Podcasts about radik

Hnutí ANO je sice dlouhodobě jasnou jedničkou české politiky, ale přesto má Andrej Babiš těžkou hlavu. Něco málo přes 30 procent hlasů, což je výsledek, který mu přisuzuje většina průzkumů, nestačí pro vytvoření vysněné jednobarevné vlády. Pro vládnutí bude s největší pravděpodobností potřebovat partnery. A ať už to bude kdokoli, nebudou pro něj komfortní.Všechny díly podcastu Názory a argumenty můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

Evropské státy chtějí omezit přístup dětí a dospívajících na sociální sítě. Jde například o Řecko, Španělsko nebo Nizozemí. Jako důvod země uvádějí ochranu dětí před kyberšikanou a dalšími riziky online prostoru. Radikální přístup zaujala Francie - prezident Emmanuel Macron chce, aby se sociální sítě pro děti mladší 15 let zakázaly, a hodlá o tom přesvědčit další země. Co konkrétně chtějí některé evropské země regulovat? Hostka: Michaela Slussareff - teoretička médií z Filozofické fakulty Univerzity KarlovyČlánek a další informace najdete na webu Seznam Zprávy.Sledujte nás na sociálních sítích X, Instagram, Threads nebo Bluesky. Náměty a připomínky nám můžete psát na e-mail zaminutusest@sz.cz

V tejto často LTB sme sa rozprávali s podnikateľom Martin Volekom, ktorý založil agentúru Volis International a jazykovú školu Volis Academy. V rozhovore hovorí o svojich skúsenostiach z Harvardu, kde študoval umelú inteligenciu. Ako sa zmení svet marketingu či podnikania pod vplyvom AI? Čo bude s firmami, ktoré umelú inteligenciu odmietnu? To všetko v novej časti LTB.V spolupráci s

Kanye West na Slovensku. Bude, nebo nebude? Kde se vzala jeho adorace Hitlera? Proč se omlouvá za něco, co stejně opakovaně dělá? A věří tomu vůbec? Poví Karel Veselý, kulturní redaktor Alarmu a autor knihy Hudba ohně: Radikální černá hudba od jazzu po hip hop a dále. Ptá se Matěj Skalický. *** EDIT 8. 7.: Kvůli chybě jsme z původního dílu vymazali část rozhovoru o severoirské kapele Kneecap.***

Kanye West na Slovensku. Bude, nebo nebude? Kde se vzala jeho adorace Hitlera? Proč se omlouvá za něco, co stejně opakovaně dělá? A věří tomu vůbec? Poví Karel Veselý, kulturní redaktor Alarmu a autor knihy Hudba ohně: Radikální černá hudba od jazzu po hip hop a dále. Ptá se Matěj Skalický. *** EDIT 8. 7.: Kvůli chybě jsme z původního dílu vymazali část rozhovoru o severoirské kapele Kneecap.*** Všechny díly podcastu Vinohradská 12 můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

Islamský radikalizmus sa znova stáva témou v známych súvislostiach. Nie však jedinou.  Radikálnych výziev stávajúcemu svetovému poriadku je viac. Kým liberálne demokracie zápasia s depresívnymi stavmi, ich radikálni vyzývatelia regrutujú nových stúpencov. Ako na tieto javy odpovedať? Ako ich správne chápať? Kde sú ich ideové korene? A čo nám hovoria o nás samých?

„Pracovat na sobě. Pracovat na svém vzdělání, na své psychické stabilitě a na vztazích kolem sebe. To není něco, co by se dalo udělat za hodinu, to je otázka několikaletých nebo celoživotních záležitostí. Když tohle budeme mít, tak se snadno tvoří kontraelity, pak se snadno tvoří různé aliance, které mohou posouvat věci dobrým směrem," říká sociolog Petr Hampl v rozhovoru pro pořad Kupředu do minulosti. 4. díl, 29.06.2025, www.RadioUniversum.cz

Sociální demokraté pod vedením Jany Maláčové a Lubomíra Zaorálka zaveleli ke spojenectví s komunisty, pod hlavičkou hnutí Stačilo. O tom partnerství se jednalo už na začátku roku, ale kvůli radikálním požadavkům Stačilo na vystoupení z EU a NATO jednání krachla. Tyto požadavky Konečná a spol. nezměnili, předsedkyně Sociálních demokratů už ale nevidí jinou možnost, jak by se zástupci její strany mohli dostat do Sněmovny. Bude to fungovat? O tom v novém díle podcastu Vládneme, nerušit diskutovali redaktoři Respektu František Trojan, Martin Štorkán a Filip Zelenka. 

Neziņa ir viena no grūtākajām dzīves situācijām - kad nezinām, vai būs karš, vai nepazaudēsim darbu, vai attiecības izturēs pārbaudījumus, vai atgūsim veselību. Mūsu smadzenes cenšas kontrolēt nekontrolējamo, mēs bezgalīgi meklējam informāciju vai pilnīgi no tās izvairāmies, bet stress tik un tā paliek. Klīniskā psiholoģe, PhD, Marija Ābeltiņa šajā sarunā dalās gan personīgā pieredzē par grūtību pārvarēšanu, gan piedāvā profesionāles padomus, kā pāriet no satraukuma paralīzes uz konstruktīvu rīcību. Viņa izskaidro kentaura metaforu - kāpēc mūsu "zirdziņa jeb dzīvnieciskā daļa" reaģē uz draudiem, bet "cilvēka daļa" var mācīties dzīvot neziņā, neatliekot prieku un svarīgās lietas uz vēlāku laiku. Šī saruna ir ceļvedis visiem, kas grib mācīties dzīvot pilnvērtīgi pat tad, kad nākotne šķiet miglaina un neparedzama.Šo epizodi filmējām Power-Up SPACE Rīgas centrā. Te ir viss, kas nepieciešams – moderni aprīkotas studijas un arī daudzpusīgas telpas pasākumiem, kur rīkot apmācības, prezentācijas, filmu vakarus un pat konferences ar skaistu skatu uz Rīgu. Piesakies iepazīšanās tūrei!SARUNAS PIETURPUNKTI:0:00 Ievads2:17 Sarunas tēma - izdegšana no bailēm un uztraukuma4:14 Vai pastāv atkarība no satraukuma meklēšanas?6:40 “Kentaurs” - cilvēks kā racionālās un instinktīvās daļas savienojums11:24 Drošības meklēšana caur informācijas pārsātinājumu14:00 Izvairīšanās no informācijas kā pretēja stratēģija17:47 Māņticība par to, ka satraukšanās atvairīs nelabo18:29 Kognitīvi biheiviorālā terapija un pieņēmumu pārbaude20:51 Dubultais satraukums - satraukšanās par satraukšanos25:38 Sociālā ietekme - kā apkārtējie ietekmē mūsu satraukumu30:34 Diplomātu un ekspertu viedokļi nav objektīva realitāte38:13 Radikālā pieņemšana - dzīvot ne-ideālā situācijā43:34 Salīdzinājums ar pagātni - 90. gadi, finanšu krīze48:03 Cikliski uztraukumi - 2008. krīze, kovids, karš Ukrainā, Tramps52:42 Vainas sajūta par to, ka dzīvojam labi, kamēr citiem ir slikti54:34 Pieauguša cilvēka izaicinājums - turpināt priecāties, neskatoties uz bēdām56:36 Power-Up SPACE ir vieta, kur īstenot savus radošos projektus. Te ierakstījām šo Cilvēkjaudas epizodi. Piesakies iepazīšanās tūrei: https://www.powerupspace.eu/57:36 Marijas personīgais stāsts par grūtu laiku pārvarēšanu1:00:16 Līdzīgas situācijas - vēzis remisijā, darba stress, attiecības1:02:54 "Kāpēc man tas ir jāpiedzīvo?" - grāmata "Kad ar labiem cilvēkiem notiek sliktas lietas"1:09:47 Atšķirt racionālās bailes no papildu stresa1:15:27 Ikdienas darbs ar domām un faktiem1:18:01 Satraukums darba un uzņēmējdarbības kontekstā1:18:34 Marijas personīgais stāsts par darba maiņu un bailēm1:30:23 Miega trūkuma sekas uz spriestspēju un lēmumu pieņemšanu

Na humanitárnu krízu v Gaze najnovšie upozornila švédska klimatická aktivistka Greta Thunberg. Izrealská armáda totiž zadržala jej loď Madleen s humanitárnou pomocou v medzinárodných vodách. Izrael hovorí o prevencii pred pašovaním zbraní, aktivisti z Freedom Flotilla Coalition o porušení medzinárodného práva. A ak chcela Greta urobiť gesto, ktorým by upriamila pozornosť na humanitárnu krízu v Pásme Gazy, do oblasti smeruje ďalší humanitárny konvoj z Tuniska, ktorý je protestom voči blokáde.Izrael sa totiž vo svojej totálnej vojne s radikálmi Hamasu nezastavuje pred ničím. Výsledkom je takmer 55-tisíc mŕvych na strane Palestínčanov – podľa palestínskych zdravotníckych zdrojov - a najnovšie smrteľné incidenty pri distribúcii humanitárnej pomoci. A ak jedna strana argumentuje rizikom hladomoru, druhá – izraelská – operuje zábermi zo 7. októbra spred dvoch rokov, keď radikáli Hamasu zmasakrovali vyše tisíc Izraelčanov a dve stovky ich zobrali do zajatia. Aké sú vyhliadky upokojenia situácie v regióne? Téma pre Attilu Kovácsa, experta na oblasť. Podcast pripravil Jaroslav Barborák.

Na humanitárnu krízu v Gaze najnovšie upozornila švédska klimatická aktivistka Greta Thunberg. Izrealská armáda totiž zadržala jej loď Madleen s humanitárnou pomocou v medzinárodných vodách. Izrael hovorí o prevencii pred pašovaním zbraní, aktivisti z Freedom Flotilla Coalition o porušení medzinárodného práva. A ak chcela Greta urobiť gesto, ktorým by upriamila pozornosť na humanitárnu krízu v Pásme Gazy, do oblasti smeruje ďalší humanitárny konvoj z Tuniska, ktorý je protestom voči blokáde.Izrael sa totiž vo svojej totálnej vojne s radikálmi Hamasu nezastavuje pred ničím. Výsledkom je takmer 55-tisíc mŕvych na strane Palestínčanov – podľa palestínskych zdravotníckych zdrojov - a najnovšie smrteľné incidenty pri distribúcii humanitárnej pomoci. A ak jedna strana argumentuje rizikom hladomoru, druhá – izraelská – operuje zábermi zo 7. októbra spred dvoch rokov, keď radikáli Hamasu zmasakrovali vyše tisíc Izraelčanov a dve stovky ich zobrali do zajatia. Aké sú vyhliadky upokojenia situácie v regióne? Téma pre Attilu Kovácsa, experta na oblasť. Podcast pripravil Jaroslav Barborák.

1. Prezident proti referendu. 2. Fico veľmi dobre vedel, s čím Pellegrini išiel na samit. 3. Hlas sa o Kažimíra báť nemusí.

Velký neklid ve společnosti, politická nestabilita a spor ohledně toho, „kdo šíří nenávist“. Tak vypadá podle komentátora a publicisty Sama Marce Slovensko rok po atentátu na předsedu vlády Roberta Fica. Premiérova strana Směr ve čtvrtek uspořádala mítink přímo v Handlové, kde střelec na Fica zaútočil. V jakém stavu je současné Slovensko?Host: Samo Marec - slovenský publicista a komentátor deníku SMEČlánek a další informace najdete na webu Seznam ZprávySledujte nás na sociálních sítích X, Instagram, Threads nebo Bluesky. Náměty a připomínky nám můžete psát na e-mail zaminutusest@sz.cz

Ján Čermák // Neh 13, 15 - 22

Streamovací služba Voyo zažila v posledních letech velký restart – a nedávno i svůj konec. Skupina PPF a TV Nova investovaly do značky stovky milionů, udělaly z ní lovebrand… a pak ji spojily s O2TV do nové platformy Oneplay.Mužem, který stál u znovuzrození Voya i jeho řízeného konce, je Daniel Grunt, šéf TV Nova. V premiérové epizodě nové řady podcastu Money Maker s názvem Leaders, kam si budeme zvát přední české manažery, odhaluje zákulisí celého příběhu:Proč muselo Voyo skončit?Jak se podařilo utajit projekt, na kterém se pracovalo přes dva roky?Jakou roli v celém plánu měl Petr Kellner?Kde Daniel Grunt vidí budoucnost streamovacích služeb?A jak chce Nova dál růst, i když trh klesá?Poslechněte si rozhovor s jedním z nejvlivnějších českých mediálních manažerů.Kapitoly00:00 Začínáme05:14 Resuscitace Voya a přerod v Oneplay10:24 „Ten název je trošku taková znouzectnost.“16:30 Brand awareness a dražší předplatné23:31 Sdílení hesel a nová aplikace27:49 Nefungující aplikace a inspirace Netflixem 34:02 „Za růst Voya jsem byl po zásluze potrestán.“39:52 StarDance, sport a živé eventy47:39 „Z dobře zajeté korporace do garáže“53:33 Slavná éra Nokie a její úpadek

Pacient, říkejme mu Petr, si přál zůstat v anonymitě. Onemocněl rakovinou prostaty a prošel radikální robotickou operací – prostatektomií.

A teljes kiszáradás határán áll a Duna–Tisza közi Homokhátság és valószínűleg menthetetlen Telex     2025-04-16 05:06:38     Belföld Duna A kutatók nem sok esélyt látnak arra, hogy a Homokhátságon megállhatna a kiszáradás folyamata, csak az eső hozhatna megoldást, de a Dél-Alföld más részein jó esetben még segíthetne a vízpótlás. Luxusnyaralóban tölti házi őrizetét Schadl 24.hu     2025-04-16 06:00:26     Belföld Luxus Mercedes-Benz Parkolás A vádiratban is szereplő vízparti nyaraló kertjében parkol a végrehajtói kar volt elnökének korábban "eltűnt" Mercedese is. Schadl az ott töltött vakáció ideje alatt négynaponta egy napot lefaraghat a későbbi esetleges börtönbüntetéséből. Az amerikai külügyi tárca megszólalt Rogán Antal szankciós ügyéről HírTV     2025-04-15 23:03:03     Külföld USA Rogán Antal Az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel ellentétesnek találta a Rogán Antal elleni szankciót, ezért azt megszüntette - közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden. Mihez kezdhetsz 40, 60 vagy 80 millió forinttal az olasz és a spanyol ingatlanpiacon? Forbes     2025-04-16 05:30:11     Cégvilág Spanyolország Olaszország Állampapír Az állampapírhatás csak még tovább növelte a külföldi ingatlanok iránti magyar keresletet. Két népszerű terep – Spanyolország és Olaszország – egy-egy magyar ingatlanszakértőjével beszéltük meg, mi mennyibe kerül odakint. Tippek és gyakorlati tudnivalók. Robbanhat a családi házak piaca Azenpenzem     2025-04-16 06:02:00     Gazdaság Lakásfelújítás Családi támogatás Otthonfelújítási támogatás Április 15-étől már a frissen vásárolt családi házak energetikai felújítására is fel lehet használni az Otthonfelújítási Program keretében igényelhető állami támogatást. Ez tovább növelheti az idén már eddig is élénkülő keresletet a felújítandó családi házak iránt. Húsvéti hagyományok Ópusztaszeren Magyar Hírlap     2025-04-16 03:13:00     Életmód Húsvét Ópusztaszer Kellemes kikapcsolódásra számíthatnak kicsik és nagyok az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvényén. Minden tizedik ukrán benzinkút illegális, megbillenhet az ellátás vg.hu     2025-04-16 06:04:04     Külföld Ukrajna Üzemanyag Tankolás Radikális átalakuláson megy keresztül Ukrajna üzemanyag-kiskereskedelmi piaca. Korábban a helyi és regionális töltőállomás-hálózatok jelentős szereplői voltak az ukrán benzinkút-szektornak, mára viszont egyértelműen háttérbe szorultak a piaci koncentráció, a megemelkedett adóterhek és a növekvő árverseny miatt. Valamit kitaláltak az ukránok? Megtorpant az orosz előrenyomulás Privátbankár     2025-04-16 05:47:00     Külföld Ukrajna Néhány hete még úgy tűnhetett, csak idő kérdése, hogy az ukránoknak komolyabb területeket kellene feladniuk. De az oroszok megálltak – mi történt? Újranyit az ország egyik kedvenc kilátója: gyönyörű tavaszi panoráma vár itt! Startlap Utazás     2025-04-16 06:33:07     Utazás Tavasz Húsvét A Cserhát legmagasabb pontján álló Sasbérci kilátó újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, húsvétkor is ideális úti cél lehet. Illegális kampányfinanszírozás miatt 15 év börtönre ítélték a volt perui elnököt és feleségét Euronews     2025-04-16 04:18:11     Külföld Kampány Venezuela Peru Hugo Chávez elhunyt venezuelai diktátor nagy barátja fű alatt fogadott el támogatást két helyről is. A Barca és a PSG is három gólt kapott: a keddi BL-negyeddöntők videós összefoglalói Sportal     2025-04-15 23:30:00     Foci Spanyolország Bajnokok Ligája FC Barcelona PSG A Bajnokok Ligája-negyeddöntő keddi visszavágóin a Barcelona és a Paris Saint-Germain örülhetett, annak ellenére, hogy mindkét együttes kikapott, így is bejutott az elődöntőbe. Tekintse meg a találkozók összefoglalóit! Mbappét is elhomályosíthatja az univerzális zseni, akinek a combját érdemes figyelni Magyar Nemzet     2025-04-16 05:45:05     Sport Kylian Mbappé PSG Desiré Doué, a Psg ifjú klasszisa talán napjaink legnagyobb tizenéves reménysége a nemzetközi futballban. 30 fokkal ér csúcsára az áprilisi nyár Kiderül     2025-04-16 05:15:25     Időjárás A mediterrán ciklon érkezése előtt jelentősen erősödik a nappali felmelegedés. Csütörtökön a csúcshőmérséklet már a 30 fokot is megközelítheti. A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

A teljes kiszáradás határán áll a Duna–Tisza közi Homokhátság és valószínűleg menthetetlen Telex     2025-04-16 05:06:38     Belföld Duna A kutatók nem sok esélyt látnak arra, hogy a Homokhátságon megállhatna a kiszáradás folyamata, csak az eső hozhatna megoldást, de a Dél-Alföld más részein jó esetben még segíthetne a vízpótlás. Luxusnyaralóban tölti házi őrizetét Schadl 24.hu     2025-04-16 06:00:26     Belföld Luxus Mercedes-Benz Parkolás A vádiratban is szereplő vízparti nyaraló kertjében parkol a végrehajtói kar volt elnökének korábban "eltűnt" Mercedese is. Schadl az ott töltött vakáció ideje alatt négynaponta egy napot lefaraghat a későbbi esetleges börtönbüntetéséből. Az amerikai külügyi tárca megszólalt Rogán Antal szankciós ügyéről HírTV     2025-04-15 23:03:03     Külföld USA Rogán Antal Az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel ellentétesnek találta a Rogán Antal elleni szankciót, ezért azt megszüntette - közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden. Mihez kezdhetsz 40, 60 vagy 80 millió forinttal az olasz és a spanyol ingatlanpiacon? Forbes     2025-04-16 05:30:11     Cégvilág Spanyolország Olaszország Állampapír Az állampapírhatás csak még tovább növelte a külföldi ingatlanok iránti magyar keresletet. Két népszerű terep – Spanyolország és Olaszország – egy-egy magyar ingatlanszakértőjével beszéltük meg, mi mennyibe kerül odakint. Tippek és gyakorlati tudnivalók. Robbanhat a családi házak piaca Azenpenzem     2025-04-16 06:02:00     Gazdaság Lakásfelújítás Családi támogatás Otthonfelújítási támogatás Április 15-étől már a frissen vásárolt családi házak energetikai felújítására is fel lehet használni az Otthonfelújítási Program keretében igényelhető állami támogatást. Ez tovább növelheti az idén már eddig is élénkülő keresletet a felújítandó családi házak iránt. Húsvéti hagyományok Ópusztaszeren Magyar Hírlap     2025-04-16 03:13:00     Életmód Húsvét Ópusztaszer Kellemes kikapcsolódásra számíthatnak kicsik és nagyok az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvényén. Minden tizedik ukrán benzinkút illegális, megbillenhet az ellátás vg.hu     2025-04-16 06:04:04     Külföld Ukrajna Üzemanyag Tankolás Radikális átalakuláson megy keresztül Ukrajna üzemanyag-kiskereskedelmi piaca. Korábban a helyi és regionális töltőállomás-hálózatok jelentős szereplői voltak az ukrán benzinkút-szektornak, mára viszont egyértelműen háttérbe szorultak a piaci koncentráció, a megemelkedett adóterhek és a növekvő árverseny miatt. Valamit kitaláltak az ukránok? Megtorpant az orosz előrenyomulás Privátbankár     2025-04-16 05:47:00     Külföld Ukrajna Néhány hete még úgy tűnhetett, csak idő kérdése, hogy az ukránoknak komolyabb területeket kellene feladniuk. De az oroszok megálltak – mi történt? Újranyit az ország egyik kedvenc kilátója: gyönyörű tavaszi panoráma vár itt! Startlap Utazás     2025-04-16 06:33:07     Utazás Tavasz Húsvét A Cserhát legmagasabb pontján álló Sasbérci kilátó újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, húsvétkor is ideális úti cél lehet. Illegális kampányfinanszírozás miatt 15 év börtönre ítélték a volt perui elnököt és feleségét Euronews     2025-04-16 04:18:11     Külföld Kampány Venezuela Peru Hugo Chávez elhunyt venezuelai diktátor nagy barátja fű alatt fogadott el támogatást két helyről is. A Barca és a PSG is három gólt kapott: a keddi BL-negyeddöntők videós összefoglalói Sportal     2025-04-15 23:30:00     Foci Spanyolország Bajnokok Ligája FC Barcelona PSG A Bajnokok Ligája-negyeddöntő keddi visszavágóin a Barcelona és a Paris Saint-Germain örülhetett, annak ellenére, hogy mindkét együttes kikapott, így is bejutott az elődöntőbe. Tekintse meg a találkozók összefoglalóit! Mbappét is elhomályosíthatja az univerzális zseni, akinek a combját érdemes figyelni Magyar Nemzet     2025-04-16 05:45:05     Sport Kylian Mbappé PSG Desiré Doué, a Psg ifjú klasszisa talán napjaink legnagyobb tizenéves reménysége a nemzetközi futballban. 30 fokkal ér csúcsára az áprilisi nyár Kiderül     2025-04-16 05:15:25     Időjárás A mediterrán ciklon érkezése előtt jelentősen erősödik a nappali felmelegedés. Csütörtökön a csúcshőmérséklet már a 30 fokot is megközelítheti. A további adásainkat keresd a podcast.hirstart.hu oldalunkon.

Necelé dva měsíce po předčasných volbách vznikla v Německu nová vláda, kterou budou tvořit křesťanští a sociální demokraté. Na německé poměry byla koalice dojednána v rekordně krátkém čase. Pokud proběhne schvalování dohody budoucími partnery hladce, bude předseda křesťanských demokratů Friedrich Merz zvolen začátkem května desátým kancléřem Spolkové republiky.

Když chtějí vládní politici mobilizovat voliče, tvrdí jim, že až budeme vybírat nové poslance, půjde o všechno. Tyto volby jsou prý klíčové a rozhodnou jak o našem geopolitickém směřování, tak o osudu demokracie. Zatímco analytici se nad podobnými výkřiky, které slýcháme přinejmenším každé čtyři roky, shovívavě usmívají, část opozičních politiků a občanských aktivistů je vzala vážně a začala vymýšlet alternativní scénáře.

Radikálům změna vlády nestačí, chtějí změnu režimu. Proč přestalo být Rakousko lídrem „šetrných“ v Evropské unii. Chytré nášlapné miny jako způsob odstrašení Rusů.

Radikálnymi diétami sa môžete paradoxne dostať do stavu morbídnej obezity. Jojo efekt je vedecky preukázaný jav. Majú ho aj účastníci televíznych relácií o chudnutí, ako sú u nás Extrémne premeny. Ich moderátor a tréner Maroš Molnár síce tvrdí, že jeho zverenci chudnú zdravým tempom, no pripúšťa aj jojo efekt. Ten je ale podľa neho spôsobený návratom k starým návykom. Podcast TELO môžete počúvať po prihlásení do služby predplatného Aktuality Navyše.Lekár a nutričný špecialista Boris Bajer upozorňuje na novú štúdiu, podľa ktorej účastníci americkej show o chudnutí do šiestich rokov nabrali naspäť svoju pôvodnú hmotnosť. Deje sa to aj na Slovensku? A je to o rýchlosti chudnutia alebo o iných faktoroch?Moderujú Henrieta Hanáková a Martina Beňová. Autorom scenára a viacerých rozhovorov je Peter Hanák.

NA CELOU EPIZODU SE PODÍVEJTE NA HEROHERO.CO/STUDION, DOSTUPNÁ JE TAKÉ V RÁMCI KLUBOVÉHO PŘEDPLATNÉHO DENÍKU N „Broligarchie je jen mediální nálepka, která odráží zvláštní vývoj v Americe, kde několik málo technologických gigantů zdánlivě spojilo svůj ekonomický zájem se zájmem autoritářského populisty. Ve světě spíš sledujeme něco, čemu už se delší dobu říká technofeudalismus. Začíná být naprosto nemožné regulovat globální monopoly,“ říká ve Studiu N politoložka Zora Hesová z Ústavu politologie Filozofické fakulty Univerzity Karlovy. Sledujeme zlomové globální přeskupování politické moci? Proč přibývá států, které se odchylují od liberální demokracie? A jak se efektivně bránit autoritářům? Podívejte se na celou epizodu.   

Egy év után vette át a közbeszéd meghatározását a kormányfő, aki a Pride betiltásának emlegetésével szintet lépett a kommunikációs gumicsontok dobálásában – mondja a Republikon Intézet vezető elemzője. Orbán élvezi a nemzetközi nyomás enyhülését, a „kocsmaprogram” pedig olcsó üzenet a támogatóinak.

NA CELOU EPIZODU SE MŮŽETE PODÍVAT NA HEROHERO.CO/STUDION, DOSTUPNÁ JE TAKÉ V RÁMCI KLUBOVÉHO PŘEDPLATNÉHO DENÍKU N CDU/CSU sice v Německu vyhrála volby, ale jejich výsledek je hořkosladký. Friedrich Merz se chystá převzít moc, jenže ho čekají těžká rozhodnutí – od sestavení vlády přes řešení krize německé ekonomiky až po posílení evropské soudržnosti v době amerického odklonu od transatlantické spolupráce. Jaký dopad bude mít jeho politika na Česko, Evropu a podporu Ukrajiny? A proč stále víc mladých Němců tíhne k radikálním stranám? Filip Titlbach mluví s vedoucí Katedry německých a rakouských studií na FSV UK Zuzanou Lizcovou.

„Mozek není stroj na pravdu. Je to stroj na přežití. A někdy nám lže jen proto, abychom se cítili v bezpečí.“

Ir visai reāla iespēja, ka Austrija drīzumā tiks pie sava pirmā labēji radikālā kanclera. Kā Īlona Maska intervija ar labēji radikālās partijas „Alternatīva Vācijai” līderi Alisi Veidelu ietemēs Vācijā gaidāmās vēlēšanas? Naidžels Farāžs atgriežas politikā. Starptautiskos procesus analizē Ģeopolitikas pētījumu centra vadītājs, Rīgas Stradiņa universitātes asociētais profesors Māris Andžāns un Latvijas Universitātes Sociālo zinātņu nodaļas profesors Daunis Auers. Austrijas radikāli labējo zvaigžņu stunda Austrijas Brīvības partija ir politiskais spēks ar daudzu desmitgažu vēsturi, tai skaitā iedibinātu vietu valsts parlamentā un zināmu valdības darba pieredzi. Kopš pagājušā gadsimta pēdējās desmitgades partijas ideoloģiskajā ievirzē arvien pamanāmāka kļuva galēji labējā tendence, kas netraucēja tai periodiski gūt nozīmīgas vēlētāju daļas atsaucību. Šais periodos Brīvības partija pāris reizes tika arī pie valdīšanas koalīcijā ar labēji centrisko Austrijas Tautas partiju. Pēdējā šāda reize bija pēc 2017. gada vēlēšanām, taču t.s. Ivisas skandāls, kurā bija iesaistīts Brīvības partijas līderis Haincs Kristiāns Štrāhe, izbeidza šo savienību, un 2019. gada ārkārtas vēlēšanās partija cieta pamatīgus zaudējumus. Tomēr šo vājuma posmu, kā jau vairakkārt savā vēsturē, galēji labējie pārvarēja, ap 2022. gada vidu popularitātes ziņā apsteidzot Tautas partiju, bet ap gada beigām arī sociāldemokrātus, lielāko opozīcijas spēku, un kļūstot par populārāko partiju valstī. Tikām valdošās koalīcijas – Tautas partijas un Zaļo partijas – reitingi šļuka uz leju proporcionāli dzīves dārdzības un inflācijas rādītāju kāpumam. Rezultātā Nacionālās padomes vēlēšanās pagājušā gada 29. septembrī Brīvības partija ar tās jauno līderi Herbertu Kiklu priekšgalā svinēja spožu uzvaru, tiekot pie lielākās parlamenta frakcijas. Partijas platformas centrā bija pret imigrantiem un radikālā islāma briesmām vērstas tēzes, bet, cita starpā, tā ietver arī palīdzības pārtraukšanu Ukrainai cīņā pret Krievijas agresiju. Pēc tam, kad visas citas parlamenta partijas deklarēja nevēlēšanos sadarboties ar Brīvības partiju, Austrijas prezidents Aleksandrs van der Bellens, spītējot tradīcijai, uzaicināja veidot valdību Tautas partijas līderi un līdzšinējo kancleru Karlu Nehammeru. Par galveno sarunu partneri kļuva sociāldemokrāti, taču tā kā šādai koalīcijai būtu niecīgs vienas balss pārsvars, Nehammers centās iesaistīt valdībā arī liberālo partiju NEOS. Pērnā gada pēdējais ceturksnis pagāja mēģinājumos saskaņot pozīcijas, kas tomēr izrādījās neauglīgi. Vispirms 3. janvārī par izstāšanos no sarunu procesa paziņoja partijas NEOS līdere Beāte Mainla-Raizingere, bet nākamajā dienā Karls Nehammers demisionēja no kanclera amata un pameta Tautas partijas vadītāja posteni. 6. janvārī prezidents van der Bellens uzaicināja Brīvības partijas vadītāju Herbertu Kiklu uzsākt valdības koalīcijas veidošanu. Kā vēsta mediji, jaunais Tautas parijas līderis Kristiāns Štokers vairs neesot ne tuvu tik kategorisks kā viņa priekšgājējs jautājumā par neiespējamību sadarboties ar Kiklu, nemaz jau nerunājot par Brīvības partiju kopumā. Līdz ar to ir visai reāla iespēja, ka Austrija drīzumā tiks pie sava pirmā labēji radikālā kanclera. Masks, Veidela u.c. alternatīvi apdāvinātie Pagājušajā ceturtdienā jaunievēlētā Savienoto Valstu prezidenta administrācijas darbinieks un par pasaules bagātāko cilvēku uzskatītais Īlons Masks īstenoja savu, šķiet, līdz šim pamanāmāko iejaukšanos kādas Eiropas valsts iekšpolitikas procesos, sev piederošajā tīmekļa komunikācijas platformā „X” intervējot labēji radikālās partijas „Alternatīva Vācijai” līderi Alisi Veidelu. Laikā, kad līdz Bundestāga ārkārtas vēlēšanām atlicis vien nedaudz vairāk par mēnesi, šī 74 minūtes ilgā tērzēšana, piebārstīta ar savstarpējiem komplimentiem, nenoliedzami var ietekmēt daža laba vēlētāja izvēli. Tiesa, nav gan teikts, kādā virzienā, jo sarunā netrūka gana daudz ekstravaganta un apšaubāma. Piemēram, Veidelas apgalvojums, ka Hitlers patiesībā esot bijis komunists un sociālists, tādējādi nu nekādi neesot līdzīgs „Alternatīvai Vācijai”, kas esot krietni konservatīvie un libertāņi. Jāšaubās gan, vai šādam galēji labējo pašnovērtējumam būtu gatavi kaut mazākajā mērā piekrist Vācijas tradicionāli konservatīvie – kristīgie demokrāti, kuri, visdrīzāk, veidos nākamās Vācijas valdības mugurkaulu. Tā vismaz liek spriest partiju reitingi, kas bijuši teju nemainīgi pēdējā gada laikā. Kristīgi demokrātiskā partija stabili turas pirmajā vietā ar nedaudz virs 30%. Tāpat diezgan nemainīgi gada laikā bijuši līdzšinējās valdošās koalīcijas partiju rezultāti: sociāldemokrātiem tie grozījušies ap 15%, zaļajiem – ap 13%, bet liberāļiem brīvajiem demokrātiem – pie kritiskās 4 – 5% robežas. Savukārt „Alternatīva Vācijai”, sākusi gadu ar 22% un gada vidū piedzīvojusi pat 6% kritumu, nu ir atpakaļ pie 21% atzīmes. No vienas puses, tas ir otrais labākais rezultāts, taču no otras, Īlons Masks savu tiesu pārspīlēja, abu tiešsaistes tērzēšanas ievadā nodēvējot Alisi Veidelu par „Vācijas vadošo kandidāti”. Nemaz jau nerunājot par to, ka Veidelai diezin vai ir kādas cerības atkārtot kaimiņvalsts Austrijas labējo radikāļu panākumus un tikt pie valdības veidošanas sarunu galda – pārējām partijām pagaidām vēl pietiek resursu, lai viņu tur nelaistu. Un tomēr – ja Herberts Kikls Austrijā, kā saka ne viens vien medijs, esot izgrāvis robu pret radikāļiem celtajā Eiropas ugunsmūrī, tad savas plaisiņas manāmas arī Vācijā. Tiek norādīts, ka, piemēram, Tīringenes federālajā zemē pēc pagājušā gada vēlēšanām kristīgo demokrātu valdība vairs nevarot īstenot savu politiku bez „Alternatīvas Vācijai” atbalsta. Farāžs atkal aktuāls Grūti spriest, cik patiess bija Naidžels Farāžs, kad 2020. gadā, Lielbritānijai parakstot vienošanos par izstāšanos no Eiropas Savienības, paziņoja, ka uzskata savu mūža uzdevumu par paveiktu un aiziet no politikas. Katrā ziņā, kā izrādās, aiziešana nav bijusi uz īpaši ilgu laiku, jo vecais zēns Naidžels ir atpakaļ. Pēdējās Parlamenta vēlēšanās 2024. gada jūlijā viņa Breksita partija, tagad pārdēvēta par „Reformēt Apvienoto Karalisti”, tika pie piecām vietām Apakšpalātā. Un vēl daudz iespaidīgāka ir kopējā par šo partiju nodoto balsu statistika, proti – visā valstī par Farāža politisko lolojumu nobalsojuši vairāk nekā četri miljoni britu jeb vairāk nekā 14% vēlēšanās piedalījušos. Tikai mažoritārā vēlēšanu sistēma ir iemesls pieticīgajam mandātu skaitam uz vēlēšanās uzvarējušo leiboristu, arī toriju un liberāldemokrātu fona. Farāža partijas popularitātes kāpums daļēji tiek skaidrots ar šī brīža politisko konjunktūru, kad elektorātā uzkrājies gana daudz rūgtuma pret četrpadsmit gadus valdījušajiem torijiem, savukārt leiboristi, nākuši pie varas, arī nespēj ātri uzlabot situāciju. Par „reformētāju” jājamzirdziņu kļuvusi imigrācijas tematika, kam bija nozīmīga vieta arī Breksita partijas aģitācijā. Kā vēsta raidsabiedrība BBC, Farāžs un viņa līdzgaitnieki arī pēc vēlēšanām turpinot vētrainu darbību ar pamanāmiem rezultātiem. Partijas biedru skaits jau pārsniedzis 180 000, apsteidzot konservatīvos, kam ir tikai 130 000, un atpaliekot tikai no leiboristiem, kuru rindās ir apmēram 365 000. Kas arī no svara, partijai parādījušies iespējami nopietni finansiālie atbalstītāji – par tās kasieri nesen kļuvis britu miljardieris, luksa klases nekustamo īpašumu attīstītājs Niks Kendijs, un par partiju jau kādu laiku izrāda interesi arī pats Īlons Masks. Tiesa, attiecībām ar aizokeāna superbagātnieku, ar kurām Farāžs līdz šim labprāt lepojās, saļodzījušas, kad Masks savā „X” platformas kontā paudis atbalstu britu labējam ekstrēmistam Stīvenam Jekslijam-Lenonam, kuram nesen piespriests cietumsods par tiesas maldināšanu, un Farāžs, savukārt, norobežojies no šiem izteikumiem. Protams, šobrīd vēl pāragri spriest, vai jaunais Farāža politiskais projekts paliks vien īslaicīgs politiskās modes kliedziens, vai tam tomēr izdosies ieņemt ilglaicīgāku vietu britu politiskajā spektrā, varbūt pat reiz tikt pie varas. Katrā ziņā viens uznāciens ar neprognozējtām un tālejošām sekām Naidželam Farāžam reiz jau izdevās, būtu aplami viņu nenovērtēt tagad. Sagatavoja Eduards Liniņš.      

Jedním z nejvýraznějších problémů současného Česka je klesající porodnost. Jaká řešení nabízí česká politická scéna? Český statistický úřad uveřejnil data, podle kterých se počet obyvatel Česka v prvních třech čtvrtletích roku 2024 snížil. Oproti stejnému období v roce 2023 se od ledna do konce září 2024 narodilo méně dětí – 64 tisíc. V roce 2023 to bylo 70 tisíc. Celkově se potom v roce 2023 narodilo 91 tisíc dětí, což bylo o 10 tisíc méně než o rok dříve.Všechny díly podcastu Názory a argumenty můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

V prosinci Obvodní soud pro Prahu 7 nepravomocně rozhodl, že hnutí SPD Tomia Okamury lze označit za extremistické sdružení. „Má smysl se ptát, jestli přímá demokracie v názvu už není jen fíkovým listem ve stranické komunikaci,“ říká v pořadu Interview Plus politolog a odborník na extremismus Aleš Michal.

V prosinci Obvodní soud pro Prahu 7 nepravomocně rozhodl, že hnutí SPD Tomia Okamury lze označit za extremistické sdružení. „Má smysl se ptát, jestli přímá demokracie v názvu už není jen fíkovým listem ve stranické komunikaci,“ říká v pořadu Interview Plus politolog a odborník na extremismus Aleš Michal.Všechny díly podcastu Interview Plus můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

Prečo je na Slovensku nízka produktivita a neflexibilný pracovný trh. Je americká ekonomika a akciové trhy v bubline? Produktivita slovenskej ekonomiky 0:00 Sociálna demokracia v praxi 11:45 Problémy v zdravotníctve 15:00 Americká bublina 28:30

Ekonomický marazmus v EÚ je výsledkom socialistického myslenia

A lázadók vezetője normális országot ígér, de csoportja rajta van a brutális terrorszervezetek listáján.

Ľudia už nechcú chodiť fyzicky do práce, technológie menia čo a ako robíme a nových zručností je nedostatok. Pandémia a technológie radikálne zmenili, ako rozmýšľame nad zamestnaním a tým, čo práce vlastne je. Ako sa tento trh mení, čo sú je to interim spôsoby zamestnávania a čo môže priniesť firmám? Tomáš Prokopčák sa pýta Filipa Gergelyho, zakladateľa a CEO spoločnosti GQ interim solutions. Túto epizódu podcastu vám priniesla spoločnosť GQ interim solutions. – Všetky podcasty denníka SME nájdete na⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ sme.sk/podcasty⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ – Odoberajte aj audio verziu denného newslettra ⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ SME.sk⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ s najdôležitejšími správami na⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ sme.sk/brifing⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

Výtah Respektu: Souhrn dne a rozhovor s Tomášem Lindnerem

Homília 74.4 / Radikálna výzva  

KOMPLETNÍ VÍCE NEŽ HODINOVOU EPIZODU SI MŮŽETE PUSTIT NA HEROHERO.CO/STUDION Tradiční demokratické strany ztrácejí podporu po celé Evropě. Naposledy krajní pravice zvítězila v Rakousku. Podaří se ještě nebezpečnou vlnu zastavit? Filip Titlbach se ptá ve Studiu N šéfa zahraniční rubriky Jana Kudláčka a reportéra Jana Moláčka.

Radikális jobboldali győzelem Ausztriában, de a kancellári poszt így sem biztos. A Herbert Kickl vezette Szabadságpárt fél évszázados történelmében először győzött az osztrák szövetségi választásokon, de a kancellár maradhat. Az Atlasz vendége Szegő Iván Miklós történész, újságíró volt.

Pamätáte si ešte protesty Smeru proti obrannej zmluve s USA? Robert Fico zmluvu označoval za vlastizradu a sľuboval jej zrušenie. Predseda SNS Andrej Danko teraz tlačí na Smer, aby tento sľub dodržal. Minister obrany Robert Kaliňák totiž na zmluve zatiaľ nič nezmenil.Môže Andrej Danko naozaj dosiahnuť zrušenie obrannej spolupráce s USA, alebo mu ide iba o radikálnych voličov Smeru, ktorí nespokojnosť s nedodržanými sľubmi dávajú najavo prechodom k strane Republika?Viac v dnešnom podcaste vysvetlí Tomáš Kyseľ, autor dnešného textu o tejto téme.Moderuje Peter Hanák.

Francijā neveicas ar valdības izveidi. Radikāļi triumfē Tīringenes landtāgā Vācijā. Protestētāji ģenerālstreikā Izraēlā prasa panākt "Hamās" gūstekņu atbrīvošanu. Aktualitātes pasaulē analizē Austrumeiropas politikas pētījumu centra valdes priekšsēdētājs, direktors Māris Cepurītis. Sazināmies ar kultūrpētnieku Denisu Hanovu un Latvijas Ārpolitikas institūta direktora vietnieci un Tuvo Austrumu pētniecības programmas vadītāju Sintiju Broku. Ko atpūtīs Elizejas virpuļviesulis? „Makrona jaunā premjerministra meklējumu virpuļviesulis ved franču politiku neprātā” – tādu virsrakstu savai 3. septembra publikācijai likusi izdevuma „Politico” Francijas korespondente Klea Kolkuta. Nepiepildījās daudzu cerētais, ka prezidents nominēs valdības vadītāju pirmdien, un dažādas prominences līmeņa un pieredzes politiķi un ierēdņi cauri Elizejas pilij šais dienās zibējuši kā karuselī. Šo politisko šovu Francijai nodrošinājušas pēdējās Nacionālās asamblejas vēlēšanas, radot parlamentu, kurā kreiso, centrisko un labējo spēku pozīcijas ir tik līdzvērtīgas, ka neviens nav disponēts kompromisam. Tikām arvien tuvāk nāk 1. oktobris, kad likums liek valdībai iesniegt parlamentam nākamā gada budžeta projektu. Kreiso spēku bloks „Jaunā Tautas fronte”, kurai ir lielākā frakcija parlamentā, jau jūlija nogalē izvirzīja savu premjera kandidāti – līdzšinējo Parīzes Mērijas finanšu un iepirkumu direktori, 37 gadus veco Lūsiju Kastē. Prezidents Makrons līdz šim noraidījis viņas kandidatūru, norādot, ka kreiso mazākuma valdībai nav cerību uz parlamenta vairākuma uzticības balsojumu. Kā atbilde sekoja galēji kreiso – partijas „Nelokāmā Francija” – uzsāktā kampaņa prezidenta atstādināšanas procedūru. Pirmdienas rītā kā vadošais pretendents tika uzlūkots agrākais premjerministrs Bernārs Kaznovs; līdz 2022. gadam Sociālistiskās partijas biedrs, tagad – paša nesen dibinātās kustības „Konvencija” līderis. Tomēr jau pusdienlaikā tika minēts cits – līdz šim politikā mazpazīstams sociālekonomisko jautājumu eksperts, likumdevējus konsultējošas organizācijas Ekonomikas, sociālo lietu un vides padome prezidents Tjerī Bodē; bet otrdienas rītā viņu šai kvalitātē nomainīja kādreizējais ministrs, šobrīd – Odefrānsas reģiona prezidents, konservatīvās Republikāņu partijas pārstāvis Ksavjē Bertrāns. Pēdējo divu dienu laikā uz Elizejas pili tikuši aicināti ne vien parlamenta augšpalātas Senāta līderis Žerārs Laršē un Republikāņu parlamenta frakcijas līderis Lorāns Vokjē, bet arī bijušie Francijas prezidenti Nikolā Sarkozī un Fransuā Olands, kas licis kādreizējam Olanda publiskās saziņas pārstāvim Gaspāram Gantdzēram pajokot, ka sekošot Francijas Kinoakadēmijas balvas „Cēzars” ieguvēji un valobrauciena „Tour de France” uzvarētāji. Jādomā gan, ka prezidentam Makronam par šādiem jokiem smiekli nenāk, ciktāl izeja pašreizējai politiskajai krīzei, kā šķiet, joprojām nav samanāma. Radikāļi triumfē „Pirmoreiz kopš Otrā pasaules kara kādā Vācijas zemē pie varas ir galēji labējie,” – šāda konstatācija šais dienās sastopama ne viena vien pasaules medija slejās. Runa ir par svētdien, 1. septembrī, notikušo Tīringenes landtāga vēlēšanu rezultātiem, kas nesuši graujošu sagrāvi šīs Vācijas federālās zemes līdzšinējai kreisajai koalīcijai un uzvaru labēji radikālajai, antikonjunktūras partijai „Alternatīva Vācijai”. Divi no līdz šim pie varas Tīringenē bijušajiem spēkiem – brīvie demokrāti un zaļie – vispār palikuši aiz jaunā landtāga borta, Kreisā partija zaudējusi vairāk nekā pusi mandātu, savukārt sociāldemokrātiem, kuriem arī līdz šim te nav bijuši spoži rezultāti, šis esot vājākais sniegums visā pēckara federālo zemju vēlēšanu vēsturē. Savukārt „Alternatīva Vācijai”, kuru šajā zemē vada viens no odiozākajiem tās pārstāvjiem Bjerns Heke, ieguvusi lielāko frakciju ar 32 no 88 mandātiem. Visai pārliecinoši Tīringenē debitējusi arī šī gada sākumā nodibinātā kreisi populistiskā partija „Zāras Vāgenknehtas savienība”, iegūstot trešo lielāko frakciju landtāgā. No tradicionālajām konjunktūras partijām vienīgi kristīgajiem demokrātiem izdevies noturēt un pat nedaudz uzlabot savas pozīcijas, taču kopējais iznākums ir tāds, ka Tīringenes landtāgā stabils vairākums tagad būs radikāļiem – „Alternatīvai Vācijai” un „Zāras Vāgenknehtas savienībai”, nemaz jau nerunājot par to, ka arī partija „Kreisie” līdz šim tikusi uzskatīta par radikālu spēku. Kas attiecas uz abiem pirmajiem – alternatīvistiem un vāgenknehtiešiem – tad, kaut vieni ir labējie, bet otri kreisie radikāļi, viņiem netrūkst kopīgā: vispārējā populistiskā ievirze, migrantu tēmas ekspluatācija un negatīva attieksme pret atbalstu Ukrainai. Līdzīga un tāpat neiepriecinoša tradicionālajām konjunktūras partijām ir politiskā ainava arī otrā federālajā zemē, kur svētdien notika landtāga vēlēšanas, proti – Saksijā. Arī te vissmagāko sakāvi piedzīvojuši „Kreisie” un zaļie, vienīgi sociāldemokrāti noturējušies savās līdzšinējās, gan ne pārāk spožajās pozīcijās. Kristīgie demokrāti zaudējuši nedaudz, kas ļāvis tiem palikt lielākajai frakcijai Saksijas landtāgā, taču otro un trešo pozīciju šeit ieņem „Alternatīva Vācijai” un „Zāras Vāgenknehtas savienība”. Kopējais balsu sadalījums ir tāds, ka līdzšinējai koalīcijai – kristīgajiem demokrātiem, sociāldemokrātiem un zaļajiem – vairs nepietiek vairākuma valdības izveidei, tādā nolūkā būtu jāpiepulcina radikālā partija „Kreisie”. Taču ja pēdējie spētu vienoties ar pārējiem radikāļiem – „Alternatīvu” un „Vāgenknehtas savienību” – arī Saksijā varētu tapt radikāļu valdība. Kanclers Olafs Šolcs reaģējis uz notikušo ar aicinājumu būvēt demokrātisko partiju ugunsmūri, lai nepielaistu „Alternatīvu Vācijai” pie varas. Tikām daudzi politikas komentētāji norāda, ka šie vēlēšanu rezultāti, kas tik neiepriecinoši pašreizējās valdošās koalīcijas partijām un samērā pozitīvi kristīgajiem demokrātiem, pastiprinās spiedienu uz Šolca valdību no lielākā opozīcijas spēka – Kristīgi demokrātiskās savienības puses. Atved viņus mājās! Sestdien, 31. augustā, Izraēlas Aizsardzības spēku karavīri kādā tunelī zem Rafahas pilsētas Gazas sektorā atrada nogalinātus sešus no „Hamās” teroristu pagājušā gada 7. oktobrī sagrābtajiem izraēliešu ķīlniekiem. Pēc visa spriežot, viņi bija nošauti dienu vai divas iepriekš, kad teritorijai tuvojušies izraēliešu spēki. Pirmdien „Hamās” pārstāvis paziņoja, ka ķīlniekus apsargājošajiem kaujiniekiem doti jauni norādījumi – nogalināt gūstekņus, ja ir risks, ka izraēliešu spēki viņus varētu atbrīvot. Sešu pagājušonedēļ noslepkavoto liktenis, acīmredzot, ir šīs jaunās taktikas sekas. Šovasar Izraēlas Aizsardzības spēkiem izdevās atbrīvot vairākus ķīlniekus, un premjerministrs Netanjahu acīmredzami bija noskaņots pārliecināt Izraēlas sabiedrību, ka ir viņa spēkos gan sagraut „Hamās” militāriem līdzekļiem, gan atbrīvot ķīlniekus. Svētdien tūkstoši protestētāju pildīja ielas Jeruzalemē, Telavivā, Haifā un citās Izraēlas pilsētās, pieprasot no valdības panākt vienošanos par joprojām gūstā esošo apmēram simt ķīlnieku atbrīvošanu. Pirmdien Izraēlu teju paralizēja vispārējais streiks, protesti turpinājušies arī nākamajās dienās. Tomēr tas viss joprojām nepārliecina premjerministru mainīt savu pieeju. To viņš apliecināja arī pirmdien, kad savā pirmajā komentārā pēc baisā atklājuma Rafahā solīja vien tālāku cīņu un atriebi „Hamās”, turpinot nogalināt tās līderus. Nav noslēpums, ka partijas „Likud” partneri valdībā – radikāli konservatīvie spēki – draud gāzt viņa kabinetu, ja Izraēla neturpinās karu „līdz galīgajai uzvarai”. Tomēr analītiķi spriež, ka sabiedrības spiediens galu galā varētu likt viņam piekāpties – arvien vairāk Izraēlā ir to, kuriem šķiet, ka premjerministrs upurē ķīlnieku dzīvības savas varaskāres dēļ. Avoti valdībā ziņo, ka premjerministram bijusi visai asa vārdu pārmaiņa ar aizsardzības ministru Joavu Galantu. Pašreiz galvenais šķērslis sarunu uzsākšanai ir „Hamās” prasība Izraēlas spēku pilnīga atvilkšana no Gazas joslas, kamēr Netanjahu uzstāj, ka izraēliešu spēkiem jāpaliek t.s. Filadelfu koridorā – zemes strēmelē gar Gazas un Ēģiptes robežu. Ministra Galanta ieskatā šāda kontrole nav militāri lietderīga, jo koridorā, kas šķērso blīvi apbūvētas teritorijas, izraēliešu karavīri ir ļoti pateicīgs mērķis uzbrukumiem. Prasību par pilnīgu Izraēlas spēku atvilkšanu no Gazas sektora uztur arī tās galvenais stratēģiskais sabiedrotais – Savienoto Valstu administrācija. Sagatavoja Eduards Liniņš.    Eiropas Parlamenta granta projekta „Jaunā Eiropas nākotne” programma.* * Šī publikācija atspoguļo tikai materiāla veidošanā iesaistīto pušu viedokli. Eiropas Parlaments nav atbildīgs par tajā ietvertās informācijas jebkādu izmantošanu.

Pamätáte si ešte protesty Smeru proti obrannej zmluve s USA? Robert Fico zmluvu označoval za vlastizradu a sľuboval jej zrušenie. Predseda SNS Andrej Danko teraz tlačí na Smer, aby tento sľub dodržal. Minister obrany Robert Kaliňák totiž na zmluve zatiaľ nič nezmenil.Môže Andrej Danko naozaj dosiahnuť zrušenie obrannej spolupráce s USA, alebo mu ide iba o radikálnych voličov Smeru, ktorí nespokojnosť s nedodržanými sľubmi dávajú najavo prechodom k strane Republika?Viac v dnešnom podcaste vysvetlí Tomáš Kyseľ, autor dnešného textu o tejto téme.Moderuje Peter Hanák.

Nehrozí z Blízkeho východu totálna vojna? Po ukrutnostiach Hamasu a následnej ešte krvavejšej odvete Izraela, ktorá trvá už desať mesiacov, sa do konfliktu zapojilo libanonské teroristické hnutie Hizballáh. Po mesiaci tak chcelo odčiniť usmrtenie jedného zo svojich vysokopostavených mužov Fuáda Šukra. Má za tým stáť Izrael, no k činu sa nepriznáva. Na jednej strane stovky odpálených rakiet zacielených na Izrael, na druhej stovky leteckých útokov, ktoré mali preventívne zneškodniť libanonský útok väčšieho rozsahu. Proti sebe pritom stoja rivali, za ktorými sú atómové mocnosti – Irán a Spojené štáty. K čomu smeruje napätie na Blízkom východe? Téma pre odborníka na oblasť Attilu Kovácsa z bratislavskej Univerzity Komenského. „Ak nechceme byť svedkami radikálneho zdražovania pohonných hmôt či novej utečeneckej krízy, konflikt na Blízkom východe nám nemôže byť ľahostajný“, tvrdí Kovács. „Určite si musíme všímať, čo sa v oblasti Blízkeho východu deje. Minimálne ekonomicky to môže mať na nás veľký vplyv. Veď ropa je stále dôležitá. Nemali by sme to podceňovať. A rovnako sociálny impakt. Keby tam nastala globálna vojna, nedávna utečenecká kríza by bola nič v porovnaní s tým, čo by hrozilo v prípade vypuknutia konfliktu na Blízkom východe“, vysvetľuje arabista Attila Kovács z katedry porovnávacej religionistiky Filozofickej fakulty UK v Bratislave. „My sa správame, ako by sa nás to ani netýkalo“, uzatvára. V rozhovore sa tiež dozviete: - o aké hnutie ide v prípade libanonského Hizballáhu- aké môže mať následky rozšírenie konfliktu do Libanonu- prečo je dôležité sledovať situáciu na Blízkom východe- kto môžu byť garanti mierového riešeniaPodcast pripravil Jaroslav Barborák.

A friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát. De mi lehet az ára 2027-re a 430 ezres minimálbérnek? Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai piacszerzés és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.  Főbb részek: Intro - (00:00) Radikálisan emelkedhet a minimálbér - (01:28) Szenved az autóipar - (15:27) Tőkepiaci kitekintő - (26:33) Borítókép: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Óriási változás előtt állnak a fesztiválok, köztük a Sziget is, az előadói díjak ugyanis radikálisan elszálltak az elmúlt években, a hazai fesztiválszervezőket ráadásul egyszerre sújtják a piaci körülmények, a szabályozók, az önkormányzatok, de még a MoHu is. A szektor jövedelemtermelő képességét ugyanakkor jól mutatja, hogy nemrég fesztiválportfóliót vásárolt a világ egyik legnagyobb tőkealapja, a KKR, így lettek a Sziget végső tulajdonosai is. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a Checklist pénteki adásában Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetője. A szakembert a hamarosan kezdődő, 30. Sziget Fesztivál kapcsán kérdeztük egyebek mellett a cég tavalyi gigaveszteségéről, az idei fesztivál szervezési kihívásairól, és persze a szektor jövőképéről is. Főbb részek: Intro - (00:00) Az új tulaj a KKR - (01:48) Mi most a benchmark? - (04:02) Miből van pénze a Szigetnek? - (11:57) Üti a MoHu a Szigetet is - (22:15) Mennyire fontos a Szigetnek a magyar piac? - (26:05) Nem jön ki a matek a Balaton Soundon, de miért? - (29:06) A stadionturnék szívják a pénzt - (33:23) Egyre drágábbak a sztárok a Szigeten - (38:33) Mit szeretnek majd a jövőben a fesztiválokon? - (41:37) Címlapkép: MTI Fotó/Balogh ZoltánSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Ve Velké Británii byli odsouzeni klimatičtí aktivisté za blokádu dálnice. A nedostali žádné drobné tresty. Pět let natvrdo pro hlavního organizátora z organizace Just Stop Oil George Hallama, čtyři roky pro další aktivisty. Vzbuzuje to řadu otázek.

Ladislav a Katka Bezděkovi alias tým BigTrip.cz objeli svět. Teď mají tři malé dcery, ale cestovat nepřestali, naopak. Vyměnili auto za větší, naložili do něj hračky, odrážedla a vydávají se na další a další výpravy. Například do Maroka nebo po celé Itálii.Všechny díly podcastu Casablanca můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

Vzestup konzervativců a nacionalistů, kteří mají podporu hodně mladých lidí. I o tom byly letošní evropské volby. Končí věk Macrona nebo Scholze a začíná éra LePenové, Wilderse nebo Meloniové. Téma pro politologa Aleše Michala z Fakulty sociálních věd Univerzity Karlovy. Ptá se Matěj Skalický.

Vzestup konzervativců a nacionalistů, kteří mají podporu hodně mladých lidí. I o tom byly letošní evropské volby. Končí věk Macrona nebo Scholze a začíná éra LePenové, Wilderse nebo Meloniové. Téma pro politologa Aleše Michala z Fakulty sociálních věd Univerzity Karlovy. Ptá se Matěj Skalický.Všechny díly podcastu Vinohradská 12 můžete pohodlně poslouchat v mobilní aplikaci mujRozhlas pro Android a iOS nebo na webu mujRozhlas.cz.

Milyen ellentmondások feszítik belülről a Mi Hazánkat, ki tudnak-e törni a Fidesz proxypártjának skatulyájából, illetve képesek lesznek-e a Jobbik utáni korszak legsikeresebb magyar radikális jobboldali pártjává válni? És sikerülhet ez a készpénz-védelemért folytatott küzdelemmel vagy más eszközhöz kell (vissza)nyúlniuk? Ma esti vendégünk Toroczkai László, akit a homofóbia és az európai jobboldal viszonyáról, az AfD melletti kiállásról és új szövetségekről kérdezzük, illetve a klímaválságról és klímaszkepticizmusról is, mint az elsivatagosodással küzdő, egykori ásotthalmi polgármestert.Adásunk azonban nem ér ezzel véget: régiós fókuszunkban Kováts Eszter elemzi a németországi EP-választás politikai dinamikáit, Lakatos Júlia pedig az Európán belüli jobboldal érték-átrendeződésről beszél majd. Továbbá velünk lesz D. Kovács Ildikó a 24.hu-tól, valamint Ablonczy Bálint a Válasz Online-tól, előbbi a magyar választók EU-képéről és -preferenciáiról, utóbbi Magyar Péter és a Néppárt viszonyáról, valamint az európai jobboldali lázadóinak politikai játszmáiról mutatja be legutóbbi kutatását, cikkét.Támogasd te is a Partizán munkáját!https://csapat.partizanmedia.hu/fundraising/partizan/Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel:https://pentekreggel.hu/Iratkozz fel a 24.hu extra tartalmaiért:https://24.hu/regisztraljIratkozz fel a Partizán hírlevelére:https://csapat.partizanmedia.hu/forms/partizan-feliratkozasYouTube: https://www.youtube.com/@PartizanmediaFacebook: https://facebook.com/partizanpolitika/ Facebook Társalgó csoport: https://www.facebook.com/groups/partizantarsalgo Instagram: https://www.instagram.com/partizanpolitika/TikTok: https://www.tiktok.com/@partizan_mediaPartizán saját gyártású podcastok: https://rss.com/podcasts/partizanpodcast/További támogatási lehetőségekről bővebben:https://www.partizanmedia.hu/tamogatasFelhasznált forrás: Arcanum adatbázis (adt.arcanum.hu)

Mi változott az idei magyarérettségin és mit szóltak hozzá a diákok? Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást egy magyartanárnak, és mi a magyarórára beülő diákoknak? Mit lehet kezdeni a kötelezőkkel, és mik azok az irodalmi szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a fiatalokból? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Kovács Péterrel, a Fazekas Mihály Gimnázium tanárával. A Nem rossz könyvek podcast következő epizódját élőben vesszük majd fel a Margó Irodalmi Fesztiválon: május 23-án Édouard Louis könyveiről beszélgetünk Fáber Ágoston szociológussal. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A tartalomból: 00.00 Ez az évadunk utolsó stúdióban felvett adása, de megyünk a Margóra és Bánkra.  1.50 Könyvek, amiket mostanában olvastunk. Elsőnek Jonathan Haidt könyve a tinédzserek mentális egészsége és a mobiltelefonok terjedése közötti kapcsolatról. Cikkünk a könyvről itt olvasható.  4.00 Rubin Szilárd - Csirkejáték  7.20 Salman Rushdie - Kés, született erről is cikkünk.  11.35 Michel Houellebecq - Megsemmisülni, a regényről Zelei Dávid írt kritikát a 444-re. 15.50 Meghalt Paul Auster 19.50 És a mai témánk: érettségi, kötelező olvasmányok, fiatalok és az olvasás. Vendégünk pedig Kovács Péter, a Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára.  20.40 Az első kérdés persze az érettségiről szól: mi változott, milyen volt, mit szóltak hozzá a diákok.  24.20 Mi amúgy ma az elvárás egy 18 éves fiatallal, milyen tudása legyen középiskola végére a magyar irodalomról? Mi inkább a cél, a fogalmi tudás vagy a szövegek megszeretése? És hogyan lehet élő kapcsolatot kialakítani a szöveggel?  26.00 Ki lehet-e törni a kronologikus tanítás hagyományából? És hogyan lehet irodalmat tanítani egy matematika faktos osztálynak?  30.00 Mi a legnagyobb kihívás ma egy magyartanár számára? És mi lehet egy irodalomórára beülő diáknak?  33.00 A diákok pontosan tudják, hogy ez nem egy piacképes tantárgy, de mit mondhat erre a tanár? A kulcs az a kérdés, hogy mit tud mondani egy tizenéves számára az adott szöveg.  34.20 Melyek azok a szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a diákokból? És mi az, ami nem, pedig azt várná az ember. „A diákok jóval konzervatívabbak, mint a tanárok.” Az emlegetett regény: Janne Teller - Semmi 37.10 A kihagyhatatlan kérdés: a kötelező olvasmányok. És Kovács optimista álláspontja: ha már vannak előírt szövegek, azokban is próbáljuk megtalálni a kérdéseket, ami foglalkoztatja a diákokat. Milyen mai szempontok felől lehet például olvasni a Szigeti veszedelmet? + bevitt szövegek a kötelezők mellé, a már említett Semmi mellett Babitstól a Gólyakalifa.  45.50 Visszatérés a Haidt-könyvhöz, és a nagy vita az Egyesült Államokban, hogy a mai diákok már nem tudnak igazán figyelni az olvasásra (erről cikkek például itt és itt). Mit látni ebből itthon? És számít-e, hogy milyen típusú könyveket olvasnak?  51.50 Hogyan lehet olvasót nevelni? Mit tehet a szülő vagy a tanár, és eleve hol dől ez el? Radikális, de nem életidegen elképzelés, hogy az olvasóvá nevelés 9-10 éves korra lezárul. „Az első és legfontosabb dolog, hogy a tanár ne utáltassa meg a diákkal az irodalmat.” 54.50 Három fontos könyv, amit a diákok is szoktak szeretni: Ottlik Géza - Iskola a határon, Szerb Antal - Utas és holdvilág és kortárs lírából például Borsik Miklós. Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük. A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek: #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat? #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával? #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve? #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni? #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből? #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon? #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni Vágás és címlapkép: Botos TamásSee omnystudio.com/listener for privacy information.