Podcasts about jurij gagarin

Každý vie, že prvým človekom vo vesmíre bol sovietsky kozmonaut Jurij Gagarin. Ako však na rané úspechy sovietskej kozmonautiky zareagovali Spojené štáty americké? O tejto téme sa rozprávajú spolupracovník Postoja Michal Novota a redaktor Lukáš Krivošík. Druhým človekom vo vesmíre a prvým Američanom bol Alan Shepard. Zaujímavou osobnosťou amerického vesmírneho programu bol aj astronaut John Glenn. Pred historickou časťou sa však diskutujúci dotknú aj aktuálnych udalostí vo výskume vesmíru. Sonda Venera nakoniec bezpečne dopadla do Indického oceánu; Európsky satelit Biomass má sledovať z obežnej dráhy lesy na Zemi; Donald Trump chce osekať rozpočet NASA - ktoré výskumné projekty to ovplyvní?; A pozrieme si nádherné zábery telesa W-3 ako prechádza zemskou atmosférou.

Spolupracovník Postoja Michal Novota a redaktor Lukáš Krivošík sa v relácii Destinácia vesmír rozprávajú o dejinách i súčasnosti výskumu vesmíru. V úvode, venovanom aktualitám, sa ešte raz vrátia k čisto ženskej misii Blue Origin (vrátane speváčky Katy Perry) a ku kontroverziám, ktoré vyvolala. Pripomenú tiež tridsaťpäť rokov Hubblovho vesmírneho teleskopu, ktorý nám poskytol ostrejší pohľad do vnútra vesmíru. Pozrieme si aj niektoré z najzaujímavejších obrázkov, ktoré teleskop zachytil. Sonda Lucy tiež vyfotila pozoruhodnú planétku Donaldjohanson v pásme asteroidov. A v rámci medzinárodného týždňa tmavej oblohy sa pozrieme ako svietime na Slovensku. Historickú tému venujeme letu prvého človeka do vesmíru, ktorým bol Jurij Gagarin. Sovietsky kozmonaut obletel Zem 12. apríla 1961. Napriek obrovskej sláve, ktorú predovšetkým na našej strane železnej opony zažíval Gagarin pred rokom 1989, mnohé okolnosti jeho letu sa dostávali na verejnosť len postupne. Vrátane podoby jeho kozmickej lode Vostok 1.

Ön szerint hány ember járt már az űrben és nézte meg kívülről a Földet? Tudás.hu     2025-02-09 05:35:56     Tudomány Oktatás Világűr Bajkonur Tankönyvi adat és valószínűleg minden valamire való iskolában tananyag, hogy az első ember az űrben Jurij Gagarin szovjet űrhajós volt, aki 1961 április 12-én indult Bajkonurból Föld körüli útjára. Azt azonban kevesebben tudják, mostanáig hány ember élte át a súlytalanságot az űrben. Ennek megállapítása azonban nem is olyan egyszerű. A kilépés boly Iszonyat olcsó energiát ígér a hőt elektromossággá alakító technológia Rakéta     2025-02-09 10:42:02     Infotech Energia Olcsó Az ötlet, sőt a technológia alapja sem új – a sosem látott hatékonyság viszont igen. Mesterséges intelligencia a mobilokban: Itt a jövő, megérkeztek az okos asszisztenssel felvértezett telefonok! Digital Hungary     2025-02-09 09:37:00     Mobiltech Telefon Mesterséges intelligencia Generáció Samsung Mobiltelefon Eljött a mobiltelefonok új korszaka: a mesterséges intelligencia (MI) beépítése gyökeresen megváltoztatja a készülékek használatát. A legújabb generációs készülékek, mint a Samsung Galaxy S25 sorozat tagjai egy látványosan okosabb, könnyebben kezelhető és mindenkinek a saját igényeire szabott mobil élmény előfutárai. Knox: legyőzné a Samsung a jövő kvantum-számítógépeket Mínuszos     2025-02-09 09:33:27     Mobiltech Samsung A Samsung a Galaxy S25 sorozattal kezdve egy új, csúcstechnológiás mobilbiztonsági megoldáson dolgozik. Az úgynevezett posztkvantum-kriptográfia (vagy kvantum utáni titkosítás) olyan fejlett algoritmusokat alkalmaz, amelyek célja, hogy megvédjék az adatokat a kvantum-számítógépek által jelentett potenciális veszélyekkel szemben. A Samsung már most Emberi életekbe kerülhet a Mars meghódítása 24.hu     2025-02-09 09:59:21     Tudomány USA Donald Trump Mars Hatalmas homokviharok, életveszélyes sugárzás és hónapokig tartó bezártság – többek között ezekkel a kihívásokkal kell szembenézniük azoknak az úttörőknek, akik elsőként lépnek a Mars felszínére. Mindez nemrég még a távoli jövő zenéjének tűnt, Donald Trump viszont azt ígéri, hogy a következő négy évben valósággá teszi. Új kvantumszenzorok: precíziós és biztonsági áttörés ITBusiness     2025-02-09 10:10:23     Infotech A távoli érzékelési technológiák – az orvosi monitoroktól kezdve az űridőjárás-előrejelzésig – kvantum-forradalom előtt állnak. Az új típusú kvantumszenzorok nagyobb érzékenységet és fokozott adatbiztonságot ígérnek. A kérdés az, hogy milyen mértékben terjedhetnek el ezek a fejlesztések, és milyen hatással lehetnek az orvosi diagnosztikára vagy az Robot-Ronaldónak szurkolhatunk a jövőben? First Class     2025-02-09 09:00:52     Tudomány Generáció Robot Cristiano Ronaldo Egy új kutatás áttörést hozott a robotok mozgásának területén, a darabos csoszogás, és gépies haladás helyett jönnek a sportolóként ugráló új generációk. Mesterséges intelligencia vs. pszichológus: lehet-e a ChatGpt terápiás eszköz? refresher.hu     2025-02-09 10:09:00     Infotech Mesterséges intelligencia ChatGPT A technológia rohamos fejlődésével egyre többen fordulnak az Ai-hoz mentális támogatásért. De lehet-e a ChatGpt vagy más chatbot megfelelő eszköz erre? Kovács Andrea okleveles egészségpszichológus, integratív terapeuta és sémakonzultáns jelölt válaszol. Jönnek a szuperolcsó OLED tévék és telefonok TechWorld     2025-02-09 08:57:21     Infotech Telefon Olcsó Hoax Brit tudósok felfedeztek egy új, kék fényt kibocsátó anyagot, amely nagyobb teljesítményű és olcsóbban előállítható, mint a jelenlegi megoldások. Ez pedig jelentősen csökkentheti az OLED kijelzők gyártási költségeit, így a termékek árát is. Tudjuk, hogy a „brit tudósok” szóösszetétel a kamu szinonímája Magyarországon, de most tényleg úgy tűnik, hog Milyen az élet valójában egy sivatagos bolygón? Index     2025-02-09 11:38:00     Tudomány Ami a fantasztikus dramaturgiában jól működik, az exobiológiában nem biztos, hogy beválik. Észrevette, hogy más az ágynemű Amerikában és itthon? – érdekességek az alvásról a világban Tudás.hu     2025-02-09 10:31:33     Egészség USA Kína Világűr Luxus NASA Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak? A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, Magyarok millióinak a pénze kerül veszélybe, ha a csalók elkezdik ezt használni: katasztrófa közeleg Pénzcentrum     2025-02-09 13:01:00     Belföld Mesterséges intelligencia A mesterséges intelligencia a banki csalások felében szerepet játszik. Íme, mire kell figyelnie - A mesterséges intelligencia a munkavállalókat hatékonyabbá teszi. A probléma az, hogy a bűnözőket is hatékonyabbá teszi. A NASA történetének egyik legvalószerűtlenebb sztorijában mindenkivel sikerült elhitetni, hogy az egyik asztronauta felesége valahogy felcsempészte magát az űrállomásra Rakéta     2025-02-09 07:45:02     Tudomány USA Világűr NASA Űrállomás "Hogy kerülsz te oda?" - ez volt az első kérdése Bob Crippen küldetésvezetőnek, amikor az egyik asztronauta helyett a felesége jelentkezett be az Amerikai Egyesült Államok első űrállomásáról, a Skylabről. A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Ön szerint hány ember járt már az űrben és nézte meg kívülről a Földet? Tudás.hu     2025-02-09 05:35:56     Tudomány Oktatás Világűr Bajkonur Tankönyvi adat és valószínűleg minden valamire való iskolában tananyag, hogy az első ember az űrben Jurij Gagarin szovjet űrhajós volt, aki 1961 április 12-én indult Bajkonurból Föld körüli útjára. Azt azonban kevesebben tudják, mostanáig hány ember élte át a súlytalanságot az űrben. Ennek megállapítása azonban nem is olyan egyszerű. A kilépés boly Iszonyat olcsó energiát ígér a hőt elektromossággá alakító technológia Rakéta     2025-02-09 10:42:02     Infotech Energia Olcsó Az ötlet, sőt a technológia alapja sem új – a sosem látott hatékonyság viszont igen. Mesterséges intelligencia a mobilokban: Itt a jövő, megérkeztek az okos asszisztenssel felvértezett telefonok! Digital Hungary     2025-02-09 09:37:00     Mobiltech Telefon Mesterséges intelligencia Generáció Samsung Mobiltelefon Eljött a mobiltelefonok új korszaka: a mesterséges intelligencia (MI) beépítése gyökeresen megváltoztatja a készülékek használatát. A legújabb generációs készülékek, mint a Samsung Galaxy S25 sorozat tagjai egy látványosan okosabb, könnyebben kezelhető és mindenkinek a saját igényeire szabott mobil élmény előfutárai. Knox: legyőzné a Samsung a jövő kvantum-számítógépeket Mínuszos     2025-02-09 09:33:27     Mobiltech Samsung A Samsung a Galaxy S25 sorozattal kezdve egy új, csúcstechnológiás mobilbiztonsági megoldáson dolgozik. Az úgynevezett posztkvantum-kriptográfia (vagy kvantum utáni titkosítás) olyan fejlett algoritmusokat alkalmaz, amelyek célja, hogy megvédjék az adatokat a kvantum-számítógépek által jelentett potenciális veszélyekkel szemben. A Samsung már most Emberi életekbe kerülhet a Mars meghódítása 24.hu     2025-02-09 09:59:21     Tudomány USA Donald Trump Mars Hatalmas homokviharok, életveszélyes sugárzás és hónapokig tartó bezártság – többek között ezekkel a kihívásokkal kell szembenézniük azoknak az úttörőknek, akik elsőként lépnek a Mars felszínére. Mindez nemrég még a távoli jövő zenéjének tűnt, Donald Trump viszont azt ígéri, hogy a következő négy évben valósággá teszi. Új kvantumszenzorok: precíziós és biztonsági áttörés ITBusiness     2025-02-09 10:10:23     Infotech A távoli érzékelési technológiák – az orvosi monitoroktól kezdve az űridőjárás-előrejelzésig – kvantum-forradalom előtt állnak. Az új típusú kvantumszenzorok nagyobb érzékenységet és fokozott adatbiztonságot ígérnek. A kérdés az, hogy milyen mértékben terjedhetnek el ezek a fejlesztések, és milyen hatással lehetnek az orvosi diagnosztikára vagy az Robot-Ronaldónak szurkolhatunk a jövőben? First Class     2025-02-09 09:00:52     Tudomány Generáció Robot Cristiano Ronaldo Egy új kutatás áttörést hozott a robotok mozgásának területén, a darabos csoszogás, és gépies haladás helyett jönnek a sportolóként ugráló új generációk. Mesterséges intelligencia vs. pszichológus: lehet-e a ChatGpt terápiás eszköz? refresher.hu     2025-02-09 10:09:00     Infotech Mesterséges intelligencia ChatGPT A technológia rohamos fejlődésével egyre többen fordulnak az Ai-hoz mentális támogatásért. De lehet-e a ChatGpt vagy más chatbot megfelelő eszköz erre? Kovács Andrea okleveles egészségpszichológus, integratív terapeuta és sémakonzultáns jelölt válaszol. Jönnek a szuperolcsó OLED tévék és telefonok TechWorld     2025-02-09 08:57:21     Infotech Telefon Olcsó Hoax Brit tudósok felfedeztek egy új, kék fényt kibocsátó anyagot, amely nagyobb teljesítményű és olcsóbban előállítható, mint a jelenlegi megoldások. Ez pedig jelentősen csökkentheti az OLED kijelzők gyártási költségeit, így a termékek árát is. Tudjuk, hogy a „brit tudósok” szóösszetétel a kamu szinonímája Magyarországon, de most tényleg úgy tűnik, hog Milyen az élet valójában egy sivatagos bolygón? Index     2025-02-09 11:38:00     Tudomány Ami a fantasztikus dramaturgiában jól működik, az exobiológiában nem biztos, hogy beválik. Észrevette, hogy más az ágynemű Amerikában és itthon? – érdekességek az alvásról a világban Tudás.hu     2025-02-09 10:31:33     Egészség USA Kína Világűr Luxus NASA Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak? A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, Magyarok millióinak a pénze kerül veszélybe, ha a csalók elkezdik ezt használni: katasztrófa közeleg Pénzcentrum     2025-02-09 13:01:00     Belföld Mesterséges intelligencia A mesterséges intelligencia a banki csalások felében szerepet játszik. Íme, mire kell figyelnie - A mesterséges intelligencia a munkavállalókat hatékonyabbá teszi. A probléma az, hogy a bűnözőket is hatékonyabbá teszi. A NASA történetének egyik legvalószerűtlenebb sztorijában mindenkivel sikerült elhitetni, hogy az egyik asztronauta felesége valahogy felcsempészte magát az űrállomásra Rakéta     2025-02-09 07:45:02     Tudomány USA Világűr NASA Űrállomás "Hogy kerülsz te oda?" - ez volt az első kérdése Bob Crippen küldetésvezetőnek, amikor az egyik asztronauta helyett a felesége jelentkezett be az Amerikai Egyesült Államok első űrállomásáról, a Skylabről. A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Od kod neustavljiva privlačnost znanstveno-fantastične sedme umetnosti in kaj so v tem kontekstu v zadnjem stoletju pomembnega pridodali Rusi?Prvi uspešen polet v vesolje je, kot vemo, opravil Jurij Gagarin 12. aprila 1961. V 63 letih, ki so od takrat minila, mu je po podatkih Mednarodne aeronavtične zveze sledilo še 546 moških in 77 žensk iz 47 držav sveta. Doslej se je torej vsega 644 posameznikov oddaljilo za več kot 100 kilometrov od Zemljinega površja. Pa vendar bi lahko rekli, da je število ljudi, ki smo prodrli v skrajne globine vesolja, ogromno, zagotovo nas je na milijone, najbrž celo na milijarde. To smo pač gledalke in gledalci znanstveno-fantastičnih filmov in televizijskih serij – od Mélièsovega Potovanja na Luno iz leta 1902 pa do letošnjega Problema treh teles, ki so ga Američani posneli po romaneskni trilogiji kitajskega pisatelja Liu Cixina.   A kaj natanko hočemo videti, ko gledamo znanstveno-fantastiko? Nas tu intrigira predvsem prikaz osupljive futuristične tehnologije? Nas nemara privlači radikalna tujost inteligentnih bitij, ki jih bomo srečali na drugem koncu galaksije? Gre morda za eksplozije barv in zvokov, ki jih ti filmi najdevajo na oddaljenih svetovih? Ali pa nam navsezadnje sploh ne gre za prihodnost, ampak raje za kritičen premislek o naši lastni sedanjosti, ki jo z vsemi njenimi zagatami vred znanstveno-fantastični žanr tako rad alegorizira in potem slika družbene utopije in distopije, ki bi jih utegnila prinesti prihodnost?   To so vprašanja, ki so nas zaposlovala v tokratnem Kulturnem fokusu. Zavoljo lažje orientacije po širokem polju znanstveno-fantastične kinematografije pa smo se skušali omejiti predvsem na tiste izdelke sedme umetnosti, ki so jih v zadnjih stotih letih posneli v Sovjetski zvezi oziroma v Rusiji. Pri tem nam je pomagala kulturologinja in predavateljica na ljubljanski Fakulteti za družbene vede, dr. Natalija Majsova.   Naša gostja se namreč posveča raziskovanju sovjetskega oziroma ruskega znanstveno-fantastičnega filma, svoja spoznanja in uvide pa je strnila v dveh intrigantnih monografijah: v knjigi Konstruktor, estetika in kozmonavt : vesolje v sodobni ruski kinematografiji iz leta 2017 ter v delu Soviet Science Fiction Cinema and the Space Age : Memorable Futures (se pravi Sovjetska znanstveno-fantastična kinematografija in vesoljska doba : spomina vredne prihodnosti), ki je pred tremi leti izšlo pri ameriški založbi Lexington Books.   Foto: reklamni poster, ki ga je za film Stalker Andreja Tarkovskega izdelal Vladimir V. Časkov, izrez (Wikipedija)

In 108 minuti si può guardare un film, sfogliare i social network, bere una decina di caffè, pianificare un viaggio in Lapponia, rimanere in orbita attorno alla terra. Il 12 aprile del 1961 Jurij Gagarin, curiosamente, scelse quest'ultima opzione. Scarica ora l'app! Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices

Banehopper Marius Helgå har besøkt mer enn 600 norske fotballbaner og forteller hvorfor du må dra til Jurij Gagarin stadion på Svalbard! Hør episoden i appen NRK Radio

Heute vor siebzig Jahren, beziehen die Hobbyastronomen ihre Beobachtungsstation in der Bochumer Schillerschule. Als wenig später das Raumfahrt-Zeitalter beginnt mit Sputnik, Jurij Gagarin und Mondlandung, wird die Bochumer Sternwarte ein bedeutender "Weltraum-Nachrichtenplatz". Heute befindet sich die Sternwarte in Bochum-Sundern und besonders beeindruckend ist das wie ein riesiger Golfball aussehende Radom, mitten im Wohngebiet.

#109 Silný výber – PRVÝ ŽENSKÝ DIEL! Satirický politicast ako sme my by mohol ľahko skĺznuť do predstavy, že ženy sú len ľudia ako Romana Tabak, Anna Záborská alebo JBC. Našťastie, nie je tomu tak. Ženou je aj Veronika Remišová napríklad. Ničmenej, nedávno sme oslávili MDŽ. A keďže sme len chudobný podcast a nie zbojnícka družina, nemôžeme vás pozvať do kulturáku na Martina Nikotína a Senzi Senzus a strčiť vám do rúčky z nazbíjaného po karafiátiku, ani vás oblažiť božtekom s vôňou Karpatského brandy Špeciál.. Ale môžme vám podarovať značkový Prvý ženský diel Silného výberu. Tak všetko najlepšie - a nech vám padne na úžitok! Silný výber. Kapesní průvodce inteligentní ženy po vlastním osudu Pripíjame a pripomíname: in memoriam Ján Kuciak a Martina  Kušnírová (5), in memoriam Boris Nemcov (8), MDŽ, rok od začiatku vojny na Ukrajine, in memoriam Gleb Pavlovsky, podporujeme Sviatlanu Cichanovskú, očakávame vydanie Pozvanej a nového albumu pána Stanislava a Rakety Historický kalendár Jána Žideka (výber) Pred 75 rokmi sa komunisti v Československu dostali k moci prevratom, až na 41 rokov, kým nenastala Nežná revolúcia. Pred 80 rokmi sa narodil prvý kozmonaut Jurij Gagarin. Strana SNS oslavuje Kristove roky (33). A my zažívame Kristove rany:-). Pred 173 rokmi sa narodil prvý prezident ČSR Tomáš Garrigue Masaryk. Pred 179 rokmi vznikla pri demonštratívnom odchode študentov z Bratislavy do Levoče hymnická pieseň Nad Tatrou sa blýska, ktorej autorom bol Janko Matuška. Podporiť nás môžete aj takto:  https://www.paypal.com/paypalme/volebnanoc  https://www.paypal.com/paypalme/slavomirolsovsky?country.x=LU&locale.x=en_US  Endorse:  https://www.facebook.com/laventurabar/ https://www.iberian.sk/ Vypočujte si aj naše ďalšie podcasty: Kunstkamera:  https://kunstfilter.podbean.com/ Hybadlo: https://hybadlo.podbean.com/   Hudba v podcaste:  George Gershwin – Rhapsody in Blue Odporúčaná hudba:  Mitoda – Galaxie https://www.youtube.com/watch?v=5IrP6G2PeA0 Meowlau X Val https://www.youtube.com/watch?v=1HeGvek91Go Linky k obsahu: Pripili sme si s:    Čaj z materinej dúšky samozrejme, keď už je ten deň!   https://www.amazon.de/-/en/dp/B07S74NZLY 

Storia in podcast di Focus celebra il più grande amico dell'uomo, il cane, in un ciclo di brevi podcast in cui racconta la vita di alcuni dei cani più famosi della Storia. La nostra convivenza con i quattro zampe si perde nella notte dei tempi, l'origine del rapporto fra le due specie si colloca fra 30.000 e 36.000 anni fa.Il primo podcast è dedicato a Laika, uno dei nomi con cui è nota una cagnetta – metà Husky e metà Terrier – che passò alla storia come il primo essere vivente a visitare l'universo. Nata a Mosca nel 1954 sarebbe morta nello spazio il 3 novembre 1957. Jurij Gagarin fu il primo uomo ad andare nel cosmo, ma il primato assoluto è detenuto dalla cagnolina Laika.Interpretato da Mario Cagol.https://storiainpodcast.focus.it - Canale Personaggi------------Storia in Podcast di Focus si può ascoltare anche su Spotify http://bit.ly/VoceDellaStoria ed Apple Podcasts https://podcasts.apple.com/it/podcast/la-voce-della-storia/id1511551427.Siamo in tutte le edicole... ma anche qui:- Facebook: https://www.facebook.com/FocusStoria/- Gruppo Facebook Focus Storia Wars: https://www.facebook.com/groups/FocuStoriaWars/ (per appassionati di storia militare)- YouTube: https://www.youtube.com/user/focusitvideo- Twitter: https://twitter.com/focusstoria- Sito: https://www.focus.it/cultura

Romalderen har to jordfedre, Wernher von Braun naturligvis og så Sergej Koroljov. Sistnevnte var mannen bak verdens første romrakett, Sputnik, Laika og Jurij Gagarin. Koroljov var sovjeternes hemmelige rom-våpen (navnet hans var en statshemmelighet), og et av historiens ubesvarte spørsmål er hvordan månekappløpet hadde endt om han ikke hadde dødd så altfor tidlig.

To je mazec!

In 108 minuti si può guardare un film, sfogliare i social network, bere una decina di caffè, pianificare un viaggio in Lapponia, rimanere in orbita attorno alla terra. Il 12 aprile del 1961 Jurij Gagarin, curiosamente, scelse quest'ultima opzione. Link per consiglio del giornohttps://www.spreaker.com/show/roberto-parodi-racconta

#97 Silný výber – PRVÝ PUTINISTANSKÝ DIEL!   Океан Ельзи - Не Твоя Війна „Mea Culpa, Mea Culpa, Mea Maxima Culpa“ - takto si teraz sype popol na hlavu SPvR. Samozrejme, pandémia a izolácia narobili šarapatu v hlave nejedného šarvanca, že Igor a že Ľuboš… ale teda marazmatické dno, na ktoré siahol bunkerový starček Vladimír Vladimírovič len preto, aby mohol mať vlastnú prehliadku na Červenom námestí s hádzaním štandárd “ukrofašistov“ pod nohy, keď bude oslavovať 70-tku, tak je to je naozaj level Stalin. A ten sa určite nevie dočkať, že mu do kotla čoskoro prikvitne ďalší „spoluškvarník“. Слава Україні! Героям слава! Pripíjame a pripomíname: spolu so všetkým pokrokovým ľudstvom si pripomíname MDŽ a pripíjame nielen na sviatok žien, ale aj na sviatok žien konkrétnych - a to pani sestry Kataríny a našej pravidelnej poslucháčky Alexandry. S nemenším nasadením pripíjame aj na narodeniny našich kmeňových poslucháčov Václava Hřícha, Mareka Polonca a Jaroslava Piláta. V pietnej spomienke si pripomíname Borisa Nemcova, od zavraždenia ktorého pod stenami Kremľa 27. februára 2015 uplynulo 7 rokov. Historický kalendár Jána Žideka (výber) 91 rokov oslávil M. S. Gorbačov. Pred 88 rokmi sa narodil prvý kozmonaut Jurij Gagarin.  12 rokov od zbankrotovania automobilky Moskvič. 170 rokov od smrti Nikolaja Vasilieviča Gogoľa, autor románu Mŕtve duše. 69 rokov od smrti diktátora Josifa Vissarionoviča Stalina. Endorse:  https://www.facebook.com/ViCakes-100859022054287/   https://www.instagram.com/vicakes_sk/  Vypočujte si aj naše ďalšie podcasty:   Kunstkamera:  https://kunstfilter.podbean.com/   Hybadlo: https://hybadlo.podbean.com/   Hudba v podcaste:  George Gershwin – Rhapsody in Blue Odporúčaná hudba: Rumaska – Svet sa zbláznil https://www.youtube.com/watch?v=x8qf9y-iDlU Space Recorder – A čo ty? https://www.youtube.com/watch?v=XxI-ddYUX7g  Linky k obsahu: Pripili sme si s:    https://www.proshyan.am/ 

9 marca 1934 roku urodził się Jurij Gagarin. To postać legendarna – radziecki pilot, astronauta, pierwszy w świecie dokonał lotu po orbicie okołoziemskiej.

I år er det hele 60 år siden Jurij Gagarin var første menneske i verdensrommet. I dette foredraget loser Ragnar Thorbjørnsen fra Norsk Astronautisk Forening oss gjennom romfartens historie - fra romkappløp og månelanding på 60-tallet til dagens søk etter gamle livstegn på Mars og Artemis-programmet som har som mål å igjen sette folk på månen. Opptak fra Bergen offentlige bibliotek den 4. oktober 2021. Illustrasjon: Gagarin's breakfast - Alexey Akindinov (CC BY-SA 4.0)

Nel 1961 Jurij Gagarin parlava di non distruggere il nostro pianeta, mi sembra ancora più che attuale...

In this episode, we will look at what happened when the fantastical dream that was space exploration became reality - and the future became the past. Opening with a full-on discussion of what could be called "the first modern space exploration film", Ikarie XB 1 - we will continue to explore how the subgenre developed after Jurij Gagarin became the first human to leave our planet. While it still feels a little odd to say it, space exploration is no longer exclusively science fiction. We will actually look at documentaries and biopic, such as For All Mankind, First Man and Space Walk - looking at events sometimes more than 50 years in the past. We will also look at the biggest films taking up the mantle of 2001 and Solyaris - to various levels of success - with Interstellar and High Life - not to mention horror and/or found footage films like Alien and Europa Report - and much, much more. And throughout all of this we will look back at the question from our previous episode, namely what films are actually using the space exploration subgenre to do. Is it about creating a true sense of exploration - which we saw in the early films of fantasy. Is it about exploring concepts, such as 2001? Or is it about exploring the human psyche, as in Solyaris. We have found examples of each - not to mention overlaps. So strap yourself in as we take on all modern space exploration. Do let us know what you think we missed. We know, we know, there's several. And do visit us on ICM Forum.com to let us know what your favourite space exploration films are - and why! We can't wait to hear from you. - Ikarie XB1 and Europa Report will have spoiler warnings. Simply jump to the next film using the time codes below when this happens: Ikarie XB 1: 2:21 For All Mankind: 18:15 First Man: 23:07 Space Walk: 28:36 Alien: 33:05 2010: 38:59 Interstellar: 41:48 On Silver Globe: 47:30 Europa Report: 53:07 Prometheus: 1:07:39 Gravity: 1:11:29 Sunshine: 1:15:39 The Martian: 1.17.32 High Life: 1.22.30

Před šedesáti lety startoval do vesmíru Jurij Gagarin (†34), sedmnáct let po něm Vladimír Remek (72). Letěl jen jednou, vesmírné aktivity však nadále sledoval, ať jako voják, europoslanec, velvyslanec, nebo nakonec penzista. O jeho dalších příspěvcích k dobývání kosmu, ale i o budoucnosti jaderné energetiky nebo o kauze Vrbětice bylo středeční Epicentrum.

Hva hadde den sovjetiske kosmonauten Jurij Gagarin til felles med klokkemakeren og oppfinneren Rasmus Sørnes fra Jeløy ved Moss?

#83 Silný výber – PRVÝ SMOTÁNKOVÝ DIEL! Partnerom tohto dielu Silného výberu je  https://www.kickstarter.com/projects/sentien/sentien-audio  Edo Heger nesklamal – presne tým, že sklamal na plnej čiare. Kým za vlády Ihora the Mad King sme mali nie premiéra, ale hovorcu vlády, teraz máme premiéra, ktorý je hovorcom bývaleho premiéra (resp. de facto hovorcu vlády). Neviete sa sa z toho vysomáriť? Pokoj, to ani Fico - veď to sa takto nerobí, do psej matere:-). No a kým sa my na Slovensku zabávame na sprostostiach až velezrade, kúsok od našich hraníc sa rinčí zbraňami… Až sa bojíme predstaviť, že by táto strana a vláda mala brániť vlasť - ak si predstavíme, ako efektívne zorganizovala očkovaciu čakáreň… No nič, hlavy hore, blížia sa májové sviatky a možnosť opiť sa v plenéri - nejako to dáte  - a so Silným výberom o to viac! Silný výber. Zákop zdravého rozumu. Pripíjame a pripomíname: Narodeniny Sergej Michalič, narodeniny a meniny Mili Fejerová. Úspešná operácia v Iráne. 73. výročie - Deň nezávislosti Izraela. Ďalej tento týždeň spomíname na nedávno zosnulého Princa Philipa. 62 rokov oslavuje spevák a fotograf autor hitov ako Profesor Indigo, Kristína a Sme svoji, Peter Nagy. 42 rokov oslavuje hokejový brankár, majster sveta Ján Lašák. Pripomíname si 60 rokov od 1. vesmírneho letu. Kozmonautom na lodi Vostok 1 bol Jurij Gagarin. Tento deň si pripomíname aj ako svetový deň letectva a kozmonautiky - a na Slovensku ho už mesiac oslavuje Igor Matovič - Sputnikom. Endorse:  https://kultura.sme.sk/c/22639061/erik-sille-mame-problem-trestat-nackov-ale-chlapca-zavrieme-za-fajcenie-travy-okamzite.html    http://www.slobodapreroba.sk/     https://www.facebook.com/hashtag/artforrobo      Hudba v podcaste:  George Gershwin – Rhapsody in Blue Odporúčaná hudba SV: Mad Heads – Smereka  https://www.youtube.com/watch?v=3iljrBXkoLo      Puding pani Elvisovej – Joystick  https://www.youtube.com/watch?v=dEJeaqfnEmo  

Si parte come ogni settimana con la rassegna stampa curata da Giulia Bonelli. Si parla poi insieme a Roberto Vittori del volo di Jurij Gagarin a 60 anni di distanza. Infine la lettura di Massimo Comparini, CEO di thales alenia space, de "L'uomo su Marte". A cura di Francesco Rea.

Celý svět si v pondělí 12. dubna připomněl významné výročí 60 let, kdy první člověk vyletěl do vesmíru. Sovětský kosmonaut Jurij Gagarin se však cestou k raketoplánu zastavil uprostřed cesty a uvolnil se na pneumatiku autobusu. Po něm to doteď dělají všichni kosmonauti v Rusku, včetně žen. Jaké další zajímavosti najdete v knize Gagarin a ti druzí, prozradil její autor, redaktor webu Blesk.cz Martin Valeš.

Celý svět si v pondělí 12. dubna připomněl významné výročí 60 let, kdy první člověk vyletěl do vesmíru. Sovětský kosmonaut Jurij Gagarin se však cestou k raketoplánu zastavil uprostřed cesty a uvolnil se na pneumatiku autobusu. Po něm to doteď dělají všichni kosmonauti v Rusku, včetně žen. Jaké další zajímavosti najdete v knize Gagarin a ti druzí, prozradil její autor, redaktor webu Blesk.cz Martin Valeš.

Mi történt a technológia világában? Elmondjuk röviden! Számos hazai hírcsatorna IT, mobiltechnológiát, robotikát érintő tartalmait foglaljuk össze pár perces podcast adásainkban. A felolvasott hírek itt érhetőek el: https://podcast.hirstart.hu/tech-hirek/2021/04/15/3921/

Mi történt a technológia világában? Elmondjuk röviden! Számos hazai hírcsatorna IT, mobiltechnológiát, robotikát érintő tartalmait foglaljuk össze pár perces podcast adásainkban. A felolvasott hírek itt érhetőek el: https://podcast.hirstart.hu/tech-hirek/2021/04/15/3921/

Even though the topics of the Wednesday edition of Slovakia Today do not seem to be about Slovakia at first glance, the truth is we will look on the Slovak side of these events. In 2008 the Royal Couple paid a visit to Slovakia, we will speak to those who met prince Philip while he was here. In 1961 Soviets sent the first man to space, Jurij Gagarin. What is the state of space exploration 60 years later and what role do Slovaks play in it? All this and much more in the show.

Strma rast novookuženih s koronavirusom pri nas se ustavlja, angleška različica virusa pa kljub temu polni bolnišnice. Pristojni ob tem opozarjajo tudi na hud potek bolezni pri mlajših. Ključna strategija za umiritev epidemije ostaja cepljenje.Informacijska pooblaščenka Mojca Prelesnik pa je v odzivu na kritike nacionalnega koordinatorja za cepljenje Jelka Kacina dejala, da so za pomanjkanje cepiva krivi le pristojni za nakup in izvedbo cepljenja. Narodni dom Maribor z nastopi glasbenikov na mestnih balkonih opozoril na nujnost živih nastopov glasbenikov Desus zgladil nesoglasja med poslanci in začasno vodjo stranke; delovali bodo enotno in kot stranka sredine Mineva 60 let, odkar je ruski kozmonavt Jurij Gagarin kot prvi človek poletel v vesolje.

1928 Strage alla Fiera Campionaria di Milano – 1962 Jurij Gagarin è il primo uomo nello spazio

For 60 år siden ble Jurij Gagarin det første mennesket i verdensrommet. Det daværende Sovjetunionen ledet lenge romkappløpet, men ble seinere tatt igjen og forbigått av amerikanerne. Hvem leder an i dag?

12. april 1961 lettet Jurij Gagarin fra Kazakhstan med romkapselen Vostok 1. Kapselen og raketten den satt oppå var designet av sovjeternes svar på Wernher von Braun, Sergej Koroljov. Han visste at det hastet om man skulle slå amerikanerne og deres ex-nazister opp i rommet, og Vostok ble sendt opp i uferdig stand. Det holdt hardt, men ferden ble en triumf! Nils Johan og Eirik hyller den modige mannen som gikk i bane rundt Jorda for aller første gang.

In questa puntata, partiamo facendo un viaggio nello spazio, per raccontarvi di un avvenimento storico e memorabile di cui ricorre il sessantesimo anniversario. Il 12 aprile 1961, dalla base spaziale di Baikonur in Kazakistan decollava la Vostok 1, la prima navicella spaziale con equipaggio umano. All'interno della capsula c'era il pilota e cosmonauta sovietico appena 27enne Jurij Gagarin.Nella seconda parte di puntata, poesia, immigrazione, e la memoria del naufragio della Kater i Rades, avvenuto il 28 marzo del 1997, sono al centro della nostra intervista alla poetessa Gentiana Minga, italo-albanese, che ha appena pubblicato una raccolta di poesie trilingue intitolata 'Tempi che sono'.

TESTO DELL'ARTICOLO ➜http://www.filmgarantiti.it/it/articoli.php?id=301L'IMPORTANZA MILITARE E SIMBOLICA DELLO SBARCO SULLA LUNANon è possibile capire l'urgenza del programma spaziale senza tener conto della guerra fredda tra USA e Unione Sovietica, tra mondo libero e mondo comunistaNel 50° anniversario dello sbarco sulla Luna [...] sono comparse le solite teorie cospirative, scritte da chi è convinto che l'uomo non sia mai arrivato sul satellite lunare e che sia stata tutta una messa in scena, diretta da Stanley Kubrick. Il complottismo è comunque marginale nell'opinione pubblica. [...]Se i complottisti sono una voce "di troppo" in questo cinquantesimo, molti altri aspetti sono stati quasi completamente taciuti o cancellati dalla memoria collettiva.IL PRESIDENTE NIXONIl primo e più notevole di questi silenzi riguarda il vero vincitore della corsa alla Luna: il presidente Richard Nixon. In carica da sette mesi nel luglio del 1969, fu sotto la sua amministrazione che la Nasa portò a termine con successo la missione Apollo 11. Eppure… i servizi commemorativi hanno giustamente ricordato il discorso con cui John F. Kennedy diede inizio al programma spaziale per portare l'uomo sulla Luna "entro la fine del decennio", ma nessun servizio ha mai nominato Nixon, il presidente in carica al momento dell'allunaggio, se non di striscio e per episodi curiosi, come il mancato incontro con gli astronauti prima della partenza (perché si temeva un potenziale contagio) e il discorso mai pronunciato per l'eventuale morte dei membri della missione. In ogni caso, la distorsione politica della memoria è evidente: l'uomo sulla Luna è un successo attribuito a Kennedy, morto assassinato 6 anni prima, ma non a Nixon che era in carica e che avrebbe avuto tutto il diritto di prendersi il merito dell'impresa.SCIENZIATI EX NAZISTINominato, ma solo di striscio, è anche l'ingegnere che progettò il Saturno V, il missile che portò i primi tre uomini sulla Luna. Era Wehrner von Braun. Fu lo stesso ingegnere che, nella Seconda Guerra Mondiale, con il grado di maggiore nelle SS, era alla testa del programma per le armi segrete di Hitler. La V-2, da lui costruita, venne impiegata per i bombardamenti indiscriminati di Londra e Anversa negli ultimi due anni di guerra. Fu il primo missile balistico della storia e venne usato contro gli Alleati. Quando von Braun venne fatto prigioniero, non finì sotto processo per crimini di guerra, anche se le accuse erano molto pesanti: 10mila prigionieri perirono nella costruzione delle V-1 e delle V-2 nelle infernali fabbriche sotterranee usate per l'assemblaggio dei missili. Von Braun venne piuttosto sottoposto a un lungo periodo di quarantena, durato dieci anni, durante i quali non poté comunicare col mondo esterno. Quando gli Usa iniziarono a impiegarlo di nuovo per la costruzione di missili balistici nucleari, la sua immagine di nazista era stata "ripulita". Prima della missione lunare, fece anche da consulente a Walt Disney per un simpatico quanto raro cartone animato sugli effetti dell'assenza di gravità in un volo spaziale. Un altro membro tedesco del team di scienziati del programma Apollo 11, Arthur Rudolph, dovette lasciare gli Stati Uniti nel 1984 assieme alla famiglia: erano state raccolte prove a sufficienza per condannarlo per crimini di guerra, sempre per lo sfruttamento letale dei prigionieri per la costruzione delle V-2.LA GUERRA FREDDA E IL PERICOLO COMUNISTALa presenza di scienziati ex nazisti nel programma spaziale americano si spiega solo con l'urgenza del programma stesso, che induceva i governi americani di allora a farsi meno scrupoli del solito. E qui c'è il terzo grande assente nella storia che ieri e l'altro ieri ci è stata presentata: la Guerra Fredda. Non è possibile comprendere la missione lunare, senza ricordare il terrore che provocò il lancio del primo satellite sovietico nel 1957, lo Sputnik. Non è possibile capire l'urgenza del programma spaziale senza tener conto di quella che, oggi, registi e giornalisti vedono come "paranoia anticomunista", ma che allora, in realtà, era una paura ben fondata: la possibilità dei sovietici di colpire il territorio statunitense da casa loro, con missili balistici intercontinentali, senza possibilità di subire una rappresaglia. Ancora nel 1960, Kennedy vinse le elezioni anche grazie alla sua promessa di colmare il "missile gap", il vantaggio sovietico in campo missilistico (gap che era stato già stato colmato nel 1960, per altro, ma il pubblico e gli elettori ancora non lo sapevano). Gli Usa avevano fretta di sviluppare missili altrettanto potenti. E poi avevano bisogno di dare una forte dimostrazione di superiorità tecnologica. Il primo progetto in tal senso consisteva nel lanciare una potente testata nucleare sulla Luna, la cui esplosione si sarebbe vista fin sulla Terra. Era il progetto A119, iniziato nel 1958, ma mai portato a termine, perché anche l'opinione pubblica americana, oltre ai vertici sovietici, ne sarebbe rimasta terrorizzata. Fu solo dopo che i sovietici mandarono il primo uomo nello spazio, Jurij Gagarin, nell'aprile del 1961, che Kennedy lanciò il programma per far arrivare sulla Luna degli astronauti, non più una testata atomica. L'intento era sempre quello di arrivare primi in una corsa agli armamenti nello spazio.LA SPETTACOLARE VITTORIA DEGLI STATI UNITI CONTRO L'UNIONE SOVIETICALa Guerra Fredda, contesto della missione lunare, tende ad essere dimenticata o quantomeno ridimensionata. La si nomina, ma non si sottolinea mai abbastanza la sua importanza fondamentale per capire il progresso del programma spaziale. E' vero che il risultato raggiunto, il primo viaggio extraterrestre e il primo sbarco in un corpo celeste, trascende la Guerra Fredda. Ma ci sono anche precise ragioni culturali di questa omissione. La prima è che, paradossalmente, gli americani di oggi, per lo meno nel mondo della cultura, tendono a non esaltare troppo le vittorie di ieri. Nel film "Il primo uomo" sulla missione Apollo 11, la scena in cui gli astronauti piantano la bandiera a stelle e strisce sulla Luna è assente. La bandiera si vede, ma solo per pochi fotogrammi. Per giustificarsi, il regista Damien Chazelle, prima ha affermato che il suo intento era quello di soffermarsi maggiormente sulla storia personale di Neil Armstrong, poi ha ammesso che voleva far vedere l'allunaggio come una vittoria dell'umanità più che degli Stati Uniti. In realtà, allora, l'elemento nazionale, patriottico e bellico (con la guerra del Vietnam ancora in corso e la Guerra Fredda a un punto critico) era dominante. Ometterlo è un grave peccato per uno storico. Ammetterlo, però, vorrebbe dire ammettere una cosa molto politicamente scorretta: una spettacolare vittoria degli Stati Uniti contro l'Unione Sovietica. E più in senso lato: del mondo libero contro il comunismo.Stefano MagniFonte: La nuova Bussola Quotidiana, 22/07/2019

Cześć! W tym odcinku przedstawiam Wam historię pierwszego człowieka w kosmosie. Jurij Gagarin z mieszkańca niewielkiej wioski stał się najpopularniejszą osobą na świecie. Jego sława swego czasu dorównywała sławie największych gwiazd Hollywood i świata muzyki. Z honorami przyjmowany był zarówno na Kremlu jak i w Pałacu Buckingham. Spróbuję też odpowiedzieć na pytanie w jaki sposób Związek Radziecki prześcignął Stany Zjednoczone w wyścigu kosmicznym? Zapraszam na najnowszy odcinek serii Powojnie. Patronom kanału Powojnie dziękuję za każde wsparcie! https://patronite.pl/powojnie

Il 3 ottobre 1942, durante la seconda guerra mondiale, i missili V2 furono i primi oggetti nella storia dell’umanità ad abbandonare l’atmosfera terrestre. Altri passi fondamentali di quella che verrà poi chiamata corsa allo spazio sono: il primo oggetto lanciato in orbita intorno alla terra, lo Sputnik (1 4 ottobre 1957). Il 12 aprile 1961 il cosmonauta (marinaio dello spazio), Jurij Gagarin fu il primo essere umano a volare nello spazio esterno. Nel 1969 gli astronauti Neil Armstrong e Buzz Aldrin furono invece i primi ad atterrare sulla luna, ad allunare. Ad ora ogni pianeta del sistema solare è stato in qualche modo raggiunto dalle missioni spaziali e moltissimi stati del mondo sono in un qualche modo partecipi di tali missioni. Fin qui una carrellata per così dire idilliaca e a-problematica dell’evoluzione dei viaggi spaziali, ma gli shuttle e le basi spaziali internazionali non sono gli unici oggetti che abbiamo messo in orbita e non sono certo i più numerosi, in questo momento infatti più di cento tonnellate di detriti di ogni genere inquinano l’orbita terrestre. Milioni di frammenti provenienti da satelliti, macchinari e rifiuti spaziali che orbitano rapidissimamente intorno alla terra e che mettono in discussione l’accessibilità stessa allo spazio, space trash (spazzatura spaziale) che ci permetterà di ragionare da una nuova prospettiva sui processi cumulativi, sui limiti dello sviluppo, sulla società dei consumi e sulle presenti e future guerre economiche “stellari”.

1961. augusztus 19-én – az alkotmány ünnepe alkalmából – hazánkba látogatott a világ első űrhajósa Jurij Gagarin. Már az érkezése előtti napokban „Gagarin – lázban” égett az ország, ez volt a legfőbb hír az újságok címoldalán, a fiatalok és a gyerekek megrohamozták a trafikokat, könyvesboltokat, papírüzleteket Gagarin-képért, nemzeti színű és vörös zászlócskákért. A mai Annóban … Gagarin Magyarországon olvasásának folytatása →

1961. augusztus 19-én – az alkotmány ünnepe alkalmából – hazánkba látogatott a világ első űrhajósa Jurij Gagarin. Már az érkezése előtti napokban „Gagarin – lázban” égett az ország, ez volt a legfőbb hír az újságok címoldalán, a fiatalok és a gyerekek megrohamozták a trafikokat, könyvesboltokat, papírüzleteket Gagarin-képért, nemzeti színű és vörös zászlócskákért. A mai Annóban … Gagarin Magyarországon olvasásának folytatása →

Den dødelige duen tar i dag for seg romfartens historie. I del 1 ser vi på romfart, fra den spede begynnelsen, frem til månelandingen. Vi ser på romkappløpet mellom USA og Sovjetunionen, med de store øyeblikkene i romfartshistorien. Her blir det historier om både satelitter, hunder, sjimpanser og mennesker i rommet. Vi tar også tak i viktige problemstillinger, som hva artisten Sputnik egentlig heter. Vi gir de evige toerne en fortjent hyllest. Vi avslører også at Jurij Gagarin ikke bare var det første mennesket i rommet, men trolig også den minste mannen i rommet.

När besättningen på Apollo 8 läste skapelseberättelsen från rymden på julafton blev det protester. Men mer än något visar rymden hur lika vi är i den stora oändligheten, säger Maria Küchen. ESSÄ: Detta är en text där skribenten reflekterar över ett ämne eller ett verk. Åsikter som uttrycks är skribentens egna. 12 april 1961 sköts kosmonauten Jurij Gagarin upp från den topphemliga sovjetiska rymdbasen Baikonur i nuvarande Kazakstan i Centralasien och blev den första människan i rymden. Under sin knappt två timmar långa färd stannade han i bana kring vår planet. Så var det också med hans efterföljare de närmaste åren. En knapp månad efter Gagarin blev Alan Shepard USA:s första rymdfarare. 1965 gjorde den sovjetiske kosmonauten Alexej Leonov världens första rymdpromenad. Ett tjugotal astronauter sändes ut i rymden fram till 1966 i USA:s två inledande bemannade rymdprogram, Mercury och Gemini. Alla stannade de i bana kring jorden. Först sju år efter Gagarins bedrift, några dagar före jul 1968, bröt sig en bemannad rymdfarkost loss ur jordbanan. Den ingick i USA:s tredje rymdprogram Apollo och hette Apollo 8. Femtiofem år hade gått sedan bröderna Wright inledde motorflygets historia genom sin flygtur vid Kitty Hawk. Det var ett drygt halvår kvar till Neil Armstrongs och Buzz Aldrins första bemannade månlandning med Apollo 11. Tre decennier senare skulle en permanent rymdstation, International Space Station, ISS, börja cirkla kring jorden. ISS bemannades vid millennieskiftet 2000 och förblev sedan oavbrutet bemannad i åtminstone två decennier. Så småningom fick rymdstationen internetuppkoppling och en kontinuerlig livestreaming inleddes. Flera av ISS-astronauterna började twittra flitigt och uppdatera dagligen på Facebook. Avståndet var kortare mellan jordytan och ISS än mellan Malmö och Stockholm. Gränsen mellan rymd och jord suddades ut. Apollo 8:s månfärd julen 1968 hade varit ett viktigt steg på den vägen. Färden innebar att människan för första gången besökte en plats som var helt främmande och väsensskild från jorden men Apollo 8 fick oss också för första gången att inse att rymden är vårt hem, att vi alla är rymdvarelser. Senare skulle Apollo 8-astronauten Jim Lovell säga att vi människor kommer till himlen när vi föds, att det vi kallar himlen i själva verket är vår egen jord. Ombord på Apollo 8 fanns astronauterna Frank Borman, Jim Lovell och William Anders. Liksom sina föregångare hade deras farkost först lagt sig i bana kring jorden, men efter ett par varv kring vår planet tände Apollo 8 motorerna för en kort stund och gjorde en translunar injection. Manövern innebar att farkosten lämnade jordbanan och satte kurs mot månen, en färd på närmare fyrtiotusen mil att jämföras med de fyrtio mil som skiljer jorden från ISS. På julafton 1968, efter tre dygns färd, lade sig Apollo 8 i bana kring månen. Fyrtiotusen mil bort skimrade jorden som ett ömtåligt blått klot, en oändligt ensam liten himlakropp omgiven av beckmörker. Aldrig tidigare hade människor iakttagit hela vår planet utifrån, från så långt håll. Erfarenheten var existentiellt omvälvande. Senare skulle Apollo 8-astronauten Jim Lovell säga att vi människor kommer till himlen när vi föds, att det vi kallar himlen i själva verket är vår egen jord. Borman, Lovell och Anders blev de första som fick se månens baksida. Medan de passerade den del av månen som aldrig syns från jorden, bröts all radiokontakt. Efter fyrtiofem nervösa tysta minuter kunde markkontrollen i Houston, Texas, till sin lättnad höra astronauternas röster igen. Lovell meddelade: Jag kan nu bekräfta att tomten finns. Men att återvända ur radioskuggan på månens baksida, att se jorden stiga över månhorisonten, stämde också astronauterna till allvar. De ville göra något högtidligt, det var ju dessutom julafton. Burkigt nådde deras röster människorna på jorden över radion: Till alla människor på jorden, sa befälhavaren Bill Anders har Apollo 8:s besättning ett meddelande. Sedan började han läsa inledningen till Bibelns Skapelseberättelse. I begynnelsen skapade Gud himmel och jord. Jorden var öde och tom, djupet täcktes av mörker och en gudsvind svepte fram över vattnet. Gud sade: Ljus, bli till! Och ljuset blev till. Gud såg att ljuset var gott, och han skilde ljuset från mörkret. Gud kallade ljuset dag, och mörkret kallade han natt. Det blev kväll och det blev morgon. Det var den första dagen. Bill Anders kolleger tog över och fortsatte läsningen medan den fjärran blåskimrande jorden steg över månens gråa karga livlösa yta. Vi avslutar, sa till sist Frank Borman, med god natt, lycka till, och Gud välsigne er alla, alla ni på den goda Jorden. Julfirare världen över rördes och värmdes av deras ord. En flyktig känsla uppstod av universell global gemenskap eller nåja, nästan. En ateist i Texas stämde så småningom den amerikanska rymdmyndigheten NASA eftersom hon ansåg att det stred mot USA:s konstitution och religionsfrihet att en statlig myndighet spred ett religiöst budskap från rymden. Alla i hela världen firade dessutom inte jul. Astronauternas avsikt var visserligen knappast att missionera, men de bortsåg från att kristendomen inte är mänsklighetens enda religion. eftersom rymdstationen befann sig i så snabb rörelse att Mecka kunde förflytta sig hundraåttio grader under en enda bön På den internationella rymdstationen ISS, som våren 2018 hade besökts av 146 personer från arton länder och fem världsdelar, har muslimskt böneliv praktiserats av bland annat den malaysiske astronauten Sheikh Muszaphar Shukor. Han fick dock problem med att inta Qibla, riktningen mot Mecka, eftersom rymdstationen befann sig i så snabb rörelse att Mecka kunde förflytta sig hundraåttio grader under en enda bön. Malaysias rymdmyndighet sammankallade en konferens där en guide sammanställdes för gudstjänst i rymden. Den godkändes av Malaysias nationella fatwaråd och slår fast att qibla i rymden ska ta hänsyn till vad som var möjligt för astronauten. I första hand ska den bedjande astronauten rikta sig mot Kaaba i Mecka, i andra hand mot bilden av Kaaba, i tredje hand mot jorden, i fjärde hand vart som helst. Kanske kan vi faktiskt rikta våra böner vart som helst, vi rymdvarelser som kommer till himlen när vi föds till den här jorden. Och kanske kan välgångsönskningarna från rymden julen 1968 fortsätta få omfatta alla på planeten, oavsett deras tro eller inte. Även om 1968 innebar att tiotusentals amerikanska soldater på den sköra blå jorden firade jul i Vietnam, eftersom detta var året när Vietnamkriget rasade som värst. Även om rymden, idag när gränsen har suddats ut mellan rymd och jord, riskerar att bli ännu en spelplats för exploatering och krigföring. Liksom Gagarin beskrev Apollo 8 en cirkel kring jorden. Cirkeln drogs ut till en åtta, tecknet för oändlighet, när farkosten på liknande vis lade sig i bana kring månen. Det evighetstecknet, snarare än inledningsorden i kristendomens heliga skrift, var kanske Apollo 8-astronauternas grundläggande julbudskap till oss. Vi rymdvarelser, som tillbringar våra flyktiga liv på den goda Jorden, är allihop inskrivna i samma ofattbara kosmiska oändlighet. Maria Küchen, författare och kritiker

Vedi libro: www.libri.it/sfilata-di-natale Da 1 a 25: non si tratta proprio di un conto alla rovescia, perché la numerazione non procede a ritroso, ma la trepidazione è la stessa. È pur sempre un avvicinamento per tappe a una data importante e attesissima, soprattutto per i bambini ma anche per i genitori pronti a far festa con i loro figli, per gli insegnanti che si accingono ad addobbare le scuole, e per tutti gli adulti che non vedono l’ora di arrivare alle sospirate ferie invernali. Dall’attesa del Natale nacque nel 1908 un calendario a sé, ideato dall’editore tedesco protestante Gerhard Lang. In Germania, al tempo, era già diffusa l’usanza di aspettare il compleanno di Gesù preparando 24 pacchettini da scartare quotidianamente, fin dal primo dicembre. La novità di Lang consisté nell’ideare un calendario con un disegno al giorno, cui l’anno seguente venne aggiunto il dettaglio delle finestrelle, contenenti al loro interno degli angeli o piccoli Gesù Bambino da ritagliare o assemblare. In seguito arrivarono dolci e cioccolatini e il calendario dell’avvento si diffuse prima nei Paesi protestanti, poi in quelli cattolici. Da allora ha assunto molteplici forme: esistono calendari a tema, come quello diffuso nella RDT durante la guerra fredda, dove al posto degli angeli spuntavano sonde sovietiche come lo Sputnik oppure cosmonauti come Jurij Gagarin, versioni per adulti con una fiaschetta di vino o una bottiglia di liquore al giorno e calendari idea regalo con gioielli o altri oggetti. Un’azienda canadese ne ha perfino prodotto uno con la marijuana, che nel Paese è legale. Ci sono addirittura edifici che a dicembre si mascherano da calendari dell’avvento sfruttando le loro finestre: scuole e musei in varie parti del mondo nonché la libreria Mondadori di Piazza del Duomo a Milano. Anche Emmanuelle Houdart mette al lavoro la sua vivace fantasia per creare un calendario dell’avvento molto particolare, in cui Natale e carnevale si fondono dando vita a una carovana di buffi personaggi che fa pensare alle processioni di carri cui si può assistere ogni anno in Italia e in altre parti del mondo. Si tratta di un libro che si può leggere come tale, sfogliandone le pagine di cartoncino spesso, e che come qualsiasi altro ha una copertina con il titolo e un’immagine, in questo caso quella di un Babbo Natale intento a estrarre pacchetti da uno stivalone adorno di stelline e fiocchi di neve, sotto gli occhi curiosi di un pinguino dai mutandoni a cuori. Ma il libro può anche aprirsi a fisarmonica e si può svolgere giorno per giorno fino ad allungarsi in un’immagine double-face da appoggiare sul caminetto o sopra un mobile nella camera dei bambini. Il libro-calendario diventa così un accessorio d’arredo da tenere al suo posto finché l’Epifania non si porta via tutte le feste o magari, perché no, da lasciare in bella mostra per tutto l’anno per ricordarsi che prima o poi il Natale arriva. Illustrando questo oggetto multi-uso, come di consueto Emmanuelle Houdart non si accontenta di costruire una storia per immagini ma fa sempre in modo che ogni illustrazione sia talmente densa di dettagli da rappresentare una storia a sé. In ciascuna di queste 25 illustrazioni-racconto riconosciamo le caratteristiche del suo stile inconfondibile: le metamorfosi, la presenza di animali, piante e oggetti personificati, la varietà dei motivi decorativi, i colori vivaci, i grossi volti dall’incarnato pallido e gli occhi e le labbra brillanti, i minuscoli particolari da scovare come nella pittura di Chagall. L’artista dimostra una sfrenata creatività nell’inventare personaggi sempre nuovi e sorprendenti. Continua... Francesca Del Moro

Med fredsaktivisten Andrej Sacharov och kosmonauten och folkhjälten Jurij Gagarin till det som förut var det sovjetiska och stängda Gorkij - dagens Nizhnij-Novgorod. Om Sovjetimperiet började i Petersburg så inträffade början till slutet i Nizhnij. Hit ringde Gorbatjov till Sacharov under glasnosten och förklarade att hans husarrest var över.

Det är den 12 april 1961 när Jurij Gagarin för evigt skrivs in i historieböckerna. En timme och 48 minuter tog det för det första bemannade rymdskeppet Vostok att färdas runt jorden.

Den 12 april 1961 genomförde den sovjetiske kosmonauten Jurij Gagarin den första bemannade rymdfärden. Händelsen uppmärksammades med enorma rubriker världen över. I Ekot dagen efter rapporterade bland andra Kåre Nyblom om mottagningsfestligheterna för Gagarin i Moskva, Arne Thorén om reaktionerna i New York och Sven Vallmark om vad man sa i den ryska radion. Sänt 1961-04-13.