Régen minden jobb volt

A Budapest Pride megnyitójának apropóján olyan filmeket veszünk sorra, melyekben a queer tapasztalat nemcsak identitás, hanem társadalmi szerep is – és bizony, ez a szerep sokáig a komód alsó fiókjában lapult a tiltott könyvek között. Mert míg a "Van, aki forrón szereti" című klasszikusban Tony Curtis és Jack Lemmon parókát ölt és „nőnek látszik”, addig a "Madárfészek" már azt mutatja meg, hogyan lehet egy transzgresszív családmodellből polgárilag elfogadható esküvői performansz. De a queer film nem csak habkönnyű komédiák terepe – elérkezik a kamaszkor kínja is, ahol a "C.R.A.Z.Y." és a "Szólíts a neveden" a vágy első, zavarba ejtő fellángolásait mesélik el, némi diszkóval és David Bowie-val. A "coming of age" itt tapasztalat: hogyan lehet felnőni egy világban, amely nem biztos, hogy visszatekint. De ha meg is teszi, hogyan kell megtenni az első, bizonytalan lépéseket? És mit kezdjünk a tükörképünkkel, ha nincs hozzá egy támogató családi háttér? A "Távol a mennyországtól" és "A boldogító nem" már a felnőtt lét keserű kompromisszumairól szólnak, ahol a homoszexualitás nem cool, hanem tabusított trauma. Vissza lehet-e bontani egy majdnem zenitre ért életet, hogy a mindig is vágyott irányba állítva újrakezdjük? A "Túl a barátságon" pedig két cowboy tragédiája, és egy olyan Amerikáé, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha a hegyekben nemcsak juhokat legeltetnek, hanem érzelmeket is. Ennek betetőzése a "Milk", amelyben Harvey Milk városházi képviselő története nem a „meleg hős” hollywoodi prototípusa, az identitás már politikai tetté válik. A beszélgetés során a hollywoodi kánonba befurakodó másság nyomait kutatjuk: hogyan lesz a szekrényből kilépő figurákból társadalmi kísérlet. Aki pedig szerint „ez az egész túl van tolva”, annak ajánljuk a műsort terápiás céllal.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Nem volt sok választásunk: legutóbbi adásunkban a visszavonulását bejelentő bukott reformerről, progresszív szuverénről, Gyurcsány Ferencről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal - többen sajnos már nem tudtuk körbeülni az asztalt. Gyurcsány a II. József óta a legalulértékeltebb történelmi szereplőnk, akit nem érdemelt meg a magyar nép? Vagy valóban akkora kártevő volt, hogy máig nem heverte ki az ország a kormányzását, amely felért egy hazánkon átvonuló keleti fronttal, ahogy a Sajtóklubban állítják? Vagy Gyurcsány egy elhivatott civilizátor, aki végeredményben mégis csak napalmot szórt a magyar baloldalra? Most talán lesz ideje megírni az őszödi beszédben ígért remek könyveket - addig is ajánljuk a máglyarakásreceptjét, amelyet a gasztroadásunkan ízlelgettünk.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálTóta W. ÁrpádA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 19. század végi-20. század eleji, Kubát és a spanyol gyarmatbirodalom maradékát "felszabadító" amerikai imperializmusról, és az olyan, mostanság Trump-előképként felemlegetett elnökökről beszélgetünk visszatérő USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Paár Ádámmal, mint a "védővámok Napóleonjának" nevezett William McKinley (1897-1901), illetve Teddy Roosevelt (1901-1909), az első Nobel-békedíjas amerikai elnök, aki abban hitt, hogy akkor nyugszik le mindenki, ha odaver egy bunkósbottal.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánBerg DánielCsunderlik PéterLaska PálPaár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mexikó történelmét és jelenlegi helyzetét - Alamo ostromától Porfirio Díaz elnökségén és a forradalmon át a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményig - feldolgozó hollywoodi filmekről beszélgettünk visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Paár Ádámmal. A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálPaár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

70 éves lett a demokrata ikon, Denzel Washington, aki a Clinton-korszakban progresszív szerepek sorát alakította, legyen szó akár a "Philadelphia" (1993) emberbarát ügyvédjéről vagy "Az utolsó esély" (1995) liberális, szabadgondolkodó, a piros baseballsapkás, üvöltő tengeralattjáró-kapitányával szemben fellépő Hunter őrnagyáról. Minden adott lett volna, hogy Denzel Washington politikai pályára lépjen és ő legyen a "demokrata Reagan", aztán a 2000-es években a Demokrata Pártot támogató színész szinte kívánta a zűrősebb szerepeket és lubickolt bennük: a "Kiképzés" (2001) korrupt zsarulegendájaként eljátszotta az "anti-Serpicót", ami 2002-ben a második Oscar-díját hozta Denzel Washingtonnak. Az első aranyszobrocskáját még az "54. hadtest" lázadó fekete közlegényének eljátszásáért kapta 1990-ben, hogy aztán Spike Lee rábízza "Malcolm X" megformálását a legendás életrajzi filmjében. Denzel Washington karrierjét tekintettük át, felidézve legemlékezetesebb alakításait.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

95 éves korában elhunyt Gene Hackman (1930-2025), az intellektuális kemény fickó, aki félelmet és szánalmat bármikor, ugyanolyan intenzitással tudott kelteni. Leghíresebb szerepeiben férfias profikat játszott. A Mikulás-jelmezben piti tolvajokat pofozó zsaru, Popeye Doyle szerepe Oscar-díjat ért a „Francia kapcsolat”-ban, meghasonult Harry Caulként feszegette a padlódeszkákat a „Magánbeszélgetés"-ben”, de ő volt az, aki habókos Lex Luthorként térdre kényszerítette Supermant is. A második Oscarját hozó „Nincs bocsánat” seriffjének szerepét eredetileg visszautasította, de Clint Eastwood elmagyarázta, hogy karaktere az utolsó erőszakos ember a Vadnyugaton, így elfogadta. Kellő iróniával tudott vicces is lenni, például a „Madárfészek” karrierista, de értetlen republikánusaként, vagy „Az utolsó esély” fanyar humorú, despotikus tengeralattjáró-kapitányaként. Minden szerepében rendíthetetlen, mogorva és öntudatos volt – több generáció ellentmondást nem tűrő apja, aki mégsem elérhetetlen, mert megbújik benne a humorérzék és felszínre tör az esendőség. Legemlékezetesebb alakításai felidézésével tisztelegtünk a színészlegenda előtt.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ezúttal az amerikai polgárháborúról szóló filmekről beszélgettünk, elsősorban legendás, klasszikusok alkotásokról, mint az 1939-es "Elfújta a szél", de olyan feledésre méltó alkotmányokat is felidéztünk, mint az 1999-es "Hunley - Harc a tenger alatt". Nem azért, hogy a szegényember Al Pacinója, Armand Assante B-kategóriás alakítását méltassuk, hanem hogy az északi blokádot áttörni akaró déli "tengeralattjáró" történetén keresztül megbeszéljük, micsoda haditechnikai forradalomhoz vezetett az Unió és a Konföderáció küzdelme. Megkockáztatjuk, hogy az amerikai polgárháborút akár az első "20. századi" háborúnak is nevezhetjük, vagy legalábbis azok demóverziójának. Vendégünk Paár Ádám történész-politológus volt.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálPaár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

60 éve hunyt el Winston Churchill (1874–1965), a 20. század egyik legjelentősebb és egyben legmakacsabb államférfija, akiben a konzervatív, szellemes csevegő a hírhedt bulldogtermészetével keveredett úgy, mint whiskey a szódával. A szokásos bukásai után rendre kárörvendhettek politikai ellenfelei, hogy „kipukkant a lufi”, de mindig felszívta magát. Mélyen 19. századi, mondhatnánk korszerűtlen figura volt a tömegdemokráciák 20. századi korában, de 1940-ben miniszterelnökként az ő csökönyösségére volt szüksége Nagy-Britanniának, hogy folytassák a náci Németországgal szemben azt a reménytelennek tűnő küzdelmet, amelyről akkor széles körben gondolták, hogy az elvesztett becsület visszaszerzésén túl más célja nem nagyon lehet, de végül győztek. A konzervatív államférfiról és irodalmi Nobel-díjas történészről visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálTóth CsabaA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) mindent elért, amit fantasztikus szerző elérhet. Látomásai, teremtményei száz évvel születésük után is meghitt ismerősök gyakorlatilag az egész földgolyón. A csápfejű istenek ezernyi feldolgozásban kísértik a világot, pont ahogy ő elképzelte. Sajnos ez a siker időbe telt, ő maga pedig egy súlyos őrületben töltött, rövid és szomorú életút végén nyomorban halt meg.Nem volt normális, nem volt szalonképes, és a mai rajongás ellenére nem volt nagy vagy jó író sem. A két lábon bicegő deviancia megtestesülése volt, személyében is szörny. Aki felismerte, mi a legijesztőbb az ember számára. És az nem a nyálka, a csáp vagy a fogak, hanem a gondolat, hogy az emberiség jelentéktelen" - írta Tóta W. Árpád, akivel legutóbbi adásunkban Lovecraft világáról beszélgettünk.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálTóta W. ÁrpádA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Régi adósságunk törlesztettük, amikor Bruce Willis legjobb filmjeiról beszélgettünk, kezdve a Nyugat folyóirat műfordítói hagyományait követve "Drágán add az életed!" címmel forgalmazott "Die Harddal", John McTiernan 1988-as klasszikusával, amely megteremtette kedvencünket, a „keményen dolgozó kisemberek" akcióhősét, a mezítlábas, atlétás, láncdohányos ikont, a cinikus John McClane-t, akinek mindig fáj a feje, de sose olvasta a magazinok párkapcsolati tanácsadó rovatát. Ezzel egy csapásra a szupersztárok közé emelkedett Bruce Willis, "A simlis és a szende" című sorozat korábbi csibész magánnyomozója, akinek a félmosolya vált a védjegyévé. Hiszen ahogy Joe Hallenbeck életvezetési ajánlata szól: "Mosolyogj, te barom!" A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legkedveltebb magyar vígjátékok után ezúttal a legjobb filmszatíráinkat listáztuk, amelyek - talán nem véletlenül -kivétel nélkül a "létező szocializmusban", vagyis a Kádár-rendszerben készültek az "Indul a bakterház"-tól" "A legényanyán" át a "A tanú"-ig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy Béla Csunderlik Béla Dékány Béla Laska Béla A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legnépszerűbb magyar komédiákról beszélgettünk a Horthy-kori klasszikusoktól a rendszerváltás utáni sikerekig. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Gyerekkorunk kedvenc amerikai komédiáit és paródiáit listáztuk a drámának szánt, mégis nevettető "Aranyoskámtól" a legszórakoztatóbb haverfilmen, a "Vaklármán" át a Zucker-Abrahams-Zucker-trió életművéig, amelyből a "Nagy durranást" akciófilmként nézték Heves megyében, de csúcsjelöltünk a "Csupasz pisztoly" lett, bár sokan biztos az "Airplane!"-re saccoltak volna, miközben Mel Brooks karrierjét is átfésültük. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

80 éves lett minden idők egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, másodállásban botrányhős, későbbi megtérése után a clevelandi katolikus közösség kereszthordozója: Joe Eszterhas. Életét meglehetősen szívesen és színesen írta meg könyveiben és forgatókönyveiben, magyar származására mindig is büszkén hivatkozott. A legtöbb forgatókönyvíró az ismeretlenség homályában marad még akkor is, ha sikerfilmeket ír. Eszterhas túlságosan is rámenős személyisége, frivol témái, és rekordgázsijai óriási hírnevet szereztek neki. Ahogy önfényező emlékirataiban, például a „Hollywoodi fenevad”-ban írja: „Hollywood történetében eddig én voltam az egyetlen forgatókönyvíró, akit üldöztek hölgyrajongói” – eredetiben a groupie szót használta. Hát, szép munka. Terjedelmes és szaftos életrajzaiban általában fölbe döngöli azokat, akikkel sikertelen filmet készített és elismeri azokat, akikkel sikereseket. A ma már megtért keresztényként élő egykori fenegyerek tényleg elérte, hogy a kolumbiai dzsungelre és Hobbes protokapitalista Londonára egyszerre hajazó Hollywoodban forgatókönyvíróként plakátnév legyen. Legutóbbi adásunkban a "Flashdance" (1983), a "Kicsorbult tőr" (1985), "Zenedoboz" (1989), az "Elemi ösztön" (1992) és a "Sliver" (1993) forgatókönyvírójáról beszélgettünk, aki nemcsak Magyarországon világhíres. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2021-ben listáztuk korunk legjelentősebb hollywoodi művészdinasztiáit: többek között a Chaplineket, a Coppolákat, a Douglasokat, a Wayanseket, a Fondákat és persze a Baldwinokat. Műsorunk "A Buddenbrook ház" című klasszikus regényt szerző Thomas Mann-nak, valamint "A Strauss dinasztia" című sorozat készítőinek ajánlottuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

50 éves lett Leonardo DiCaprio. Gyerekszínészből ritkán lesz nagy művész, de neki mégis sikerült. Az olasz-német származású Leonardo DiCaprio nem csupán generációja meghatározó filmsztárjává nőtte ki magát, közeledik az olyan színészfejedelmek státuszához, mint Robert De Niro, Al Pacino, Gene Hackman és főleg Jack Nicholson, akikkel együtt is játszhatott. Filmográfiájában meglepően kevés bukással találkozunk, és az a néhány is érdemes a figyelemre. Kasszasikerekben és komoly művészi alkotásban egyaránt szerepet vállal – és nemcsak a rajongók szavazták be a „Minden idők 50 legjobb színésze” listákra. DiCaprio karrierjét a Titanic elsüllyedése lőtte ki a sztratoszférába, minden sikert elért, amit évekig tartó kemény munkával vívott ki, gyakorlatilag korunk összes jelentős rendezője mellett. Tévésorozatokban szőke, cuki kisfiúkat alakított, de tinédzserkorba érve nem elégedett meg ennyivel: Lasse Hallström rendező szerint a meghallgatásokon ő figyelt legtöbbet a stábra és a kollégákra is. Az 1990-es évek meghatározó szívtiprója lett Baz Luhrmann „Rómeó + Júlia” (1996) című Shakespeare-adaptációjában és James Cameron epikus „Titanic”-jában (1997). De mielőtt belekényelmesedett volna a tragikus-romantikus hős karakterébe, DiCaprio az elmúlt évtizedekben kihívást jelentő és meglepő szerepek halmozására használta a sztárstátuszt, valamint olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Steven Spielberg, Martin Scorsese, Christopher Nolan, Quentin Tarantino, Danny Boyle, Clint Eastwood, és Alejandro Gonzales Iñárritu – utóbbi „A visszatérő” (2015) című filmje végül megszerezte neki a régóta esedékes első Oscar-díját. Sok hollywoodi színészhez hasonlóan DiCaprio is karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbálja felülmúlni a vele szemben támasztott nézői elvárásokat: minél különösebb, szélsőségesebb karaktert kell eljátszania, ez annál jobban vonzza; legyen szó a komor költőtől a megkínzott lelkeken át a gonosz ültetvényesig. Sikeresen távol tartotta magától a szuperhősök spandex kezeslábasát vagy a családi vígjátékok langyos lábvizét. Alakításaiban jelen van egyfajta kiismerhetetlenség, rejtett gyengédség, illetve keménység, ami a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel. Szerepei jellegzetes mozdulatain túl bőséges mémalapanyagot szolgáltat fiatal, hosszúlábú modellekhez való vonzódása is. Saját alapítványa a kilencvenes évek óta működik, producerként gyakran segíti ki a kollégákat a pénzszerzésnél, környezetvédelmi dokumentumfilmeket forgat. Ha a színész ízlését az a döntés jellemzi, hogy milyen szerepet választ, akkor kevesen hoznak következetesebben kiváló döntéseket, mint Leonardo DiCaprio. Legutóbbi adásunkban Leonardo DiCaprio pályájáról és emlékezetes filmjeiről beszélgetünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Legutóbb a filozófusok és költők honának popkulturális csúcsteljesítményeit listáztuk: német előadók felejthetetlen slágereit Nenától Nanáig.Ezúttal kihagytuk a Modern Talkingot, mert a "Brother Louie" nagyságát már méltattuk a '80-as évek emblematikus külföldi slágereit listázva, amikor a "Milli Vanilli" botrányát is felidéztük:https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Top-10-A-80-as-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e198hv5Valamint a eurodance olyan nagyágyúi is kimaradtak, mint a Captain Jack és a Mr. President, mert róluk a '90-es évek emblematikus külföldi slágereit sorakoztatva értekeztünk:https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/A-90-es-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e1790m0 A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Donald Trump táncra perdülhetett a YMCA ütemére a legfrissebb közvélemény-kutatások láttán, mert ismét neki áll a zászló az amerikai elnökválasztáson, így a valódi, "korrupt és befolyásos" Biff Tannen bukott ex-elnökként visszatérhet a Fehér Házba - megismételve Grover Cleveland 19. század végi bravúrját. USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Sebők Miklóssal elemeztük, a demokraták miképp hozták össze, hogy fenyegetővé vált a disztópia: kaszinót rendeznek be a Legfelsőbb Bíróság épületében. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Berg Dániel Csunderlik Péter Laska Pál Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kevés ma is aktív filmrendező van olyan régóta a szakmában, mint a legendás Francis Ford Coppola. Rendezőként 1963-ban debütált, jelenleg pedig a negyven éve húzódó projektje, a saját maga által finanszírozott „Megalopolisz” fut a mozikban. Hat évtizedes pályafutása során a rendezések mellett forgatókönyvíróként és producerként is termékeny, ez utóbbit az American Zoetrope filmgyártó cég tulajdonosaként jegyzi. Ijesztő végigtekinteni a teljes munkásságát, hiszen nemcsak méretes, de minőségét tekintve is széles amplitúdót járt be. Coppola legtöbb filmje legalább jó, és némelyik könnyedén sorolható minden idők legjobbjai közé, de filmes karrierje nem nélkülözte az óriási bukásokat sem. Munkái szeizmikus hatásai a Szent András-törésvonalnál is jobban hatottak Hollywoodra. A vadul ambiciózus, impulzív alkotó (a „Megalopolisz” messze nem Coppola első rapszodikus fogadtatású alkotása), noha rendezőként leginkább az amerikai klasszikusairól ismert, az első két „Keresztapa”-filmről, amelyek máig meghatározzák a maffiafilm műfaját. Pedig szívében, éa sok fősodorbeli bérmunka ellenére, Coppola kísérletező, egyfajta filmes kívülálló, aki furcsa, ambiciózus ötletekkel játszik, amelyek, ha jól kivitelezik őket, magasra törőek és ha nem, beleállnak a földbe. Az ő megalkuvásmentessége vezetett a Hollywoodban is erős hetvenes évekből kiemelkedő filmjeihez; máskor ez az ambíció olyan híres bukást eredményez, mint a „Szívbéli”, vagy olyan kudarcot, mint a „Koravén ifjúság”. Coppola sokat szidott filmjei közül néhányat revideáltak később, többeket pedig…nem. És mégis, ez teszi Coppolát olyan lenyűgöző rendezővé: életműve olyan filmek keveréke, amelyek egyetemesnek tűnnek, és olyanoké, amelyek alapvetően senkinek sem készültek, csak magának Coppolának. Talán Mario Puzo romantikus, epikus bűnügyi drámájának „A Keresztapa” című filmnek a megvalósításáról ismert leginkább. Ez máig minden idők egyik legnagyobb hatású drámája, és nem kevesebb, mint történelmi jelentőségű. Coppola azonban mindig is bizonyította, hogy rendkívüli ízléssel és közönségismerettel büszkélkedhet. Kisebb, furcsa filmjeitől kezdve a klasszikus blockbusterekig és a szakmánymelóig mindegyik műve stílusos és magával ragadó. Van szerzői kézjegye, és megközelítése egyéni nézőpontról tanúskodik.  Minden törekvésnél egyértelmű, hogy Coppola mindig olyan projektekbe fektet, amelyek kiérdemlik az őszinte lelkesedését. Szerencsére hasonlóan ambiciózus alkotókkal és színészekkel veszi körül magát, aminek eredményeképpen számtalan ikonikus alkotás született. Legutóbbi adásunkban Francis Ford Coppola életművéről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Michael Douglas valódi hollywoodi legenda. Noha az ikonikus sztár, Kirk Douglas fiaként nem volt egyszerű elérnie, hovatovább túl is szárnyalni apja sikereit, de Michael Douglas több mint öt évtizeden át Oscar-díjas színészként és producerként is uralta a filmvásznat és tévéképernyőt egyaránt. Látszólag nincs olyan, amit Douglas ne tudna megvalósítani színészként. Játszott romantikus főszerepeket, akcióhősöket, elnököket, kiégett egzisztenciákat, apákat és fiúkat. Akár olyan műfajmeghatározó filmekben játszik, mint az „Elemi ösztön”, olyan kasszasiker-franchise-okban, mint a Marvel „A Hangyá”-ja, vagy olyan történelmi életrajzi filmekben, mint a „Franklin”. A „Smaragd románcá”-val sztár lett, "A mohóság: jó" – monológ Oscar-díjat hozott neki a „Tőzsdecápákban”, kedvenc szerepe az „Összeomlás” átlagembere. Producerként műfajtól függetlenül vágott bele a „Száll a kakukk fészkére” drámájától a „Dupla dinamit”  és az „Ál/Arc” akcióorgiáján át az „Egyenesen át” pszichokrimijéig.  A „San Francisco utcái" kemény, de tapasztalatlan zsarujától „A Kominsky-módszer” blazírt színésztanáráig kis képernyőn is érződik a fölényes mesterségbeli tudás. Persze ez nem azt jelenti, hogy Douglas csak jobbnál jobb filmekben játszott. Aki több mint ötven éves színészi tapasztalattal rendelkezik, az dolgozott néha kevésbé csodálatos filmeken (az önéletrajzi „Túl nagy család”-ban vagy az „Excsajok szelleme” romantikus vígjátékban), de Michael Douglas még legrosszabb filmjeiben is meglepő tehetséggel és bájjal tűnik ki, és legyünk őszinték: bármilyen alkotásban szívesen nézzük. A 80 éves Michael Douglas pályájáról beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Joe Biden és kormánya szinte már egy új "New Deal" ígéretével lépett hivatalba 2021 januárjában: a "Build Back Better" programjával, amely Franklin D. Roosevelt elnöksége (de minimum Truman "Fair Deal"-je) óta nem látott szövetségi infrastrukturális beruházásokat jelentett be, hiszen a "Ghost" című film óta csak romlott a New York-i metró állapota, szóval van mit reparálni. A koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságba öntött pénz azonban nem csak történelmi léptékű munkahelyteremtéshez, hanem évtizedek óta nem látott inflációhoz is vezetett, és a tűzre csak olajat locsolt az energiaárak elszabadulása az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésével. Régen kellett amerikai elnöknek egyszerre annyi kihívással szembenéznie, mint az aggastyán, egyre többet felejtő és bakizó Joe Bidennek, a talán utolsó 20. századi, még a "hidegháborúból" ittmaradt politikusnak, rutinos vén rókának, aki azonban az egyre romló népszerűségi mutatói ellenére annyira büszke volt a kormánya teljesítményére, hogy a gazdaságpolitikáját elnevezte "Bidenomicsnak", és senki se tudta lebeszélni arról, hogy 81 évesen belevágjon az újraválasztási hadjáratába. Hitte ugyanis, hogy csak ő tudja megvédeni az amerikai demokráciát az egyszer már legyőzött Trumptól - a többi már történelem. A Biden-elnökséget és a "Bidenomicsot" értékeltük Andor László közgazdásszal, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkárával és az "Amerika évszázada" (2002) című remek könyv szerzőjével, valamint visszatérő USA-szakértőnkkel, Berg Dániellel.Korábban Andor László szakértett nekünk Franklin D. Rooseveltről és a "New Dealről":https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Franklin-D--Roosevelt-s-a-New-Deal---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1qlneoValamint a "New Dealt" lebontó Ronald Reagan szociális katasztrófát hozó gazdaságpolitikájáról, a "Reaganomicsról":https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Ronald-Reagan-s-a-Reaganomics-legendja---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1nb1hk A beszélgetés résztvevői: Andor László Balázsy István Berg Dániel Csunderlik Péter A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A már biztosnak tűnő Biden-Trump-visszavágó elmaradt Joe Biden megfázása miatt, ami miatt az idős elnök olyan rosszul szerepelt az itt-ott "A szomszéd nője mindig zöldebb" című komédiára emlékeztető elnökjelölti vitán, hogy az amúgy is gyengélkedő kampánya végleg kifulladt, és az elnök visszalépni kényszerült. Közben az elítélt (és a tárgyalásán elszundító) Donald Trump túlélt egy merényletet, és úgy tűnt, hogy már senki sem menthet meg minket Biff Tannen visszatérésétől a Fehér Házba, és hogy kaszinó legyen a Legfelsőbb Bíróság épületéből, ám az új demokrata jelöltnek kiválasztott Kamala Harris alelnök mögé egységesen felsorakozott a Demokrata Párt, amelynek szavazói Obama 2008-as kampánya óta nem lelkesedtek ennyire, mint az elmúlt hetekben. Gyorsan fordítottak is a demokraták a közvéleménykutatásokban, amit egyelőre Donald Trump nem igazán tűr méltósággal - hiszen épp azért választotta ki alelnökjelöltjének (és utódjának) a nála is radikálisabb hangokat hallató, opportunista trumpistát, J.D. Vance-t, mert annyira biztos volt a diadalában. Mintha csak Aaron Sorkin írta volna eddig a 2024-es amerikai elnökválasztás forgatókönyvét. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Berg Dániel Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Vannak olyan művészek, akik úgy képviselik a férfiasságot – legalábbis a heteronormatív, fehér, amerikai férfiasságot –, hogy úgy érezzük, elpusztíthatatlanok, gránitból faragták őket és állandóan kék farmert hordanak. Bruce Springsteen mellett Kevin Costner az, aki évtizedek óta stabil, bár kissé darabos személyiséget sugároz. Ő a jóarcú átlagember. Ő az a csávó, akivel szívesen meginnál egy sört, sőt még a slusszkulcsod is kint mered hagyni az asztalon, ha elmész a mosdóba. És egy rövid ideig tényleg ő volt „Hollywood hercege”. Costner filmes karrierjének csúcsa viszonylag rövid intervallum volt – az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig –, de ezalatt két Oscar-díjat és egy sor százmilliós bevételű filmet hozott össze. Aztán a „Waterworld-Vízivilág” (1995) erős ütést vitt be, majd a „The Postman-A jövő hírnöke” (1997) teljesen kiütötte a szupersztárok sorából. Azóta is szorgalmasan dolgozik, változnak a karakterszerepei és a járművei, de a nagy pillanat elmúlt. Később is mindig megtalálta a módját, hogy visszatérjen, és színészként folyamatosan releváns és népszerű maradjon (néha csak a DVD-polcok, vagy hangsúlyosan az európai nézők számára) és rendezői karrierje idén folytatódott a „Horizont: Egy amerikai eposz” című film révén. Ő már soha többé nem fogja megragadni a zeitgeistot; már sosem fog úgy hatni a közönség érzelmeire úgy, ahogy a „Baseball bikákban” (1988) vagy a „Baseball álmokban” (1989), de valószínűleg a legtöbb nézőnek még mindig pozitív véleménye van a színész-rendezőről. Talán azért is, mert igazából nehéz nem kedvelni Kevin Costnert. Jó arcnak tűnik. Az elmúlt években a legnagyobb sikert a „Yellowstone” (2018) című Taylor Sheridan-sorozattal érte el, amely célcsoportja az az idősebb demográfiai csoport, amely a „Farkasokkal táncoló” (1990) óta támogatja őt. Costner fénykorának színészi eszköztárában a mély hit mellett olyan sebezhetőséget fogalmazott meg, ami miatt a férfiak szemébe is könnyek gyűlhetnek. Tisztesség, idealizmus, józan ész, alkotó szellem: Costner ezeket a tulajdonságokat változó lendülettel testesítette meg. Szerencsére nem vonzotta a politikai pálya, ritka nehéz dolga lett volna az ellenjelöltnek, ha valaha is fontolóra vette volna, hogy állami tisztségért induljon. Ha karrierje mérföldköveit nézzük, kiderül, hogy több gyöngyszemmel találkozunk, mint amennyire elsőre emlékeztünk. Hiba lenne alábecsülni egy ilyen eltökélt alkotót! Hollywood utolsó farmernadrágos "amerikai hőse", Kevin Costner legjobb filmjeiről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mi dühít jobban egy futballstadionban? A focisták kényszeres köpködése vagy a VIP-páholyban proseccót lögybölő selyemzsebkendős paprikajancsik? A mindig más mezben parádző divatszurkoló vagy a szezononként más csapat címerét csókolgató játékos? A táncikáló, totyorgó, megtorpanó és hibázó büntetőrúgó, vagy a saját játékosait visszafogó, beszari "sikeredző"? A becenevek mezre íratása, vagy ha egy európai élcsapat szponzoraként egy olajdiktatúra tűnik fel? Ezekre a kérdésekre adtunk választ barátunkkal és csapattársunkkal, "A futball soha nem érhet véget" (2024) című könyv szerzőjével, Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Pető Péter A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2017-ben beszélgettünk Pető Péterrel a "Leshatár" című szociografikus regénye kapcsán a Heves és BAZ megyei "vadkeletről", a játékvezetőket Chivas Regallal vesztegetni akaró építési vállalkozókról, a vasárnaponként stoplist húzó kubikusokról, a 40 évesen az életük gólját lövő és sírva térdre eső pocakos hátvédekről, a győztes meccs után az egész csapatot vendégül látó, fanatikusan rajongó pizzériatulajdonosokról, és azt is megtudhatjuk, hogy még játékvezetőként Pető Péter hogyan adott egy néma játékosnak reklamálásért sárga lapot. A beszélgetés résztvevői: Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálPető Péter A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Míg a klasszikus western az amerikai imperializmus propagandáját szolgálta, a hidegháború idején a szocialista országok sorra készítették lényegében vadnyugatra helyett partizántörténetekként az indiánfilmeket, amelyek egyik hőse, az ellenálló Osceola (természetesen Gojko Mitic alakításában), a "proletár internacionalizmus" mellett is kiállt, amikor befogadta a szökött fekete rabszolgákat. Hollywood a vietnami háború idején fedezte fel magának az addig kizárólag fenyegetően, empátia nélkül ábrázolt indiánokat, és a "Kis nagy ember" című 1970-es szatirikus filmben, az indiánfilmek Forrest Gumpjában először láthatjuk, ahogy az amerikai hadsereg katonái népirtást követnek el egy felégetett indiánfaluban, egyértelmű utalással az 1968-as My Lai-i vérengzésre. A nagy bocsátkérésre végül 1990-ben került sor, Kevin Costner "Farkasokkal táncoló" című eposzával. A tolldíszben a tévé elé ülő kisgyerekek persze csalódtak, hiszen izgalomra, csatákra és vadászatokra vártak, nem egy lírikus melodrámára, de az Amerikai Filmakadémia hét Oscar-díjjal jutalmazta. Legutóbbi adásunkban legendás indiánfilmekről beszélgettünk vendégünkkel, Paár Ádám politológus-történésszel. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Andrej Tarkovszkij „Sztalker” című 1979-es saras, rozsdás, földelt sci-fije valószínűleg a kultúra egyik legfontosabb alkotása, gyomorfekélyes szovjet művészek válasza a „Star Wars"-ra, ewok-macik helyett kóbor kutyákkal és jedik helyett a vodkát vizespohárból ivó félrecsúszott emberekkel. Amolyan kelet-európai higítós, amely után napokig csak folynak gondolatok. Tarkovszkij "Sztalkere" mellett négy másik államszocialista sci-fi-klasszikusról beszélgettünk az 1924-es szovjet "Aelita" némafilmtől az 1984-es lengyel "Szexmisszióig", vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Úgy tűnt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő David Cameron miniszterelnök személyében a konzervatívok megtalálták a "tory Blairt", azt a népszerű, fiatal, ambiciózus és lendületes "leadert", aki három cikluson át vezetheti Nagy-Britanniát és modernizálhatja a brit jobboldalt. Ezt ő is elhitte, ezért a modern politikatörténet legkockázatosabb húzásával 2016-ban népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-ban maradásáról, remélve, hogy az EU-párti szavazatok többségével végzetes csapást mér az uralmát szélsőjobbról fenyegető, erősődő "Brexit-párti" ellenzékére, egyszer és mindenkorra levéve a brit politikai napirendről az EU elhagyását. Cameron azonban vesztett a politikai oroszruletten: azóta válságról válságra bukdácsol Nagy-Britannia, a most júliusra előrehozott választáson pedig az 1997-esnél is nagyobb diadalt arathat a visszatérő Munkáspárt. David Cameronról és utódairól vendégünkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

George Lucas minden idők egyik legfontosabb filmes figurája, mint író-rendező-producer valódi "auteur", noha e szót hallva Han Solo menten a lézerpisztolyához kapna. Rendezői munkásságát gyakran keverték össze az általa írt és gyártott projektekkel, például az "Indiana Jones"-franchise-zal és a "Star Wars"-univerzum tagjaival. Megosztó figura, sokan inkább ötletembernek, háttérmunkásnak tartják, de tagadhatatlan, hogy rendezői teljesítménye figyelemre méltó. Hatfilmes filmográfiája mindegyik eleme érdekes a maga módján, de színvonaluk meglehetősen egyenetlen. Új filmkészítési módszereket talált olyan mozifilmek elkészítéséhez, amelyek örökre megváltoztatták Hollywoodot és vele együtt az egész moziipart. Lucas úttörő volt a digitális képrögzítési technikák és a számítógéppel generált hátterek használatával; ezek nélkülözhetetlenek egy modern kasszasiker elkészítéséhez. A CGI iránti megszállottságát azonban komoly viták kísérték: a „Csillagok háborúja” különkiadásait éppúgy kritizálták, mint az eredeti trilógián végrehajtott változtatásait, amik miatt a vizuális effektusok frissebbnek tűnnek, de többnyire zavaróak. Filmjein érződik élete lenyomata: az ötvenes évek kisvárosi életformája, apja írószerboltja, autóversenyek, a Kaliforniai Egyetemen megnézett olasz és francia művészfilmek. Diplomamunkája, az „Electronic Labyrinth: THX 1138 4EB” díjat nyert az Országos Diákfilmfesztiválon. Ez hívta fel rá a szintén kezdő Steven Spielberg figyelmét, aki utóbb Lucasszal dolgozott együtt az "Indiana Jones"-filmeken. Az 1970-es évek elején Lucas két játékfilmet rendezett: a francia újhullámos rendezők, Godard és Truffaut sci-fi-filmjei hatása alatt készült disztópiát, a „THX 1138”-at (1971), valamint az '50-es évek-nosztalgiáért, ekképp a „Grease”-ért és a Hungária együttesért egyaránt felelős „American Graffiti”-t (1973), hogy aztán elkészítse filmtörténeti eposzát, a "Star Wars"-trilógiát. Majd a '90-es évekig inkább íróként és producerként dolgozott, nem rendezett újabb filmet, amíg több mint 20 évvel később dolgozni nem kezdett a "Star Wars" előzménytrilógiáján. Saját filmjein kívül több filmkészítési ágat is megújított: a Pixar animációs óriás megalapításától az Industrial Light&Magic (ILM) vizuális effektcégen át a Skywalker Sound atmoszférateremtő hangszőnyegeiig sok elemen rajta hagyta a keze nyomát. George Lucas hatása a filmkészítés egészére a mai napig érződik, ezúttal a 80 éves mester életművéről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"San Marcos exportcikke a vérhas" - hangzik el Woody Allen "Banánköztársaság" című, Fidel Castrót is parodizáló filmjében. Orbán Viktor láthatóan az kíván lenni az illiberalizmusnak, mint Fidel Castro a szocializmusnak: egy emblémává vált, pólókról visszaköszönő erős ember, aki egy kicsi és szegény ország erejét meghaladóan kavarja a matériát a nemzetközi politikában. Pénzekkel tömi más országok "lázadóit", exportálja az ideológiát, tanácsadókat küld a szövetségesek segítésére, katonákat parancsol Afrikába és nemzetközi rendezvényeket szervez, csak míg Havannában "antiimperialista" Világifjúsági Találkozót rendeztek, Budapesten trumpista CPAC-et. Legutóbb Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Berg Dániellel, visszatérő USA-szakértőnkkel beszélgettünk arról, hogy Orbán Viktor miképp igyekszik a magyar adófizetők pénzen minél nagyobb befolyást szerezni a nemzetközi politikában, többek között arról is, hogy miképp próbálja bevásárolni magát a Republikánus Pártba. A beszélgetés résztvevői: Berg Dániel Csunderlik Péter Krekó Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"A középkor végén a lepra eltűnik a nyugati világból." Ezzel a mondattal kezdődik Michel Foucault-nak az őrület történetéről írt munkája, "A bolondság története a klasszicizmus korában", amely 1961-ben új korszakot nyitott a történettudományos vizsgálatokban. Foucault ezzel a művével intellektuális szupersztár lett a '60-as évek Franciaországában. Szupersztári státuszát tovább növelte olyan munkáival, mint a módszertanát kifejtő "A szavak és a dolgok", és az 1975-ös "Felügyelet és büntetés". "A szexualitás történetét" már nem fejezhette be, mert elvitte az AIDS. Még 2014-ben beszélgettünk a 20. század második felének egyik legeredetibb gondolkodójáról, Michel Foucault-ról. A beszélgetés résztvevői: Baranyi MártonBenkő KrisztiánCsunderlik PéterÉdes BalázsSzilágyi AndrásUrbán Bálint A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Johnny Depp hosszú és változatos karrierjét óriási sikerek és bukások fémjelzik, változatos karakterekkel, filmek közötti hosszabb szünetekkel, hogy aztán a mozikban egyszerre jelenjen meg például kíváncsi könyvkereskedőként, visszatérő űrhajósként és viktoriánus nyomozóként egyaránt. A Kentucky államban, 1963-ban született, Floridában felnőtt rockzenész hollywoodi pályafutását tinimacsóként kezdte olyan filmekben, mint a „Rémálom az Elm utcában” című 1984-es horrorklasszikus és a „21 Jump Street” című republikánus, utóbb általa lefasisztázott rendőrsorozat. A sikerek stabil alapot adtak, hogy főszereplőként is kipróbálja magát, ehhez Tim Burton rendező kellett, akivel később évtizedekig együtt dolgoztak, először az „Ollókezű Edward” című 1990-es, amerikai kertvárosba ültetett gótikus mesében. Burton faragta belőle a különc furcsaságok és mélyen átélt lelkiség különleges keverékét, ami a védjegyévé vált. Ha egy filmben számkivetetteket vagy a társadalom peremére szoruló embereket kellett alakítani, akik a saját útjukat járják, már hívták is Depp ügynökét. Depp sokoldalú, de rejtélyes színész, aki eleinte független filmekben alakított, amelyek kereskedelmileg talán kevésbé lettek sikeresek, de ezen művek révén tett szert komolyabb ismertségre. A Keith Richards inspirálta Jack Sparrow kapitány figurájának világsikere mindent elmosott – néha még Depp korábbi filmjeinek árnyékát is. Négy évtizedes pályafutása alatt tíz Golden Globe- és három Oscar-jelölés a pályája mérlege, Sweeney Toddként meg is kapta az Aranyglóbuszt. Sikere titka talán abba is rejlik, hogy mindenki tud azonosulni vele. A tinilányok szemében még éppen romlott rocker, akit még jó útra lehet téríteni, a nők szemében vagány, aki izgalmat hoz a mindennapokba, a férfiak bármikor meginnának vele egy sört. Magánélete sokszor befolyásolta színészi karrierjét, legyen szó akár a „Wino forever” tetoválásáról, vagy egy francia kúriáról, amit akkori feleségével, Vanessa Paradis-val vásároltak, vagy akár Amber Heardtől történő, szappanoperai elemeket sem nélkülöző válásáig. Utóbbi miatt karrierje megfeneklett, mostanában kapaszkodik vissza. Rengeteg időt, pénzt, ajzószert elpazarolt, de talán ezért is szeretjük. Megérdemli a sikert, mert esendő, sápadt arcában izzó tekintete azt sejteti, hogy már mindent látott, de még többet akar az élettől. Legutóbbi adásunkban a 60 éves Johnny Depp emlékezetes alakításairól beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Brad Pitt klasszikus amerikai mozisztár: majdnem harmincöt éves pályafutása során a középnyugati újságíróhallgató a 21.századi hollywoodi filmipar ikonjává vált, vásott kölyökképével, szimpatikus kisugárzásával és azzal a képességével, hogy a gyanús és erőszakos bűnözőktől kezdve a laza vígjátéki karakterekig bárkit el tud játszani. A kilencvenes évek közepén jött a nagy áttörés, azóta bizonyította, hogy főszereplőként, főgonoszként és hatásos másodhegedűsként is a legkiválóbbak partnere tud lenni. Bejárta az útját a jóképű mellékszereplőtől a „Hetedik” (és különösen a „Harcosok klubja”) kultszínészségén át a „Mr. és Mrs. Smith” szupersztárjáig. Majd a „Becstelen brygantik” Aldo Raine hadnagyának kaján vigyorával az ajkán ki is lépett ebből, és azóta szinte bármilyen filmben találkozhatunk vele. Noha munkássága jelentős részét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, karrierje során korunk legjelentősebb filmkészítőivel dolgozott együtt, hatalmas kasszasikerekben játszott, és két Oscar-díjat nyert (egyet színészi munkájáért, egyet pedig produceri tevékenységéért). Pitt filmográfiájában minden műfajt megtalálunk a felkavaró bűnügyi drámáktól kezdve a kiváló életrajzi filmeken, történelmi eposzokon át a klasszikusok feldolgozásaiig és ő mindegyikben meggyőzően alakítja szerepét. Szinte nincs is vásznon kívüli nyilvános személyisége, így elkerülhette a beskatulyázást vagy az ikonná merevülést. Mi lehet a titka? Legutóbbi adásunkban a 60 éves Brad Pitt pályáját tekintettük át. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Nekünk elég, ha csak egyszer szerencsénk van, de neked mindig szerencsésnek kell lenned" - ezt üzenték az Ír Köztársasági Hadsereg fegyveresei Margaret Thatchernek egy sikertelen bombamerénylet után. A "Vaslady" ellenforradalmár konzervatív miniszterelnökként még a szénbányászok szakszervezetét is szétverette, de az IRA-t nem tudta lenyomni, hiába határozta el, hogy bűnözőkként tekint a terrorista szabadságharcosokra, akiknek nincs kegyelem. Tóth Csabával, a "Mérce" újságírójával tekintettük át az IRA történetét az 1916-os húsvéti felkeléstől az Ír Szabad Állam, majd az Ír Köztársaság megalakításától a "véres vasárnapon" és az 1981-es IRA-éhségsztrájkon át addig, amíg "Az ördög maga" című 1997-es filmmel és Brad Pitt főszereplésével Hollywood legyártotta minden idők legszimpatikusabb terroristáját, aki "elátkozott angyalként" szinte bocsánatot kér az áldozataitól, mielőtt kényszerből lelövi őket. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2017-ben beszélgettünk minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról (1917-1994), a "Körhinta", a "Dúvad", a "Két félidő a pokolban", a "Húsz óra", az "Utószezon", "Az ötödik pecsét" és más remek filmek alkotójáról, akinél erősebben senki se tudta ábrázolni, amikor megindul egy ingét feltépő paraszt, hogy "Ide lőj, rendőr!". Más rendezők egész életművében nincs annyi feszültség, mint Fábri TSZ-filmjeinek egy-egy jelenetében. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A legendás brit miniszterelnökről, a konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925-2013) beszélgettünk, akiről úgy tartották, hogy az egyetlen férfi a kormányában. A politikusi belépője az volt, hogy még oktatási miniszterként elvette a gyerekektől az iskolatejet, ekkor lett gúnyneve a "Milk Snatcher", és úgy tűnt, vége a karrierjének, mielőtt igazán elkezdődött volna. Mrs. Thatcher azonban brandet épített a kíméletlenségéből, miképp később a szovjetektől kapott gúnynevet, a "Vaslady"-t is büszkén vállalta. 1979 és 1990 közti miniszterelnöksége alatt leépítette a jóléti államot és szétverte a szakszervezeteket, a sztrájkoló bányászokat éppúgy ellenségnek tekintette, mint az argentin junta katonáit, akik 1982-ben lerohanták a brit koronához tartozó Falkland-szigeteket, mire Thatcher elvi kérdést csinált abból, hogy Nagy-Britanniával nem szórakozhatnak. Elküldte a büszke Royal Navyt a világ túlsó felére, noha a válaszcsapás árából két másik szigetcsoportot vásárolhattak volna. Persze amit a hadseregre költött a tory Thatcher-kabinet, azt megspórolta a szociális juttatásokon: a visszaadott birodalmi öntudat azonban a legtöbb britnek gyógyírt jelentett a társadalmi katasztrófára. Háromszor is miniszterelnöknek választották - no persze nem a sheffieldi szénbányászok. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt, akivel - a nagy marxista történésszel, Eric Hobsbawmmal szólva - "azt is próbáltuk megérteni, amit nem szívelünk". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volthttps://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!" - sziszegtük Whitmore elnökkel, úgyhogy a legendás UFO-tévéműsorok után a földönkívüliekről fantáziáló hollywoodi filmeket is listáztuk. Az 1950-es évek antikommunista inváziós filmjeinek "állatorvosi lovával", a világ legrosszabb rendezője, Ed Wood "9-es terv a világűrből" című 1959-es csúcsteljesítményével kezdtünk (amelyet nézve okkal merül föl, hogy mi lehetett a földönkívüliek első nyolc terve, amit félretettek, ha ez a kilencedik); a Clinton-korszak emblematikus filmjében, "A függetlenség napja" című Roland Emmerich-moziban kivételesen nem a kazah terroristákkal gyűlik meg a Fehér Ház baja; és nem maradhatott ki a "Harmadik típusú találkozások" című 1977-es Spielberg-film sem, amely világhírűvé tette a Kodály-módszert és a sztároperatőrök közé repítette hazánk fiát, Zsigmond Vilmost; de még további UFO-filmekről is szó esik. Legyetek barátságosak! A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Valentin-nap alkalmából a legnépszerűbb romantikus filmeket listáztuk a Tiffany's támogatásával. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 70-es évek emblematikus magyar slágerei után a válságok sorát nyögő, kaotikus évtized legnagyobb külföldi durranásait is listáztuk, felidézve a korszakot, amikor "minden Egész eltörött": szertefoszlottak a virágos-pszichedelikus illúziók, a korábbi hippikből vagy yuppie-k, vagy terroristák lettek, a melósok pedig az osztályharc kirobbantása helyett a diszkóklubokban kezdtek küzdeni a túlélésért. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár annyira várt Napóleon-filmjét kartácstűzzel fogadták mind a történészek, mind a kritikusok, a világ egyik legjobb, de mindenképp legnagyobb hatású rendezője a brit Ridley Scott (1937). Az ő reklámfilmműhelyéből indult hódító útjára a videoklip-esztétika, bevezette a filmzenészek közé Vangelist, sci-fiből rendezett kamarahorrort ("Alien", 1979), a melankolikus-neonoir "Szárnyas fejvadásszal" (1981) filozofikust is. Minden idők legszebben fényképezett krimije, a "Fekete eső" (1989) pedig máig meghatározza a nyugatiak Japán-képét. A "Thelma & Louise"-zal (1991) egy könnycsorgató feminista road movie-t készített, amit középiskolai tanárként levetítenénk az osztályfőnöki órán, az "1492 - A Paradicsom meghódításával" (1992) meg korát megelőző, a világot előrehajtó látnokként ünnepelte Kolumbuszt - akinek harminc évvel később már népirtóként döntögetik a szobrait. Mi is inkább ünnepeltük Ridley Scott-ot, annyi jó filmje van ugyanis, hogy vétek lett volna a pocsékakra is időt szánni. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Minden óra egy történetet mesél el, legyen az érettségi, születésnap, előléptetés, ami egy megfagyott pillanat az időben, amelyet a rugó és a fogaskerék, a lünetta és a korona örökre megörökít. A filmesek és a televíziós alkotók gyakran órákat használnak arra, hogy a karaktereket életre keltsék a képernyőn azáltal, hogy olyan önálló háttértörténetet hoznak létre, amely túlnyúlik a filmen, néha még a karakteren is: mindent elmond Alec Baldwin figurájáról a "Glengarry Glenn Ross"-ban, hogy mennyire büszke az autónál is többet érő Rolexére. És hát ki más gyártaná a világ legkisebb mosógépeit, mint Seiko kapitány? A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Ferenczi Balázs Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

JFK meggyilkolása után, 60 éve lépett hivatalba a legalulértékeltebb demokrata elnök, Lyndon Johnson (1963-1969), aki a maga nyers stílusával megvalósította azt, amiről közönségkedvenc elődje csak szónokolt: LBJ keresztülverte a polgárjogi törvénycsomagot, sokat tett a nők esélyegyenlőségéért, bevezette a társadalombiztosítást, szövetségi segélyt nyújtott az idősek egészségügyi ellátásához és hadat üzent a szegénységnek, hogy a világ leggazdagabb országában senki ne nélkülözzön. A "Great Society" megteremtésére szánt összegeket azonban elégette a vietnami háború, amely elnöksége alatt eszkalálodott, pedig a texasi politikusnak a szociálpolitika volt a szívügye. Ahogy Lyndon Johnson megfogalmazta: "Great Societyt, az asszonyt, akit igazán szerettem, elhagytam a háború kurvájáért". Visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel az ellentmondásos elnök tragikus pályájáról beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbbi adásunkban gyerekkorunk brit kedvenc brit sorozatait listáztuk az Onedin családtól az Örvényig, és az Angyaltól a Lovejoyig. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Egy éve elnémult a stúdiónk, amikor a Biden-elnökség félidei értékelésekor szakértőnk, Sebők Miklós kijelentette, arra van a legnagyobb esély, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják, akinek a támogatottsága szinte minden ellene indított perrel csak növekszik a republikánus táborban. Ezt támasztanák alá azok a Demokrata Pártot sokkoló friss közvélemény-kutatások is, amelyek szerint Trump 6-ból 5 frontállamban magabiztosan vezet Biden előtt, akinek elutasítottsága lassan eléri a mélyponton lévő Jimmy Carterét. Persze Truman 1948-as győzelme óta tudjuk, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást: márpedig legutóbb több államban is (megint) buktak a republikánusok, a "vörös" Kentuckyban annyira, hogy ott talán még Sanders ezredes is a demokrata kormányzót húzhatta be. Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az "Itt van Amerika" című kötet szerkesztője tért vissza, hogy átbeszéljük az elmúlt év amerikai politikai fejleményeit, és hogy kicsit előre tekintsünk a jövő novemberi elnökválasztásig. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Laska Pál Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A létező szocializmus betonszürke évtizedének legnagyobbat szóló slágereit listáztuk Szécsi Pál "Gedeon bácsi" című táncdalfesztiválos tingli-tanglijától a végül ellenfél nélkül maradó LGT "Egy elfelejtett szó" című műalkotásáig, amely nemcsak Ludwig Wittgenstein filozófus kedvenc slágere lehetne, de a Varsói Szerződés összes tagállamában robbant. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az elmúlt évtizedben hozzászokhattunk, hogy a "megváltozott médiafogyasztási szokásokra" hivatkozva a legnagyobb disznóságokat is el lehet követni a médiapiacon. Ez leginkább a tulajdonviszonyok átrendezését és a tartalom hatalmi szabványosítását jelentette. De mielőtt még Mészáros Lőrinc kivásárolná a Netflixet, hogy "jó tévét, nézhető tévét" faragjon belőle, és ezzel megnyissa a digitális fóliakorszakot, legutóbbi adásunkban megvizsgáltuk, hogy mit is jelentenek valójában ezek a megváltozott médiafogyasztási szokások. Milyen jelene és jövője van a streaming platformoknak, lehet-e a trendből a médiacégek kriptója, és a formátumváltás milyen tematikai változásokat eredményezett? És a hagyományos filmkészítés miért epikus művekkel válaszolt a jelenségre? A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A filmrendezők életműveit áttekintő sorozatunkban ezúttal a '90-es évek legtökösebb alkotójáról, David Fincherről beszélgettünk, akinek azonban a "Harcosok klubja" után mintha nátrium-hidroxidot szórtak volna az alsógatyájába: A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Magyarország többet érdemel, úgyhogy feltűrtük az ingujjunkat, hogy keményen dolgozzunk az Új Magyarországért: az ezredforduló legnagyobb hatású, éppen a visszatérésén dolgozó politikusáról beszélgetünk, Tony Blairről. Az egyetlen munkáspárti politikusról az elmúlt száz évben születettek közül, aki megverte a torykat - nemhogy egyszer, hanem háromszor is. Csak míg első, 1997-es győzelmekor őrjöngő tömeg követte a Downing street-i brit miniszterelnöki rezidenciára, miután felmosta a padlót a konzervatívokkal, 2005-ös, harmadik választási győzelme után már szinte csak a családja kísérte el, és Noel Gallagher Oasis-gitároson kívül aligha hitt bárki is a jövőjében. Nem sokkal később miniszterei és párttársai puccsolták meg, annyira megégette magát az iraki háborúval a New Labour frontembere - amint azt Roman Polanski összeesküvés-elméletektől nem tartózkodó, "Szellemíró" című filmje is megörökítette. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2021-ben beszélgettünk galambröpködés közepette a briliáns akciófilmrendező, John Woo életművéről. A vérontások sehol sem annyira gyönyörűek, mint John Woo balettszerű "Gun Fu" filmjeiben, amelyekben jól öltözött figurínók, kifogyhatatlan tárral, két kézzel lövöldözve próbálják helyretolni a kizökkent időt. Vendégünk Szabó G. Ádám filmes szakíró volt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál Szabó G. Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Robert De Niro legjobb alakításának listázásával ünnepeltük a 80 éves színészzsenit. Bár az elmúlt húsz évben szinte csak gagyi „vígjátékokban” láthattuk, alighanem minden idők egyik legnagyobb színészéről van szó. Első szerepe az "Óz, a csodák csodája" Gyáva Oroszlánja volt egy iskolai előadáson, de későbbi legemlékezetesebb alakításaiban dühöngő emberállatként mutatkozott – ha nem éppen hűvös, számító gengszterként. Mert Robert De Niro mindent el tudott játszani, és gyakorlatilag elvállalhatott minden felkínált szerepet is: több mint száz film stáblistáján találkozhatunk a nevével. Legihletettebb alakításaiban önjelölt messiásokat láthatunk, akik végül elégetik saját magukat, megváltás helyett pedig felperzselik a környezetüket – mint Travis Bickle az 1976-os "Taxisofőrben", aki most biztos megkérdezné: „Hozzám szólt?”. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Christopher Nolan pályája lenyűgöző felemelkedést mutat. Előtte a „hollywoodi fenegyerekeknek” sikerült elérni azt, hogy a stúdiórendszeren belül egy művész nagyjából azt csinálhat, amit csak akar. Forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként megvalósítja az astruc-i „kamera-töltőtoll”-elméletet, a saját filmje szerzője és ura. Noha Nolan mára egyfajta presztízs kasszasiker-rendezővé avanzsált, nem nagyszabású filmek készítésével kezdte a pályafutását. És nem is azt a ma már kissé megszokott utat választotta, hogy előbb egy jó fogadtatású függetlenfilmet forgat, majd rögtön a nagyok közé ugrik. Nolan mikroköltségvetésű filmekkel kezdte, és lassan dolgozta fel magát az első kasszasikeréig, de mindvégig megőrizte filmkészítői érzékenységét: ambiciózus narratív struktúra, a filmes tér és idő felbontása és újraalkotása, nagy tétekkel bíró történetek, valamint intenzív karakterközpontúság. Ezek a jellemzők ugyanúgy megtalálhatók Nolan első játékfilmjében, a vasárnaponként 3500 fontból forgatott „Following” című noirban, mint a 180 millió dolláros „A sötét lovagban”. Legutóbbi adásunkban Christopher Nolan filmjeiről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt