verde. Ezek a vízelvezetők mellett futó szervizutak csodás helyeken vezetnek, könnyen járhatók. Van köztük néhány kilométer hosszú, a tíz kilométer felettiek ritkábbak. A Caldeirao Verde is ilyen, a Santana falu közelében lévő, hegyre vezető út mentén lehet elkezdeni a túrát. Ez összesen 17 kilométer, bár a levada csak 13, az két kilométer után indul az erdőből. A túra oda-vissza túra, de elvileg tovább is vezet út, ez azonban már más történet. A másik madeirai ajánlat egy kis isten háta mögötti telep, ahová csak felvonóval vagy egy hosszabb túraúton lehet eljutni. A telep lenn van a tengerparton, út azonban csak a 450 méter magas sziklafalon túl vezet. Odalenn se térerő se más nincs, igazi élmény egy kör ezen a kietlen tájon, Achadas da Cruzban. Sok esetben tapasztaltuk, hogy nehéz igazán olcsó, hét-nyolceurós jegyet venni. Mert valahogy mindig akkor fogy el, amikor nekünk kell. A Ryanair jellemző húzása, hogy a héteurós jegyből néhány darabot tart fenn adott járatra, ha ez elfogy, a következő lépés már 20-25 euró. Ilyenkor van esély arra, hogy néhány nappal később újra megjelennek a héteruós jegyek. Nem kell tehát kapkodni a vásárlással.

Mi a teendő, ha nem lemondható szállás paramétereit módosítani kell? Mit tudnak a burzsujvárók és repülőgépi kávék? Meddig ingyenes a Ryanair járatmódosítása? Juhú, kinyitott Izrael. Beleszaladtunk abba, hogy foglaltunk egy nem lemondható szállást, de elnéztük a napot. Vert a víz, hogy most mi lesz. Szerencsére a Bookingnál van erre protokoll, és ha a szállás is partner a dologban, és mondjuk van szabad szoba a kívánt napra is, flottul megy a módosítás. Nem csak sima hülyeség miatt lehet ez fontos, könnyen előfordul, hogy a program változik. De a lényeg: van értelme kérni a módosítást. Többször igénybe vettük már a pesti és a bécsi burzsujvárót (Bécsben három van, a Sky váróról lesz szó), szebb nevén a MasterCard Lounge-t. A várókba prémium meg arany, illetve platina kártyával lehet bemenni, ezek díja 15-20 ezer forint évente. A pesti színvonala sajnos mélyen a bécsi alatt van, alapvetően nem is az a meglepő, hogy van különbség, hanem hogy ekkora. A Wizz Air új brandet vezet be járatain, elsőként a kávét teszteltük. A porkávékhoz képest iható, összességében persze elég rossz. A Ryanair csendben felhagyott az ingyenes járatmódosítás lehetőségével. Aki szeptember 30-ig foglalt, az még vígan módosíthat ingyen, de csak december végéig tolhatja ki az indulást. Persze a jegyárkülönbözetet ki kell fizetni, csak a módosítás díját engedi el a cég. A szeptember 30-a után vett jegyeknél ez már nem érvényes, ha nem utazunk, bukta az egész. A fapadossal bejárható országok közül utolsónak Izrael is kinyitott az egyéni turisták előtt. Járat csak Tel Avivba megy a téli menetrend szerint, Eilatba nem. Jeruzsálemet egyszer látni kell, de jobb felkészülni egy-két dologra. Péntek délutántól szombat estig semmi sem jár, semmi sincs nyitva, és se a boltban, se máshol nem tudunk elolvasni semmilyen feliratot. A buszmenetrendet például célszerű előre kijegyzetelni.

Bejelentették a fapadosok a téli menetrendet, és kerestünk ötöt, amit kár lenne kihagyni: három fagyosat, két meleget. Aztán merengtünk kicsit az olasz szabályozás furcsaságain, végül elnéztünk Amszterdamba, ahol szerencsére minden olyan, mint volt. A téli menetrend az óraátállításkor indul, meg is néztük, van-e mit nézni. Kiválasztottunk öt célállomást, ahová érdemes elmenni. Az első Krakkó, ami azért érdekes, mert a Ryanair egyszer már próbálta. Krakkó csodaszép város, többet is ér, mint egy sétát, remélhetőleg tovább bírja most a járat. A második ajánlatunk Riga - és persze az egész Baltikum, sajnos Budapestről csak Rigába megy járat. Akármennyi időt el lehet tölteni a térségben, egyszer igazán megéri időt szakítani Riga mellett Tallinnra és Vilniusra is. Harmadik ajánlatunk Lappenraanta, mert egyszer ki kell próbálni a mökkizést, és erre az orosz határ közelében fekvő finn város tökéletes választás. A mökki egy faház valami tó partján szaunával, csobbanóval és egy csónakkal. Negyedik célpontunk Hurgada, végre újraindulnak az egyiptomi járatok Magyarországról is. Ezeket még a terrortámadások idején kukázta a Wizz, most újra szabad az út. Oltással vagy negatív teszttel lehet menni. Ötödik ajánlatunk Akaba. Ha már Eilatba nem lehet turistáskodni, marad a másik oldal, Jordánia, ott is meleg van. Maga Akaba nem nagy eresztés, de a sivatagot nem szabad kihagyni, és akár a Holt-tengerig is el lehet autózni. Az olaszok annyira bekeményítettek, hogy totál értelmetlen szabályozás is becsúszott a rendszerbe. Alapvetően minden közlekedési eszköz használatához kell az oltás, és a kormány ide sorolta a repülőjáratokat is. Ez azt jelenti, hogy a negatív teszttel beutazó magyarokat nem engedik fel a gépre, mert nem védettek. Pedig a magyar szabályozás mindig is hazaengedte a magyar állampolgárokat. Kellemetlen. Amszterdamban a maraton miatt jártunk, csak jöttünk-mentünk sajnos. A szabályozás enyhült nyárhoz képest, maszk csak a közlekedési eszközökön kell, viszont az éttermekbe, kocsmákba csak védettségi igazolással lehet beülni. Kivétel az elviteles helyek, vagyis ha nincs oltás, marad a talponálló.

Két működő vulkánt is meg tudtunk nézni a közelmúltban, és még északi fényt is láttunk. Hova és hogyan lehet menni északi fényezni és vulkánozni? Persze hogy Izland. A Fagradalsfjall vulkánból egyelőre nem folyik a láva, de még izzik és gőzölög. Viszonylag könnyen el lehet érni egy három kilométeres túrával, a kocsit a parkolóban hagyva. Egészen a lávamezőig lehet menni, az egész olyan, mint Mordor a Gyűrűk Urában: fekete, kénes és brutális. Izlandon mindig észnél kell lenni, mert abból indulnak ki, hogy az emberek felelősségteljesen cselekszenek. Aztán ha nem, ott a baj. A vulkán biztonsággal látogatható, de be kell tartani az előírásokat. Az északi fényt előre jelezni igen nehéz, pontosan nem is lehet megmondani, mikor lesz és milyen erősségű lesz. Az izlandi meteorológiai szolgálat néhány napra előre tud valami hihetőt mondani. Ehhez még hozzájön, hogy az északi fényhez tiszta ég kell, ami azért nem túl gyakori. Biztosra menni így nagyjából úgy lehet, ha az előrejelzés alapján foglalunk jegyet másnapra. Hát igen, nem lesz sok esély erre. Melegebb vidéken is néztünk vulkánt, és ez már igencsak pöfögött. La Palmán hetek óta ömlik a láva, hullik a hamueső, dübörög a föld. Egyszerre csodálatos és félelmetes. Felmerülhet a kérdés, mennyire számít ez katasztrófaturizmusnak, a szigeten ugyanakkor a covid után minden vendégnek őszintén örülnek. Kivéve a rendőröket, de nem lehet mindenkinek jó. A lávaömlés és a vulkán környéke le van zárva, de így is egészen közelről meg lehet nézni. Kicsit kockázatos azért ez a kör, mert ha rossz irányból fúj a szél, lezárják a repteret, aztán nem megyünk sehova. Budapestről Tenerifére érdemes repülni, onnan pedig lehet repülni és hajózni is La Palmára. A repülőjáratot törölhetik, a hajót nem, így talán hazafelé érdemes eleve vízre szállni, akkor nem bukjuk a hosszú hazafele utat.

Észak-Macedónia nem az első ötlet sokunk nyaralási listáján, most ötleteket adunk Ohridhoz. Aztán autót bérelünk és igyekszünk nem gutaütést kapni. Ohrid környékén nyaralt okosutastársunk, Alexi, aki mindent elmond arról, hogy Észak-Macedóniában milyen szállások, lehetőségek és miegyebek várják a turistákat. Miért és mivel érdemes odamenni? Mit lehet ott csinálni? Az autóbérlés egyre inkább az a műfaj, aminél az ember azt érzi, tutira átverték. Miért kerül a végén szinte mindig többe, mint terveztük, hogy lehet elkerülni a buktatókat? Mit kell tudni a kiegészítő biztosításokról? Hogy lehet elkerülni, hogy brutális összeget zároljanak a számlánkon?

Tematikus műsort készítettünk, ma szinte csak vasúti utazással foglalkozunk belföldön és külföldön egyaránt. Azért csak szinte, mert szót ejtünk a Kanári-szigetek egyikéről, meg arról, hogy Norvégia kinyitott, de ott meg már érdemes vonatozni is. Pár évtizede temetni lehetett az éjszakai vonatozást, mára azonban némi állami támogatással remek alternatívája lehet a repülésnek. Bár most a vulkánja miatt került a hírekbe, La Palmára ettől függetlenül kezd el repülni a Ryanair novembertől Madridból és Barcelonából. A kis Kanári igazán remek túra és kirándulóhely, tele vulkánokkal - ki hinné -, érdemes megnézni, igazán csodás hely. Így a covid után már öt Kanári érhető el repülővel: Gran Canaria, Tenerife, Fuerteventura, Lanzarote és La Palma. Norvégia kinyitott, járványhelyzettől függően lehet beutazgatni. Ha a forrásország zöld, szabad a pálya, de a rendszer elég bonyolult. Magyarország egyelőre zöld, ez azt jelenti, hogy akár a szputnyikosok is mehetnek a világ egyik legdrágább országába kiereszteni a gőzt. Járat nincs egyelőre sok, Oslót repüli a Norwegian, a Wizz egyelőre jegeli az ügyet. Vonattal Oslóból messzire el lehet menni - Bergenbe vagy akár Trondheimbe -, és érdemes is, mert egészen lenyűgöző a táj. A vonatjegy nem olcsó, de időben foglalva akár egész jó áron is hozzá lehet jutni - persze norvég viszonylatban. A fix, korán foglalós olcsó jegyeket a MÁV is bevezette néhány útvonalon. Az ötlet jó, remek, hogy megérkezett végre a magyar vasúthoz is ez az innováció, de a rendszer kissé bonyolult, ráadásul alapvető célállomások maradtak ki: mondjuk Miskolc vagy Győr, és a Balaton is csak nyáron volt okosított. Ez így kevés, de indulásnak már valami. A vonatozás az utóbbi évtizedekben kicsit csóringer utazássá silányult, egy kupacban hat-nyolc idegen, aki csak tehette, inkább hagyta ezt az ügyet. Az utóbbi években azonban sorra támadnak fel az európai nagyvárosok közötti éjszakai járatok. Ezeket egyrészt egyfajta zöld szemlélet hozta elő, hiszen a vasút környezetbarátabb, mint a repülő, de persze jól jöttek az állami támogatások is. A covid után viszont már nem lehet idegenekkel összezárt fülkéket versenyképesen árulni, így a most induló járatok esetében lehetővé válik, hogy magunk legyünk egy négyfős kupéban, lenyitható ágyakkal. Kicsit öregebb kocsikkal Horvátországba is el lehet vonatozni éjszaka, ezek még klíma nélküli, lehúzható ablakos vagonok. A RegioJet és a MÁV is indít járatokat, egyelőre nyáron, Rijeka akár 25 euró, Zadar 35, szóval egész jó ajánlat ez. Éjfélkor felfekszünk, reggelre odaérünk. Ledöcöghetünk akár Splitig is, közben bámulhatjuk a hegyeket.

Végre az Egyesült Államok sem húzza tovább, novemberben kinyit Európa, azaz az unió és az Egyesült Királyság előtt. Oltás tutira kell majd, plusz egy teszt. Az osztrákok nem akarnak még egy olyan sivár telet, mint az előző, lehet vaxolni a léceket, lesz síszezon, de addig is ajánlunk három tuti helyet az őszre: olcsó jegyek, remek városok, mi kell még? Kanada után Anglia és az Egyesült Államok is kinyitott, mehetünk oltással, hurrá, végre. Kicsi rossz hír, hogy Szputnyikkal sehova, a kínait viszont az USA elfogadja. A döntés hatására érdemes lesz nézegetni a járatokat, a JetBlue ugyanis belengette a fapados transzatlanti járatait. Hát meglátjuk, a tervek szerint nagyjából százezer forint lehet a legjobb ajánlat oda-vissza Londonból. Ausztria bejelentette az első tiroli hóeséssel egyidőben, hogy az idén bizony lesz síszezon. Tavaly csak sutyiban, illegálban, üzleti utasnak álcázva lehetett síelni menni, ráadásul szállás sem volt, a szezon is egy nagy rakás semmi lett. Az idén viszont nyitva lesznek a sípályák, a hütték és a szállások is, szóval aki nem Eplényben akar csúszkálni, az mehet isten hírével a sógorokhoz vagy még tovább. Hogy mi lesz a maszkhasználati protokoll, azt a mindenkori járványhelyzet fogja eldönteni. A menetrendnek és az angliai nyitásnak köszönhetően találtunk három (és fél) tuti hosszú hétvégés várost az őszre. Ezek olyan úticélok ahová egész olcsón el lehet jutni egy szabadnappal, vagy akár a nélkül is. A harmadik helyezett Párizs, ahová a Wizz ideális időben repül az ősszel. Orlyra megy, vagyis villamossal is be lehet gurulni a városba, nem kell órákat buszozni. Péntek este oda, vasárnap vissza, és kész is a romantika. Ha tengernyi a szabi, akár csütörtök reggel is indulhatunk. A második helyezett Amszterdam. A holland fővárosba a KLM mellett repülhetünk easyJettel - az easy jegyei jóval olcsóbbak is lehetnek, mint a KLM ajánlata. Péntek oda, hétfő vissza. A Wizz Air Eindhovenbe repül, esetenként tényleg párezer forintért, ám az amszterdami vonatjegy eléggé megdobja a büdzsét, így kérdéses, hogy megéri-e a kitérő. Ha szeretjük a holland vidéket és van időnk csak úgy vonatozni, mindenképp, de azért maradjon idő Amszterdamra is. A harmadik város Pafosz, ahová a Ryanair repül és most először ideális a hosszú hétvégés menetrend. Ciprusra persze sokkal jobb hosszabb időre menni, de ha csak annyira van idő és energia, hogy elfussunk a szottyos novemberből a napos húsz fokba, akkor ez a lehetőség is adott. A plusz egy ajánlat pedig Madeira, ahová most londoni átszállással napon belül is el lehet jutni. Mindezt akár Wizz-pontokból is le lehet tudni. Szombat oda, kedd vissza. Maderia persze sokkal többet ér, ezért ha csak lehet, tíz napra érdemes menni.